BIOMASSZA ENERGETIKA: FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA PIROLÍZISSEL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIOMASSZA ENERGETIKA: FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA PIROLÍZISSEL"

Átírás

1 XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia BIOMASSZA ENERGETIKA: FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA PIROLÍZISSEL Szerző: Rékasi Szabina Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudomány MSc. Témavezető(k): Dr. Halász János Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszék Veszprém április 6-7.

2 TARTALOM TARTALOM... 1 ABSTRACT BEVEZETÉS Magyarország energetikai helyzetképe Energiapolitikai célok Jogi szabályozás Általános hulladékjog 2006/12/EK irányelv A hulladékgazdálkodás szabályozása Magyarországon A biohulladékok kezelésének szabályai Hulladékégetésre vonatkozó szabályok Energiaforrások szabályozásai MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Az energiahordozók típusai A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten Jelentőségük és a legfontosabb megújuló energiaforrások A BIOMASSZA ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA A biomassza típusai Energetikai jellemzői Szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása Biomassza tüzelés Folyékony halmazállapotú biomassza hasznosítása Biogáz FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA: BRIKETT, PELLET Brikett (biobrikett) A brikett jellemzői A brikettálás menete Pellet A pellet jellemzői Pellet a tüzeléstechnológiában A pellet tüzelés előnyei HŐBONTÁS - PIROLÍZIS A pirolízis előnyei, hátrányai A pirolízis során alkalmazott reaktorok, technológiák Elgázosítási eljárások Siemens technológia Lurgi-eljárás (=WIKONEX) Noell-féle konverziós eljárás Thermoselect-eljárás KATALIZÁTOROK A biomassza pirolízis katalizátorai Dolomit katalizátor Alkálifém és egyéb fém katalizátorok Nikkel katalizátorok Fluid cracking catalyst (FCC) KÍSÉRLETI RÉSZ Kísérleti berendezés Betáplálás Üzemi és mérendő paraméterek

3 7.2. A kísérlet munkaszakaszai A KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉSÜK FELHASZNÁLT IRODALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

4 ABSTRACT Az emberiség energia szüksége az elmúlt évek során oly mértékűvé növekedett, hogy egyre nagyobb jelentőségűvé vált a megújuló energiaforrások, a biomassza újrahasznosítása, valamint energetikai hasznosítása. Ennek fontos eszköze a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése, a meglévő szennyeződések megfelelő kezelése, ártalmatlanítása, úgy, hogy a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell az elérhető legjobb technológia Best Available Technique, azaz BAT - alkalmazására. A természeti adottságainknak ismeretében a megújuló energiaforrások közül a legnagyobb szerepet a biomassza jelenti. Az erre alapozó technológiák elősegítik a környezet megóvását. A környezet védelmének egyik lehetséges módja a keletkező hulladékok újrahasznosítása, olyan módszerekkel, melyek ésszerűen gazdálkodnak a természeti erőforrásainkkal, valamint törekednek az elérhető legjobb technológia kialakítására, alkalmazására, ezáltal a legkevésbé szennyezik a környezetet. Dolgozatomban a biomassza pirolitikus lebontásának lehetséges technológiáit, azok szükségességeit mutatom be, úgy, hogy figyelembe veszem az energetikai hasznosításukat. A kísérlet során vizsgáltam a technológiát befolyásoló lehetőségeket és ennek a kivitelezéséhez szükséges paraméterek változásait, eredményeit. Célom a felhasznált fahulladék kezelésére alkalmazható technológia bemutatása, a különféle fahulladék, mint modellanyag, hőmérsékletfüggéseinek bemutatása, valamint a keletkező termékek lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítása, és ez által a hulladék minimalizálása, figyelembe véve az energetikai és anyagi szempontokat. Munkám során 5 fűrészpor mintát (kemény tölgyfa, közönséges nyírfa, nyárfa, fenyőfa, akácfa) vizsgáltam pirolitikus folyamatokban katalizátor nélkül, három különböző hőmérsékleten, illetve egy adott ipari katalizátorral FCC katalizátor szintén három hőmérsékleten. Azt tapasztaltam, hogy a különböző hőmérsékleten a különböző modellanyagoknak más és más az illóanyag-tartalma, továbbá, hogy a katalizátor jelenléte kedvezően segíti elő a pirolízist, azaz nő könnyű termékek mennyisége. A dolgozat megírásakor mindvégig szem előtt tartottam a biomassza elgázosítása során használt technológiák energiafelhasználását, energiatakarékosságát, a kísérleti folyamat során észlelt hőmérsékleti változásokat és ezek összefüggéseit. Mindvégig törekedtem a megfelelő (BAT) technológia alkalmazására. 3

5 1. BEVEZETÉS Az emberiség energiaszükséglete az elmúlt évek során növekedett és környezeti alkotóelemek, a természetes energiaforrások használata ezzel együtt folyamatosan nőtt, így egyre nagyobb jelentőségűvé vált, válik a megújuló energiaforrások, a biomassza újrahasznosítása, valamint energetikai hasznosítása. Ennek fontos eszköze a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése, a meglévő szennyeződések megfelelő kezelése, ártalmatlanítás, úgy hogy, a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell az elérhető legjobb technológia Best Available Technique, azaz BAT - alkalmazására. A világ energiafogyasztása 2000-ben megközelítőleg 380 exajoule (exa = 1018) volt, amelyből a magyar fogyasztás nagyjából 1100 petajoule (peta = 1015) volt. A takarékosság mellett az energiagazdálkodás fő törekvése a megújuló energiaforrások kutatása, használata. Ide tartoznak a napenergiát célzó vizsgálatok, a víz- és szélenergia hasznosítása és a biomasszából való energianyerés optimalizálása, például a mezőgazdasági hulladékok elégetése, biogáz termelése, biodízel-gyártás, stb. A világméretben a fosszilis energiahordozók részaránya még mindig 80 % felett van [1]. A CO2 emisszió csökkentése érdekében a fosszilis energiahordozók részarányának csökkentése lenne kívánatos [2]. A környezetvédelmi technológia a környezeti ártalmak elhárítására alkalmas műszaki megoldásokkal foglalkozik, melyek három csoportba sorolhatók [2]: - forrás megszüntetése: olyan technológiák bevezetése, melyek nem okoznak környezeti károkat és biztosítják a szükséges javak előállítását; - káros emisszió szabályozás: a kibocsátott anyag lokális kezelésével, ártalmatlanításával, környezetbe jutását megakadályozó módszerek alkalmazásával érhető el; - imisszió szabályozás: a szennyezők utólagos, helyi ártalmatlanítása. Ez csak kisegítő illetve kényszermegoldást jelenthet [2] Magyarország energetikai helyzetképe energiafüggőségünk meghaladja a 62 %-ot, saját fosszilis energiakészletünk korlátozott, földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82 %-át importból szerezzük be, erőműparkunk elöregedő stádiumban van, megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3 %, épületeink energiafelhasználása pazarló, 4

6 nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési jövőképünk [1] Energiapolitikai célok Energia importfüggőség csökkentése: energiatakarékossággal, energiahatékonysággal, megújulók részarányának növelésével, beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával, az állam szabályozó szerepének növelése, új alkuk az energiaszolgáltatókkal, támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása, a kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése, az energiaszegénység csökkentése, fogyasztóvédelem szerepének megerősítése [3] Jogi szabályozás Az Európa Tanács 2007 tavaszi ülésszakaszán fogadták el az Európai Közösség legújabb célkitűzéseit, mely szerint az 1999-es mennyiséghez képest 2020-ra 30 %-kal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásait. Ezen kívül a teljes energia mennyiségének 20 %-át kívánja megújuló energiaforrásokból fedezni és a folyékony üzemanyagok esetén a bioüzemanyagok arányát 10 %-ra növelni [4]. Az EU felügyeleti mechanizmusa segítségével rendszeresen ellenőrzi a kibocsátott és elnyelt gázmennyiségeket. A kibocsátások fokozatos csökkentése érdekében az EU emellett létrehozott egy olyan rendszert, amely a piac szabályain alapul, és lehetővé teszi az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét. Az Unió továbbá a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozóan külön szabályokat vezetett be [4] Általános hulladékjog 2006/12/EK irányelv Az új keretirányelv célja a korábbi keretirányelvek rendelkezéseinek optimalizálása, megtartva annak alapvető felépítését és főbb rendelkezéseit. 75/439/EGK irányelv: a hulladékolajok ártalmatlanításáról szól, és a hulladékolajok gyűjtését és ártalmatlanítását szabályozza. 5

7 A hulladékgazdálkodás szabályozása Magyarországon évi LIII. törvény: ez a szabályozás védte Magyarországot az illegális hulladék behozatallal szemben évi XLIII. törvény elfogadásával és hatályba lépésével fontos szabályozási időszak kezdődött. Alapvető szempontrendszere szerint minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben érintse a környezetet, illetve a környezeti-igénybevétel csökkenjen, a környezetveszélyeztetés, valamint a környezetszennyezés minimális legyen, a hulladék hasznosítása, ártalmatlanítás a lehető legnagyobb mértékben környezetkímélő legyen. Ezek a szabályozások folyamatosan bővülnek [5] A biohulladékok kezelésének szabályai Biohulladék olyan általában növényi és állati eredetű hulladék, amely biológiailag lebontható. A biohulladék kezelése többféleképpen történhet: például komposztálással és telepi komposztálással. A telepi kezelés a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető hulladékkezelési tevékenység. A kezelés eredménye lehet komposzt, illetve biogáz. A keletkező biogázt zárt rendszerben kell hasznosítani [5] Hulladékégetésre vonatkozó szabályok A évi szabályozás újdonsága és egyben legvitatottabb eleme a hulladékok nyílttéri égetésének általános tilalma. A legfőbb szabály szerint az égetést erre a célra kialakított és előzetesen engedélyezett hulladékégető berendezésben lehet végezni [5] Energiaforrások szabályozásai 1. fosszilis (nem megújuló) energiahordozók: kőolaj, földgáz, barnaszén 2001/77/EK irányelv 2. cikk a.) pontja a villamos energiapiacon megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szól. 2. megújuló energiaforrások A megújuló energiahordozó-használás jelenleg az EU-ban 6 %-os. Az Európai Unió Fehér Könyve szerint 2010-re 6 %-ról 12 %-ra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az összenergiához képest. 2001/77/EK irányelv a megújuló erőforrások által termelt villamos energia elterjedésének elősegítéséről szól. 2003/30/EK irányelv a biológiai eredetű üzemanyagok arányának 2010-re történő 5,75 %ra növekedését írja elő [5]. 6

8 2. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Megújuló energiaformáknak azokat az energiaformákat nevezzük, melyek ugyanonnan, ugyanolyan mennyiségben és minőségben ismételten kinyerhetők, vagy újratermelődésük biztosított; akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Megújulásuk záloga a Napnak a Földre érkező energiája, mely elengedhetetlen termelődésük és felhasználásuk egyensúlyához. Ilyen energiaformák a nap-, szél-, víz- és geotermikus energia, valamint a biomasszából nyerhető energia. Van, aki a megújuló energiaformák közt említi a hulladékhő hasznosítását is, hiszen amíg az alapul szolgáló hőkibocsátó biológiai vagy technológiai folyamat működik, addig a folyamat során keletkezett hulladékhő is újratermelődik. Ez utóbbi típus azonban úgy is felfogható, mint energiával való takarékoskodás az emberi tevékenység energiaveszteségének csökkentése. Közös jellemzőjük ezeknek az energiaforrásoknak, hogy fosszilis energiahordozók kiváltására alkalmasak, ily módon megállíthatják a légköri CO2 szintjének további növekedését, a kibocsátott anyagokat tekintve általában is környezetkímélőbbek, eredetüket tekintve pedig erőforrás-kímélőek, nem csökkentik a Földön található energia készletek szintjét [6] Az energiahordozók típusai Az energiaforrások ennek értelmében lehetnek: megújuló, nem megújuló, kimeríthető, és kimerülő erőforrások: a) Ki nem meríthető energiaforrások Mennyisége nem korlátozott: szélenergia, napenergia, árapály energia. Mennyisége korlátozott: termőföld és a termesztett biomassza energia, geotermikus energia. b) Kimeríthető energiaforrások Nem megújuló: fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik. Megújuló: természetes erdők. Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energia- forrásokra támaszkodik a villamosenergia-termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri [7]. 7

9 Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5 %-át a tűzifa teszi ki. A geotermikus 10,3 %-ot, a vízenergia 1,9 %-ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 10,9 %-ot, a hasznosított napenergia 0,15 % A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten A megújuló energiaforrások során az előállított energiát épületléptékben fűtésre, hűtésre, használati melegvíz-termelésre, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosítani. Nézzük sorra a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségét a családi házak, illetve lakások esetén: I. Napenergia hasznosítás II. Geotermikus energia hasznosítása III. Vízenergia hasznosítás IV. Szélenergia hasznosítás V. Biomassza hasznosítás VI. Biogáz termelés és hasznosítás [7] Jelentőségük és a legfontosabb megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés. A legfontosabb megújuló energiaforrások: napenergia (naperőmű), napelem, napkollektor, vízenergia (vízerőmű), árapály-energia, hullám energia, szélenergia, geotermikus energia, szilárd biomassza, bioetanol, biodízel, biogáz. 8

10 3. A BIOMASSZA ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok [8]. A biomassza a fejlődő országok legfontosabb energiaforrása, a világ energia-felhasználásának 14 %-át jelenti. Gyakorlatilag az összes biomassza-termékeket lehet alakítani a kereskedelemben forgalmazott tüzelőanyagokká, amelyek alkalmasak a fosszilis üzemanyagok helyettesítésére. Ezeket fel lehet használni a szállításra, fűtésre, villamosenergia-termelésre, vagy bármiféle más fosszilis tüzelőanyagként [9] A biomassza típusai Elsődleges biomassza: természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. Felhasználása: nagy energiahozamú energiaültetvények (energetikai ültetvény fás- vagy lágyszárú, energiaerdő); a növénytermesztés melléktermékeinek (szalma, szár, torzsa stb.) energetikai hasznosítása; erdészeti, erdőgazdálkodási melléktermékek (gally, kéreg, hulladékfa, stb.) hasznosítása. Másodlagos biomassza: állatvilág, gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei, hulladékai. Felhasználása: főként állati trágya, melyből biogáz állítható elő, mert az elsődleges biomasszából kb t/év mennyiséget használ fel az állattenyésztés, amelyből kb t/év anyagmennyiséget állít elő. Harmadlagos biomassza: biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű hulladékai. Felhasználása: energetikai célra, az egyéb szerves melléktermékek hasznosítása még vizsgálandó kérdés [10] Energetikai jellemzői A biomassza keletkezési formájában rendkívül sokféle, és a keletkezés helyén csak kivételes esetekben használható fel energetikai célokra. A felhasználás különféle előkészítő műveleteket igényel úgy, mint betakarítás, szárítás, szállítás, aprítás, nemesítés, manipulálás, tárolás stb. biomassza energetikai hasznosítása közvetlen égetéssel vagy konverziót követően történhet. A közvetlen elégetés során a biomasszában található C, H, és egyéb éghető anyagokat oxidálva égéstermékek jönnek létre, ill. energia szabadul föl (exoterm reakcióhő), azaz a kémiai energiát oxidációval hőenergiaként nyerjük ki. 9

11 Fontos, hogy a fűtőértékkel meghatározott energiatartalom nagyobb legyen, mint az anyag felhevítéséhez és víztartalmának (20-70 % között) elpárologtatásához szükséges energia összesen. A biomassza fűtőértéke reálisan 15 MJ/kg-ként számolható, ha nedvességtartalma 10 % körüli (légszáraz). A biomassza sajátos tulajdonsága a magas illóanyagtartalom (a fűtőérték %-a) és az alacsony hamutartalom (1-7 %). Elégetésük speciális kazánt igényel, a keletkező hamu káliumtrágyaként talajerő-utánpótlásra hasznosítható. A biomassza előkészítése tüzelésre általában: szálas anyagokból bálázással, fás szárúaknál pelletálással vagy brikettálással. Az előkészítés energiaigénye általában az alapanyag fűtőértékének töredékét teszi ki (1-5 %). A teljesítményszabályozás egyetlen reális módja, hogy a tüzelőtérbe vitt anyag mennyiségét változtatjuk. Konverziót követően a biomasszából mechanikai, termikus stb. kezeléssel vagy kémiai átalakítással előbb gázt, olajat, alkoholt, szenet állítanak elő, és ezeket hasznosítják energiahordozóként (hajtóanyag vagy tüzelőanyag). A biomassza széles körű, energetikai célú felhasználását több körülmény is indokolja. Az ország külső energiafüggőségének (legalább 70 %) csökkentése, az élelmiszertermelésből kötelező jelleggel kivonásra kerülő földterületek (25-30 éves távlatban akár 3-4 millió ha) hasznosítása, a vidéki népesség munkalehetőségének, a helyben maradás feltételeinek biztosítása, és nem utolsó sorban a globális környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással összefüggő szempontok [2] Szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása A mező- és az erdőgazdaság igen nagy mennyiségű mellékterméket produkál, amiket számos célra fel lehet használni, például a talajerő visszapótlására, ipari felhasználásra vagy energiatermelésre. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb. A fa ipari feldolgozása, megmunkálása során szintén nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehet energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható energiaforrás. Energiahasznosításra az alábbi növények jöhetnek számításba: különböző fafajok (nyár-, fűz-, akácfa), magas cukortartalmú cukornövények (cukorcirok, cukorrépa), magas olajtartalmú növények (napraforgó, repce, szója). 10

12 A bio tüzelőanyagok elégetése ritkán történik eredeti formájukban. Fajtától függően elkezelést igényelnek, például: darabolás (aprítás, őrlés), tömörítés (bálázás, pogácsázás, pelletálás). A brikettálást és a pelletálást általában szárítás követi, hiszen a bio tüzelőanyagok víztartalma magasabb a technológia által megköveteltnél (20 % alatt kell lennie). A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg: - pellet: mm átmérőjű tömörítvény; - biobrikett: 50 mm vagy annál nagyobb átmérőjű, kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények. Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik, ám a szilárdság növelése érdekében pl. a szalma briketthez fűrészpor, fenyőfakéreg adagolása célszerű. Brikettálni csak a % nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörí- tendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel. Előnyei: a) Fűtőértéke a hazai barnaszenekének felel meg (15,5 17,2 MJ/kg), de azoknál tisztább. b) A szén %-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8 % hamut tartalmaz, melyet talajerő visszapótláshoz lehet használni. c) Kéntartalma maximálisan 0,1-0,17 %, amely a szén kéntartalmának ad része. Hátránya: a) nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható [11] Biomassza tüzelés A biomassza eredetű tüzelőanyag alapvető jellemzője a kis sűrűség (nagy fajlagos térfogat), és az, hogy egy évben általában csak egyszer terem. Ebből következik, hogy például egy búzaszalma-bázisra építendő erőmű részére, ha azt egész évben üzemeltetni akarjuk, aratás után nagy területről kellene összegyűjteni és tárolni az egész éves működéshez szükséges tüzelőanyagot, ráadásul úgy, hogy ne ázzon be, mert nedvesen elindulhat a rothadás (a szárazon tartás pedig nagy tűzveszélyt jelent) [2]. A mezőgazdasági melléktermékekre, csakúgy, mint a tűzifára, jellemző a viszonylag alacsony szén- (45-50 %) és a magas oxigén-tartalom (40-45 %) mellett a nagy illóanyag arány (75-85 %) is. Ezek az adatok lényeges mértékben eltérnek a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó értékektől, ezért közvetlen elégetésük külön erre a célra tervezett kazánokat és tüzeléstechnikát igényel [2]. 11

13 1. ábra: Nagyteljesítményű (hőerőművi) faapríték tüzelés [2] A tűzifát hasznosító hőerőművek általában a faapríték tüzelést alkalmaznak (1. ábra) [2]. A beérkező hasábfát aprítógéppel 1-2 cm nagyságú darabokra aprítják, amit csigás adagolóberendezéssel visznek be a fluidizációs üzemmódban működő tűztérbe. Füstgázkezelésre elegendő egy nagy hatásfokú porleválasztó egység beépítése, hiszen a fa csak elhanyagolható mennyiségű kenet és más szennyezőt tartalmaz, ráadásul az égés hőmérséklete sem haladja meg a oc-ot, így az NOx képződés is határérték alatt marad. Magyarországon (2007re) 3 korábbi szénerőmű állt át részben-vagy egészben fatüzelésre, nevezetesen a Borsodi (Kazincbarcika), a Pécsi és az Ajkai Hőerőmű [2]. A tüzelés veszteségei: Füstgázzal távozó hőenergia A tökéletlen égés miatti veszteség A visszamaradt anyagok miatti veszteség [12]. Füstgáz Az eltüzelés során keletkező gáz halmazállapotú égésterméket nevezzük füstgáznak. Beszélünk elméleti és valóságos száraz, ill. nedves füstgázmennyiségről, attól függően, hogy a légfelesleg-tényezőt figyelembe vesszük-e: Vfn=Vfon + (m-1) Vo, ahol Vfn a valóságos, Vfon az elméleti nedves füstgázmennyiség, m a légfelesleg tényező, Vo pedig az elméleti levegőszükséglet [12]. 12

14 A biomassza égése során égési szakaszok különíthetők el: t < 100 oc, szárad (nedvességtartalom különválik), 100 oc< t < 200oC, molekulák hasadása gázképződés, 225 oc< t, megkezdődik a folyamatos égés, 260 oc< t, exoterm /spontán hőtermelő/ folyamat, 1000 oc körül az összes gáz már elég, a visszamaradó karbon égése [12] Folyékony halmazállapotú biomassza hasznosítása Biodízel előállításához magas olajtartalmú növényeket használnak fel. A növényi olajok közeli rokonságban vannak egymással és a ricinus kivételével elvileg valamennyi alkalmas motorhajtó anyagok alapanyagának. Európában főként repcét és napraforgót az USA-ban főként szóját, Délkelet-Ázsiában pedig olajpálmát használnak fel ilyen célra [6]. Magyarországon a magas olajtartalmú növények közül az őszi káposztarepcének vannak alkalmas ökológiai adottságú területek, főleg Nyugat-Magyarországon. E növény termesztéséhez hazánkban minden feltétel adott, és a kinyerhető repceolaj nemcsak üzemanyagként, hanem kenő-, hidraulikaolajként, valamint tüzelőolajként is hasznosítható. A növényi eredetű biomasszából előállított folyékony energiahordozók alkoholok, zsírok és olajok lehetnek, melyeket az alábbi módokon lehet hasznosítani: motorhajtóanyagként, hidraulika- és fékfolyadékként, kenőolajként, tüzelési célokra, vegyipari és élelmiszeripari alapanyagként [13] Biogáz A biogáz szerves anyagok anaerob lebomlásánál keletkező metántartalmú gáz. Alapanyagként bármilyen szerves hulladék mezőgazdasági, feldolgozóipari vagy települési (kommunális). Az alapanyagok sokféleségéhez igazodva többféle eljárás ismert, közös azonban az az elv, hogy egy fermentorban szabályozott hőmérsékleten, anaerob viszonyok közt metántermelő baktériumok segítségével gázt termelnek, azt tisztítják, tárolják, majd elégetik. A gáz kémiai energiáját itt is hő vagy elektromos áram előállítására, illetve a kettő kombinációjára használják. A folyamat értékes, kierjedt szerves trágyát termel, de a megfelelő alapanyagokkal és körülményekkel gyógyszeralapanyagok előállítására is képes [2]. Felhasznált alapanyagként a primer, szekunder és tercier biomassza egyaránt szóba 13

15 jöhet, gyakorlatilag azonban főként szekunder és tercier (szerves) hulladékok energiacélú hasznosításra alkalmazzák. A biogáz-eljárás előnye a sokoldalúság: a gáztermelésen kívül alkalmas veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, emellett a kierjedt anyag is értékes (biotrágya, esetleg gyógyszeralapanyagok). Hátránya az eljárásnak, hogy beruházás-igényes, üzemeltetése pedig szigorú technológiai fegyelmet igényel. Az eljárás ott javasolt, ahol nagy mennyiségben, folytonosan keletkezik szerves melléktermék. Így alkalmas állattartó telepek hígtrágyájának ártalmatlanítására, feldolgozóüzemek (vágóhíd, konzervgyár) hulladékának, szennyvizének kezelésére, illetve kommunális szennyvizek tisztításának gazdaságosabbá tételére. Biogáz nyerhető még gyűjtőcsövekkel szemétlerakó telepekből is (depóniagáz), bár az itt lerakott anyagot nem lehet trágyaként hasznosítani [6]. A biogázt pedig ugyanazon gépekben, berendezésekben használhatjuk fel, mint ahol a földgázt is alkalmazzuk. A különböző biomassza formákban a szénhidrátok kémiai kötéseiben tárolt napenergia felszabadítása jelenti annak energetikai hasznosítását. A növényi és az állati szénhidrátok, fehérjék, zsírok energetikai hasznosítása történik akkor is, amikor az állatok vagy az ember megeszi azokat. Tehát nagyon fontos az ember szempontjából, hogy a biomassza energetikai hasznosításai közül (élelmezés, takarmányozás, üzemanyag; food, feed, fuel; FFF) ezeket a lehetőségeket a saját érdekében milyen arányban teszi meg [13]. 14

16 4. FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA: BRIKETT, PELLET A mezőgazdasági melléktermékek fajlagos térfogatának csökkentése jelentősen növelheti az energetikai hasznosítás lehetőségét. Ennek gyakorlati megoldása az aprítást követő sajtolás, mellyel egységes szemcseméretű biopellet vagy biobrikett állítható elő. A sajtolással nyert terméket: brikett-nek nevezzük, ha jellemző méret 50 mm-nél nagyobb, kör- vagy négyszög-alapú hasáb, esetleg tojás, míg tűzi-pellet a neve a kisebb (10-25 mm) méretű, többnyire henger vagy kukac-alakú granulátumnak [2] Brikett (biobrikett) Az energetikai tömörítvények fontos változata a brikett. A brikettálás a növények maradékainak, ipari hulladékainak energetikai felhasználásra való előkészítése. A brikett alapanyaga: kis sűrűségű, nagy nedvességtartalmú, rossz hatásfokkal égethetők, ezért közvetlenül nem használhatóak fel. Ilyen hulladékok: faforgács, faapríték [13]. 2. ábra: Biobrikett (kereskedelmi készítmény) [14] A bio (fa) brikett (2. ábra): egy nagyon korszerű, környezetbarát tüzelőanyag, amely használatkor a környezetvédelem érdekei, a hulladék újrahasznosítás elvei, a természetes anyagok iránt érzett vonzódás és a kényelmi szempontok egyidejűleg érvényesíthetők. A tűzifa, a szén, a koksz és a szénbrikett helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozó. A biobrikett a fafeldolgozásnál visszamaradt hulladék felhasználása forgácsból, fűrészporból és fahulladékból adalékok hozzáadása nélküli fűtőanyag. 15

17 Tulajdonképpen természetbarát, tehát bio fűtőanyag, melynek gyártása semmi különleges módszert nem igényel: a kellő mennyiségű fűrészport és gyalulékot a megfelelő gépi berendezések magas nyomáson összepréselik és kész is a jó minőségű, könnyen kezelhető, raktározható tüzelő. A hulladékokhoz semmilyen vegyi anyagot, ragasztót vagy más adalékot nem kell adni, ezért is mond(hat)juk bátran környezetkímélőnek. A. 6x6 cm nagyságúra szabdalt brikett kályhák, kemencék, fakazánok, katlanok és kandallók fűtésére egyaránt kiválóan alkalmas. Az égéskor csak kevés melléktermék keletkezik. Huszonnégy órai fűtés után mindössze egy kis tányérnyi szemét marad az égéstérben. A fa brikett emellett a vízmentes csomagolás jóvoltából a hosszú távú tárolás is biztosítható [15] A brikett jellemzői Természetes alapanyagokból (faforgács, faapríték, fűrészpor) készül. Kötőanyagot (ragasztót) egyáltalán nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes fáéval azonos. Nedvességtartalma kicsi, 1-2 % körüli, ezért sokkal könnyebben, jobb hatásfokkal ég, mint a tűzifa. Fűtőértéke viszonylag nagy, kb MJ/kg, tehát megegyezik a barnaszénével, Hamutartalma kicsi (1-2 %), hamuja környezetbarát, a szénsalakkal szemben természetes növényi tápanyag, ezért kiskertekben műtrágya helyettesítésére kiszórható. A fában gyakorlatilag nincs kén, ezért füstje a környezetre káros kén-dioxidot nem tartalmaz. Ahhoz, hogy a környezetbarát tüzelőanyag, a biofabrikett előbb felsorolt előnyei maradéktalanul érvényesülhessenek, megfelelő, jó állapotú tüzelőberendezésben kell elégetni. Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a biofabrikett használatakor a fatüzelés ismert szabályait kell betartani, de figyelembe kell venni néhány, csak a biobrikettre jellemző tulajdonságot is. A tűzifával szemben 2-3-szor nagyobb sűrűségű, és mintegy 50 %-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan meleg eléréséhez a tüzelőberendezésben sokkal kisebb mennyiséget kell elégetni. égés közben a biobrikett mérete változhat, ezért a tűzteret nem szabad teljes mértékben kitölteni (ajánlott az %-os töltés). 1 kilogram tűzifa fűtőértéke MJ, a barnaszéné MJ, a fa briketté pedig 17,5-19 MJ. Ez tehát azt jelenti, hogy a fabrikettel egyharmaddal olcsóbban fűthetünk (ugyanazon fajlagos ár esetén), mint a villanyárammal vagy a gázzal; komoly megtakarításról van szó, ami egy szezonban tízezreket jelenthet [15]. 16

18 Külföldön nagy a keletje. Magyarországon jóval több elfogyna, mint amennyit képesek vagyunk gyártani, de van, ahol nem nagyon veszik, pl. Szlovákiában [15]. Hazánkban mindössze nyolc helyen túlnyomórészt faipari üzemekben működik biobrikett gyártó egység. Az így előállított termék mennyisége mindössze 6-7 ezer tonnát tesz ki évente. Figyelembe véve az előállítás magas fajlagos költségét, minimum 5000 tonnás éves előállítási kapacitás mellett gazdaságos foglalkozni vele [16] A brikettálás menete Első lépésben az alapanyagot megfelelő méretűre kell aprítani, porítani: átlagos szemcseméret: 1,5 mm, max. 5 mm-es méret. Ha a nedvességtartalom 14 %-nál nagyobb akkor az anyagot szárítani kell. Ezt követi a tömörítés, amit dugattyús vagy nyomócsigás présgéppel, nagy nyomáson végeznek el általában 2 lépésben (előtömörítés és préselés). A brikett sűrűsége: 0,8-1,5 kg/dm3 [13] Pellet A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. A néhány milliméteres átmérőtől a több centiméteres átmérőjű anyagrudakat alkot (3. ábra), az alapanyag és a használt pelletálási technológia függvényében. A legáltalánosabban ismert pellet-fajta a nyúltáp. A leggyakrabban használt anyagok, a pellet előállítás során a faforgács és a fűrészpor. [17] 3. ábra: Tűzi pellet (kereskedelmi készítmény) [18] 17

19 A pellet jellemzői a fűrészpornál könnyebben ég el, a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelő-rendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható, mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2-5 cm-es hosszúságú, környezetbarátabb a fafűtésnél, nedvességtartalma 10 %-nyi (a fa esetén 40 %) [3], 1 m3 fa pellet súlya kb. 650 kg [13] Pellet a tüzeléstechnológiában fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyó láng hőmérséklete C, füstgáz hőmérséklete C, a rendszer 90 %-os hatásfokú, visszamaradó salakanyag: 0,5-1 kg (minőségtől függ) [17] A pellet tüzelés előnyei - Teljesen automatizálható: a pellet kazán a hagyományos fatüzeléses kazánokhoz viszonyítva szinte a gáztüzelés komfortját nyújtja, magas hatásfokon, automatizált működéssel, költségtakarékosan. - Alacsony karbantartási igényű: a pellettárolótól függően a tároló feltöltése 2-4 hetente esedékes, ami azonban tárolóhelység kialakításával évi egyszeri feltöltésre csökkenthető. - A pellet alacsony hamutartalmának köszönhetően a tisztítás - teljesítménytől függően 2-4 hetente egyszer szükséges. - Gazdaságos és környezetbarát: a pellet kazán magas hatásfokának köszönhetően a fűtési kiadások csökkenthetők, az égés folyamatos magas hőmérsékletének eredményeképp károsanyag-kibocsátása rendkívül kedvező, még a fatüzelésű kazánokhoz mérten is alacsonyabb [13]. 18

20 5. HŐBONTÁS - PIROLÍZIS A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék kémiai lebontása megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben esetleg inert gáz (pl. nitrogén) bevezetés közben [1]. A hőbontás során a szerves hulladékból pirolízis gáz, folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz) és szilárd végtermék (piroliziskoksz) keletkeznek [2]. Pirolízis a biomassza kereskedelmi üzemanyaggá alakításának leggyakoribb termokémiai folyamata. A pirolízis során, biomasszát levegő hiányában fűtjük, így az lebomlik, folyadékok komplex keveréke, gázok és maradék termék keletkezik [9]. Reakciófeltételek: - hőmérséklet - reakcióidő, - szemcsenagyság, - keveredés A hőbontás alaptípusai: kis- és középhőmérsékletű eljárások ( C) nagyhőmérsékletű eljárások ( C) nagyhőmérsékletű salakolvasztások eljárások (>1200 C) A salakolvasztásos technológia célja a gáznemű végtermék-kihozatal növelése, másrészt a környezettel szemben teljesen közömbös, kiégett maradékanyag biztosítása (az olvasztott salak-granulátum gyakorlatilag bárhova lerakható). A végtermék felhasználása energiahordozóként (fűtőgáz, tüzelőolaj, koksz), vegyipari másodnyersanyagként (pl. a gázterméket szintézisgázzá konvertálva metanol előállításához) egyéb célokra (talajjavítás szilárd, szénben dús maradékkal; fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építőipari adalékanyagként stb.) [11] A pirolízis előnyei, hátrányai A hőbontás legnagyobb előnye az, hogy termékei értékesíthető alifás és aromás szénhidrogének, továbbá légszennyező hatása jelentősen kisebb, mint a hulladékégetésé. 19

hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés

hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés Hőbontás, pirolízis A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék kémiai lebontása megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben esetleg inert gáz (pl. nitrogén)

Részletesebben

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának magyarországi helyzete Dr. Ivelics Ramón PhD. energetikai szaktanácsadó Hepik Bt. Pécs www.hepik.hu Az EU energiapolitikája Megújuló

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése

Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, Sopron 2009. szeptember 04. Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mezőgazdaságból származó szilárd biomassza energetikai célú hasznosítása.

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kotsis Levente, Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Miért előnyös gázt előállítani biomasszából? - mert egyszerűbb eltüzelni, mint

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Mi az a pellet. Miért előnyös a pellet

Mi az a pellet. Miért előnyös a pellet Mi az a pellet Pelletnek nevezzük azt a kisméretű, körül-belül 6 mm átmérőjű hengeres - nagy energiatartalmú - terméket, amelyet alkalmas technológiai eljárás során, megfelelően előkészített fahulladékból

Részletesebben

Szekszárd, 2011. október 20.

Szekszárd, 2011. október 20. ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Tóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt tapasztalatai és kutatási eredményei a NAIK MGI-ben Tóvári Péter 1 Bácskai

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23. Előadó: Gazda-Pusztai Gyula. Viessmann Werke 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok

VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23. Előadó: Gazda-Pusztai Gyula. Viessmann Werke 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23 Előadó: Gazda-Pusztai Gyula 2. dia 2012.03.23. Biomassza tüzelés fa alapú tüzelőanyagok 1. A biomassza

Részletesebben

zeléstechnikában elfoglalt szerepe

zeléstechnikában elfoglalt szerepe A földgf ldgáz z eltüzel zelésének egyetemes alapismeretei és s a modern tüzelt zeléstechnikában elfoglalt szerepe Dr. Palotás Árpád d Bence egyetemi tanár Épületenergetikai Napok - HUNGAROTHERM, Budapest,

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Biomassza alapú pirolízis gázok katalitikus bontása

Biomassza alapú pirolízis gázok katalitikus bontása Biomassza alapú pirolízis gázok katalitikus bontása Szépvölgyi Marianna 1, Kotsis Levente 1, Marosvölgyi Béla 2 1 Veszprémi Egyetem, Vegyipari Műveleti Tanszék 2 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Energetikai

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

Üzemanyag gyártás szerves hulladékból

Üzemanyag gyártás szerves hulladékból (Cg. 08-09-022029, adóazonosító: 23400449-2-08) tel. 003696525617,-18, fax. 003696527748 Üzemanyag gyártás szerves hulladékból DI. Imre Sárközi, Mag. Edit Cervenova, DI. Eduard Buzetzki, Doc. DI. Ján Cvengroš,

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Biomasszák energe/kai hasznosításának lehetőségei elgázosítással és pirolízissel

Biomasszák energe/kai hasznosításának lehetőségei elgázosítással és pirolízissel Biomasszák energe/kai hasznosításának lehetőségei elgázosítással és pirolízissel Dr. Szemmelveisz Tamásné Prof. Dr. Palotás Árpád Bence Prof. Dr. Szűcs István XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat A REFERTIL projekt

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Badari Andrea Cecília

Badari Andrea Cecília Nagy nitrogéntartalmú bio-olajokra jellemző modellvegyületek katalitikus hidrodenitrogénezése Badari Andrea Cecília MTA Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Környezetkémiai

Részletesebben

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk.

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk. Fodor Béla Környezettechnika 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk. Megj.: - A napenergia, biomassza s geotermikus energia tématerületén részben a Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia

Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia Klima- und Energiemodellregion ökoenergieland Regionális nemzeti nemzetközi energiastratégia Energiastratégia Ökoenergetikai Modellrégió Cél: energetikai önellátás 2015-ig Burgenland -Bglandi Energiaügynökség

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

Nettó ár [HUF] 38.000,00

Nettó ár [HUF] 38.000,00 /2 2/2 Termék: Növényi, ásványi és használt olajszármazék elgázosító dobkályha Rövid leírás: Nemzetközi kutatómunka eredményeként létrejött forradalmian új technológia. ezésének köszönhetően az olajszármazékokat

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban

Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban Miért éppen Apríték? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi erőforrásokra

Részletesebben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési Energiapolitika, energiatakarékoss kosság, megújul juló energia források Bohoczky Ferenc vezető főtan tanácsos Gazdasági és s Közleked K zlekedési Minisztérium Az energiapolitika Ellátásbiztonság, vezérelvei

Részletesebben

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD ELSŐ SZALMATÜZEL ZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD HőerH erőmű Zrt. http:// //www.bhd.hu info@bhd bhd.hu 1 ELŐZM ZMÉNYEK A fosszilis készletek kimerülése Globális felmelegedés: CO 2, CH 4,... kibocsátás Magyarország

Részletesebben

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

Tüzelőanyag. ... Az én fűtésrendszerem. Tüzelőanyag. kimutatás. Hő biomasszából. www.ligetgatter.hu

Tüzelőanyag. ... Az én fűtésrendszerem. Tüzelőanyag. kimutatás. Hő biomasszából. www.ligetgatter.hu Tüzelőanyag... Az én fűtésrendszerem Tüzelőanyag kimutatás Hő biomasszából www.ligetgatter.hu A faanyag mennyisége elegendő, a gáz és az olaj alternatívája A fa Németországban és Ausztriában / millió m

Részletesebben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás

Részletesebben

Készítette: Kauker Zsófia. Energetika és környezet, 2011.

Készítette: Kauker Zsófia. Energetika és környezet, 2011. Készítette: Kauker Zsófia Energetika és környezet, 2011. Biomassza: valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levő szerves anyagok és élőlények összessége szárazföldön és vízben található, élő és

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János

Részletesebben

Műanyagok és környezetvédelem

Műanyagok és környezetvédelem Műanyagok és környezetvédelem 1 Vázlat Műanyagok és környezet mennyiség energia Megoldás életút-analízis megelőzés, tervezés újrafeldolgozás kémiai hasznosítás égetés Biológiailag lebontható polimerek

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

Adatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai

Adatlap_ipari_szektor_ energiamérleg_osap_1321_2014 Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe IPARI SZEKTOR, ENERGIAMÉRLEG Adatszolgáltatás száma OSAP 1321 Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993.

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben