BIOMASSZA ENERGETIKA: FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA PIROLÍZISSEL
|
|
- Flóra Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia BIOMASSZA ENERGETIKA: FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA PIROLÍZISSEL Szerző: Rékasi Szabina Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudomány MSc. Témavezető(k): Dr. Halász János Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszék Veszprém április 6-7.
2 TARTALOM TARTALOM... 1 ABSTRACT BEVEZETÉS Magyarország energetikai helyzetképe Energiapolitikai célok Jogi szabályozás Általános hulladékjog 2006/12/EK irányelv A hulladékgazdálkodás szabályozása Magyarországon A biohulladékok kezelésének szabályai Hulladékégetésre vonatkozó szabályok Energiaforrások szabályozásai MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Az energiahordozók típusai A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten Jelentőségük és a legfontosabb megújuló energiaforrások A BIOMASSZA ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA A biomassza típusai Energetikai jellemzői Szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása Biomassza tüzelés Folyékony halmazállapotú biomassza hasznosítása Biogáz FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA: BRIKETT, PELLET Brikett (biobrikett) A brikett jellemzői A brikettálás menete Pellet A pellet jellemzői Pellet a tüzeléstechnológiában A pellet tüzelés előnyei HŐBONTÁS - PIROLÍZIS A pirolízis előnyei, hátrányai A pirolízis során alkalmazott reaktorok, technológiák Elgázosítási eljárások Siemens technológia Lurgi-eljárás (=WIKONEX) Noell-féle konverziós eljárás Thermoselect-eljárás KATALIZÁTOROK A biomassza pirolízis katalizátorai Dolomit katalizátor Alkálifém és egyéb fém katalizátorok Nikkel katalizátorok Fluid cracking catalyst (FCC) KÍSÉRLETI RÉSZ Kísérleti berendezés Betáplálás Üzemi és mérendő paraméterek
3 7.2. A kísérlet munkaszakaszai A KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉSÜK FELHASZNÁLT IRODALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
4 ABSTRACT Az emberiség energia szüksége az elmúlt évek során oly mértékűvé növekedett, hogy egyre nagyobb jelentőségűvé vált a megújuló energiaforrások, a biomassza újrahasznosítása, valamint energetikai hasznosítása. Ennek fontos eszköze a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése, a meglévő szennyeződések megfelelő kezelése, ártalmatlanítása, úgy, hogy a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell az elérhető legjobb technológia Best Available Technique, azaz BAT - alkalmazására. A természeti adottságainknak ismeretében a megújuló energiaforrások közül a legnagyobb szerepet a biomassza jelenti. Az erre alapozó technológiák elősegítik a környezet megóvását. A környezet védelmének egyik lehetséges módja a keletkező hulladékok újrahasznosítása, olyan módszerekkel, melyek ésszerűen gazdálkodnak a természeti erőforrásainkkal, valamint törekednek az elérhető legjobb technológia kialakítására, alkalmazására, ezáltal a legkevésbé szennyezik a környezetet. Dolgozatomban a biomassza pirolitikus lebontásának lehetséges technológiáit, azok szükségességeit mutatom be, úgy, hogy figyelembe veszem az energetikai hasznosításukat. A kísérlet során vizsgáltam a technológiát befolyásoló lehetőségeket és ennek a kivitelezéséhez szükséges paraméterek változásait, eredményeit. Célom a felhasznált fahulladék kezelésére alkalmazható technológia bemutatása, a különféle fahulladék, mint modellanyag, hőmérsékletfüggéseinek bemutatása, valamint a keletkező termékek lehető legnagyobb mértékű újrahasznosítása, és ez által a hulladék minimalizálása, figyelembe véve az energetikai és anyagi szempontokat. Munkám során 5 fűrészpor mintát (kemény tölgyfa, közönséges nyírfa, nyárfa, fenyőfa, akácfa) vizsgáltam pirolitikus folyamatokban katalizátor nélkül, három különböző hőmérsékleten, illetve egy adott ipari katalizátorral FCC katalizátor szintén három hőmérsékleten. Azt tapasztaltam, hogy a különböző hőmérsékleten a különböző modellanyagoknak más és más az illóanyag-tartalma, továbbá, hogy a katalizátor jelenléte kedvezően segíti elő a pirolízist, azaz nő könnyű termékek mennyisége. A dolgozat megírásakor mindvégig szem előtt tartottam a biomassza elgázosítása során használt technológiák energiafelhasználását, energiatakarékosságát, a kísérleti folyamat során észlelt hőmérsékleti változásokat és ezek összefüggéseit. Mindvégig törekedtem a megfelelő (BAT) technológia alkalmazására. 3
5 1. BEVEZETÉS Az emberiség energiaszükséglete az elmúlt évek során növekedett és környezeti alkotóelemek, a természetes energiaforrások használata ezzel együtt folyamatosan nőtt, így egyre nagyobb jelentőségűvé vált, válik a megújuló energiaforrások, a biomassza újrahasznosítása, valamint energetikai hasznosítása. Ennek fontos eszköze a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése, a meglévő szennyeződések megfelelő kezelése, ártalmatlanítás, úgy hogy, a lehető legnagyobb mértékben törekedni kell az elérhető legjobb technológia Best Available Technique, azaz BAT - alkalmazására. A világ energiafogyasztása 2000-ben megközelítőleg 380 exajoule (exa = 1018) volt, amelyből a magyar fogyasztás nagyjából 1100 petajoule (peta = 1015) volt. A takarékosság mellett az energiagazdálkodás fő törekvése a megújuló energiaforrások kutatása, használata. Ide tartoznak a napenergiát célzó vizsgálatok, a víz- és szélenergia hasznosítása és a biomasszából való energianyerés optimalizálása, például a mezőgazdasági hulladékok elégetése, biogáz termelése, biodízel-gyártás, stb. A világméretben a fosszilis energiahordozók részaránya még mindig 80 % felett van [1]. A CO2 emisszió csökkentése érdekében a fosszilis energiahordozók részarányának csökkentése lenne kívánatos [2]. A környezetvédelmi technológia a környezeti ártalmak elhárítására alkalmas műszaki megoldásokkal foglalkozik, melyek három csoportba sorolhatók [2]: - forrás megszüntetése: olyan technológiák bevezetése, melyek nem okoznak környezeti károkat és biztosítják a szükséges javak előállítását; - káros emisszió szabályozás: a kibocsátott anyag lokális kezelésével, ártalmatlanításával, környezetbe jutását megakadályozó módszerek alkalmazásával érhető el; - imisszió szabályozás: a szennyezők utólagos, helyi ártalmatlanítása. Ez csak kisegítő illetve kényszermegoldást jelenthet [2] Magyarország energetikai helyzetképe energiafüggőségünk meghaladja a 62 %-ot, saját fosszilis energiakészletünk korlátozott, földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82 %-át importból szerezzük be, erőműparkunk elöregedő stádiumban van, megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3 %, épületeink energiafelhasználása pazarló, 4
6 nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési jövőképünk [1] Energiapolitikai célok Energia importfüggőség csökkentése: energiatakarékossággal, energiahatékonysággal, megújulók részarányának növelésével, beszerzési útvonalak és források diverzifikálásával, az állam szabályozó szerepének növelése, új alkuk az energiaszolgáltatókkal, támogatások extraprofittá konvertálásának megakadályozása, a kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése, az energiaszegénység csökkentése, fogyasztóvédelem szerepének megerősítése [3] Jogi szabályozás Az Európa Tanács 2007 tavaszi ülésszakaszán fogadták el az Európai Közösség legújabb célkitűzéseit, mely szerint az 1999-es mennyiséghez képest 2020-ra 30 %-kal kellene csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásait. Ezen kívül a teljes energia mennyiségének 20 %-át kívánja megújuló energiaforrásokból fedezni és a folyékony üzemanyagok esetén a bioüzemanyagok arányát 10 %-ra növelni [4]. Az EU felügyeleti mechanizmusa segítségével rendszeresen ellenőrzi a kibocsátott és elnyelt gázmennyiségeket. A kibocsátások fokozatos csökkentése érdekében az EU emellett létrehozott egy olyan rendszert, amely a piac szabályain alapul, és lehetővé teszi az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét. Az Unió továbbá a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozóan külön szabályokat vezetett be [4] Általános hulladékjog 2006/12/EK irányelv Az új keretirányelv célja a korábbi keretirányelvek rendelkezéseinek optimalizálása, megtartva annak alapvető felépítését és főbb rendelkezéseit. 75/439/EGK irányelv: a hulladékolajok ártalmatlanításáról szól, és a hulladékolajok gyűjtését és ártalmatlanítását szabályozza. 5
7 A hulladékgazdálkodás szabályozása Magyarországon évi LIII. törvény: ez a szabályozás védte Magyarországot az illegális hulladék behozatallal szemben évi XLIII. törvény elfogadásával és hatályba lépésével fontos szabályozási időszak kezdődött. Alapvető szempontrendszere szerint minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben érintse a környezetet, illetve a környezeti-igénybevétel csökkenjen, a környezetveszélyeztetés, valamint a környezetszennyezés minimális legyen, a hulladék hasznosítása, ártalmatlanítás a lehető legnagyobb mértékben környezetkímélő legyen. Ezek a szabályozások folyamatosan bővülnek [5] A biohulladékok kezelésének szabályai Biohulladék olyan általában növényi és állati eredetű hulladék, amely biológiailag lebontható. A biohulladék kezelése többféleképpen történhet: például komposztálással és telepi komposztálással. A telepi kezelés a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető hulladékkezelési tevékenység. A kezelés eredménye lehet komposzt, illetve biogáz. A keletkező biogázt zárt rendszerben kell hasznosítani [5] Hulladékégetésre vonatkozó szabályok A évi szabályozás újdonsága és egyben legvitatottabb eleme a hulladékok nyílttéri égetésének általános tilalma. A legfőbb szabály szerint az égetést erre a célra kialakított és előzetesen engedélyezett hulladékégető berendezésben lehet végezni [5] Energiaforrások szabályozásai 1. fosszilis (nem megújuló) energiahordozók: kőolaj, földgáz, barnaszén 2001/77/EK irányelv 2. cikk a.) pontja a villamos energiapiacon megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szól. 2. megújuló energiaforrások A megújuló energiahordozó-használás jelenleg az EU-ban 6 %-os. Az Európai Unió Fehér Könyve szerint 2010-re 6 %-ról 12 %-ra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az összenergiához képest. 2001/77/EK irányelv a megújuló erőforrások által termelt villamos energia elterjedésének elősegítéséről szól. 2003/30/EK irányelv a biológiai eredetű üzemanyagok arányának 2010-re történő 5,75 %ra növekedését írja elő [5]. 6
8 2. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Megújuló energiaformáknak azokat az energiaformákat nevezzük, melyek ugyanonnan, ugyanolyan mennyiségben és minőségben ismételten kinyerhetők, vagy újratermelődésük biztosított; akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Megújulásuk záloga a Napnak a Földre érkező energiája, mely elengedhetetlen termelődésük és felhasználásuk egyensúlyához. Ilyen energiaformák a nap-, szél-, víz- és geotermikus energia, valamint a biomasszából nyerhető energia. Van, aki a megújuló energiaformák közt említi a hulladékhő hasznosítását is, hiszen amíg az alapul szolgáló hőkibocsátó biológiai vagy technológiai folyamat működik, addig a folyamat során keletkezett hulladékhő is újratermelődik. Ez utóbbi típus azonban úgy is felfogható, mint energiával való takarékoskodás az emberi tevékenység energiaveszteségének csökkentése. Közös jellemzőjük ezeknek az energiaforrásoknak, hogy fosszilis energiahordozók kiváltására alkalmasak, ily módon megállíthatják a légköri CO2 szintjének további növekedését, a kibocsátott anyagokat tekintve általában is környezetkímélőbbek, eredetüket tekintve pedig erőforrás-kímélőek, nem csökkentik a Földön található energia készletek szintjét [6] Az energiahordozók típusai Az energiaforrások ennek értelmében lehetnek: megújuló, nem megújuló, kimeríthető, és kimerülő erőforrások: a) Ki nem meríthető energiaforrások Mennyisége nem korlátozott: szélenergia, napenergia, árapály energia. Mennyisége korlátozott: termőföld és a termesztett biomassza energia, geotermikus energia. b) Kimeríthető energiaforrások Nem megújuló: fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik. Megújuló: természetes erdők. Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energia- forrásokra támaszkodik a villamosenergia-termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri [7]. 7
9 Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5 %-át a tűzifa teszi ki. A geotermikus 10,3 %-ot, a vízenergia 1,9 %-ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 10,9 %-ot, a hasznosított napenergia 0,15 % A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten A megújuló energiaforrások során az előállított energiát épületléptékben fűtésre, hűtésre, használati melegvíz-termelésre, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosítani. Nézzük sorra a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségét a családi házak, illetve lakások esetén: I. Napenergia hasznosítás II. Geotermikus energia hasznosítása III. Vízenergia hasznosítás IV. Szélenergia hasznosítás V. Biomassza hasznosítás VI. Biogáz termelés és hasznosítás [7] Jelentőségük és a legfontosabb megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés. A legfontosabb megújuló energiaforrások: napenergia (naperőmű), napelem, napkollektor, vízenergia (vízerőmű), árapály-energia, hullám energia, szélenergia, geotermikus energia, szilárd biomassza, bioetanol, biodízel, biogáz. 8
10 3. A BIOMASSZA ÉS ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSA A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok [8]. A biomassza a fejlődő országok legfontosabb energiaforrása, a világ energia-felhasználásának 14 %-át jelenti. Gyakorlatilag az összes biomassza-termékeket lehet alakítani a kereskedelemben forgalmazott tüzelőanyagokká, amelyek alkalmasak a fosszilis üzemanyagok helyettesítésére. Ezeket fel lehet használni a szállításra, fűtésre, villamosenergia-termelésre, vagy bármiféle más fosszilis tüzelőanyagként [9] A biomassza típusai Elsődleges biomassza: természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. Felhasználása: nagy energiahozamú energiaültetvények (energetikai ültetvény fás- vagy lágyszárú, energiaerdő); a növénytermesztés melléktermékeinek (szalma, szár, torzsa stb.) energetikai hasznosítása; erdészeti, erdőgazdálkodási melléktermékek (gally, kéreg, hulladékfa, stb.) hasznosítása. Másodlagos biomassza: állatvilág, gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei, hulladékai. Felhasználása: főként állati trágya, melyből biogáz állítható elő, mert az elsődleges biomasszából kb t/év mennyiséget használ fel az állattenyésztés, amelyből kb t/év anyagmennyiséget állít elő. Harmadlagos biomassza: biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű hulladékai. Felhasználása: energetikai célra, az egyéb szerves melléktermékek hasznosítása még vizsgálandó kérdés [10] Energetikai jellemzői A biomassza keletkezési formájában rendkívül sokféle, és a keletkezés helyén csak kivételes esetekben használható fel energetikai célokra. A felhasználás különféle előkészítő műveleteket igényel úgy, mint betakarítás, szárítás, szállítás, aprítás, nemesítés, manipulálás, tárolás stb. biomassza energetikai hasznosítása közvetlen égetéssel vagy konverziót követően történhet. A közvetlen elégetés során a biomasszában található C, H, és egyéb éghető anyagokat oxidálva égéstermékek jönnek létre, ill. energia szabadul föl (exoterm reakcióhő), azaz a kémiai energiát oxidációval hőenergiaként nyerjük ki. 9
11 Fontos, hogy a fűtőértékkel meghatározott energiatartalom nagyobb legyen, mint az anyag felhevítéséhez és víztartalmának (20-70 % között) elpárologtatásához szükséges energia összesen. A biomassza fűtőértéke reálisan 15 MJ/kg-ként számolható, ha nedvességtartalma 10 % körüli (légszáraz). A biomassza sajátos tulajdonsága a magas illóanyagtartalom (a fűtőérték %-a) és az alacsony hamutartalom (1-7 %). Elégetésük speciális kazánt igényel, a keletkező hamu káliumtrágyaként talajerő-utánpótlásra hasznosítható. A biomassza előkészítése tüzelésre általában: szálas anyagokból bálázással, fás szárúaknál pelletálással vagy brikettálással. Az előkészítés energiaigénye általában az alapanyag fűtőértékének töredékét teszi ki (1-5 %). A teljesítményszabályozás egyetlen reális módja, hogy a tüzelőtérbe vitt anyag mennyiségét változtatjuk. Konverziót követően a biomasszából mechanikai, termikus stb. kezeléssel vagy kémiai átalakítással előbb gázt, olajat, alkoholt, szenet állítanak elő, és ezeket hasznosítják energiahordozóként (hajtóanyag vagy tüzelőanyag). A biomassza széles körű, energetikai célú felhasználását több körülmény is indokolja. Az ország külső energiafüggőségének (legalább 70 %) csökkentése, az élelmiszertermelésből kötelező jelleggel kivonásra kerülő földterületek (25-30 éves távlatban akár 3-4 millió ha) hasznosítása, a vidéki népesség munkalehetőségének, a helyben maradás feltételeinek biztosítása, és nem utolsó sorban a globális környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással összefüggő szempontok [2] Szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása A mező- és az erdőgazdaság igen nagy mennyiségű mellékterméket produkál, amiket számos célra fel lehet használni, például a talajerő visszapótlására, ipari felhasználásra vagy energiatermelésre. Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb. A fa ipari feldolgozása, megmunkálása során szintén nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehet energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható energiaforrás. Energiahasznosításra az alábbi növények jöhetnek számításba: különböző fafajok (nyár-, fűz-, akácfa), magas cukortartalmú cukornövények (cukorcirok, cukorrépa), magas olajtartalmú növények (napraforgó, repce, szója). 10
12 A bio tüzelőanyagok elégetése ritkán történik eredeti formájukban. Fajtától függően elkezelést igényelnek, például: darabolás (aprítás, őrlés), tömörítés (bálázás, pogácsázás, pelletálás). A brikettálást és a pelletálást általában szárítás követi, hiszen a bio tüzelőanyagok víztartalma magasabb a technológia által megköveteltnél (20 % alatt kell lennie). A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van tömörítésre. A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg: - pellet: mm átmérőjű tömörítvény; - biobrikett: 50 mm vagy annál nagyobb átmérőjű, kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények. Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik, ám a szilárdság növelése érdekében pl. a szalma briketthez fűrészpor, fenyőfakéreg adagolása célszerű. Brikettálni csak a % nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörí- tendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel. Előnyei: a) Fűtőértéke a hazai barnaszenekének felel meg (15,5 17,2 MJ/kg), de azoknál tisztább. b) A szén %-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8 % hamut tartalmaz, melyet talajerő visszapótláshoz lehet használni. c) Kéntartalma maximálisan 0,1-0,17 %, amely a szén kéntartalmának ad része. Hátránya: a) nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható [11] Biomassza tüzelés A biomassza eredetű tüzelőanyag alapvető jellemzője a kis sűrűség (nagy fajlagos térfogat), és az, hogy egy évben általában csak egyszer terem. Ebből következik, hogy például egy búzaszalma-bázisra építendő erőmű részére, ha azt egész évben üzemeltetni akarjuk, aratás után nagy területről kellene összegyűjteni és tárolni az egész éves működéshez szükséges tüzelőanyagot, ráadásul úgy, hogy ne ázzon be, mert nedvesen elindulhat a rothadás (a szárazon tartás pedig nagy tűzveszélyt jelent) [2]. A mezőgazdasági melléktermékekre, csakúgy, mint a tűzifára, jellemző a viszonylag alacsony szén- (45-50 %) és a magas oxigén-tartalom (40-45 %) mellett a nagy illóanyag arány (75-85 %) is. Ezek az adatok lényeges mértékben eltérnek a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó értékektől, ezért közvetlen elégetésük külön erre a célra tervezett kazánokat és tüzeléstechnikát igényel [2]. 11
13 1. ábra: Nagyteljesítményű (hőerőművi) faapríték tüzelés [2] A tűzifát hasznosító hőerőművek általában a faapríték tüzelést alkalmaznak (1. ábra) [2]. A beérkező hasábfát aprítógéppel 1-2 cm nagyságú darabokra aprítják, amit csigás adagolóberendezéssel visznek be a fluidizációs üzemmódban működő tűztérbe. Füstgázkezelésre elegendő egy nagy hatásfokú porleválasztó egység beépítése, hiszen a fa csak elhanyagolható mennyiségű kenet és más szennyezőt tartalmaz, ráadásul az égés hőmérséklete sem haladja meg a oc-ot, így az NOx képződés is határérték alatt marad. Magyarországon (2007re) 3 korábbi szénerőmű állt át részben-vagy egészben fatüzelésre, nevezetesen a Borsodi (Kazincbarcika), a Pécsi és az Ajkai Hőerőmű [2]. A tüzelés veszteségei: Füstgázzal távozó hőenergia A tökéletlen égés miatti veszteség A visszamaradt anyagok miatti veszteség [12]. Füstgáz Az eltüzelés során keletkező gáz halmazállapotú égésterméket nevezzük füstgáznak. Beszélünk elméleti és valóságos száraz, ill. nedves füstgázmennyiségről, attól függően, hogy a légfelesleg-tényezőt figyelembe vesszük-e: Vfn=Vfon + (m-1) Vo, ahol Vfn a valóságos, Vfon az elméleti nedves füstgázmennyiség, m a légfelesleg tényező, Vo pedig az elméleti levegőszükséglet [12]. 12
14 A biomassza égése során égési szakaszok különíthetők el: t < 100 oc, szárad (nedvességtartalom különválik), 100 oc< t < 200oC, molekulák hasadása gázképződés, 225 oc< t, megkezdődik a folyamatos égés, 260 oc< t, exoterm /spontán hőtermelő/ folyamat, 1000 oc körül az összes gáz már elég, a visszamaradó karbon égése [12] Folyékony halmazállapotú biomassza hasznosítása Biodízel előállításához magas olajtartalmú növényeket használnak fel. A növényi olajok közeli rokonságban vannak egymással és a ricinus kivételével elvileg valamennyi alkalmas motorhajtó anyagok alapanyagának. Európában főként repcét és napraforgót az USA-ban főként szóját, Délkelet-Ázsiában pedig olajpálmát használnak fel ilyen célra [6]. Magyarországon a magas olajtartalmú növények közül az őszi káposztarepcének vannak alkalmas ökológiai adottságú területek, főleg Nyugat-Magyarországon. E növény termesztéséhez hazánkban minden feltétel adott, és a kinyerhető repceolaj nemcsak üzemanyagként, hanem kenő-, hidraulikaolajként, valamint tüzelőolajként is hasznosítható. A növényi eredetű biomasszából előállított folyékony energiahordozók alkoholok, zsírok és olajok lehetnek, melyeket az alábbi módokon lehet hasznosítani: motorhajtóanyagként, hidraulika- és fékfolyadékként, kenőolajként, tüzelési célokra, vegyipari és élelmiszeripari alapanyagként [13] Biogáz A biogáz szerves anyagok anaerob lebomlásánál keletkező metántartalmú gáz. Alapanyagként bármilyen szerves hulladék mezőgazdasági, feldolgozóipari vagy települési (kommunális). Az alapanyagok sokféleségéhez igazodva többféle eljárás ismert, közös azonban az az elv, hogy egy fermentorban szabályozott hőmérsékleten, anaerob viszonyok közt metántermelő baktériumok segítségével gázt termelnek, azt tisztítják, tárolják, majd elégetik. A gáz kémiai energiáját itt is hő vagy elektromos áram előállítására, illetve a kettő kombinációjára használják. A folyamat értékes, kierjedt szerves trágyát termel, de a megfelelő alapanyagokkal és körülményekkel gyógyszeralapanyagok előállítására is képes [2]. Felhasznált alapanyagként a primer, szekunder és tercier biomassza egyaránt szóba 13
15 jöhet, gyakorlatilag azonban főként szekunder és tercier (szerves) hulladékok energiacélú hasznosításra alkalmazzák. A biogáz-eljárás előnye a sokoldalúság: a gáztermelésen kívül alkalmas veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, emellett a kierjedt anyag is értékes (biotrágya, esetleg gyógyszeralapanyagok). Hátránya az eljárásnak, hogy beruházás-igényes, üzemeltetése pedig szigorú technológiai fegyelmet igényel. Az eljárás ott javasolt, ahol nagy mennyiségben, folytonosan keletkezik szerves melléktermék. Így alkalmas állattartó telepek hígtrágyájának ártalmatlanítására, feldolgozóüzemek (vágóhíd, konzervgyár) hulladékának, szennyvizének kezelésére, illetve kommunális szennyvizek tisztításának gazdaságosabbá tételére. Biogáz nyerhető még gyűjtőcsövekkel szemétlerakó telepekből is (depóniagáz), bár az itt lerakott anyagot nem lehet trágyaként hasznosítani [6]. A biogázt pedig ugyanazon gépekben, berendezésekben használhatjuk fel, mint ahol a földgázt is alkalmazzuk. A különböző biomassza formákban a szénhidrátok kémiai kötéseiben tárolt napenergia felszabadítása jelenti annak energetikai hasznosítását. A növényi és az állati szénhidrátok, fehérjék, zsírok energetikai hasznosítása történik akkor is, amikor az állatok vagy az ember megeszi azokat. Tehát nagyon fontos az ember szempontjából, hogy a biomassza energetikai hasznosításai közül (élelmezés, takarmányozás, üzemanyag; food, feed, fuel; FFF) ezeket a lehetőségeket a saját érdekében milyen arányban teszi meg [13]. 14
16 4. FA ALAPÚ HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA: BRIKETT, PELLET A mezőgazdasági melléktermékek fajlagos térfogatának csökkentése jelentősen növelheti az energetikai hasznosítás lehetőségét. Ennek gyakorlati megoldása az aprítást követő sajtolás, mellyel egységes szemcseméretű biopellet vagy biobrikett állítható elő. A sajtolással nyert terméket: brikett-nek nevezzük, ha jellemző méret 50 mm-nél nagyobb, kör- vagy négyszög-alapú hasáb, esetleg tojás, míg tűzi-pellet a neve a kisebb (10-25 mm) méretű, többnyire henger vagy kukac-alakú granulátumnak [2] Brikett (biobrikett) Az energetikai tömörítvények fontos változata a brikett. A brikettálás a növények maradékainak, ipari hulladékainak energetikai felhasználásra való előkészítése. A brikett alapanyaga: kis sűrűségű, nagy nedvességtartalmú, rossz hatásfokkal égethetők, ezért közvetlenül nem használhatóak fel. Ilyen hulladékok: faforgács, faapríték [13]. 2. ábra: Biobrikett (kereskedelmi készítmény) [14] A bio (fa) brikett (2. ábra): egy nagyon korszerű, környezetbarát tüzelőanyag, amely használatkor a környezetvédelem érdekei, a hulladék újrahasznosítás elvei, a természetes anyagok iránt érzett vonzódás és a kényelmi szempontok egyidejűleg érvényesíthetők. A tűzifa, a szén, a koksz és a szénbrikett helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozó. A biobrikett a fafeldolgozásnál visszamaradt hulladék felhasználása forgácsból, fűrészporból és fahulladékból adalékok hozzáadása nélküli fűtőanyag. 15
17 Tulajdonképpen természetbarát, tehát bio fűtőanyag, melynek gyártása semmi különleges módszert nem igényel: a kellő mennyiségű fűrészport és gyalulékot a megfelelő gépi berendezések magas nyomáson összepréselik és kész is a jó minőségű, könnyen kezelhető, raktározható tüzelő. A hulladékokhoz semmilyen vegyi anyagot, ragasztót vagy más adalékot nem kell adni, ezért is mond(hat)juk bátran környezetkímélőnek. A. 6x6 cm nagyságúra szabdalt brikett kályhák, kemencék, fakazánok, katlanok és kandallók fűtésére egyaránt kiválóan alkalmas. Az égéskor csak kevés melléktermék keletkezik. Huszonnégy órai fűtés után mindössze egy kis tányérnyi szemét marad az égéstérben. A fa brikett emellett a vízmentes csomagolás jóvoltából a hosszú távú tárolás is biztosítható [15] A brikett jellemzői Természetes alapanyagokból (faforgács, faapríték, fűrészpor) készül. Kötőanyagot (ragasztót) egyáltalán nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes fáéval azonos. Nedvességtartalma kicsi, 1-2 % körüli, ezért sokkal könnyebben, jobb hatásfokkal ég, mint a tűzifa. Fűtőértéke viszonylag nagy, kb MJ/kg, tehát megegyezik a barnaszénével, Hamutartalma kicsi (1-2 %), hamuja környezetbarát, a szénsalakkal szemben természetes növényi tápanyag, ezért kiskertekben műtrágya helyettesítésére kiszórható. A fában gyakorlatilag nincs kén, ezért füstje a környezetre káros kén-dioxidot nem tartalmaz. Ahhoz, hogy a környezetbarát tüzelőanyag, a biofabrikett előbb felsorolt előnyei maradéktalanul érvényesülhessenek, megfelelő, jó állapotú tüzelőberendezésben kell elégetni. Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a biofabrikett használatakor a fatüzelés ismert szabályait kell betartani, de figyelembe kell venni néhány, csak a biobrikettre jellemző tulajdonságot is. A tűzifával szemben 2-3-szor nagyobb sűrűségű, és mintegy 50 %-kal nagyobb fűtőértékű, ezért ugyanolyan meleg eléréséhez a tüzelőberendezésben sokkal kisebb mennyiséget kell elégetni. égés közben a biobrikett mérete változhat, ezért a tűzteret nem szabad teljes mértékben kitölteni (ajánlott az %-os töltés). 1 kilogram tűzifa fűtőértéke MJ, a barnaszéné MJ, a fa briketté pedig 17,5-19 MJ. Ez tehát azt jelenti, hogy a fabrikettel egyharmaddal olcsóbban fűthetünk (ugyanazon fajlagos ár esetén), mint a villanyárammal vagy a gázzal; komoly megtakarításról van szó, ami egy szezonban tízezreket jelenthet [15]. 16
18 Külföldön nagy a keletje. Magyarországon jóval több elfogyna, mint amennyit képesek vagyunk gyártani, de van, ahol nem nagyon veszik, pl. Szlovákiában [15]. Hazánkban mindössze nyolc helyen túlnyomórészt faipari üzemekben működik biobrikett gyártó egység. Az így előállított termék mennyisége mindössze 6-7 ezer tonnát tesz ki évente. Figyelembe véve az előállítás magas fajlagos költségét, minimum 5000 tonnás éves előállítási kapacitás mellett gazdaságos foglalkozni vele [16] A brikettálás menete Első lépésben az alapanyagot megfelelő méretűre kell aprítani, porítani: átlagos szemcseméret: 1,5 mm, max. 5 mm-es méret. Ha a nedvességtartalom 14 %-nál nagyobb akkor az anyagot szárítani kell. Ezt követi a tömörítés, amit dugattyús vagy nyomócsigás présgéppel, nagy nyomáson végeznek el általában 2 lépésben (előtömörítés és préselés). A brikett sűrűsége: 0,8-1,5 kg/dm3 [13] Pellet A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. A néhány milliméteres átmérőtől a több centiméteres átmérőjű anyagrudakat alkot (3. ábra), az alapanyag és a használt pelletálási technológia függvényében. A legáltalánosabban ismert pellet-fajta a nyúltáp. A leggyakrabban használt anyagok, a pellet előállítás során a faforgács és a fűrészpor. [17] 3. ábra: Tűzi pellet (kereskedelmi készítmény) [18] 17
19 A pellet jellemzői a fűrészpornál könnyebben ég el, a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelő-rendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható, mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2-5 cm-es hosszúságú, környezetbarátabb a fafűtésnél, nedvességtartalma 10 %-nyi (a fa esetén 40 %) [3], 1 m3 fa pellet súlya kb. 650 kg [13] Pellet a tüzeléstechnológiában fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyó láng hőmérséklete C, füstgáz hőmérséklete C, a rendszer 90 %-os hatásfokú, visszamaradó salakanyag: 0,5-1 kg (minőségtől függ) [17] A pellet tüzelés előnyei - Teljesen automatizálható: a pellet kazán a hagyományos fatüzeléses kazánokhoz viszonyítva szinte a gáztüzelés komfortját nyújtja, magas hatásfokon, automatizált működéssel, költségtakarékosan. - Alacsony karbantartási igényű: a pellettárolótól függően a tároló feltöltése 2-4 hetente esedékes, ami azonban tárolóhelység kialakításával évi egyszeri feltöltésre csökkenthető. - A pellet alacsony hamutartalmának köszönhetően a tisztítás - teljesítménytől függően 2-4 hetente egyszer szükséges. - Gazdaságos és környezetbarát: a pellet kazán magas hatásfokának köszönhetően a fűtési kiadások csökkenthetők, az égés folyamatos magas hőmérsékletének eredményeképp károsanyag-kibocsátása rendkívül kedvező, még a fatüzelésű kazánokhoz mérten is alacsonyabb [13]. 18
20 5. HŐBONTÁS - PIROLÍZIS A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék kémiai lebontása megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben esetleg inert gáz (pl. nitrogén) bevezetés közben [1]. A hőbontás során a szerves hulladékból pirolízis gáz, folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz) és szilárd végtermék (piroliziskoksz) keletkeznek [2]. Pirolízis a biomassza kereskedelmi üzemanyaggá alakításának leggyakoribb termokémiai folyamata. A pirolízis során, biomasszát levegő hiányában fűtjük, így az lebomlik, folyadékok komplex keveréke, gázok és maradék termék keletkezik [9]. Reakciófeltételek: - hőmérséklet - reakcióidő, - szemcsenagyság, - keveredés A hőbontás alaptípusai: kis- és középhőmérsékletű eljárások ( C) nagyhőmérsékletű eljárások ( C) nagyhőmérsékletű salakolvasztások eljárások (>1200 C) A salakolvasztásos technológia célja a gáznemű végtermék-kihozatal növelése, másrészt a környezettel szemben teljesen közömbös, kiégett maradékanyag biztosítása (az olvasztott salak-granulátum gyakorlatilag bárhova lerakható). A végtermék felhasználása energiahordozóként (fűtőgáz, tüzelőolaj, koksz), vegyipari másodnyersanyagként (pl. a gázterméket szintézisgázzá konvertálva metanol előállításához) egyéb célokra (talajjavítás szilárd, szénben dús maradékkal; fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építőipari adalékanyagként stb.) [11] A pirolízis előnyei, hátrányai A hőbontás legnagyobb előnye az, hogy termékei értékesíthető alifás és aromás szénhidrogének, továbbá légszennyező hatása jelentősen kisebb, mint a hulladékégetésé. 19
hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés
Hőbontás, pirolízis A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék kémiai lebontása megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben esetleg inert gáz (pl. nitrogén)
RészletesebbenBiomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának
Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának magyarországi helyzete Dr. Ivelics Ramón PhD. energetikai szaktanácsadó Hepik Bt. Pécs www.hepik.hu Az EU energiapolitikája Megújuló
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenTüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence
Égéselméleti számítások Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence Miskolci Egyetem - Tüzeléstani és Hőenergia Tanszék 2 Tüzelőanyagok Definíció Energiaforrás, melyből oxidálószer jelenlétében, exoterm
RészletesebbenAz égés és a füstgáztisztítás kémiája. Tananyag:
Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Tananyag: http://www.tolner.hu/okt/kemalap/ Miért égetünk? Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Elektromos energia
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai
RészletesebbenAz égés és a füstgáztisztítás kémiája
Az égés és a füstgáztisztítás kémiája Miért égetünk? Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Kémiai energia Hőenergia Mechanikai energia Elektromos energia Kémiai energia Felesleges dolgoktól megszabadulás
RészletesebbenStratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
RészletesebbenEnergiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás
Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.
RészletesebbenBiobrikett-gyártás technológiai fejlesztése
Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenIX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.
BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori
RészletesebbenPiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek
PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenBiomassza fogalma: Biológai eredetű szervesanyag-tömeg a vízben és a szárazföldön élő és nemrég elhalt szervezetek
Huszár Tibor Biomassza fogalma: Biológai eredetű szervesanyag-tömeg a vízben és a szárazföldön élő és nemrég elhalt szervezetek testtömege. /növények, állatok,stb. az ember nem/ Növényi eredetű: fitomassza
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenElgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power
Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenPirolízis a gyakorlatban
Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Mezőgazdaságból származó szilárd biomassza energetikai célú hasznosítása.
RészletesebbenA hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről
A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI
RészletesebbenBiobrikett-gyártás technológiai fejlesztése
Biobrikett-gyártás technológiai fejlesztése Bio-Brikett Kft (Harka) ügyvezető: Szűcs-Szabó László bio-brikett@axelero.hu Közreműködő: NyMEgyetem Energetikai Tanszék (Sopron) tanszékvezető: Prof.Dr.Sc.
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenInnovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor
Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége
RészletesebbenFaalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok
InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, Sopron 2009. szeptember 04. Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető
RészletesebbenKörnyezetbarát fatüzelés. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság
Környezetbarát fatüzelés Környezetvédelmi és Természetvédelmi Igazgatóság Amiről szó lesz 1. Mivel? A fa megújuló energiaforrás 2. Hogyan? A tüzelőanyag tárolása, begyújtás menete 3. Miért? Fanedvesség,
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenGÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kotsis Levente, Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Miért előnyös gázt előállítani biomasszából? - mert egyszerűbb eltüzelni, mint
RészletesebbenBio Energy System Technics Europe Ltd
Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenSzilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén
TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.
RészletesebbenTöbb komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett
Részletesebbenenergiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.
Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),
RészletesebbenA mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei. Bácskai István
A mezőgazdaságra alapozott energiatermelés fejlesztési irányai és műszaki lehetőségei Bácskai István Kutatási osztályvezető Bioenergetikai osztály 1 Tartalom Témakör aktualitása Nemzetközi E-körkép Hazai
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenSzekszárd, 2011. október 20.
ESCO-finanszírozás - Biomassza alapú hőszolgáltatás Biomassza felhasználás önkormányzatoknak tervezés, technológia, tőke Szekszárd, 2011. október 20. Szigeti László Energetikai szaktanácsadó Cothec Energetikai
RészletesebbenKF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?
Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenHELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B
HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.
RészletesebbenUNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.
UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások a biomassza energetikai hasznosításának tervezéséhez TÓTH András - Minőségbiztosítási vezető UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások
RészletesebbenA HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék
HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,
RészletesebbenHulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök
Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
Részletesebben23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről
RészletesebbenMegújuló energiák alkalmazása Herz készülékekkel
Megújuló energiák alkalmazása Herz készülékekkel HERZ Armatúra Hungária Kft. Páger Szabolcs Használati meleg vizes hőszivattyú Milyen formában állnak rendelkezésre a fa alapú biomasszák? A korszerű
RészletesebbenFenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán
CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenBodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola
Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenMi az a pellet. Miért előnyös a pellet
Mi az a pellet Pelletnek nevezzük azt a kisméretű, körül-belül 6 mm átmérőjű hengeres - nagy energiatartalmú - terméket, amelyet alkalmas technológiai eljárás során, megfelelően előkészített fahulladékból
RészletesebbenFOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK
FOLYÉKONY BIOÜZEMANYAGOK Dr. DÉNES Ferenc BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2016/10/03 Biomassza hasznosítás, 2016/10/04 1 TARTALOM Bevezetés Bioetanol Biodízel Egyéb folyékony
RészletesebbenMegújuló energetika a Faipari Mérnöki Karon
Megújuló energetika a Faipari Mérnöki Karon A zöld energia létfontossága a faiparban Divós Ferenc, Németh Gábor Előzmény A több mint 200 éves erdőmérnök, és az 54 éves faipari mérnök képzések, a mindig
Részletesebben23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről
RészletesebbenVÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET
BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív
RészletesebbenGázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján
MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR ENERGIA- ÉS MINŐSÉGÜGYI INTÉZET TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI TANSZÉK Gázégő üzemének ellenőrzése füstgázösszetétel alapján Felkészülési tananyag a Tüzeléstan
RészletesebbenMAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag
? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának
RészletesebbenEnergia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Energiahordozók
Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék Energiahordozók Energia - energiahordozók 2 Ø Energiának nevezzük valamely anyag, test vagy szerkezet munkavégzésre való képességét.
RészletesebbenTóvári Péter 1 Bácskai István 1 Madár Viktor 2 Csitári Melinda 1. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
Kistelepülések mezőgazdasági melléktermékekből és hulladékok keverékéből, pirolízis útján történő energia nyerése című projekt tapasztalatai és kutatási eredményei a NAIK MGI-ben Tóvári Péter 1 Bácskai
RészletesebbenMŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS
MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenBiogáz konferencia Renexpo
Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma 2008 Mérés helye Mérőcsoport száma Jegyzőkönyvkészítő Mérésvezető oktató D gépcsarnok
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenDioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária
Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária 1872: Savas eső 1943: Los Angeles szmog 1952: London szmog 1970: Tokio szmog SO 2 leválasztás NO x leválasztás SO 2 leválasztás NO x leválasztás 1976:
RészletesebbenB I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS
B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenHulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István
Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési
RészletesebbenSzennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser
Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz
RészletesebbenMagyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 2. oldal D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezel
Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 1. oldal 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.12. C(2015) 6863 final ANNEXES 1 to 4 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenPlazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.
Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA
MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu
RészletesebbenBETON A fenntartható építés alapja. Hatékony energiagazdálkodás
BETON A fenntartható építés alapja Hatékony energiagazdálkodás 1 / Hogyan segít a beton a hatékony energiagazdálkodásban? A fenntartható fejlődés eszméjének fontosságával a társadalom felelősen gondolkodó
RészletesebbenLevél a döntőbe jutottaknak
Levél a döntőbe jutottaknak Kedves Kémikus Barátom! Gratulálok, mert ügyesen dolgoztál, s a döntőbe jutottál. A versenyen szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatok* lesznek. Témakörök: az anyagok körforgása,
RészletesebbenJegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.
Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából
RészletesebbenVII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23. Előadó: Gazda-Pusztai Gyula. Viessmann Werke 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok
2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23 Előadó: Gazda-Pusztai Gyula 2. dia 2012.03.23. Biomassza tüzelés fa alapú tüzelőanyagok 1. A biomassza
RészletesebbenLERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája
LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenSzabadentalpia nyomásfüggése
Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével
RészletesebbenTERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.
TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények
RészletesebbenHŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.
MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő
RészletesebbenTüzelési szempontból a faapríték legfontosabb jellemzői: * Nedvességtartalom, illetve fűtőérték
Tüzelési szempontból a faapríték legfontosabb jellemzői: * Nedvességtartalom, illetve fűtőérték Bármennyire is hihetetlen, a fa fűtőértéke minimális mértékben (4-5%-on belül) függ a fafajtól, függ viszont,
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenPelletgyártási, felhasználási adatok
Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET
RészletesebbenEnergiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója
Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenA biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME
A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása
RészletesebbenA levegőminőségi állapot és legfőbb kihívások, a környezetbarát fatüzelés, komposztálás jelentősége
Lakossági szilárd tüzelés hatósági ellenőrzési gyakorlata szakmai nap 2017. november 29. A levegőminőségi állapot és legfőbb kihívások, a környezetbarát fatüzelés, komposztálás jelentősége Dr. Béres András
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenMegújuló energia, biomassza hasznosítás
Technológia és termék fejlesztés, megújuló energia Megújuló energia, biomassza hasznosítás Budapest, 2016.09.20. Víg András TechnovaCont kft. Megújuló energia Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiahordozókat
Részletesebben