KÖZÉPSŐ-IPOLY MENTE. természeti és kulturális értékek TEŠMAK (TESMAG) IPEĽSKÉ PREDMOSTIE (IPOLYHÍDVÉG) VEĽKÁ VES NAD IPĽOM (IPOLYNAGYFALU)

Átírás

1 TEŠMAK (TESMAG) IPEĽSKÉ PREDMOSTIE (IPOLYHÍDVÉG) VEĽKÁ VES NAD IPĽOM (IPOLYNAGYFALU) BALOG NAD IPĽOM (IPOLYBALOG) KÖZÉPSŐ-IPOLY MENTE természeti és kulturális értékek KOSIHY NAD IPĽOM (IPOLYKESZI) VEĽKÁ ČALOMIJA (NAGYCSALOMJA) MALÁ ČALOMIJA (KISCSALOMJA) KOLÁRE (KÓVÁR) HONT DRÉGELYPALÁNK IPOLYVECE DEJTÁR IPOLYSZÖG

2 Ochranárske a kultúrne združenie Poiplia Ipeľská únia Hlavné námestie 1, Šahy Tel: , Fax: ipelunion@mail.t-com.sk, Ipeľský Euroregión Cesta Slobody 457, Vinica Tel.: , @orang .sk, Regionálna rozvojová agentúra Ipeľ-Hron Hlavné námestie 1, Šahy Tel./fax: rra_ipel-hron@mail.t-com.sk, Összeállította: Wollent Ida Fotók: Wollent József, Adriana Droščinová, Nozdrovický Szilvia, Graham Colborne, Pantali Bence Fordította: Wollent Ida Tervezés, nyomdai előkészítés: Pantali Bence Kiadó: Ipeľský Euroregión, Cesta Slobody 457, Vinica A kiadványt a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériuma támogatta/ 2007

3 A KÖZÉPSŐ IPOLY MENTE TER- MÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEI E turistakalauz célja, hogy az idelátogató számára bemutassa a régió természeti és kulturális adottságait, a táj sajátos elemeit. Segít jobban megismerni a természetet, a régió történelmét, és a középső Ipoly mente lakosságát. Egy folyó vízgyűjtő területét egy komplex egészként kell felfogni és kezelni, ezért a folyó mindkét oldaláról történő megközelítéssel átfogó képet szeretnénk adni e területről. Mindez egy e régióban kialakítandó turistaösvény segítségével megvalósítható lenne, melynek útvonala úgy lett megtervezve, hogy védett természeti területeken keresztül haladjon felhívva a figyelmet az Ipoly mente értékes társulásaira. Az Ipoly folyó mentén halad Szlovákgyarmattól, egészen Ipolyságig, közvetve érinti vagy megközelíti Kóvárt, Nagycsalomját, Ipolykeszit, Ipolybalogot, Nagyfalut és Ipolyhídvéget. Innen, a határt átlépve jutunk el Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece, Dejtár és Ipolyszög községeken át Balassagyarmatra. A turistaösvény egy kört ír le, amelyre bármely faluból rá lehet csatlakozni. Hossza összesen 81,9 km (37,2 km Szlovákia, 44,7 km Magyarország területén található). Sík terepen, szép helyszíneken halad, helyenként védett, máshol szabad, törvény által nem védett területeken. Ha úgy döntött, ezt a vidéket szeretné megismerni, jól döntött. Biztosan talál itt legalább egy olyan indokot, amelyért megéri ide visszatérni. POIPLIE IPOLY MENTE Az Ipoly Szlovákiában és Magyarországon is a Duna harmadik legnagyobb mellékfolyója, valamint a Duna utolsó mellékfolyója Szlovákia területén. Az Ipoly a Vepor hegységben ered 1050 m tengerszint feletti magasságban, és Helembánál 110 m tengerszint feletti magasságnál torkollik a Dunába. Vízgyűjtő területe 5150 km2, melynek 70%-a Szlovákia területére esik, a Garam, a Zagyva és a Sajó vízválasztói által határolt. A folyó hossza 232,5 km, melyből 143 km-en határfolyó Szlovákia és Magyarország között. Az Ipolyt 3 fő szakaszra oszthatjuk fel. Az alábbiakban bemutatott területet az Ipoly középső folyásának nevezzük. E terület egyes szakaszain még megtalálható a folyó szabályozatlan medre a természetes folyóparti növényzettel; mocsári élőhelyek egyes típusai; ártéri erdők, rétek és legelők. Ezek az élőhelyek a legjobb bizonyítékai annak, hogy e régió természeti értékekben gazdag. A legtöbb veszélyeztetett növény- és állatfaj ezeken a területeken található.

4 TESMAG A település Ipolyság város központjától 2 km-re délkeletre az Ipoly folyó jobb partján fekszik. A terület benépesítésének idejét az eneolit-, római és Nagy Morvaországkori leletek bizonyítják. Az első írásos emlék, mely a települést Tysmok néven említi, 1245-ből származik, amikor a Hunt család birtoka majd helyi nemesek birtoka volt ben egy részét az Ipolysági premontrei monostornak ajándékozták. A régi falu nem a mai helyen, hanem attól északabbra, a mai Olvár-puszta közelében állt. A környék V. István király és fia IV. László kedvelt vadászterülete volt. A hagyomány szerint ennek emlékét őrzi a Király-kút. A török időkben a falu sokat szenvedett a sereg pusztításaitól. A falu határában a Pogány-árok és a Török-sánc helynevek ma is emlékeztetnek a hódoltság idejére. A 19. században lakói főleg földműveléssel foglalkoztak között Magyarországhoz csatolták óta közigazgatásilag Ipolysághoz tartozik. KULTURÁLIS EMLÉKEK Főbb kulturális emlékei a Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom, mely 1758-ban épült barokk stílusban, ill. a 19. századi kápolna. A község határában terül el az Ipoly-mente Ramsar Terület egy része. A terület február 17-én került bejegyzésre a Ramsar listába, a nemzetközi jelentőségű vizes élőterületek jegyzékébe. A terület magja az Ipoly folyó, mely ezen a részen az utolsó töredéke a szabályozatlan folyó és öntésterülete meanderrendszerének. Ez a folyószakasz az egykori nagy kiterjedésű lápok és rétek maradványa. A Ramsar terület összesen 401,8 ha kiterjedésű. Vizes élőhelyek sokasága, magasabb rendű növény- és állatfajok változatos előfordulása, szabad vízfelületek, magas növésű növényekkel borított mocsarak, nedves rétek és ártéri erdők jellemzik. Rajta keresztül húzódik több nemzetközi jelentőségű madárvonulási útvonal is. A terület 7 kisebb védett vagy védelemre javasolt területre tagolódik, melyekből 4 a Nagy homokdűne, a Martonka, a Tesmagi mocsár, ill. a Szurdoki rétek Tesmag kataszterében helyezkedik el. Az Ipoly völgy geológiai felépítését nagyban meghatározták a folyó hordalékai. A völgy mai arculatának kialakításához a szél is hozzájárult. A szél és a víz tevékenysége által jó néhány homokdűne keletkezett, melyek szigetszerűen emelkednek ki a tájból, és jellemzőek az Ipoly völgy déli részére. A Nagy homokdűne (javasolttermészeti emlék) Tesmagtól dél-nyugatra helyezkedik el. Melegkedvelő növények telepedtek meg rajta. Az erózió hatására létrejött szabad vízfelülettel rendelkező árkokban és gödrökben előforduló fajok a sásfélék (pl. rókasás) és a közönséges perje. A homokfalak jó feltételeket nyújtanak egyes madárfajok (gyurgyalag, partifecske) fészkeléséhez. A Martonka javasolt védett természeti terület, melyet egy kisebb és egy nagyobb tó alkot. Az egykori kanyargós folyómeder maradványa. Tesmag község keleti határán található. A meanderek a lassuló folyó által szállított anyagok lerakódásából, erózió során jöttek létre. A terület vízháztartása a talajvíz magasságától függ. Mocsári növény- és állatvilág (gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, madarak) jellemzi. A területen 75 madárfajt jegyeztek fel, közülük 53 itt is fészkel. A Tesmagi mocsár (javasolt védetttermészeti terület) kis területű vizes élőhely a településtől ÉK-i irányban. A mocsaras terület egy mélyedés közel a folyóhoz, amely tavasszal feltöltődik az áradások vizével. Uralkodó növényzetét magas lágyszárú növényzet nagyobbrészt nád és sás alkotja. Legjelentősebb fajok: keskenylevelű és széleslevelű gyékény, rókasás, sárga nőszirom. Eddig összesen 28 lepkefajt jegyeztek itt fel. Tesmagtól ÉK-re található, viszonylag nagy kiterjedésű (40,2 ha) ártéri rétek a Szurdoki rétek. Változatos növényzetük évszázadokon át kaszálóként és legelőként szolgált. Fennmaradásukat a rendszeres tavaszi áradás és a folyamatos kaszálás teszi lehetővé. Az alacsonyabban fekvő területek az áradások levonulása után is nedvesek maradnak. A terület meghatározó növényfaja a védett réti iszalag, mely virágzás idején lilára festi a rétet. Az Ipoly-mente Ramsar Területen keresztül vezető turistaösvény jó áttekintést nyújt a terület jellegzetességeiről. A turistaösvény 7 állomása a Ramsar terület 7 védett ill. védelemre javasolt területét köti össze. Tesmag község délnyugati határától indul - ahová Ipolyságtól közút vezet (2,5 km) az Ipoly folyó mentén folytatódik, és Ipolyhídvégen túl ér véget. Kocsma Élelmiszerüzlet Buszmegálló Turistaösvény Folyó Római katolikus templom Kápolna Futballpálya

5 IPOLYHÍDVÉG Az Ipoly jobb partján az Ipoly katlanban fekvő kistelepülés. Írásban először 1252-ben említik HYDVEG alakban. A falu maga azonban ennél idősebb, keletkezése a kora kőkorra tehető. Erről tanúskodnak a területről származó eneolit kori régészeti leletek. A túlparton fekvő Drégelypalánk községgel a régi időktől híd kötötte össze. A falu Hont várához, a hajdani Hont vármegye központjához tartozott ben IV. Béla király a Honti Mikó grófnak adományozta között a megyei gyűlések helyszíne volt. A falu a történelem során több nemesi családhoz a Huntokhoz, Pázmánokhoz, Balassákhoz, Palócziakhoz 1438-tól pedig az esztergomi érsekséghez tartozott ben a törökök lerombolták között Magyarországhoz csatolták. A falunak 2 malma is volt. Műemlékei közül említést érdemel a temetőben található, a 18. században késő barokk stílusban készült Piéta szobor, a Tesmag és Hídvég közti neogótikus útszéli kápolna a 19. századból, valamint az 1924-ben épült római katolikus templom. A község kataszterében található az Ipoly-mente Ramsar Terület 3 védett ill. védettségre javasolt területe: a Riszföld, a Hosszúréti mocsár és a Pástok. A Rizsföldet 2000-ben nyilvánították védett természeti területté. Eredetileg egy gáttal körülvett mélyedés Ipolyhídvégtől észak-nyugatra, ami a Ramsar terület többi részétől egy összefüggő fasorral van elválasztva. A terület mocsári élőhelyek komplexuma. A régi táblaszélek mentén megmaradtak a nyárfasorok, melyeknek biológiai és környezeti szempontból igen fontos szerepük van a veszélyeztetett növény- és állatfajok életében. Az 1950-es években rizstermesztésre használták, de a nem megtérülő gazdálkodás miatt később ezt megszüntették. A terület ma elsősorban vízimadarak (nagy kócsag, szürke gém, pocgém, jégmadár stb.), kétéltűek (varangyos békák, leveli békák) és a tavaszi áradások során ívó egyes halfajok (ponty, csuka, sügér, harcsa stb.) menedékhelyeként szolgál. A falutól észak-nyugatra elterülő Hosszúréti mocsár nyílt vízfelület és mocsaras élőhelyek komplexuma. Egy részét az összefüggő vízfelülettel rendelkező Bálint tó alkotja. Legjelentősebb növényfajok a széleslevelű gyékény, sárga nőszirom, magasszárú sásfélék, stb. Veszélyeztetett fajok közül előfordul a csikorgófű és a réti iszalag. Ipolyhídvég keleti határában található a Pástok mocsári élőhely. Az első terület a Ramsar területen belül, melyet védetttermészeti területté nyilvánítottak ban. A területen 3 növényi szint aljnövényzet-, cserjék- és fák szintje - váltja egymást. Az Ipolytól közvetlenül függő ártéri erdők legjelentősebb fafaja a fűz és a nyár. A folyópartot övező növényzet legjelentősebb fajai: törékeny fűz, fehér fűz, fehér nyár, fekete nyár, ritkán előfordul az enyves éger, sás és gyékény. Az értékes és veszélyeztetett növényfajok közül megtalálható a virágkáka és a csikorgófű. E terület alkalmas szaporodási hely kétéltűek, mint pl. a kecskebéka, az erdei béka, a zöld levelibéka stb. számára. A fokozottan védett és ritka állatfajok közül helyenként megtalálható a vidra, a több mint 100 madárfaj közül a gyurgyalag, a jégmadár, búbos banka. A községtől ÉNY-ra, az épülő Jégmadár Központtól indul egy 4,5 km hosszú jelölt turistösvény a Veréb-hegyre, melynek tetejéről, a kilátótoronyból remek kilátás nyílik a Hosszúréti mocsárra és a Rizsöldre, de a Ramsar terület többi részére is. Élelmiszerüzlet Kocsma Buszmegálló Római katolikus templom Turistaösvény Természetvédelmi területek Folyó Könyvtár Futballpálya

6 IPOLYNAGYFALU Régészeti leletek tanúsítják, hogy Nagyfalu környéke lakott volt már a kőkorszak óta, ugyanis találtak kőkori, vaskori és bronzkori település-maradványokat is. A 6 században szlávok érkeztek a község területére, majd a században megérkeztek a magyarok is, amiről a falu elnevezése Nogfolu is tanúskodik. Az első írásos emlék IV. Béla király oklevele 1252-ből ben Erzsébet királyné a falut Fedémesi Zobonya Imrének és Deedi Farkas Péternek, Drégely kapitányainak adományozta ban 12 jobbágyporta (ebből 4 üres) és egy malom is állt a faluban ben az Erdődiek letelepedtek a térségben és megvásárolták a Palásti kúriát. Az első országos népszámlálásra 1715-ben került sor azzal a céllal, hogy állandó hadsereget állítsanak fel az országban. Ehhez szükség volt az adófizetők összeszámolására. Ebben az időben a faluban 10 jobbágyporta állt ban megismételték a népszámlálást, melynek eredménye 12 jobbágyporta volt. A klasszicista stílusú Terstyánszky kúria 1720 körül épült, de ma ár nem áll ben a falu nagy részét 7 földbirtokos család birtokolta. Az egykori cukorgyárat gróf Forgách Antal építtette a 19. században. A Szabó-malom egykor gőzmalomként működött. Ebben az időben a lakosság földműveléssel és borászattal foglalkozott ben 398, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A falu egészen a trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. A falu értékes műemléke római katolikus temploma melyet a Lipthay család építtetett a 18. század közepén barokk stílusban. A templom alatti kriptában a család tagjai nyugszanak. A község az Ipoly folyó jobb partján az Ipolymenti dombság területén fekszik. A falu közepének tengerszint feletti magassága 135 m, míg a környező területeké m között mozog. A község határának déli része a folyó széles, nedves öntésterületén ill. homokszórásokkal teli teraszokon helyezkedik el, míg az északi rész a kora harmadkori üledékek által létrehozott lapos hegygerinceken. A terület legészakibb nyúlványa egészen a Korponai fennsík lejtőiig nyúlik ki. A teraszokon és dombságon barna- míg az ártéren az öntéstalaj a jellemző talajtípus. Élelmiszerüzlet Kocsma Házorvosi rendelő Fogorvosi rendelő Gyógyszertár Posta Buszmegálló Könyvtár Futballpálya Folyó Római katolikus templom Malom 1552-ben a törökök megtámadták a mai Dél-Szlovákia területét. A támadások egyre gyakoribbá váltak, egészen a Drinápolyi béke megkötéséig augusztus 10-én Ali budai pasa seregi a palásti csatában legyőzték a magyar sereget, és ezzel a környék török fennhatóság alá került.

7 IPOLYBALOG Ipolybalog, ez a 860 lakosú község a Nagykürtösi járás és az egykori Hont vármegye faluja. Híressé elsősorban a település előtti magasabb részen álló templom, Szlovákia legrégibb Árpád-kori temploma tette. A falut először II. Endre 1232-ben említi oklevelében BOLUG alakban, de már ennél jóval korábban, a kőkorszakban is lakott volt. Régészeti leletek kerültek elő a bükki, zselizi, lengyeli és pilinyi kultúrából. Hont vármegye monográfiája szerint a templom már 1100-ban a mostani helyén állt. Az eredetileg román stílusú épületet 1979-ben restaurálták ben a pápai tizedszedő jegyzékében BELEK alakban fordul elő a község neve ben Nagy Lajos király oklevelében is említésre kerül, amikor az Oszláry család a Baloghy nemzetség őse királyi adományként kapja a birtokot. A Baloghyak egészen a 19. századig a község földesurai voltak ben 8 jobbágyot és 3 zsellért írtak össze a faluban. A község földesurai a Koháry, Sipos, Szilassy, Baloghy, Pongrácz és Bolgár családok voltak. A Baloghyak birtoka később Huszár Aladárhoz került, aki szép klasszicista kúriát is építtetett a faluban. Legjelentősebb műemlékek közé tartoznak: Szent Miklós püspök római katolikus temploma, melynek tornyán megtalálható a magyar korona másolata. A legenda szerint Károly Róbert magyar és Václav cseh király közt, a magyar trónért folytatott harc ideje alatt a koronát egy rövid időre ebben a templomban őrizték. A pozsonyi Szent Márton dómon kívül csak a balogi templom tornyát díszíti királyi korona. Ennek emlékére augusztus 14-én a templomban elhelyezték a Szent Korona másolatát. A település nyugati határán található egy kápolna, a település közepén egy fából készült harangláb. Mindkettő a 18. századból származik. A templommal szemközti temetőben a 19. és 20. századból származó fából készült fejfákat találunk. A 16. században élt Szent Rókus szobra a népi kőfaragás szép példája, mellette megtalálható Nepomuki Szent János szobra 1872-ből. A községben több kőkereszt is áll, mindet népi kőfaragással készítették. Az I. és a II. világháború hősi halottjainak állítottak emléket 1993-ban, szimbolikus sírkert kialakításával. A falu gazdag népi hagyományokban. Itt született 1843-ban Baloghy Dezső történész, nyelvész. A község az Ipoly folyó jobb partján az Ipolymenti dombság területén fekszik. A falu közepének tengerszint feletti magassága 140 m, míg a környező területeké m között mozog. A község határának déli része a folyó széles, nedves öntésterületén ill. homokszórásokkal teli teraszokon helyezkedik el, míg az északi rész a kora harmadkori üledékek által létrehozott lapos hegygerinceken. A déli részen az öntéstalaj, míg északon inkább a barnatalaj a jellemző talajtípus. Élelmiszerüzlet Vegyesbolt Kocsma Buszmegálló Autójavító Biztosító Háziorvosi rendelő Gyerekorvosi rendelő Posta Könyvtár Tornaterem Futballpálya Folyó Római katolikus templom Kálvária

8 IPOLYKESZI A honfoglalás után valószínűleg a Keszi törzs szálláshelye volt, erre utal a település neve is. Már a vaskorban lakott volt. Előkerültek római kori, szláv ill. kora középkori leletek is. A falu első írásos említése 1248-ból származik, amikor is IV. Béla, Istvánnak az ötvös-mesternek ajándékozta ban Kezeu alakban tűnik fel ban a falu a Bogod családhoz, végül a 18. századtól több földesúrhoz tartozott. A 19. században a Terstyánszky család tulajdona volt ben a népszámlálás idején, 2 háztartást jegyeztek fel, míg 1720-ban már 10-et, 1828-ban pedig 448 lakossal és 75 házzal rendelkezett. A lakosság ebben az időben főként mezőgazdasággal foglalkozott ben a mezőgazdasági dolgozók sztrájkba léptek között a település Magyarországhoz tartozott. A falu kultúrtörténeti emlékei közé tartozik a 18. századból származó klasszicista stílusú kúria, melyet 1945-ben átépítettek és az 1899-ből származó Nepomuki Szent János tiszteletére épített, neoklasszicista római katolikus templom, amelyet a régi templom romjaira építettek ban ebben a faluban született Ipolyi Arnold besztercebányai és Nagyváradi püspök, művészettörténész, a magyar mitológia kutatója. A templom falán emléktáblája található. A településen a népi építészet néhány remeke is megtalálható. A község az Ipolymenti dombság területén fekszik. A falu közeppontjának tengerszint feletti magassága 140 m, míg a környező területeké m között mozog. A község határának déli része a folyó nedves öntésterületén ill. homokszórásokkal teli teraszokon helyezkedik el, míg az északi rész a kora harmadkori üledékek által létrehozott lapos gerinceken. A domboldalakat tölgyerdő borítja. Jellemző talajtípusok az öntéstalajok ill. a barnatalaj. Vegyesbolt Kocsma Könyvtár Buszmegálló Római katolikus templom Futballpálya Folyó 10 11

9 NAGYCSALOMJA A mai Nagycsalomja területén már a kőkorban laktak emberek. Erre utalnak a lengyeli kultúra, később pedig hatvani és halstadti kultúra leletei, római kori leletek ill. egy 8. századi szláv-avar temető maradványai. Nagycsalomja plébániáját 1070-ben említik először és ekkor már biztosan állt temploma is. Attól dél-keletre állt a falu, melyet 1241-ban leromboltak a tatárok, a templomot pedig felgyújtották. Az első írásos emlék egy oklevél 1244-ből melyben IV. Béla Kóvár várát Miklósnak, egy bizonyos Szugy fiának adományozza. Ebben a község neve Egyház Chalamija alakban szerepel. A 15. században királynéi birtokként Főbb nevezetességei a Szűz Mária tiszteletére szentelt szecessziós római katolikus templom, mely 1911-ben épült, a 14. századi gótikus templom maradványai, az 1845-ben épült Szűz Mária kápolna, valamint az I. világháborúban elesettek emlékműve. Az evangélikus templom 1934-ben épült. A falu híres szülötte Gáspár Imre, újságíró, költő, műfordító, a szlovák irodalom első magyar fordítója. A község az Ipolymenti dombság területén fekszik, az Ipoly jobb oldalán. A falu középpontjának tengerszint feletti magassága 142 m, míg a környező területeké m között mozog. A község határának déli része a folyó nedves öntésterületén ill. a magasabban lévő, homokszórásokkal teli teraszokon helyezkedik el, míg az északi rész a kora harmadkori üledékek által létrehozott lapos gerinceken. A meredekebb domboldalakon tölgy- és akácerdőket találunk. Jellemző talajtípusok az öntéstalajok ill. a barnatalaj. Élelmiszerüzlet Kocsma Buszmegálló Háziorvosi rendelő Gyerekorvosi rendelő Fogorvosi rendelő Nőgyógyászati rendelő Gyógyszertár Posta Könyvtár Futballpálya Római katolikus templom Evangélikus templom Folyó Cillei Borbáláé volt a falu től a török az Újvári Szandzsákhoz sorolta be a települést től a Majtényi és Ráday családok birtoka, a 18. század első felében a Teleky családé, később helyi nemeseké ben 12 háztartása volt, 1828-ban 127 házban 762 lakos élt, akik főleg mezőgazdasággal, majd a 19. században borászattal foglalkoztak ban kolerajárvány sújtotta a falut, majd 1918-ban a nedves és hideg tél eredményként a spanyolnátha között Magyarország része volt

10 Nemzetközi határátkelőhely; Nemzetközi határátkelés csak vasúton International frontier crossing; International frontier crossing only by train Medzinárodný hraničný priechodng; Železničný medzinárodný hraničný priechod Keresztgát; Sarkantyú; Árvízvédelmi töltés Cross dam; Dike Priečna hrádza; Kamenný násyp; Protipovodňová hrádza Strand; Fedett uszoda Open air pool; Indoor swimming pool Pláž; Plaváreň Horgászás Angling Rybolov 16 v Jégmadár látogatóközpont w Veréb-hegyi turistaösvény x Duna-Ipoly Nemzeti Park y Apródok útja tanösvény z Páskom legelő tanösvény { Égerláp (tanösvény) Drégelyvár 444 m C h ra s t i n ce Drégelyvár ( I p o l y h a ra s z t i ) S l ove n s k é Ďarmoty ( S z l ová kg ya r m at ) Drégelypalánk I p e l ' s k é Pre d m o s t i e ( I p o l y h í d vé g ) y madármegfigyelő u Ve l ' k á Ve s n. I p l 'o m (Ipolynagyfalu) Sečianky ( I p o l ys zé c s é ny k e ) x Ipolyvece Horp Pus Folyamkilométer-tábla (1km-enként, 5kmenként); Nem jelzett folyamkilométer River km-mark (per 1 km, per 5 kms); Not marked river km Tabuľa označujúca riečne kilometre (po 1 km, po 5 km); Neznačený riečny kilometer S z üu g y Ipoly-mente Ramsari terület tanösvény 2 RÉTSÁG 14 w Nagyoroszi Híd; Hídcsonk; Vízfolyás iránya Bridge; Bridge stump; Flow direction Most; Zvyšok mosta; Smer toku v M a l á Ča l o m i j a (Kiscsalomja) Folyamkilométer-tábla (1km-enként, 5kmenként); Nem jelzett folyamkilométer River km-mark (per 1 km, per 5 kms); Not marked river km Tabuľa označujúca riečne kilometre (po 1 km, po 5 km); Neznačený riečny kilometer BALASSAGYARMAT Duzzasztómű; Átemelés oldala (nyíllal jelölve), távolsága (m) Barrage; Go-round-side (marked with arrow), distance (m) Priehrada; Strana prieplavu (označené šípkou), vzdialenosť preiplavu (m) Országhatár State boundary štátna hranica Borsosberény 60m Zátonyos meder; Akadály zúgóval; Veszélyes hely Shoaly bed; Rapids with obstacles; Dangerous place Plytčinaté koryto; Prekážka s vodopádom; Nebezpečné miesto Hont -p. VÍZI JELZÉSEK Water signs Vodné značenie! Határátkelő csak a szomszédos országok állampolgárai számára Frontier crossing for the citizens of the neighbouring countries only Hranica len pre príslušníkov susedných štátov alto- Horgászás Angling Rybolov börzsönyi kék Csitári { ás s züne tel! mú ad or Személyszállít árút K o l á re ( K óvá r ) Strand; Fedett uszoda Open air pool; Indoor swimming pool Pláž; Plaváreň Határátkelő csak a szomszédos országok állampolgárai számára Frontier crossing for the citizens of the neighbouring countries only Hranica len pre príslušníkov susedných štátov Te š m á k ( Te s m a g )! Beépített (lakott) terület; ipari-gazdasági terület Built up area; industrial area Zastavaná plocha; priemyseľná ekonomická oblasť Tolmács éssel I p o l ys zö g p. Kerékpározni tilos No cycling Bicyklovanie zakázané Hajóállomás Landing place Prístav Keresztgát; Sarkantyú; Árvízvédelmi töltés Cross dam; Dike Priečna hrádza; Kamenný násyp; Protipovodňová hrádza a- Üdülő vagy kertes terület Recreation or garden area Rekreačná alebo záhradnícka oblasť Személyi kishajó (szállít kerékpárt) Ferry (for bicycles) Loď (prepravuje aj bicykle) el Nemzetközi határátkelőhely; Nemzetközi határátkelés csak vasúton International frontier crossing; International frontier crossing only by train Medzinárodný hraničný priechodng; Železničný medzinárodný hraničný priechod uh Forgalmas főútvonal útszámozással Heavy traffic trunk road with numbering Frekventovaná hlavná cesta s číslovaním Autós komp (szállít kerékpárt) Carferry; (for bicycles) Autokompa (prepravuje aj bicykle) Híd; Hídcsonk; Vízfolyás iránya Bridge; Bridge stump; Flow direction Most; Zvyšok mosta; Smer toku Sz anya Erdő Forest Les Kisforgalmú (kerékpárosoknak ajánlott) közút, lejtővel Low traffic road advised for cyclists, with slope Málo frekventovaná cesta (vhodná pre cyklistov) so svahom Országhatár State boundary štátna hranica u! body B er kenye g; Vasútvonal állomással Railway Železnica so stanicou Cseszt ve 2 site; Hajóállomás Landing place Prístav Duzzasztómű; Átemelés oldala (nyíllal jelölve), távolsága (m) Barrage; Go-round-side (marked with arrow), distance (m) Priehrada; Strana prieplavu (označené šípkou), vzdialenosť preiplavu (m) 60m Ve l ' k á Ča l o m i j a ( N a g yc s a l o m j a ) FELSZÍN Surface Povrch Nógrád ngye-! Parassapuszta tve nting VÍZI JELZÉSEK Water signs Vodné značenie Zátonyos meder; Akadály zúgóval; Veszélyes hely Shoaly bed; Rapids with obstacles; Dangerous place Plytčinaté koryto; Prekážka s vodopádom; Nebezpečné miesto Autós komp (szállít kerékpárt) Carferry; (for bicycles) Autokompa (prepravuje aj bicykle) Erdei vasútvonal megállóval Forest railway with station Lesná železnica so stanicou KÖZLEKEDÉS Transport Preprava ász- Beépített (lakott) terület; ipari-gazdasági terület Built up area; industrial area Zastavaná plocha; priemyseľná ekonomická oblasť nt e zű T LEGEND LEGENDA Összekötő kerékpáros útvonal aszfaltozott úttesten Connecting route on asphalt road Spojovacia cyklistická trasa na asfaltovanej ceste Kisforgalmú (kerékpárosoknak ajánlott) közút, lejtővel Low traffic road advised for cyclists, with slope Málo frekventovaná cesta (vhodná pre cyklistov) so svahom K o s i hy n. I p l 'o m (Ipolykeszi) z Homok s eg Étterem; Turistainformáció Restaurant; Tourist Information Reštaurácia; Turistická informačná služba Kerékpározni tilos No cycling Bicyklovanie zakázané börzsönyi kék... Diósjenő országos kék E4 Újtelep SZOLGÁLTATÁSOK Services Služby Kijelölt kerékpáros útvonal kisforgalmú közúton vagy mezőgazdasági úton Marked cycle route on low traffic road or on dirt road Značená cyklistická trasa po málo frekventovanej alebo poľnohospodárskej ceste Üdülő vagy kertes terület Recreation or garden area Rekreačná alebo záhradnícka oblasť Dolinka (Inám) M Kijelölt erdei kerékpáros útvonal jelzéssel Marked cycle route in the forest Značená lesná cyklistická trasa Kerékpárút vagy gyalog- és kerékpárút Bicycle path or shared sidewalk and bicycle path Cyklistická cesta alebo chodník Forgalmas főútvonal útszámozással Heavy traffic trunk road with numbering Frekventovaná hlavná cesta s číslovaním Személyi kishajó (szállít kerékpárt) Ferry (for bicycles) Loď (prepravuje aj bicykle) Kijelölt gyalogos túraútvonal jelzéssel Marked tourist trail Značený turistický chodník Ókori rom; Egyéb látnivaló; Panoráma; Kilátó Ancient ruins; Other scenic spot; Panorama; Look-out tower Praveké zrúcaniny; Iné pozoruhodnosti; Výhľad; Vyhliadková veža Erdő Forest Les Nag y-vö lgyipata k ZÖLDUTAK Greenways Zelené cesty Vár; Vártorony; Középkori rom; Emlékmű; Útmenti kereszt; Pincesor; Vízimalom Fortress; Fortress-tower; Middle-age ruins; Monument; Road side crucifix; Row of wine cellars; Water-mill Hrad; Hradná veža; Stredoveké zrúcaniny; tpamätník; Kríž pri ceste; Pivnice; Vodný mlyn Elsősegély; Benzinkút First aid centre; Filling station Prvá pomoc; Čerpacia stanica k Gyártelep; Üzem; Bánya Factory site; Plants; Mine Priemyseľná plocha; Továreň; Baňa Múzeum; Tájház; Kastély; Templom; Kápolna Museum; Country-house; Castle; Church; Chapel Múzeum; Vidiecke múzeum; Kaštieľ; Kostol; Kaplnka FELSZÍN Surface Povrch Vasútvonal állomással Railway Železnica so stanicou Királyháza Természeti látnivalók; Barlang Natural sights; Cave Prírodné hodnoty; Jaskyňa ta ce-pa (27) Királyrét Víztorony, Toronyszerű építmény; Tanya Watertower; Tower-like building; Farmhouse Vodárenská veža; Veža; Majer -patak TÁJÉKOZÓDÁSI PONTOK Orientation points Orientačné body LÁTNIVALÓK Sights Pozoruhodnosti 2 n Keme Gördülő Tanösvény Kulcsosház; Turistaház; Kemping; Ingyenes táborhely Shelter house; Tourist hostel; Campsite; Free campsite Útulok; Turistická ubytovňa; Kemping; Bezplatné táborisko Természetvédelmi oktatóház; Tanösvény információs táblával Nature conservation training centre ; Interpretised trail with information panel Ochranárske výchovné stredisko; Chodník, informačná tabuľa KÖZLEKEDÉS Transport Preprava Hotel; Panzió; Falusi turizmus; Vadászház; Kollégiumi szállás; Hotel; Pension; Country-tourism; Hunting lodge; Student hostels; Hotel; Penzión; Vidicky turizmus; Horáreň; Internát; ŠAHY (IPOLYSÁG) gy Na Kemence Magosfa 915 m ZÖLD SZOLGÁLTATÁSOK Green Services Zelené služby Csóványos 938 m JELMAGYARÁZAT LEGENDA Jelmagyarázat Legend Legenda LEGEND Dejtár Kerékpárkölcsönző; Kerékpárszerviz; Csónakkölcsönző Rent a bike; Bicycle service; Rent a boat Požičovňa bicyklov; Oprava bicyklov; Požičovňa člnov 8, 1 gy g sé gy he kék Duna-Ipoly Nemzeti Park Királyréti Erdei Iskola (27) Horpács Patak Patak B a l o g n. I p l 'o m (Ipolybalog) 15

11 KISCSALOMJA A mai Kiscsalomja területe már a kőkorban lakott volt. A régészeti kutatások során találtak leleteket a halstadti kultúrából a római korból ill. egy 8. századi szláv temetőből is. A település Nagycsalomja határában keletkezett. Az első írásos emlék egy oklevél 1247-ből, melyben Kyschalamiya alakban említik. A 15. században a huszitáknak volt itt táboruk, később pedig a Luby és Lenkey családnak voltak itt birtokai. Evangélikus fatemplomát 1752-ben lerombolták, és csak 1884-ben építették újjá. A 19. században a Tihanyi, Balczár, Pajor és Majtényi családokhoz tartozott ben 6 háztartás volt a faluban, 1828-ban 107 és összesen 642 lakos, akik főleg mezőgazdasággal és borászattal foglalkoztak között Magyarországhoz csatolták. A falu főbb nevezetességei közé tartozik az 1884-ben neoklasszicista stílusban épült evangélikus templom, a neoklasszicista lelkészlak 1850-ből és a Kondor kúria, ami a 20. század elején épült. A faluhoz kötődő híres személyiségek közül meg kell említeni Lehocky Dániel, lelkészt, pedagógust, egyházi írót (a lelkészlakon emléktáblája áll), valamint Csalomjai Pajor István, költőt, szerkesztőt, néprajzi gyűjtőt. A község az Ipolymenti dombság területén helyezkedik el. A falu középpontjának tengerszint feletti magassága 153 m, míg a környező területeké m között mozog. A község határának déli része a folyó nedves öntésterületén ill. az alacsonyabban fekvő, homokszórásokkal teli teraszokon helyezkedik el, míg az északi rész a kora harmadkori üledékek által létrehozott lapos gerinceken. Jellemző talajtípusok az öntéstalajok ill. a barnatalaj. Vegyesbolt Kocsma Evangélikus templom Könyvtár Futballpálya Buszmegálló 16 17

12 KÓVÁR Régészeti leletek tanúsága szerint a mai Kóvár területén a kőkorban a lengyeli kultúra egy települése állt, ill. a Nagymorva biroalom korában egy szláv település. Először 1257-ben említik egy oklevélben, amikor is a Hont család birtoka volt. Egy 1244-es oklevél szerint határában egykor egykis vár állott ben említik a falu Szent Miklós kápolnáját, ill ban már plébániája is volt tól egészen a 18. századig a Kóvári családhoz tartozott, ill ig Festetich Leónak is volt itt birtoka. A török időkben a falu sokat szenvedett. Az es népszámlálás idején Kóvárnak 480, 1900-ban pedig már 513 lakosa volt. Főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. szászad elején megépült Kóvár és a szomszédos Újkóvár között a háromnyílású fahíd, a trinanoni események következtében azonban az Ipoly 1919-ben határfolyóvá vált, így Kóvárt is kettéosztották, és így elveszítette termőföldjeinek közel a felét ban a falut visszacsatolták Magyarországhoz. Ekkor újra fellendült az élet ben a németek felrobbantották a hidat, a II. világháború végén pedig 400 hektárnyi termőföld újra az Ipoly másik oldalán maradt. Kóvár kultúrtörténeti emlékei közé tartozik a Szent István király tiszteletére szentelt, ben épült neobarokk stílusú római katolikus templom és klasszicista Kubinyi kúria, melyen a falu szülötte, Kubinyi Ferenc nyelvész, régész, történetíró emléktáblája áll. Sírja az evangélikus temetőben talalható. A község az Ipolymenti dombság területén, az Ipoly folyó jobb partján fekszik. Síkvidéki határa az Ipoly folyó és a Studienka patak öntésterületén és teraszain lévő kora harmadkori üledékes részen terül el. Jellemző talajtípusok az öntéstalajok ill. a barnatalaj. Vegyesbolt Kocsma Római Katolikus templom Könyvtár Futballpálya Folyó 18 19

13 HONT Régészeti leleteket bizonyítják, hogy e terület már 8000 évvel ezelőtt is lakott volt. Az első írásos említés a településről egy oklevél 1339-ből. Nevét a német eredetű Hunt személynévből származtatják. A névadó lovag hihetőleg Gizella királyné kíséretében jött az országba, Pázmánnal együtt és az első ispánja lett az itteni fából, gerendából épült várnak, melyet a 13. században romboltak le. Maradványai még egészen a 18. század elejéig láthatók voltak, de már nincsenek felszíni nyomai. A középkorban a nagy Hont vármegye székhelye volt ban Albert király Palóczy György esztergomi érseknek adományozta a falut, mely a török hódoltság kivételével 1945-ig az érsekség tulajdonában is maradt. Legjelentősebb műemlékei az 1776-ban barokk stílusban épült római katolikus templom, rokokó főoltárral és szószékkel. A Hont-Tsitári források illetve az annak festői környezetében meghúzódó Szűz Mária kápolna a népi zarándokok kedvenc helyszínévé vált. A legenda szerint a kápolna melletti forrás vize gyógyerővel bír. Egy 1859-es feljegyzés szerint Szűz Mária többször is megjelent a forrásnál, és csodálatos gyógyulások történetek. Hont községben 27 ilyen esetet jegyeztek fel. A Tsitári forrásoktól kiinduló ráccsal lezárt bejáratú földalatti folyosó, a Szondy alagút a legenda szerint Drégely várával volt összekötve. A járatok cm szélességűek és embermagasságúak voltak. Az alagút egy részét már megtisztították. völgy. A pleisztocénben keletkezett, és az egykori Ipoly medrének maradványa. Értékes tájalkotó elem, a sajátos állatvilágával, mely mintegy 40 millió éve védi a Földtörténet emlékeit. Az agyagos, löszös rétegsorokban egysejtűek, rákok, csigák, kagylók maradványai és megkövesedett cápafogak találhatók. Ezek a rétegsorok azonban védettek, és nehezen megközelíthetőek, ezért ha belép a szakadékba, a pillanatnyi látványon és az őskori Ipoly völgye rejtélyes alakzatain kívül ne keressen mást. Hóolvadáskor és eső időben a mély szurdokvölgyekben gyönyörű vízesés is látható. Élelmiszerbolt Háziorvosi rendelő Motel Étterem Posta Buszmegálló Római katolikus templom Művelődési ház Futballpálya Folyó A Börzsöny-hegység északi lábánál az Ipoly folyó szomszédságában fekszik, mintegy 2.5 km-re a szlovák határtól. Nógrád megye legnyugatibb települése, csodálatos természeti és táji adottságokkal rendelkezik. A vidék jellemzően hegyes-dombos, és része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak. Hont községtől délnyugatra található a Honti Szakadék, amely tulajdonképpen egy m mély 20 21

14 DRÉGELYPALÁNK Régészeti szempontból Drégelypalánk a megye késő paleolit lelőhelyei közé tartozik. Az első írásos említés a településről 1275-ből származik, amikor e területet még Terra Dragulnak hívták. Ekkor azonban még csak egy volt Hont vármegye települései közül. Az első írásos emlék a Drégely várról 1285-ből származik. Jelentősége a Nógrádot és Esztergomot ért török támadás idején nőtt meg 1552-ben. Az ostrom során lerombolt erősséget a törökök nem építették újjá, hanem a közeli Ipoly-átkelőhely védelmére palánkvárat emeltek a mai templom közelében. A török uralom alóli felszabadulás után 2 különálló község létezett. A községen keresztülfolyó patak képezte a határt közöttük. Később Drégely és Palánk fokozatosan összeépültek, és 1736-ban II. József féle országleírásban már Drégelypalánk név alatt szerepel. A háború után a község önálló tanácsként működött, majd 1972-töl 1990-ig három falu (Drégelypalánk, Hont és Ipolyvece) közös tanácsú székhelyeként. A rendszerváltás után váltak külön a községek, de több területen (egészségügy, oktatás, stb.) továbbra is szorosan együttműködnek. A fő gazdasági ágazat a mezőgazdaság, azon belül is elsősorban a bogyós gyümölcs-termesztés (eper, málna, ribizli). Drégelypalánk az Észak-Börzsöny szélén helyezkedik el. A Börzsöny egy hatalmas ősvulkán, mely millió évvel ezelőtt keletkezett a miocén korban. Főleg vulkáni kőzetek alkotják, csupán a hegység peremén és a déli oldal medencéiben találhatók a felszínen üledékes kőzetek. A legerőteljesebb vulkáni aktivitás millió éve zajlott. Mára a formák nagymértékben lekoptak.a falu közvetlen az Ipoly folyó szomszédságában található. A folyónak az Ipolyvece és Hont közötti része kimaradt a 60-as években kezdett szabályozási munkákból től a Duna-Ipoly Nemzeti Park névadó része, ill. egyike a 43 hazai IBA (Important Bird Area Fontos madárélőhely) területnek. A folyó egyik legtermészetesebb élőhelycsoportja. Nagy kiterjedésű nedves és időszakosan vízzel borított legelőket, kaszálókat találunk itt. Helyenként jelentősebb kiterjedésű nádasok vannak, ezek általában egy-egy természetes mélyedésben ülnek, s egyben itt maradnak legtovább vizek a tavaszi olvadás után. Ezek közül is kiemelkedő az ún. Vecei lapos, a drégelypalánki Csadó-tanya és Nagy-sziget, valamint a honti Irtás-rétek. E szakaszon a folyó erősen kanyarog. A lefűződött ágak jelentősebb ártéri erdőkkel bírnak. Drégelypalánk és Hont között több nagyobb égerliget is található. Fontosak a vasútvonal mellett található stabil vizes élőhelyek is, melyek rekettyefüzes lápfoltokként kezelhetők. E terület a haris élőhelye. A hamvas rétihéja, réti tücsökmadár is itt fészkel. Számos madártani érdekesség mellett fellelhető növényfajok a békaliliom vagy a rence. A faluból a Drégyelyvárba vezet az Apródok útja tanösvény. A falu kultúr-történeti emlékei közé tartozik a késő barokk stílusú római katolikus templom 1734-ből, ahol Árpád házi Szent Erzsébet ereklyéjét őrzik, Szent Vendel barokk stílusú kápolnája 1857-ből, melyet 1994-ben felújítottak, az ban a Szondi-parkban helyet kapott Szondi György szarkofágja, a Drégely-vár, amit Szondi György várkapitány 1552 nyarán maroknyi, 150 fős seregével 4 napon át védett a 12 ezres török sereggel szemben. Végül a vár lesett és védői hősi halált haltak. Mára már csak a vár romjai ill. a sziklába vésett főkapu és az északi oldalon található néhány lépcső maradtak meg. Múzeum Kápolna Élelmiszerüzlet Vendégház Nomád tábor Étterem Gyógyszertár Posta Bank Buszmegálló Vasútállomás Művelődési ház Futballpálya Várrom Római katolikus templom Tanösvény Folyó 22 23

15 IPOLYVECE A falu első írásos említése 1285-ből származik, amikor is egy oklevélben Huntfi Demeter birtokaként jegyezték fel. Később Drégelyvárhoz tartozott, majd ben már a Baloghy család birtokaként szerepel a krónikákban Balog és Patak községekkel együtt. A falu földesura 1492-ben Szobi Mihály volt. A 15. században a nagyoroszi királyi jobbágyok Ipolyvecén garázdálkodtak, sok kárt okozva. Az 1500-as év után, amikor kijött az a rendelet, hogy a településeket a régi megyei beosztás szerint kellet besorolni, újra Hont vármegye részévé vált. A nógrádi vár eleste után, a falu területe katonai szempontból nagyobb jelentőséget kapott. A török kiűzése után ez a sokat szenvedett vidék újra elkezdett benépesülni szlovák bevándorlókkal. Ekkor lettek a környék földesurai a Koháryak, akiktől a Coburg hercegek örökölték. Ipolyvece különlegessége, hogy itt maradtak meg legtovább Nógrád megyében a palóc hagyományok és szokások. A falu legjelentősebb műemlékei a római katolikus templom, mely 1745-ben épült, az 1882-ben épült evangélikus templom, több gazdaház, ahol a népi építészet emlékei is megtalálhatók, közülük a legjelentősebbek a XIX.- XX. század fordulójáról maradtak fenn. A község közigazgatási területének északi része aduna-ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A folyó ezen szakasza népszerű a horgászok körében, mert a gáttal védett faluból könnyű elérni a partot.a kedvező fekvés miatt több pár fehér gólya is költ a községben. A község határában, az Ipoly homokos hordalékán kiterjedt szamócaföldek találhatók: a június táján erre járó közvetlenül a termelőktől juthat a friss gyümölcshöz. Élelmiszerüzlet Kocsma Római katolikus templom Evangélikus templom Buszmegálló Vasútállomás Folyó 24 25

16 Műemlékek: az 1855-ben készült klasszicista stílusú Szent Flórián szobor a templom mellett az es tűzvészre emlékeztet; műemlék jellegű késő barokk római katolikus templom, melyet majd 2 évtizedig építettek, és 1810-ben szentelték fel. Érdekessége a 200 éves szószék, mely faragványait ismeretlen művész alkotta. DEJTÁR A falu első írásos említése 1255-ből származik. IV. Béla király oklevele említi Dehter alakban. A 14. században a Losonczyak birtoka volt. Zsigmond király 1436-ban az esztergomi érseknek zálogosította el. Dejtár ekkor mezővárosi kiváltságokkal bírt, de a török idők pusztításai visszavetették a fejlődésben. A legenda szerint a községben állt egykor Szondi György várkapitány, a drégelyi hős háza, ez azonban nem bizonyítható. A török kiűzése után az érsek elsődleges feladata a falu újratelepítése volt. A 17. század végén már kb. eres lélekszámmal büszkélkedhetett. Ekkor már Détárnak hívták. A 19. században tovább fejlődött, a fejlődést viszont lassította az es szabadságharc ill. három nagy tűzvész. Az I. világháború után az Ipoly határfolyó lett, és Dejtáron határőrség kapott helyet. A község a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik. Kataszterterületén található az Ipoly egyik holtága a Kifli-tó. Állandó vízfelülettel rendelkezik, melynek felszínén gyakran megtalálható a sárga tavirózsa. Ritkábban fordul elő a tündérrózsa, mely a tó legszebb ékessége. A tó közvetlen közelében találhatók nedves rétek, és kisebb állóvízzel feltöltött mélyedések. Ezeken a területeken a mocsári gólyahír összefüggő szőnyeget alkot. Védett növények közül a leggyakrabban a kosbor fordul elő. A nedves rét Ipoly felé eső oldalán nyáron aranyló dombok alakulnak ki. Ezek tulajdonképpen réti csenkesszel, árvalányhajjal és ezüstös pimpóval borított homokdűnék. Ezen a kis területen található homokdűne, nedves rét és holtág. Ez a párosítás igen ritka. A Páskomi Legelő Természetvédelmi Terület az Ipoly mentére jellemző nedves rét Dejtár község határában. Egy bizonyítéka az egykori mocsaras öntésterületeknek az Ipoly mentén. A réti perje már tavasszal virágzik a Nagy-tó mellett található kiemelkedő homokos területeken. A természet még alig ébredezik, mikor a füves legelőt már ezüstre festik a bolyhos virágok. Különösen szép látvány a legelő a virágzás időszakában, mert egyszerre fellelhető a még csak most virágzó növény, és a már kialakult termés. Élelmiszerüzlet Kocsma Étterem Buszmegálló Vasútállomás Folyó Római katolikus temlpom Tanösvény Természetvédelmi területek 26 27

17 IPOLYSZÖG Balassagyarmattól nyugatra található kis település és 2006 között Balassagyarmat része volt. A legenda szerint IV. Béla korában vár állott itt, bár az oklevelek csak 1331-ben említik először a várat, amit azután a király leromboltatott és a török időkben már csak rom állott a helyén. A török kiűzését követő betelepítéskor népesítették be ezt a tájat az északi területek szlovák lakosai. Ekkor még Ribának nevezték a községet. Nógrádi útikalauz (1976) című könyvében Szombathy Viktor még az alábbiakat írta a mára jelentősen átalakult helységről: Aki a palóc falut a ma még megmaradt régi formájában látni akarja, az Ipoly partján épült és a Balassagyarmattal egyesített Ipolyszöget keresse fel. Utcáinak során még egy-két szalmatetős, ősi beosztású, vert falú házakat látunk, fonatos vagy karókerítéssel övezve, mellettük kicsiny, tisztára söpört agyagos udvarral. Ebben a faluban vették fel annak idején a Rákóczi hadnagya című film több külszíni jelenetét, mert utcái annyira emlékeztetnek a hajdani időkre. Ipolyszögnek sok építészeti remekműve van. Köztük az 1923-ban épült római katolikus templom, az evangélikus templom és az ipolyszögi temető. A falu határában található az Ipolyszögi Égerláp, a 22-es számú főút és a vasút által határolt 106 hektáros védett terület. Ez az égerláp az egykori Ipoly medréből maradt fenn. A terület mélyebb részein eredő melegvizű források meggátolják, hogy a víz télen befagyjon, így kiváló környezeti feltételeket teremtenek az áttelelő madarak számára. A források környéke ma is megközelíthetetlen, így zavartalan menedékhelyet biztosít a vízimadarak számára (mintegy 70 madárfaj fészkelő helye, és további 70 faj számára szolgál rövidebb vagy hosszabb ideig tartózkodási helyként.) Gazdag fajszámmal képviseltetik magukat a hüllők, kétéltűek és kisemlősök. Étterem Római katolikus templom Evangélikus templom Folyó Természetvédelmi terület Tanösvény Buszmegálló Vasúti megálló