Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt Telefon: Fax: metso.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799. Fax: +36-1-471-9200. e-mail: laszlo.gaszner@ metso."

Átírás

1 Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ ß Þ?²? Í µ±? Ì & 3 - Õ$ ¼* ¹ % 7» ß 7²» µ* * ³»?² ²± 3?»» + 7¹» Ó ¹ ±?¹±² îððéñíò?³ ïìðò 7ªº± ³

2 ÓÛÌÍÑ Ó ÒÛÎßÔÍ øß«ù³¾ø ïîíð É»²ô Ö±»º Þ»²½ Ù» íò Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt Telefon: Fax: metso.com web: www. metsominerals.com

3 Bányászati és Kohászati Lapok Aszerkesztõségcíme: Postacím: Tapolca Pf Felelõs szerkesztõ: PodányiTibor (tel.: ) Aszerkesztõ bizottság tagjai: Bagdy István (szerkesztõ) dr. Csaba József (olvasó szerkesztõ) dr. Gagyi Pálffy András (hírszerkesztõ) Kovács Béla (szerkesztõ) Bariczáné Szabó Szilvia dr. Dovrtel Gusztáv Erdélyi Attila dr. Földessy János Gyõrfi Géza dr. Horn János Jankovics Bálint Kárpáty Erika Livo László Lois László Mara Márta-Éva dr. Mizser János Sóki Imre dr. Sümegi István dr. Szabó Imre Szilágyi Gábor dr. Tóth István Vajda István Kiadja: Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület Budapest, II.,Fõ utca68. Telefon/fax: Felelõs kiadó: dr. TolnayLajos Nyomdaielõkészítés: Vorákné Szecsei Mónika Nyomda: Press+Print Nyomda,Kiskunlacháza TARTALOM DR. FODOR BÉLA: Amagyarországi széntelepek metánvagyona.2 ResourcesofmethaneembeddedincoalinHungaryandpossibleutilization PÁL ISTVÁN, MARTÉNYI ÁRPÁD: Volt egyszer egy... Mecseki Szénbányák...10 Atonetime thereweremecsekcoalmines DR. VÁSÁRHELYI BALÁZS, KOVÁCS LÁSZLÓ: Kõzettest-osztályozások alkalmazhatóságaamélyépítésben...17 Relevanceofrockbodyclassificationincivilengineering GOMBKÖTÕ IMRE: Környezetbarát meddõzagykezelés...20 Environmental-friendlyhandlingoftailings RÓNAKI LÁSZLÓ, ÁDÁM IMRE: Az uránbánya és akarszt...25 Theuraniummineandthekarst DR. KRISZTIÁN BÉLA: Nem feledett bányaipari technikumok..31 Nonforgottenminingtechnical-schools BARANYAINÉ BUZÁS ILONA, JANCSÁK CSABA: Egy technológia születése...36 Thebirthofatechnology ABányászatiSzakosztályküldöttgyûlése...39 TheelectoraldelegateassemblyofOMBKE sminingsection 70 éves amagyar kõolaj- és földgázbányászat...35 Egyesületi ügyek...41 ABKL Bányászat évi nívódíja...47 Köszöntjük Tagtársainkat születésnapjukon...48 Hazai hírek...24, 38, 49 Gyászjelentés...57 Dunai Ferenc...57 Pruzsinszki Miklósné...58 Helyreigazítás...57 Könyvismertetõ, lapszemle...9, 16, 58, 59 Hirdetmények...30 Új elnök amagyar Bányászati és Földtani Hivatal élén...60 Belsõtájékoztatásra,kereskedelmi forgalombanem kerül HU ISSN Megjelenik2007.július5. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 1

4 Amagyarországi széntelepek metánvagyona DR. FODOR BÉLA okl. bányageológusmérnök, ny. osztályvezetõ (Magyar Geológiai Szolgálat, Budapest) Acikk összefoglalja aszénhezkötött metán keletkezésének és felhalmozódásának viszonyait. Bemutatja Magyarország szénmedencéinek teleptaniés sújtólég-veszélyességijellemzõit.bányaszellõztetésiéssújtólég-veszélyességiosztályokalapjánvalószínûsítiazegyesszénmedencék metánvagyonát. Amecsekifeketekõszén-medenceeseténabecslés márkonkrét kutatási eredményeken alapul. Részletesen ismerteti amecseki metánrezervoár paramétereit, a korábbi mélymûvelésû szénbányászat sikeres föld alatti gázlecsapolási munkálatait és ametán hasznosítását. Bevezetés Aszénhezkötött metán (angol nyelvû megfelelõje: Coalbed Methane, rövidítése: CBM) elnevezés aszéntelepekben (esetenként kísérõkõzeteiben) elhelyezkedõnemkonvencionálisföldgázravonatkozik.acbma szénülési folyamat során keletkezett, nagyrészt metánbólálló,denitrogént,szénhidrogénféleségeket,szén-dioxidot stb. is tartalmazó gáz. Aszénben helyben maradt,debizonyosesetekbenafedõ-ésfekükõzetekbeis migrált. Egy része szabad gázként, más része szorbeált formábanvanjelen.adotthõmérsékletenésnyomáson meghatározottmennyiségûmetánszorbeálódik.anyomás csökkenésével a metán felszabadul, deszorbeálódik.eztajelenséget(adotthõmérsékleten)írjale Langmuir és több más egyenlet, illetve mutatják be a szorpciós-deszorpciós görbék, az izotermák [1]. A deszorbeáltmetándiffúziórévénhagyjaelaszénmátrixotésamikropórusokat,ezutánatermészeteskõzetrés hálózatba kerül, ahol áramlással jut az esetleges megcsapolóhelyhez. Avilág számosországában(usa, Kanadastb.)termelnek szénhezkötött metánt ben az USAteljes földgáztermelésénekközel7%-a,36milliárdm 3 aszénhezkötöttmetánbólszármazott.azusacbm-ttermelõ mezõiben található szén nyugalmi vízszint alatt helyezkedik el,permeabilitása1-10md, ritkánaz 1Dértéketiseléri.ACBMtermelésesoránafelszínrõlkutakat mélyítenek aszéntelepek feküjéig, avizet folyamatosan szivattyúzzák. Ezáltal aszénben anyomás csökken,ametándeszorbeálódik,savízzelegyüttakutakon távozik.ametánleválasztásaafelszínenszeparátorokkaltörténik[6]. Aszénhezkötött metán jellemzõ mérõszáma az in situszénbentároltfajlagosgázmennyiség:m 3 /tonna. Aszénbányászattal összefüggõ metán (Coal Mine Methane,CMM)aszéntermelésfolyamánaszénbõl(és kísérõkõzeteibõl) szabadul fel. Jellemzõ mérõszáma a kitermelt szénre vonatkoztatott fajlagos gázmennyiség: m 3 /tonna.mivelennekértékenemcsakazinsitu(gasin place) metántartalomtól, hanem aszéntermelés volumenétõl is függ, nem azonos aszénben tárolt fajlagos gázmennyiséggel. Magyarországon csak amárkushegyi BányaüzembenjöhetszóbaaCMMhasznosítása. A felhagyott bányák/bányamezõk metánvagyonát (AbandonedMineMethane,AMM)azöregségimûveletekben csapdázódott szabad gáz alkotja, mely utánpótlást kaphat aszénben szorbeált metánból. Ezek fûtõértékealacsonyabb,mintacbmgázé[17]. AnemzetköziszakirodalomGOB-gázkéntisdefiniálja.A GOB kifejezésfelhagyott,összetöredezettbányatérséget jelent. Az AMM mérõszáma: m 3,illetve a visszahagyott szénre vonatkoztatva m 3 /t. MagyarországonAMMmetántermeléselsõsorbanamecsekifeketekõszén-medencében kerülhet szóba, de atöbbi (lignit kivételével) szénelõfordulásokon sem kizárt (bár kis metánkészletreszámíthatunk). Avilág egyeshelyein abányagázoktól szétválasztva kommunális vagy iparicélra,ill. villamosáram-termelésrehasználjákacmmésammgázt. Aszéntelepek és aszénhezkötött metán keletkezése, ametán felhalmozódása Anövényi anyagban aláp fenekén, alevegõtõl elzárvaindulmegatõzegképzõdés,melyakõszénképzõdés biokémiai-diagenetikus bevezetõje, normális hõmérsékleten,jelentõsebbnyomásnélküllezajlóbomlási-redukciós folyamat. Az évmilliókig tartó szénülési (diagenetikus) folyamatban anyomás elõsegíti afizikai-szerkezeti szénülést, a hõmérséklet növekedése meggyorsítja akémiai szerkezeti változásokat.aszénülés (geokémiai-dinamomechanikai szakasz) során a barnaszénfeketekõszénné,majdantracittáalakul,[16] az illó anyag mennyisége csökken, areflektáló képesség nõ.acellulóz-ésligninmolekulákaszénképzõdési folyamat során metán, szén-dioxid és víz alakjában elvesztik hidrogénjük és oxigénjük egy részét. Hozzávetõlegesszámításokaztmutatják,hogyaszénülésfolyamántonnánként m 3 metánnakkellettfelszabadulnia[19]. Agázképzõdéstaszénülésfüggvényébenszemlélteti az 1. ábra [8]. A vízszintes tengelyen a szénülési fok láthatóazusaamericansocietyfortestingandmaterials (ASTM) szabvány szerint. Alignitnél biogén ere- 2 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

5 biogénmetán nitrogén szén-dioxid puha földes-fás barnakõszén fénytelen ésfényes barnakõszén metánképzõdés hõ hatására etánésmás szénhidrogének nagy közepes alacsony illóanyagtartalmú bitumenes 1.ábra: Ametánképzõdésésaszenesüléskapcsolata detûmetánképzõdik,melynekszerepétamélyrekerült szenesformációkbanahõmérséklethatásárakeletkezõ metán (kisebb mennyiségben etán és egyéb szénhidrogének) veszi át. Ametánképzõdés maximumát aközepesenérettfeketeszeneknélériel,atovábbiszénüléssoránafelszabadulómetánmennyiségcsökken,azillótartalomtávozásautánameta-antracitnál márzérus. Ametán aszén repedéseiben és makropórusaiban szabad gáz formájában fordul elõ. Arepedések felületénadszorpciósan, amikropórusokban szorpciósankötött formában, míg aszén molekuláris szerkezetében szilárdoldatkéntvanjelen. Apórusméretekbesorolásaméretükalapján: mikropórusok <10-5 mm átmenetipórusok mm szubmakro-pórusok mm makropórusok mm Amecsekifeketekõszén-medencében hazánklegnagyobb szénhezkötött metán elõfordulásán aszén porozitása az erõsebben szenesült pécsi területeken 5-15%, akomlói szeneknél 1-7% [16]. Ameddõkõzetek összporozitása5,7%-8,9%. A 2.ábra aszénülés fokozatait anémet,amerikai és franciaosztályozásirendszerszerintszemlélteti[2,5].a Methane Master [10] zárójelentésében anémet rendszerbeillesztettebeamecsekikõszeneket(gázlángszéntõlakovácsszénutolsóharmadávalbezárólag).azamerikairendszerbenlignitkéntdefiniáltszénheztartozika magyar rendszer szerinti lignit (pannon és miocén földes-fásbarnakõszén),azé-magyarországimiocénszéntelepek,adunántúlifelsõkrétaszéntelepek. AzASTM szerinti sub-bituminous osztályba sorolhatók eocén széntelepeink.amecsekialsójura(liász)kõszéntelepek anagy, közepes és alacsony illótartalmú (high-, medium-, low volatile) bituminous csoportba tartoznak. (1. táblázat) Aszénben tárolt/kötött gáz részben spontán szabadul fel, részben akigázoltatáshoz serkentés, stimuláció szükséges. Magyarország szénmedencéi azillótartalom eltávozása 2.ábra: Anémet,azamerikaiésafranciakõszén-nevezéktanegyeztetéseFÜCHTBAUER(1988)szerint[5] szemi- metaantracit grafit Amagyarországi szénbányászat csúcspontja közöttvolt,többmint30Mt/évtermeléssel.Ahazai szénbányászat hanyatlása axx. század utolsó harmadában következett be ben az éves széntermelésmindössze9,6mtvolt,melynekjelentõs része (8,2 Mt) a külfejtéses lignit. Ma egyetlen mélymûvelésû bánya üzemel: a MárkushegyiBányaüzem.2005.évitermelése1,2Mtvolt.Magyarországkõszénterületeinekáttekintõ térképéta3.ábra szemlélteti[2]. Azegyesszénmedencékföldtaniismertetésea[7,12,13,15]irodalombantalálható,ittcsakrövidenismertetem. Mecseki feketekõszén-medence Magyarország egyetlen feketekõszén elõfordulása. Akõszénbõl kinyerhetõ kokszszén koncentrátumaránya25%. Amecsekikõszénformációfõtömegébenkora-jura. VastagságaPécskörnyékéneléria900m-t,majdÉ-ÉK felé haladva fokozatosan elvékonyul. Akõszénösszlet fedõjében mvastag homokkõ, majd m vastag márgaösszlet helyezkedik el. Felette atovábbi jura rétegsor megtalálható. Akõszén-elõfordulás teljes területe (mintegy km 2 )ak-i Mecsekben található. Határai: Pécs, Komló, Magyaregregy, Szászvár, Máza,Nagymányok,Hidas,Mecseknádasd,Hird.Aterületen belül abányászatra érdemesnek tartott széntelepek70km 2 -enhelyezkednekel,melybõlakorábbibányászat20-25km 2 -térintett.amedencébenmintegy30 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 3

6 1.táblázat NéhánymagyarországiszénmintaASTMszerinti besorolása[3] Mintavételhelye Széntelepkora ASTMszerintibesorolás Zobákakna alsójura(liász) High-volatilebituminous Árminakna felsõkréta LigniteA BalinkaiBányaüzem eocén Sub-bituminousC Putnok miocén LigniteA Visonta pliocén(pannon) LigniteB telepetbányásztak.apécsibányákösszegzettmûvelhetõtelepvastagsága25m,komlókörnyékén30-35m,az egész Mecsekben átlagosan 30 m. Atelepeket szenes agyagkõ, homokkõ, aleurolit és agyagkõ rétegek és alkálibazaltteleptelérek(trachidolerit)törikát.afeketekõszén átlagos szénülési foka délrõl (soványkõszén) észak felé haladva csökken, a minimumot Komlón (lángkõszén, gázkõszén, gázkokszkõszén) és akelet- Mecsekészakirészén(Nagymányok)ériel[12].AhegységészakirészénNagymányoktólnyugatfeléhaladvaa szénülésismét erõteljesen növekszik,ígyszászvárnál azsírkõszénés kovácskõszénállapototiseléri. Jelenleg márnincstermelés. Ajkai medence (Ajka-Padrag-Csékút) Felsõkréta(szenon)barnakõszénelõfordulás.Akõszéntelepekháromtelepcsoportbantalálhatók. ÉK-dunántúli eocén barnakõszén terület ábra: MagyarországkõszénelõfordulásaiJámborÁ.szerint 1.Alsó-liász feketekõszén,2. Eocénkeménybarnakõszenek, 3.Miocénbarnakõszenek,4.Pannóniaibarnakõszenek (lignitek) Anógrádi és aborsod-ózdvidéki barnakõszén terület Ide tartoznak akövetkezõ szénmedencék: Dorog- Esztergom-Pilis,Tatabánya-Nagyegyháza-Mány,Oroszlány, Balinka-Kisgyón-Dudar. AMárkushegyi Bányaüzemkivételévelvalamennyiszénbányabezárt. Aszéntelepekakora-középsõmiocénkorbankeletkeztek, limnikus jellegûek. Jelenleg néhány kisebb külfejtésbenfolyiktermelés. Brennbergbánya Aszén kora-miocén korú.akõszéntelepes összlet apaleozóos kristályos alaphegység lepusztult felszínére települt. Az elõfordulás jelentõsebb része Ausztriához tartozik. Várpalota, Hidas Mátra- ésbükkalja Eterületeken középsõ miocén korúlignittelepektalálhatók.mindkétterületenbányásztak. Apannonkorúlignitakiszélesedõ Pannon-beltenger partszegélyi, mocsaras vidékein jött létre. Alignitvagyon nemzetgazdasági jelentõségekiemelkedõ.jelenlegavisontai ésabükkábrányikülfejtésbenfolyik termelés. Szombathely-Torony Amátra- és bükkaljai telepekhezhasonlóanezispannonkorúlignit-elõfordulás, mely SzombathelytõlnyugatfeléAusztriábaisáthúzódik. Készlete jelentõs. Aterületen korábban kis mértékû bányászat folyt. Az egyesszénmedencékismertföldtani(insitu) vagyonát[11]a2.táblázat szemlélteti. Asújtólégveszély amagyar mélymûveléses szénbányászatban Amagyar mélymûveléses szénbányászat közel 200 éves története során gyakran került kapcsolatba abányatérségekbebeáramlómetánnal,melyalevegõvelkeveredve 5-15%-os koncentráció esetén robbanóképes elegyet, sújtóléget alkot. Asújtólégveszély (a pannon korú lignittelepek kivételével) szinte valamennyi szénmedencébenfennállt.ezttetéztékamecsekiliászkorú szénmedencében ahirtelen kõzetfeszültség-átrendezõdéshatásárabekövetkezettgázkitörések,amikoristöbb ezerm 3 metánrobbanásszerûhevességgeltörtabányatérségekbe. A sújtólégveszély elhárításának alapvetõ módszereabányákjószellõztetésevolt. Ametánnal kapcsolatos legfontosabb eseményeket aszakirodalom [13] részletesen taglalja, ezért jelen tanulmányban csak ametántartalom és sújtólégveszély szempontjábólkiemelkedõjelentõségûmecsekifeketekõszén-medencére térünk ki. A szénmedencében a zárórétegektõlésakésõbbitektonikaihatásoktólfüggõen atelepek gáztartalma változó, de egyértelmûen kimutatható, hogy amélység felé haladva növekedett. A [14] szerint 1976 és 1981 között éves átlagban 46 Mm 3 gázfelszabadulás jelentkezett amûvelt bányákban. A sújtólégveszély és agázkitörésveszély valamennyi föld 4 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

7 Szénmedencékföldtanivagyona Szénmedenceneve Földtani(insitu) szénvagyon(mt) Mecsekifeketeszén-medence*(Magyarországösszesfeketeszénvagyona) 1597 Dorog-Pilisibarnaszénmedence 426 Tatabánya-Nagyegyháza-mányibarnaszénmedence 427 Oroszlányibarnaszénmedence 157 Bakonyibarnaszénmedencék(eocén-oligocén,miocén,kréta) 837 Nógrádibarnaszénmedence 211 Borsodésózdvidékibarnaszénmedence 1153 Magyarországösszesbarnaszénvagyona 3211 Mátra-bükkaljaiésnyugat-magyarországilignitterületek(lignitösszesen) 5812 Magyarországösszesismertszénvagyona *Amecsekimedencenyilvántartott szénvagyona1100mmélységigszámítva. Szénbányák besorolása 2.táblázat alatti mecseki szénbányára jellemzõ volt. Ametán veszélytelenmértékûfelhígításáhozerõteljesennöveltéka szellõztetési kapacitást. Asújtólégrobbanás-veszély elleni védekezést hatékonyan segítette aföld alatti gázcsapolás, mely több évtizeden keresztül üzemszerûen mûködött. Az elsõ gázlecsapoló berendezést Vasas bányán1957-benlétesítették[14].afolyamatsoránanagy fajlagosmetántartalmútelepekbõlmégamûvelésmegkezdéseelõttbányabelifúrásokbólagázegyrészétzárt csõrendszeren keresztül elszívták, majd afelszínen csõvezetéken eljuttatva afogyasztókhoz hasznosították.amedencébenötgázlecsapolóberendezésthelyezteküzembe,összesen325mm 3 metántszívtakleésrészbenhasznosítottak. Amecsekiszénbányászattörténete során574gázkitöréstörtént, mely89halálosáldozattal járt.agázkitörésekellenivédekezéssoránprovokációs robbantásokat és/majd védõtelepesmûveléstalkalmaztak.azutóbbisoránagázkitörés-veszélyestelepfeküjében vagy fedõjében lévõ nem gázkitörés-veszélyes telepetlefejtették,melynekhatásáraavédetttelepbenafellazulási zónában agázkitörés-veszély megszûnt. Agázkitörések oka vágathajtás esetén avájvég elõtt fellépõ nagymértékû feszültségtorlódás [19]. Aveszélyes feszültség csökkentése elõzetes anyagkivétellel, szénkimosatással történt. Amagyarországi bányák minõsítése sújtólégveszély szempontjából Az Általános bányászati biztonsági szabályzat rendelkezéseszerintasújtólégveszélyesbányákati-iii.sújtólég-veszélyességiosztálybakellsorolni.aszénbánya: a) I. sújtólég-veszélyességi osztályba tartozik, ha a munkanapi fajlagos metánfejlõdés bármelyik termelõ légosztálybanlegfeljebb5m 3 metán/tonnanyersszén, b) II. sújtólég-veszélyességi osztályba tartozik, ha a munkanapi fajlagos metánfejlõdés bármelyik termelõ légosztályban az 5m 3 /tonna nyers szén mennyiséget meghaladja, de legfeljebb 15 m 3 metán/tonna nyers szén, c) III. sújtólég-veszélyességiosztálybatartozik,ha a munkanapi fajlagos metánfejlõdés bármelyik termelõ légosztályban15m 3 /tonnánálnagyobb(nyersszénre). Asújtólég szempontjából minõsített szénbányákat [13]a3.táblázat mutatja. 3.táblázat Sújtólég- Szénmedence Bánya veszélyességi osztály Borsod,miocénbarnaszén Lyukóbánya I. Dorog-pilisieocén XXI. akna,x. akna,lencsehegy(1989-ig),új-ebszõnyibányák, barnaszén Reimannakna, pilisiszentistvánakna I. tokodierzsébetakna,csolnokix.,xii.akna,dorogixix.akna II. Nógrád, Szorospatak-bánya I. miocénbarnaszén Kányás,Ménkes,Tiribesbányák II. Oroszlány, Amedencevalamennyimélymûvelésûbányája eocénbarnaszén (márkushegyibánya,xvi.,xvii.,xx.,xxi.,xxii.,xxiii.aknák) I. Tatabánya-Nagyegyháza- Amedencevalamennyimélymûvelésûbányája(XIV.,XV/c,Csordakút, Mányeocénbarnaszén Nagyegyházastb.)aII.osztályúsújtólégveszélyesbányákkivételével I. VII/a, XII., XII/a,XV.,XV/aaknák II. Balinka,eocénbarnaszén BalinkaiBányaüzem I. Ajka,krétabarnaszén Ármin,Jókai,Padrag I. Várpalota,miocénlignit SI.,SII.ésBántabánya I. Mecsekialsójura Amedencevalamennyimélymûvelésûbányája feketekõszén (Pécs,Vasas,Kossuth,Béta,Zobákstb.) III. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 5

8 Aszénmedencék tárolt metánkészlete Amagyarországimélymûvelésesszénbányák(illetve szénmedencék)metánvagyonáról amecsekifeketekõszén-medence kivételével csupán bányaszellõztetési adatok /sújtólég-veszélyességi osztályok állnak rendelkezésünkre. Tanulmányunkban becsültük az egyes szénmedencék földtani metánvagyonát, mely metánkészlet az angolszászosztályozásszerint Speculative (D 2,D 3 )kategóriába sorolható. Amecseki feketekõszén-medence metánvagyonának ismeretességi foka magasabb, Hypothetical (D 1 ),de egyes szerzõk Inferred (C 2 ) kategóriábasorolják. A szénmedencék fajlagos tárolt metántartalmának becslése: ADorog-pilisimedencébenabányászatsoránészlelt metán és az I., valamint aii. sújtólég-veszélyességi osztályokalapján5-10m 3 /tértékettételeztünkfel. ATatabánya-Nagyegyháza-Mány medence esetébenbányászatiadatok,valamintazi.,illetveii.osztálybatörténõbesorolásratekintettel8-12m 3 /tmetántartalmatvalószínûsítettünk. AzoroszlányimedencébenabányászatsoránfellépõmetánésazI.sújtólég-veszélyességiosztályalapjána szénfeltételezettfajlagosmetántartalma2-3m 3 /t. Abakonyi eocén (oligocén) szénmedencében a már felhagyott Balinkai Bányaüzem az I. sújtólég-veszélyességiosztálybatartozott.bányabeliszénmintaadszorpciós-deszorpciós vizsgálata [3] 1,29 cm 3 /glangmuirkonstanstmutatott,ezértkereken1,3m 3 /tfajlagos gáztartalommal számoltunk. Abakonyikréta szénelõfordulásokon abányabeli adatokésazi.sújtólég-veszélyességiosztálymiatt2m 3 /t fajlagosmetántartalmatvalószínûsítettünk. Abakonyi miocén lignitmedencében abányabeli megfigyelésekés az I. sújtólég-veszélyességiosztálymiatt1-1,3m 3 /tfajlagosmetántartalommal számoltunk. Anógrádi barnakõszén-medence fajlagos metántartalma abányászat során tapasztalt metánjelenségek és az I., valamint aii. sújtólég-veszélyességi osztályba sorolásalapján6-12m 3 /t-banvalószínûsíthetõ. Aborsod-és ózdvidékibarnakõszén-medencében csakelvétvejelentkezettmetán, egyedül csaklyukóbánya tartozott az I. sújtólég-veszélyességi osztályba. A szénfajlagosmetántartalmát1-2m 3 /t-rabecsüljük. AMátra-bükkaljai és nyugat-magyarországi pannon korú lignitterületek megítélésünk szerint nem tartalmaznakszénhezkötöttmetánt.akorábbimélymûvelésû bányákban (Mátra-Bükkalja: Rózsaszentmárton, Gyöngyöstarján, Tard, Bogács; Nyugat-Magyarország: Torony,Ondód)sújtólégnemjelentkezett. APannonMedencébennagymélységbenistalálhatók lignittelepek, melyeket harántoltak akõolajkutató fúrások. Anagymélység, hõmérsékletés nyomás miatt feltételezhetõ, hogy elignittelepek tartalmaznak szénhezkötött metánt. Érdekes adatokról számol be Steinbauer [18] egy tanulmányában, mely szerint apannon MedenceDNY-i(horvátországi) részén, adráva-mentitektonikusárokbanamolveföldgázmezõn mmélységtartományban alignitben kb. 2m 3 /tfajlagos metántmutattakki. Amecseki feketekõszén-medence szénhezkötött metán készlete AMagyarGeológiaiSzolgálatnyilvántartásaszerint [11]amedencében1100 mmélységig 1597 Mtföldtani (insitu)szénvagyonszerepel.1500mmélységig3,3milliárd tonna szénvagyon valószínûsíthetõ. Amecseki feketekõszénformációkiterjedése km 2,melybõla bányászat 50 km 2 -térintett. Az ismert (kategorizált) földtani szénvagyon számbavételi feltételei:vastagság m 0,4m;fûtõérték m 12560kJ/kg,behígított meddõ-közbetelepülésekvastagsága } 0,3m. AmecsekiszénazASTM(USA)szabványszerinta high-,medium-éslowvolatilebituminousosztálybatartozik. Aföldtani (in situ) vagyon átlagminõsége kj/kg, de a(korábban) termelt szén fûtõértéke anagymértékûhígulásmiattcsupán11650kj/kgvolt. Amecseki szénhezkötött metán minõségi adatait a 4.táblázat [17]szemlélteti: 4.táblázat CH 4 C 2 + H 2 Inert CO 2 Fûtõérték % % % % % (kj/kg) 95 0,8 0, , A mecseki feketekõszén-medence szénhezkötött metán rezervoárja jelentõsen eltér a hagyományos CBMrezervoároktól: Aszén permeabilitása csupán 0,001-0,1 md, egy tanulmány [21] egy rendkívül alacsony mérési eredményt(0,00039md)isközöl. Ametántartalom92-98%-aszorbeált,2-8%-aszabadgázformájábanvanjelen. Aszénfajlagosszabadfelülete m 2 /g. Aszénpórusstruktúrája 0,4-0,5nm átmérõjû molekuláris pórusokból (a metánmolekula átmérõje 0,42 nm), mikropórusokból (10 nm-ig) és mezopórusokból (10-50nm)áll. Afajlagosmetántartalomátlagosan50m 3 /t[9,16,17]. Aszénhezkötött metán nyomása amélység függvényébenakár100barislehet. Aszénporozitása1-15%közöttváltozik. Aszéntelepes összlet rétegei vízzáróak. Aszén, a meddõ közbetelepülések, afedõ- és fekürétegek nem tartalmaznak vizet. Aszén in situ nedvességtartalma csupán 0,5-2,0%. Afelhagyott bányatérségek viszont bányavízzel telnekfel.ez afolyamat jelenleg istart.a vízaszénrendkívülkispórustérfogata,valamintazabbantároltgázkövetkeztébennemtudbehatolniaszénrétegekbe.amecsekifeketekõszén-medenceaföldtörténetsoránelvesztettetároltmetánkészleténekegyrészét. Aharmad- és negyedidõszakban adenudációval érintett területeken a metán közvetlenül, vagy a konszolidálatlan fedõrétegeken keresztül alégkörbe távozott. 6 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

9 Szirtes [19]könyvébenszámosmérésiadatotközöla széntermelés soránfelszabaduló metán mennyiségérõl, mely15-80m 3 /termelttonnaközöttingadozott,deidõnkéntelértea150m 3 /tértéketis.adataifontosinformációtszolgáltattak az (akkori) bányaszellõztetéstervezéséhez,denemtükröztékaszénbenelhelyezkedõszabad +szorbeált metán mennyiségét. AGEOPARD Kft. [16]vizsgálatai alapján átlagosan 50 m 3 /tszénhezkötött metánt becsült. Ezt szemlélteti a4. ábrán látható adszorpciós/deszorpciós görbe [16, 17]. Számos laboratóriumivizsgálatishasonlóeredményrevezetett. adszorpció deszorpció Vasas esetén 20,74 cm 3 /g-ra adódott. Mivel aszénminták felszínközelbõl származtak,nem tekinthetõkreprezentatívnak. Továbbá feltételezték,hogy aszéntelepekbenhidrosztatikainyomásuralkodik,holottsemaszéntelepekben,semakísérõkõzetekbennincsvíz.aszámított 27,9 milliárd m 3 földtani szénhezkötött metánvagyonalábecsült. A[17]tanulmánybanaszerzõtöbbmint200szénkutatófúrásfelhasználásával(aszénreproduktív)70km 2 - esterületremegszerkesztettealegfelsõszéntelepfelszínének izovonalas térképét. Atérkép felhasználásával, az 5. táblázatban közölt paramétereknek megfelelõen készítette el akitermelhetõ szénhezkötött metán készletszámítását,melynekeredménye112,9milliárdm 3. 5.táblázat Aszéntelepekfüggõlegesösszvastagsága 30m Aszéntérfogatsûrûsége 1,5t/m 3 Aszéngáztartalma 50m 3 /t Akitermelhetõgáztartalom 39m 3 /t Aletermelt(GOB)területekgáztartalma 16m 3 /t nyomás (MPa) 4.ábra: Adszorpció/deszorpciósizotermaegymecseki szénmintáról Az elméleti földtani metánvagyon 4milliárd tonna földtaniszénvagyontfeltételezve200milliárdm 3. Aszénhezkötött metán meghatározására korábban is végeztek becsléseket: Somos L. [17], Kiss,J.[9],Landis,E.R.etal[3],Fodor, B.[4]. A[9] tanulmány 70 km 2 -es területen 149,6 milliárd m 3 földtani metánvagyont közöl. Abányaszellõztetési adatok alapján aszén metántartalmát 75 m 3 /t-ban határoztameg.eztafajlagosértéketakitermelhetõ szénvagyonra vetítette. (CMM). Emetánvagyonnak csak akkor lenne létjogosultsága, haateljes medence szénvagyonát lefejtenék, amire nincs reálisesély. A[4] tanulmány 50 m 3 /tmetán fajlagossalszámítottavisszaaföldtaniszénvagyont (a 112,9 milliárd m 3 gázból), majd ebbõl anem pontos földtani vagyonból vontlekövetkeztetéseket.felhasználtaa [17] tanulmány szintvonalas térképeit, melyek alegfelsõ széntelep felszínének tengerszint alatti helyzetét ábrázolták. Egyösszefoglalójellegûszintvonalastérképet szemléltet az 5. ábra. Karolina és Vasas külfejtések szénmintáiból izotermákatkészítettek.alangmuirkonstans Karolina bánya esetén 18,26 cm 3 /g-ra, Atanulmányszámításaitrevidiálvameghatároztuka földtaniszénhezkötöttmetánvagyont. 6.táblázat Szabadésszorbeáltgáz 132,0milliárdm 3 GOBtérségekgázvagyona 10,6milliárdm 3 Összesföldtanigázvagyon 142,6milliárdm 3 Akitermelhetõgázvagyonbecslése:Haateljeskihozatalitényezõ0,2,akkoramecsekifeketekõszén-medencére28,5milliárdm 3 kitermelhetõgázvagyontkapunk. 5.ábra: Alegfelsõszéntelepizovonalastérképe(tsz.f.)amecseki feketekõszén-medencében Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 7

10 Magyarország szénmedencéinek földtani metánvagyona [4] FodorB.: Coalbedgasestimation,MecsekCoalBasin.Manuscript.MecsekCoalbedMethane-Review,pp University of Miskolc-Faculty of Earth Science Engineering.82p.MiskolciEgyetemFöldtan-TeleptanTanszékkönyvtára(2005) Földtani Fajlagos Földtani Szénmedence szénvagyon metántartalom metánvagyon (Mt) (m 3 /t) (milliárdm 3 ) Mecsek* Dorog-Pilis Tatabánya-Nagyegyháza-Mány Oroszlány ,3-0,5 Bakony,eocén(oligocén) 177 1,3 0,2 Bakony,miocénlignit ,3 0,3-0,4 Bakony,kréta ,7 Nógrád ,3-2,5 Borsod-Ózd ,1-2,3 Mátra-Bükkalja, Ny-Magyarország, 5812 nincsadat nincsadat pannonlignit Összesen ,9-158,6 Megjegyzések:*Mecsek:1500mmélységignincsadat,valószínûlegnulla Aszénhezkötött metán hasznosítására vonatkozó kezdeményezések Az egyes szénmedencék prognosztizált földtani szénhezkötöttmetánvagyonáta7.táblázat szemlélteti. Atáblázatból kitûnik, hogy amagyarországi szénmedencék összes földtani CBM vagyona mintegy milliárdm 3,melymajdnemelériahazaikonvencionális földgáz mennyiségét (176,5 milliárd m 3 ).Aszénhezkötöttmetán90-94%-aamecsekifeketekõszén-medencében található. Hangsúlyozzuk, hogy aközölt metánkészlet adatok jelenlegi ismereteinket tükrözik. Szükségesnekvéljükajövõbenazegyesszénmedencékben mélyült, még meglevõ (pl. vízszint megfigyelésre használt) fúrások metánra történõ szisztematikus vizsgálatát. Amagyarszénbányászatban amecsekhegységkivételével nem történt szénhezkötött metánhasznosítás, és nem folytak annak kiaknázására kísérletek. A mecseki eredményes föld alatti gázlecsapolásról (föld alattifúrások)márkorábbantettünkemlítést. Az elsõ mélyfúrásos gázlecsapolásikísérlet amáza- Dél-iszénterületentörtént 1980-ban. Afúrás mélysége 1000m,atermelõbéléscsõátmérõje7 volt.aharántolt széntelepeket perforálták, majd akõolaj- és földgáziparban alkalmazotttechnológiaszerint hidraulikus rétegrepesztést, majd homokkal történõ kitámasztást végeztek.akísérletnemjárteredménnyel bentovábbimélyfúrásoskísérleteketvégeztek. Három kútban folyékony szén-dioxidos rétegrepesztést és homokkitámasztást, anegyedikben nyitott üregestechnológiaieljárástalkalmaztak.ezekakísérletekisnegatíveredménnyel végzõdtek[9]. 7.táblázat Akülszíni fúrások sikertelenek voltak, azonban a bányászat során spontán és földalatti fúrásokkal jelentõsmennyiségûmetánszabadultfel. Abányászati tevékenységek következtében másodlagos feszültségállapotjött létre. Afejtési homlokelõtt jelentõs feszültségnövekedés (áthárított nyomás) és nyomásgradiens alakult ki. Afeszültségátrendezõdés következtébenaszénésakísérõkõzetekafejtésihomlokelõttkb.10m-eskörzetbenfellazultak.afellazulás/ tönkremenetel aszén permeabilitását kb. 2-3 nagyságrenddelmegnövelte,megnyitottaarepedéseket,ezáltal növelteametándeszorpcióját.ez afolyamattérbenés idõbenszorosösszefüggésbenvanamélymûvelésesbányászattal. A mecseki feketekõszén-medencében a mélymûveléses bányászat során aszénbõl számottevõ mennyiségû metán szabadult fel, aföld alatti gázlecsapoló fúrások védõtelepes fejtésekkel kombinálva sikeresek voltak. Abányamûveletek(pl.frontfejtések)kiválóstimulátorokametántermelésszempontjából.A külszínifúrásokbanalkalmazottnövelthatékonyságúmódszerek(folyékonyszén-dioxidos rétegrepesztés, homokkitámasztás, nyitott üreges kútkiképzés) nem vezettek eredményreaszénbelsõtulajdonságaiésa rendkívülmagasinsitukõzetfeszültségkövetkeztében.akísérletikutakgázlecsapolási területe aszén kis permeabilitása és pórusmérete miatt helyi kiterjedésû volt. Ahatékony, külszíni fúrásokkal történõ gázlecsapolás érdekében ahagyományostól eltérõ stimulációs módszereket kell kifejleszteni,illetvealkalmazni Ezúton fejezem ki köszönetemet dr. KissJózsef és KovácsEndre ny.fõgeológusoknak acikkel kapcsolatos hasznos kritikájukértéstanácsaikért. IRODALOM [1] Barker, C. E.: The Geology of Coal Bed Gas: The perspectivefromcoalandthermalhistorystudies.u.s. GeologicalSurvey,Denver,Colorado.125 p(1996) [2] Belláné Pelsõczi M.: Szénkõzetek, in Balogh K. (szerk.): SzedimentológiaIII.pp.220.AkadémiaiKiadó(1992) [3] Landis, E. R., Rohrbacher,T.J., Barker,C. E., Fodor B., GombárG.: CoalbedGasinHungary APreliminary Report. USGS Open File Report , Version 1.0, 2002.U.S.DepartmentoftheInterior,U.S.Geological Survey. CD kiadás, MÁFI könyvtár, MGSZ adattár (2002) [5] Füchtbauer, H. (ed): Sedimente und Sedimentgesteine, Stuttgard,Schweizerbart(1988) [6] Harris, B. T., Allison, M. F., Knox, L. M., Ramos, E. E.: AmocoCoalDegasReviewWorldwideNewVentures. Manuscript.78p.MGSZadattár(1990) 8 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

11 [7] Hartai, É.: Teleptani alapismeretek (Alkalmazott földtan I.). Miskolci Egyetem, Földtan-Teleptani Tanszék 57 p (2004) [8] ICF Resources Incorporated: Coalbed Methane Gas: A lowcostenergysupply forhungary.manuscript.94 p. MecsekiBányavagyonhasznosítóRt.Adattár(1992) [9] Kiss J.: Amecseki gázlecsapolás történeti áttekintése és a fúrólyukasgázfeltáráslehetõségeivelkapcsolatoskutatások (in: Némedi-Varga Z. szerk.: Amecseki feketekõszénkutatásaésbányaföldtana,közleményekamagyarországi ásványi nyersanyagok történetébõl VII., MiskolciEgyetem),pp (1995) [10]MethaneMasterKft.:Kutatásijelentésamecsekikõszénelõforduláshozkötöttmetángázkülszínrõl,fúrólyukkal történõ lecsapolásának technológiai kutatására és a gazdaságos kitermelés paramétereinek meghatározására.pécs, p.mgszadattár(1994) [11] MGSZ (Magyar Geológiai Szolgálat): Tájékoztató Magyarország I. 1-jei helyzet szerinti ásványi nyersanyag-vagyonáról.huissn Budapest,283 p(2004) [12] Némedi-VargaZ.: Amecseki feketekõszén-telepek szénülési viszonyai. (in Némedi-Varga Z. szerk: Amecseki feketekõszénkutatásaésbányaföldtana,közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetébõl VII.MiskolciEgyetem)pp: (1995) [13] OMBKE (Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület): Amagyar bányászat évezredes története II.kötet.Szerk.:BenkeI.,ReményiV.752 p(1996) [14] RadóA.: Avasasiüzemszerûgázlecsapolás.Bányászatiés Kohászati Lapok, BÁNYÁSZAT,91. évf sz. pp (1958) [15] Radócz Gy.: Magyarország kõszén-elõfordulásai. Magyar ÁllamiFöldtaniIntézetévijelentéseaz1983.évrõl.pp: 63-75(1983) [16] Radnainé Gyöngyös Zs.: Amecseki szenek szerkezetének szerepeagázkitörésekkialakulásában.kandidátusiértekezés.125p(1991) [17] Somos L.: Coalbed Methane Fuel in Mecsek Mountains. Pre-BidDocumentation,MinistryofIndustryandTrade.42p.MGSZadattár(1991) [18] Steinbauer V.: Exploration the coalbed gasin pre-existing deep gas wells above the gas field Molve (Podravina, Croatia).CoalbedMethaneWorkshop.September23-26,2002.,Budapest-Pécs,Hungary.Organizers:B.Fodor and G. Gombár (Hungarian Geological Survey) Konferencia elõadásainak CD kiadása. MÁFI könyvtár,mgszadattár(1992) [19] Szirtes L.: Szén- és gázkitörések leküzdése. Mûszaki Könyvkiadó,Budapest,323p(1971) DR.FODORBÉLA okl.bányamérnök1966-banvégzettanehéziparimûszakiegyetembányamérnökikaránakbányageológus-mérnökiszakán.1966-tólafejér-megyeibauxitbányákmélymûveléseséskülfejtésesbányászatábandolgozott között amagyar Alumíniumipari Tröszt, majd ahungalu Rt. bányászati fõgeológusa, földtani-mûszaki-gazdasági menedzsere majd fõgeológusa tól mûszaki egyetemi doktor tól amagyar Geológiai Szolgálatnál az ÁsványvagyonNyilvántartásiOsztályvezetõje.Többmintszázpublikációja(részbentársszerzõként) jelentmegmagyar ésangolnyelven tõltagja az ENSZFenntarthatóEnergiaBizottsága ÁsványiNyersanyagKlasszifikációsMunkabizottságának. Könyv- és folyóiratszemle Dr.Izsó István: Szemelvények aközépkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból ( ) Amagyar bányászattörténeti bibliográfia összegyûjtésének szükségessége már többször felmerült az utóbbi évtizedekben. Amikor között dr.gyulay Zoltán volt az egyesület elnöke, megbízta az akkor élõ három legnagyobb történészt, Kosári Domokost, Szûcs Jenõt és Makkay Lászlót e munka elkezdésére, hiszen Wenzel Gusztáv 1880-ban megjelent Magyarország Bányászatának Kritikai Története címû munkájaótaaligjelentmegolyantörténetimunka,amelyikaz eddig ismeretlen levéltári adatokat dolgozta volna fel. Sajnos aháromtörténészmunkájanemkerültkiadásra.azesztergomiérsekilevéltársokértékesbányászatianyaggalrendelkezik, hiszenszámosközépkoribányahely abirtokáhoztartozott,de ennek csak agömör megyére vonatkozó részét dolgozta fel EiseleGusztáv.AMagyarBányászatÉvezredesTörténetének negyedikköteténektervezetttartalmaamagyarbányászattörténetbibliográfiájalettvolna,desajnoserremárnemkerülhetett sor. Aselmecbányai levéltár bányászattörténeti adatai 1740-ig igen jól rendezettek, de akorábbi évek anyaga csak feldolgozatlandobozokbantalálható,amisokújadatotrejt.a Thurzó-Fugger vállalkozás kárpát-medencei bányászatianyagaitazaugsburgilevéltárakõrzik. Izsó Istvánnak azérc-és ÁsványbányászatiMúzeum Alapítvány és aborsod-abaúj-zemplén megyei Bányászattörténeti Múzeum által kiadott mûve (Rudabánya, 2006) nagy segítséget nyújt azoknak akutatóknak, akik alevéltári alapdokumentációtkívánjákfelhasználni.azutóbbiszázadbanolyan sokrétûvé és terjedelmessé duzzadtak atörténeti tanulmányok,hogyazezekbenhivatkozottszakirodalmakáttekintése, összegyûjtése ma már csak igen hosszadalmas munkával lehetséges, annak ellenére, hogy számos adat közülük digitalizált formában is hozzáférhetõ. Ekötetben aszerzõ kísérletet teszarra,hogyakülönbözõtanulmányokáltalhivatkozottforrásokat tematikus csoportosításban és azon belül kronologikussorrendbenbemutassa.terjedelmiokokbólnincsmódarra, hogy adokumentumok teljes szövegétközreadja, demegkönnyíti akutatók munkáját azzal, hogy az egyes források megjelenésihelyétközli. Természetesenaközreadott forráskatalógus nemteljes,csupánazokatadokumentumokattartalmazza, amelyeket a korábbi kutatók közleményeikben megjelentettek.aterületibesorolástolyantájegységekszerint végzi, amelyek abányászattörténeti szakirodalomban általánosanelfogadottak,ezmegkönnyítiazadatokhasználatát. Akötetet egy olyan irodalomjegyzék és földrajzi névmutató gazdagítja, amely felsorolja az egyes forrásdokumentumok szövegét, vagy fordításukra, egyéb tartalmukra vonatkozóhivatkozásokat. AkötetA5formátumban,166oldalterjedelemben,színes borítóvaljelentmeg. Benke István Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 9

12 Volt egyszer egy Mecseki Szénbányák MARTÉNYI ÁRPÁD okl. bányamérnök, ny. fõtanácsos (SZÉSZEK) PÁL ISTVÁN okl. bányageológus mérnök, ny. komlói fõgeológus (Mecseki Szénbányák) Abból az alkalomból, hogy abaranya Megyei Bíróság kimondta amecseki Szénbányák felszámolásának lezárását, a szerzõk áttekintik a mecseki szénmedence különleges geológiai körülményeit,a250évesbányászkodástörténetét,különös tekintettelafelszámolásieljárásjogiés gazdaságifolyamataira,kiemelik aszénmedencetörténetének legérdekesebb eseményeit,továbbá felhívjákafigyelmetakapcsolódószakirodalomnéhánybecsesdarabjára. Bevezetés ABaranya Megyei Bíróság november 23-án meghozta avégzését amecseki Szénbányák, mint adós ellen folyó felszámolási eljárásban. Kimondta, hogy az eljárástbefejeziésavállalatotmegszünteti.ezabíróságihatározategy14éveseljárást, afelszámolástzártale, majd ahatározat jogerõreemelkedése után avállalatot acégjegyzékbõlistörölték.töröltékacégeksorábólazt avállalatot, amely jogelõdjeivel együtt az utolsó 60 évbenamecsekiszénbányászatotjelentette. Törölték,nincs tovább! Ésnemcsakavállalatnincs tovább, de amecseki szénbányászat sincs tovább. Nem csakavoltállaminagyvállalatok váltakarendszerváltás áldozataivá, de esetünkben egy egész iparág. Ennek az egyik tisztességbenmegõszült tagjavoltakétésfélévszázadosmúltravisszatekintõmecsekiszénbányászatis. Évekkelezelõtt,amikoraszakmánkhoztartozóelsõ felszámoláslezárult,azakkorakbfivégelszámolásáról írtcikk(bklbányászat,128.évf.2.sz.121.o.)mintájára elindítottukaszénbányavállalatoktörténetétmegörökítõsorozatunkat.ennekasorozatnakegydarabjamosta Mecseki Szénbányákról, tágabb értelemben amecseki szénmedencebányászatárólszólócikkünk. Földtani leírás A mecseki széntelepes rétegösszlet megismerését számos jeles geológus segítette elõ. Szinte lehetetlen mindenkit felsorolnunk, ezért csak néhány nevet említünk: Kitaibel Pált, aki földtani és kõzettani megfigyeléseivel, Hantken Miksát, aki földtanitérképeivel és többszáz réteget adó alapszelvényével járult hozzá ajobb megismeréshez,de SzabóJózsef a szén és az eruptív kõzetekkölcsönhatásárólírttanulmánya, KleidorferFrigyes õsföldrajzi és fácies szemléletû munkái, továbbá Vadász Elemér földtaniszemléletetalakítóleírásaiismindezta célt szolgálták.megemlíthetjük még TelegdiRóthKároly fúrási eredményekrõl készült beszámolóját és Wein Györgynek atérképekkel és szelvényekkel illusztrált leírását, amelyben akomlói bányában szerzett információk alapján szintetizálta akõszén összlet rétegtani és hegységszerkezeti viszonyait. De jelentõs szerepe volt VitálisIstvánnak és VitálisSándornak is különösen a szenesülésfolyamatánakkutatásában. AKeleti-MecsekbenmûveltszénelõfordulásaKomló-Magyaregregy-Szászvár-Nagymányok szénvonulatbanmintegy300km 2 területentelepül. Aszénképzõdésafelsõtriászbanindultmeg millióévvelezelõttvékonyszéncsíkokformájában,majd ajuraidõszakliászkoránakalsófelébenfolytatódottjelentõsszámúésváltozóvastagságúszénteleppel.aszéntelepeknéhánycm-tõla10m-tismeghaladóvastagságig képzõdtek. A telepeken belül változó vastagságú és anyagúmeddõbeágyazásokrakódtakle,tarkítvaaképet ésrontvaatelepminõségét,esetenkéntajöveszthetõségét. Amûvelhetõ telepek száma területenként változó. Apécsi területen aképzõdés sorrendjében, Komlón és Nagymányokonafedõfelõlarabszámokkal,mígSzászváron nevekkel (Alkotmány, Franciska) jelölték atelepeket. Aszéntelepes összlet vastagsága változó: apécsi területen a900 m-t is eléri, Komlón 350 m, az északi részencsak200m.az összletfelépítésébenváltozószemcseméretû homokkövek, kisebb arányban agyagpalák, márgák, továbbá eruptív telérek és tömzsök vesznek részt.azösszletfedõjehomokkõ,majdeztmárgaköveti. Akrétát követõ harmadidõszaki lepusztulás idején, majdegytranszgressziósciklusbankárpáti,bádeni(miocén) üledékek rakódtak le, emiatt apécsi és kisebb mértékben akomlói területen is ez képezi afedõt. A krétaidõszaki,fõkéntkompressziósmozgásokkövetkeztébengyûrtéstörésesszerkezetalakultkiezzelmintegy iskolapéldáját adva szinte valamennyi tektonikai elemnek.aszéntelepekdõlése40-50fok,néholmégennélis meredekebb,deahajlítottszerkezetekben20fokkörüli. Ráadásul alezajló alkáli bazalt (trachidolerit) magmatizmusapécsiterületkivételévelmindenüttjelentkezett változóintenzitással:atelepekegyrészétmagábaolvasztotta,másutttermészeteskoksszáalakítvaazokminõségétlerontotta. Aterületfeketekõszenénekbányászatátazországos átlagtóljelentõseneltérõtulajdonságokjellemzik. Aminõséget tekintve csak itt található kokszolásra alkalmas feketekõszén, aszén fûtõértéke akár a25000 kj/kgértéketismeghaladja. Arendkívül zavart település, ameredek telepek, a kedvezõtlenállékonyságúmellékkõzetek,atermeléssorán egyre növekvõ mélység, aszéntelepek nagy metán- tartalmaésazebbõleredõgázkitörésveszély,anagykén- 10 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

13 FöldtanimetszetaKomló-Hosszúhetényterületérõl 1.raeti, 2.kõszéntelepescsoport,3.fedühomokkõcsoport, 4.fedümárgacsoport,5.foltos mészmárgacsoport,6. pliensbachi, 7.helvéti,8.fonolitjellegûdiabáz,9.fonolit,10.andezit,11.szerkezetivonalak tartalom és az ehhez kapcsolódó endogén tûzveszély, a sújtólég- és szénporrobbanás-veszély, továbbá aszilikózisveszélymind-mindatermeléstésannakkörülményeit kísérõ és nehezítõ tényezõ, amelyek az országosan bevettbányamodelltõlésmûvelésimódtóleltérõmegoldásokat kívántak meg. Emellett akötelezõ védekezési és megelõzési eljárások jelentõs többletköltségét akedvezõbbminõségiparamétereksemtudtákkompenzálni. Azországosátlagtóleltérõgeotermikusgradiensmiattaz500mkörülimélységbenakõzethõmérsékletelérte,sõtmeghaladtaa40 Cfokot,amelyabányaklímátés aszénöngyulladásátisbefolyásolta. Atermelõ üzemek geológusai mindennapi munkájuk során számtalan fúrási és fejtési szelvényt, továbbá akna- és vágatszelvényt vettek fel, kémiai vizsgálatok is tekintélyesszámbankészültek.azüzemekbezárásátkövetõenezenadatokarchiválásrakerültek,várvaegyjobb kort,amikorazemberiségrájönaszénértékeireésújrahasznosítja,talánmármagasabbszinten. Aszénbányászattörténete A Mecsekben a levéltári adatokkal dokumentált széntermelés bárnéhánypróbálkozásmárkorábbanis volt apécsmellettivasasonindult1782-ben.eztkövetõen több helyen nyitottak apróbb bányákat, de szénigényhiányábananagyobbarányútermelésmégnemindult meg, csupán néhány bányatulajdonost tartottak nyilván. Az igazi fellendülés axix. század közepén következett be, amikor az osztrák (késõbb kis részben magyar) érdekeltségû DGT(Elsõ Dunagõzhajózási Társaság)1852-benmegvetettelábátatérségben. AzelsõbányabirtokaazAndrás-aknavolt.AzAndrás-aknavoltaz országleghosszabbideigmûködõszénbányája.mûködésének jelentõs szakaszában szállítóaknaként mûködött, majdaszéchenyi-aknaimezõny-ikihúzólégaknájalett bentömedékeltékbe. AXIX.századelejénahírespezsgõgyáros Littke-családis bányatulajdonoslett,bányatelkeiket1864-benadtákel arohamosan terjeszkedõdgt-nek.adgtszûk 50 év alatt, aszázadfordulóra amedence meghatározó bányavállalkozója lett, 18 aknát és 2tárót üzemeltetett, termelését megtöbbszörözte, és elérte az évi félmillió tonnát. Aszénértékesítés növelése érdekében avasútépítésbe is bekapcsolódott adgt.õk építették meg a dunai kapcsolatot, a Pécs-Üszög-Mohács vasútvonal hossza 67,5 km volt.aszénminõség javítása érdekében 1890-benmár7szénosztályozótés2szénmosótmûködtettek, de akésõbbiekben saját kokszolójuk és brikettgyárukisvolt.aszén,mintenergiahordozókihasználása ésazépítõanyag-igényekkielégítéseérdekébenhomokbányát,kõtörõt,mészégetõt,fûrésztelepetésgõzmalmot islétesítettek. Amecseki szénbányászat átfogó korszerûsítését a DGT1913 és 1927 között hajtottavégre. Amunkálatok irányítója JicsinszkyJarosláv (ígymagyarosan,hiszhosszú itt-tartózkodása alatt magyarrá vált) cseh-morva bányamérnök,késõbbipribramiegyetemitanárvolt.afejlesztéseksoránakormûszakiszínvonalánakmegfelelõipari, technológiaiéshumáninfrastruktúrátalakítottakkiaterületen: szénosztályozó, koksz-, gáz-, brikett- és téglagyártássegítetteagazdaságoskihozataltésfelhasználást, részesedéstszereztek állami vasútvonalakban,erõmûvet és villamos vezetékhálózatot építettek. Bányász lakótelep,iskola,templom,kórház,élelmiszerellátóhálózat,legényegyletéskönyvtárlétrehozásajellemezteasokmunkást igénylõ cég szociális gondoskodását. Mindezek együttatermelésjelentõsbõvüléséthozták. Aterületen3üzemrekoncentráltákatermelést: gróf Széchenyi István akna, Szt.István aknaés Thommen akna. Mindezt új elõkészítõmû, hõerõmû, gépészeti fõmûhely segítette,ésbrikettgyárisépült.ahumáninfrastruktúra színvonalatovábbnõtt.mindezekeredményeként1943- ban874,8ktértékesítettszénneleljutottakacsúcsra. KomlónahiányosgeológiaiismeretekésPécsközel- Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 11

14 Amecsekiszénmedenceátnézetitérképe sége miatt csak 1812-ben kezdõdött el abányászkodás, akkor is apécsinél alacsonyabb termelési szinten. A XIX.század végén AngelAdolf pécsi vállalkozó tárómûveléstkezdett,majda80mmélyannaaknávalhívtafel afigyelmetkomlóra.1909-benabányaállamitulajdonbakerült,deszinteállandóanértékesítésinehézségekkel küzdöttek, jóllehet akutatással megismert szénvagyon akárévi300kt-stermeléstislehetõvétettvolna. Az észak-mecsekibányászatapécsivel közel azonos idõben,1780tájánazún. északipikkely -benindult.itt aszénelõfordulásmintegy15km-enkeresztülkövethetõ MagyaregregytõlNagymányokig.Arendkívülkedvezõtlen földtani felépítés és szerkezet miatt nem lehetett megvalósítani a szomszédos területeken alkalmazott technológiákat, így atermelés mennyisége is elmaradt azoktól.abányászattöbbésváltozótulajdonoskezében volt és nagyjából 5egységben folyt: Szászvár, Császta, Máza, Váralja és Nagymányok. AII. világháború elõtti konjunktúraidejénacsúcsot216kt-valértékel. Atérségi bányászkodás másik meghatározó személye aprágai születésû Riegel Antal bányamérnök volt, akidiplomájátselmecbányánszerezte.adgttérhódítása elõtt Pécs térségében tevékenykedett, majd Észak- Mecsekbe tette át mûködési területét, sokat tett Nagymányok,SzászvárésMázabányászatánakfejlesztéséért január 1-jével megtörtént amedence bányáinakállamosítása.adgttulajdonátképezõpécs-vidéki szénbányászat aháborús jóvátétel keretében szovjettulajdonba került. Ez lett amagyar-szovjet Hajózási Rt ben amagyar állam visszavásárolta abányákat összes tartozékaikkal együtt, ekkor kialakult a Pécsi SzénbányákVállalat. Azországújjáépítéseésagazdaságvalamennyiágának fejlesztése megnövelte aszén- és villamosenergiaigényeket, emellett az új iparpolitika (a vas és acél országa ) anehézipar gyors fejlesztését irányozta elõ, amelybenprioritástkapottegyújacélmûépítése,amely az akkori,feszültjugoszláv-magyar helyzetmiattdunapentelére(akésõbbisztálinvárosba)került. Az acélmû koksz alapanyag-szükségletét jórészt a mecseki feketeszén bázisán kívánták megoldani, ezért 1948-banjelentõsrekonstrukcióindultmeg,Komlónpedig új bányák építésébe kezdtek. Hogy az igényeknek megfelelhessenek, korábban nem alkalmazott módszereket is bevezettek. Ilyen volt például aszéntelepek kibúvásai mentén, kisméretû külfejtésekben, kedvezõtlen mûszaki feltételekkel, szétszórtan és rossz minõséggel folytatott termelés. Aszászvári területen újranyitottak két,korábbanmárbezártkisbányátis. Apécsiésavasasiterületenameglévõ aknák továbbmélyítése, új termelõszintek éskoncentrációkkialakítása,aszellõztetés és akülszíni szállítás kapacitásának bõvítése jelentették a termelés növelésének feltételeit.emellettfejlesztettékavillamos hálózatot, a kompresszortelepeket, új szénmosólétesült,deaszociálisberuházások(fürdõk,öltözõk,orvosirendelõ,lakások)ismindeztacéltszolgálták. Amennyiségiésminõségiberuházások zöme Komlón valósultmeg. Aterületfejlesztése óriási vállalkozás volt: ameglévõ Kossuth-akna bõvítése és korszerûsítése, Kossuth-II.aknamélyítése,Anna-aknaújranyitása,újbányáknyitása(Béta,K-IIIés Zobák), új osztályozó és az osztályozóhoz kapcsolódó,az újaknákatis felfûzõkötélpályarendszer megépítése, valamint azobáki, Anna-aknai, majd a teljes Kossuthbányai termelést és személyszállítást szolgáló, 3,5 km hosszú altáró-rendszer kiépítése.egyúttalkorszerûfürdõk,orvosirendelõkéskomfortoslakásokszázaiépültek. Afeladatsúlyárajellemzõ,hogy hanem isakezdetektõl,de1953februárjától Vas Zoltán kormánybiztos felügyelteés irányítottaamunkákmenetét. Azészakiterületenkétkisbányaújranyitásávalháromranöveltékazaknákszámát elejétõl ahárom pécsi üzem irányítását a Pécsi Szénbányák Vállalat, a komlóiakatpedigakomlóiszénbányásza- 12 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

15 titrösztvégezte.1963-tólamedencevalamennyibányájaegységesirányításalákerült,ezvoltapécsiszékhellyel létrehozott Mecseki Szénbányák Vállalat. Érdemes és illõ megnevezni az egyes egységeit is: apécsi területen Pécsbánya,Szabolcsbánya,Vasasbányaésavasasikülfejtés, a komlói területen Kossuth bánya, Béta akna, Zobák bányaésatanbánya,továbbáazészakibányaüzem. Afejlesztések eredményeit jól jelzik atermelés számai: 1953-banaz értékesítettszénmennyiségeátléptea 2millió tonnát,majd 1960-ban már a3milliót. Az elsõ szenes irányvonat 1956 áprilisában indult adunai Vasmûbe közötttetõzöttatermelés4milliótonna feletti szinten: 1965-ben 4362 kt, 1966-ban 4360 kt volt. Érdemesmegemlíteni,hogyaz1965.évitermelésösszes hõértéke74,154tjvolt,ami17kj/kgátlagosfûtõértéket jelentett. Avágathajtás 1966-ban érte el amaximumot 87436fm-rel,azátlagosállományilétszám1965-benvolt alegmagasabb19133fõvel,amelybõl10459fõvoltföld alattimunkás. A70-es években atermelés az igények csökkenése miatt jelentõsen visszaesett, 1979-ben már csak 3003 kt voltmindössze. Az 1982-ben indított liászprogram a kokszolható szénimportjábanjelentkezõgondokmiatthazaiellátásrakívántaalapozniadunaivasmûmûködését,ami évi 900ktkokszolhatószénkoncentrátumotigényeltavállalattól.Ennekérdekébenatermelõkapacitásokfejlesztését,abányászatiéselõkészítésitechnológiákkorszerûsítését kívánták megvalósítani a lefogyó szénvagyonú komlói Kossuth és Béta bányaüzemekben, valamint a perspektivikus Pécs, Vasas és Zobák bányaüzemekben biztosítvaezzelaszükségestermelésivolument. Atervekbõlazigényekidõközbeniváltozásaésaberuházásanyagifedezeténekhiányamiattcsaknéhányjelentõsebb objektum készült el: apécsbányát kiszolgálni tervezettistván-iii.aknaésakorszerûflotálómû,determelésbemáregyiketsemvonták.azüzemeketaszénvagyon kimerülése (Kossuth, Béta), acsökkenõ létszám (Pécs bányaüzem), az egyre halmozódó veszteségek (Vasas)ésarohamosanvisszaesõszénigényekmiattviszszafejlesztették, majd sorban bezárták. Az 1993-ban lezajlott bánya-erõmû integrációbamár csak Zobák akna ésakülfejtésesüzemekkerültekbe. Afelszámolás története Az l980-as évek végére agazdasági környezet változásának(kötöttszénár,támogatásokmegvonása,növekvõ infláció stb.), az elhibázott fejlesztés (liász-program) leállításánakésaszénigényrohamoscsökkenésénekhatására amecseki Szénbányák csõdhelyzetbe került. A szanálásieljárás( )mégnémilélegzethezjuttatta avállalatot, de afizetésképtelenség csak átmenetileg szûntmeg.1991elejénavállalatfelszámolástkértmaga ellen, amelyet abaranya Megyei Bíróság 199l. október 8-án indított el. Felszámolóul aszénbányászati SzerkezetátalakításiKözpontot(SZÉSZEK)jelölteki. Ahazai szénbányászat helyzetével és ezen belül a mecseki térség problémáival több kormányhatározat (3329/1990.,3530/l992.,3439/1993.)isfoglalkozott,afelszámolás célját és módját az általános elveken túl ezekhatároztákmeg. Ezösszességébenaztjelentette,hogyahelyiszénbázisú villamos erõmûvel szoros üzleti kapcsolatban lévõ, azaz közvetlen beszállítóként mûködõ bányarészeket meg kell tartani és akésõbbiekben az erõmûvel közös irányítás alá vonni, az egyéb, még mûködõ bányáknak piacialaponlehettovábbimûködésilehetõségetbiztosítani,azezenkörönkívülesõbányákat,bányarészeketés infrastrukturális, kisegítõ-ellátó üzemeket meg kell szüntetni, be kell zárni. Abányabezárások és avállalat felszámolása soránmegmaradtvagyonelemeketértékesítenikell,ennekbevételeiabányabezárásokfedezetéül szolgálnak. Amennyiben ez mégsem lenne elegendõ a bányabezárásokköltségeinekfedezésére,akkorakülönbözetetazállamaközpontiköltségvetésbõlazerreacélraelkülönítettkeretbõlkipótolja. Amég meglévõ szénszállítási szerzõdések, amunkásmegmozdulásokkal is kikényszerített foglalkoztatási kötelezettség, továbbá abányászat mûszaki, biztonsági követelményeimiattatermelõtevékenység,hacsökkentettmértékbenis,detovábbfolyt.avállalatmindkétterületén, apécsin és akomlóin is folyt termelés. Mûködött akét külfejtés (Pécsbánya, Vasas), ahol évi 600 kt termelést közel 400 fõs létszám produkált, és még mûködtek amélymûveléses bányák: apécshez tartozó Vasas bányaüzemben 1200 fõ termeltévi350 kt-t, akomlóhoztartozóüzemben(zobák,bétaéskossuthaknák) 3000 fõ 800 kt/év termelést produkált. Közben külföldi szakértõkbevonásávalvizsgálatokkezdõdtekazoptimális aknaszerkezet kialakításra. Aszakmai vizsgálatok eredményeiellenére1992-benpolitikaidöntésszületett: akülfejtésekentúl Komlóvárosérdekében akomlói bánya megtartása és apécsi Vasas bánya bezárása mellettdöntöttek.komlóniscsakzobákbányatovábbimûködését javasolták. Az idevonatkozó kormányrendelet 10 éves távlatot határozott meg és munkahelyteremtõ beruházásokatszorgalmazott. Aszénbányákésazerõmûvekösszevonására(integráció) vonatkozó kormánydöntés és alefolytatott szakértõivizsgálatok nyomán 1992.október l-jével kialakult egy ún. összevont széntermelõ üzem (ÖSZÜ), amely máratervezettintegrációzökkenõmenteslebonyolítását volthivatvaszolgálni.azöszülétszáma2700fõkörül, termelõkapacitása évi 1400 kt körül volt. Aminiszteri biztos által irányított átszervezés megtörtént, áprilisl-jévellétrejöttazintegráció,azöszüapécsierõmûrt.részelett.az átadott,kötelezettségekkelterhelt vagyonértkapotterõmûrészvényekahitelezõikövetelésekrészbenikielégítésétszolgálták. EzzelaszéntermelésafelszámolásalattlévõMecseki Szénbányák (Fa.) vállalatnál megszûnt, átkerült az erõmûhöz atermelõ létszámmal együtt. Apécsi és a szászvárilétszámnemmutatotthajlandóságotarra,hogy átmenjenazerõmûibányákhoz,inkábbvállalkozásokba tömörülvemégegyideigmûködtettékavasasiésaszászváribányákatbérelveaztazfa-tól.akedvezõtlenviszonyokmellettazonbanhamarosan( )mindkétvál- Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 13

16 lalkozás feladta akilátástalan harcot. Egy ideig anagymányokibrikettgyárisvállalkozásbanmûködött,majda sikertelenkísérletután1995-benazfa.agyárateladta. Avállalatinfrastrukturálisrészlegeimégafelszámoláskezdete elõtt, azátalakuláskorszakában,akkormég többnyire többségi vállalati tulajdonhányaddal, önálló vállalkozásokká,kft.-kkéalakultak.ilyenekvoltak többekközött akutatás,anyomdaésszámítástechnika,az anyaggazdálkodás,aszállítás,azépítõrészlegésatextilüzem.azegyetlenvillamosüzemmaradtmeg,sõtkibõvültatevékenységiköre:avillamoshálózatokkezelésén túlõrzõ-védõ,állagfenntartóésegyébszolgáltatásokatis végeztek az Fa-nál maradt vagyonelemek kezelése és a feladatok ellátása érdekében. Ez aszolgáltató üzem azután 1997-ben alakult át, lett kft., majd afeladatok szûküléseés apályáztatásokbevezetésemiattaterületrõlfokozatosankiszorult. Afelszámolásfolyamatábanakövetkezõnagyváltozástazhozta,hogy1994.január1-jévelmegalakultaMecseki Bányavagyon-hasznosító Részvénytársaság, az MBVH Rt. Az rt. megalakításánakaz volt acélja,hogy az Fa. minél elõbb kiürüljön, kötelezettségeit (bányabezárás,tájrendezés,bányakár,járadékokstb.)ésvagyonát(ingatlanok, ingóságok,üzletrészek,egyébkövetelések stb.) átadja ezen szervezetnek, és afelszámolás minélelõbb atörvényelõírásainakmegfelelõen befejezõdjék.azelképzelésjóvolt,azonbanazfa-valszemben folyamatbanlévõtöbbmintszázperesügy fõkéntjáradékésbányakárügyek miattmég12évigelhúzódotta felszámolás,ígyafelszámoláslezárásaaligelõztemegaz átvettfeladataitteljesítõmbvhrt.végelszámolását. Abányavállalat speciális vagyona (bányaterek, bányászati épületek, bányagépek, infrastrukturális létesítményekstb.),többnyireezekkülönlegesfekvése(aszénelõfordulás helyén, atelepüléstõl általában távol) és a szigorúbányabiztonságielõírásokmiattavagyonértékesítés igen vontatottan haladt, akötelezettségek (bányabezárások,épületbontások,külfejtésekésmeddõhányók tájrendezése)pedigmind-mindterv-ésengedélyköteles munkák, finanszírozásukra pedig évente limitált összeg állt rendelkezésre, ezért csak ütemezetten kerülhettek elvégzésre. Ezen indokok alapján kerültek át ezek mármintavagyonelemekésakötelezettségek egykötelezettségvállalássalvegyesadásvételiszerzõdéskeretébenazfa-tólabvhrt.-hez.ezutánavagyonértékesítését és akötelezettség teljesítését abvh Rt. végezte. Az Fa. ezutánmár csak1fõ felszámolóbiztost alkalmazott,aszükségesügyviteli,pénzügyiésjogimunkátmegbízottakútjánteljesítette. Azelsõközbensõmérleget1994.március31-ifordulónappalterjesztettékbeabíróságnak.Abíróságmegállapította,hogycsakrészlegeshitelezõikielégítéslehetséges,egyeshitelezõketazeljárásbólelbocsátott,akedvezõenbesoroltak(APEH,OEP,VPOPstb.)részérepedig elõlegkifizetésétengedélyezte.akifizetésekkorerõmûrészvényekkeltörtént.afolyamatbanlévõperesügyekre és afelszámolás további menetére tartalék összeg képzésétírtákelõ. Amásodikközbensõmérleget2000.szeptember30-i fordulónapra készítették el. Abíróság ezt 2001 elején hagytajóvá,ésdöntésealapjánmártovábbihitelezõikifizetésekre nem került sor. Kifizetésre került azonban a SZÉSZEKrészéreahatárnapigesedékesfelszámolóidíj. Abírósággal történt többszöri egyeztetés és aperes ügyeklezárásautánafelszámoló2005.április30-ifordulónapraelkészítetteamecsekiszénbányákfa.zárómérlegét. Azárómérleg ahitelezõi követelések kielégítésébenlényeges változástmár nemhozott.abíróság megállapította,hogy afelszámolóaz eljárásbanvállaltkötelezettségétteljesítette,afelszámolástbefejezettneknyilvánította és az adós szervezetet, amecseki Szénbányákat megszüntette, és ahatározat jogerõre emelkedése utánacégjegyzékbõltörölte. Atérségbenafelszámoláson,aszigorúanvettjogiés gazdasági eljáráson túl aszénbányászat abányavállalat keretein kívül apécsierõmû Rt.,majd apannon Power Rt. szervezetében akormányhatározatok és az erõmû gazdasági érdekeinek megfelelõen még 2004-ig továbbfolyt. Az évszázadok alatt kialakult, de fõként amecseki Szénbányákmûködésealatt beleértvea15esztendeig tartó felszámolást is kialakított bányászati emlékek, emlékhelyekéshagyományokkezelésétaközpontibányászatimúzeum,ahelyimúzeumok,azerreacélraalakítottcivilszervezetekésalapítványokvettékát. AvállalatirattárábólatörténetiértékûiratokaMagyar Országos Levéltárba, aselejtezés után megõrzendõnekéskezelendõnekítéltiratokpedigabaranyamegyei Önkormányzat által irányított és felügyelt Megyei Levéltárhoz kerültek, amedence szénbányászatára vonatkozó földtani adatok és dokumentációk amagyar GeológiaiSzolgálatközpontiadattárábakerültek. ABVHRt.-hezszerzõdésselátkerültfeladatokteljesítése is befejezéshez közeledik, atársaság végelszámolása is folyamatban van, tehát avállalathoz és annak utódszervezeteihez hanemisjogutódjaihoz kapcsolódó,atérségiszénbányászatotjelentõtevékenységbefejezõdött. MárnemaMecsekiSzénbányáktörténete,demivel aszénmedence szempontjából meghatározó esemény, ezértittismegemlítjük,hogyatérségutolsómélymûveléses bányája, Zobák bánya 2000 januárjában szüntette beatermelést,akétkülfejtésbezárásárapedig2004végénkerültsorpécsbányán,illetvevasason. Érdekességek és események Akorabeliforrásokszerint1746-ban többmint260 éve Pécs város tanácsa valami kõkormot küldött Bécsbe az udvari kamara ásványszakértõinek, ahol az nagysikertaratott.akõkoromtulajdonképpenjóminõségû szén volt, amely nem remélt fellendülést hozott PécsnekésBaranyamegyének. Aszénnemvoltakoronajavárafenntartott maúgy mondanánk:koncesszió-köteles ásvány,mûvelésecsak földtulajdonhoz kötõdött, így 1780-ban már bányatulajdonost tartottak nyilván apécsi bányakapitányságilletékességiterületén. 14 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

17 Amecsekibányászkodáskezdeténazaknákmélységenemhaladtameg a100m-t,kizárólag négyszögszelvényû, fával biztosított aknák voltak. Az elsõ 100 m-t meghaladó akna az 1853-ban mélyített András-akna volt.azelsõkörszelvényû,falazottaknaa3,2mbelsõátmérõjû Thommen-akna volt, amely 1869-ben mélyült között 17 új akna létesült mintegy közel 10 kmösszhosszban.ezeketmárabányászatiaknamélyítõ Vállalat építette. Különleges technológiával épült az 1987-benelkezdett,degyakorlatilagmárbenemfejezett István-III.akna. Aközel 800mmélységû, 8mbelsõátmérõjûaknaazIstvánI-II.aknákkiváltásáraésazokpillérébenlekötöttjelentõsmennyiségûszénvagyonlefejtésére létesült. Mélyítését abányászati Aknamélyítõ Vállalat végezte monolitbeton biztosítással és csúszózsalus technológiával. Afüggõlegesaknaszállítás berendezéseiaxix.század végéig akézihajtású, majd alóvontatású járgányos felvonók voltak. Az elsõ gõzhajtású aknaszállító gépet 1853-ban szereltékfel aferencjózsef-aknán, teljesítménye8levolt.ezutánlassan,defokozatosanterjedtekel anagyobb teljesítményûgõzgépek, és váltották kiazállatierõvelvontatottgépeket.azaknaszállításbanavillamos energia alkalmazására elõször 1911-ben került sor Gyula-aknán.Ezutánfokozatosantértekátaszállítógépek villamos hajtására, amelyek energiaellátását önálló erõmûvekbiztosították. Amecsekiszénbányászatlegsúlyosabbbányaszerencsétlensége 1910-ben következett be Szászváron, ahol gázkitörés után keletkezett sújtólégrobbanásban 17 bányászvesztetteéletét. Amásodik legtöbb halálos áldozattal járó balesetet 1932.december29-énNagymányokonszénporrobbanás okozta.arobbantással segített omlasztás közben bekövetkezett szénporrobbanás következtében 14 dolgozó haltmeg. A mecseki szénbányászatban az elsõ gázkitörést december 12-én apécsi Schroll-akna II. szintjén észlelték. Aváratlan jelenség kettõs halálos balesetet okozott.amedencében576gázkitöréstregisztráltak. Amecseki medence legtûzveszélyesebb területe az András-akna Ny-i részevolt, ahol aföldtanilag igen zavart területen között mintegy 100 öngyulladásbóleredõbányatüzetjegyeztekfel. Abányaveszélyek és atermelést gátló egyéb körülményekcsökkentéseérdekében1959-benkutatásiéskísérletirészleget hoztak létre avállalat területén.ennek AziparimûemlékjelöltpécsbányaiIstvánaknaa 30-asévekben keretében számos nagy jelentõségû, korszerû megoldás kialakításáraésbevezetésérekerültsor.amecsekrejellemzõ gázkitörés- és szénporrobbanás veszély kutatásában, az ellenük történõ védekezés gyakorlatának és a biztonság elõírásokbanismegjelenõ szabályozásában kiemelkedõ szerepevolt SzirtesLajos kutatásiosztályve- zetõnek és Koncsag Károly bányahatóságihivatalvezetõnek.arészlegkésõbbkiterjedtnemzetközikapcsolatokkal és elismertséggel rendelkezett. Az átalakulások idejéngeopárdnéven(milyenszellemeselnevezés:abetûcsererévénbennevanaföld,dehangalakjábanmegmaradt amindig ugrásrakész nemes állat is) önálló vállalkozáslett,amely némiprofilváltásmellett tapasztalataivalmáigisatérségbányászatátszolgálja. Az elsõ bányamentõ állomást aterületen 1912-ben hozták létre illetve szervezték meg. Aközpontosítás és korszerûsítés során Pécsett aszent István-aknán, Komlón akossuth-aknán alakult ki központi mentõállomás. Abányamentõk magas színvonalú felkészültségükkel, bányamérnökiirányításmellett,folyamatos készenléttel és alegkorszerûbb mûszaki felszereltséggel hozzájárultakagyorsésszakszerûmentésekentúlabányákbiztonságiállapotánakjavulásáhozis. PécsvárosaaXIX.századi,KomlóvárosaaXX.századi gyors és nagyarányú fejlõdését ahelyi szénbányászatnakköszönhette.amunkaerõ-igényesbányászatitevékenység emberek tízezreit vonzotta atérségbe.abányavállalkozók akor színvonalának megfelelõen gondoskodtak amunkások letelepítésérõl és ellátásáról. A DGT például az elõzõ századforduló tájékán Pécs környezetében 2nagyobb és 12 kisebb lakótelepet, ún. kolóniáttartottfenn,többmint2000lakástbiztosítottalkalmazottainak. Anagyobb bányászközösségek részére kórházat, orvosi rendelõt, iskolát, templomot, boltokat ésvendéglõketmûködtetett. Pécsbányán az elsõ dalárda 1861-ben alakult, majd 1920-banmegújulvaévtizedekenátmûködöttésszerzett országoshírnevet.afúvószenekar1913-banjöttlétreés máigismûködik,túlélvelétrehozójátésápolvaahagyományokat. APécsiBányászSportegyesületésaKomlóiBányász Sportkör legnagyobb támogatójais abányavállalatvolt. Adolgozóksportolásilehetõségeintúl azélsportraisfigyelmet fordítottak, az 1960-as években labdarúgóik és kézilabdásaikanemzetielsõosztálybanjátszottak. Amedence bányamérnökei 1898 óta vesznek részt az Országos Magyar Bányászatiés Kohászati Egyesület munkájában,ígyaz egyiklegkorábbanalakultvidékiszervezetnektudhatjákmagukat. Végülmégegyérdekesség!Az1950-esévekben anehézipar gyorsítottfejlesztési céljaival összhangban a Dunaújvárosi Kokszolómû szénigényének kielégítésére amecseki szénbányászat fejlesztése is elõtérbekerült.ekkorkezdtékmeg Komlón Zobákbánya építését, amely kisebb-nagyobb szünetekkel 1964-benfejezõdöttbe mintahogyaztatörténeti részben is olvashatták. Errõl az idõszakról szól Moldova György Tisztelet Komlónak címû szociológiaimunkája. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 15

18 Szakirodalom Amecsekiszénbányászattörténetével,aszénmedence geológiájával, abányamûvelés mûszaki, gazdasági és statisztikai adataival az érdeklõdõ számtalan kiadványból (könyvek, folyóiratok, kéziratok stb.) tájékozódhat. Szerzõk is ezeket használták cikkük megírásakor. Néhánykiemeltkiadványaszerteágazószakirodalomból: Babics A.: A Pécs-vidéki kõszénbányászat története (1952,Budapest) Babics A.: A komlói kõszénbányászat története (1958,Pécs) BabicsA.: Az észak-mecseki kõszénbányászat története (1967,Budapest) Gergely Ernõ: A magyarországi bányásztársadalom története1867-ig(1986,budapest) Amecseki kõszénbányászat, szerkesztette: Szirtes Béla (1994,Pécs) Amecseki kõszén kutatása és földtana, szerkesztette: NémediVargaZoltán (1995,Budapest) Amagyar bányászatévezredes története, II. kötet, o.,többszerzõ(1996,Budapest) Búcsúzik amecseki szénbányászat (emlékülés elõadásai),2000.komló Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja, az 1868-ban alapított Bányászati és Kohászati Lapok, különösen annak abányászat címû kiadványatöbbmintezerszakcikkettartalmazamecsekiszénbányászattalkapcsolatban. Búcsúszó Amecseki szénmedence bányáinak bezárásával, a Mecseki Szénbányák felszámolásával megszûnt aközel 250évenáttartóésközelugyanannyimilliótonnaszenet termelõ,amellettatágabbrégiónakmunkátéskenyeret adó,atelepülésekegészségügyiésközellátását,kulturáliséssportéletéttámogatótevékenység,amely minden pátosz nélkül mondhatjuk asok fáradozás és áldozat mellett is, vagy azon túl, ahazát szolgálta. Beteljesült a szerencsele! Éseztazutolsómondatotnemlehetérzelmeknélkül leírni,reméljük,olvasnisem!egy250évesszakmakultúraszûntmegamecsekiszénmedencében.emlékezzünk hétköznapi résztvevõire és hõseire, szellemi és tárgyi emlékeitõrizzükmegazutókor,ajövõszámára! MARTÉNYI ÁRPÁD 1966-ban bányamérnöki, majd 1973-ban bányaipari gazdasági mérnöki oklevelet szerzett Miskolcon ig adcm váci kõbányájában üzemvezetõ, ig az Országos Érc- és Ásványbányáknál osztályvezetõ, illetve területi fõmérnök volt ig abányászati Aknamélyítõ Vállalatnál dolgozott Budapesten, Dorogon és Kuvaitban tõl aszénbányászati Szerkezetátalakítási Központ szakfõtanácsosa. Bányászati szaktervezõi,szakértõitevékenységetisfolytat, közöttazensz EGBszénbányászatireferense volt. PÁLISTVÁN 1966-banvégzettoklevelesgeológus-mérnök.AMecsekiÉrcbányászatiVállalat(MÉV)Kutató-mélyfúró Üzeménél terepi geológusként kezdett dolgozni, majd amév I. Üzem körletgeológusa lett tól Komlón Zobák bányaüzemben szelvényezõ geológus, majd 1972-tõl fõgeológus volt. Itt dolgozott az integrációt követõen is, amikor a bánya apécsi Erõmûhöz került végétõl nyugdíjas. Szellemi szabadfoglalkozásúként, szilárd ásványi anyagokra vonatkozóan földtaniszakértõitevékenységetfolytat. Fenntartható fejlõdés: ajövõnk atét Könyv- és folyóiratszemle AMOL IG Fenntartható Fejlõdés Bizottságának tagja, Michel-Marc Delcommune amol Panoráma 2007/8. számábanmeghatározzaegynagyvállalatnakafenntarthatófejlõdés politikájához, célkitûzéseihez való viszonyát, követendõ stratégiáját. Elkötelezi magát amellett, hogy az üzleti, gazdasági élet résztvevõinek is tevékeny szerepet kell vállalniuk afenntartható fejlõdésmegvalósításában. Afenntarthatófejlõdés olyanfejlõdés,amely biztosítjaa jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövõ generációk hasonló szükségleteinek kielégítését. Ez a legjobb éslegérthetõbb meghatározásegy norvéghivatalnoktólszármazik. Anorvégpolgárokazt amegoldástválasztották,hogy felhalmozzák az olaj adójából származó bevételek 90%-át egy befektetésialapbanajövõgenerációiszámára.afennmaradó 10%-ot ajelen költségvetés hiányának finanszírozására különítik el egy alkotmányosrendelet alapján, amelynek eltörlése kizárólagországospolitikaikonszenzuseseténlehetséges. A fenntartható fejlõdés definíciójából rögtön kiderül, hogy egy olyan tág koncepcióról beszélünk, amely egy adott generációminden szükségletére érvényes.habárakoncepció kialakulása erõteljesen kötõdik aradikális környezeti változások megjelenéséhez, ettõl függetlenül nem korlátozódik kizárólagkörnyezetiügyekre.alkalmazhatópéldáulegyadott kormány által termelt államadósságra, ami a költségvetési hiányfinanszírozásábóladódik.amamegtermelthiánytajövõgenerációjánakkellmegtérítenieholnap,amiveszélybesodorja azon képességét, hogy finanszírozza és kielégítse saját szükségleteit.ebbõlislátszik,hogyafenntarthatófejlõdésegy olyan interdiszciplináris koncepció, mely integrálja és egyensúlybantartjaagazdasági,környezetiéstársadalmiszempontokat. Maafenntarthatófejlõdéskoncepciójátegyregyakrabban emlegetjük az emberi tevékenység okozta tartós környezeti változásokkapcsán.leginkábbazokavállalatokkerülnekafigyelem középpontjába, melyeknek mûködése nem megújuló erõforrásokhasználatánalapszik.aközvéleményszámárama máralapvetõelvárásaglobálisfenntarthatófejlõdéselvéttiszteletbentartómagatartás,azazavállalatoknakemberként, jó vállalatipolgár -kéntkellcselekedniük. Afenntartható fejlõdés, mint olyan, avállalatok alapvetõ kötelességévévált.avállalatoktársadalmifelelõsségvállalásakifejezéstakkorszokáshasználni,hakifejezettenkiakarjuk emelniazüzletiszférakötelezettségeitafenntarthatófejlõdés tekintetében. Dr.Csaba József 16 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

19 Kõzettest-osztályozások alkalmazhatósága amélyépítésben KOVÁCS LÁSZLÓ (Kútfej Bt., Pécs) DR.VÁSÁRHELYI BALÁZS (BME, Építõanyagok és Mérnökgeológia Tsz., Budapest) Akõzettest-osztályozás és az alapján kapott értékek figyelembevételével történõ alagútbiztosítás és jövesztés mamár széles körbenalkalmazott aszilárd kõzetkörnyezetben építettalagutaknál és bányáknál. Jelenleg Magyarországon abátaapátiban épülõ kis és közepes radioaktívhulladéktárolólejtaknáitezeneljárásalapjánterveztékmeg,ésakivitelezésalattiseztveszik figyelembe. Ugyancsak egyre több mélyépítési létesítménynél adnak meg kõzettest-osztályozási értékeket pl. mélygarázsoknál, vagy abudapesti metró egyes szakaszainál. Fontos ezérttudnunk,milyen korlátok közöttlehetezenosztályozásokat figyelembevenni.acikk célja akõzettest osztályozások felépítésének (filozófiájának) bemutatása, összegezve azok elõnyeitéshasználhatóságát,valamintalkalmazhatóságátatervezésbenésakivitelezésben.akõzettestosztályozások részletes ismertetéséreaterjedelmikorlátok miatt nem vállalkozhatunk.* Bevezetés Napjainkban az empirikus (tapasztalati) útontörténõ alagúttervezés egyre elfogadottabbá válik mind az alagút-,mindabányaépítéseknél.atervezéséskivitelezés ebben az esetben akõzettestek osztályba sorolásán alapszik.amûszakigyakorlatszámárafontostulajdonságokat olyan minõsítõ értékekhez kötjük, amelyek alkalmasakazoknakazösszefüggéseknekakimunkálására,amelyekkelakõzettestekviselkedésekezelhetõvétehetõ. Akülönbözõkõzettest-osztályozásimódszerekezernyi adatgyûjtés, mérések sora, számtalan alagútépítési tapasztalat alapján születnek. Egy-egy módszer szerinti osztálybasoroláskorvigyáznikell,hogymibenmás,vagy mibenhasonlóakapotteredményatöbbivizsgáltesetnél tapasztaltakkal. Akülönbözõ osztályozási rendszerek más-más paramétereket hangsúlyoznak, így az egyes osztályozási módok alkalmazásánál figyelembe kell venni, milyen körülményekre, milyen földtani környezetrefejlesztettékkiazokat. Az elsõ, mai értelemben vett mérnökgeológiai kõzettest-osztályozás Ritter nevéhezfûzõdik,akiazalagútépítésben szerzettgyakorlati tapasztalataitírtale1879- ben, fõleg annak biztosításának és jövesztésének tervezéséhez.lényegébenezaszemlélettekinthetõamérnökgeológiai kõzettest-osztályozás alapjának. Igen jelentõs volt Terzaghi munkássága, aki 1946-ban 9különbözõ kõzettest osztályt különített el, melyekhez biztosításimódszertisajánlott. Anagy változást amúlt század második felében elõbb afúrómagok értékelése (RQD és Cmódszer), majd atagoltságok állapotát is figyelembe vevõ RSR, RMRésQmódszerekjelentették.Azótaa 90-esévekben közreadott GSI és RMi bevezetésével az osztályozások harmadik generáció -járól is beszélhetünk ben Melbourne-ben az osztályozási rendszerek 1.ábra: Megfigyelések,mérésekésosztályozásokalkalmazásaakõzetmechanikában[3] *A BKL Bányászat 2005/6. számában megjelent dr. Vásárhelyi Balázs Kõzettest értékelése akõzettest index alapján c. cikke, melyben a kõzettestet,illetveakõzettestosztályozásokatistaglalja. Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám 17

20 felhasználhatóságáról, rendszerérõl konferenciát rendeztek (GeoEng 2000). Azóta is számos cikk jelenik meg,melyennekamódszernekalehetõségeit,határait próbáljameghatározni [4]. Aszámítástechnika fejlõdésével ezen osztályozási módok jelentõsége is felértékelõdik,ésbemenõadatkéntnélkülözhetetlennéválnaka pontosmodellalkotásban. Jelen cikknek nem célja ezen osztályozási módszerekbemutatása(összefoglaláskéntlásd:[1]). Kõzettest-osztályozások célja Kõzettest-osztályozások rendszere Akõzettest tulajdonsága függ egyrészt az ép kõzet (kõzettömb)szilárdságitulajdonságaitól, másrésztatagoltságiviszonyaitól(mintpéldáulmállottságától,kitöltöttségétõl,rendszerétõl,egymáshozmérttávolságától). Akõzettestek jellemzésénél így egy sokparaméteres problémátkellegységesenkezelni,azokatsúlyozniésaz egymásravalóhatásukatmegbecsülni.alegtöbbsokparaméteres kõzettest-osztályozási módszert amérnöki gyakorlatból (fõleg alagútépítésbõl) fejlesztették ki, amelyekben a kõzettest mérnökgeológiai karakterei szerepelnek.akülönbözõosztályozásirendszerekmásmás paramétereket hangsúlyoznak. Természetesen, mint minden módszer, ezek is csak közelíteni tudják a valóságot,segítségetnyújthatnakatervezéshez,denem mindenhatóak.mindenmunkánakmegvanamagaspecialitása,amirekülön figyelnikell, amieltéraz átlagostól, vagy akár amegszokottal ellentétes eredményt is hozhat. Mégis fontos akõzettest osztályozások pontos ismerete akõzetkörnyezetben történõ építkezés szempontjából,mivelezekamódszereksegítenekminket: a)ageológusok, amérnökök, aberuházók, atervezõk, akivitelezõkközöttijobbpárbeszédben; b)amérnöki megfigyelések rendszerezésében, ahol a tapasztalatés az elméletáltallevontkövetkeztetésekethasznosíthatjuk; c)akõzetkvantitatívtulajdonságánakleírásában; d)ésnemutolsósorbanamegszerzettújabbtapasztalatokrendszerezésében,azeddigiismeretanyagunkkal valóösszehasonlításban. Azelmúlt50évbenaz osztályozásirendszerekjelentõsfejlõdésenmentekkeresztül,melyrekihatássalvoltaz újabbalagútépítésitechnológiákmegjelenéseésaszámítástechnika fejlõdése. Jelentõsen befolyásolja még ezt a tudományágat az építési anyagtudományok fejlõdése is. Gondoljunkcsakalõttbetontechnológiarohamosfejlõdésére,valamintarobbantásosjövesztésimódokbanbekövetkezett változásokra. Fontos viszont szem elõtt tartani,hogyazosztályozásokszélsõségesállapotokbangyakorlatilag használhatatlanok. Ilyen helyzetek például, amikoratönkremenetelokarobbantásvagyakülönleges természeti hatásra bekövetkezett mállás, valamint rendkívüliviszonyokközöttiterületekesetében. Akõzetkörnyezetviselkedésénekszámításbavételéhez akõzetmechanika aszükséges általánosításokat az 1.ábrán bemutatott folyamatábrán szemlélteti. Az osztályozás bemenõ adatai egyrészt amérnökgeológiai viszonyok(tagoltságokrendszere,távolsága,kitöltöttsége stb.), ahidrogeológiai viszonyok, helyi feszültségviszonyok,valamintaprojektspecifikustényezõk(azazatervezett kihajtás iránya, módja stb.). Ezek alapján történik akõzettest jellemzése és osztályba sorolása. Akapott érték felhasználható mind analitikus, mind numerikus modellezés bemenõ adataként, valamint ezek komplexvizsgálataalapjánaszükségesbiztosításiésjövesztésimódokmegválasztásárais. Mintmindenkvalitatívmódszernél,akõzettest-osztályozásoknál iskétérték közékell amércétfelállítani: akitûnõ minõségû, ép, szálban álló, nagy szilárdságú kõzetés aleggyengébb,mállott,teljesen széttöredezett kõzet(talaj)közé.atöbbdimenziósproblémát(melya kõzettömbök mállottságától kezdve atagolófelületek állapotán át avíz jelenléten keresztül számos elemet foglal magában) egy dimenzióra kell redukálni. Akapottértékalapjánatervezettalagútûrszelvénnyelésjövesztésmóddalösszevetvemegbecsülhetjükaszükséges biztosítás módját és mértékét. Természetesen a ma használatososztályozásimódszerekhasználhatók mind nagyon jó, mind nagyon rossz állapotú kõzettestre, ugyanakkoramegbízhatóságukáltalábanaközepestulajdonságúkõzeteknélalegjobb.ennekoka,hogyanagyon rossz minõségû kõzetkörnyezetben épített alagutakmártalajmechanikaielmélettelméretezhetõk,míg alegjobb minõségû kõzettestnél általában semmilyen biztosításimódranincsszükség.éppenezértkell hangsúlyozni,hogyegyosztályozásimódnemtartalmaz(hat) mindenszóbajöhetõparamétert,ezekegyütteshasználataelengedhetetlen. Az osztályozásnál mindig egy leszûkített zónát kell vizsgálnunk,melyafelszínalatttalálható,éscsakkorlátozott számú információ áll rendelkezésünkre. Ebbõl adódóan fokozott óvatossággal kell az információkat kezelni: elkerülni, hogy ugyanazt az értékettöbbször is beszámítsuk, ugyanakkor az elhanyagolásnál is figyelni kell. Osztályozás alkalmazásatervezésnél éskivitelezésnél Amérnökitervezés soránempirikus,numerikus,illetve analitikus számolások és megfigyeléses felfogásmódok váltakoznak. Az empirikus felfogás, mely akõzettestosztályozásánalapul,manapságazegyiklegnépszerûbb, valószínûleg azért, mert alapvetõ célja az egyszerûsít,ésésképesabizonytalanságokkezeléséreis.a jellemzõ osztályozással ageológiai és geotechnikai bizonytalanságokat ténylegesen meg lehet fogni. Az empirikus felfogással készített alagútépítési terv folyamatábrájátmutatjaa2.ábra. Akivitelezésfeltárószakaszábanakõzettestviselkedését az üregek környezetében, akeresztezõdésekben és egyéb fontosabb helyeken folyamatosan kell mérni. Felhasználva afeltáró szakasz eredményeit, abemenõ adatokkorrekciójávalújraszámolvakellatervezéstvégrehajtani.természetesenakivitelezésalattisfolyamatosan kell az elméleti eredményeket avalós feszültségvi- 18 Bányászatiés KohászatiLapok BÁNYÁSZAT 140.évfolyam,3. szám

MAGYARORSZÁG SZÉNHEZKÖTÖTT METÁNVAGYONA

MAGYARORSZÁG SZÉNHEZKÖTÖTT METÁNVAGYONA MAGYARORSZÁG SZÉNHEZKÖTÖTT METÁNVAGYONA Dr. Fodor Béla Magyar Geológiai Szolgálat BEVEZETÉS A szénhezkötött metán (angol nyelvű megfelelője: Coalbed methane, rövidítése: CBM) elnevezés a széntelepekben

Részletesebben

Megjegyzések egy függvényszemléletû vizsgálathoz

Megjegyzések egy függvényszemléletû vizsgálathoz Megjegyzések egy függvényszemléletû vizsgálathoz DR. KISS JÓZSEF okl. geológusmérnök A Szerzõ a Bányászati és Kohászati Lapokban közölt egy cikknek a bírálatával foglalkozik. Vitatja a bírált közlemény

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás

Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Természeti erõforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetõségei, energia- és környezetgazdálkodás Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Valaska József a Magyar

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010

FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010 FÖLDRAJZ OKTV 2009/2010 4. Európa széntelepeinek kialakulása, gazdasági jelentősége, egy európai széntelep bemutatása Könyvek ALLIQUANDER Ödön: A magyarországi szénbányavállalatok s az ásványbányászat

Részletesebben

A mecseki bányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata

A mecseki bányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata A mecseki bányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata (II. rész) DR. BIRÓ JÓZSEF okl. bányamérnök, tervezõ-elemzõ szakközgazdász, terv- és controlling osztályvezetõ (Kõ-Szén Kft.

Részletesebben

Magyar Bányászati Szövetség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: (06-1) 336-7801 E-mail: mbsz@t-online.hu, www.mabsz.hu

Magyar Bányászati Szövetség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: (06-1) 336-7801 E-mail: mbsz@t-online.hu, www.mabsz.hu Magyar Bányászati Szövetség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: (06-1) 336-7801 E-mail: mbsz@t-online.hu, www.mabsz.hu Köszöntöm a MET ERŐMŰ FÓRUM tisztelt RÉSZTVEVŐIT! A HAZAI BARNA ÉS KŐSZÉNVAGYON

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések

Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések Zobák bánya bezáráshoz kapcsolódó vizsgálatok és megfigyelések DR. NYERS JÓZSEF okl. bányamérnök, okl. munkavédelmi szakmérnök, biztonságtechnikai fõmérnök, (PANNON- POWER Rt. Bányászati Divízió, Pécs)

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Aggregátum bányászat Magyarországon

Aggregátum bányászat Magyarországon Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

KIINDULÓ GONDOLAT Egy főre jutó fajlagos összenergia felhasználás A várható növekedések a világon lakosság, milliárd fő energiahordozók, Mrd t SKE Forrás: UNO-Prognose 2007., WEC Energy Policy Scenarios

Részletesebben

A LIGNIT SZEREPE MAGYARORSZÁG VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSÉBEN

A LIGNIT SZEREPE MAGYARORSZÁG VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSÉBEN A LIGNIT SZEREPE MAGYARORSZÁG VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSÉBEN KAJATI GYÖRGY Bevezetés A lignit a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén, amelynek anyaga a pannon beltenger, illetve tó mocsaras partjainak

Részletesebben

A külszíni süllyedés idõbeni lefolyásának vizsgálata

A külszíni süllyedés idõbeni lefolyásának vizsgálata A külszíni süllyedés idõbeni lefolyásának vizsgálata DR. LÁDAI JENÕ TAMÁS okl. bányamérnök, okl. bányagazdasági mérnök, fõbányamérõ (Vértesi Erõmû Rt., Mány I/a Bányaüzem) Azt a manapság igen idõszerûvé

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ

BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ Csapatunk irányítói és gépkezelõi több mint tíz éves bontási tapasztalattal rendelkeznek. A bontási törmelék elhelyezése mindig a lerakóhelyi befogadó nyilatkozat és a bontási hulladékterv

Részletesebben

A Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei

A Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei A Mátrai Erőmű működése és környezeti hatásai, fejlesztési lehetőségei Készítette: Nagy Gábor Környezettan Alapszakos Hallgató Témavezető: Dr. Kiss Ádám Professzor Téziseim Bemutatni az erőmű és bányák

Részletesebben

Mûszaki Földtudományi Kar Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola

Mûszaki Földtudományi Kar Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A Miskolci Egyetem Mûszaki Földtudományi Kar Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetõje: Prof. Dr. Lakatos István egyetemi tanár, az MTA rendes tagja A doktori iskola alapítója:

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A Pécsi Erõmû Rt. Kõszénbánya 35 kv-os villamos hálózatainak átalakítása

A Pécsi Erõmû Rt. Kõszénbánya 35 kv-os villamos hálózatainak átalakítása A Pécsi Erõmû Rt. Kõszénbánya 35 kv-os villamos hálózatainak átalakítása CSICSÓK ISTVÁN okl. villamos üzemmérnök, üzemvezetõ (PERt. Kõszénbánya) A Mecseki Szénbányák felszámolási folyamata során a bányavállalat

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

FÖLDRAJZ OKTV 2006/2007. 4. Európa energiahordozó ásványi nyersanyagainak kialakulása (kőolaj, földgáz, széntelepek); egy telep részletes ismertetése

FÖLDRAJZ OKTV 2006/2007. 4. Európa energiahordozó ásványi nyersanyagainak kialakulása (kőolaj, földgáz, széntelepek); egy telep részletes ismertetése FÖLDRAJZ OKTV 2006/2007 4. Európa energiahordozó ásványi nyersanyagainak kialakulása (kőolaj, földgáz, széntelepek); egy telep részletes ismertetése Könyvek Adámy Béla Németh András: A magyar kőolajfeldolgozóipar

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon

A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátra déli előterében a pliocén korú lignittelepek több helyen már 16 mélységben megtalálhatóak. A

Részletesebben

148. évfolyam. A tartalomból: Emlékezés a Márkushegyi Bányaüzemre

148. évfolyam. A tartalomból: Emlékezés a Márkushegyi Bányaüzemre BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN JÓ SZERENCSÉT! A tartalomból: Emlékezés a Márkushegyi Bányaüzemre 2015/5. szám 148.

Részletesebben

Stabilitás a változó világban A bányászat szerepe Magyarország gazdaságában

Stabilitás a változó világban A bányászat szerepe Magyarország gazdaságában Stabilitás a változó világban A bányászat szerepe Magyarország gazdaságában Szakál Tamás Elnök, Magyar Bányászati Szövetség Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2015. március 19. Világgazdasági

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben > Balatonalmádi, 212. március 22. Giczey András termelési igazgató 1 > Ha egyetlen mondatban akarnánk összefoglalni az Energiastratégia fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÜVEGHÁZGÁZ KIBOCSÁTÁSAINAK ELŐREJELZÉSE 2012-IG A JELENTŐS KIBOCSÁTÓ ÁGAZATOK KÖZGAZDASÁGI KUTATÁSA ALAPJÁN

MAGYARORSZÁG ÜVEGHÁZGÁZ KIBOCSÁTÁSAINAK ELŐREJELZÉSE 2012-IG A JELENTŐS KIBOCSÁTÓ ÁGAZATOK KÖZGAZDASÁGI KUTATÁSA ALAPJÁN MAGYARORSZÁG ÜVEGHÁZGÁZ KIBOCSÁTÁSAINAK ELŐREJELZÉSE 2012-IG A JELENTŐS KIBOCSÁTÓ ÁGAZATOK KÖZGAZDASÁGI KUTATÁSA ALAPJÁN ZÁRÓJELENTÉS II. KÖTET Készült: A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM számára

Részletesebben

Specialitások: Nem-konvencionális kutatás/termelés, rétegrepesztés Piet Van Assche ügyv. DELCUADRA Szabó György ügyv. Falcon-TXM

Specialitások: Nem-konvencionális kutatás/termelés, rétegrepesztés Piet Van Assche ügyv. DELCUADRA Szabó György ügyv. Falcon-TXM Specialitások: Nem-konvencionális kutatás/termelés, rétegrepesztés Piet Van Assche ügyv. DELCUADRA Szabó György ügyv. Falcon-TXM A Falcon Ltd. mőködési területe Dublin cégközpont Budapest technikai központ

Részletesebben

A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata

A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata A mecseki szénbányák metánfelszabadulási adatainak függvényszemléletû vizsgálata (I. rész: a zobáki metánfelszabadulási adatok elemzése) DR. BIRÓ JÓZSEF okl. bányamérnök, tervezõ-elemzõ szakközgazdász,

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása

Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása VIII. Kárpát-medence Ásvány-, Termál- és Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása Prohászka András, Galsa Attila Geo-Log Környezetvédelemi és Geofizikai Kft. 1145 Bp. Szugló

Részletesebben

A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon

A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátrai Erőmű nyersanyagbázisa a Mátra és a Bükk hegység déli előterében lévő jelentős lignitvagyon A Mátra déli előterében a pliocén korú lignittelepek több helyen már 16 mélységben megtalálhatóak. A

Részletesebben

Az utolsó mecseki mélymûveléses szénbánya bezárása

Az utolsó mecseki mélymûveléses szénbánya bezárása Az utolsó mecseki mélymûveléses szénbánya bezárása KOLOZSVÁRI SÁNDOR okl. bányamérnök, okl. villamos üzemmérnök, igazgatóhelyettes (PANNONPOWER Rt. Bányászati Divízió, Pécs) PALLÓS PÉTER okl. bányamérnök,

Részletesebben

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,

Részletesebben

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

Volt egyszer egy Mátraaljai Szénbányák

Volt egyszer egy Mátraaljai Szénbányák Volt egyszer egy Mátraaljai Szénbányák DR.SZABÓ IMRE okl. bányamérnök, ny. fõmérnök (Gyöngyös), MARTÉNYI ÁRPÁD okl. bányamérnök, szakfõtanácsos, SZÉSZEK, VADÁSZ ENDRE okl. közgazda, felszámolóbiztos, SZÉSZEK/REORG

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai

A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai A TRANSENERGY projekt (Szlovénia, Ausztria, Magyarország és Szlovákia határokkal osztott geotermikus erőforrásai) kihívásai és feladatai Nádor Annamária Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében -

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

KŐSZÉN ügyeink. Kereső szó: szén keletkezése fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/telep07.htm http://www.honestus.hu/download/szentipusok_rangsora.

KŐSZÉN ügyeink. Kereső szó: szén keletkezése fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/telep07.htm http://www.honestus.hu/download/szentipusok_rangsora. KŐSZÉN ügyeink Kereső szó: szén keletkezése fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/telep07.htm http://www.honestus.hu/download/szentipusok_rangsora.pdf NEMZETK_kitek: http://www.eia.doe.gov/emeu/aer/ep/ep_frame.html

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA

A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ TALÁLKOZÓ PROGRAMJA A TALÁLKOZÓ VÉDNÖKEI WARVASOVSZKY TIHAMÉR, Székesfehérvár polgármestere Dr. TOLNAY LAJOS, az OMBKE elnöke Dr. PETHÕ JÓZSEF, az OEE elnöke Dr. FORGÓ BÉLA az ALCOA-KÖFÉM Kft. vezérigazgatója A BÁNYÁSZ-KOHÁSZ-ERDÉSZ

Részletesebben

Köszöntöm a MineralsDay Bányászati Nyílt napok ünnepi megnyitó konferencia TISZTELT RÉSZTVEVŐIT!

Köszöntöm a MineralsDay Bányászati Nyílt napok ünnepi megnyitó konferencia TISZTELT RÉSZTVEVŐIT! Köszöntöm a MineralsDay Bányászati Nyílt napok ünnepi megnyitó konferencia TISZTELT RÉSZTVEVŐIT! Az MBSZ szerepe, lehetőségei a bányászat szakmai érdekérvényesítésében. Az MBSZ feladata, Tagsága Az MBSZ

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012

Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Magyar Mérnöki Kamara Szilárdásvány Bányászati Tagozat Geotermikus Szakosztály tevékenysége 2010-2012 Dr. Tóth Anikó ME Kőolaj és Földgáz Intézet Budapest, 2012. december 12. Geotermikus Szakosztály alakulás

Részletesebben

SANDVIK. 1103 Bu p t, Gyöm õ út 31. T l.: 1/431-2765, F x: 1/431-2760; -m l: j.m z @. m A VIK B ZÉ K

SANDVIK. 1103 Bu p t, Gyöm õ út 31. T l.: 1/431-2765, F x: 1/431-2760; -m l: j.m z @. m A VIK B ZÉ K Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ íð 7ª» Ó? µ¹ Þ?² $»³ ß»²» ¹ ± µ? - Õ* *² $µ ¹ 7³?² ó 7 ² ±µ»ª7» µ $²»» ¹? ²µ

Részletesebben

HAZAI ÁSVÁNYI NYERSANYAGAINK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI

HAZAI ÁSVÁNYI NYERSANYAGAINK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület SELMECBÁNYA 1892 " Tisztelet a bányász szaknak, Jó szerencse, áldás zengje át! Ám ha napfényt odalent nem kapnak, Ők imádják mégis a Hazát!" HAZAI ÁSVÁNYI

Részletesebben

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása

A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása A Mátrai Erőmű ZRt. Ipari parkjának bemutatása Ipari szimbiózis workshop Orosz Zoltán 2014.04.15. 1 A Mátrai Erőmű ZRt. vállalati profilja Telephely Mutatók Tulajdonosi struktúra Beépített teljesítm. Értékesített

Részletesebben

PROGRAMFÜZET INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK A FLUIDUMBÁNYÁSZATBAN. 2015. június 18. (csütörtök) szakmai tudományos konferencia

PROGRAMFÜZET INNOVATÍV TECHNOLÓGIÁK A FLUIDUMBÁNYÁSZATBAN. 2015. június 18. (csütörtök) szakmai tudományos konferencia A Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézete, az MTA Bányászati Tudományos Bizottsága MAB Bányászati Szakbizottság, Szénhidrogénipari és Geotermikus Albizottság, Geoinformatikai és Térinformatikai Munkabizottság,

Részletesebben

geofizikai vizsgálata

geofizikai vizsgálata Sérülékeny vízbázisok felszíni geofizikai vizsgálata Plank Zsuzsanna-Tildy Péter MGI 2012.10.17. Új Utak a öldtudományban 2012/5. 1 lőzmények 1991 kormányhatározat Rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799. Fax: +36-1-471-9200. e-mail: laszlo.gaszner@ metso.

Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799. Fax: +36-1-471-9200. e-mail: laszlo.gaszner@ metso. Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ Í»² Ù * ¹ ó² Þ «Ì? µ± - Þ?²? ² îððé îððéñêò?³ ïìðò 7ªº± ³ ÓÛÌÍÑ Ó ÒÛÎßÔÍ øß«ù³¾ø

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas

Részletesebben

helye az igazgatási rendszerben

helye az igazgatási rendszerben A bányafelügyelet helye az igazgatási rendszerben A bányászat állami szakigazgatási feladatait a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok (együtt: bányafelügyelet) látja el.

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

7. Energiatermelés rendszere

7. Energiatermelés rendszere Energetika 73 7. Energiatermelés rendszere Az energiatermelés az emberrel összefüggő fogalom. Az ember energetikai szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenység. Az energiatermelés során az ember

Részletesebben

144. évfolyam 2011/6. szám. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja. Alapította Péch Antal 1868-ban.

144. évfolyam 2011/6. szám. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapja. Alapította Péch Antal 1868-ban. A Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Energia és klímaváltozás A Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézete Az ívkemence szerepe az acélmetallurgia fejlődésében Egyesületi hírek Borbála-nap 2011

Részletesebben

Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron!

Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron! Gumibitumen a MOL-tól minőségi utakat elérhető áron! Dr. Geiger András Fejlesztő mérnök MOL DS Fejlesztés, Finomítói Termékfejlesztés ageiger@mol.hu +36 30 380 3898 Magyar Polgármesterek X. Világtalálkozója

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

A világ szénkészletei, a Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzései a villamosenergia mix változatai.

A világ szénkészletei, a Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzései a villamosenergia mix változatai. A világ szénkészletei, a Nemzeti Energiastratégia 2030 célkitűzései a villamosenergia mix változatai. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár Miskolci Egyetem Bányászati és Geotechnikai Intézet Mottó: A legdrágább

Részletesebben

Célkitűzések és realitás

Célkitűzések és realitás Tervezés erőforrásainkkal: az energetikai ásványvagyon-gazdálkodási Cselekvési Terv Nádor Annamária Fancsik Tamás, Püspöki Zoltán, Kovács Zsolt, Zilahi-Sebess László, Török Kálmán, Falus György "Természeti

Részletesebben

A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA

A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA A VÁRALJA KUTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT NAGYFELBONTÁSÚ 2D-S SZEIZMIKUS MÉRÉS ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK BEMUTATÁSA Bujdosó Éva, Tóth Izabella Tartalom I.UCG II.MFGI az UCG kutatásban III.Előzmény: 3D-s mérés IV.2D

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2012. január 1.

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2012. január 1. MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYI NYERSANYAGVAGYONA 2012. január 1. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az 1993. évi XLVIII. bányászatról szóló törvény a 25. -a, valamint a végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.

Részletesebben

PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß Ò»³» µ* Þ?² ³7 + Û¹» $» ø ÍÓ È ò Õ±²¹» «Ó 7 ²»³ 7 $ ñ7 $ & ¹² ¾? &» +³%á Õ$ 3²³± ¹?

Részletesebben

Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799. Fax: +36-1-471-9200. e-mail: laszlo.gaszner@ metso.

Képviselete: 1146 Budapest, Hungária krt. 162. Telefon: +36-1-471-9201 +36-20-9514-799. Fax: +36-1-471-9200. e-mail: laszlo.gaszner@ metso. Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÔßÐÑÕ ßÆ ÑÎÍÆ_ÙÑÍ ÓßÙÇßÎ Þ_ÒÇ_ÍÆßÌ WÍ ÕÑØ_ÍÆßÌ ÛÙÇÛÍDÔÛÌ ÔßÐÖß ßÔßÐSÌÑÌÌß ÐWÝØ ßÒÌßÔ ïèêèóþßò ß ±³¾- æ ß» ³7»» +º±? ±µ»»² + 7¹» ß ª?¹»²» ¹ ¹7²» 7 µ» 7¹3» + 7¹$µ îððéñîò?³ ïìðò 7ªº±

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

SANDVIK. A SANDVIK IMPACTMASTER vízszintes tengelyû röpítõtörõ-sorozat gépei a

SANDVIK. A SANDVIK IMPACTMASTER vízszintes tengelyû röpítõtörõ-sorozat gépei a SANDVIK SANDVIK ROCK PROCESSING SVEDALÁBAN GYÁRTOTT BERENDEZÉSEK FORGALMAZÓJA 1103 Budapest, Gyömrõi út 31. Tel.: 1-431-27-62 Fax: 1-431-27-60 E-mail: janos.mizser@sandvik.com A SANDVIK IMPACTMASTER vízszintes

Részletesebben

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft.

GeoDH EU Projekt. Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. GeoDH EU Projekt Budapest 2014. november 5. Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz Kft. Geotermikus Távfűtő Rendszerek Európában GeoDH Geotermikus projektek tervezése és a N technológiák üzemeltetése

Részletesebben

Bakonyi Erőmű Rt. - Ajka

Bakonyi Erőmű Rt. - Ajka Bakonyi Erőmű Rt. - Ajka Az előadás témája: Az ajkai biomassza projekt üzemviteli tapasztalatai Előadó: Kovács László 2006. március 01. A Bakonyi Erőmű Részvénytársaság rövid története 1943. - Az első

Részletesebben

Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1.

Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. Ásványi nyersanyagok, 3. év Gyakorlat I. 2012. március 1. 1. Gazdaság-földtani alapfogalmak: Klark érték (Average abundance of the elements) Az adott elem átlagos földkéregbeli gyakorisága. A gyakoribb

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN A tartalomból: A máza-dél váralja-dél feketekõszén-telepes összlet kutatása A szén-

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE PÉCSÚJHEGY PÉCSÚJHEGY. A szöveget írta: Pusztafalvi Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE PÉCSÚJHEGY PÉCSÚJHEGY. A szöveget írta: Pusztafalvi Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE PÉCSÚJHEGY PÉCSÚJHEGY A szöveget írta: Pusztafalvi Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 123 a Pécsújhegy 6. térkép, Pécsújhegy ÚT i út r u. Puskin tér kotás u. Gyöngyösi I. u. Puskin tér Remény u.

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.

Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; 2011-12. NB

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; 2011-12. NB 7. Előadás: Széntermelés, felhasználás fizikája. 7.1. Szénfajták. Felhasználásuk területei.7.2. Szénbányászat, szénszállítás 7.3. Tüzeléstechnika alapvető ismeretei. A szenek összetevői, égéstermékeik

Részletesebben

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom

FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok Szongoth Gábor A Geo-Log (első) 20 éve a Vízkutatásban Tartalom Bevezetés A Geo-Log története A Geo-Log szakmai (tudományos)

Részletesebben

Nukleáris energia. Készletek, kutatás, kitermelés. Bárdossy György

Nukleáris energia. Készletek, kutatás, kitermelés. Bárdossy György 1 Nukleáris energia Készletek, kutatás, kitermelés Bárdossy György A ma működő atomerőművek energia forrásául az uránérc szolgál. A tórium is alkalmas atomenergia előállítására, de gazdasági okokból ma

Részletesebben

A hazai uránium. Hamvas István. műszaki vezérigazgató-helyettes. Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember 24.

A hazai uránium. Hamvas István. műszaki vezérigazgató-helyettes. Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember 24. 1 Hamvas I.: Az atomenergia szerepe a jövő energiaellátásban 2009.02.03. A hazai uránium Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes Emlékülés Dr. Szalay Sándor tiszteletére Debrecen, 2009. szeptember

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN. A tartalomból: Az erõmûi pernye hasznosítása 144.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN. A tartalomból: Az erõmûi pernye hasznosítása 144. BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN A tartalomból: A Máza-Dél Váralja-Dél feketekõszén-telepes összlet kutatása és várható

Részletesebben