LELKI EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika LELKI EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKDOLGOZÓK KÖRÉBEN Irinyi Tamás Németh Anikó 2012

2 Szubjektív megállapításaim az ápolók helyzetének változásáról az elmúlt 10 évben Idegesebbek feszültebbek a szakdolgozók Nagyfokú fásultság és érdektelenség alakult ki A hierarchiában fokozatosan teret veszítenek Megbecsültség csökken Ápolói hivatás gyakorlása kivész a mindennapi betegellátás területén Az orvos-ápoló interperszonális kapcsolatában a lekezelő stílus dominál Elégedetlenség Negatív kontraszelekció - Pályaelhagyás Nincs mosolygós nővér!! A kiégettség fokozatosan emelkedik!

3 A KIÉGÉSI SZINDRÓMA A fogalom Freudenberger (1974) nevéhez fűződik. A kiégés megelőzhető! Már több mint 30 éve megvan a gyógymód! Országos felmérés szerint az egészségügyi intézmények 18%-a nyilatkozott úgy, hogy van az adott intézményi telephelyen stresszkezelő program.

4 OBJEKTÍV ADATOK Vizsgálat célja: Felmérni a Csongrád megyei egészségügyi szakdolgozók pszichés és szomatikus állapotát, illetve mennyire foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata őket. Felmérésre került továbbá a pályaelhagyási szándék összefüggése a kiégéssel és a pszichoszomatikus tünetekkel.

5 ADATOK ÉS MÓDSZEREK: Felmérés: A keresztmetszeti vizsgálat saját szerkesztésű, önkitöltős kérdőívvel történt, melyet a MESZK Csongrád megyében regisztrált tagjai kaptak kézhez decembere; 2012 februárja. A kiégés mértékét egy Kiégés Önértékelési Skálá -val mértük. (Pines, A. M., Aronson, E., kérdőíve alapján.) A kérdőív elemzését SPSS 16.0 statisztikai programmal, khinégyzet próbával, T-teszttel és korreláció analízis alkalmazásával végeztük.

6 Súlyos kiégés aránya %-os megoszlásban 30.0% 25.0% 20.0% 15.0% 10.0% 5.0% Szegeden ágy mellett dolgozó ápolók körében jelentkező súlyos kiégettség arányának változása között 17.0% 21.3% 22.9% 24.10% 0.0% 2001 (N=103) 2005 (N=47) 2008 (N=608) 2012 (N=651) Vizsgált évek y = x R² = 0.915

7 alapellátás járóbeteg ellátás fekvőbeteg ellátás egyéb Kiégés önértékelő skála az eü.-ben eltöltött évek számának (10 éves bontásban) és az ellátó színtér függvényében (n=980) A kereszttábla elemzés alapján a járó és fekvőbeteg ellátásban a legvalószínűbb a súlyos kiégés (p érték 0,006 illetve 0,032) eü. évek 10-es bontásban Milyen területen dolgozik? Total örökös eufória 38,90% 34,00% 26,70% 29,30% 31,10% kiégés jól csinálja 50,00% 36,20% 35,60% 36,60% 37,70% önértékelési skála változtatás szükséges 5,60% 21,30% 22,20% 19,50% 19,20% súlyos pszichés állapot 5,60% 8,50% 15,60% 14,60% 11,90% örökös eufória 25,00% 18,50% 23,30% 10,30% 19,40% kiégés jól csinálja 56,30% 41,50% 28,30% 23,10% 36,20% önértékelési skála változtatás szükséges 0,00% 24,60% 28,30% 35,90% 24,00% súlyos pszichés állapot 18,80% 15,40% 20,00% 30,80% 20,40% kiégés önértékelési skála kiégés önértékelési skála örökös eufória 27,40% 15,70% 15,20% 15,90% 18,70% jól csinálja 37,00% 33,80% 35,20% 25,60% 33,70% változtatás szükséges 19,20% 27,10% 25,60% 26,80% 24,70% súlyos pszichés állapot 16,40% 23,30% 24,00% 31,70% 22,90% örökös eufória 28,60% 26,10% 33,30% 35,70% 30,00% jól csinálja 42,90% 43,50% 33,30% 14,30% 35,70% változtatás szükséges 4,80% 13,00% 8,30% 21,40% 11,40% súlyos pszichés állapot 23,80% 17,40% 25,00% 28,60% 22,90%

8 Kiégés önértékelő skála az eü.-ben eltöltött évek számának (10 éves bontásban) és az ellátó színtér függvényében százalékos változása A két év közötti százalékpontos eltérések. Itt a 2008-as eredményekből kivonásra kerültek a 2012-es eredmények, és két százalékpontos eltérés már szignifikánsnak (p<0,000) számít. alapellátás járóbeteg ellátás fekvőbeteg ellátás Milyen területen dolgozik? kiégés önértékelési skála kiégés önértékelési skála kiégés önértékelési skála eü. évek 10-es bontásban Total örökös eufória 24% 16% 7% -18% 5% jól csinálja 0% 3% -1% 21% 6% változtatás szükséges -4% -15% -1% -9% -7% súlyos pszichés állapot -19% -4% -4% 5% -4% örökös eufória -14% -6% 8% -8% -2% jól csinálja 17% -2% 2% -4% 4% változtatás szükséges -22% 8% -4% 13% -1% súlyos pszichés állapot 19% -1% -6% -1% -2% örökös eufória 1% -4% -3% 3% 0% jól csinálja 11% -3% 6% 3% 4% változtatás szükséges -10% 4% 1% -2% -1% súlyos pszichés állapot -2% 3% -4% -3% -3%

9 NÉHÁNY MEGÁLLAPÍTÁS Az alapellátásban dolgozók szignifikánsan jobb pszichés állapotban vannak más ellátási területeken dolgozókhoz képest, ez az eredmény megegyezik a 2008-as felméréskor kapott eredményekkel. A válaszadók úgy érzik, hogy szomatikusan nem lesznek képesek ellátni a hivatásukat nyugdíjas korukig, ez egybevág azzal az eredménnyel, hogy saját egészségi állapotukat is rosszabbnak ítélték meg a válaszadók, mint az első vizsgálatban. A saját egészségi állapot önértékelésére egy tíz fokozatú skálát alkalmaztunk (1=nagyon rossz és 10=kitűnő közötti válaszadási lehetőségekkel) a következő kérdéssel: Ön jelenleg milyennek értékeli saját egészségi állapotát?. Átlag 6,53 pontot (SD 1,857) értek el a válaszadók. Khi-négyzet próbával elemezve, szignifikáns összefüggés volt kimutatható (p<0,000), tehát minél jobb pszichés állapotban van valaki, annál jobbnak ítéli meg saját egészségi állapotát.

10 KIÉGÉS MÉRTÉKÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL (N=651) % (P=0,021) szakiskola szakközép/gimnázium főiskola, egyetem örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges súlyos pszichés állapot

11 KIÉGÉS ÖSSZEFÜGGÉSE A PÁLYAELHAGYÁSSAL (N=651) A válaszadók 6,9%-a biztosan elhagyja az egészségügyi pályát, 45,6%-a még bizonytalan, és 47,5% az, aki biztosan nem hagyja el a hivatását. Khi-négyzet próbával elemezve szignifikáns (p<0,000) kapcsolat volt kimutatható. Minél rosszabb pszichés állapotban van valaki, annál inkább foglalkoztatja a pályaelhagyás gondolata. biztosan nem hagyom el talán, a helyzet bizonytalan igen, egészen biztosan elhagyom 67.9% 51.8% 43.7% 56.3% 50.3% 29.9% 37.7% 34.4% 15.2% 2.2% 4.5% 6% örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges súlyos pszichés állapot

12 A KIÉGÉS ÉS A MUNKAHELY ELVESZÍTÉSÉTŐL VALÓ FÉLELEM KAPCSOLATA (N=651) A válaszadók 46,7% mindennapjaiban valamilyen mértékben szerepet játszik a munkahely elveszítésétől való félelem. Spearman-féle rangkorrelációval vizsgáltuk, hogy a kiégés átlagpontok összefüggnek-e a munkavesztéstől való félelemmel, és szignifikáns pozitív kapcsolat volt kimutatható (p<0,000), örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges súlyos pszichés állapot 56.3% 41.7% 36.5% 14.8% egyáltalán nem félek 7.0% 39.4% 41.2% 30.2% 30.4% 31.3% 27.6% 26.7% 24.6% 17.6% 18.5% 15.3% 15.7% 12.7% 12.5% 0.0% kicsit félek nem gondolok rá félek nagyon félek

13 Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya évben Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron 3,3% 0,8% Komárom- Esztergom Vas Veszprém Fejér Zala 1,2% 0,5% Somogy 2,7% Baranya Tolna 4,6% 3,8% 1,0% 4,2% 5,9% Budapest Nógrád Pest Bács-Kiskun 1,8% 3,4% 3,0% Heves 4,0% Jász-Nagykun- Szolnok 2,4% Csongrád 1,8% 1,6% Békés 3,8% Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar 2,7% 2,0% 0,1% - 1,5% 1,6% - 3,0% 3,1% - 4,5% 4,6% - Országos: 3,4% Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2004.

14 Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya évben Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron 2,6% 1,0% Komárom- Esztergom Vas Veszprém Fejér Zala 1,0% 1,7% Somogy 3,2% Baranya Tolna 3,4% 3,1% 1,0% 3,1% 7,4% Budapest Nógrád Pest Bács-Kiskun 2,4% 3,1% 3,3% Heves 3,7% Jász-Nagykun- Szolnok 2,2% Csongrád 2,0% 1,9% Békés 4,3% Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar 2,1% 2,3% 0,1% - 1,5% 1,6% - 3,0% 3,1% - 4,5% 4,6% - Országos: 3,8% Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2005.

15 Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya évben Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron 4,1% 2,9% Komárom- Esztergom Vas Veszprém Fejér Zala 1,0% 2,3% Somogy 3,3% Baranya Tolna 2,9% 3,6% 1,0% 3,8% 6,0% Budapest Nógrád Pest Bács-Kiskun 3,4% 2,0% 2,6% Heves 2,8% Jász-Nagykun- Szolnok 3,5% Csongrád 5,2% 3,7% Békés 4,6% Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar 2,8% 1,8% - 1,5% 1,6% - 3,0% 3,1% - 4,5% 4,6% - Országos: 3,9% Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2006.

16 Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya évben Borsod-Abaúj-Zemplén Győr-Moson-Sopron 1,6% 3,7% Komárom- Esztergom Vas Veszprém Fejér Zala 1,5% 2,0% Somogy 3,5% Baranya Tolna 5,4% 3,4% 4,1% 4,7% 6,4% Budapest Nógrád Pest Bács-Kiskun 3,1% 1,7% 3,5% Heves 5,5% Jász-Nagykun- Szolnok 3,7% Csongrád 7,0% 3,0% Békés 3,8% Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar 1,7% 1,7% - 2,0% 2,1% - 3,5% 3,6% - 5,0% 5,1% - Országos: 4,2% Forrás: KSH. Egészségügyi Statisztikai Évkönyv, 2007.

17 Az üres egészségügyi szakdolgozói állások aránya évben Intézet Csongrád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szakkórház Hiány (fő) 19,5 Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház 48 Dr. Bugyi István Kórház 8 Erzsébet Kórház - Rendelőintézet 23,4 A megyében - Szegedet kivéve 164,9 Szeged? 10+10% Összesen a minimum rendelethez (2010) ~600 szakdolgozó

18

19 Ha a legfontosabb munkahelyi stresszártalmakat figyelembe vesszük, ezek a következők: rossz munkakörülmények, túlmunka (a túlterheltség, de az alulterheltség is), hiányos ismeret a munkahelyi szervezet valamely rész- vagy általánosabb céljáról, munkahelyi karrier?, gyenge munkakapcsolat a kollégákkal, alulfizetettség, a munkahely és a család igényeinek a szembekerülése, önérvényesítő képesség hiánya, team munka? (egyenrangú felek) és végül a szerep kétértelműsége, illetve belső konfliktusa. Munkahely 19

20 A kiégéssel szorosan összefügg, hogy az egészségügyi szakdolgozók milyen képet alakítanak ki saját hivatásukról. A válaszadók 83,9%-a nem javasolná ismerősének az egészségügyi pályán való elhelyezkedést.

21 A pályát sorra elhagyják (elüldözik) a képzett és jó szakemberek. A frissen végzett nővérek bekerülve a megfásult, gépiesen tevékenykedő kollégák közé, vagy átveszik ezen attitűdöt, vagy kénytelenek elmenekülni. 21

22 SZAKDOLGOZÓI HIÁNY KETTŐSSÉGE!

23 Adatok és Módszerek: Objektív adatok mérése: A nyomon követéses vizsgálatunkat saját készítésű, önkitöltős kérdőívvel végeztük. A kiégés mértékét egy Kiégés Önértékelési Skálá -val mértük Pines, A. M., Aronson, E., kérdőíve alapján. Az elemzést SPSS 16.0 statisztikai programmal, khi-négyzet próbával, T-teszttel és korreláció analízis alkalmazásával végeztük. Szubjektív adatok: A képzést végzők személyes benyomásai Objektív adatok 4X8 órás képzés Első ütemtervében 6 csoport, csoportonként 9-12 fő (62 fő) Vizsgálatba bevont személyek: 29 fő Három műszakos munkarendben dolgozik 72,4% Átlag 15 évet töltöttek el három műszakban Havonta átlag 189 órát dolgoznak. 18 résztvevő számolt be valamilyen krónikus betegségről

24 Objektív adatok a vizsgálat alapján II. A kiégés kategóriák változása a szupervíziót követően kiégéskategória_új örökös eufória jól csinálja változtatás szükséges kezelés szükséges Total örökös eufória kiégéskategória jól csinálja változtatás szükséges kezelés szükséges Total A kiégés kategóriákban szignifikáns javulás mutatkozott (páros T-próba: p=0,001)

25 Szubjektív megállapítások Nagyarányú leterheltség Kevés szabadidő Nagy igény a ventilálásra Heterogén csoportok miatti szélesebb rálátás a problémákra A fő probléma az ápoló-orvos és az ápolók-vezető viszonylatában voltak Pozitív légkör, nyíltság

26 Csökkenti a kiégettségi szintet: a munkahelyi légkör javítása a vezetők továbbképzésével, a szabadságolási rend átgondolása, kommunikációs képzések az orvosok részére is, rekreációs tevékenységek növelése, a dolgozók elsőbbséget élvezzenek az egészségügyi ellátás területén, jobb információ áramlás, erkölcsi elismerések adása a szakdolgozói munkavállalóknak, havi rendszerességgel Bálint csoportos megbeszélések, mindenki csak a kompetencia határain belül végezze feladatát, így sok frusztráció elkerülhető lenne.

27 Rendkívül rossz helyzetben vannak a kollégák Az ÁPOLÁS mint hivatás kihalt az egészségügyből Összegzés A helyzet javításához kormányzati döntés szükségeltetik illetve munkahelyi vezetők szemlélet váltásán, orvosok szemlélet váltásán, az oktatási intézmények vértezzék fel a hallgatókat megküzdési stratégiákkal Önsegítés Menedzsment felelősége?!?!?!?!?!?!

28