PEDAGÓGIAI PROGRAM. Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. II. kötet. Helyi tanterv szakközépiskola tantárgyi rész 2.

Átírás

1 II. kötet Helyi tanterv szakközépiskola tantárgyi rész augusztus 30. PEDAGÓGIAI PROGRAM Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

2 Tartalomjegyzék 11. MŰVÉSZETEK ÉNEK-ZENE ÉVFOLYAM... 7 ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MŰVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK INFORMATIKA INFORMATIKA ÁGAZAT VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZAT EMELT SZINTŰ INFORMATIKA INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI TESTNEVELÉS ÉS SPORT ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM ÉVFOLYAM A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA OSZTÁLYFŐNÖKI

3 11. Művészetek Ének-zene Az iskolánk döntése alapján a művészetek műveltségterület tantárgyai közül az ének-zene oktatására szakközépiskolai osztályaink 9. és 10. évfolyamán kerül sor heti 1 órában. Ez alapján készítettük el a kerettantervet, melynek felhasználása mindenkor az iskola igényeinek függvényében értelmezendő. Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai: 1. Megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével. 2. Kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulóink iskolában-iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei gyakorlatára épülhet, amely ösztönözheti diákjainkat énekkarokban és házi zenélésen való aktív részvételre. A szakközépiskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok órakeretre, tananyagegységekre nem válnak el élesen. A megjelölt órakeretek a tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. Minden órán sor kerül éneklésre, mely fejleszti a diákok zenei generatív készségét, és ösztönzi őket a zenehallgatásra. Ezt segíti az órán megjelenő felismerő kottaolvasás és a befogadói kompetenciák fejlesztése, amelynek aránya a különböző iskolaszakaszokban eltérő. A fejlesztési célok a tanítás során a korábban megszerzett ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A feltüntetett tematikai egységek tantervi tartalmai a közoktatás gyakorlatában természetesen átfedik egymást. Az éves összóraszám 36 óra 9. és 10. évfolyamon is. 3

4 1. Zenei reprodukció 1.1. Éneklés Az iskolai ének-zenei nevelés elsődleges élményforrásai a közös éneklés és az elmélyült zenehallgatás. Az ének-zene órán tanult zenei anyag egy részét énekléssel és kreatív zenei gyakorlatokkal készítjük elő, illetve sajátítják el a tanulók. Az énekórai műhelymunkát kórus egészítheti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók az ünnepi alkalmak és hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal (pl. ünnepségen, hangversenyen, közös éneklés a kirándulásokon, baráti összejöveteleken, közösségi alkalmakon). Az énekes anyag egy része mindvégig a magyar népdal, a klasszikus zeneművek, a jazz és az igényes populáris zene válogatott szemelvényeivel kiegészítve, elsősorban a befogadói hozzáállás különbségeinek érzékeltetése és a zenei minőség iránti érzékenység fejlesztése céljából, amelyek műfaji határoktól függetlenül értelmezhetők. 1.2 Generatív és kreatív készségek fejlesztése A generatív létrehozó, alkotó készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett zenei tapasztalatokat alkalmazni tudják, és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Segítik őket a zene elemeinek önálló és magabiztos használatában, fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. A generatív zenei tevékenységek a tanítás legkülönbözőbb témáihoz és fázisaihoz kapcsolódhatnak, s bennük a játékos alkotói munka öröme érvényesül. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzik a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül Felismerő kottaolvasás A kottaolvasás a zene értésének eszköze, mely által olyan kódrendszer kulcsát kaphatják meg a tanulók, amely segíti őket abban, hogy eligazodjanak a zenei tartalmakban. A zenével való ismerkedés kezdeti szakaszában a felismerő kottaolvasás képessége a zeneértés mélységeihez is jelentősen hozzájárulhat. Az önálló zenélésben nélkülözhetetlen eszközzé válik. Az ötvonalas kottaképet a gyerekek látják már akkor is, mikor a jelrendszereket még nem tudják megfejteni. A tanulók a felismerő kottaolvasás segítségével egyre több zenei jelenséget képesek jelrendszerről felismerni. A kottaolvasás nem cél, hanem eszköz az iskolai zenetanulás folyamatában. A felismerő kottaolvasáshoz kapcsolódó zenei ismeretek tanítása soha nem elvontan, hanem az énekes és hangzó zenei anyaghoz kapcsolódóan történik. A népdalokból vett zenei fordulatokat felhasználják a ritmikai, metrikai és dallami elemek tudatosítására, formájuk megismerése pedig segít a formaérzék fejlesztésében. Az elemző megközelítés helyett a műfaji meghatározást választjuk, mert így találják meg az élethelyzet, az érzelmi kifejezés, az esztétikai szépség személyes kapcsolódási pontjait. A népdalok szövegének értelmezése rávilágít a népdalok gazdag szimbolikájára, megvilágítja a magyar szókincs gazdagságát. 2. Zenei befogadás 4

5 2.1. Befogadói kompetenciák fejlesztése A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A befogadói kompetenciák fejlesztése során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozhatóak a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket minél többféle és valóságos zenei tapasztalatokat szereznek a hallgatott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás (vagyis a zene befogadása) és a háttérzene fogyasztása között. Csend és teljes figyelem nélkül nem jön létre élményt adó zenei befogadás. A művészi értékű zene befogadójává csak az a tanuló válik, aki teljes figyelmét képes a hallott zene felé irányítani. A befogadói kompetencia fejlesztése éppen ezért részben a figyelem készségének kialakítása és folyamatos erősítése felé irányul. A zeneérzés fejlesztése mellett a mozgás is lehetőséget ad a zenei jelenségek megéreztetésére és megértésére, a zenei készségek elmélyítésére is. Rendszeres zenehallgatás. A zeneművek zenei és zenén kívüli tartalmának, üzenetének megértéséhez szükség van a zenei élmények rendszeres biztosítására: minden órán van zenehallgatás, amely az élmény (örömszerző) funkción túl alapját adja a generatív készségek formálódásának, hiszen a generativitás a sokrétű zenei élményből fejlődik ki. A befogadói kompetencia fejlesztését segíti elő elsősorban a zenében rejlő gesztusok, karakterek, érzelmek, hangulatok érzékelésének és átérzésének képessége, másodsorban pedig a biztos és differenciált hallási képesség (ritmus-, dallam- és hangszínérzék) és a zenei memória. Ezeket rendszeres, sokrétű énekléssel és a generatív készségek más fejlesztő gyakorlataival alakítjuk. Zeneelméleti és zenetörténeti alapismeretek minden esetben a zenei befogadást segítik, az elméleti és a lexikális adatok közül elsősorban a kiválasztott művel kapcsolódókkal foglalkozunk. A lényegláttatásnak és az életszerűségnek minden esetben kulcsszerepet kell kapnia. Egy szerzői életrajz ismertetésében a szerző személyiségének bemutatása, művészi és emberi élethelyzeteinek, a környezetével való kölcsönhatásának, problémáinak, sorsfordulatainak átéreztetése és mindennek művészetére gyakorolt hatása az elsődleges tartalom. Az elméleti ismeretek hasznosak, ha zenei érzetekhez kapcsolódnak, így segítenek a diákoknak átérezni azokat a zenei jelenségeket, amelyekről szólnak Zenehallgatás A rendszeres és figyelmes zenehallgatással a tanulók zene iránti fogékonyságát és zenei ízlését formáljuk. A zenehallgatási anyag kiválasztásakor a zenei teljességre kell törekedni. Lehetőleg teljes műveket hallgatunk meg, hiszen a tanulók befogadói kompetenciáját és elsősorban zenei formaérzékét a teljes kompozíciók bemutatása fejleszti. A műalkotás egészéről kell benyomást szerezniük, mielőtt a részletekre irányítjuk a figyelmüket. Miközben a figyelem irányítása bizonyos jelentéstartalmak megvilágítása érdekében fontos, fokozottan figyelünk arra, hogy a szempontok ne tereljék el a tanulók figyelmét a mű egészének élményszerű befogadásáról. Zenehallgatásnál figyelve a ma felnövő generációk igényeire törekszünk elérhető koncertfelvételek bemutatására is. Használjuk az internet és a digitális tábla lehetőségeit is. Az iskolai zenehallgatás célja nem lehet minden remekmű, s az összes zenei műfaj megismertetése, sokkal fontosabb a befogadói kompetenciák fejlesztése és a zenehallgatás igényének kialakítása, amely biztosítja az egész életen át tartó zenei érdeklődést. Bíznunk kell abban, hogy a meg nem ismert műveket a tanulók életük folyamán megismerik, amennyiben kialakítjuk bennük az igényt az értékes művek hallgatására. Az iskolai zenehallgatás mellett keressük a lehetőséget az élő zenehallgatásra, a rendszeres hangverseny-látogatásra, és ösztönözzük a tanulókat a zenei információk gyűjtésére. Az 5

6 előkészítő órákon megismertetünk néhány zenei témát, a művek legfontosabb jellemzőit, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítünk az élmények feldolgozásában Tárgyi feltételek ( lehetőségek, nem kötelező mind) Szaktanterem pianínóval vagy zongorával Megfelelő nagyságú tér a mozgáshoz, énekes játékokhoz Megfelelő méretű, jól szellőztethető terem a kórusmunkához Ötvonalas tábla Mágneses tábla Ritmushangszerek Jó minőségű CD- és DVD-lejátszó, erősítő, hangszórók Számítógép internetkapcsolattal Hangtár, hozzáférhető hanganyag 6

7 évfolyam Az ének-zene tantárgy a szakközépiskola 9. és 10. évfolyamán a NAT alábbi fejlesztési területeit képviseli hatékonyan: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, médiatudatosságra nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés. A kulcskompetenciák fejlesztésében pedig a következőket képes támogatni: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia, hatékony, önálló tanulás. A fent részletezett tantárgyi fejlesztési célok közül a szakközépiskolában az énekléshez és a zenehallgatáshoz kapcsolódó fejlesztés kerül előtérbe, illetve megjelenik a generatív, kreatív zenei tevékenység, amely segítheti a zenei önkifejező képességet és örömteli, játékos formát is képviselhet a tanórán. A kottaolvasás és a zeneelméleti befogadó tevékenység nem jelenik meg kötelezően ebben az iskolatípusban, de nagyon hasznos (fennmaradó 10% szabad felhasználása). Ebben az életkorban a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív muzikalitás továbbfejlesztése áll a középpontban Az elsajátított népzenei anyag néptánc élményekhez kapcsolódik. A táncházi lehetőség (ráfordítható a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosító idő) esetleg rendszeres, projektszerű vagy tömbösített órák formájában történő megvalósítása lesz a cél, mely segíti a dalanyag funkcióba kerülését. Az énekes anyagban a klasszikus és populáris zenei műfajok szemelvényei mellett nagy jelentősége van a zenehallgatás anyagainak dúdoló, és nem a teljesítményszerű reprodukció igényével történő éneklésének is. A tanulók az énekelt dalok meghatározott zenei elemeit megfigyelik, tanári rávezetéssel tudatosítják, esetleg tanári segítséggel reprodukálják. Kerettantervünkben a zenehallgatásra szánt zeneirodalmi műalkotások közül olyan műveket válogattunk, melyeket alaposan és sokféle részletre kiterjedően ismertetünk. A zenehallgatási anyag előkészítése és tanítása során törekszünk az infokommunikációs társadalomban elérhető gazdag médiatartalmak felhasználására (pl. letölthető multimédiás tartalmak, különböző interpretációk összehasonlítása). 7

8 9. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció Éneklés Órakeret 12 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A felső tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során kialakult éneklési képességek, zenei ismeretek. szabad felhasználható (Kottaolvasás és zeneelméleti befogadó tevékenység) órakeret +2 óra A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség fejlesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés kialakítása, helyes énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező éneklésre való törekvés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes hangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról): Az alábbi stíluskorszakból egy-egy dal vagy dalrészlet éneklése, néhány rövid zenei téma: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus, Egyszólamú világi és egyházi vokális anyag, és hangszeres művek témái a zenehallgatás anyagából válogatva. Magyar népzene és történeti dallamok (az alábbi tematikus csoportokból válogatva): régi rétegű népdalok, életfordulók, jeles napok dalai, búcsúzók, keservesek, pszalmodizáló népdalok, balladák, a táncházban énekelt népdalok, (táncház lehetősége ) virágénekek, diákdalok, verbunkos dallamok. Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válogatva (a Zenehallgatási anyag megfelelő része a magyar szerzők, műveiből ad ajánlást). Kulcsfogalmak/ fogalmak Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: verbális kifejezőkészség fejlesztése, dalok szövege, költői eszközök megfigyelése a zenei kifejezésben, magyar népballadák, virágénekek, szimbolika. Idegen nyelvek: más népek dalai eredeti szöveggel. szabad felhasználható órakeret : +2 óra Népzene (ballada, pszalmodizáló dallam, sirató, táncház, verbunk); egyházzene (zsoltár, korál, népének); világi zene (trubadúrének), dal (népdal, műdal, egyházi és világi dal, reneszánsz kórusdal ) (szórakoztató zenei dal). 8

9 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Ritmikai és dallamvariálási készség, tonális és funkciós érzet, fejlődő formaérzék, harmóniai alapkészségek. Órakeret 4 óra A korábbi évek generatív és kreatív készségfejlesztés tevékenységeinek ismétlése a korosztály elvárható zenei képességének és jellemző érdeklődésének megfelelő zenei példákon keresztül személyiségfejlesztés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmus, metrum: Összetett metrumokhoz kapcsolódó improvizációs gyakorlatok tapssal és ütőhangszerekkel, szabályos hangsúlyozás. Dallam: Ismert dallamra új szöveg illesztése. Versmegzenésítés. A zenei és a szöveg hangsúlyai (prozódia) a gyakorlatban. Klasszikus műfajok Zenei prozódia megfigyelése, reprodukciója. Harmónia: Harmonikus hangzás megismertetése, az adott lehetőségek szerinti megszólaltatása (csoportban). Rögtönzés lehetőségeinek bemutatása: Az énekes és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó dallamalkotási módok: recitálás zsoltártónus, recitativo, díszítés a népzenében és műzenében, Ismert dallamhoz ritmuskíséret vagy adott ritmuskísérethez dallamalkotás. Egyszerű ritmus és harmónia kíséret alkotása: osztináto, dudabasszus, orgonapont, T-D ingamozgás, Kreatív közreműködés a tanult ritmikai, metrikai, dallami és harmóniai elemekből létrehozott és a tanult formai eszközökkel szerkesztett kompozíciók megszólaltatásában. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás egyszerű dallamra, versmegzenésítés, szöveg hangsúlyok, prozódia. Idegen nyelvek: idegen nyelvű szövegek és fordításainak összehasonlítása a prozódia szempontjából. Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése a zenei formákon keresztül. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Kulcsfogalmak/ fogalmak Zenei szerkesztésmód (egyszólamú dallamalkotás ), metrumfajta (egyszerű), szabályos hangsúlyozás, prozódia. tonika-domináns (T-D). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás Zenei befogadás Zenehallgatás Órakeret 16 óra A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése. 9

10 A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai rendszerezésével. Tájékozottság a zeneművek műfajában és a zenei stílusokban. Önálló elemzés, véleménykifejtés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei részletek felismerése. Népzene: Népdal, hangszeres népzene, Klasszikus zene: Az európai műzene kialakulása bécsi klasszicizmussal bezárólag legfontosabb stílusjegyek, műfajok és zeneszerzők. Középkor és reneszánsz az egyszólamúságból a többszólamúság első virágkoráig (gregorián, reneszánsz műfajok: motetta, madrigál). Barokk a hangszeres műfajok és az opera kialakulása (concertalo stílus, basso continuo, monódia, fúga, korál, passió). XVII XVIII. századi magyar műzene (Kájoni-kódex, Lőcsei kézirat, Vietóriszkódex anyagából). Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal verbunkos zenéje. Bécsi klasszika a klasszikus zenei formák és műfajok (szonáta elvű formai építkezés, kamarazene, szimfónia, opera buffa), Haydn, Mozart, Beethoven. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával). Kulcsfogalmak/ fogalmak Stílusjegy, műfaj. Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a műzene irodalmi kapcsolódásai,átköltés, humor. Történelem, társadalmi és állam-polgári ismeretek: a zene történelmi kapcsolódásai, zene a főúri rezidenciákon, zene a liturgiában, polgárosodás és a nyilvános koncerttermek, operaházak. Idegen nyelvek: zenehallgatási anyag idegen nyelven. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Informatika: zenei információgyűjtés az internet segítségével. A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A tanulók az énekes anyagból 10 dalt és műrészletet emlékezetből kifejezően énekelnek csoportosan. Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidézésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is. Egyszerűbb kánonok éneklése csoportosan. A tanulók a generatív tevékenységek eredményeként érzékelik, felismerik a zenei kifejezés, a forma, a műfaj és a zenei eszközök közti összefüggéseket. Képesek a műalkotások üzenetét felismerni, a bennük megjelenő sors- és magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus tartalmukat megérteni. A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális sokszínűségében eligazodnak. 10

11 A tanulók sokféle zenei stílust, korszakot, zeneművet megismertek (min. 10 alkotás). Tudnak tájékozódni a legfontosabb műfajokban és a stíluskorszakokban. A műveket kontextusba helyezve képesek saját élményeket is felidézni, választásaikat meg tudják indokolni. Különbséget tudnak tenni világi zene és az egyházzene között Zenehallgatás Klasszikus zenei anyag A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint történik. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között némelyekből csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Népdal, hangszeres népzene, nemzetiségeink népzenéje, verbunkos zene Gregorián ének és ortodox egyházi zene. Trubadúr és minnesänger dalok (pl. Adam de la Halle, Moniot de Arras, Walter von der Vogelweide, Neidhart von Reuenthal) Josquin : Ave vera virginitas Mosto : Gyulafehérvári madrigálok Tinódi Lantos Sebestyén : Summáját írom, Egervár viadaljáról való ének Balassi Bálint : Megzenésített verseiből Claudio Monteverdi: Orfeo opera, Boldog lelkek tánca Johann Sebastian Bach: II. Brandenburgi verseny, H-moll szvit Johann Sebastian Bach: d-moll toccata és fúga, BWV 565 Georg Friedrich Händel: Messiás oratórium, részletek, Antonio Vivaldi: hegedűversenyek, Négy évszak XVII-XIII.sz.-i magyar táncok Joseph Haydn: G-dúr, Üstdobütés szimfónia, Oxford szimfónia-részletek W.A. Mozart: A varázsfuvola részletek, Requiem-részletek Ludwig van Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, Op. 125 zárótétel Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal műveiből 11

12 Tematikai egység/ Fejlesztési cél 10. évfolyam Zenei reprodukció Éneklés Órakeret 12 óra szabad felhasználható (Kottaolvasás és zeneelméleti befogadó tevékenység) órakeret +2 óra Előzetes tudás A 9. évfolyamon megismert népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során kialakult éneklési képességek, zenei ismeretek. A tematikai egység A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési készség fejlesztése. nevelési-fejlesztési További dalkincsbővítés, a motivált és örömteli éneklés kialakítása, helyes céljai énektechnikával és hangképzéssel. Stílusos, kifejező éneklésre való törekvés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Zeneirodalmi szemelvények éneklése tiszta intonációval és helyes hangképzéssel az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról): Az alábbi stíluskorszakból egy-egy dal vagy dalrészlet éneklése, néhány rövid zenei téma: romantikus, XX. századi. Magyar nyelv és irodalom: verbális kifejezőkészség fejlesztése, dalok szövege, költői eszközök megfigyelése a zenei kifejezésben, szimbolika. Egyszólamú világi és egyházi vokális anyag, és hangszeres művek témái a zenehallgatás anyagából válogatva. Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válogatva (a Zenehallgatási anyag megfelelő része a magyar szerzők, műveiből ad ajánlást). Magyar népzene és történeti dallamok (az alábbi tematikus csoportokból válogatva): új stílusú népdalok, -- a táncházban énekelt népdalok ( táncház lehetősége ) Idegen nyelvek: más népek dalai eredeti szöveggel. szabad felhasználható órakeret : +2 óra Kulcsfogalmak/ fogalmak Népzene ( táncház, népies műdal, csárdás); egyházzene (spirituálé); világi zene (romantikus dal, szórakoztató zenei dal). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Ritmikai és dallamvariálási készség, tonális és funkciós érzet, fejlődő formaérzék, harmóniai alapkészségek. Órakeret 4 óra A korábbi évek generatív és kreatív készségfejlesztés tevékenységeinek ismétlése a korosztály elvárható zenei képességének és jellemző érdeklődésének megfelelő zenei példákon keresztül személyiségfejlesztés. 12

13 Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmus, metrum: Összetett és aszimmetrikus metrumokhoz kapcsolódó improvizációs gyakorlatok tapssal és ütőhangszerekkel, szabályos és szabálytalan hangsúlyozás, metrumváltások. Dallam: Ismert dallamra új szöveg illesztése. Versmegzenésítés. A zenei és a szöveg hangsúlyai (prozódia) a gyakorlatban. Klasszikus és populáris műfajok. Zenei prozódia megfigyelése, reprodukciója. Harmónia: Harmonikus és diszharmonikus együtthangzás megismertetése, az adott lehetőségek szerinti megszólaltatása (csoportban). Rögtönzés lehetőségeinek bemutatása: Az énekes és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó dallamalkotási módok: díszítés a népzenében és műzenében, Ismert dallamhoz ritmuskíséret vagy adott ritmuskísérethez dallamalkotás. Egyszerű ritmus és harmónia kíséret alkotása: osztinátó, tercelés. Kreatív közreműködés a tanult ritmikai, metrikai, dallami és harmóniai elemekből létrehozott és a tanult formai eszközökkel szerkesztett kompozíciók megszólaltatásában. Kulcsfogalmak/ fogalmak Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás egyszerű dallamra, versmegzenésítés, szöveg hangsúlyok, prozódia. Idegen nyelvek: idegen nyelvű szövegek és fordításainak összehasonlítása a prozódia szempontjából. Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése a zenei formákon keresztül. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Zenei szerkesztésmód (egyszólamú dallamalkotás egyéneneként), metrumfajta (egyszerű, összetett,), szabályos és szabálytalan hangsúlyozás, prozódia. tonikadomináns (T-D). Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Zenei befogadás Zenehallgatás A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése. A befogadói kompetencia erősítése, az ismeretek kronológiai rendszerezésével. Tájékozottság a zeneművek műfajában és a zenei stílusokban. Önálló elemzés, véleménykifejtés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei részletek felismerése. Órakeret 16 óra Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a műzene 13

14 Népzene: Népdal, hangszeres népzene, népies műdal, cigányzene. irodalmi kapcsolódásai, átköltés, humor. Klasszikus zene: Az európai műzene alakulás napjaink zenéjéig legfontosabb stílusjegyek, műfajok és zeneszerzők. Romantika dalciklus, hangszeres előadási darabok, opera és zenedráma (nemzeti jelleg a zenében, hangszeres virtuozitás, összművészet, az érzelmek szélsőséges megjelenítése, miniatűr kompozíciók és monumentalitás formai és dallami jellemzők: szabad formák, kromatikus dallamalkotás, díszítés). A századforduló és a XX. század zenéje a stílusegység felbomlása, új zenei irányzatok (impresszionizmus, verizmus, dodekafónia, avantgárd, experimentális zene, expresszionizmus, elektronikus zene). Korunk zenéje a második világháborútól napjainkig. A klasszikus zenén túl: Szemelvények a jazz zene kezdeteitől napjainkig, a beat és a klasszikus rock, a világzene, a zenés színház rockopera, a szórakoztató zene műfajai, filmzene és alkalmazott zene. A mai populáris zene irányzatai. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése (pl. hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával). Kulcsfogalmak/ fogalmak Stílusjegy, műfaj. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a zene történelmi kapcsolódásai, zene a főúri rezidenciákon, zene a liturgiában, polgárosodás és a nyilvános koncerttermek, operaházak. Idegen nyelvek: zenehallgatási anyag idegen nyelven. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Informatika: zenei információgyűjtés az internet segítségével. A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén A tanulók az énekes anyagból 10 dalt és műrészletet emlékezetből kifejezően énekelnek csoportosan. Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor felidézésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is. Egyszerűbb kánonok éneklése csoportosan. A tanulók a generatív tevékenységek eredményeként érzékelik, felismerik a zenei kifejezés, a forma, a műfaj és a zenei eszközök közti összefüggéseket. Képesek a műalkotások üzenetét felismerni, a bennük megjelenő sors- és magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus tartalmukat megérteni. A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális sokszínűségében eligazodnak. 14

15 A tanulók sokféle zenei stílust, korszakot, zeneművet megismertek (min. 10 alkotás). Tudnak tájékozódni a legfontosabb műfajokban és a stíluskorszakokban. A műveket kontextusba helyezve képesek saját élményeket is felidézni, választásaikat meg tudják indokolni. Különbséget tudnak tenni világi zene, egyházzene, szórakoztató, alkalmazott zene, programzene, abszolút zene között. Zenehallgatás Klasszikus zenei anyag A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint történik. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az ének-zene óra keretei között némelyekből csak részletek meghallgatására van mód (pl. szimfóniatétel, daljáték, opera). A megfelelő részletek kiválasztásához a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. Népdal, népies műdal, cigányzene Franz Schubert: Erlkönig, Op. 1. D. 328, Befejezetlen szimfónia-részletek romantikus szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák). Felix Mendelssohn-Bartholdy: Nászinduló, Hegedűverseny-1.tétel Robert Schumann: Dichterliebe, Op. 48 részletek Liszt Ferenc: Magyar rapszódiák, Liszt Ferenc: Les preludes szimfonikus költemény Giuseppe Verdi: A trubadúr részletek, Aida-- részletek Richard Wagner: Lohengrin-nyitány, A walkür A walkürök lovaglása Giacomo Puccini: Pillangókisasszony (Madama Butterfly) opera részletek Gustav Mahler: V. (cisz-moll) szimfónia, IV. tétel Adagietto Erkel Ferenc: Operáiból : Bánk bán-részletek, Hunyadi László-részletek Muszorgszkij, Csajkovszkij műveiből részletek Claude Debussy: Clair de lune (Holdfény) Maurice Ravel: Bolero Gershwin : Kék rapszódia Carl Orff: Carmina Burana Bartók Béla: Concerto-részletek, Csodálatos mandarin-részlet, Gyermekeknek részletek Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, Kállai kettős, Gyermek és nőikarok, Vegyeskarok szem. Kurtág György: József Attila-töredékek Eötvös Péter: Mese (1968), Tücsökzene (1970) Arnold Schönberg: Pierrot Lunaire, Op. 21 Steve Reich: Zene 18 zenészre (Music for 18 Musicians). Populáris zenei szemelvények A szakközépiskola évfolyamának énekes és a zenehallgatási anyagában megjelennek a klasszikus kompozíciós műalkotásokon és a népzenén kívül eső műfajok is. Gonda János: A populáris zene antológiája című írását és CD-it használjuk. A dalokat a tanár vagy a növendékek kísérhetik gitárral és/vagy zongorán. A tanár a dalokat szabadon válogatja össze a könnyűzene világából. 15

16 Minimum követelmények 9. évfolyam 1. félév. Népzene: A magyar népdalok stílusrétegei A népdalgyűjtésről ( a kezdetek ) Régi stílus jellemzői; Jeles napok, sirató, pszalmodizáló dallam, ballada meghatározása Népi hangszerek felismerése, megnevezése (zenehallgatás alapján) : furulya, duda, citera, tekerőlant, cimbalom Éneklés: népdalcsokor ( szabadon választva a tanult népdalokból 3 ) Zenetörténet: Az ókor zenéje A középkor egyházi zenéje: gregorián zene általános jellemzői, gregorián ének fogalma, szolmizáció kialakulása A középkor világi zenéje: francia /trubadúr/ és német /minnesang/ dalköltészet jellemzői A reneszánsz zene: korszak általános bemutatása; motetta és a madrigál műfaji jellemzők meghatározása korszak jellemző hangszerei Éneklés: 1-1 dal, vagy dalrészlet: trubadúrének motetta vagy madrigál /részlet/ Zenetörténet: 9. évfolyam 2. félév. A XI.-XVI. század magyar műzenéje: Magyar és közép-európai kultúra találkozása: Ómagyar Mária siralom, gregorián himnuszok, Nádorkódex Magyar főúri reneszánsz: Mátyás király udvari zenéje, Históriás ének fogalma; Tinódi Lantos Sebestyén életútja, Balassi Bálint versei megzenésítve Magyar táncok a XVI. században: Ungaresca fogalma Barokk zene általános jellemzői; híres zeneszerzői (Vivaldi, Bach, Händel életútja röviden) főbb műfajok felsorolása, meghatározása: /énekes műfajok: opera, oratórium, kantáta, passió/ /hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, rondó, korál, prelúdium és fúga/ Barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása A XVII.-XVIII. század magyar műzenéje: táncmuzsika, 16

17 Esterházy Pál élete Bécsi klasszicizmus általános jellemzői; híres zeneszerzői ( Haydn, Mozart, Beethoven életútja röviden) főbb műfajok felsorolása, meghatározása: /szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus opera, műdal/ Klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása A reformkor zenei élete : a magyar verbunkos zene jellemzői Éneklés: 1-1 dal, vagy dalrészlet, dallam: históriás ének ungaresca dallam barokk dal vagy ária részlet, vagy korál dallam virágének vagy diákdal, bécsi klasszikus dal verbunkos dallam Népzene: 10. évfolyam 1. félév. A magyar népdalok stílusrétegei Új stílusú népdalok jellemzői Hangszeres népzene, csárdás, cigányzene, Éneklés: népdalcsokor ( szabadon választva a tanult népdalokból 3 ) Zenetörténet: Romantika korszaka, stílusjegyei híres zeneszerzői (XIX sz. 1. fele : Korai romantika és virágkor: Schubert, Mendelssohn, Chopin, Brahms, Liszt Ferenc, Verdi, Wagner, Muszorgszkij, Csajkovszkij életútja röviden) főbb műfajok felsorolása, meghatározása / romantikus műdal-dalciklus, romantikus versenymű, hangszeres karakterdarabok, szimfonikus költemény, romantikus opera, zenedráma, nemzeti opera / Romantikus zenekari hangzás jellemzői Éneklés: 1-1 dal, vagy dalrészlet, dallam: Schubert egyik dala Brahms: Bölcsődal Muszorgszkij: Sétamotívum 10. évfolyam 2. félév. Zenetörténet: A XIX. század magyar zenéje: népies műdal magyar nemzeti opera megteremtése Erkel Ferenc életútja; híres operái Késői romantika (XIX. sz. 2. fele) jellemzői híres zeneszerzői (Dvorak, Smetana, Puccini-verizmus) : életútjuk röviden A századforduló zenéjének ( XIX.-XX. századforduló ) jellemzői Impresszionizmus Zenei impresszionizmus; Zenekari hangzás jellemzői 17

18 híres impresszionista zeneszerzők ( Debussy, Ravel életútja ) XX. század zenéje jellemzők, a stílusegység felbomlása Új zenei irányzatok (dodekafónia, szerializmus, expresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus, elektronikus zene) meghatározása röviden XX. sz.-i színpadi oratórium : Carl Orff életútja röviden ( Carmina Burana című műve) Leghíresebb magyar zeneszerzők : Bartók Béla és KodályZoltán munkássága; főbb műveik felsorolása A klasszikus zenén túl: Jazz zene kezdeteitől napjainkig: jazz jellemzői, tipikus hangszerei beat és a klasszikus rock, világzene, a zenés színház musical, rockopera, operett szórakoztató zene műfajai, filmzene és alkalmazott zene. mai populáris zene irányzatai. Éneklés: 1-1 dal, vagy dalrészlet, dallam:1 régi stílusú és 1 új stílusú népdal (tanultakból bármelyik) 1 műdal bármilyen zenei korszakból (tanultakból) XX. századi dallamokból: Kodály : Psalmus Hungaricusból: Mikoron Dávid 1 Szórakoztató zenei dal (bármelyik lehet, önálló döntés alapján) 18

19 Érettségi témakörök A részletes követelmények használata és felépítése A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten. A középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsga követelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére. Az ének-zene érettségi vizsga azonban nem vállalhatja a hangszeres tudás mérését. A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségivizsga-követelmények teljesítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, a évfolyamon az iskolának további - törvénybe foglalt - óraszámokat kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK 1. Reprodukálás Témakör Középszint 1.1. Éneklés A helyes hangzóformálás A pontos szövegejtés és ritmus Az intonációs biztonság A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Népzene 20 magyar (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött) népdal előadása szöveggel,emlékezetből. Műzene Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése a korszakonként választott dalokban. -Középkor -Reneszánsz -Barokk -Bécsi klasszika -Romantika -Századforduló -XX. századi és kortárs zene 19

20 1.2. Műelemzés Népzene Műzene Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. Megadott korszakokhoz kapcsolódó dalok elemzése -Középkor -Reneszánsz -Barokk -Bécsi klasszika 2. Befogadás 2.1 Zenetörténet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak,előadási jelek, hangszerek ismerete Népzene A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján. Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása: -Középkor -Reneszánsz -Barokk -Bécsi klasszika -Romantika -Századforduló -XX. századi és kortárs zene 2.2. Zenefelismerés Művek felismerése megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján. A zenefelismerés hangzó anyaga központilag megadott. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése Műzene Korszak, műfaj meghatározása a zenefelismerés hangzó anyagában megadott zeneszerzők műveinek alapján. -Reneszánsz -Barokk -Bécsi klasszika -Romantika -Századforduló -XX. századi és kortárs zene 2.3. Zeneelmélet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra. 20

21 2.4. Dallamírás Bécsi klasszika - Stíluskörön kívül - Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2#-2b-ig). 21

22 12. Művészetek Vizuális kultúra 10. évfolyam A szakközépiskola 10. évfolyamán a művészetek műveltségterületben vizuális kultúra tantárgy heti 1 órában van meghatározva. A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztéshez, hisz hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, valamint az, hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában. A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, más minőségű intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni, illetve segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, 22

23 amelyek mindegyike eredeti céljától függetlenül is személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a művészképzés. A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét módszertani segítséget nem biztosít, hisz ez nem feladata, de a fejlesztési követelmények részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv némileg eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától a vizuális kultúra részterületei szerint ( Kifejezés, képzőművészet, Vizuális kommunikáció, Tárgy- és környezetkultúra ) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket, gyakran további tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tartalmi egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül megjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák segítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a további tervezést segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során. 23

24 10. évfolyam Ebben az iskolaszakaszban csakúgy, mint eddig a vizuális kultúra tantárgy az esztétikai, művészeti nevelés érdekében végzi fő tevékenységeit, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a kritikai gondolkodás és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység fejlesztése. A felnőtté válás folyamatában különösen fontos az önismeret, a reális önértékelés erősítése, amely kiváltképp a tantárgy sajátosságából eredő alkotótevékenységhez kapcsolódó, egyénre szabott feladatokon keresztül érhető el. Ugyanakkor egyrészt a fejlesztési cél tartalmaként választott társadalmi problémák vizsgálata, másrészt a tantárgy jellemző módszertanából következő munkamódszer (pl. gyakori csoportmunka), erősítik a szociális kompetenciát, az egymás iránt érzett felelősségvállalást. A médiatudatosság fejlesztését különösen indokolja a kortárs társadalom igénye, amely a fiatalok médiahasználati szokásai miatt egyre fontosabb szerepet kap az adott iskolaszakaszban. E fejlesztés fontosságának hangsúlyozása különösen indokolt az adott tantárgyban, hisz az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadás mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, mivel az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. A fentiekből is következik, hogy e korosztályban kevésbé a kifejező szándékú rajzi, festészeti produktumok létrehozása a cél, mint inkább a technikai médiumok felhasználásával létrehozható produktumok elkészítése, amely egyúttal hozzájárul a digitális kompetencia fejlesztéséhez, illetve a közvetlen környezet, a mindennapi vizuális jelenségeinek értelmezése. Ebben az iskolaszakaszban a vizuális kultúra részterületei közül a Vizuális kommunikációhoz kapcsolódó fejlesztés kerül előtérbe, amely közvetlen kapcsolatban van a médiafogyasztás tudatosságának erősítésével, illetve a Tárgy- és környezetkultúra részterület vizsgálatával a környezettudatos életforma jelentőségének megértése és elfogadása nyer fontosságot. Miután a tantárgy kultúraközvetítő szerepe ebben az iskolatípusban is erős, egyre lényegesebb a befogadó tevékenység jelenléte a tanórán, méghozzá más kapcsolódó tárgyakban szerzett ismeretek, tapasztalatok koherens felhasználásával. Az alsóbb iskolaszakaszban (5 8. évfolyamon) a gyerekek már ismerkedtek a különböző kultúrák és korok vizuális művészeti megjelenéseivel, adott esetben kronologikus változásaival, e szakaszban az ismeretek rendszerezése, szintézise, illetve az adott órakeretben a kronologikus megközelítés helyett a tematikus alapon rendezett tartalomfeldolgozás, egy problémaközpontú közvetítés ígér hatékonyságot. 24

25 10. évfolyam 36 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Órakeret 11 óra A vizuális kifejezés eszközeinek felhasználása az alkotómunka és a vizuális elemzés során. Önkifejezés alkalmazása az alkotó tevékenységekben. A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alkotások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A megfigyelés segítségével műelemző módszerek alkalmazása. Különböző ábrázolási rendszerek felismerése, értékelése műalkotásokon. Érzelmek, hangulatok, személyes gondolatok önálló vizuális megjelenítése. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Megfigyelt és elképzelt téri helyzetek ábrázolása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok, témák, illetve problémakörök önálló értelmezése többféle szempont alapján. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. Összehasonlítás során önállóan kialakított szempontok érvényesítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel). Különböző színekkel (pl. telített, derített, hideg, meleg színek) hangulati hatás kifejező megjelenítése (pl. feszültség, nyugalom). Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl. emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás), legfontosabb változások lényegének kiemelése és összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban. Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés, elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott vagy önállóan választott társadalmi probléma feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környezetszennyezés, szegénység). Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: korstílusok, irányzatok társadalmi és kulturális háttere. Magyar nyelv és irodalom: Irodalmi szöveg értelmezése. Szöveg és kép kapcsolata. Stílusirányzatok, stíluskorszakok irodalmi jellemzői, képzőművészeti párhuzamok. Könyvtárhasználat. Ének-zene: Zenei kifejezés. Művészettörténeti és zenetörténeti összefüggések (korszakok, stílusok kiemelkedő alkotók, műfajok). Zenei befogadói tapasztalatok. Informatika: számítógépes képszerkesztő program felhasználó szintű alkalmazása. 25