HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 15. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 15. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli vizsga 1911 I. összetevő

2 Fontos tudnivalók A válaszokat a jelölt helyeken a sorszám utáni vonalra kell írni. Válaszként a vonalra írt megoldás fogadható el. Áthúzott, átírással javított válasz nem fogadható el. Ha a vizsgázó a választ nem csak a vonalon jelölte meg, válaszként a vonalon található válasz fogadható el. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / május 15.

3 1. Mit lát a képen? 1 pont a.) tuba b.) trombita c.) harsona d.) szaxofon e.) szárnykürt 2. Mit lát a képen? 1 pont a.) DAW Time Line b.) hangszcenárium sablon c.) színpadi szcenárium sablon d.) script sablon 3. Válassza ki a Bauhaus ülőbútort! 1 pont a.) b.) c.) 4. Melyik a színpad része? 1 pont a.) díszletraktár b.) zsöllye c.) Proszcénium d.) zenekari árok 1911 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / május 15.

4 5. Melyik hangreprodukció esetén használunk négynél több hangcsatornát? 1 pont a.) monó b.) sztereó c.) kvadrofon d.) surround 6. Minek a rövidítése a BPM? 1 pont a.) Binaural Photo Montage b.) Beats Per Minute c.) Bars Per Minute 7. Mi található a proszcénium és a nézőtér között? 1 pont a.) hátsószínpad b.) előszínpad c.) oldalszínpad d.) járás 8. A szcenárium jellemzően 1 pont a.) a filmforgatás b.) a színházi előadás c.) a hangfelvétel kelléke. 9. Melyik kimeneti jel a leghangosabb? 1 pont a.) -20 dbu b.) 0 dbu c.) -5 dbu 10. Melyik eszköz tartozik a trombitához? 1 pont a.) b.) c.) 11. Melyek a színházban használt vezérelhető világítástechnikai eszközök? a.) dimmer b.) kijáratmutató c.) stroboszkóp d.) kottalámpa 2 pont 1911 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / május 15.

5 12. Nevezze meg az alábbi két eszközt! 2 pont ) 2.) a.) teleobjektív b.) csapó c.) halszemoptika d.) vaku e.) máltai kereszt f.) tripod g.) videó rekorder h.) írisz 13. Jelölje meg, hogy a meghatározás az alábbiak közül melyik fogalomra vonatkozik! 2 pont Művészeti alkotás, amelyet papír, fénykép, textil, fa, fém vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. a.) párhuzamos montázs b.) belső montázs c.) szekvenciális montázs d.) kollázs 14. Hányszoros viszonynak fele meg a 6 db? 2 pont a.) kétszeres b.) tízszeres c.) százszoros 15. Milyen mikrofont használunk filmforgatáshoz boomon az alábbiak közül? 2 pont a.) gömbi b.) kardioid c.) nyolcas d.) puska 16. Kapcsolja össze a neveket a felsorolt megnevezésekkel! 4 pont a) Jean Marie Jacquard 1. Windows 1 pont b) Neumann János 2. a számítógép elvi felépítése 1 pont c) Bill Gates 3. Apple 1 pont d) Steve Jobs 4. lyukkártya 1 pont 1911 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / május 15.

6 17. A megadott négy animációs film címéhez válassza ki a névsorból azokat, akik 4 pont, rendezőként fémjelzik azt! a.) A legkisebb ugrifüles b.) Vili a veréb c.) A két bors ökröcske d.) Magyar népmesék 1 Cakó Ferenc 2 Dargay Attila 3 Foky Ottó 4 Gémes József 5 Jankovics Marcell 6 Macskássy Gyula 7 Nepp József 8 Sajdik Ferenc 9 Marék Veronika 10 Rófusz Ferenc 11 Ternovszky Béla 12 Varga Csaba 18. Párosítsa az axonometrikus rajzokat és a nézeti képeket! 4 pont Melyikek tartoznak össze? A számokat a vízszintes vonalra írja! 4 pont a) kotta 1. c-d-e-f-g 1 pont b) előjegyzés 2. partitúra 1 pont c) tempó 3. kulcs 1 pont d) hangmagasság 4. BPM 1 pont 1911 írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / május 15.

7 20. Melyik két eszköz tartozik össze? Adja meg a párok betűjeleit! 4 pont a b c d e f g h 1911 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / május 15.

8 I. Tesztfeladatok a feladat sorszáma pontszám maximális elért maximális elért Az I. rész pontszáma 40 dátum javító tanár I. Tesztfeladatok pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt dátum dátum javító tanár jegyző Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! 1911 írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / május 15.

9 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 15. HANG-, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 15. 8:00 II. Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli vizsga 1911 II. összetevő

10 Készítse el az alábbi szöveg hibamentes változatát a Forras könyvtárban található Interaktív feladat_1911.wav hangállományból. A feladat elvégzésének első lépése: nyisson üres munkafájlt, a munkafájl neve azonosítójele legyen a Megoldas könyvtárban. A jelfolyamnak folyamatosnak kell lennie. A kész hanganyagot egy összefüggő.wav formátumú állománnyá kell összeírni. Szöveg: Hogyan működik az emberi fül? A fül akusztikai, mechanikai, hidrodinamikai és elektromos jelátalakító, idegvezetési és agyi szerkezet. Bonyolult és nem minden részletében ismert érzékszerv. Három fő részből áll, a külső fülből, a középfülből és a belső fülből. A külső fület a fülkagyló és a mintegy 2,5 cm hosszú hallójárat alkotja, amelyet a dobhártya zár le. A külső fülnek sajátos átviteli tulajdonsága van, amely a hang különböző beérkezési irányától függően változik. A hallójárat különösen azokat a hangokat közvetíti jól a dobhártya felé, amelyek hullámhosszának egynegyede megegyezik a hallójárat hosszával. A középfülben izmok három hallócsontot tartanak, a kalapácsot, az üllőt és a kengyelt, amelyek egymáshoz ebben a sorrendben kapcsolódnak. A kengyel a belső fül ovális ablakához tapad. Az ovális ablak transzformációs feladatot lát el, amely azért szükséges, mert a hangenergia a külső fülben levegőben, a belső fülben viszont folyadékban terjed. A dobhártya akusztikailag jól illeszkedik a levegőhöz (800 Hz-es frekvencián a legjobban) emiatt a levegő rezgéseit csaknem veszteség nélkül átveszi. A középfül hallócsontokat tartó izmai a dobhártyát képesek megfeszíteni és a kengyel talpát az ovális ablaktól elhúzni. Amikor a dobhártyát hirtelen nagy 1911 írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / május 15.

11 hangnyomás éri, akkor a szervezetünk ezzel a módszerrel reagál a belső fül érzékeny részeinek védelme érdekében. A belső fül egy sokkal bonyolultabb szerkezet. Nemcsak a hallásérzékelés, hanem az egyensúlyérzékelés szervét is tartalmazza. Az egyensúlyérzékelés szerve három térirányban elhelyezkedő, három félkörös ívjárat. A hallószerv egy csigaszerűen megcsavarodott kettős cső: a csiga. Az egyik cső a felső csatorna bemenete az ovális ablak. A másik cső az alsó csatorna a csövek túlsó végén, a csigalyukon át belenyílik a felső csatornába, úgy is mondhatnánk, hogy egyetlen cső van, ami visszakanyarodik. A csatornákban folyadék van. Az ívjáratokat és a csigát a csarnok kapcsolja egymáshoz, és az egész barlangrendszer egyetlen közös folyadékkal telt egységet alkot a sziklacsontokban a fej két oldalán. A hangenergiát a kengyel talpa juttatja el az ovális ablakon át a belső fülbe. Az így keltett folyadékhullámok végigfutnak a csigában lévő kettős cső felső csatornájának teljes hosszában, majd ott a kis nyíláson, a csigalyukon át az alsó csigatérben visszafelé terjednek. A kengyel a kettős csatorna kezdeténél az ovális ablakhoz tapad. Az ablak egy hártyás lezárás, ami a nyomásingadozásokat átveszi és átadja a folyadéknak. A nyomáshullámok a folyosó végéről nem verődnek vissza, hanem a csigalyukon át eljutnak az alsó csatornába, egészen egy az alsó cső végén lévő másik hártyáig, a kerek ablak hártyájáig. Ez a hártya fontos nyomáskiegyenlítést végez. E nélkül az összenyomhatatlan folyadékban a hullámok visszaverődnének, állóhullámok jönnének létre, ami az egymás utáni hangok érzékelését nehezítené. Békésy György Nobel díjas professzor mutatta ki, hogy a hallásérzékelést a folyadékban úgynevezett haladó hullámok keltik, amelyek már az első visszaverődés előtt lecsillapodnak. Így válik lehetővé, hogy 1911 írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / május 15.

12 a fül elég gyorsan érzékelje a különbséget két egymás után hallott különböző frekvenciájú hang között. A hallás felfogó készülékei a csiga felső csatornájának mentén végigfutó, az úgynevezett Corti-féle szerv alaphártyáján ülő idegsejtekben rendeződnek el. A csigában a hang hatására kialakuló haladó hullámok amplitúdója az ovális ablaktól távolodva növekszik, elér egy maximumot, majd ezt követően gyorsan csökken. A maximum helye az alaphártyán mindig a hang frekvenciájától, a hang magasságától függ. Az érzékelő idegsejtek a Corti-féle szerven a hullámoknak megfelelő jeleket elektromos impulzusokká kódolják. Mindig a hullám amplitúdó maximumának környezetében levő sejtek kapnak elegendő gerjesztést ahhoz, hogy impulzusokat küldjenek az idegpályákon az agy felé. A hallott frekvencia ekképpen helyfüggvénnyé transzformálódik a csiga csatorna mentén. Békésy György ezért a hallás magyarázatért kapott Nobel díjat. Hogyan hallunk irányokat? A virtuális valóság létrehozása során hangforrásokat hozunk létre és irányinformációval látjuk el azokat, összességében pedig olyan akusztikus környezetet igyekszünk létrehozni, amely a lehető legjobban hasonlít a valóságra. Ebben az egyik legfontosabb paraméter a hangforrások helyének meghatározhatósága, a lokalizáció, amelynek szükséges feltétele az irányinformáció tökéletes átvitele. A térhatású, binaurális vagy másképpen kétfülű technikák magukba foglalják mind azokat a hangfelvételi, lejátszási szintetizálási technikákat, ahol az a cél, hogy a dobhártyán a természeteshez hasonló akusztikus jeleket hozzunk létre. Valósághű hangélmény csak akkor lehetséges, ha ezeket az akusztikus jeleket 1911 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / május 15.

13 megfelelő pontossággal képesek vagyunk a hallgató dobhártyáján létrehozni. Pontosabban, ha képesek vagyunk a dobhártyákon újra létrehozni azt a hangnyomás függvényt, mely egy adott fizikai hangtérben egy korábbi hangesemény alkalmával keletkezett. Ekkor mondhatjuk azt, hogy átvittük tökéletesen az akusztikus információt. Mindez persze csak elméleti feltevés, mivel a tökéletes reprodukció a gyakorlatban soha nem jöhet létre. Az emberi hallás folyamatában a külső fül, a középfül, a belső fül és az agy egyformán fontos szerepet játszik. A térbeli hallás szempontjából a külső fülnek és a fejnek, valamint a vállaknak van döntő jelentősége. A külső fül és a fej viselkedésének leírása egy sajátos, csak mérhető, matematikailag csak megközelítően pontos átviteli függvénnyel lehetséges. Ezt a komplex átviteli függvényt HRTF-nek nevezzük az angol Head-Related Transfer Function kifejezésből. A HRTF függvény megadja az átvitelt a fizikai hangtér bármely pontjától a dobhártyáig a beesési iránytól függően. Ennek következtében a tér minden irányához más és más HRTF függvény tartozik. Lényegében ez a különbözőség tartalmazza az irányinformációt. Ráadásul, mivel minden embernek más-más alakú a füle és a fejformája, a valódi átvitel a HRTF függvényekkel megadottól eltér. Ezért van az, hogy mindenki csak a saját fülével képes pontos irányérzékelésre, egy másik ember fülével nem. A HRTF függvények egy készletet alkotnak, külön a bal és a jobb fülre, minden térirányhoz. Egy hangforrás lokalizációja azt jelenti, hogy képesek vagyunk a helyzetét hozzánk viszonyítva meghatározni. Ez csak véges pontossággal lehetséges. A lokalizációs bizonytalanság nagyban függ a jel és a környezet paramétereitől. Az irányérzékelés két legfontosabb paramétere a füljelek közötti szint-, és 1911 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / május 15.

14 időeltérések. Az emberi hallás lehető legjobb irány felbontó képessége a szemben, elöl irányban található. Mivel a vízszintes síkban a füljelek idő-, és szinteltérése nagy lehet, ezért itt csak 1 2 fok körüli a bizonytalanság mértéke. A fej szimmetria síkjában a jel a két fülbe azonos időben és erősséggel érkezik, ezért a lokalizáció nehezebb. Itt csak a HRTF függvények eltérése érvényesül. A lokalizációs hiba nagyságrendekkel nagyobb, fok is lehet a tévesztés mértéke. Gyakran előfordul, hogy ebben a síkban megjelenő hangforrásoknál nem tudjuk eldönteni, hogy a jelek elölről vagy hátulról érkeztek-e. Különösen lényeges a fejárnyék hatása. Egy, a bal fül tengelyébe eső hangforrás esetén a bal fülbe akadálytalanul jut el a hang, amíg a jobb fül teljesen fejárnyékban van. A jobb fül jele amplitúdóban is lényegesen kisebb, mivel a hang csak másodlagos utakon érkezik be, visszaverődések és elhajlások révén. Ennek a fülnek a jele sokkal zajszerűbb és körülbelül 3 khz fölött szinte alig szállít már értékelhető akusztikai információt. A fej árnyékoló hatása az egyik legrosszabb, ami a fület érő akusztikai jellel történhet. A kétfülű hallás éppen ezért jelentős, mert amíg az egyik fül alig képes információhoz jutni, addig a másik a lehető legtöbbet próbálja kinyerni. A tér és irányérzékelés egy összetett folyamat, amelyben a beérkező hangokra vonatkoztatva egyrészt az időbeli különbség, másrészt a hangosságbeli szintkülönbség játszik fontos szerepet. Az időkülönbség periodikus jeleknél fáziskülönbségnek is értelmezhető. Hallásunk az abszolút fázist egyáltalán nem érzékeli, csak a fáziseltérést. A fáziskülönbségből adódó irányérzékelés a magasabb frekvenciák felé egyre bizonytalanabb. A szinteltéréseket elsősorban nem a távolságból eredő csillapítás befolyásolja, hanem a fej takaró hatása. A szintkülönbség függ a hallott hang magasságától, a frekvenciájától is írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / május 15.

15 A hangforrás térbeli lokalizációját tehát a következők befolyásolják: szintkülönbség, fázis-, vagy időkülönbség, és a HRTF átvitel, az irányfüggő szűrőhatás. Az előre-hátra irányból érkező hangoknál csak a fülkagyló, a fej, a test játszik szerepet. Az ebből adódó amplitúdó eltérések akár db nagyságúak is lehetnek. Képesek vagyunk az akusztikai környezet érzékelésére is, és ez alapján a fizikai környezetre való következtetésre is. Akusztikai környezetünkben többutas terjedés lép fel, a hangforrásból közvetlenül hozzánk érkező hangon túl a tárgyakról, felületekről történő visszaverődések sokasága révén kapunk információt a környezetről. A hangforrás irányának értékelése szempontjából hallásunk a közvetlen, a legkorábban és a leghangosabban beérkező hang irányát részesíti előnyben. Ha a későbbi visszaverődések kb. 40 milliszekundumon belül érkeznek, akkor ezek az irány meghatározását nem fogják befolyásolni. A távolságra egyrészt az érzékelt hangszínből is tudunk következtetni, mert a távolsággal egyre növekvő magashang veszteség jelentkezik, másrészt a direkt hang és a zengőhang arányából is távolságbecslést végzünk, mivel minél közelebb van a hangforrás, annál nagyobb arányú a direkt hang energiája a zengőéhez képest írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / május 15.

16 pontszám maximális elért I. Tesztfeladatok 40 II. Zenei vagy prózai hanganyag vágása 60 Az írásbeli vizsgarész pontszáma 100 dátum javító tanár I. Tesztfeladatok II. Zenei vagy prózai hanganyag vágása pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt dátum dátum javító tanár jegyző 1911 írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / május 15.