VáROsOK JAVAslATA A fenntartható lakóépületekért URBACT II PROJEKT

Átírás

1 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért URBACT II PROJEKT A Cash egy európai URBACT II projekt, mely 9 ország 10 városát és 1 régióját foglalja magába: Bridgend Egyesült Királyság, Brindisi Olaszország, Rhône-Alpes regionális tanács Franciaország, Echirolles Franciaország, Frankfurt Németország, Les Mureaux Franciaország, Eordea Görögország, Tatabánya Magyarország, Utrecht Hollandia, Yambol Bulgária. A projekt célja: új megoldások nyújtása és az új irányelvek promótálása az Európai Unióban az önkormányzati lakások energiahatékony felújítására.

2

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS JOGI KERETRENDSZER PÉNZÜGYI TERVEZÉS A LAKÓK BEVONÁSA ENERGIATERMELÉS ÉS -ELOSZTÁS SZISZTEMATIKUS PROJEKTMENEDZSMENT A CASH ÚTMUTATÓ konklúziója Echirolles városháza, ahol a CASH-hálózat kezdő találkozóját 2010 szeptemberében megtartották tartották. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 3

4

5 BEVEZETÉs URBACT II PROJEKT Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 5

6

7 Útmutató a szociális lakások integrált energiahatékony felújításához Javaslat a városok számára a zöld szociális lakóépületekhez nagyobb EU-s tamogatás elérésére A CASH (Cities Action for Sustainable Housing) egy 11 partnerből (10 város - Utrecht, Tatabánya, Sonderborg, Les Mureaux, Brindisi, Bridgend, Frankfurt, Yambol, Eordea, Echirolles valamint egy régió a Rhône-Alpok régió) álló hálózat, amelyet a franciaországi Echirolles városa vezet. A CASH-projekt célja új megoldások előterjesztése, és új irányelvek kidolgozása az Európai Unión belül a szociális és megfizethető lakások fenntartható felújítása érdekében. A hálózat helyi műszaki szemináriumokat és találkozókat szervezett, hogy megoszthassák tapasztalataikat és jó gyakorlatokat ismerjenek meg olyan kérdések területén, mint a szociális lakóépületekhez kapcsolódó jogi keretrendszer, a polgárok részvétele, valamint az energiahatékony beruházások műszaki és pénzügyi szempontjai. 1. Technológiai fejlesztések Az energiahatékony épületfelújítás technológiai lehetőségei gyorsan fejlődnek. Az eljárások rendelkezésre állása nem jelenti feltétlenül azt, hogy azok minden esetben a legjobban és leghatékonyabb módon alkalmazhatók. A CASHpartnerek több javaslatot is tettek a városok szociális lakásai energiafelhasználásának modernizációjára. Általános indoklás: Bármely felújítási terv magában foglalja a megközelítés, cél, energiaforrások, műszaki berendezések és készülékek kiválasztását, valamint azok megfelelő méretezését. A folyamat egésze megkívánja az érdekelt felek részvételét. A felújítási megközelítés, akár globális, akár lépésről lépésre történik, mindenképp jelentős kérdés. Sok érintett, közöttük főként a közösségek és szociális szállásadók, gyakran maguk teszik fel a kérdést, hogy egy korlátozott számú épület esetében az elvárható energaihatékonysági felújítási célok elérése érdekében járjanak el (80 kwh/m² évente), vagy több épületnél csak néhány összetevő esetében avatkozzanak közbe (pl. szigetelés és üvegezés, vagy energiaelleátás és berendezések, stb.). Körültekintő döntést kell hozni, hogy a települési energiacsökkentési célok felé haladjuk, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal egyéb kötelezettségeket is teljesítsünk, illetve csökkentsük a nagyobb felújítási munkálatok közötti időbeli különbségeket (átlagosan 20 és 30 év között). Konkrét javaslatok: - Tanulmány készítése a hőenergia-igényre tekintettel (fűtés és háztartási melegvíz). - Az igény csökkentési lehetőségeinek keresése (szigetelés, víztakarékosságot biztosító eszközökkel ). - Összehasonlító számítást készíteni a különböző fűtési rendszerekre (csak bojler, bojler és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, hőszivattyú, biomassza tüzelésű fűtőrendszerek -kemencék, kazánok, távfűtés), nem csupán a beszerzési, beszerelési és karbantartási költségekekt, hanem a tüzelőanyag-függőséget és -kibocsátást (CO 2 és egyebek) költségeit is összevetve - nem feledve, hogy a különböző tüzelőanyagok ára a jövőben eltérő módon alakulhat. - Hosszú távú, éves kalkulációk készítése. Az eseti döntéshozatal elkerülése érdekében a szociális szállásadóknak és háztulajdonosoknak strukturális felújítási tervet kell készíteniük, melyben a műszaki, társadalmi és gazdasági szempontok és a környezetvédelem is szerepet játszik. A szürke (rejtett) energiát, beleértve a különböző anyagok / technológiák életciklusuk végén történő elszállításához és újrahasznosításához szükséges energiát is figyelembe kell venni a technológiák kiválasztásakor. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 7

8 2. Jogi keretrendszer A korlátok, igények és lehetőségek alapján a CASHpartnerek közös ajánlásokat fogalmaztak meg egy energiahatékony jogi keretrendszer megalkotására, amelyeket a soron következő Brindisi határozatban el is fogadtak. Általános indoklás: Ahogy a bemutatásban ismertettük, számos olyan uniós szabályozói szöveg létezik, amelyek a városok szociális lakásépítése keretében megvalósuló felújításra vonatkozik. Nem csak európai uniós energiaügyi irányelvek vagy strukturális alapok szabályozása, hanem például a lakbérek befagyasztását célzó közbeszerzési irányelvek és nemzeti jogszabályok is. A vársok és irányító hatóságoknak alkalmazniuk kell ezeket a szabályozásokat, és kellő szaktudásra kell szert tenniük arról, hogy a helyi projektek miként fejthetnek ki pozitív hatást. Konkrét javaslatok: - Helyi szociális lakásépítési klaszterek alakítása. A helyi csoportok a teljes energiahatékony felújítás ellátási láncára kiterjeszthetők, a beszállítóktól, tervezőktől, építészektől a beszerelőkön át a felhasználókig. E csoportokban energiacímkézési rendszer segítségével alakítható ki minőségirányítás. - Biztosítani kell a lakbérek helyi kontextusban való illeszkedéséhez szükséges rugalmas mechanizmust (hátrányos helyzető lakókörzetek) és a meglévő lakbérek emelkedésével szembeni védelem megfelelő formáját. 3. Pénzügyi eszközök Az energiahatékony nagyméretű felújítási műveletek finanszírozási lehetőségeinek javítása érdekében a CASH-hálózat egy sor ajánlást terjesztett elő, amelyeket a Frankfurti határozat keretében nyújtott be. Általános indoklás: A becslések szerint a lakásokat érintő átfogó energiaügyi felújítás átlagosan euró költséget jelent (Franciaországban). A lakásépítés területén széndioxid-kibocsátás csökkentésére meghatározott uniós célok elérése érdekében hozzávetőleg 70 és 180 millió lakóegységet kellene felújítani az alacsony energiafogyasztási szabványok szerint az Európai Unión (EU) belül. Ehhez és millárd eurónak megfelelő energiafelhasználás modernizációs beruházásra lenne szükség a lakóépület-ágazatban 2050-ig, amely az EU energiafogyasztásának körülbelül 27%-át teszi ki. Ez miként érhető el? A nemzeti és nemzetközi klíma- és energiaügyi célkitűzések elérése érdekében több forrást, és az európai és nemzeti kormányzatoknak nagyobb hozzájárulást kellene biztosítaniuk valamennyi lakástulajdonos számára. A rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket hosszú távú tervezésre kell alapozni, és jobban kell koordinálni. Konkrét javaslatok: - A nemzeti és regionális forgóalapok (a lakbérre vagy villanyszámlákra kivetett további díjak támogatásával) fontos pénzügyi eszközök lehetnek a hosszú távú és nagyméretű projekteknek kedvezve. - Független harmadik fél kezelő entitásokat kell létrehozni vagy támogatni a műszaki, pénzügyi és szervezeti szempontok megszervezéséhez, valamint az intézkedések nyomon követéséhez. Ezek az entitások a lakások szállásadói/ tulajdonosai és az albérlők közötti párbeszédet segíthetnék elő. Ezt a szerepet a helyi/regionális alapítványok, energiaszolgáltató vállalatok vagy akár a bérlők alkotta szervezetek is felvállalhatják. - Az energiaügyi fejlesztések integratív és optimális úton történő végrehajtásához lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy csökkenthetők legyenek a víz-, villamos energia és hulladékszállítási szolgáltatások - második lakbér költségei. - Az Európai Alapokat, mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) nem csak általános energiaügyi intézkedésekre kellene biztosítani, hanem emellett integratív megközelítés mellett a szociális lakásépítésre is koncentrálniuk kell (energia, élőhely, karbantartás és integráció). 8 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

9 4. A lakók bevonása Az energiahatékonysági (EH) felújítási folyamatban és az energiafogyasztás csökkentésében a polgári részvételhez lényegi ajánlásokat fogalmaztak meg a CASH-partnerek a Bridgendi határozat keretében. Általános indoklás: A klímaváltozás elleni harcban ambíciózus irányelvekre és városi klímapolitikára van szükség, amelyek csak a polgárok részvételével lehetnek hatékonyak, az alább felsorolt okok miatt. Elsőként azért, mert a lakásépítési ágazatban sok energia takarítható meg, nem csak a műszaki lépésekkel, hanem a viselkedés és szokások megváltoztatásával. Korábbi tanulmányok szerint az elfogyasztott energia hozzávetőleg 10%-a megtakarítható lenne a rutinszerű szokások megváltoztatásával (villanykapcsolók lekapcsolásával, a hőmérséklet csökkentésével, stb.). Másodszor, sok műszaki energiahatékonysági intézkedés kevésbé lenne hatékony, ha a hozzá kapcsolódó viselkedésbeli változások nem mennének végbe. Harmadszor pedig, ott van a befektetésre való hajlandóság. Az emberek azon döntésének, hogy energiahatékony háztartási készülékekbe fektessék pénzüket előfeltétele, hogy kellő tudással és tudatossággal bírjanak. E három okból kifolyólag a polgárok részvétele elengedhetetlen és szükségszerű része bármely klímaváltozást célzó politikának. Konkrét javaslatok: A CASH-partnerek az alábbi javaslatot adják: Fontos, hogy a politika végrehajtásának minden szakaszában részt vállaljanak a polgárok is, például: - a tervezési szakasztól, és a felújítási folyamatok valamenynyi szakaszáig az energiahatékony felújítás megvalósítása, a berendezések és rendszerek átvételének, valamint a felújított EH épületek megfelelő működésének biztosítása érdekében. - Az ütemezések az albérlőkkel való közös kidolgozása nem csak az otthonok energiahatékonyságát, de a polgárok egészségét és lakókörnyezetük környezetét is javítja, hogy az albérlők számára lehetővé tegyük, hogy energiahatékony otthonuk legyen, és változtassanak szokásaikon. E célkitűzés elérése érdekében a CASH-partnerek javaslata például az innovatív eszközök olyan elegyének használata, amely a valamennyi érdekelt, például független energiaügyi tanácsadók, képzett szakemberek, az energia nagykövetei közötti párbeszédet, akik tudják, hogy miként lehet megváltoztatni a polgárok szokásait és viszonyulását, és megismertetni velük az energiahatékony felújítás előnyeit. 5. Energiatermelés és -elosztás A CASH-partnerek a szociális lakásépítésben használandó hatékony energiatermelő és -elosztó rendszerekre vonatkozó ajánlásait a Sønderborgi nyilatkozat tartalmazza. Általános indoklás: Az energiahatékony felújítás nem csupán a szigetelés, fűtési és szellőztetési rendszerek műszaki kérdéseit érinti, hanem az energiaforrásokkal és azok a lakóegységekbe történő elosztásával, a lakók által fizetendő költségekkel és a széndioxid-kibocsátás szempontjait is. A feljújítás végrehajtásának módja, a műszeki lehetőségek és a lépések hatékonysága gyakran függ az adott épülethez rendelkezésre álló energiaformáktól és -forrásoktól. Az egységnyi energiára jutó széndioxid-kibocsátás, akárcsak az egységnyi energiára jutó költség nagy mértékben eltérő lehet a különböző energiakeverékek esetében. Ezért a CASH-partnerek javaslata a stratégiai energiatervezés az adott város esetében legalkalmasabb energiaügyi forgatókönyv használata (például az alacsony költségű vagy a legkisebb hatással bíró energiaügyi forgatókönyv?) és a legmegfelelőbb energiaforrások kiválasztása. A fosszilis energiahordozókat kevesebb kwh-ra jutó építési költség és magas termelési költség jellemzi, amely változó energiaköltségeket eredményez a végfelhasználónál. A megújuló energiaellátást viszont nagyobb kwh-ra jutó építési költség, de rendkívül alacsony termelési költségek és energiaegységnyi költségek jellemzik. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 9

10 Konkrét javaslatok: - Több, zöld energiaforrás diverzifikálása rendkívül fontos lépés, és ezért támogatandó. - A kapcsolt zöld hő- és villamosenergia-termelés ugyancsak elősegítendő, mivel rugalmas és hatékony módja az energia átalakításának. A kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés rendkívüli hatékonyságot és költségmegtakarítást (a teljes elsődleges energia több mint 30%-át a különálló termeléssel) tesz lehetővé, és az energiaszolgáltató vállaltok (szerződéses), a szociális szállásadók vagy albérlők szervezetei valósíthatják meg. - Az albérlő-közösségek részt vehetnek a megújuló energia termelésében és elosztásában a szállítási útvonalak röviden tartása és a költségek tartósan alacsonyan tartása érdekében. - Az európai irányelveknek és finanszírozásnak figyelembe kell venni, hogy a szociális lakásépítés alapkövei és modernizácós területei lehetnek a helyi energiaelosztó-hálózatok, kapcsolt hő- és energiatermelés bevezetése és a fosszilis tüzelőanyagokról megújuló energiaforrásokra történő áttérés megvalósításának kedvezőbb gyakorlati és gazdasági körülményeket biztosítva. - A régióknak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) több mint 10%-át az energiatermelés a szociális lakásépítésben történő modernizációjára kell fordítania. 6. A szociális energiahatékony felújítási projekt megtervezése A CASH-partnerek ajánlásait a szociális lakásépítésben végrehajtandó hatékony energiafelhasználás felújítására a Yambol-nyilatkozat tartalmazza. Általános indoklás: A CASH projekt végrehajtási szakaszának 2 éve alatt több olyan témát vitattak meg, amelyek a szociális lakásépítési hatékony energiafelhasználás felújítását, pédául a technológiai, jogi, pénzügyi, társadalmi és energiatermelési kérdéseket foglalták magukban. Rendkívül fontos ugyanakkor biztosítani ezen összetevők megfelelő felhasználását az energiafogyasztók felújításában tevékenykedő különböző csoportok részvételével és közöttük megfelelő szinergia kialakításával. A szociális lakások energiahatékony feújítása (SHEER) projekt megfelelő tervezése és irányítása hozzájárul a SHEER műveletei hatékonyságának növeléséhez és költségei csökkentéséhez, amely az alacsony bevétellel rendelkező albérlők és/vagy tulajdonosok segítését célozza nagy méretű szociális lakásépítéssel, mely az európai lakásállomány 12%-át és a széndioxid-kibocsátás 20%-át öleli fel. Konkrét javaslatok: - Új modell kidolgozása, amely a SHEER-projekt szisztematikus megközelítését hivatott biztosítani a társadalmi, politikai, környezetvédelmi, jogi és pénzügyi összetevők és kompetenciák integrálásával. - Egy kifejezetten a projekt számára létesített független projektmenedzsment szerv felállítása, amely magában foglalja a legfontosabb érdekelteket. - A lehető legtöbb stratégiai érdekelt fél bevonása a tervezési szakaszba - Figyelembe venni az érdekelt felek különböző ütemezesét, és biztosítani, hogy a műveletek a különböző igényeknek megfelelnek. - Olyan technológiák használatának biztosítása, amelyek: energiahatékonyak, könnyen használhatók, kevés és könynyedén elvégezhető karbantartást igényelnek, nagyméretű műveletekre is alkalmazhatók és versenyképes áron beszerezhetők - Megfelelni a finanszírozási terveknek a projekt időtartamán belül/és ritmusában, és teret engedni a módosításoknak a projekt alakulása szerint. - A végfelhasználók tájékoztatása a projekt különböző szakaszaiban az átláthatóság növelése és a nyilvánossággal való konzultáció javítása érdekében. 10 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

11 AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS URBACT II PROJEKT Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 11

12 Az európai uniós szakpolitikai kontextus A világ energiatermelésének 60-80%-át a városoknak fogyasztják el, és hozzávetőleg azonos mértékben járulnak hozzá a globális széndioxid-kibocsátáshoz is1. A városok növekedése és működése nagyban befolyásolja az energiakeresletet, és ezzel együtt az üvegházhatást előidéző kibocsátást is. Az életstílus, térbeli elhelyezkedés és a tömegközlekedés elérhetősége, de még a lakások felépítésének és használatának módja is rendkívül fontos. E tényekre tekintettel, az Európai Unió kezdeményezések széles skáláját fogadta el (jogszabály-alkotási vagy puha intézkedések), amelyek hatással bírnak arra, hogy a városok miként tudnak hozzájárulni a globális felmelegedés csökkentéséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz. Az energiafogyasztás átlagosan 40%-ban és a széndioxidkibocsátás átlagosan 30%-ban felelős városi lakóépületek kulcsfontosságú kérdést jelentenek, ha a városok el kívánják érni azt az energiafelhasználás területén elért átalakulást, amely a klímaváltozás csökkentését és a hozzá való alkalmazkodást teszi lehetővé. Az EU a lakásépítés és energiaipar területén tett kezdeményezései 2 kategóriába sorolhatók: Új szabványokat megalkotó, és ezzel együtt rövid távú költségeket jelentő kezdeményezések A városokat azok rövid távú költségeiben támogató kezdeményezések - Az energiafogyasztásért vállalatoknak évente 1,5%-al kell csökkenteniük ipari és háztartási ügyfeleik felé teljesített értékesítésüket; - A kormányzati tulajdonú és felhasználású középületek 3%-os felújítási aránya; - Minden uniós tagállam kötelezettséget vállal arra, hogy tervet készít a teljes építkezési ágazat energiahatékonyabbá tételére 2050-ig (kereskedelmi, állami és magántulajdonban lévő háztartásokat is beleértve); - Az új irányelv további intézkedéseket foglal magában, amelyeket a nagyobb vállalkozások energiafelhasználásának ellenőrzésére és irányítására, a kapcsolt hő- és energiatermelés (CHP) költségelemzésére és közbeszerzési eljárásokra terjed ki. - Az egyik cikk (15. cikk) azokat a finanszírozási mechanizmusokat foglalja magában, amelyeket az új kötelezettségek teljesítése érdekében létesíteni szükséges (különös tekintettel a nemzeti energiahatékonysági alapokra) Egy másik irányelv közvetlen hatással bír a lakáépítésre, -felújításra és -felhasználásra: az Épületek energiateljesítménye irányelv (EPBD). Az EPBD az EU legfőbb jogszabályi eszköze az épületek energiateljesítményének elérésére, mely figyelembe veszi a külső éghajlati és helyi körülményeket, illetve a belső éghajlati követelményeket és a költséghatékonyságot is. A főbb elemek az alábbiak : - A minimális követelmények kiterjesztése valamennyi új és a felújított épületre - Az Energiateljesítmény tanúsítvány (EPC) erősítése az alábbiak révén: Független irányítói rendszer az EPC-k számára Az EPC-k publikálása minden kereskedelmi megnyilatkozásban A lefedettség kibővítése (>500m2, 2015>250m2) - Azon minimális energiateljesítményi követelmények költséghatékonysági szintjei kiszámításának módszertana - A közel nulla fogyasztású épületek (NZEB) bevezetése az új épületekre 2018-ig E 2 irányelv végrehajtásának áttekintéséhez 2 alább elérhetővé tettük a kapcsolódó idővonalat (MS = tagállamok): Az első kategória tulajdonképpen az épületek energiahatékonyságához és energiateljesítményéhez kapcsolódó jogszabály-alkotást jelenti. A közelmúltban elfogadott Energiahatékonyság Irányelv (EED) rendkívül fontos előrelépésnek tekinthető az EU-n belüli energiafogyasztás 2020-ig a 2005-ös mértékhez képest 20%-al történő csökkentése felé. Néhány a lakásépítést érintő legfontosabb új rendelkezések közül: - A tagállamok egy sor kötelező jellegű, rugalmas intézkedést kívánnak bevezetni, illetve több nemzeti energiahatékonysági célt kívánnak elérni - amely az EU égészét tekintve 20%-os energiamegtakarítást jelent 2020-ig További tudnivalókért lásd még : _work/eu_impact/ 12 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

13 Az Európai Unió kezdeményezéseinek a klímaváltozás és a lakásépítés területére kidolgozott második kategóriája azt a jogalkotási rendszert, azokat a puha intézkedéseket tartalmazza, amely a városokat hivatott támogatni az energiahatékonyságra vonatkozó új szabványoknak való megfelelés érdekében. Az Európai Unió strukturális alapjai ugyancsak ebbe a kategóriába esnek, mivel az új rendelkezések 3 új lehetőségeket teremtenek a térségek és városok számára a szociális lakásépítés terén, különösen az energiahatékonyság kérdéskörében. Legalább 3 olyan terület határozható meg, amelyek esetében a lakásépítésbe történő befektetés az Európai Regionális Fejlesztési Alappal 4 társfinanszírozásban valósulhat meg: 1. Energiahatékonyság A korábbi célkitűzés szerint 2 régió (az Európai Unió legfejlettebb uniós régiói) operatív programjainak legalább 20%-át a valamennyi ágazatban megvalósuló alacsony széndioxidkibocsátás támogatására kell fordítania. A beruházásnak az energiahatékonyság támogatását és a megújuló energiaforrások használatát kell céloznia a lakásépítési ágazatban. Ezért a lakásépítésekhez kapcsolódó energiafelhasználás modernizációjára a továbbiakban nincs felső plafon meghatározva, ami egyben azt is jelenti, hogy a régiók az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásait szabadon, saját belátásuk szerinti mértékben fektethetik a lakásépítés energiafelhasználásának modernizációjába. Megjegyzendő az a tény is, hogy a meghatározás a lakásépítési ágazatra általánosan érvényes, tehát bármilyen lakásépítés (beleértve a közös lakásépítést) jogosult lehet a támogatás elnyerésére. 2. Szociális infrastrukúra Az Európai Bizottság azzal számol, hogy a szociális lakásépítésbe 2 módon fektet: (a) az egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, amely hozzájárul a nemzeti, regionális és helyi fejlődéshez, visszaszorítja az egészségügyi állapot területén megjelenő egyenlőtlenségeket és az intézményitől a közösségi alapú szolgáltatások felé mozdítja el az ellátást; (b) a városi és vidéki közösségek fizikai és gazdasági megújulása; 3. Városfejlesztés A szabályozás hangsúlyozza, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap nemzeti szinten kihelyezett forrásainak legalább 5%-át a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedésekbe kell helyezni, amely feladatok végrehajtását a városokra kell ruházni, és a városok közvetlen irányítása mellett kell véghez vinni. Ez azt jelenti, hogy a városok az Európai Regionális Fejlesztési Alap nemzeti szinten elérhetővé tett forrásainak legalább 5%-át a városok használhatnak fel a városfejlesztés/-megújulás érdekében. A városok számára ezen felül a fenntartható városfejlesztéshez kapcsolódó innovatív megoldások tesztelésére megengedett lesz mintaprojektek és tanulmányok támogatása. Ennek megfelelően tehát nagy tér lesz adott a városok és megfizethető lakásszervezetek szervezetek közötti együttműködésnek. Az Európai Szociális Alap ezen kívül új finanszírozási lehetőségeket biztosít a klímaváltozással kapcsolatos kezdeményezésekre a lakásépítési ágazat esetében, mivel támogatni szándékozik az alacsony széndioxid-kibocsátásért, klímakímélő, forráshatékony és környezetileg fenntartható gazdaság felé történő eltolódást az oktatási és képzési rendszerek reformjával, a készségek és képesítések adaptációjával, a munkaerő képességfejlesztésével és a környezeti és energiaipari ágazatokban új munkahelyek teremtésével 5 A Strukturális Alapokon túl említést kell tenni egy ún. puha kezdeményezésről is, amely a városok azon törekvéseit segíti, amelyek az energiahatékonyság jelentette kihívásoknak való megfelelést célozzák: ez a Polgármesterek Szövetsége. Az Európai Unió éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos csomagjának 2008-as elfogadását követően az Európai Bizottság elindította a Polgármesterek Szövetségét azzal a céllal, hogy támogassa a helyi hatóságok fenntartható energiaügyi irányelvek bevezetésére irányuló törekvéseit. Az ő politikai elhivatottságuk konkrét intézkedésekbe és projektekbe öntéséhez a Szövetség aláíróinak vállalniuk kell, hogy elkészítsenek és az aláírásukat követően egy éven belül benyújtsanak egy Alap Emissziós Katasztert, valamint egy Fenntartható Energia Akciótervet, felvázolva azokat a fő tevékenységeket, amelyeket meg kívánnak valósítani. Az energiatakarékosságon túl az aláírók lépései nyomán elért eredmények többrétűek: képzett és stabil munkahelyek létrehozása, amelyek nincsenek kitéve a delokalizációnak; egészségesebb környezet és jobb életminőség; nagyobb gazdasági versenyképesség és nagyobb energiafüggetlenség. Jelenleg több mint város írta alá a Polgármesterek Szövetségét, köztük a legtöbb CASH-partnert is. A szakpolitika kontextusának összefoglalásához meg kell említenünk, hogy a városok az új, közösen megállapodott korlátokon belül járnak el az EU felé és az új lehetőségek tekintetében is. A CASH-partnervárosokban fejlődés ment végbe, mialatt az alapok rányító hatóságai és általánosságban véve az Európai Unió döntéshozói megvitatták azokat a projektjavaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy miként lehetne a legjobban felhasználni az Európai Unió erre a területre elérhetővé tett lehetőségeit. Az alábbi fejezetek ezeket a javaslatokat mutatják be. 3. Az új jogszabály megszövegezésekor a jogszabály még az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa közötti egyeztetés tárgya volt. Ezért kisebb módosítások származhattak az Európai Bizottság javaslataiból proposals/regulation/erdf/erdf_proposal_en.pdf 5. pdf/2014/proposals/regulation/esf/esf_proposal_en.pdf Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 13

14 14 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

15 TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS URBACT II PROJEKT Mit tegyen? Milyen technológiákat használjon? Melyik energiatakarékos felújítási megközelítést fogadja el? Szükséges-e a tanúsítvány? Miért fontos a besorolás? Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 15

16 Tartalom A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLJA ÁTTEKINTÉS ÁTTEKINTÉS AZ ÉPÜLET BURKOLATA Falak Tető Legfelső emelet mennyezete Alagsor mennyezete Ablakok A BURKOLAT LÉGSZIGETELŐ KÉPESSÉGE A MŰSZAKI BERENDEZÉSEK Szellőzés ENERGIATERMELÉS ÉS -ÁTALAKÍTÁS FŰTÉS Biomassza fűtés Kondenzációs kazánok Napenergia Elektromos hőszivattyúk Kapcsolt energiatermelő egységek kapcsolt hő- és villamosenergia Távfűtés MELEGVÍZ (HMV) Napkollektoros vízmelegítő rendszer Kibocsátott levegőt felhasználó hőszivattyú ELLENŐRZÉS NÉHÁNY TIPP ENERGIARENDSZEREK VÁLASZTÁSÁHOZ, TECH- NOLÓGIAI SZEMPONTOK MEGVITATOTT KULCSKÉRDÉSEK TANÚSÍTVÁNYOK Anyagok tanúsítványa Épületek tanúsítványa ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÍMKÉK FELÚJÍTÁSI MEGKÖZELÍTÉS PARTNERI PÉLDÁK 22 FELÚJÍTÁSI MEGKÖZELÍTÉS: RHONE-ALPOK REGIONÁLIS TANÁCS TÁRSASHÁZAK ENERGETIKAI FELÚJÍTÁSI TERVE DÖNTÉSHOZATALI ESZKÖZ: FELÚJÍTÁS PORTFÓLIÓSTRATÉGIÁ- BAN MITROS MEGOSZTOTT ENERGIASZAKÉRTŐI KÖZPONT LES MUREAUX ÖSSZEGZÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Az Európai Unió URBACT Programjának CASH Városok Akciója a Fenntartható Lakóépületekért című projektje 11 európai város és régiós partner hálózata a francia Echirolles város vezetésével. Energiahatékonysági témákkal és a szociális bérlakások fenntartható felújításával foglalkozik. A projektben a technológiai fejlesztés, a jogi keretek, a pénzügyi tervezés, a civil részvétel, az energiatermelést és a projekttervezés aspektusait vizsgálták meg tematikus szemináriumokon keresztül. Mindezek a tevékenységek egy mini-útmutató készítéséhez vezettek, amely bemutatja a témával kapcsolatos legkorszerűbb vívmányokat, a kulcsfontosságú kérdéseket, valamint javaslatokat ad a partnervárosok összesített tapasztalatai és információforrásai alapján. Ez a kiadvány, amely a technológiai fejlesztés témáját fedi le, az első a hatrészes mini-útmutató sorozatból. Milyen technológiákat használjon? Melyik energiatakarékos felújítási megközelítést fogadja el? Szükséges-e a tanúsítvány? Miért fontos a besorolás? Ez a technológiai fejlesztési mini-útmutató a következőkben segít: a felújítás legfontosabb elemeire (fűtési rendszer, szigetelés, üvegezés, szellőzés...), valamint a felújítás típusára és megközelítésére összpontosít, minden, a 2010/31. EU számú európai irányelv által érintett, az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos kérdésre. Célja, hogy gyakorlati támogatást nyújtson azoknak a városoknak, melyek olyan hatékony intézkedések iránt érdeklődnek, amelyek a meglévő lakásállomány energetikai teljesítményét javítják. A fő technológiai fejlesztés és technológiák áttekintésének központi célja, hogy a helyi közösségek számára olyan kulcsfontosságú elemeket biztosítson, amelyek megfontolás és választás tárgyát képezhetik egy energetikai felújítás megtervezése során. Ezek az alábbiakat takarják: az épület burkolata és a burkolat légszigetelő képessége; műszaki berendezések; energiatermelés és -átalakítás; ellenőrzés. Az épület burkolata A falakkal, tetőkkel, mennyezetekkel és ablakokkal kapcsolatos energiahatékony anyagokat és berendezéseket az alábbiak szerint összegezzük: Falak A hatékony szigetelés vagy inercia a kulcs. A leggyakoribb módszer a külső falak szigetelése. A szigetelő panelek jellemzően polisztirol habból készülnek, de az ásványi szálak sokkal jobb tűzvédelmi értékekkel rendelkeznek (kötelező a magas toronyházak esetén). A természetes szigetelő termékek, mint a cellulóz pelyhek, farost szőnyeg, kender, gyapjú stb. sem teljesítenek rosszabbul, ha összehasonlítjuk a mesterségesen előállított termékekkel. Gyakran sokkal jobbak a teljesítmény, tartósság területén, emellett egészségügyi szempontból is előnyösebbek. Továbbá ezek alacsonyabb széndioxid-lábnyomot és szürke energiát képviselnek, és olyan jellemzőkkel rendelkeznek, melyek télen védelmet nyújtanak a hidegtől, és nyáron optimális hővédelmet biztosítanak. Üreges falak esetében az üreg feltölthető perlittel, mint szigetelőanyaggal. 16 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

17 Az új trend, hogy a szigetelőanyag üregeit gázzal (pl. CO 2 ) vagy vákuummal töltik ki. Ugyanakkor ez a technológia még nem igazolt: a vákuum fenntartása hosszú időn keresztül bizonytalan, a szigetelés nem ütésálló és az alumínium borítás felett jelentkező vízgőz migráció szintén ismeretlen tényező. Ami a szilícium-aerogél alapú szigetelést illeti, ez csak áttetsző üvegezésben érhető el. A hőszigetelő panelek egyik alternatívája a szellőző függönyfal. Egy, a külső falhoz csatlakozó alstruktúrából áll (fa vagy alumínium profilok), melyek közé szigetelőanyagokat illesztenek, légrést hagyva a szellőzés számára a szigetelés között. Ez a technikai segítség megelőzi a nedvességet és a penészedést. A belső szigetelés az olyan házak számára kínál alternatívát, melyek homlokzata megőrzésre érdemes, és olcsóbb, mint a külső hőszigetelés. Hátrányai: csökkenti a lakóteret, gyakori velejárója, hogy a lakók időlegesen kiköltöznek, és ez a nedvesség problémájának további kockázatát hordozza magában. Az új trend az ultra könnyű gázbeton használata. Amellett, hogy alacsony hővezető, ez az anyag is hidroszkópos (nedvesség felfogó) és alacsony a vízpára ellenállása. Amíg a fel szigetelése elkészül, alapvető fontosságú a nedvesség egyensúly és a kondenzáció szabályozása a falakban. Mivel a hőszigetelés hatása a vízgőz terjeszkedésére kicsi, membránként vagy bevonatként páradiffúziós késleltetőket használnak. Ezek csökkentik a vízpára mozgás mértékét az épület burkolatán keresztül, és megakadályozzák a levegő átszivárgását is. Több rétegű festék alkalmazása a más meglévő lakásokon páradiffúziós késleltetőként szolgál. Tető A tető van leginkább kitéve a környezeti hatásoknak. Az egyes épületeknél ez az első szempont, amit figyelembe kell venni. Erősen ajánlott vastag szigetelést alkalmazni. Emellett különösen fontos a jó légszigetelés, ellenkező esetben a nedvesség károkat okozhat, különösen a faszerkezetben. A legfelső emelet mennyezete A legfelső mennyezet szigeteléséhez szigetelő lemezek (ásványgyapot, hab...) vagy ágyak (perlit, cellulóz) használhatóak. A szigetelés kerülhet a mennyezetre és/vagy a meglévő gerendák közé. A hideg levegő beáramlásának elkerülése érdekében a szigetelő anyag körül a hézagokat el kell kerülni és a szigetelő lemezeket lépcsőzetesen kell elhelyezni. Egyenetlen felületeken sok átvezetéssel, perlit vagy cellulóz lemezes ágy használható. Zöldtető telepítés 50%-kal vagy többel csökkenti a hűtés terhelését, de megfelelően kell megépíteni a vízszivárgás és az anyagerózió elkerülése érdekében, valamint a karbantartási költségeket is figyelembe kell venni. Az alagsor mennyezete A pince hőveszteségének csökkentése érdekében a szigetelőlemezeknek csatlakozniuk kell az alagsor mennyezetéhez. Az egyenetlen vagy boltíves pince mennyezetek esetén légzáró anyagok rögzíthetők, melyek légkamraként szolgálnak és természetes szigetelőréteget képeznek. Ablakok A modern ablakok hőálló üvegezéssel a hőveszteség jelentős csökkenését (kb %) kínálják. Ezt egy láthatatlan fémes réteggel érik el (belül tartja a hőt) és inert gázt töltenek az ablaktáblák közé. Három-ablaktáblás hőszigetelő üvegezés (Ug = 0,5-től 0,6- ig W/m²K) is elérhető a piacon, mely további 30%-kal csökkenti a hőveszteséget a két-ablaktáblás ablakokkal összehasonlítva, és egy egyre szélesebb körben használják. Az árak változóak, és jelentősen megnövelhetik a felújítás költségeit. Nem csak az üveg Ug-értékét kell ismerni, hanem az egész ablak Uw-értékét is, mely befolyásolja a keret minőségét. Létezik erősen hőszigetelt keret, mint például a passzív ház ablakában. Ha az ablakkeretet akár 2-4 cm-es szigetelés borítja, a beszerelés szinte a hőhídmentességet garantálja. A burkolat légszigetelő képessége Figyelmet kell fordítani arra, hogy megvalósuljon a megfelelő egyensúly az energiahatékonyság (légzáróság és légcsere) és a higiénés körülmények között. A burkolat légzárósága (légáteresztés vagy szivárgási arány) az egyik alapvető kérdés, amit szem előtt kell tartani. Ellenőrizni Baloldalt felül narancssárgán jelzi a beszivárgást a redőny szigetelése után, Echirolles, Franciaország. kell a beszivárgást a következő helyeken: nyílászárók-fal, nyílászárók-padló és tető-fal csomópontok, valamint tágulási hézagok, burkok, üres területek, elektromos vezetékek, csapdák, redőnyök stb., ezekről meg kell bizonyosodni. Ismert, hogy ezek akár 50%- os fűtés túlfogyasztást tudnak generálni egy jól szigetelt lakásban. Fontos, hogy minden felhasznált szalag és tömítőanyag nagy rugalmasságú maradjon az idő múlásával annak érdekében, hogy megbirkózzon az eltérő mozgásokkal és ellenálljon a magas és alacsony hőmérsékleteknek az épület élettartama során. Ennek ugyancsak magas páratartalom alatt kell teljesítenie. Műszaki berendezések Szellőzés A központi mechanikus szellőztetés egy ventilátort használ, ami a levegőt a leginkább terhelt helységekből (konyha, fürdőszoba és WC) egy csőrendszeren keresztül távolítja el. Az eredmény egy enyhe negatív nyomás az épületben, amely a szűrt külső levegő beáramlását eredményezi a külső falban található ellátószelepeken keresztül a lakótérbe. Energiamegtakarítás nyerhető a ventilátor, a kiáramlási rács kiválasztásával, és az igény által vezérelt vagy CO 2 vezérelt kiáramlással. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 17

18 A higro-szabályozható szellőztetés és a kettős áramlású szellőztetés a leggyakrabban használt szellőztető rendszer, és széles körben elérhető. Az első lehetővé teszi az energiamegtakarítást a légáram csökkentése (0,3 V/óra) révén, de a beltéri levegőminőség (csökkentett áramlásához szükséges a beltéri anyagok illékony szerves vegyület és formaldehid mentessége) ellenőrzése nélkül. A második lehetővé teszi az energiamegtakarítást a légáramlás (0,54 V/óra) csökkentése nélkül az elszívott levegőből való hővisszanyeréssel. Az új megoldások kis decentralizált eszközök felé irányulnak, melyek egyidejű vagy váltakozó fújásúak, és levegőelszívást biztosító szellőztetések egyágyas szobák számára. Ezek anélkül telepíthetőek az ablakba, hogy bármilyen szellőztető hálózatra lenne szükség, amely nehezen telepíthető a már meglévő lakásba. Ezek széles körben még nem elérhetőek. Energiatermelés és -átalakítás Több, egymástól független energiaellátó egység létezik, melyek az épület és a háztömb fűtéséhez és melegvíz rendszeréhez telepíthetőek. Fűtés Biomassza fűtés A biomassza megújuló, alacsony széndioxid-kibocsátású üzemanyag, mely a fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid kibocsátásának töredékével rendelkezik, ha helyesen kezelik. Sokféle biomassza tüzelőanyag használható: erdei szálfa, energianövények, mezőgazdasági, élelmiszer- és ipari maradványok. Legelterjedtebb a kisméretű fűtési rendszerek esetén a fapellet és a faforgács. Többféle biomassza fűtési rendszer létezik, a leggyakoribbak a kályhák, melyek elérhetők az 1,5 kw-os szobai fűtőtestektől a 12 kw-osig, és a 25 kw-osnál nagyobb kazánok. A biomassza tüzelésű kazánok integrálhatóak a már meglévő fűtési rendszerekbe, és ezért valódi alternatívát jelentenek a felújítási projekteknél, ha megfelelően választjuk ki őket (nagy teljesítmény és alacsony szemcse-kibocsátás). Kondenzációs kazánok A kondenzációs kazánok az alacsony hőmérsékletű kazánok továbbfejlesztései. Ezek a leginkább energiatakarékos kazánok, mivel két hőcserélőt használnak: egyik a vízgőzt (forró gáz) szállítja, melyet az üzemanyag hidrogéntartalmának égetéséből állít elő a radiátorokból a kondenzációs kazánokba visszaáramló víz melegítésére, a másik a vízgőz hűtése során a páralecsapódási folyamatból a hőt fogja fel, mely folyékony vízzé kondenzálódik. Ezen kondenzációs folyamatok hatékonysága a kazánba visszafolyó víz hőmérsékletétől függ. A rendszer tervezése és telepítése kulcsfontosságú (hoszszabb elosztási lánc hidegebb vizet eredményez). Mivel a kondenzációs kazán alacsony hőmérsékletű eszköz, számos európai országban rendeletek ajánlják felújítás, rekonstrukció esetén. Passzív és aktív napkollektoros térfűtési rendszerek Ezek a napenergiával működő, levegő (bevonattal vagy bevonat nélkül) vagy folyadék gyűjtőfelülettel rendelkező rendszerek több mint 25-ször lehetnek költséghatékonyabbak, mint a napelemes rendszerek. A tetőre szerelt vagy más struktúrát alkalmazó vákuumcsöves napkollektorok nagy teljesítmények, ezért magas hőmérséklet érhető el velük még hideg külső körülmények között is. Elektromos hőszivattyúk A hőszivattyú fűtést vagy hűtést biztosíthat, a hőt a természetes forrástól a magasabb hőmérséklettől (külső levegő, talaj, talajvíz, víztest, állandó hőmérséklettel 5-10 C-tól) a hűtőbordához az alacsonyabb hőmérséklet felé mozgatja. A termodinamikai ciklus fenntartásához a hőszivattyúnak elektromosságra van szüksége egy elektromos vagy gázmotortól, vagy megújuló erőforrásból. A legköltséghatékonyabbak a levegő-víz hőszivaty- Mikro kapcsolt hőerőmű, forrás CASH Utrecht, Hollandia. 50 elektromos kw-os motor a Rödelheim társasháztulajdonosok egyesülete által üzemeltetve, Frankfurt, Németország. Cogen motor, 5 elektromos kw, SENERTEC Dachs gép, Frankfurt, Németország. Kapcsolt hőerőmű motor 611 elektromos kw, 800 termikus kw gázmotoros távfűtési hálózatokhoz, Sossenheim, Frankfurt, Németország 18 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

19 tyúk, de ezek a bivalens rendszerek kevésbé hatékonyak. A levegő forrású hőszivattyúk a legkevésbé hatékonyak, de továbbra is használhatók az alacsony energiafogyasztású lakásokban. Ezek hátránya a magas külső hőmérséklet-különbség, ami alacsonyabb hatékonysághoz vezet. A geotermikus hőszivattyú, mivel felszívja a hőt a földből vagy a talajvízből, amely viszonylag állandó hőmérsékletű egész évben, jellemzően nagyobb hatékonyságú, de drágább, mivel földmunkára van szükség. A COP teljesítménytényezőt >4-nek kell választani (a villamosenergia 1kWh-s fogyasztása során 4 kwh hő keletkezik). A leghatékonyabb rendszerek 7-es teljesítménytényezővel rendelkeznek. Kapacitásuk megfelelő fűtési és hűtési igényekkel rendelkezik, az alulméretezés (nem megfelelő hűtés) vagy túlméretezés (nem megfelelő párátlanítás) kockázata nélkül. A legtöbb hőszivattyúnak szüksége van kiegészítő hőforrásra a csúcsfogyasztás fedezésére (hideg napok stb.). Intelligens hőszivattyúk (mint a Sonderborgban, Dániában telepített Syd Energi egységek) a vezérlőegységgel időjárási adatokat, lakossági fogyasztást és villamosenergia-árakat gyűjtenek, hőt termelnek, amikor az árak alacsonyak, és fűtést biztosítanak a hőtároló eszközük segítségével a legnagyobb fogyasztáskor. Távfűtés Egyre több társasház főbérlő és tulajdonos alkalmaz távfűtést. Echirolles (Franciaország) városában ez fűti a társasházi lakások több mint 75%-át. Ez a rendszer elosztja a forró vizet (vagy gőzt) a kapcsolódó épületeknek és önálló házaknak, a jól szigetelt oda- és visszaáramlási csöveken és hőcserélőkön (alállomások) keresztül az épületeken belül. A hőt gyakran a kapcsolt fosszilis tüzelőanyagot (olaj / gáz) vagy biomasszát égető energiatermelő erőműből nyeri, de önálló kazán telepítése, vagy geotermikus fűtés vagy központi napkollektoros fűtés is használható. A távfűtés független az energiaáraktól, amennyiben biomasszán vagy megújuló energiaforrásokon alapul, és csökkenti a háztartás vagy az épület fűtési rendszerébe fektetett költségeket. Azonban szükség van fontos kezdeti beruházásokra, így kevésbé vonzó azokon a területeken, ahol alacsony a népesség. A kapcsolt hőerőművekkel a távfűtésnek a legalacsonyabb a széndioxid-lábnyoma az összes fűtési rendszer közül. Önmagában a távfűtés mintegy 30%-kal hatékonyabb. Azonban a tulajdonosi monopólium problémáját figyelembe kell venni. Melegvíz (HMV) Napkollektoros vízmelegítő rendszer Ez a megoldás a forró melegvíz 2/3-át fedezi. Léteznek egyszerű eszközök a tetőn, a napkollektor felett felszerelt tárolóval. Mások földre vagy padlóra szerelt tároló tartályokkal rendelkeznek. Télen gyakori, hogy nem tudunk elegendő napenergiát hasznosítani a megfelelő mennyiségű melegvíz előállításához. Egy SWH rendszer teljesítményét meghatározhatja az a napenergiafrakció (egy épület vízmelegítési energiaigényének megfelelő hányad), mely nem csak a rendszer szolárjellemzőitől függ, hanem a vízfelhasználási módoktól és a szolárerőforrástól is. Kapcsolt energiatermelő egységek kapcsolt hő- és villamosenergia Kapcsolt hőtermelő egységek (kapcsolt hőerőművek) párhuzamosan állítanak elő hőt és villamosenergiát, a hő a villamosenergia-termelésből származik, vagy fordítva. Ez a decentralizált energiatermelési rendszer elkerüli a szállítást és csökkenti a széndioxid-lábnyomot. A kapcsolt hőerőmű több mint 30% elsődleges energiát és CO 2 -ot takarít meg a hő és elektromosság külön termeléséhez képest. Különböző megoldások léteznek a mikro kapcsolt hőerőműtől (<36 elektromos kw, 1-5 elektromos kw) önálló családi házak számára, 50 elektromos kw-osig háztömbök számára és akár elektromos kw-osig társasház kerületek távfűtése számára. A kapcsolt hőerőmű egységek elsősorban földgázzal működnek, de számos biomassza tüzelőanyag használható (biogáz, fa, szennyvíziszap), rendszerűket úgy tervezték, hogy a magas nedvességtartalmú anyagokat is elfogadják. Meg kell jegyezni, hogy a kapcsolt hőerőmű a legmegfelelőbb, ha egész évben van kereslet a hőre, a villamosenergia iránti igény kiegyensúlyozására. Távfűtési Vállalat, Grenoble, Franciaország Távfűtési alállomás, Grenoble, Franciaország Napkollektoros vízmelegítő rendszer, Echirolles, Franciaország Napkollektoros vízmelegítő rendszer, Utrecht, Hollandia Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 19

20 Kibocsátott levegőt felhasználó hőszivattyú Integrált melegvíz hőszivattyú, mely a kibocsátott levegőből (a szellőztető rendszerekből) származó energia akár 70%-át is aktívan felhasználjafelhasználja annak érdekében, hogy biztosítsa a központi melegvíz előállítást egész évben, függetlenül a meglévő fűtési rendszertől. Ellenőrzés Ellenőrző eszközök (azaz önálló mérőeszközök, ellenőrző mérőeszközök, mester mérőeszközök és digitális okos mérőeszközök) szükségesek a felújításnak az energiafogyasztásra gyakorolt hatásának mérésére, hogy minden új technológiai és technikai megvalósítást kiértékeljen annak érdekében, hogy meghatározza az esetleges üzemzavarokat, és ismereteket szerezzen a lakók életviteléről annak érdekében, hogy előmozdítsa az energiatakarékossági intézkedéseket és fenntartsa a lakóegység energiateljesítményét. Azonban a műszereknek könnyen kezelhetőknek kell lenniük, rendelkezésre kell állnia egy energia alapnak, az adatokat megbízhatóan kell rögzíteni és tárolni, a mérési időtartamot a felügyeleti célhoz kell igazítani, valamint a minta mennyiségének és összetételének reprezentatívnak kell lennie. A mérési eredmények visszajelzésének gyorsnak, világosnak és érthetőnek kell lennie, lehetővé téve a beavatkozást, és az energiaszámlával kapcsolatos költségekre gyakorolt hatást. Világos kommunikáció szükséges. Néhány tipp ergiarendszerek választásához, technológiai szempontok Végezzen felmérést a hőenergia igényről (fűtés és melegvíz HMV). Keresse meg a csökkenő energiaigény lehetőségeit (szigetelések, víztakarékos eszközök... segítségével). Készítsen összehasonlító számítást a különböző fűtési rendszerekről (csak kazán, kazán és kapcsolt hőerőmű, hőszivattyú, biomassza fűtési rendszer kályhák, kazánok stb., távfűtés), nem csak a beszerzési, telepítési és karbantartási költségeket összehasonlítva, hanem a fűtőanyag-költségeket és a kibocsátásokat (CO 2 és egyéb) is szem előtt tartva, hogy a különböző tüzelőanyagok árai másképpen alakulhatnak a jövőben. Hosszú távú, éves számítást készítsen. Az ad hoc döntéshozatal elkerülése érdekében a társasház főbérlőknek és a háztulajdonosoknak egy strukturális felújítási tervet kell készíteni, amelyben műszaki, társadalmi és gazdasági szempontok éppúgy szerepet játszanak, mint a környezeti szempontok. A szürke (rejtett) energiát, ide értve a szállításhoz és a különböző anyagok, technológiák életciklusának végén felhasználandó újrahasznosítási energiát is figyelembe kell venni a kiválasztás során. A CASH PARTNEREK KÖZÖTT MEGVITATOTT KULCSKÉRDÉSEK Az anyagok és épületek tanúsítványa, az energiahatékonysági címkék szempontjai, valamint a felújítási megközelítések voltak a legfontosabb megvitatott kérdések a 2011 januárjában Utrechtben, a technológiai fejlesztések témájában megtartott CASH tematikus szeminárium során. A fő tényezőket a következőkben határozzuk meg. Tanúsítványok Anyagok tanúsítványa Bár a termékek környezetvédelmi szempontjai még nem játszanak fontos szerepet a Műszaki Engedélyek Európai Szervezetének tanúsítási folyamatában, az érvényesített és címkézett építési anyagok életciklus-elemzésen (szén-dioxid kibocsátás és energiafelhasználás az anyagi termelés, szállítás, újrahasznosítás... során) alapuló speciális adatbázisa már létezik. Nem minden nemzeti érvényesítés jut ugyanarra az eredményre, ez függ a számításokkal kapcsolatos feltevésektől, és attól a különbségtől, ahogy az anyagokat felhasználják és alkalmazzák. Hollandiában kifejlesztettek egy nemzeti számítási rendszert, amely legalább hét másik rendszer eredményeire épül. Épületek tanúsítványa Az épület tanúsítványa bizonyítja az energiahatékonyság, a helyszín fenntarthatósága és a beltéri környezet minősége iránti elkötelezettséget. Ez nem kötelező, de lehetőséget nyújt arra, hogy biztosítsa a fajlagos energiahatékonysági célok elérését. 20 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

21 Nincs egységes európai tanúsítási eszköz, de létezik számos nemzeti sztenderd eszköz. Néhányan javasolják az integrált számítási módszertant, beleértve az összes energiahatékonysági szempontot, mint például a fűtést, technológiai hűtést és világítási berendezéseket, az épület helyzetét és tájolását, a hővisszanyerést stb., és nem csak az épület technikai szigetelésének mértékét. Néhány, a CASH hálózat országaiban alkalmazottat mutatunk be a következőkben: GPR Épület A GPR Épület egy teljesítményalapú eszköz, melyet Tilburg város önkormányzata és a W/E Tanácsadók Hollandiában fejlesztettek ki. Ennek a gyorsan és könnyen kezelhető szoftvernek az a célja, hogy növelje az épület minőségét, és csökkentse annak környezeti terhelését, öt mutató használatával: energia, környezet, egészség, felhasználói minőség és hosszú távú érték. Lehetővé teszi az egyes intézkedések fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak szemléltetését, és megvalósítható CO 2 csökkentést nyújt. Jelenleg a GPR Épület bővül, így fel lehet használni nemzetközi szinten is. La Bruyère BBC szint, OPATB felújítási program, Echirolles, Franciaország. ITACA Protokoll Az ITACA Intézet (Olasz Régiók Országos Szövetsége) Olaszországban kifejlesztette az ITACA Protokollt, mint a lakossági célú középületek tanúsításának eszközét. A használt indikátorok a következők: helyszín, erőforrások felhasználása, környezeti terhelés, környezeti beltéri minőség, a szolgáltatás minősége és társadalmi-gazdasági szempontok. Segít közös kiindulási pontot nyújtani minden érdekelt fél számára (ingatlantulajdonosok, építtetők, tervezők és az ágazat üzemeltetői). Míg az ITACA Protokoll meghatározza a stratégiai iránymutatásokat és felügyeli a minősítési rendszert, a régióknak és tartományoknak meg kell határozniuk a saját tanúsítási eljárásukat és akkreditációs rendszerüket, valamint a tanúsítványok kiállítását. Passzívház Tervezési Csomag (PFPP) Az épületek energiaegyensúlyának kiszámítása nagyon alacsony energiafogyasztással nehéz feladat a meglévő előírások, sztenderdek és előzetes szabványok nem pontosak kellőképpen. A módszert a Passzívház Intézet fejlesztette ki Darmstadtban, Németországban, mely a legszélesebb körben elfogadott módszer Európában a passzívház felújítás tervezési folyamatának kiszámításához. Energiahatékonysági címkék Az Európai Irányelv az Épületek Energiahatékonyságáról (2002/91/ EC) című jogszabály alapján az épületekre vonatkozó energiahatékonyság tekintetében a tagállamok felelősek az új és létező épületek energiahatékonysági minimális normák meghatározásáért. A kötelezettségeiknek való megfelelés és a nagyobb energiahatékonyság megvalósítása elősegítése érdekében az országok energiahatékonysági címkék sorát dolgozták ki. Európai szabványok hiányában kifejlesztették a saját nemzeti szabványaikat, melyek közvetlenül nem hasonlíthatóak össze. Ennek az az oka, hogy az országok különböző komponenseket összesítenek az épületek beállított energiaköltségvetésében (azaz néhány ország figyelmen kívül hagyja a melegvizet, a berendezéseket, a világítást vagy a ventilátorokat), az energialánc különböző állomásait ellenőrzi (pl. nettó energiaigény, szállított energia vagy elsődleges energia) és eltérő feltételezéseik vannak a rendszer hatékonyságáról (pl. kazánok) és az elsődleges energiatényezőkről. Sőt, a területeket és térfogatokat a különböző országokban más-más módon számítják, mely megnehezíti az olyan követelmények egyszerű összehasonlítását, amelyek az alapterülettel, a homlokzati területekkel, az energiafelhasználással (kwh/m².év) vagy a légszigeteléssel kapcsolatban normásíthatóak. Továbbá az éghajlati viszonyok a különböző országokban és régiókban eltérőek. Az energiahatékonysági címkék néhány európai példája, az épület hosszú távú fogyasztásának csökkenésén alapulva: Passzívház, Németországban, kevesebb mint 15 kwh/m 2.év energiafogyasztással a fűtéshez és azonos mennyiséggel a hűtéshez. Alacsony energiafogyasztású épület ( BBC ), Franciaországban, új épület esetén 50 kwh/m 2 /év ( A szint), és 80kWh/m 2 /év primer energiafogyasztással felújított épületek esetében, vagy Effinergie, a légszigetelés koncepcióját integrálva. Az olyan kezdeményezések, mint az Európai EPLabel projekt ezen keretrendszer összehangolását javasolja a középületeknél Európa-szerte. Mivel a passzívház szintje elérhető a felújítás során, az épület légszigetelési kényszere miatt előtérbe került annak életmódra gyakorolt hatásának kérdése. Felújítási megközelítés Mely energiahatékony felújítási célokat kell elérnie a társas főbérlőnek, a közös- vagy a magántulajdonosnak, és milyen legyen a megközelítés: globális vagy lépésről lépésre történő? Míg a minimális teljesítményt az európai irányelv támogatja, a felújítások általi konkrét célok országonként különbözőek, melyek saját jogi keretrendszerükben vannak meghatározva. Ezt a második CASH mini-útmutatóban fogjuk bemutatni. A megközelítésre vonatkozó válaszok CASH partnerenként változóak: Tatabánya (Magyarország) előnyben részesíti a rendelkezésre álló legjobb és legteljesebb épületenergetikai felújítást a minimális követelményeket elérő felújítási folyamatokkal szemben, mivel ezek az energetikai műveletek hosszú távú beavatkozások, és leggyakrabban a végre nem hajtott műveletek sohasem valósulnak meg a későbbiekben. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 21

22 PARTNERI PÉLDÁK Rhône-Alpok Regionális Tanács (Franciaország), a legfontosabb érintettekkel kifejlesztett egy lépésről lépésre megközelítést a Rhône-Alpok régió számára, mely inkább az eszközökre (munkacsomag) koncentrál, mint a célokra. Ez a progresszív megközelítés nem összpontosít azonnal a BBC felújítási szint elérésére, de kompatibilis marad vele, lehetővé téve a társas főbérlőknek, hogy befektessenek a felújítási műveletekbe akkor is, ha nem rendelkeznek a magas célok eléréséhez szükséges pénzügyi eszközökkel. Echirolles (Franciaország), eddig a globális megközelítést támogatták a burkolat minden elemét, az energiatermelést és a műszaki berendezéseket magába foglaló felújítással (pl. új Village 2 kerületi rehabilitációs program új és felújított épületekkel a BBC szinten). Azonban a jelenlegi nehéz pénzügyi körülmények között a lépésről lépésre megközelítés forrásai megvitatásra kerültek az Echirolles URBACT CASH Helyi Cselekvési Tervének keretei között. 22 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért Felújítási megközelítés: Rhône-Alpok Regionális Tanács, társasházak energetikai felújítási terve A Grenelle 2 új francia környezetvédelmi törvényben kitűzött nemzeti energiahatékonysági célok kihívásaival és a Rhône- Alpok régióban 2020-ra tervezett felújítás (150 kwh/m²/ év energiafogyasztási teljesítményszinttel) kihívásával szembesülve a Rhône-Alpok Regionális Tanács CASH partner elfogadott egy ambiciózus regionális energetikai felújítási tervet a társasházaknak kedvezve, (a köz- és a magánszféra területén egyaránt) a as időszakra vonatkozóan. Ez a terv, mely a RARC, a Francia Energia- és Környezetgazdálkodási Ügynökség (ADEME) és a társasházszervezetek regionális szövetsége (ARRA-HLM) között létrejött regionális partnerségre épült, technikai segítséget és pénzügyi támogatást nyújt a szociális társas főbérlőknek és lakóközösségeknek. A terv célkitűzései a nagy energiahatékonyságú cél általánossá tétele és a több kritériumos megközelítést (építészet, szellőzés, kényelem, öko-anyagok stb.) magába foglaló projekt menedzsment kidolgozása. Az energiaszükségleteket úgy határozták meg, hogy az alkalmazás rugalmassága és kapacitása garantált legyen az üzemeltetőknek. Van tehát két megközelítés, mely a 35%-os minimális energiamegtakarítás közös céljában osztozik. 1. Lépésről lépésre történő megközelítés legalább a <150kWH/m²/év szint elérésére, technikai megoldásokon vagy az alacsony energiafelhasználású épületek szabványával (<80kWh/ m²/év BBC szint) kompatibilis munkacsomagokon alapulva, melyek nem gátolják a jövőbeli energiatakarékossági potenciált. Elsőbbséget élvez a burkolat/váz (legalább két művelet), a teljesítés garanciájával (pl. minimális termikus ellenállás) és néhány technikai konzisztencia tiszteletben tartásával (pl. kötelező beavatkozás a szellőztetés, ha a munkaprogram az ablakok cseréjét jelenti). 2. Globális megközelítés a BBC alacsony energiafogyasztási szint (<80 kwh/m²/év) elérése és a francia BBC Effinergie Felújítás címke megszerzése. Ez egy progresszív terv, kísérleti működéssel az első évben (2011), melynek alapján a következő két év tevékenységeit felülvizsgálják és optimalizálják. A Rhône-Alpok példája azt mutatja, hogy a nagy célok új munkamódszerekhez és fejlesztésekhez, valamint új technológiák bevezetéséhez vezetnek. További információkért a technikai követelményekről látogassa meg a honlapot. Döntéshozó eszköz: felújítás portfólióstratégiában Mitros A holland Mitros lakástársaság olyan döntési modellt használ a lakásállományához, mely az energiahatékony felújítási beruházások megtérülésén alapul. Az elsődleges cél nem a költségek minimalizálása, hanem a lakásállomány értékének növelése. A ház piaci értéke mellett az is érték, hogy bérlik őket, valamint az életminőség is ( társadalmi megtérülés ). A nagyobb élettartam és házérték révén elért befektetés megtérülése is menedzsment kritérium. A felújításból származó megtérülés a következőképpen összegezhető: Az ilyen jövőbe mutató számítások készítése ösztönzi a háztulajdonosokat, bérlőket és főbérlőket, hogy keressék meg a legújabb technikákat és technológiákat az energetikai felújításhoz. Egy ilyen modell racionális döntés lehet a Hasznosítás folytatása, Diszpozíció, Felújítás vagy Bontás/újjáépítés között. Megtérülések a bérlők számára: alacsonyabb szállásköltségek jobb klíma (egészség) komfortosabb/biztonságosabb (jólét) Megtérülések a háztulajdonosoknak: felhasználás kiterjesztése (közvetlen + közvetett) bérleti díj növekedése (közvetlen) jövőbeli felhasználás kisebb kockázata (közvetlen) értéknövekedés (közvetett) Diszpozíció, Felújítás vagy Bontás/újjáépítés között.

23 ÖSSZEGZÉS 2. Energiahatékonysági konferencia, Les Mureaux, Franciaország, május Megosztott energiaszakértői központ Les Mureaux Les Mureaux városa azt tervezi, hogy létrehoz egy speciális energetikai képzési lehetőséget szakértőknek. A város közös érdeklődést talált több képzési, kutatási intézménynyel a szektorban a közös műszaki platform iránt. A projekt partnerek szeretnének megvalósítani egy új épületet a legújabb energiahatékonysági technológiákkal, így az épület műszaki megoldásai vagy berendezése használható lenne oktatási célokra és képzésre. Az épület megvalósítását 2014-re tervezik. Az energiahatékony felújítások technológiai lehetőségei gyorsan fejlődnek. A technikák elérhetősége nem garancia arra, hogy azok mindig a legjobb és leghatékonyabb módon használhatóak. Ahhoz, hogy megbirkózzon ezzel a gyorsan változó környezettel és ezzel a kényszerrel, ajánlott, hogy szenteljen különös figyelmet a címkéknek, valamint a berendezés és anyagtípusoknak, továbbá a telepítési módszereknek, különösen a kulturális örökség részét képező épületek esetén. A tanúsítvány útmutató lehet a megfelelő döntéshez. A felújítási megközelítés, akár globális, akár lépésről lépésre történő, szintén fontos kérdés. Sok érintett fél, különösen a közösségek és a társas főbérlők, gyakran felteszik maguknak a kérdést, vajon nekik kell-e fellépniük a korlátozott számú épület várt energiahatékony felújítási céljainak (80 kwh/m²/év) érdekében vagy vajon nekik csak néhány komponensbe (pl. szigetelés és üvegezés vagy energiaellátás és berendezések stb.) kell beavatkozniuk az épületek nagy száma esetén. Óvatos döntést kell hozni, hogy az összhangban legyen az önkormányzati energiamegtakarítási célokkal, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal, egyéb teljesítendő kötelezettségekkel, valamint a jelentős felújítási műveletek között eltelt idővel (átlagosan év). Sőt, a felújítási terv eltekintve az ideértett megközelítés választástól, céltól, energiaforrástól, technikai berendezésektől, eszközöktől és a megfelelő méretüktől megköveteli az érintettek bevonását a folyamat során, különösen a bérlők esetében, annak érdekében, hogy optimalizálja a felhasználást és az energiahatékonyságot (integrált részvételen alapuló tervezési folyamat). Ezt a témát fedi le a következő öt CASH mini-útmutató egyike, valamint a továbbiak jogi keretet, a pénzügyi tervezést, az energia-termelést és az energiahatékony projektmenedzsmentet. Market Street 1-3, Bridgend Városképének Örökségvédelmi Kezdeményezési Terve (BTHIS), Bridgend, Egyesült Királyság Durnaven Place 8-10 és 12, BTHIS a történelmi építészeti részletek visszaállításával (szárnyablakok, palatető, kő részletek...), Bridgend, Egyesült Királyság Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 23

24 TOVÁBBI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS A CASH weboldal az Utrechtben megrendezett tematikus szeminárium összes prezentációjával: LEGKORSZERŰBB Főbb referenciák a lakásfelújítási technológiák áttekintésére: Energiahatékonyság a lakóépületben; technikák, lehetőségek, költségek és jövedelmezőség; Lakhatási és Környezeti Intézet: altbau/iwu_qber_eneff_wohngeb_nov2007.pdf A W/E tanácsadó A legkorszerűbb energiatakarékos technológiák című előadása a CASH weboldalon (minden az ökocímkékről) vagy (ASIEPI EP: Európai energiateljesítményi követelmények összehasonlítása: Eszköz és módszer, 2010.) (Francia normák és Grenelle jegyzék) Infopakete Energie Infopaket Gründerzeitgebäude Downloads rechte Seite Gründerzeitbroschüre Útmutató: Energetische Sanierung von Gründerzeitgebäuden in Frankfurt ; Kiadó: Frankfurt am Main város, Energetikai részleg (Magyar klímapolitikai intézet. Az Energiaklub energiahatékonyságra, megújuló erőforrásokra, klímavédelemre, energiapolitikára koncentrál.) (Egy magyar on-line, letölthető publikáció tulajdonosok számára épületek energiatanúsítványairól, energiahatékonysági beavatkozásokról és megújuló energiaforrásokról.) La rénovation à très basse consommation d énergie des bâtiments existants. Olivier Sidler, Franciaország, 120. o., TOVÁBBI HONLAP FORRÁSOK (Anglia) (Németország) Társasházak felújítása, Robijnhof, Utrecht, Hollandia. Társasház felújítás kis léptékű kapcsolt hőerőművel, Tuinwijk, Utrecht, Hollandia. 24 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

25 JOGI KERETRENDSZER URBACT II PROJEKT Mely energiatakarékossági témák tartoznak ide? Hol vannak az eltérések? A jogosultsági tényezők megfelelőek és kellőképpen le vannak fedve? Mik a kivitelezés korlátai? Néhány érdekes megközelítés Ajánlások egy hatékony energiamegtakarítási jogi keretrendszerhez Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 25

26 Tartalom Bevezetés és a téma jelentősége MODERN MEGVALÓSÍTÁS MODERN MEGVALÓSÍTÁS Európai irányelv és szabályozás CASH partneri jogi keretrendszer A jogi eszközök által teljesen lefedett főbb témák A jogi eszközök által kevésbé lefedett témák A CASH partnerek sajátosságai és erősségei MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK Jogosultsági tényezők A kivitelezés akadályai Igények és szükséges eredmények PARTNEREKTŐL SZÁRMAZÓ PÉLDÁK Orca-apulia régió, Olaszország Brindisi lakóközösség, Olaszország Apulia csoport a fenntartható épületekért, Olaszország Hőforrás szabályozás a várostervezésnél Önkéntes hozzájárulás helyi szinten Ebben a kiadványban, mely a CASH projekt kapcsán megjelenő 6 mini útmutató 2. tagja, az energiatakarékos felújítás jogi keretrendszerével foglalkozunk. A megfizethető és energiatakarékos házak elérhetősége nem csupán technikai vagy pénzügyi kérdés. A városok számára az európai irányelvek, az országos/regionális/ helyi törvények, rendelkezések, rendeletek és irányelvek alkotják azt a keretrendszert, amelynek keretén belül dolgozni kell. Ebben a mini útmutatóban leírjuk, hogy a 9 európai országból származó CASH partnerek számára jelenleg milyen jogi feltételek állnak rendelkezésre helyi szinten, és bemutatjuk, hogy hogyan manőverezhetnek az adott lehetőségek között a szociális főbérlők, az alacsony jövedelmű háztulajdonosok és a bérlők, megfizethető árú házaik energiatakarékosabbá tétele érdekében. Ezenkívül a helyi körülmények figyelembe vételével bemutatjuk, hogy milyen hiányosságok, akadályok, helyi igények és potenciális megoldások vannak. Európai energiahatékonysági irányelv és szabályozás Az építőiparban szektorban európai szinten fontos célkitűzés az energiafogyasztás csökkentése, ami számos különböző irányelven és előíráson meg is látszik. Jól ismert példa erre a as cél (ami a ÜHG kibocsátás legalább 20%-os csökkentését jelenti 2020-ra; a megújuló energiaforrások részesedésének 20%-ra történő emelését; és az energiamegtakarítás legalább 20%-os növelését jelenti), amit Európa-szerte számos helyi és regionális hatóság kitűzött maga elé a Polgármesterek szövetségén keresztül (amit a CASH partnerek közül hatan aláírtak). A CASH számára valószínűleg az Épületek energiateljesítményére (EPBD) vonatkozó EU irányelv (2002/91/EK) a legfontosabb, ami 2003 óta van érvényben, és amit májusa óta alkalmaznak. Az energiatakarékosságra (EE) vonatkozó EU törvényeket a következő linken lehet megtekinteni: június 22-én az Európai Közösség új intézkedéssorozatot terjesztett be a fokozottabb energiatakarékosság érdekében (Energiatakarékossági terv 2011). Ez jogilag előírja a tagállamoknak az energiatakarékossági sémák megalkotását, és nagyobb közreműködést követel meg a helyi és regionális önkormányzatoktól a középületek energiatakarékosabbá tételével kapcsolatban. Jóllehet a szociális bérlakásokról nem tesz konkrét említést az új irányelv, ez mégis a tárgykörhöz tartozik, lévén, rendszerint KONKLÚZIÓ ÉS AJÁNLÁSOK Brindisi manifesztum 33 ez is az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Ezen túlmenően az Európai Közösség létrehozza az Alacsony szénkibocsátási útitérkép 2050-et, azzal a céllal, hogy 2050-re 80-ról 95%-ra csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett további előírá- TOVÁBBI TUDNIVALÓK CASH tematikus szeminárium a jogi keretrendszerről, Brindisi (Olaszország), április sokra is lehet számítani. 26 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

27 A szubszidiaritás elve számos olyan normához és előíráshoz vezetett, ami az országos, regionális vagy helyi környezethez köthető. CASH partneri jogi keretrendszer Annak érdekében, hogy megértsük, hogy egyes európai országok hogyan egyeztették össze jogi keretrendszerüket ezekkel az európai irányelvekkel, és hogy rámutassunk az eltérésekre és az ország-specifikus hozzájárulásokra, a CASH partnerek összefoglalták egy táblázatban az országos, regionális és helyi energiatakarékossági jogi eszközeiket a főbb energiatakarékossági témák szerint a teljes táblázatot a CASH honlapján lehet megtekinteni ( urbact.eu/cash/, Project documents, CASH Partner legal framework. Az összegyűjtött információk megmutatták, hogy a szubszidiaritás elve (az EU-s környezet központi elve, mely azt feltételezi, hogy az EU-n belüli politikai döntéseket a lehető legalacsonyabb adminisztrációs és politikai szinten kell meghozni, minél közelebb az emberekhez) számos olyan normához és előíráshoz vezetett, ami az országos, regionális vagy helyi környezethez köthető (kulturális, pénzügyi, klimatikus stb. sajátosságok). Ahogy az a táblázatban is látható, ez rendkívül eltérő energiatakarékossági jogi keretrendszert eredményezett a CASH partner-országok között, holott mindegyik ország ugyanazon EU irányelvek szerint működik a különbség mindössze a célspecifikációkban, az auditokban és az energiateljesítményi tanúsítványokban figyelhető meg. A táblázat eredményeit a következő alfejezetekben vizsgáljuk meg alaposabban. ENERGIATAKARÉKOSSÁGI DIAGNÓZIS ÉS SPECIFIKÁCIÓK ENERGIATERMELÉS ÉS - ELOSZTÁS FELHASZNÁLÓI KÖZREMŰ- KÖDÉS K+F PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK / TERVEZÉS Energiatakarékossági célok + Az épületek energetikai követelményei Auditok + Az épületek EPC energiateljesítményi tanúsítása + közzététel Felújítási címkék Kogeneráció Energiaforrások Távfűtés Társasház / társtulajdonosok Bérlők hozzájárulása az energiatakarékos felújításokhoz Csoportok (gyárak és kutatóintézetek) Szubvenciók az energiahatékony lakásfelújításokhoz Öko-hitelek és alacsony kamatú hitelek Pénzügyi intézkedések Zöldáram tarifák Állami és önkormányzati épületek támogatása Yambol, BULGÁRIA Sonderborg, DÁNIA CRRA, Echirolles, Les Mureaux, FRANCIAORSZÁG Frankfurt, NÉMETORSZÁG Eordea, GÖRÖGORSZÁG Tatabánya, MAGYARORSZÁG Brindisi, OLASZORSZÁG Utrecht, HOLLANDIA Bridgend, EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Összefoglaló táblázat: CASH partneri energiatakarékossági jogi keretrendszer a fő témák szerint Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 27

28 A jogi eszközök által teljesen lefedett főbb témák A jogi eszközök által kevésbé lefedett témák Energiatakarékossági diagnózis és specifikációk: minden CASH tagállam bevette az EPBD-t az országos törvények közé. Felállításra kerültek az energiatakarékossági célok, meghatározásra kerültek a monitoringozási módszerek és be lettek vezetve a tanúsítási rendszerek. Az egyes tagállamok azonban más és más számítási módszereket használnak, így igen nehéz összehasonlítani az energiafogyasztási értékeket (pl.: európai szinten több mint 25-féle energiatanúsítás létezik). Ami az energiamodernizációs célenergiaérték szinteket illeti: habár ez országos szinten alapvetően alacsony, a partnerek megmutatták, hogy bizonyos esetekben a helyi önkormányzatok még ambiciózusabb célokat is ki tudnak tűzni maguk elé. Energiatermelés és -elosztás: az országok többsége olyan szabályozás kidolgozásán dolgozik, amely a megfelelő pénzügyi intézkedések révén elősegíti a megújuló energiaforrások alkalmazását (garantált zöldáram tarifa, szubvenciók a napkollektorokra és a hőszivattyúkra...). Egyes országokban (Franciaország, Dánia) az országos szintű szabályozás nagyobb projektek esetén a különböző energialehetőségek felmérését is előírja, így az energiaforrás megválasztása nem központilag van előírva, hanem a helyi helyzettől függ. Egyes országokban az országos szintű szabályozás nagyobb projektek esetén a különböző energialehetőségek felmérését is előírja, így az energiaforrás megválasztása nem központilag van előírva, hanem a helyi helyzettől függ. Felhasználói közreműködés: több partnerországban vannak jogi eszközök arra, hogy a bérlők hozzájárulhassanak az energiatakarékos felújításokhoz (Magyarország, Dánia, Franciaország, Hollandia és Németország). Németországban az energiamodernizációs költségek 11%-a magasabb bérleti díjakká alakítható. Az, hogy a bérleti díj mennyire növekszik meg az önkormányzati lakásoknál, országonként eltérő. Egyes városokban (Utrecht, Frankfurt) erre helyi előírásokat dolgoznak ki. Mivel a kivitelezési mechanizmusok összetettek, és mivel ez törlése a bérlői hozzájárulási kérdés gyakran közösségi problémákat eredményez, az esetek többségében a főbérlők úgy döntenek, hogy inkább hagyják az egészet. Frankfurt és néhány további német város bevezette az energiakritériumot a helyi bérleti díj-összehasonlítási sémáknál ( Mietspiegel ). A főbérlők a magasabb bérleti díj-igényüket a szükséges energiatakarékossági intézkedések (újfajta fűtésrendszer, szigetelés) és az alacsonyabb energiaigény igazolásával alá tudják támasztani. Pénzügyi eszközök: a szubvenciók (országos szintű, helyi szintű, vagy a kettő egyszerre), a hitelek és a zöldáram tarifák vannak a leginkább szabályozva. Habár valamennyi energiatakarékossági téma fontos, vannak olyanok, amelyek szabályozására nincs kellő figyelem fordítva, ezek a következők: Felújítási címkék: csupán néhány olyan partnerország van például Franciaország ahol alkalmazzák a kiváló környezeti minőséget (HQE) és az alacsony fogyasztást (BBC) jelző címkéket. Németországban a Passive House Institute ( kifejlesztett egy, az országos szintűtől eltérő, a politikai érdekek által nem befolyásolt számítási módszert, mely lehetővé teszi az új kutatási eredmények gyors beépítését, ami által még pontosabb eredmények érhetők el. Egyes felújítási címkék új, országos 28 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

29 szintű építkezési előírások bevezetéséhez vezettek, melyek elősegítik az energiatakarékosság és a bioklimatikus eszközök figyelembe vételét az új építkezéseknél (pl. a franciaországi RT 2012-es hőszabályozás). Ezeket várhatóan kötelező felújítási előírások követik majd. Kapcsolt energiatermelés és távfűtés: néhány partnervárosban az energiahasználatot jogszabályok támogatnak támogatja, legyen az kapcsolt energiatermelés, távfűtés vagy földgáz használata. A helyi körülmények, a források elérhetősége és a gazdasági tényezők befolyásolják, hogy az energiaellátás mely opciója támogatott, például Tatabányán, Eordeában vagy Sønderborgban a távfűtés. Hollandia az egyik kivétel, ahol törvény kötelezi a lakástulajdonosokat arra, hogy bizonyos alapot rakjanak félre a hosszú távú karbantartásra, ahol is megkülönböztetik a normál karbantartást és a különleges energia beruházásokat. Közös tulajdon / közösen birtokolt terület: a többségi szavazásra különféle szabályozások vonatkoznak. Néhány esetben határozatképes számra van szükség. A legtöbb partnerországban ez a jogi eszközök akadálya, vagy a tulajdonosok döntési kötelezettsége a normál karbantartási munkák és az energia beruházások között. Hollandia az egyik kivétel, ahol törvény kötelezi a lakástulajdonosokat arra, hogy bizonyos alapot rakjanak félre a hosszú távú karbantartásra, ahol is megkülönböztetik a normál karbantartást és a különleges energia beruházásokat. Európában nincs erre általános szabály. Bulgáriában, ahol a legbonyolultabb az épületek tulajdonjogának kérdése, a Társasházi Törvény kiköti, hogy az alapvető javítási vagy felújítási munkákhoz minősített többségre van szükség a szavazáskor, és egy hónapon belül egy módosításban kell jelezni, hogy minden tulajdonosnak havi díjat kell fizetni a törlendő az épület felújítására". Csoportok: csak néhány CASH tag, például Sønderborg és Brindisi szabályozza az EE csoportok létrehozását, a kutató és fejlesztő intézetekhez való csatlakozást, és az EE fejlesztésekre irányuló iparágakat. A csoportok a többi partnerországban csak támogató szervként vannak jelen. Pénzügyi intézkedések: ezeket a gazdasági eszközöket minden EU kommunikációs dokumentum és irányelv megemlíti, mint az energiatakarékossági célok megvalósításának fontos eszközét. A támogatások mellett olyan gazdasági eszközöknek, mint az adószabályozás, is elérhetőnek kell lennie minden résztvevő számára, melyek a környezetbarát lehetőségeket pénzügyileg is vonzóvá teszik. Azonban ezeket nagyon ritkán használják az önkormányzati lakásfelújítások során, vagy nagyon újkeletűek az alacsony bevételű tulajdonosok számára. Zöld beszerzés (környezetbarát beszerzés): bár a 9 CASH országból 6 ország nemzeti tervének része, a CASH partnerek nem említettek a témával kapcsolatos jogi eszközöket. A CASH partnerek sajátosságai és erősségei A CASH partnerek részletes jogi keretrendszer táblázata, mely a CASH weboldalán található meg, néhány trendet és sajátosságot hangsúlyoz: Néhány ország, például Olaszország létrehozott egy sor regionális és helyi szintű jogi eszközt, amelyek megérdemlik, hogy szélesebb körben is ismertté váljanak (például Brindisi városi tanácsának határozata, melynek alapján a lakóközösségek a bérleti díjak 30%-át önkormányzásra, valamint EE felújításra használhatják fel). Mások, mint például Franciaország centralizáltabb megközelítést alkalmaznak kevesebb helyi, és annál több nemzeti szabályozással. Néhány ország specifikus jogi eszközöket hozott létre a legfontosabb EE témákhoz: Magyarországon a 2007/389. sz. kormányrendelet a kapcsoltan termelt villamosenergia átvételi áráról Tatabánya közgyűlésének 4/2010. sz. rendelete a távfűtött lakások hőfogyasztásának szabályozásáról és méréséről, valamint 10/2010. sz. rendelete a városi fűtéskorszerűsítési programról (Magyarország). Német EE megjelölés, Apulian Regionális Tanács 863. sz. rendelete (2010. márc. 23.) a kutatásról és fejlesztésről (Olaszország), a francia 5B sz. adórendelet, mely az EE kiadásokhoz adójóváírást határoz meg, valamint a 6C-1-10 sz. rendelet, mely a szociális lakások energiatakarékos munkáihoz vagyonadó enyhítést határoz meg. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 29

30 MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK A Brindisi szeminárium során tematikus workshopokat tartottunk a jogosultsági tényezőkkel, az akadályokkal és az igényekkel kapcsolatban a partnerek számára, az EE jogi keretrendszerük bevezetése érdekében. A következőkben néhány, a partnerek által felvetett problémát ismertetünk. Brindisi szeminárium workshopok, április , Brindisi, Olaszország A támogatási lépések gyakran nem eléggé változatosak, Jogosultsági tényezők vagy nem adoptálhatók az adott helyzethez és a jogi keretrendszer nem megfelelő. Ez olyan akadályokat A jogszabályi mechanizmusok, mint például: az Önkéntes modernizálás és a nem kötelező érvényű intézkedések Németországban; az ingatlanok energiatakarékossági szintjének nyilvánosságra hozatala a francia ingatlanügynökségek által; a tanúsítvány kötelezővé tétele Olaszországban értékesítéskor (Olaszországban, Franciaországban és Hollandiában a közös tulajdon is viselkedhet jogi személyiségként); a lakók önképviselete Olaszországban és lakossági szerződés létrehozása a felújítási művelet adoptálása Hollandiában... Ahogy az a következő felsorolásban is látszik, számos különféle pénzügyi lépés létezik, de ezek gyakran rövid ideig tartanak vagy projekt alapúak, nem adaptálhatók nagyméretű felújítási műveletekhez: EU strukturális források; kedvezményes kölcsönök és adókedvezmények a francia szociális főbérlők és az olasz tulajdonosok számára; garantált 2-3%-os hitelkamat a szociális főbérlők számára regionális szinten Hollandiában; alacsony kamatlábú hitelek a nemzeti szinten támogatott bankoktól - KfW - Németországban; 0%-os ökohitelek / zöld hitelek a privát tulajdonosok számára Franciaországban és Dániában; kölcsönalap a szociális főbérlők számára helyi szinten egy független szervezet által Hollandiában; harmadik generációs lakók hozzájárulása Franciaországban; lehetséges anyagi támogatások az alacsony bevételű tulajdonosok számára Franciaországban és a C szint eléréséhez Magyarországon; regionális pénzügyi lépések Franciaországban; mentesülés a földadó alól a szociális tulajdonosok számára Franciaországban; mentesülés az ingatlanadó alól az A szint elérése esetén Bulgáriában; alacsonyabb ÁFA Franciaországban; fiskális intézkedés: adóvisszatérítés bizonyos energetikai készülékekre és anyagokra Franciaországban, Olaszországban és Dániában; fehér tanúsítványok megtakarított energia értékesítése a szociális főbérlők által az energiavállalatok számára Dániában és Franciaországban; nemzeti tőkealap létrehozása a rögzített bérleti díjakból - a kölcsönök kifizetése után, melyet a kormány kezel a szociális főbérlők olyan igényei alapján, amiket a lakók is indokoltnak tartanak Dániában; lakbértámogatások Hollandiában hozhat létre, mely lehetetlenné teszi a jogszabályok alkalmazását. az energiamegtakarítás alapján; PPP-k Olaszországban; pénzügyi támogatás a régi bojlerek lecseréléséhez Németországban; kockázatmegosztás a közszféra szereplői (pl. önkormányzatok) által biztosítva, garanciavállalásokon keresztül. A műszaki támogatás kevésbé elterjedt, és a következőket foglalja magába: technikai segítségnyújtás a tanúsítási folyamathoz, a pénzügyi támogatás eléréséhez és a támogatási kérések feldolgozásához Franciaországban; technikai segítségnyújtás az egyetemek számára az energiaügyi kérdésekben Dániában; a kerületek fűtésének fejlesztése a törvényhatósági joggal felruházott városok által Dániában és Hollandiában; intelligens mérések használata a tudatosság növelése érdekében Németországban A kapacitásfejlesztés és az oktatás nagymértékben változik, kezdve az iskolás gyermekektől egészen a tudósokig: nemzeti oktatási program az általános iskolákban Dániában; tanítási programok a műszaki iskolákban a PassivHaus épület körül, ideértve az építészek és építészmérnökök számára tartott programokat Németországban; egyetemi programok az energiával kapcsolatban Olasz országban. Az információ és a tudatosság növelése továbbra is a legelterjedtebb alkalmassá tevő tényezők, de továbbra sem elegendő mértékűek és nem célzottak: önkormányzati és nemzeti szintű városok és nemzeti szinten végzett tudatosság-növelő kampányok Dániában; energiatakarékossági tanácsokkal ellátott weboldal a magántulajdonosok és a lakók számára Dániában és Hollandiában; az energiatakarékossági szintek nyilvánosságra hozatala az ingatlanügynökségek által, energiával kapcsolatos tanácsadás és információs szolgálat a közös és egyéni tulajdonban lévő házakhoz Franciaországban; pénzügyi információk biztosítása a civil szervezetek által Magyarországon Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

31 A kivitelezés akadályai A jogosultsági tényezők közé a jogszabályi mechanizmusok, a pénzügyi lépések és a műszaki támogatás tartozik, melyek gyakran rövid távúak. A támogatási lépések gyakran nem eléggé változatosak, vagy nem adoptálhatók az adott helyzethez és a jogi keretrendszer nem megfelelő. Ez olyan akadályokat hozhat létre, mely lehetetlenné teszi a jogszabályok alkalmazását. A következőkben a törvényhozás azon aspektusait soroljuk fel, melyek akadályokat állítanak a CASH partnerek elé: Olyan meglévő jogi keretrendszerek, melyek nem fedik le az energiatakarékossági felújítások összes aspektusát és a jogi kötelezettségek nem mindig csatlakoznak az olyan eszközökhöz, mint a kapacitásfejlesztés és oktatás, vagy a pénzügyi támogatások. Verseny állhat fenn az energiatakarékossággal (EE) kapcsolatos jogi dokumentumok és egyéb jogi dokumentumok között (pl. tűzbiztonság, liftek, épületekre vonatkozó előírások, áramforrás diagnosztika stb.). Ezek tükrében előfordulhat, hogy nehéz megegyezni a jogszabályok alkalmazásának módjában. A törvények által felállított célok nem minden esetben valósíthatók meg pénzügyileg vagy nem reálisak. A gyenge és instabil pénzügyi intézkedések, továbbá a nemzeti és a regionális vagy helyi szinten lévő kezdeményezések közti különbségek megnehezítik a nemzeti célok elérését. A jogi eszközöket (törvények, rendeletek, jogszabályok) a lobbisták is befolyásolhatják, míg a szociális lakásokban érdekelt személyek nem rendelkeznek erős lobbival. A nemzeti törvények nem minden esetben alkalmazhatók a speciális helyi körülményekre. Ezen felül egy olyan helyi jogszabály (amely már bizonyosan működik) nemzetközi szintre történő emelése rendkívül körülményes. Amennyiben ezek az akadályok számos politikai területre kiterjednek, léteznek egyéb tényezők is a szociális lakások szektorára vonatkozóan: Előfordulhat, hogy a kormány magas EE célokkal rendelkezik, de a szociális főbérlők problémákba ütközhetnek a felújítás finanszírozását illetően, és a pénzügyi eszközök korlátozottak lehetnek (nincs lehetőség adókedvezményre vagy zöld hitelre bizonyos felek számára...), és nem adaptálhatóak nagyméretű műveletekhez. A bérleti díjak emelése rendkívül nehéz lehet, amennyiben a lakók nagy része nagyon alacsony keresetből vagy szociális segélyből él. A bérleti díjakat terhelő felújítási beruházások nem ellenállást válthatnak ki a lakókban az alacsony tudatosság és a felújítási folyamatban való alacsony szintű részvétel miatt. A vegyes ingatlanokra (szociális főbérlő épületei és privát tulajdonosok) nem felelnek meg azok a jogszabályok, melyek az átlagos szituációkhoz lettek létrehozva és a szociális főbérlők viselnek minden jogi kötelezettséget. A pénzügyi források sokfélesége bonyolult alkalmazásokhoz vagy lebonyolításokhoz vezet. Igények és szükséges eredmények Az EE jogi keretprogramnak számos különböző, kulcsfontosságú aspektust kell lefednie: Ambiciózus technikai normákat és reális célokat állítson fel, amennyiben az épület szigetelésének fejlesztését vagy új fűtésrendszer beszerelését tervezi. Bizonyos német városokban és a Baden-Württemberg régióban a jogi keretterv kiköti, hogy megújuló energiaforrásokat (pl. napkollektorok) kell felszerelni, amennyiben a tetőt vagy a fűtésrendszert modernizálják. Kösse össze a pénzügyi és jogi kerettervet annak érdekében, hogy egy átlátható módszer jöjjön létre a főbérlő és a lakók pénzügyi érdekei közti egyensúly eléréséhez; fejlesszen ki koordinált, többtényezős eszközöket (technikai, szociális, pénzügyi) a kisjövedelmű tulajdonosok számára. Támogassa a megújuló energiaforrásokat. Egy olyan, világos kerettervet kell létrehozni, amely támogatja a kogenerációból és megújuló energiaforrásokból származó fűtés és áram bevezetését. A zöldáram tarifáknak, mely a megújuló energiaforrásokból származó energia legmagasabb és legköltséghatékonyabb előretörését okozta (ahogy az Németországban is történt), az üzem beindítását követő évig stabilnak kell lennie. Ezen felül alapvető fontosságú, elterjesszék a különböző, elérhető EE jogi eszközöket az önkormányzatoknál, és megnöveljék a háztartások tudatosságát az EE felújítás előnyeivel kapcsolatban. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 31

32 PÉLDÁK a partnerektől A továbbiakban érdekes CASH partner példákat mutatunk be az alulról fölfelé történő építkezés megvalósítására és a helyi igényeknek megfelelő jogi eszközök alkalmazására: Orca Apulia Régió, Olaszország Az Apulia Régió Regionális Obszervatóriuma (ORCA) létrehozott egy adatbázist az érdekelt felek igényeiről, melyet a régió támogatására használ fel az önkormányzati EE lakásfelújítások frissített regionális szabályozásának létrehozásához. Az ORCA nem csupán adatokon keresztül gyűjti össze a lakók visszajelzéseit, hanem beszélgetnek is velük az adatokról, ami nagyon hasznos az értékelő egységeknek. Az elemzéssel összeegyeztethetők a lakók igényei és a helyi törvények, és megállapítható, hogy van-e eltérés a kettő között. Ezt követően a politikusok támogatásával új törvények születnek, vagy módosulnak a meglévő törvények, hogy hatékonyabban támogassák az eljárásokat helyi szinten. Az ORCA gyakorlatának fő projektjei megtekinthetők: Brindisi lakóközösség, Olaszország A Brindisi lakóközösség két, nemzeti szinten kiváló határozattal állt elő, melyet a városi tanács egyhangúan hagyott jóvá. A határozatok alapján létrejövő nyilatkozatot ( Carta dei Servizi e Commisione Gestione della Carta dei Servizi ) jelenleg az IACP (Istituto Autonomo Case Popolari) szociális főbérlője és az önszerveződés használják, melyek a lakók ügyeit szabályozzák, és amelyekkel a lakóközösség 30%-ot kaphat a bérleti díjakból (a kezelés és az adminisztrációs díjak kifizetése után) az önkormányzáshoz. Az IACPvel történt megegyezés alapján ez felhasználható EE felújításra és egyéb fejlesztésekre. Továbbá, a lakóközösség megalkotott egy képregényt, hogy a lakók tisztában legyenek a lakástörvények hatásával... Ez a kreatív eszköz legjobb gyakorlatként támogatandó, mellyel a lakosok információhoz juthatnak a jogi keretrendszerről. Egy Brindisi lakóközösségi képviselő a képregényük jogi eszközökre gyakorolt hatását mutatja be. Apulia Klaszter a Fenntartható Építkezésért, Olaszország Az Apulia Klaszter a Fenntartható Építkezésért támogatja a fenntartható fejlődést szolgáló együttműködéseket és oktatási tevékenységeket, hogy minden szinten ismertté tegye a fenntartható építési folyamatokat. Összekapcsolja a régió iparágait, vállalatait és egyetemeit, tájékoztatást és képzéséket nyújt a fenntartható fejlődésről és az energiával kapcsolatos problémákról, valamint kutatásokat és fejlesztéseket is kezdeményez. A résztvevő felek megosztják tapasztalataikat, így a régiók magasabb törvényhozói szinten is visszajelzést adhatnak, és befolyásolhatják az új törvényeket a csoport kutatási és fejlesztési tevékenységein keresztül. A fűtési rendszer szabályozása a várostervezésben 1997 óta Frankfurt arra kötelezi az építési vállalatokat és projektfejlesztőket, hogy az épületeket a helyi, kapcsolt termelésű fűtőrendszerrel összekapcsolja. Más fűtőrendszerek és tüzelőanyagok használata tilos. A kötelezettség helyi, várostervezési és földhasználati tervekkel kapcsolatos rendeleteken keresztül kerül megvalósításra. id_inhalt]= id_inhalt]=50467 Önkéntes hozzájárulás helyi szinten Utrecht aláírt egy önkéntes megállapodást az önkormányzati lakásszövetkezetekkel, melynek megfelelően 2011 és 2015 között lakást szigetelnek. Cserébe a városi tanács módosítja a törvényeket, melyek megakadályozzák a lakásszövetségeknek a nagyobb házak felosztását, vagy a lakásállomány egy részének eladását. ommnr=17013&sub 32 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

33 KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK A Brindisi tematikus szemináriumon a partnerek beazonosították a nemzeti törvényhozás és a helyileg megvalósítható lépések közötti hézagokat. A korlátok, szükségletek és lehetővé tevő tényezők alapján megfogalmaztak egy hatékony EE jogi keretrendszer javaslatot, az alábbi Brindisi Manifesztumban. Brindisi Manifesztum Javaslatok egy hatékony EE jogi keretrendszerhez A jogi eszközök hosszú távú víziója A gyors, politikai motivációjú törvényhozásbeli módosítások kerülendők. Koherens jogi keretrendszer nemzeti, regionális és helyi szinten A törvényhozásnak egységesnek, érthetőnek és arányosnak kell lennie. Rugalmas és alkalmazkodó jogi keretrendszer Ebben az értelemben a nagyobb szabályozási szinttel rendelkező önkéntes jogi eszközöket (nem kötelező erejű jog) kell előnyben részesíteni. Az érintett felek (beleértve a lakosokat) bevonása a a törvények megalkotásába kulcsfontosságú a koherens törvényhozás megalkotásához, mely helyi szinten az EE szereplők, szociális főbérlők, privát tulajdonosok és a bérlők részvételével valósulhat meg. Hatékonyságukat már bizonyított nemzeti jogi eszközök, helyi rendeletek és városi megfontolások kiterjesztése Az egyes városoknak gyakran nehéz visszajelzést adni a sikeres helyi folyamatokról a kormány vagy az EU felé. Ha arra alakult szervezetek és hálózatok tagjai (pl. CECODHAS, Eurocities, Éghajlatvédelmi Szövetség, ICLEI, nemzeti nemzeti önkormányzati szövetségek stb.), több befolyásuk lehet a törvényhozás alakulására. A lakhatási költségek globális megközelítésének alkalmazása (lakbér-energia-fűtés) A lakhatási költségek részeként a fűtés és energia költségeket is a lakbér védelmi rendszerek részévé kell tenni. Továbbá, könnyebbé kell tenni a háztulajdonosok számára a megspórolt energia költségek igénylését az energia beruházások kompenzálására. A finanszírozás átfogó, egyszerű és gyors megközelítésének alkalmazása A finanszírozásnak nem az egyéni projektek vagy tervek irányába kell orientálódnia, hanem inkább strukturális támogatásnak kell lennie. Kevésbé bürokratikusnak kell lennie, és az eljárásokat egységesíteni és egyszerűsíteni kell. Adaptív mechanizmus alkalmazása a lakbérre, a bevételek alapján A lakbérhez rugalmas mechanizmust kell biztosítani, hogy az illeszkedjen a helyi kontextushoz (leromlott lakókörnyezet), és olyan védelmi eljárást, mellyel megakadályozható a meglévő szociális bérleti díjak növekedése. A klaszterek alapításának szorgalmazása Megfelelő kommunikáció és kapacitásépítés biztosítása Az önkormányzatoknak szisztematikus módon világos és időszerű információkat kell kapniuk a törvényhozásról és a finanszírozás lehetséges forrásairól, valamint részesülniük kell a megfelelő képzésben. Az érintett felek részére, elsősorban az építészeknek és építési vállalkozóknak képzési programokat kell biztosítani, és támogatni kell az építészek/építési vállalkozók energiatakarékossági tanúsítványhoz jutását. Támogatni kell a városok és lakóközösségek tájékoztató kampányait (pl. Klímakörút Frankfurtban, Apulia Csoport a fenntartható fejlesztésért, ORCA Watt/IN projekt). Még ha nem is mindig könnyű bevonni az önkormányzati lakások bérlőit a felújítási programokba, mindenképpen fontos a további érintettek mellett őket is informálni és bevonni a programba. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 33

34 TOVÁBBI TUDNIVALÓK A releváns törvények és intézményes keretrendszer áttekintése a Brindisiben tartott tematikus találkozóra készített háttéranyagban található meg. (Lásd a CASH weboldalát: Az energiatakarékossággal kapcsolatos európai irányelvek a az EU Energia Főigazgatóságának weboldalán találhatók meg További oldalak Polgármesterek Szövetsége: Az európai és nemzeti lakásépítési irányelvek fejlesztései: Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

35 PénZüGYI TERVEZés URBACT II PROJEKT Hogyan lehet csökkenteni a befektetési költségek és a bevételek közti rést? Hogyan lehet megoldani a főbérlő/albérlő dilemmáját? Mik a kivitelezés korlátjai? Milyen potenciális megoldások léteznek a hatékony finanszírozásra? Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 35

36 Tartalom Bevezetés és a téma jelentősége MODERN MEGVALÓSÍTÁS MODERN MEGVALÓSÍTÁS Mennyi pénzre van szükség? Az európai környezet Jelenlegi módszerek a befektetési költségek és a bevételek közti rés csökkentésére A befektetési költségek csökkentése A bevételek növelése Harmadik felek általi finanszírozás MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK Hogyan érik el a CASH partnerek a pénzügyi eszközöket? Akadályok A CASH partnerek által megjelölt speciális igények Potenciális megoldás a hatékony pénzügyi tervezéshez PARTNEREKTŐL SZÁRMAZÓ PÉLDÁK The Danish Building Fund, Dánia Nemzeti bérleti séma és pontozási rendszer, Hollandia Green Deal, UK KfW programok, Németország Helyi pénzügyi eszközök, Brindisi, Olaszország KONKLÚZIÓ ÉS AJÁNLÁSOK A Pénzügyi Eszközök 3. mini útmutatója a szeptember 7. és 9. közt Frankfurtban, Németországban megrendezésre kerülő 3. nemzetközi tematikus szeminárium előkészítése és ülése során résztvevő CASH partnerek közti tapasztalatcserén alapul. Az energiahatékony (EE) felújításokra vonatkozó, meglévő pénzügyi eszközöket analizálja a CASH partnervárosok 9 európai országában. A CASH partnervárosokban alkalmazott sikeres pénzügyi eszközök kimutatásán felül az útmutató az akadályokat is bemutatja, továbbá javaslatokat tesz a pénzügyi tervezés fejlesztésére a hosszú távú, nagy volumenű EE felújítási műveletekhez. Mennyi pénzre van szükség? Az európai környezet Becslések szerint egy lakás teljes energiahatékony felújításának költsége átlagosan euró 1 (Franciaországban). Ahhoz, hogy elérjük az európai CO 2 -kibocsátás-csökkentési célokat, az alacsony energiafogyasztási normák szerint hozzávetőleg mintegy millió házat kellene az EU-n belül felújítani. Ehhez milliárd eurót kellene lakásfelújításra fordítani a lakossági szektorban ig, ami az energiafogyasztás durván 27%-át teszi ki az EU-ban. Hogyan lehet ezt elérni annak tudatában, hogy az energiaköltségeket háromnegyedével kellene csökkenteni, és hogy a felújítási költségek 66-75%-a gyakran az általános karbantartási műveletekre megy el? A tervek szerint ezeket a költségeket hosszú távon az épület hozzáadott értékével, rövid távon pedig annak magasabb bérleti díjával fedeznénk. Gyakran azonban nincs mód például önkormányzati bérlakások esetén a bérleti díj növelésére, legfeljebb a várható fűtési költségek csökkenésének mértékével. Ezért további pénzügyi eszközökre van szükség. Jelenlegi módszerek a befektetési költségek és a bevételek közti rés csökkentésére Finanszírozás A befektető/felhasználó dilemmája Kapcsolatépítés Javaslatok az irányító hatóságoknak TOVÁBBI TUDNIVALÓK 44 A CASH 3. nemzetközi tematikus szemináriumon 9 CASH partnerország városait vettük górcső alá az energiahatékony felújításhoz rendelkezésre álló pénzügyi eszközök tekintetében. Ezeket 3 módszertani kategóriába soroltuk a befektetési költségek és a bevételek közti rés csökkentéséhez: a befektetési költségek csökkentése, a bevételek növelése, a harmadik felek általi finanszírozás. 36 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

37 A befektetési költségek csökkentése Kölcsöntőke, kedvezményes kölcsön és zöld kölcsön Ezen pénzügyi eszközök lényeges tényezői a kölcsönre felszámított kamat és a visszafizetési periódus. A kölcsöntőke a szervezet tőkéjének azon része, mely nem törzsalaptőke, fix kamatozású, nem pedig osztalékos, és melyet egy fix perióduson belül kell visszafizetni. A zöld kölcsön a környezetbarát befektetésekre (ideértve az energiamegtakarításokat is) biztosított kölcsön, melynél a pénzügyi megtérülés éppúgy szempont, mint a környezetvédelmi pozitív hatások. A kedvezményes kölcsön rugalmas visszafizetési feltételeket kínál, rendszerint a piaci kamatlábak alatt; ezt a fajta kölcsönt állami hivatalok szokták nyújtani, egyedi esetekben. A piaci kamatlábtól való eltérést többnyire az állam állja. Bankgarancia Ez az eszköz azt takarja, hogy az önkormányzat átvállalja a bankgaranciát, megkönnyítve ezáltal az alacsony jövedelmű lakástulajdonosok, a bérlakás szervezetek és a társadalom alsóbb rétegei kölcsönhöz jutását. Adókedvezmények és ÁFA-csökkentés Egyes országokban az energiahatékonysági befektetések levonhatók a jövedelemadóból, vagy csökkenthetők velük az ÁFA-alap. Németországban például el kell érni egy bizonyos szintű energiahatékonyságot a befektetés által ahhoz, hogy ezt az eszközt igénybe lehessen venni. Az adókedvezmények azonban kevésbé vonzó megoldást kínálnak az alacsonyabb jövedelműek számára. Egyes esetekben az önkormányzatok nem vehetik igénybe az adókedvezmény-csökkentéseket. 1 Az önkormányzati lakások energiamodernizálása energiateljesítmény alapú szerződéseken keresztül Visszajelzés a FRESH projektről: Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság és Bulgária. Lásd: Befektetés átruházása a bérleti díjra Ez azt jelenti, hogy a befektetések visszafizetése a magasabb bérleti díjak formájában történik. Ennek az eszköznek a hatékony kihasználásához szükség van a megfelelő jogi keretrendszerre. Dániában és Hollandiában országos szintű szabályozások vannak érvényben. Lásd még a tulajdonos/bérlő dilemmájáról szóló fejezetet. A bevételek növelése Európai finanszírozás Az Európai Közösség az energiahatékony felújításokat különböző finanszírozási csatornákon keresztül támogatja; ezek általában rövid távú, projekt-specifikus támogatások. Számos finanszírozási öszszeghez azonban nehéz hozzájutni azok komplexitása vagy szigorú feltételei miatt. Az energiahatékonysággal kapcsolatos európai finanszírozási megoldások közé tartoznak például az alábbiak: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az energiahatékony felújítási szempontból leglényegesebb program, a maga 4%-os megfelelőségi rátájával. index_en.cfm Az Európai Befektetési Bank (EBB) energiakölcsönöket ad a közszféra és a magánszektor számára (ideértve az önkormányzatokat is fenntartható, versenyképes és biztonságos energia), hosszú távú, fix kamattal. Az Európai Energiahatékonysági Alap (EEA) az üzletileg életképes energiahatékonysági és kis volumenű megújuló energiás projektekhez, 5-től 25 millió euróig; ez az önkormányzati és regionális hatóságokat, valamint az ő nevükben eljáró magánszemélyeket célozza meg (pl. szociális bérlakás szövetségek, energiavállalatok stb.). Az Európai Helyi Energia Asszisztencia Alap (EHEAE) egy technikai segítség, mely a helyi hatóságok számára áll rendelkezésre; ennek célja, hogy felgyorsítsa a befektetéseket az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén. Ezzel a segítséggel fedezni lehet a befektetési program előkészítéséhez, bevezetéséhez és finanszírozásához szükséges műszaki támogatást, így a megvalósíthatósági és piacképességi tanulmányokat, a program felépítését, az üzleti terveket, az energia auditokat, a pályázati előkészületeket stb. htm?lang=en A Marguerite Alap egy független Pán-európai törzsalap az energiaügyi, klímaváltozásügyi és infrastrukturális befektetésekhez, így például a fenntartható energia előállításához és disztribúciójához. Az EBB JESSICA (fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés) programja a fenntartható befektetéseket és a növekedést támogatja a városi területeken. Ez a program olyan visszatérítendő befektetési projektekkel foglal- Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 37

38 kozik, mely a fenntartható városi fejlesztési tervek részét képezi. Ezek a befektetések, melyek részvény, kölcsön és/vagy garancia alapúak lehetnek, a Városi Fejlesztési Alapokon keresztül jutnak el a projektekhez. Érintett témák: a fenntartható energiaforrások környezete, innovációja és promóciója. Az Intelligens Energia Európa (IEE) program támogatja az energiahatékonyságot promótáló kreatív projekteket, fokozza a megújuló energia-források felhasználását és javítja az energia-diverzitást (a projektköltségek max. 75%-ig). Az állami és helyi önkormányzatok által biztosított anyagi támogatások (melyek gyakran a bevételekkel kapcsolatosak). Ezek állami juttatások, melyek minden kedvezményezett-kategóriában elérhetőek (önkormányzatok, társtulajdonosok és magántulajdonosok). A kifejezetten energiahatékonyságot célzó állami juttatások vagy a szociális bérlakás szolgáltatónak, vagy pedig közvetlenül a béárlőnek is kiutalható. Ezek a juttatások nagy felújítási projektektől háztartási szintű projektekig terjedhetnek. Az összeg általában a valódi költségeknek csupán egy részét fedezi, és általában csak bizonyos számú projekt futhat egyszerre. Zöldáram tarifák A napkollektorokkal vagy szélerőművekkel előállított energia becsatlakoztatható az elektromos közműhálózatba. Sok országban a szabályozások minimum árat garantálnak ezért az energiáért. Ez bevételi forrást jelent, ami segít visszafizetni a kölcsöntőkét. Ezt azonban csak akkor lehet használni, ha energiatermelés van, az energiahatékonysági intézkedések mellett. Piaci eszközök: Energia-megtakarítási tanúsítványok és széndioxid-csere A Fehér tanúsítvány, vagy más néven Energia-megtakarítási tanúsítvány (ESC), Energiahatékonysági hitel (EEC) vagy Fehér címke egy olyan hatósági szerv által kiadott eszköz, mely garantálja a meghatározott energia-megtakarítási mennyiség elérését. Az esetek többségében a fehér tanúsítványokkal kereskedni is lehet. Sok országban az energiavállalatok energia-megtakarítási célokkal rendelkeznek, amit el kell érniük. Ezért az építkezési projektekben elért energia-megtakarításokkal gyakran kereskednek is. MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK Finanszírozás harmadik felek által Energiaszolgáltató cég (ESCO) és energiaszolgáltatók Ez a pénzügyi mechanizmus egy külső energiaszolgáltató befektetési céget (ESCO) vagy energiaszolgáltató általi finanszírozást takar. Ezeket a befektetéseket aztán az elért költségmegtakarítások felhasználásával fizetik ki. A befektető a hatékonyságot növelő megoldásokat telepít, és gondoskodik rendszer fenntartásáról az energiamegtakarítás biztosítása érdekében. Ez magában foglalhatja például a fűtőberendezés, az üzemanyag és a karbantartás felügyeletét, az energia-megtakarítási intézkedéseket, vagy az energia-megtakarításokkal visszafizetett felújítási műveletekbe történő befektetéseket. Egyes országokban így például az Egyesült Királyságban olyan jogi előírások vannak, melyek kötelezik az energiaszolgáltatókat, hogy kivegyék a részüket az energiahatékony felújítások költségeiből. Energia-megtakarítási teljesítmény szerződés Ebben a fajta szerződésben a vállalkozó (legyen az állami vagy magánszemély, vagy egy holding) olyan intézkedéseket ajánl fel a tulajdonosnak, melyekkel garantált megtakarítások érhetők el, arra kényszerítve őt ezáltal, hogy elérje a szerződésben meghatározott megtakarítási szintet. Ezeket a projekteket részben az energia-megtakarításokból finanszírozzák, ami a későbbiekben nettó bevételt is jelenthet a tulajdonos számára. Hogyan érik el a CASH partnerek a pénzügyi eszközöket? A kerekasztalos megbeszélés során a partnerek a 'legsikeresebb' és 'legösszetettebb' kategóriákba sorolták a pénzügyi eszközöket. A hálózat számára legsikeresebb eszközök a következők voltak: tőkealapok, kölcsönök, szubvenciók, kedvezményes kölcsönök, energia kötelezettségek és a kereskedés. Az eredmények rendkívül hasonlítanak az EuroACE jelentésben (2010) bemutatott eredményekhez, melynek során több, mint harminc pénzügyi eszközt vizsgáltak. A legösszetettebb eszközök a befektetésekből bérleti díjjá történő transzferek és a 3. felek általi finanszírozások voltak. A pénzügyi eszközökön belüli rések és az országok közti hálózati különbségek megismeréséhez a partnerek a következő táblázatot fejlesztették ki, mely a kedvezményezettek különböző kategóriáit foglalja össze. (lásd: táblázat 5. oldal) A táblázat legfontosabb eredménye 9 európai állam 10 városában lévő helyzet feltérképezése volt: Az EU-s eszközök nem rövidtávúak. Nem közös tulajdonban lévő ingatlanokhoz lettek tervezve, melyet főként főbérlők használnak; A nemzeti pénzügyi eszközök szinte minden kedvezményezett számára elérhetők, de a túlsúlyban vannak a rövidtávú megoldások, kivéve a Dániában, Németországban és az Egyesült Királyságban alkalmazott hoszszú távú eszközök; Eltérés van az országok között a lakók hozzájárulását illetően. A CASH partnerek a pénzügyi eszközök következő rangsorolását hozták létre: legsikeresebb: tőkealapok, kölcsönök, szubvenciók, kedvezményes kölcsönök, energia kötelezettségek és a kereskedés; legösszetettebb végrehajtás, még akkor is, ha nagyon érdekes: harmadik felek által történő finanszírozás, a befektetések transzfere 38 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

39 bérleti díjjá, adókedvezmények és ÁFA-csökkentés. A harmadik felek által történő finanszírozás esetén, az energiahatékonyság soha nem lehet akkora, hogy ésszerű szerződési időtartam alatt megtérítse a beruházásokat. Akadályok Az innovatív finanszírozási sémák létrehozása és használata attól függ, hogy az EE felújítási projektek finanszírozását és végrehajtását érintő akadályok mennyire küzdhetők le. A workshopok során a CASH hálózat által azonosított legfőbb akadályokat a következő 'Akadály mátrix' mutatja be. (lásd 6. oldal) A 9 ország legáltalánosabb akadályait a mátrix felső része mutatja be, melyek a következők: Korlátozott finanszírozás, nem elegendő a fontos nemzeti célok eléréséhez. A nemzeti kormányok gyakran felállítanak klíma- és energiahatékonysági célokat. A célok eléréséhez nyújtott finanszírozás nem elegendő, vagy egyáltalán nincs ilyen finanszírozás Financiális eszközök a CASH partnerországokban (lásd CECODHAS megjegyzését a Lehetséges megoldások c. résznél). Az európai országok költségvetési megszorításai miatt ez a helyzet csak tovább romlott. A rendelkezésre álló összeg gyakran rövid távú és projekt-specifikus, ami nem teszi lehetővé a nagyszabású energiahatékony felújításokhoz szükséges közép- és hosszú távú tervezést. A kedvezményezettek komplex eljárásokkal és jelentkezési űrlapokkal kell, hogy szembenézzenek, és ezzel viszonylag kis összegekhez férhetnek csak hozzá. A finanszírozással és az energiahatékony felújítás pénzügyi aspektusaival kapcsolatos információk hozzáférhetetlensége miatti ismerethiány igen széleskörű probléma a tulajdonosok körében. Nincs egységesség a felújítási eljárás különböző részeinek finanszírozására szánt különböző pénzügyi eszközök között. Számos önkormányzat számára nem áll rendelkezésre a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi háttér, korlátozva így a helyi szintű közreműködést. Társtulajdonosi háttér esetén nehéz egyezségre jutni a tulajdonosokkal. Nincs meg a pénzek felhasználásának és az energiafelhasználásnak a kellő kontrollja és monitoringja a felújítás után. A CASH partnerek által megjelölt speciális igények Az Igény mátrixban ábrázoltaknak megfelelően a konkrét igények a következőkhöz kapcsolódnak: önkormányzatok, lakóközösségek és főbérlők/albérlők dilemmája. (Lásd: 7. oldal.) Az önkormányzatoknál a személyre szabott kölcsönökhöz és a nagyobb kölcsönökhöz való hozzáférést meg kell könnyíteni. A lakóközösségeknél szükség van egy független közvetítőre, aki kezeli a pénzeket és a megtakarításokat, és egyszerű hozzáférést biztosít a harmadik felek számára a finanszírozáshoz. Ami a főbérlő/albérlő dilemmáját illeti, a kérdés a következő a szociális bérlakások felújítása esetén: ki fog fizetni a munkáért, és ki fog részesülni az energiaköltségek lefaragásából származó megtakarításokból? Az osztott ösztönzőkkel kapcsolatos problémát főbérlő/albérlő dilemmájaként nevezzük. FINANSZÍROZÓ ENTITÁSOK KEDVEZMÉNYEZETTEK Yambol - BG Sonderborg - DN Echirolles - FR CRRA - FR Les Mureaux - FR Frankfurt - GE Eordea - HE Tatabánya - HU Brindisi - IT Utrecht - NL Bridgend - UK Yambol - BG Sonderborg - DN Echirolles - FR CRRA - FR Les Mureaux - FR Frankfurt - GE Eordea - HE Tatabánya - HU Brindisi - IT Utrecht - NL Bridgend - UK Yambol - BG Sonderborg - DN Echirolles - FR CRRA - FR Les Mureaux - FR Frankfurt - GE Eordea - HE Tatabánya - HU Brindisi - IT Utrecht - NL Bridgend - UK Szociális főbérlők Közös tulajdonok / lakóközösségek birtokolt területek Privát tulajdonosok Európa Állam Régió Közösség 0 0 Bankok Privát * Lakók Egyéb Tervezett projekt s Kölcsönalap 0 * Csak korlátozott területen Hosszú távú Rövid távú Fő hiányosságok Nem alkalmazható A dilemmának több aspektusa van: az esetek többségében az energiahatékony felújítás költségeit nem lehet kiegyenlíteni az alacsonyabb fogyasztás révén nyert alacsonyabb energia költségekkel a befektető számára ezekből nem származik közvetlen előny; a befektetés változatlan marad, amíg az energia-megtakarításokból származó bevételek bizonytalanok (ezek számos tényezőtől függnek, nem csak a műszaki okoktól); egyéb előnyök, amiket nehéz számszerűsíteni: a bérlők által élvezett nagyobb kényelem, hosszabb épület-élettartam és hozzáadott piaci érték a főbérlők számára; az emberek általános érdeklődését kiszolgálja az alacsonyabb CO 2 -kibocsátás és a kisebb energia-függőség. Több tulajdonost érintő helyzetekben (vegyes tulajdonok, tulajdonos társulások különböző formái, termékszabályozások stb.) ez a dilemma még összetettebb lehet. A probléma megoldására különböző megközelítések léteznek: Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 39

40 Akadályok - Financiális eszközök az önkormányzati lakások energiamodernizációjához A nemzeti céloknak/igényeknek megfelelő korlátozott konszolidálás > meglévő tőke A tőke múlandósága - rövid távra alapul: megnehezíti a középtávra szóló tervezést Összetett és bonyolult eljárások és jelentkezési nyomtatványok a kis tőkékhez / összetett EU pályázatok Több típusú, összetett források a különböző felújítási munkákhoz, és az egységesség hiánya A tulajdonosok nem megfelelően informáltak a pénzügyi lehetőségekről / információs platform hiánya A törvényhatóságok alulfinanszírozottak A különböző tulajdonosok által birtokolt szervezeteknek (vegyes és közös tulajdonok) egyetértésre kell jutniuk Az állami és regionális közfinanszírozás csökkentése A szabályozás és ellenőrzés hiánya Arra vonatkozó kockázat, hogy a távfűtésbe való befektetés nem kerül visszatérítésre A pályázatok odaítélésének hosszú döntési folyamata Jogerős eszközök (azaz kölcsönök) = a tulajdonosok nem akarják ezeket A tulajdonosok nem kapnak garanciát a tőkére Az energiahatékonysági eredmények nem garantáltak A tulajdonosok magas szintű hozzájárulása Nemzeti szinten a pénzügyi mechanizmus hiánya Bürokrácia Sok tulajdonos nem vállal jelzálogot a tulajdonra a hitel fejében A régiók közötti pénzügyi intézkedések eltérése megnehezíti a nemzeti célok elérését A szociális főbérlők nem támogatják a távfűtésbe való befektetést, ami növeli a bérlők költségeit CRRA - FR Les Mureaux - FR Frankfurt - GE Eordea - HE Tatabánya - HU Brindisi - IT Utrecht - NL Yambol - BG Sonderborg - DN Echirolles - FR Bridgend - UK A bérlők globális összeget fizessenek minden felmerülő költség, azaz a bérleti díj, energia, víz, hulladék stb. díjak fedezésére. A tulajdonos a bérlők által fizetett globális összeg emelése nélkül alakíthatja az egyes költségelemeket. Ez leginkább akkor lehetséges, ha a lakásokban nincs egyéni mérőóra felszerelve; legyen a költségek minden eleme a bérlő számára is látható, ami ösztönzőleg hathat az energiahatékony magatartás optimalizálására; A költségek egyenletes megoszlása a bérlők, lakástulajdonosok és az állam között. Az Egyesült Királyság-beli Green Deal ezt az irányelvet követi, beleértve az energiaszolgáltatókat (lásd: a Példák a partnerektől c. részt). Németországban a három harmad modelljével kapcsolatban folynak a viták, melynek részei: a bérlő a befektetést a bérleti díjba viszi át, a várható energia megtakarítások alapján; a befektető/főbérlő a felújítási költségek (az energia megtakarítások integrálása nélkül) és a tulajdon hozzáadott értékének fedezésére használja; állami finanszírozás (vagy egyéb), az állam adóvisszatérítése (19-25% az EU-ban), valamint a csökkenő munkanélküliségből és CO 2 kibocsájtás csökkenéséből származó tőke. Ezekben a megközelítésekben a minőségszabályozás, az ellenőrzés, a fizetésszabályozás és a kommunikáció egyformán fontos szerepet tölt be. A főbérlő/bérlő dilemma lehetséges megoldásait részben a nemzeti jogi rendszerek határozzák meg (lásd a Példák a partnerektől c. részt). Alacsony pénzforgalmat bonyolító szociális főbérlők A bankok likviditási problémáiból fakadó gazdasági válság, és a zöld hitelek igénylésének nehézségei Bérlésre vonatkozó törvény: a bérlők magasabb bérleti díjat kénytelenek fizetni úgy, hogy nem tudják, hogy az karások kárpótolják-e a költségeket Nem elegendő bérleti díjak a szociális főbérlőknek Sok biztosítás szükséges A legtöbb épület 1945 előtt épült, és nincs felújítva A lakástársulások nem kapnak kölcsönt visszafizetés nélkül, ellenben a privát tulajdonosokkal A jelzáloghoz való hozzáférés problémát jelent a társtulajdonosok számára Az értékesítés következtében a vagyon fragmentálódása Nagyon komoly akadályok Komoly akadályok Potenciális megoldás a hatékony pénzügyi tervezéshez Bár számos pénzügyi eszköz létezik, a 3 munkacsoportból álló CASH hálózat egy pénzügyi tervezésre vonatkozó megoldást támogat, mely az alábbiakból épül fel: hosszú távú, stabil és egyszerű pénzügyi eszközök (az Energiahatékonyság kezelési kézikönyv (2010) és az Inofin projekt (2008) által javasoltak szerint), a kölcsönalapok, fix hosszú távú kamatozású, minden kedvezményezettnek könnyen elérhető preferenciális kölcsönök és biztos 40 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

41 harmadik fél finanszírozások támogatása, az energiaszolgáltatók kötelezése az energiahatékonysági fejlesztésekbe való befektetésbe, valamint banki garancia és kezdeti befizetés; semleges, független koordináló testület; az energiahatékonysági fejlesztések integrációja a víz- és hulladékszállítással a finanszírozási források kombinálásához és a szénkibocsátást csökkentő integrált megközelítés létrehozásához; A bérlők bevonása az energiamegújítási folyamat kezdetétől fogva (azaz: közös tervezés), az energia megtakarításra vonatkozó lépések kezdeményezőiként; nemzeti informáló eszközök. A CASH partnerek igényei - Financiális eszközök az önkormányzati lakások energiamodernizációjához Egyszerű, érthető és hosszú távú financiális termékekre / szabványosításra van szükség Nagyobb hozzájárulás Európától és az államoktól Közös megközelítés a társtulajdonosoktól A financiális lehetőségek jobb támogatása / Nemzeti információs platform A kezdőtőke és garanciák elérhetősége Több tőke a törvényhatóságoknak Tőke alacsony költségen való elérése mindenki számára (beleértve a privát szektort és a szociális főbérlőket) Közös megközelítés a vegyes / társtulajdonosoknak és az újratöltés képessége az EH fejlesztésekhez (nem csak fejlesztésekhez) CRRA - FR Les Mureaux - FR Frankfurt - GE Eordea - HE Tatabánya - HU Brindisi - IT Utrecht - NL Yambol - BG Sonderborg - DN Echirolles - FR Bridgend - UK Az európai szint A CECODHAS Housing Europe által javasolt javaslat kulcsfontosságú. Az EU tőke megszerzésének egyszerűbb módjai A régiók intézkedéseinek harmonizálása Közös elbírálási pont a finanszírozáshoz / konzorcium létrehozásához Több, egymással koherens finanszírozási forrás szükségessége Az állami falufejlesztési alap felhasználható legyen lebontásra / felújításra február 28-án az Európai Parlament Ipari, Kutató és Energia Bizottsága engedélyezte a tagállamok, a hatóságok és köztestületek tulajdonában álló épületek felújítására vonatkozó kérelmét (a terület 2,5%-a évente). A CECODHAS Housing Europe azt hangsúlyozza, hogy a hatóságokkal ellentétben a fűtéskorszerűsítésre kötelezett köztestületek nem képesek önerőből finanszírozni ezeket a hatalmas beruházásokat. Továbbá, az önkormányzati lakások esetében a bérleti díjak szabályozása és az alacsony bevételű bérlők miatt sokszor nincs mód a beruházások visszatérítésére. Azt is fontos megjegyezni, hogy az energiaszolgáltatás alapú szerződés modelljének, bár ígéretes, még bizonyítania kell létjogosultságát a lakásszektorban. Ezért, ennek a jogi kötelességnek csak akkor van értelme, ha a finanszírozást lehetővé tevő kötelezettség is társul hozzá. A Housing Europe azt kéri a tagoktól, hogy ezt a jogi kötelezettséget az EU finanszírozás elérhetővé tételére vonatkozó kötelezettséggel egyensúlyozzák ki, beleértve a 2014 és 2020 közötti Strukturális Alap elsőbbségi szétosztását, és az EU által garantált zöld befektetési alap létrehozását. " Az EU beszerzések szabályozási felső határértékeinek emelése Nagyobb projektek Különböző lehetőségek a privát tulajdonosoknak és séma a támogatásra Az energiával kapcsolatos intézkedéseket is szem előtt tartó bérlési kimutatás Hatásosabb szabályozó mechanizmusok a kölcsönprogramokhoz Bérleti törvény az energiacsökkentésre alapuló költség átruházási mechanizmussal A jogi keretrendszer és a finanszírozási séma integrálásának szükségessége A kedvezményezettek jogosultsági kritériumainak bővítése / az épület építési éve / max. finanszírozási alap / támogatási % (rugalmasság) Lehetővé kell tenni a szociális főbérlők számára, hogy engedélyt kérjenek a bérlőktől az EH munkákhoz való pénzügyi ulásra Az önkormányzati lakások közvetlen finanszírozása A jogosultakat informáló és irányító helyi képviseletek (az ehhez szükséges eszközökkel) Claire Roumet, általános titkár, CECODHAS Housing Europe Nagyon erős igények Erős igények Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 41

42 PÉLDÁK a partnerektől A CASH partnerek számos példával rendelkeznek a jó gyakorlatokat illetően. The Danish Building Fund, Dánia A Danish Building Fund a dán önkormányzati lakások építésével és felújításával foglalkozik. Ezt a nemzeti tőkealapot 1966-ban hozták létre. A tőkealap növeléséhez a bérleti díjak adott százalékát (20%) használják ben a tőkealap értéke 100 millió euró volt. Ezt az összeget az új lakások építési költségének 40%-ára, továbbá a felújítási költségek 50%-ára lehet felhasználni. Az Államnak közvetlen befolyása van a felújítások módját illetően, így az energiahatékony felújítások felé terelheti azokat. A felújítási terv a lakók nagyfokú bevonásával történik. A lakók a Helyi Önkormányzati Lakások Minisztériumának tagjai lehetnek egy minimális tagsági díj fejében. A főbérlők különféle felújítási terveket mutatnak be a lakóknak, akiknek jogában áll elutasítani a felújítási beruházásokat. A döntésekhez egyszerű többségre van szükség. Ezt azzal kritizálják, hogy a kifizetésre vonatkozó eljárások nagyon időigényesek, és nem elég ambiciózusak (Passzívház 2. szintig). Ennek ellenére ez egy hosszú távon kamatozó, megtérülő tőke. Nemzeti bérleti séma és pontozási rendszer, Hollandia Hollandiában az önkormányzati lakások maximális bérleti díját egy nemzeti pontozási rendszer határozza meg. Minél jobb a ház minősége, a bérleti díj is annál nagyobb. A rendszer legújabb adaptációja a házak energiaosztályát is beveszi a pontozási rendszerbe, ezzel motiválva a főbérlőket, hogy az energiafelhasználás terén is fejlesztéseket végezzenek. Amennyiben a főbérlők javítják a ház energiahatékonysági besorolását, annál nagyobb bérleti díjat kérhetnek. Másrészről viszont azonban, ha 2014-ig nem végeznek energiafelhasználási fejlesztéseket, a pontszámuk csökkenthető és alacsonyabb bérleti díjat kérhetnek. Az energiaosztály pontozása 0-44 pont között mozog, mely egy lakás vagy ház összpontszámának jelentős részének számít. Green Deal, UK A évi Energiatörvényben az Egyesült Királyság Kormánya bejelentette a Green Deal-t, melynek célja a házak széndioxid-kibocsátásának csökkentése. A program októberében indul, és a következő jellemzőkkel rendelkezik: Minden brit ház és vállalkozás képes lesz előleg nélkül olyan energiatakarékossági csomagokat beszerelni, mint pl. a szigetelés. A viszszafizetés a megtakarított energia költségéből történik. Egy kölcsönalap kerül létrehozásra. A vásárlók védelme érdekében szigorú standardok kerülnek bevezetésre. Az energiaipari vállalatok új kötelezettsége, hogy évente körülbelül 1,3 milliárd -tal támogassák a programot, ezzel biztosítva a Green Deal sikerét függetlenül az adott típusú ház típusától, vagy az abból származó bevételtől. Egy további segítség is rendelkezésre fog állni, melynek keretén belül a szegények jobb bojlereket kaphatnak és kijavíthatják a huzatos lakásokat, továbbá azok a házak is kaphatnak támogatást, melyek szigetelését nehéz megvalósítani, ideértve a betonfalú házakat is. A Green Deal keretén belül a privát szektor várhatóan 14 milliárd beruházást fog végrehajtani a következő évtizedben. Ez 2015-ig legalább szigetelési és építési munkát jelent. KfW programok, Németország Németországban a KfW-fejlesztési bank több, mint 15 éve működtet finanszírozási programokat az energiahatékonysági programokhoz és a lakóépületek modernizálásához. A finanszírozáshoz kedvezményes kölcsönöket és közvetlen pénzügyi támogatásokat használnak (Zuschuss). Számos különféle program létezik Németországban a fűtésigény csökkentésére, a megújuló energiaforrások bevezetésére és az energiaforrások és lakóházak modernizálására vonatkozóan. A KfW legfontosabb alapelve, hogy minél nagyobb a megtakarítás, annál alacsonyabb kamatot alkalmaznak vagy annál nagyobb anyagi támogatást kaphatnak. Ezen felül a bank egy tanácsadói szervet is finanszíroz, amely segít meghatározni a potenciális megtakarításokat és nyomon követi a munkálatokat a megfelelő eredmények bizto- sítása érdekében. Az elmúlt évben a KfW a közös tulajdonban lévő ingatlanokhoz is integrálta a finanszírozását (Wohneigentümergemeinschaften). Másrészről viszont a KfW programjait azért kritizálják, mert túlságosan gyorsan változnak. Viszont számos irányelvet biztosítanak a jó eredmények és megtakarítások eléréséhez, mellyel az Állami pénzek jó felhasználásához járulnak hozzá április 1-től a műemlék-védett épületek is finanszírozhatók. A KfW programjait már sokszor felmérték a CO 2 -kibocsátás csökkentés hatékonyságát és az életviszonyok növelését illetően. Helyi pénzügyi eszközök, Brindisi, Olaszország Brindisi városában, Olaszországban a főbérlők szervezete az IACP (Istituto Autonomo Case Popolari) szabályozza a lakókkal folytatott kapcsolatot egy vegyes bizottságon keresztül Commissione di Gestione della Carta dei Servizi, a Carta dei Servizi" alapján. A város döntése szerint ezt úgy módosították, hogy a lakók Szervezete 30%-os kedvezményt kaphasson (min. 30 ) az önkormányzásért cserébe, mely az IACP-vel kötött szerződésbe foglalt fejlesztésekhez használható fel. A megbeszélések jelenleg is tartanak, hogy az energiatakarékossági fejlesztéseket is bevonják a projektbe. 42 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

43 KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK Az energiahatékony felújítási műveletek pénzügyi lehetőségeinek javítása érdekében a CASH hálózat számos javaslatot nyújtott be, melyet összefoglaló néven Frankfurt resolution néven neveznek: Finanszírozás A nemzeti és nemzetközi klíma- és energiacélok eléréséhez több és nagyobb mennyiségű finanszírozási hozzájárulásra van szükség Európától és a lakástulajdonosok kormányaitól. Az elérhető financiális eszközöknek az alábbi jellemzőkkel kell bírniuk: hosszú távú tervezésen alapuljanak, jobban legyenek koordinálva, ne legyenek bürokratikusak és minden lakástulajdonos számára elérhetők legyenek. A nemzeti információs platformok segíthetnek a financiális lehetőségek támogatásában minden tulajdonoskategória esetében. A nemzeti és regionális kölcsönalapok (a további bérleti díjak és közüzemi számlák által támogatva) fontos eszközök lehetnek a hosszú távú és nagy projektek esetében. A kormány banki garanciáit arra kellene felhasználni, hogy a finanszírozás és a kölcsönök a társtulajdonosok és kis lakások tulajdonosai részére is elérhetők legyenek. Független harmadik fél irányítószerveket kell létrehozni vagy támogatni, melyekkel megvalósítható a technikai, financiális és szervezési kérdések kezelése és az intézkedések ellenőrzése. Ezek a főbérlők/tulajdonosok és a bérlők közötti közvetítő szervként működhetnének. Ezt a szerepet betölthetnék helyi/regionális alapítványok, energiaszolgáltató vállalatok, vagy akár lakószervezetek is. A minőségi intézkedések és a jövő alacsonyabb energiafogyasztásának biztosítása érdekében a finanszírozást magas minőségű szabványokkal kell társítani. A kedvezményes/zöld kölcsönöknek és egyéb kölcsönalapoknak könnyen elérhetőnek kell lennie minden lakástulajdonos számára, beleértve a szociális főbérlőket. A finanszírozást a kölcsönök garanciájával kell kombinálni, így támogatva a harmadik felek bevonódását. A lakásfelújítások meglévő finanszírozásainak sokkal inkább az energiahatékonyság irányába kel orientálódniuk. A befektető/felhasználó dilemmája A bérleti díjak növekedését, illetve az energia beruházások visszafizetését energia megtakarításokkal kell ellensúlyozni (a költségek csökkentése) a tulajdonos/bérlő dilemma feloldására. Az energiafejlesztés integrált és optimális módon történő megvalósításához a víz, elektromosság és a hulladékszállítás díjának csökkentésére vonatkozó intézkedéseket kell foganatosítani. A nemzeti, regionális és helyi szintű financiális támogató programoknak át kell hidalniuk a magasabb energiaszabványok és és az alacsony bevételű háztartások korlátozott bérleti díj emelkedése közötti szakadékokat. Közös megközelítés szükséges a szociális főbérlők és az alacsony bevételű háztartások társtulajdonosai részéről néhány tulajdonos tiltakozásának kiküszöbölésére. Minden technikai intézkedést energiafogyasztást átlátható, független módon kell ellenőrizni. A bérlőket minden részletre kiterjedően informálni kell. Az energiaszolgáltatókat sok országban kötelezik az energia megtakarításra, és sok helyen rendelkeznek az egyéni háztartások energiafinanszírozásának kezelésére vonatkozó intézkedésekkel. Ezért, ezek fontos szerepet játszanak a tulajdonos/bérlő dilemmában. Kapcsolatépítés Az akadályok leküzdése érdekében rendkívül fontos az érintettek közötti kapcsolat kiépítése. Javaslatok az irányító hatóságoknak A Strukturális és Kohéziós Alap által támogatott programok kezeléséért a tagállamok felelősek. Minden programhoz ki kell jelölni azt az irányító hatóságot (nemzeti, regionális és egyéb szinten), mely a potenciális jogosultak tájékoztatásáért, a projektek kiválasztásáért és a megvalósítás ellenőrzéséért felel. Ez a bekezdés az irányító hatóságokkal szemben támasztott javaslatokat tartalmazza. Az olyan európai finanszírozásoknak, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), nem csak az általános, energiával kapcsolatos intézkedésekre kell rendelkezésre állniuk, hanem integrált megközelítéssel az önkormányzati lakásbérlésre is ki kell terjedniük (energia, lakókörnyezet, fenntartás és integráció). Az olyan EU finanszírozások, mint az ESZA, ERFA és EAFRD 1, stb. együttes használatát és a finanszírozások hosszú távú stabilitását kell támogatni. Az URBACT programok és projektek céljait és eredményeit figyelembe kell venni. A regionális finanszírozás jelentős részének az önkormányzati lakások energiafejlesztésére kell vonatkoznia. 1 Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 43

44 TOVÁBBI TUDNIVALÓK Megfizethető fűtés mindenkinek Útmutató az önkormányzati lakások energiahatékonyságának javításához az önkormányzati lakások főbérlőinek, a lakóknak és a támogató szervezeteknek. Az útmutató a FinISH projekt részeként készült - Az Önkormányzati lakások energiaszegénységének megszüntetésére vonatkozó pénzügyi és támogató eszközök Anforderungen an einen Sanierungsfahrplan, Auf dem Weg zu einem klimaneutralen Gebäudebestand bis 2050, Energiahatékonyság kezelési kézikönyv, Nemzetközi Energiaügynökség, Második kiadás, OECD/IEA Az önkormányzati lakások energiamodernizálása energiateljesítmény alapú szerződéseken keresztül A FRESH projekt visszajelzései: Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság és Bulgária. Energiatakarékos intézkedések finanszírozása a holland önkormányzati lakás szektorban - WP2 jelentés az InoFin projekthez, Holland Energiatudományi Kutatóközpont (ECN), ECN-E , december Útmutató az önkormányzati lakások energiamodernizálási finanszírozási sémájához az EU új tagállamaiban; 2008, jelentés a InoFin projekthez; Az önkormányzati lakások felújításának innovatív finanszírozása a kibővülő Európában Háttéranyag a pénzügyi eszközökre vonatkozó CASH tematikus szemináriumhoz, Frankfurt, szeptember 7.,8., 9., 44 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

45 A lakók BEVOnásA URBACT II PROJEKT Miért fontos a lakók bevonása? Mikor és hogyan vonjuk be a lakókat az energiahatékony felújítási folyamatba? Hogyan járulnak hozzá a lakók az energiamegtakarításhoz? Melyek a lakók bevonására vonatkozó akadályok és megoldások? Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 45

46 Tartalom Bevezetés és a téma jelentősége MODERN MEGVALÓSÍTÁS A lakók bevonása az energiahatékony felújítási folyamatba A viselkedés átformálása MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK Mikor és hogyan vonjuk be a lakókat az energiahatékony felújítási folyamatba? Hogyan járulnak hozzá a lakók az energiamegtakarításhoz? Akadályok és megoldások PARTNEREKTŐL SZÁRMAZÓ PÉLDÁK Bridgend City, UK Echirolles, Franciaország Tatabánya, Magyarország Frankfurt, Németország KONKLÚZIÓ ÉS AJÁNLÁSOK A 4. CASH mini útmutató a január 25. és 27. között Bridgendben, az Egyesült Királyságban, a Lakók bevonása a szociális bérlakások energiahatékony felújításába" témakörben tartott 4. tematikus szeminárium eredményeit mutatja be az alábbi témákat illetően: miért fontos a lakók bevonása? mikor és hogyan vonjuk be a lakókat az energiahatékony felújítási folyamatba? hogyan járulnak hozzá a lakók az energiamegtakarításhoz (viselkedésbeli változások)? melyek az akadályok és megoldások? A részvételi szinteket a széles körben használt Arnstein-létra (1969) segítségével határozták meg: tájékoztatás hírleveleken, sajtón, interneten és nyílt napokon keresztül; konzultáció a visszajelzések összegyűjtéséért; bevonás annak biztosítására, hogy a problémákat és törekvéseket megértették és megfontolták; együttműködés az alternatívák és megoldások keresése érdekében; a végső döntéshozatali jog átruházása a közösségre a városi bíróságokon és lakótanácsokon keresztül. Ugyanolyan lényeges megérteni a lakók energiahatékony felújítási folyamatokba történő bevonásának fontosságát, mint magukat a részvételi szinteket. A lakók bevonása: erős tulajdonjogi tudatot alakít ki, és javítja a felújítási munkák elfogadását és megvalósítását segít a könnyebb megértésben és a megfelelő magatartás kialakításában a lakók elégedettségének növelésével hosszú távú fenntarthatóságot biztosít segít ez embereknek abban, hogy megoldást találjanak saját problémáikra, és a helyi tudásból származó új ötletek integrálásával segít a minőség növelésében növeli a helyi kapacitást Bridgend határozat" összeegyezteti a lépéseket a megvalósíthatóság érdekében TOVÁBBI TUDNIVALÓK Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

47 MODERN MEGVALÓSÍTÁS A lakók bevonása az energiahatékony felújítási folyamatba A Polgármesterek Szövetségének Fenntartható Energia Akcióprogramjában leírt irányelvek a lakók bevonását előfeltételként említik. Számos projekt foglalkozott már azzal, hogy a lakók MIKOR vesznek részt az energiahatékony felújítási folyamatban", de ezek általában általános szinten maradtak és nem tettek különbséget a részvétel módjai között - információ" vs. döntéshozatal". - A SHELTER projekt Intelligens Energia Európa (IEE) által támogatott SHELTER projekt a felújítási projektek egyes szakaszait és azt írta le, hogy az érintettek milyen mértékben vettek részt ezekben a szakaszokban. Kiemeli, hogy a bérlőknek gyakran elegendő lehetőségük arra, hogy részt vegyenek a szociális bérlakás szervezetek és a tervezők tervekre vonatkozó döntéseiben. Ez azt jelenti, hogy a bérlők részvételi hiányának betudható nem megfelelő viselkedés negatívan befolyásolhatja a potenciális energiamegtakarításokat. Bár a SHELTER projekt a bérlők energiahatékony felújításokban való részvételére összpontosított, javaslatuk olyan lépések foganatosítása volt, melyek közvetlen kapcsolatot biztosítanak a bérlőknek viselkedésük és a számlák között". - Az SCI-Network Az SCI-Network a felhasználók fenntartható felújítási folyamatokban való részvételével kapcsolatban nyújt útmutatást. A legfontosabb előzetes eredmények szerint: 1. a felhasználókat megfelelő módon be kell vonni a beszerzési folyamatba annak érdekében, hogy valóban jövedelmező legyen az energiahatékony épület működése; 2. a felhasználók bevonása a felújítási folyamat valamennyi szakaszában, már a legelején is megvalósítható; 3. a felhasználók fontos szerepet játszanak az igények beszerzési szempontból történő kiértékelésében. A beköltözést követő értékelés és visszajelzés rendkívül fontos; 4. egy új innováció létrehozásában/tervezésében/gyártásában különböző csoportok vehetnek részt; 5. a felhasználók számára biztosított információk időszerűsége és könnyű elérhetősége növeli az energiamegtakarításokról való tudásukat és ahhoz való elkötelezettségüket, és segíti viselkedésük átformálását. Bár a hálózat olyan fő alapelveket határoz meg, mint a felhasználók bevonása a projekt kezdetétől fogva, vagy a felhasználói csoportok bevonása a létrehozási/tervezési/gyártási szakaszokba, nem tesz különbséget a részvétel típusai között (információ vagy döntéshozatal) és nem ad információt a bevonás folyamatának pontos lépéseiről. A megvalósítás MIKÉNTJÉRE való tekintettel nem tesz különbséget a felhasználóknak és a felhasználókkal együtt létrehozott viselkedésformáló eszközök között. A viselkedés átformálása A városklíma irányelvek csak a lakosok részvételével lehetnek hatékonyak. A lakásszektorban nemcsak technikai lépésekkel, de viselkedésbeli változtatásokkal is jelentős energiamegtakarítás érhető el. A viselkedésbeli aspektusokra épülő projektek a bérlőknek nyújtott információkra és ingyenes szolgáltatásokra összpontosítanak. A tudatosságot növelő eszközöket általában a bérlők RÉSZÉRE, nem pedig a bérlőkkel EGYÜTT hozzák létre. - Az ENERGIA NAGYKÖVETEK IEE projekt Az Energia Nagykövetek projekt olyan képzett szakemberek bevonásával generál energiamegtakarítás a háztartásokban, akik helyi és nemzeti szolgáltatások keretében nyújtanak segítséget és viselkedésbeli tanácsokat a lakóknak a fűtésre, elektromosságra és vízfogyasztásra vonatkozóan. Többféle eszközt használtak a háztartások támogatására: - Megbeszélések a lakók otthonaiban a szabadságok idején - A körzetben beszélt nyelvre lefordított útmutatók - Forródrót - Internet - Bizottság A leghatékonyabb tanácsok az alábbiak voltak: - Beltéri hőmérséklet csökkentése (lehetőleg 18 C-ra) - Áramlásszabályozó felszerelése a gyakran használt csapokra - Tetőszigetelés - Kikapcsoló szabadidős készülékek. Azonban valamennyi tanácsot a lakók RÉSZÉRE, nem pedig velük együtt alkották meg. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 47

48 - A frankfurti Caritas szövetkezet Caritas Energy Service projektjében hosszú ideje munkanélküli személyekkel dolgozik együtt, és arra képezi ki őket, hogy szociális segélyből élő háztartásoknak nyújtsanak energiamegtakarítással kapcsolatos tanácsokat. Az energia megtakarítási tanácsadók a vízés energiamegtakarításii eszközök telepítésével több mint 20%-os azonnali elektromos áram megtakarításhoz segítik a lakókat. Németország több mint 100 városában mintegy ellenőrzést végeztek. Ebben az esetben szintén arról van szó, hogy egy szervezet ÁLTAL meghatározott tanácsot biztosítanak a lakók RÉSZÉRE. Caritas-Projekt A 4. tematikus CASH szeminárium célja annak megvitatása volt, hogy hogyan vonhatók be a lakók az energiahatékony felújítási folyamatokba és a döntéshozásba, és hogyan biztosíthatók számukra a fogyasztási magatartást befolyásoló programok és eszközök. Szintén fontos cél volt az egyes szereplők közti kommunikáció megkönnyítése és világos célokkal rendelkező kommunikációs stratégia kifejlesztése. MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK Arra vonatkozó workshop, hogy MIKOR és HOGYAN vonjuk be a lakosokat az energiahatékony felújítási folyamatba" A Workshop kiemelte, hogy a CASH hálózat legtöbb városában az alábbi elemeket NEM vitatják meg a lakosokkal (bérlőkkel/ felhasználókkal), vagy nem velük együtt döntenek azokról: A felújítás típusai és tartalma a tervezési szakaszban Az energiahatékony rendszerek, berendezések és technikák kiválasztása Dánia az egyetlen olyan ország, ahol a törvény is előírja a lakók bevonását a felújítás megtervezésébe. Az együttes tervezés és döntés általában az alábbiakra vonatkozik: a felújítás lehetősége, a bérleti díj növekedése, a felújítás során szükséges módosítások - kivéve Bulgáriát, ahol részt vehetnek a felújításban -, a díjak elemzése és a berendezések/rendszerek hibás működése beköltözéskor. Arra vonatkozó workshop, hogy HOGYAN járulnak hozzá a lakosok az energiamegtakarításhoz?" A Workshop érdekes módszereket mutatott be az eszközök felhasználókkal együtt történő megalkotására, hogy az információk kommunikálásán, személyes tanácsadáson, eszmecseréken és a döntéshozatali eljárásban való részvételen keresztül befolyásolható legyen az érintettek megszokott viselkedésmódja. Az eszközök megalkotása előtt interaktív fórumokon keresztül mérték fel a felhasználók társadalmi és kulturális viselkedésmódját. Ezek az eszközök az alábbiakat foglalják magukba: a kommunikációs anyagok létrehozása a felhasználók saját nyelvén, anyanyelvű tanácsadók, lakóbizottság, a felhasználók, a fő szereplők és a választott képviselők közötti szoros kapcsolat, a felhasználók képviselete a szociális főbérlők adminisztrációs tanácsában és a helyi kerület szervezeteinek és társasházi egyesületeinek részvétele. A korlátokra és megoldásokra vonatkozó workshop a MIKORRA" vonatkozóan az alábbi fő akadályokat azonosította: A fő részvényesek idegenkedése (szociális főbérlők és tervezők) amiatt, hogy a felhasználók nem szakértők és részvételük többletmunkát eredményezne; a pénzügyi feltételek nem teszik lehetővé a felhasználók bevonásához szükséges rugalmasságot és hiányzik a lakók motiválásához szükséges pénzügyi alap; szigorú szabályozások és nagyon alacsony költségvetés a lakók bevonásával foglalkozó személyekre vonatkozóan; a lakók döntéshozatalba való bevonásának jogi kötelezettsége a többség hiányával szemben, a lakókat nem vonják be aktívan; a választott képviselők és a szociális főbérlők nem megfelelő együttműködése; a bérleti díjak alacsonyan tartására vonatkozó akarat"; nincs erre kijelölt idő az energiahatékony felújítási folya- matban; a folyamat időkerete hosszú, szemben a felhasználók motivációját befolyásoló gyors eredményekre szánt időkerettel; az elérhető információk gyakran túl bonyolultak és/vagy nem időszerűek; a lakosok nem elég képzettek; alacsony szintű bevonás a felújítási projekt energiahatékony magatartást eredményező kiértékelésébe; a közüzemi díjakat gyakran nem vitatják meg a lakókkal. Ebben a kontextusban a CASH partnerek az alábbiak fontosságát emelték ki: biztos, rugalmas és hosszú távú pénzalap, valamint a lakók törvényes részvételére vonatkozó lehetőségek; átgondolt kommunikációs stratégia és terv, és a célcsoportokhoz igazított eszközök sora, melyekkel megérthetők a lakók igényei és beintegrálhatók a lakóktól származó információk; folyamatos és átlátható kapcsolat a lakók, szociális bérlakás szervezetek és választott tagok között a felújítás minden szakaszában; a lakók megfelelő képzése, melynek köszönhetően megfelelően láthatják el szerepüket a felújítási folyamatban. A bevonás MIKÉNTJÉRE" vonatkozó akadályok a felhasználók társadalmi összetételével, képzettségi szintjével, az eszközök együttes létrehozásához szükséges idővel, a számlák vagy útmutatók nehézkes megértésével, valamint egy összetett energiahatékony berendezés nem megfelelő használatával állhatnak kapcsolatban. A workshopok részletesebb eredményeit a következő táblázatok foglalják össze. A megoldások és javaslatok a mini útmutató végén, a Bridgend határozat" c. részben találhatók meg. 48 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

49 Mikor és hogyan vonjuk be a lakókat az energiahatékony felújítási folyamatba? Hogyan járulnak hozzá a lakók az energiamegtakarításhoz? TÁJÉKOZTATÁS KÖZÖS LÉTREHOZÁS TÁJÉKOZTATÁS / A LAKÓK RÉSZÉRE KÖZÖS LÉTREHOZÁS / A LAKÓKKAL VAGY A LAKÓK ÁLTAL BEKÖLTÖZÉS / KARBANTARTÁS FELÚJÍTÁSI MUNKÁK TERVEK TERVEZÉS - DÖNTÉS A Megye által nyújtott tájékoztatás a stratégiáról (Bridgend, UK) A város és az állam által nyújtott tájékoztatás a felújítási tevékenység céljairól és előnyeiről, valamint pénzügyi kérdésekről (Yambol-Bulgária, közös tulajdonok) A város által nyújtott tájékoztatás a lakók számára a felújításhoz elérhető pénzügyi forrásokról (Tatabánya- Magyarország, közös tulajdonok) Energia platform projekt: tanulók által végzett energia diagnózis a téma megragadására (Les Mureaux, Franciaország) Lakók tájékoztatása a szociális főbérlők által (Utrecht, Hollandia) Tájékoztató megbeszélés a város, a szociális főbérlők és a lakók számára a felújítási tervek bemutatására (jogi kötelezettség) és a lakók áthelyezése proaktív szociális munkások segítségével (Echirolles, Franciaország) A szociális főbérlők tájékoztatják a lakókat a felújítási munkálatokról és nagyobb felújítási munkák idejére átköltöztetik őket (Utrecht, Hollandia) A lakókat tájékoztatják a beavatkozások menetrendjéről (Tatabánya, Magyarország) A szociális főbérlők tájékoztató üléseket szerveznek a lakóknak. A felújítás során egy referencia személyhez fordulhatnak a lakók (Echirolles, Franciaország). A lakókat már a kezdetektől fogva tájékoztatják a munkálatokról (Bridgend, UK) A lakók tájékoztatására nyilvános üléseket tartanak. A Réciprocité szervezet kommunikációs eszközöket készít a felújítás információról (Les Mureaux, Franciaország) A lakókat a szociális főbérlők az épület előtt tartott megbeszéléseken tájékoztatják energiafogyasztásukról a szolgáltatók által kiküldött elektromos áram és fűtés számlákkal, vagy közös fűtés esetén a szociális főbérlő által készített számlákkal - de a tájékoztatás gyakran nem teljes körű (Echirolles, Franciaország) A lakók fizetik saját közüzemi számláikat és a szolgáltató tájékoztatja őket fogyasztásukról (Utrecht, Hollandia) 2012-ben Szolgáltatási díj obszervatórium" létrehozására vonatkozó projekt (Les Mureaux, Franciaország) A lakókat tájékoztatják, ha problémák merülnek fel (Bridgend, UK) A kivitelezők tájékoztatják a lakókat a fűtéskorszerűsítés kapcsán használt új berendezésekről (Tatabánya, Magyarország) Diagnózis a lakókkal való séta során + megbeszélés a szociális főbérlők, a város és a bérlők között a felújítás lehetőségéről (nem a felújítás típusáról és tartalmától) + lakók petíciója a főbérlők állami támogatásáért (Echirolles, Franciaország) A lakók szavaznak a szociális főbérlő által felvázolt felújítás elfogadásáról - igen vagy nem" döntés (Sonderborg - Dánia) A lakók 70%-ának a felújítási munkálatok mellett kell dönteniük (Utrecht, Hollandia) Közgyűlésen a lakók 69%-ának a felújítási munkálatok mellett kell döntenie (Yambol, Bulgária társtulajdonok) A sémától függően a bérlők tárgyalhatnak a kialakítási tervekről, de a terveknek meg kell felelniük a költségvetésnek és egyéb szabvány megszorításoknak (Bridgend, UK) Megbeszélés és szavazás csak a kényelemmel kapcsolatos munkákat illetően lehetséges, a szociális főbérlők által felbérelt építészek tervei alapján megvalósuló energiahatékony felújításokkal kapcsolatban nem. A megbeszélések a bérleti díj növekedésére vonatkoznak (Echirolles, Franciaország) EQB referencia táblázat a szociális főbérlő által készített felmérés alapján, mely a lakók kényelmi igényeire, nem pedig az energiahatékony felújítási tervekre vonatkozik - (CRRA, Franciaország) A törvény előírja a lakók bevonását a felújítási tervekbe. Néhány szociális főbérlő inspirációs kirándulásokat" szervez a lakókkal a tervek bemutatására (Sonderborg, Dánia) Találkozók a lakók és a vállalatok között, hogy igényeik szerint vegyenek részt a felújítási munkálatok tervében (Utrecht, Hollandia) A felújítási munkálatokról és a részt vevő vállalatok kijelöléséről a tulajdonosok közgyűlésén kell dönteni (Yambol, Bulgária) A lakókkal megbeszélik a munkálatokhoz szükséges változtatásokat (Bridgend, UK) A szociális főbérlő, a társasházi egyesületek, a vállalatok és a lakók képviselői évente kielemzik a fűtés- és elektromosság költségeket - Lakóbizottság"- A város és a társasházi egyesület nyomást gyakorol a körzet fűtésszolgáltatójára a költségek csökkentése érdekében (Echirolles, Franciaország) A társasházi egyesület támogatja a lakószövetségeket az ellenőrző eszközök létrehozásában (Utrecht, Hollandia) Energia Bizottság" a város, a vállalatok és a bérlők részvételével a helyzet javítása érdekében (Les Mureaux, Franciaország) A szociális főbérlő által végzett elégedettségi felmérés" (Bridgend, UK) Az ellenőrzés a tulajdonos közgyűlésének elfogadott szabályozásoktól függ (Yambol, Bulgária) KOMMUNIKÁCIÓS ANYAG SZEMÉLYES TANÁCSADÁS PROBLÉMÁK MEGVITATÁSA ÉS JÓ GYAKORLATOK LAKÓK BEVONÁSA A DÖNTÉSBE EGYÉB Nyilvános események Nyomtatott kommunikációs eszközök (szórólapok, hírlevelek, plakátok) + fűtésszámlák Levelezés, levél PR kampányok (TV ) DVD, mellyel a bérlők saját tempójukban vehetik át az információkat Honlapok és internetes fórumok Zöldszám Közösségi oldalak (Facebook ) Oktatóanyagok (pl. Vízkezelési oktatócsomag ) Marketing (ajándékok/termékminták) Színházi előadás a bérlőknek + szerepjáték színészekkel (célcsoport elemzése az eszközök kiválasztásához) Tájékoztatók a szociális főbérlők szervezésében Iskolák Energiaforrás központok Ingyenes személyes energiadiagnózis (pl. Energia nagykövetek program) Független tanácsadó Helyszíni látogatás szakértőkkel Kerületi igazgató Forródrót Workshopok / Tupperware előadás" az I cal energiaügynökség szervezésében Pozitív családok energia megtakarítási verseny A szociális főbérlő által szervezett egyéni találkozók a közüzemi számlák elemzésére. A lakószövetkezet által tartott képzések Európai Display" kampány / energiamegtakarítási kampányok Lakószövetségek Látogatások demonstrációs helyszínekre Tájékoztató látogatások a felújítás helyszínén a munkálatok alatt A szociális főbérlők ellenőrzései a problémák azonosítása és kommunikálása céljából A lakók elégedettségét vizsgáló felmérés Energiamegtakarítási példák a honlapon Ombudsman a bérlők / lakók panaszainak kezelésére Energiamegtakarítási hét" sétálj az iskolába hét" Kézikönyv / útmutató Nyilvános gyűlések Roadshow-k Körlevelek és szórólapok Jelentési mechanizmus a jelentéseken és visszajelzéseken keresztül Konzultációs megbeszélések tanácsadókkal és ügynökökkel Szavazási lehetőség A közösségek által tervezett saját energiamegtakarítási anyagok / saját nyelven a lakókkal közösen készített kommunikációs anyagok Már a kezdetektől fogva a lakókkal együtt készített kommunikációs stratégia és terv / tevékenységnaptár A vezetőkkel együtt létrehozott kommunikációs stratégia a láthatatlan" lakóknak Felmérések, kérdőívek... Képzési program Iskolák bevonása a kommunikációs anyagok elkészítésébe Megfelelő kommunikációs eszközök lakók bevonása a közösségi hálózatok létrehozásába Vélemény és javaslat könyv Interaktív lakói fórumok Olyan, a szociális főbérlő által kiképzett tanácsadó, aki beszéli a lakók nyelvét Workshopok Communities First-típusú kezdeményezés Egy épület lakóit egyesítő Lakóbizottság" a problémák azonosítására és az akcióterv kidolgozására a szociális főbérlővel és a lakószövetkezettel A lakók problémáinak és kiváló gyakorlatainak megvitatására lehetőséget nyújtó Nyílt napok" Megfelelő kapcsolattartás a fő szereplők között, az épületen belül és az egyes területek között Lakószövetkezet képviselete a szociális főbérlők igazgatósági tanácsában Lakószövetség az irányító bizottságban / a lakók kiválasztása a szociális főbérlők igazgatósági tanácsában Tárgyalások a szociális főbérlők és a lakók között a bérleti díjak növekedéséről Helyi szervezetek bevonása Lakóközösségek / bizottságok Lakók részvétele a nyilvános tervek megtervezésében Döntéshozatali folyamat megtervezése Jogi keretrendszer a lakók építési/felújítási költségvetésről való döntésbe való bevonására, néhány országban Jogi keretrendszer a lakók döntéshozatali eljárásba való bevonására Intézményes támogatás a lakói kezdeményezésekhez Rugalmas és hosszú távú pénzügyi eszközök és projektek Erős, hosszú távú kapcsolat a lakók képviselői és a város választott tagjai között A lakók kiképzése egyszerű felújítási munkák elvégzésére Helyi szavazások Gyermekek mint nagykövetek Integrált, minden energia nagykövetek lefedő megközelítés (víz, hulladék...) Bajnokok Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 49

50 PÉLDÁK a partnerektől Bridgend városi tanácsa, Egyesült Királyság Bridgend városának tanácsa, Wales (UK) 22 helyi hatóságának egyike, 2003-ban átvitte szociális lakásállományát a Valleys to Coast Housinghoz (V2C). A V2C egy szociális bérlakás szervezet, melyet a Wales-i kormány által létrehozott Wales-i Lakásépítési Minőségi Szabvány" (WHQS) szabályoz. A Wales-i kormány minden szociális bérlakás szervezettől azt várja el, hogy lakásállományát 2012-re felújítsa (megfelelő fűtés, fűtőanyag-takarékosság és megfelelő szigetelés). publications/whqsrevisedguide/?lang=en A Wales-i kormány tisztában van azzal, hogy a hatékony és megfelelő szolgáltatások létrehozásához és a lakásépítési stratégia megvalósításához rendkívül fontos a lakók részvétele. A Wales-i kormány ben megalkotta a Lakók bevonására vonatkozó nemzeti stratégiát", melynek célja, hogy a szociális főbérlők és egyéb érintett szervek megosszák egymással információikat és ötleteiket, és együtt döntsenek a lakókkal és az érintett felekkel az alábbiakról: hogyan kellene kezelni otthonaikat és a helyi környezetet milyen szolgáltatásokra és fejlesztésekre van szükség prioritások hogyan dolgozhatnak együtt ezek megvalósítása érdekében. publications/tenantstrategy/?lang=en Bridgend V2C szociális bérlakás szervezete A lakók folyamatos részvétele érdekében a V2C vezetőségi tanácsát egyharmad részben a lakók teszik ki. A V2C a es időszakra létrehozott egy helyi lakórészvételi stratégiát és egy közösségi fórumot, melyet 3 csoport részvétele jellemez: Ellenőrző csoport", Vizsgálati csoport" és Vezető csoport". A V2C minden változásról tájékoztatja lakóit, és tanácsadókat / építészeket von be az energiahatékony felújítás megtervezésébe. Az energiahatékony felújítást tekintve a lakók megválaszthatják a szigetelés típusát (rost vagy polisztirol), de nincs beleszólásuk a bojler vagy az üvegezés típusába. A lakóknak döntési lehetőséget biztosítanak a kényelmet szolgáló munkákat illetően (például a konyha típusa). Az energiahatékony munkákról való döntést a WHQS szabvány és a pénzalap is befolyásolja, mely előfordulhat, hogy csak bizonyos típusú munkákra használható fel, nagy mértékben korlátozva a lakók választási lehetőségeit. Az energiahatékony felújítás megkezdése előtt a V2C azonosítja a lakók problémáit és igényeit. Nyílt nap" keretében bemutatják a lakóknak a vállalkozót, felvázolják a projekt részleteit és a pénzügyi lehetőségeket és tájékozódnak a lakók igényeiről a kényelemmel kapcsolatos munkákat illetően. A nyílt napokon szavaznak az esetleges lebontásról is. Csoportmegbeszélés keretében döntenek a szerkezeti módosításokról és a burkolatokról, azonban a tervezet a lakók engedélye nélkül is megvalósulhat. Communities First A Communities First (a Wales-i Kormány által létrehozott, a szegénység visszaszorítását célzó program) és a V2C együtt létrehozott egy képzési programot a lakosok közösségi tervekbe való bevonására. Önkéntes közösségi bajnokokat jelöltek ki, és kiképezték őket a tervezéshez és kommunikációhoz szükséges fő ismeretekből. Bár elsősorban nem az energiahatékony felújítási folyamat együttes tervezésében szereztek tapasztalatot, a képzés lehetővé tette a közösségi bevonódás fő elveinek hangsúlyozását: - fő motiváló tényezők meghatározása - tágabb lehetőségek felderítése - lehetőségek és motivációk tisztázása és összeegyeztetése - földrajzi/térbeli/társadalmi-gazdasági különbségek figyelembe vétele - információs asszimetria problémájának figyelembe vétele (ismeretlen tények, nem aszimmetria ismeretlen információk... nem ismert, titkos és hiányzó ismeretek) és bizalomépítés - észlelt dolgok megvizsgálása a tényekkel szemben - elemzés és megvalósíthatóság. A fő eljárások azonosítására is lehetőséget adott: - támogatás biztosítása a főszereplőktől - közösségi bajnokok / potenciális közösségi vezetők azonosítása - munkacsoportok felállítása tulajdonjog építéshez - célok azonosítása - felmérések lefolytatása a lakosok körében - kezdeményezések, sémák és lépések azonosítása - a lakosok számára kényelmes közösségi területen való találkozás - előadások a célcsoporthoz igazított nyelven - részvétel az ötletek megvitatásán és az egyes korcsoportokhoz és a közösséghez igazított tevékenységeken keresztül - folyamatos kapcsolattartás, technikai és jogi korlátozások elmagyarázása 50 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

51 - a lakosokkal való kommunikáció saját nyelvükön - a bevonódás és a megvalósítást követő bevonódás biztosítása. UK Energy Saving Trust Arra vonatkozóan, hogy a lakosokat HOGYAN lehet rávezetni a széndioxid kibocsájtás csökkentésére, a brit kormány megalkotta a UK Energy Saving Trust nonprofit szervezetet, melynek célja, hogy információkkal és tanácsokkal lással el azokat az Egyesült Királyságban élő embereket, akik energiát szeretnének megtakarítani és csökkenteni szeretnék közüzemi számláikat. A szervezet létrehozott egy Együtt dolgozni jobb" elnevezésű programot, mely az Egyesült Királyság és Wales megyéit is felöleli. A Trust együtt dolgozik Bridgend városával a hatékony integrált ellenőrzés témáján és azon, hogy a lakosoknak az alábbiakat biztosítsák: technológiai változások otthonaikban egyszerű és könnyen elsajátítható viselkedésminták helyi bajnokok támogatása a technológia érthetővé tétele érdekében mintaotthonok, ahol a lakók valós" személyekkel beszélhetnek. Az alábbiakra is rendelkezik programokkal: lehetséges megtakarítások innovatív termékek és rendszerek hőszigetelés, légzárás és szellőztetés. A Trust számos útmutatóval és képzési programmal rendelkezik a vállalkozók számára az ügyfelek kezelésére vonatkozóan. Telefonos ügyfélszolgálata" évente 1 millió hívást fogad a fogyasztóktól, helyi hatóságoktól és lakásszervezetektől. A fő ügyfelek azonban a lakástulajdonosok, nem pedig a szociális lakásszervezetek bérlői. Továbbá, a technológia kiválasztásakor és a tanácsok alkalmazásakor nem veszik figyelembe a lakók kulturális összetételét. A Rockwool gyár A Bridgend melletti Rockwool természetes, főleg ásványgyapotból és újrahasznosított termékektől készült szigetelő termékeket gyárt Wales-be, az Egyesült Királyságba és szerte a világba. A Rockwool nemcsak a termelés környezetvédelmi aspektusaira helyez nagy hangsúlyt, hanem megközelítése a lakosok bevonását is magában foglalja és azt hangsúlyozza, hogy a korai kommunikáció rendkívül fontos a szigetelési folyamat szempontjából. A kommunikáció az alábbi módokon valósulhat meg: helyi szinten szervezett nyílt napok a lakóknak szervezett közös program fish & chips vacsora közösségi szintű jótékonykodás / kulturális csoportok hírlevél a munkákról készült tervekkel és fényképekkel a felújítás helyszínéről, változó színsémákkal a falakon. A megfelelő minőségű munka biztosításához megfelelő ügyfélszolgálati támogatást kell nyújtani a lakóknak (helyszíni kommunikáció), meg kell oldani kéréseiket, és el kell érni, hogy megértsék és elkötelezettek legyenek az ügy mellett. Egyéb innovatív tevékenységei közé tartozik a munkanélküliek képzése felújítási és tetőszigetelési munkákra (pilot projekt), valamint a szervezetekkel való együttműködés a munkahelyteremtés és a képzések során. Echirolles, Franciaország Az Echirolles-i helyi támogató csoport a 2. körzet energiahatékony felújítása " projekt példáján keresztül mutatta be, hogy MI- KOR és HOGYAN vonhatók be a lakosok az energiahatékony felújítási folyamatba. Rámutatott, hogy a lakók bevonása a projekt elején csak konzultáció és tájékoztatás útján történik, kivéve, ha a lakók a bérleti díj emelése révén hozzájárulnak a felújítás finanszírozásához. A lakókat az alábbi lépésekbe vonják be: a tervezési szakaszban: - megbeszéléseken és a helyszíni diagnózisok során a felújítás ötletének felmerülésekor; a tervek kialakítás során: - a konszolidációs megállapodás elfogadása tájékoztató megbeszélés alkalmával, és a munka megelőző intézkedéseinek kidolgozása egyéni, a kényelmi tényezőkre összpontosító felmérésen keresztül; - tájékoztató megbeszélés a munkák típusairól, melynek során megvitatják a kényelemmel kapcsolatos munkákat; - ha a lakóknak hozzá kell járulniuk a felújítás finanszírozásához, a szociális bérlakásszervezetek és tervezők által készített forgatókönyveket mutatnak be a lakóknak és a tárgyalások a költségekre összpontosítanak. A lakók ben szavaznak, és a forgatókönyvet, a bérleti díj növekedését és a végső forgatókönyv megvalósításának módját nyilvános találkozón vezetik elő; - a felújítás módszerét (a munkák terveivel és hatásaival) egy megbeszélésen mutatják be és hagyják jóvá; a felújítási szakaszban: - a munkák utánkövetése a ház előtt tartott rendszeres megbeszéléseken zajlik, ahol kiértékelik a hibákat, zavaró tényezőket, a munkálatok állását és hatásait. Közös fűtésrendszer telepítése esetén további megbeszéléseken magyarázzák el annak kezelését; - a munkák zárásakor tájékoztató megbeszélést tartanak a munkálatok utáni teendőkről. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 51

52 a birtokbavétel során: - az energiafogyasztási eredményeket (a szociális lakásszervezetek véletlenszerű mérései alapján) a lakóbizottságon ( Comité de Résidence") keresztül vagy a negyedéves üléseken osztják meg. A megfelelő gyakorlatok elterjesztése érdekében a szociális lakásszervezet levélben is kiküldi az információkat a lakóknak. A birtokbavételkor a lakók a megfelelő gyakorlatokra vonatkozó útmutatót kapnak; - az üzemeltetési költségek és díjak ellenőrzése a szociális lakásszervezet, a társasházi egyesület és a lakószövetség/képviselők éves ülésén történik; - az első eredményeket nyilvános ülésen mutatják be. Az energiafogyasztási szokásokat befolyásoló eszközöket ( HO- GYAN") általában a szociális lakásszervezet, a közintézetek és néha a társasházi egyesület hozza létre. A lakosokkal közösen megalkotott néhány eszköz általában a közös fűtéshez kapcsolódik. A lakosok RÉ- SZÉRE kifejlesztett fő eszközök: kommunikációs anyag: levelek, útmutatók, röplapok, brosúrák, hírlevelek, weboldalak, hirdetőtáblák és néha színház; személyes tanácsadás: konzultáció, Tupperware bemutató", képviselők képzése (általában a társasházi egyesület szervezésében), családok közötti versenyek; problémák és jó gyakorlatok megbeszélése workshopok és találkozók alkalmával. Tatabánya, Magyarország Tatabánya Önkormányzata, az általa alapított TRF Kft.-n keresztül olyan intézkedéseket és rendeleteket próbál megvalósítani, melyekkel a lakástulajdonosok és társtulajdonosok csökkenthetik energiafogyasztásukat és a kibocsájtott szén-dioxid mennyiségét: Fűtéskorszerűsítési alap létrehozása a háztartások távfűtési rendszerének korszerűsítésére EUR 25-33%-os hozzájárulási aránnyal. Az első két évben a tervezett lakások 10%-án hajtottak végre korszerűsítést, ami 31%-os energiamegtakarítást eredményezett; Mérő- és szabályzóeszközök telepítése a radiátorokra Tájékoztatás és személyes korszerűsítés az alábbi lépéseken keresztül: - segítség a Fűtésalap jelentkezési űrlap kitöltésében, szakértői tanácsadás a lakószövetkezetnek... - fórumok (társtulajdonok, bérlők...) - internet: tájékoztatás az elvégzett és folyamatban lévő műveletekről (a korszerűsített társtulajdonok leírása és energiafogyasztásuk nyomon követése), annak bemutatása, hogy a helyi lakók régi szokásai ellenére (régi bányaváros) a beavatkozások pozitív hatással vannak az energiafogyasztás csökkentésére. Frankfurt, Németország A város lakásépítő vállalata, az ABG Frankfurt Holding, Heinrich- Lübke-Siedlung nevű felújítási projektjében már a projekt kezdetétől bevonja a lakosokat az intézkedésekbe. Már a tervezési szakaszban workshopokat (1600 lakóból 60 résztvevő lett meghívva) szervez a tervezési szakaszban a projekt megvitatására. A szén-dioxid kibocsájtás 90%-os csökkentését célzó projektet mutattak be a lakóknak, és tájékoztatták őket a telepítendő fényelektromos panelekről, a fűtéshálózat felújításáról és a tervezett zöld napelemes. Az energiahatékony felújítási folyamatra vonatkozó tájékoztatások mellett a zöld területek megszervezésébe vonták be aktívan a lakókat. KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK A CASH partnerek a BRIDGEND HATÁROZATBAN foglalták össze a legfőbb, az energiafogyasztás csökkentésére és arra vonatkozó javaslatokat, hogy a lakókat hogyan lehet hatékonyan bevonni az energiahatékony felújítási folyamatokba. A CASH partnerek a január 27-én, Bridgendben tartott ülésükön egyetértettek abban, hogy a lakók részvétele és bevonása rendkívül fontos tényező az energiahatékony felújítási folyamatok szempontjából, és fő szempontnak kell lennie a fenntartható felújításokra vonatkozó irányelvekben és stratégiákban. 1/ MIÉRT fontos a lakók bevonása? - a házak és lakások a lakók legfontosabb privát magántulajdonait képezik. Bevonásuk nélkül semmilyen változtatás nem hajtható végre. Ez az otthonuk." - ha már az ötlet megfogalmazásánál részt vesznek a folyamatban, az új és innovatív ötletekkel gazdagíthatja a projektet, így nemcsak a lakóknak, hanem az egész közösségnek előnyére válnak a felújítások - javíthatja a felújítási munka megértését, elfogadását és megvalósítását - új és váratlan ötletekkel gazdagíthatja a projektet - támogatja a közösségi kapacitásépítést, tulajdonjogot és felhatalmazást. - a viselkedés átformálásához rendkívül fontos a lakosok motiválása - a lakosok megérthetik az energiahatékony felújítások fontosságát és azt, hogy ezáltal hogyan csökkenthetők a közüzemi számlák, hogyan növelhető a kényelem és hogyan biztosítható a nyugalom - segíthet átformálni a lakók hozzáállását és szokásait. 52 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

53 2/ MIKOR vonjuk be a lakókat? - már a tervezési fázistól kezdve és a felújítási folyamat minden szakaszában a rendszerek és berendezések megfelelő használata és a felújított energiahatékony épületek megfelelő működése érdekében - az értékelési folyamat során - a lakók részvételét és bevonását biztosító jogi eszközök és irányelvek kifejlesztése során - a felújítási folyamat minden szakaszában a szociális lakásszervezetek és a választott képviselők folyamatos kapcsolata érdekében - a pénzügyi tervezés és a birtokbavétel során a költségek megvitatásában - Nemcsak az otthonok energiahatékonyságát, hanem a lakók egészségét és környezetét is fejlesztő sémák együttes kialakítása során, hogy a lakók energiatakarékos intézkedéseket és szokásokat sajátíthassanak el - Integrált megközelítés alkalmazása olyan eszközök használatával, melyek fenntartható fejlődést biztosíthatnak a városokban (energiamegtakarítások, társadalmi fejlődés, gazdasági hatékonyság és korrektség, együttműködés minden érintett között). 3/ HOGYAN vonjuk be a lakókat? - az érintettek közötti kommunikációt elősegítő innovatív eszközök használata, például független energiamegtakarítási tanácsadók, képzett bajnokok és energia nagykövetek, akik segítenek változtatni a lakók hozzáállásán és szokásain, és segítenek megértetni velük az energiahatékony felújításokkal járó előnyöket - minden korcsoport bevonása az energiahatékony felújításba - a lakók mindennapi problémáinak megcélzása, így segítve részvételüket - kommunikációs tervek és tevékenységek tervezése a lakókkal, melyekben a célcsoporthoz szabott eszközöket választunk ki (munka a kommunikációs vezetővel, lakóbizottságok és képviselők, bérlő/lakó csoportok és fórumok) - annak biztosítása, hogy a lakók képviselve legyenek a szociális lakásszervezet tanácsában - a lakók képzése annak érdekében, hogy megfelelően láthassák el feladataikat a felújítási folyamatban - az egyszerű és érthető eszközök biztosításával a városoknak és szociális lakásszervezeteknek átláthatóvá és világossá kell tenniük a teljes folyamatot a lakók számára - független szervezet biztosítása a lakók támogatására - ellenőrző eszközök kifejlesztése és használata minden érintett száma - a lakók igényeinek megértése érdekében tapasztalatcsere fórum létrehozása; minden fórumnak városi vagy regionális alapon kell működnie - biztos, rugalmas és hosszú távú tőke, mely lehetővé teszi a lakók bevonását - az energiahatékony felújításokat népszerűsítő és az információkat közvetítő és terjesztő vezetők / bajnokok - az energiahatékony felújítások hatásainak közvetítése annak érdekében, hogy a lakók megérthessék, hogyan csökkenthetik szénlábnyomukat és közüzemi számláikat Összegzésképpen elmondható, hogy a lakók bevonása: - a fenntartható felújítások rendkívül fontos eleme (energiatakarékosság, energiaszegénység, társadalmi bevonódás ) - helyi akciótervünk szerves részét fogja képezni, és a többi várost és érintettet is erre fogjuk bíztatjuk. Javaslatok az irányító hatóságoknak Az Európai Bizottság októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kohéziós irányelv jogi javaslatait. A Bizottság támogatja az integrált városi irányelveket és egy módszertant javasol a közösségi tevékenységen alapuló helyi fejlesztéssel kapcsolatban, mely: helyi csoportok által vezetett közösség, és melynek célja a helyi igények figyelembevétele, valamint a kapcsolatépítés és együttműködés megvalósítása. A CASH projekt az integrált munkát támogatja, különös tekintettel a lakók és bérlők bevonására. A CASH projektben a közösségi tevékenységen alapuló helyi akcióterveket a Helyi Támogató Csoportok dolgozzák ki a legfontosabb helyi érintettek, többek között a bérlők részvételével. Ahogy azt a mini útmutatóban is leírtuk, a CASH partnerek a lakók energiahatékony felújításokban való részvételét illetően több akadályt és igényt is azonosítottak, különös tekintettel arra, hogy a lakók már a felújítás korai fázisában, a projekt megfogalmazásában is részt vehessenek. A CASH közösségi tevékenységen alapuló helyi akciótervei erre az aspektusra építenek. Több olyan projekt létrehozására és támogatására van szükség, melyek leküzdik ezeket az akadályokat és melyek követik a mini útmutatóban leírt CASH javaslatokat. Az irányító hatóságoknak támogatniuk kell az olyan projekteket (elsősorban a CASH közösségi tevékenységen alapuló helyi akcióterveket), ahol a szociális bérlakás szektort érintő, és az alacsonyabb szénlábnyomot elősegítő tevékenységekben a lakók is részt vesznek. A klímaváltozásra vonatkozó irányelv A klímaváltozás ellen csak ambiciózus irányelvekkel lehet harcolni, és a városklíma irányelv az alábbi okokból csak a lakók részvételével lehet hatékony: Először is, a lakásszektorban nemcsak technikai lépésekkel, de viselkedésbeli változtatásokkal is jelentős energiamegtakarítás érhető el. Felmérések szerint már a mindennapi szokások módosításával is körülbelül 10%-os energiamegtakarítás érhető el (lámpák lekapcsolása, hőmérséklet csökkentése stb.). Másrészt, sok technikai energia megtakarítási intézkedés nem lesz elég hatékony, ha nem jár együtt a szükséges viselkedésváltozással. A harmadik tényező a befektető magatartás". Az energiatakarékos háztartási készülékekbe való befektetés a közösség tudásától és tudatosságától függ. Ezen három okból kifolyólag a lakók bevonása minden, a klímaváltozásra vonatkozó irányelv nélkülözhetetlen és lényeges részét képezi. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 53

54 TOVÁBBI TUDNIVALÓK Lakhelyek International Association of Public Participation Public Participation in Europe, An international perspective; EIPP, június Egyesült Királyságbeli kormányzati honlap a lakók részvételének támogatására szolgáló módszerekkel és eszközökkel: SCI-Network: Útmutató a felhasználók bevonásához a fenntartható felújítási projektekbe T.B. Salcedo, A. Straub és H.J. Visscher, Delft University of Technology, SHELTER D 3.1. Jelentés - Energiamegújítási folyamat, SHELTER Szociális bérlakás szervezetek áttekintése, Szakemberek koordinálása A Bristoli Környezetvédelmi Ügynökség által kiadott lap számos technikát mutat be a lakók bevonására, azok fő előnyeivel és hátrányaival együtt (28. o.). php?name=stre135-e-e FINSH: Megfizethető fűtés mindenkinek projekt, 4. fejezet 54 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

55 EnERGIATERMElés és -ElOsZTás URBACT II PROJEKT Miért fontos a stratégiai energiatervezés az önkormányzati lakások esetén? Melyek a sikeres stratégiai energiatervezés kritikus lépései és összetevői? Az energiafüggőség csökkentése a különféle helyi zöld energiaforrások segítségével A zöld energiaforrások kogenerációjának szerepe és a decentralizált áram koncepciója Az igény csökkentésének fontossága Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 55

56 Tartalom Bevezetés és a téma jelentősége MODERN MEGVALÓSÍTÁS Energiatovábbítás MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK A CASH projekt az önkormányzati lakások energiahatékony felújítására vonatkozik. Az energiahatékony felújításokra vonatkozó megállapodások nem csupán a szigetelés, a hő- és ventilációs rendszerek műszaki aspektusaira vonatkoznak, de ide tartoznak az energiaforrások és azok házakba történő továbbítása is (mely befolyásolja a lakók által fizetett költségeket), továbbá ide tartozik még a költsége nagymértékben eltér a különféle vegyes energiaforrások között. Egy kevésbé hatékony bojler cseréje esetén az elérhető energia infrastruktúra és az energiaforrások közvetlen szerepet játszanak a leginkább környezetbarát, költséghatékony és hatékony megoldás kiválasztásában. Stratégiai energiatervezés Az energiatermelők és elosztók szerepei és kötelezettségei Kihívások, akadályok és megoldások PARTNEREKTŐL SZÁRMAZÓ PÉLDÁK 61 CO 2 -kibocsátás is. A felújítások módját, a műszaki lehetőségeket és az intézkedések hatékonyságát gyakran az épülethez elérhető energia formája és az energiaforrás határozzák meg. Az energia egységenkénti szénkibocsátása és Az URBACT-CASH projekt 5. sz. mini útmutatójában - mely a dániai Sonderborg városában megrendezésre került (2012. május 9-11.) 5. nemzetközi tematikus szeminárium során bevezetett változásokon alapul - a következő aspektusok kerültek megtárgyalásra: az energiaforrások típusai, elérhetősége, költségei, hatékonysága stb., továbbá ezek előállítása és elosztása. Sønderborg ProjectZero, Dánia Sønderborg zöld kerületi fűtés, Dánia Sønderborg EUC Syd oktatóközpont, Dánia Frankfurt CHP program, Németország Tatabányai CHP és központi fűtés rendszer, Magyarország KONKLÚZIÓ ÉS AJÁNLÁSOK 62 Javaslatok az Európai Közösség és az Illetékes Hatóságok számára TOVÁBBI TUDNIVALÓK Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

57 MODERN MEGVALÓSÍTÁS Energiatovábbítás A zéró széndioxid-kibocsátást célzó ambiciózus klíma célok (melyet sok város és állam tűzött ki maga elé) csak a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság alkalmazásával érhetőek el. Számos tanulmány, mint a Frankfurtban és Sønderborgban végzett tanulmányok (lásd az ábrát) szintén ezt a tényt támasztják alá. Ahogy azt Mr. Tage Petersen már korábban leírta, a jövőbeli energiarendszerek és az energiabiztonság fejlesztéséhez olyan integrált folyamatokra van szükségünk, melyek az energiatermeléstől, az átalakítástól, a továbbítástól és az elosztástól kezdve az energiafogyasztás jelentős csökkentéséig a rendszer teljes optimalizálását teszik lehetővé (2012). Az energiaforrásoktól függően azt állítja, hogy: számos országban az energiabiztonsággal kapcsolatos problémákhoz a megújuló lehetőségek preferenciája kapcsolódik, mely képes csökkenteni az importált olajtól és gáztól való függést, továbbá segít csökkenteni a globális üvegházhatást kiváltó gázok (ÜHG) emisszióját. A napenergia, mellyel hő és elektromos áram állítható elő, a világ elektromosságának 22%-át biztosítja. A szélenergia, mely a világ energiafogyasztásának körülbelül 1,6%-át fedezi, potenciálisan 30-50%-kal képes csökkenteni az áramfogyasztás költségeit. A következő évtizedben a szélenergia elterjedése várható a beépített lakókörnyezetekben. A vízenergia egy kiforrott technológia. A biomassza körülbelül a világ energiafogyasztásának 10%-át fedezi. A becslések szerint 2050-re a biomassza potenciálisan a világ energiaigényének 50%-át fogja fedezni. A geotermikus energiát 76 országban fűtésre és hűtésre, 24 országban pedig elektromos áram előállítására használják, az víztározók ezen felül bíztató potenciállal rendelkeznek. Leif Sønderborg Peterson azt is kiemeli, hogy napjainkig az energiatárolással foglalkozó iparban főként az elektromosságra fordították a legnagyobb K+F figyelmet, de jelentős technikai és gazdasági potenciál rejlik a hőtárolásban is; egy olyan, kisebb hálózatra van szükség, mely helyi szinten képes összekötni a hőtermelést és a végfelhasználást, ezen felül pedig az új végfelhasználási technikáknak is széles körben el kell terjedniük, ideértve például a nagyfokú szigeteléssel ellátott házakat, a kisebb berendezéseket, az energiatároló eszközöket és a helyi energiaforrásokat. Végül pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a végfelhasználók motiválásához a jelen pillanatban nem elegendő az ilyen rendszerek által nyújtott előny, ezért változó tarifák és adók bevezetését javasolja a rugalmas kereslet stimulálására és a kereslet eltolása" érdekében. MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK Stratégiai energiatervezés A Sønderborg városában megrendezésre került 5. nemzetközi Tematikus Szemináriumon a Cash partnerek az energiahatékonyságot egy nagyobb keretrendszerbe helyezték, és a teljes láncot vizsgálták az energiatermeléstől, az energiaelosztástól, az átalakítástól és a tárolástól kezdve egészen a végfelhasználókig. Forrás: Sonderborg Energiastratégia Energiastratégia Mr. Christian Eriksen, a Zéró Projekt koordinátora és Mr. Peter Rathje, a Zéró Projekt ügyvezető igazgatója szerint az energiastratégia fejlesztése egy hét lépésből álló folyamat. A Zéró Projekt egy állami-privát alapítvány, melyet Sønderborg évi szénmentes energiastratégiájára vonatkozó folyamat tervezésének koordinálása érdekében hoztak létre. A hét lépés a következő: Annak jobb megértése, hogy milyen mértékű az adott területen lévő populáció, ipar és gazdaság - minden szektor - rövidtávú, középtávú és hosszútávú növekedése, illetve az igény meghatározása. Egy alapvetés létrehozása, annak meghatározása, hogy milyen típusú energiát állítanak elő és használnak jelenleg a következő, nagyfogyasztású szektorok: lakások, iparok, szállítás, mezőgazdaság... - és az import / export séma egy szén alapvonal létrehozásához, továbbá a helyi erőforrások és potenciális megújuló erőforrások Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 57

58 leltárának elkészítése (a biomassza legalacsonyabb szinten tartásával ideiglenes megoldásként az élelmiszerekkel folytatott verseny miatt), továbbá az energiaforrások és a végfelhasználók közti távolság meghatározása. Néhány CASH partner (Frankfurt, Bridgend, Sønderborg, Rhône-Alpes) már korábban elvégzett egy potenciális, a területen lévő energiaforrásokra vonatkozó tanulmányt ásd a CRRA Franciaország szél erőforrásokat bemutató térképét: Rhône-Alpes régió potenciális szélenergiájának térképe, Forrás: CETE, Lyon, Franciaország, június Egy terület-meghatározási tanulmány elvégzése, a Stratégiai Energiatervezés földrajzi határainak meghatározásához, a CO 2 -termelés megismerése, a fő kockázatviselők azonosítása és feltérképezése a speciális értékeik figyelembe vétele és a Terv hatáskörének meghatározása érdekében. Ez annak megismerését jelenti, hogy kinek a tulajdonában vannak az energiaipari vállalatok - privát szektor, állam, polgárok -, melyek a környezetvédelmi felelősségek és mi a kis- és nagyvállalatok és vállalkozások üzleti modellje, ezek értékrendszerének befolyásolása érdekében. Ez egyben azt is jelenti, hogy velük, valamint a parlamenti képviselőkkel, a polgármesterrel és a tanács tagjaival együtt biztosítják a folytonosságot, továbbá gondoskodnak az életkor, jövedelem, kultúra alapján történő csoportosításról a különböző motivációk lefedése érdekében; A stratégiai energiaterv kidolgozása, az összes paramétert integráló projekt legfontosabb tevékenységeinek kiemelése (energia, de a víz, hulladék stb. is) - a piac szem előtt tartása -, egy olyan régióval együtt dolgozva, mely ugyanazzal a vízióval és értékrendszerrel rendelkezik, melynek köszönhetően egy olyan terület jön létre, mely együtt próbálja meg megoldani a kihívásokat annak érdekében, hogy a terv egy KÖZÖS" problémájává váljon a kockázatviselők között. Újságokban történő rendszeres hirdetések. A legjobb gyakorlatok azonosítása, a meglévő kompetenciák felkutatása; A stratégiai energiaterv bevezetése az értékelés és a korrekció biztosítása mellett; A folyamat megfigyelése és a Stratégiai Energiaterv frissítése az alapján, hogy mi változott meg a tervezési folyamatban a 2 éves és a 4 éves felülvizsgálat során. Decentralizált áramforrás és kogeneráció A kogeneráció fontosságát a fenntartható energiatervben Dr. Werner, a frankfurti Main Energy Office vezetője mondta ki először. Kiemelte annak fontosságát, hogy a városoknak saját energiát kell termelniük, hogy kisebb mértékben függjenek a nagy áramszolgáltatóktól - a decentralizált áram" koncepciója. Ennek köszönhetően kombinált hő- és áramtermelő rendszereket (CHP / kogeneráció) alkalmazhatnak az elektromosság és a hő párhuzamos előállítására. Amíg a hagyományos, nagyméretű erőműveknél az energia 60-70%-a elveszik, míg eljut a konnektorokig, a kogeneráció az elektromosság előállítása során keletkező hulladékhő 90%-át felhasználja a kerület fűtéséhez. A központi fűtés könnyedén kivitelezhető a kogeneráció segítségével, különösen az olyan önkormányzati lakások esetén, melyek eleve kogenerációs központi rendszerekhez lettek tervezve. A zöld kogeneráció során olyan megújuló energiaforrásokat használnak, mint a geotermikus energia, a hulladék, a biomassza, mely Sønderborg központi fűtése esetén kiemelt fontosságú. Workshop A stratégiai energiatervezés kritériumait a tematikus szeminárium résztvevői határozták meg az egyes energia szituációkhoz, melyek a következők: SZÉNMENTES szituáció: (ezek a kritériumok minden szituációra érvényesek): Átváltás a helyi zöld energiaforrásokra és a fosszilis energiaforrásoktól való függés csökkentése A helyi zöld energiaforrások elterjesztése és a fosszilis energiaforrásoktól való függés csökkentése A helyi zöld energiaforrások elterjesztése Az igények csökkentése az energiahatékony felújítások és a hatékonyabb felhasználás csökkentése segítségével BIZTOSÍTOTT ENERGIA szituáció: Villanyszámlák csökkentése hatalmas költségvetési probléma A jogszabályok adaptálása Műszaki ismeretek megszerzése 58 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

59 ALACSONY KÖLTSÉGŰ ENERGIA szituáció: A terület sűrűségének felhasználása a költségek elosztása érdekében A karbantartási költségek csökkentése Tisztességes és stabil árak biztosítása, nem szisztematikusan alacsony árak Befektetések megszerzése a terület nagyobb vásárlóitól. ALACSONYABB KÖRNYEZETI HATÁS szituáció: A közösség tudásának növelése Rögzített környezetvédelmi minőségi cél Címkék és minőségügyi szabványok kifejlesztése Oktatás és minőségügyi képzés A gyártási módszerek, tárolás és elosztás fejlesztése Integrált energiastratégia kifejlesztése a várostervezés segítségével Kulcsfontosságú energiaforrások népszerűsítése: szél, napenergia, biogáz Gazdasági megvalósíthatóság A környezetvédelmi és egészségügyi szakértők összekapcsolása a stratégiai energiatervezési folyamatban. A gyakorlat azt mutatta be, hogy a kismértékben eltérő prioritások teljesen eltérő akcióterveket eredményeznek. A partnerségi viszonyok kialakításakor valakinek mindig tisztában kell lennie a célokkal és a potenciális partner kezdőpontjaival. A különböző kezdőponttal rendelkező partnerek közti együttműködés támogatására két módszer létezik: a közös érdeklődési körök és tevékenységek megkeresése, melyek mindkét partner számára előnyösek. Az energiatermelők és -elosztók szerepei és kötelezettségei Az energiatermelés általában nem a városok irányítása alatt áll. Az energia megfizethető áron történő szolgáltatására vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében a városoknak különböző részvényesekkel kell tárgyalniuk, különösen az energiaipari vállalatok részvényeseivel. Ebben nagy segítséget nyújt, hogy a legtöbb európai országban az energiaipari vállalatoknak jogi kötelezettsége, hogy a legjobb energiahatékonyságot biztosítsák a vásárlóik részére (pl. UK Green Deal ami anyagi támogatást biztosít a beszállítóknak, a költségeket a villanyszámlán megspórolt összegek fedezik). Az energiahatékonyság. A kötelezettségek segítségével elkerülhető, hogy a közpénzek stimulálják az energiahatékonyságot. Jelenleg az EU-ban működő energiaipari vállalatok közel 2 millió eurót költenek évente az energiahatékonyságra. Ezek a számok körülbelül 1-5%-ot jelentenek a vásárlók villanyszámláján. Az energiaipari vállalatoknál felmerülő költségek végső lépésként visszakerülnek a végfelhasználókhoz/vásárlókhoz. Az Energiahatékonysági kötelezettségek nagyobb energia-megtakarítást eredményeznek, mint ami az energiaárak ekvivalens emelésével elérhető volna. A sikersztorik ellenére a privát magánvállalatokra vonatkozó kötelezettségek hátránya, hogy nem mindenhol lettek bevezetve, és folyamatos felügyeletet és végrehajtást igényelnek. Az energiaelosztás sokkal gyakrabban van a kormányok kezében, mivel az infrastruktúra még mindig az ő kezükben van. Dániában például a hőelosztó hálózatok a felhasználók tulajdonában is lehetnek. Az elérhető elosztóhálózatok a végfelhasználók számára elérhető energiaopcióktól függnek. Amint egy elosztóhálózat elérhetővé válik, a gazdaság megköveteli annak optimális felhasználását. Az elosztóhálózatok elérhetősége és tulajdona nem csupán az energiahatékonyság szempontjáról fontosak, hanem különféle lehetőségeket jelentenek a jövőbeli energiatovábbítási folyamatokhoz is (jogi, pénzügyi és műszaki lehetőségek). A struktúra aspektusok költségének módosítását a fix és a változó költségek alapján elemezték. Ezek a vállakozás típusától függnek (közvagy magán-), mivel a tőke banknak és befektetőknek történő várható megtérülése magasabb, mint a privát magánszektor esetén. Ezen felül pedig az energiaforrások típusától is függnek: - A fosszilis energiaforrásokat alacsony kwh-s konstrukciós költségek és magas előállítási költségek jellemzik, mely változó energiaköltségeket jelent a végfelhasználók számára - A megújuló energiaforrásokra magas kwh-s konstrukciós költségek, de rendkívül alacsony előállítási költségek és alacsony marginális A TULAJDONLÁS MODELLJE költségek jellemzik, mellyel további kwh állítható elő. Ez alacsonyabb és sokkal stabilabb energiaköltségeket jelent a végfelhasználók számára. Másik aspektus, hogy az elsődleges energiaforrás elérhetőségének fluktuációját - mely kiemeli a vegyes energiaforrások fontosságát -, továbbá a szürke energiaköltségeket és a környezeti hatásokat is figyelembe kell vennie. Workshop Az előző fejezetben leírtak érdekében fontos megismerni a partnerek energiastratégiához viszonyuló pozícióját és prioritásait. Egy workshop során a CASH partnerek a tárgyalási folyamatok során az energiatermelési tulajdonok különböző modelljeinek következményeit határozták meg, melyet a következő táblázatban mutatunk be: MAGÁNTULAJDON VÁSÁRLÓI TULAJDON KÖZ- TULAJDON ELŐNYÖK Innováció, mivel a gyakorlat kéznél van, és az innovációt gazdaságilag stimulálják. A magánvállalatok általában költséghatékonyabb struktúrával rendelkeznek. A városnak jogában áll megválasztani a szolgáltatót a vásárlók számára. A magánvállalatok eltérő árakat kínálhatnak az eltérő vásárlók számára. Stabil ár. Zöld munkahelyek teremtése. Nagyobb befolyás a vásárlókra. Helyi érdekeltségek lehetségesek. Lehetőség a pénz új technológiákba történő ismételt befektetésére. Lehetőség a profit energiahatékonysági tevékenységekbe történő ismételt befektetésére, mivel a pénz a közösségen belül marad. A helyi érdekeltségek támogathatók. HÁTRÁNYOK A profit a vállalatot illeti, mely nem lesz elérhető a közösség számára. A vásárlóknak nagyon kis befolyásuk van arra, hogy mit vásárolhatnak meg. Fennáll a kockázata a megújuló energiaforrások iránti alacsony érdeklődésnek. Monopol helyzet Az emberek nem választhatnak alternatív szolgáltatókat. Monopol helyzet az árképzés területén. A kevés innováció kockázata. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 59

60 Kihívások, akadályok és megoldások A fenti fejezetekben az érintett területeket ismertettük. A főszereplők pozícióját és azok szerepét elemeztük. A következő fejezet a hatékony energiastratégia kihívásait ismerteti. Az akadályok és a lehetséges megoldások azonosításra kerültek. Általános akadályok és megoldások Az alapvonal és az energiaegyensúly létrehozásához szükséges ADATOKAT nehéz begyűjteni. Elérhetőség, hozzáférhetőség, minőség, formátumok, típus és hatáskör nemzeti, regionális, helyi, időkeret, tulajdon, továbbá következetlenségek és hiányzó adatok, és az integrációs folyamatba bevont számos specialista - ezeknek az aspektusoknak mind megfelelőnek kell lenniük. Az adatgyűjtés során az energiavállalat fontos partnernek számít, mivel ezek hozzáférnek a háztartások energiafelhasználásával kapcsolatos adatokhoz. Amennyiben a közvetlen hozzáférés nem lehetséges, egy megoldás az adatok elemzésének átküldése és az energiaipari vállalat felkérése lehet. A különféle érdekelt felek MEGNYERÉSE. Az érdekelt felek partnerekként történő bevonása esetlegesen nem lehetséges, amennyiben azok nem látják az együttműködés előnyeit a saját céljaik szempontjából. Kritikus fontosságú, hogy közös célokat és tevékenységeket találjanak a valódi elkötelezettség kialakítása érdekében. A különféle vízióval, céllal, folyamattal rendelkező érdekelt felek elfogadása nagy iparágak, melyek nagy vásárlói kört jelentenek, energiatermelő vállalatok, ideértve a feketézőket is, akik szenet, olajat termelnek..., tiszta technológiával működő vállalatok, közösségi részvényesek, mint pl. önkormányzatok, régiók, minisztériumok, szociális lakásszervezetek, melyek szintén nagy vásárlói kört jelentenek, városlakók és a civil szervezetek, akik képesek befolyásolni a projektet továbbá a teher megosztása kritikus fontosságú. A különféle munkarendek, az eltérő döntéshozási folyamatok és az eltérő célok a szoros együttműködés akadályát jelenthetik, ezért azt javasoljuk, hogy hagyja, hogy a partnerek azt tegyék, amiben a legjobbak. A független testület létrehozásával történő részvétel döntő fontosságú, hogy kivegyék a részüket a projektből. A FOLYAMAT BEINDÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FINANSZÍROZÁST nehéz megszerezni. Kezdeti befektetés nélkül senki nem tudja beindítani a folyamatot, és nem tudja pénzügyileg elkötelezni a többieket. A kezdeti finanszírozás magasabb szintű kormányzati kapcsolatokkal történő megszerzése (regionális és nemzeti) és a nemzeti kormányhivatalok annak érdekében történő bevonása, hogy a Stratégiai energiatervezés regionális szintre emelkedjen, kritikus fontosságú. A POLITIKAI ELFOGADÁS szintén bonyolult, mivel rövidtávú aspektusok befolyásolják. A fókuszt az energiaforrások elérhetőségére és költségére, az energiaforrások egyensúlyán alapuló éves célokra, a biztosított energiaforrásokra, a zöld munkahelyek megteremtésére és a polgárok bevonására kell by irányítani. Olyan új képességek és kapacitások, melyek eddig nem voltak elérhetőek. Oktatások segítségével különféle képességek taníthatók meg a érdekelt feleknek és a célcsoportoknak. Amennyiben az okta- tás nem lehetséges, külső tudást kell bevonni a folyamathoz. Erre kizárólag az indítási fázisban lehet szükség, de mindenképp további költségekkel kell számolni miatta. A JOGI KERETRENDSZER: a meglévő, nem elégséges jogszabályok módosításainak bonyolultsága és a jogi keretrendszer hiánya miatt a zöld energiaforrások speciális szektorai nem tudnak fejlődni (mint Sønderborg esetén a tengerparti szélturbinák). A TERVEZÉS ÉS AZ ELŐREJELZÉS RUGALMASSÁGA. Képesnek kell lennie, hogy a viselkedés, a technológiák és a jogi keretrendszer változásait is figyelembe tudja venni - a terveknek rugalmasnak és megismételhetőknek kell lenniük. A potenciális zöld energiaforrások kifejlesztésének MEGVALÓSÍT- HATÓSÁGA a környezetvédelmi követelményeket, a szomszédok közelségét, a műemlékvédelmet figyelembe véve (pl. a Sønderborgban lévő szélturbinák). 60 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

61 PÉLDÁK a partnerektől Sønderborg ProjectZero, Dánia A ProjectZero egy olyan vízió, melynek keretén belül Sønderborg városa 2029-re teljesen szénmentessé válik, folyamatos CO 2 csökkenés és fenntartható városfejlesztés mellett, miközben pedig a zöld" munkahelyek jönnek létre. A ProjectZero koncepció az energiahatékonyság és a megye saját zöld energiaforrásainak kombinálásán alapul. A közösségben élő összes érdekelt fél részt vesz a ProjectZero szervezetben, mely egy PPP együttműködés, mely az energiastratégia tervezési folyamatát koordinálja. A ProjectZero főbb pontjai: Sønderborg zöld központi fűtés, Dánia Sønderborg Fjernvarme központi fűtési vállalata egy fogyasztók által tulajdonolt non-profit vállalat, ahol minden fogyasztónak van szavazati joga. A vállalat zöld energiaforrásokból termel energiát, és gondoskodik annak a háztartásokba való eljuttatásáról. Az energiaforrások felhasználása úgy alakult, hogy 1963-ban az olaj tette ki a felhasználás 100%-át, majd 1985-ben jött az olaj, földgáz és hulladékégetés kombinációja ban olajat és földgázt használtak egy kombinált hő- és energiaállomáson (CHP kogeneráció), amit hulladékégetéssel egészítettek ki, majd 2012-ben geotermikus üzemmel és biomassza kazánokkal bővítették a rendszert. A Gråsten District Heating Company jelenleg egy olyan projekten dolgozik, melynek eredményeképp a világ legnagyobb kombinált napkollektoros vízmelegítős és abszorpciós hőszivattyú üzeme lesz, több mint 90%-kal csökkentve jelenlegi CO 2 -kibocsátásukat. Az új üzem bővítését célzó tervek lényege, hogy nagyobb területet lássanak el, és hogy teljesen kiváltsák a fosszilis energiaforrásokat. A hosszú távú tervek között szerepel az, hogy a Sønderborg városi területein lévő különböző szigetek központi fűtése egyetlen nagy, intelligens, zöld központi fűtési hálózattá váljon, mely CO 2 -semleges fűtést és melegvizet biztosít. Sønderborg EUC Syd oktatóközpont, Dánia 40%-os energiafogyasztás-csökkentés a 2007-es adatokhoz képest, energiahatékonysági átalakítások révén; Váltás helyi megújuló energiaforrásokra, ideértve a trágya és a gazdálkodásból származó hulladék, a geotermikus hő, a szél és a napenergia hatékony felhasználását, valamint a zöld kombinált hő- és energiagenerátor rendszereket; Intelligens, dinamikus energia rendszer létrehozása a központi fűtési rendszer viszonylatában; A gazdasági növekedés elősegítése és új munkahelyek teremtése az energiahatékonysági átalakítások iránti igény fokozásával (a stratégia szerint a cél 500 új helyi munkahely megteremtése az építőiparban) A hulladék- és faforgácségető energiaállomással kiegészített geotermikus berendezés 2012 közepe óta van üzemben, és több mint háztartást, üzletet és ipari ügyfelet szolgál ki Sønderborg központjában. A napkollektorokkal (6000 m 2 -nyi napkollektor) és más forrásokkal összekapcsolt rendszer a bővítés után Als szigetén a háztartások mintegy 60%-át fogja ellátni zöld, CO 2 -semleges kerületi fűtéssel. A Broager District Heating Company 2009 vége óta alkalmaz napkollektoros vízmelegítőt. Az üzem annyira sikeresnek bizonyult, hogy a vállalat most a bővítést tervezi, és 100%-ban a megújuló energiaforrásokra kíván támaszkodni a hő- és villamosenergia kogenerálásában. Az EUC Syd egy regionális technikum, melynek fő területei az energiahatékonyság és a stratégiai energia tervezés; ez a technikum részt vesz a Project Zeróban. Az EUC Syd az inverterek, a fotoelektromos berendezések, a hőszivattyúk, az épületgépészet stb. területén biztosít képzéseket. A technikum szlogenje: Zero house Zero construction Zero academy. Az EUC Syd 140 ügynököt képzett Sønderborgban építésvezetőnek és épület karbantartónak, valamint 150 energia tanácsadót az épületek energiahatékonysági renoválásainak ellenőrzésére, a Dán Technológiai Intézettel közreműködve. Az egyik cél az, hogy új oktatási módszereket dolgozzanak ki az új energia-előállítási és energiatakarékossági technológiák területén. A terv az, hogy létrehozzanak egy országos és nemzetközi képzési központot, ahol a megújuló energiákról kapnának továbbképzést az emberek. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 61

62 KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK Frankfurt CHP program, Németország A kombinált hő- és energiageneráló (CHP) rendszerek elengedhetetlen részei az energiaátviteli rendszereknek. A kogenerálás rugalmas, és képes megváltoztatni a termelt energia/hő arányát. Azok a rendszerek, melyek a nap/szélerőműveket hőhálózatokkal és CHP-kkal egészítik ki, képesek ellensúlyozni a szél- és napenergiaforrás rend-szertelenségeit. Frankfurt több mint 200 kogeneráló egységgel rendelkezik. Ezen kis hálózatok központi fűtőrendszerrel történő összekapcsolása révén nő a rendszer rugalmassága és hatékonysága. A város célja az, hogy kialakítson egy olyan központi fűtési hálózatot, mely zöld CHP-t is alkalmaz. A lényeg, hogy saját maga termelje meg az elektromos áramot, úgy, hogy az önkormányzati házak kogenerációs központi rendszerrel rendelkezzenek, és ne a nagy áramszolgáltatóktól függjenek vagyis, hogy a rendszer decentralizált legyen. A CASH partner Frankfurt és Rhone-Alpes partner az IEE által indított projektben, a CHP goes green -ben. Tatabányai CHP és központi fűtési rendszer, Magyarország Kb háztartás (a teljes helyi lakásállomány 75,5%-a) kapcsolódik a központi fűtési rendszerre Tatabányán. Ezt a rendszert a helyi távfűtő vállalat, a KOMTÁVHŐ Zrt. biztosítja. A Komárom-Esztergom Megyei Távhőszolgáltató Zrt. többségi tulajdonosa a városi önkormányzat (99,95%). A központi fűtés hőjét a helyi CHP erőmű vállalat, a Tatabányai Erőmű Kft. biztosítja, melynek 51%-os tulajdonosa az önkormányzat. Ez a környezet lehetővé teszi a hőenergia elosztásával kapcsolatos városi energiapolitikák megvalósítását a helyi lakáspiacon. A helyi földgáz alapú CHP erőmű a megújuló energiaforrásokra történő átállást célzó programon dolgozik. A vállalat 523 millió forintos támogatást kapott az hazai Új Széchenyi Terv keretein belül a biomassza-alapú rendszerre történő átállásra. Emellett kb. 247 millió forintos támogatást kapott egy melegvíz tároló elkészítésére. A befektetés összköltsége mintegy 2,8 milliárd forint. A projekt most kezdődött, és 2014-ben fog elkészülni. A földgáz-függőség így számottevően csökkenni fog. Az önkormányzati lakások energiahatékony termelési és terjesztési rendszereinek főbb ajánlásait a CASH partnerek biztosítják a Sønderborg nyilatkozaton keresztül: Energiastratégia Az önkormányzati lakáspolitika az egész város klímapolitikájának a részét kell, hogy képezze. Az önkormányzati lakások energiaellátásának átalakításához határozott célok és a teljes városra kiterjedő energiaügyi stratégia szükséges. A sikeres energiaügyi stratégia eléréséhez fontos, hogy átlássuk a jelenlegi helyzetet, a lehetőségeket és a problémákat, valamint hogy ismerjük a különböző érdekelt feleket és azok szempontjait. Az egyértelmű célok és az energiaügyi stratégia egyik fő szempontja a zöld munkahelyek létrehozása kell, hogy legyen. Az energiaterv céljainak felállítása a különböző érdekelt felek szoros együttműködésével kell, hogy történjen. Kulcsfontosságú az érdekelt felek megnyerése. Az aktív épületek folyamata és a tulajdonjog létrehozása szükséges ahhoz, hogy sok cselekvő felet bevonjunk a közös stratégiába. A potenciális partnerek helyzetének és szempontjainak ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy leüljünk tárgyalni a közös stratégiáról. A műszaki, jogi, szervezeti és társadalmi keretrendszerek éppoly fontosak, mint a politikai támogatás. 62 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

63 A megújuló energia és a klímaváltozás Minden város számára elengedhetetlen, hogy a fosszilis energiaforrások felől elmozduljon az alacsony széntartalmú, megújuló energiaforrások felé. Az önkormányzati lakásprogramnak illeszkednie kell ebbe a fejlődési irányba: - A fosszilis energiaforrást alacsony befektetési költségek most, hogy az előállítási infrastruktúra már ki van építve és magas, bizonytalan változó energiaköltségek jellemzik a végfelhasználó részéről. - A megújuló energiaforrásokat magas befektetési költségek és alacsony energia-felhasználási költségek jellemzik. - Ennek eredményeképp a végfelhasználói energiaköltségek az alacsony fix költségekről és magas változó költségekről a magasabb fix költségek és az alacsonyabb változó költségek felé tolódnak el. Az önkormányzati lakástulajdonosok számára sokkal nehezebb lesz az alacsonyabb energiaköltségeket motivációs tényezőként felhasználni a bérlőknél, vagy fedezni ezekkel az energiahatékonysági felújítások költségeit. A CASH városok jelezték, hogy külső segítségre van szükségük egy stabil és korrekt költség- és árrendszer kialakításához annak érdekében, hogy biztosítani tudják a megfelelő energiát minden polgár számára. Az önkormányzati lakások energiaforrásának hozzá kell járulnia a biztonságos, megfizethető és egészséges lakásállapotokhoz. El kell érni, hogy a közeljövőben a megújuló energiákat részesítsék előnyben a fosszilis energiaforrásokkal szemben. Egyetlen alacsony széntartalmú gazdasági stratégia sem lehet sikeres az igények energiahatékonysági felújításokon és viselkedésbeli változásokon keresztüli csökkentése iránti erős elkötelezettség nélkül. A célhoz vezető utak A számos különböző fajta zöld energiaforrás megkülönböztetése fontos és támogatandó feladat. A zöld kombinált hőenergia kogenerálást népszerűsíteni kell, mert ez egy rugalmas és hatékony módszer az energia átalakítására. Kogenerálás: - hatalmas mértékű hatékonyság-növekedés és költségmegta-karítás érhető el azáltal, hogy egyszerre termel hőt és elektromos áramot - az össz elsődleges energia több mint 30%-át megtakarítja (a különálló termeléshez képest), - csökkentheti a lakók összes energiaköltségét, - bevezethető az energia vállalatok (szerződéssel), az önkormányzati főbérlők vagy a lakóközösségek által, - központi fűtési hálózatokkal ez az alapja a fosszilis energiaforrásokról megújuló energiaforrásokra való áttérésnek (biomassza, geotermikus hő, kommunális hulladék, napenergia) - nagy hőtárolókkal (mint például Dániában) igen hatásos a szélés napenergia ingadozásainak kiegyensúlyozásában. A lakóközösségek részt vehetnek a megújuló energiák előállításában és terjesztésében, hogy a szállítóvezetékek rövid távú és fix költségeit alacsonyan tartsák. A kombinált hő- és elektromos áram termelés létfontosságú a központi fűtésben (és fordítva), amiről tájékoztatni kell a lakókat, közös döntést kell hozni, és amit támogatnia kell az Európai Közösségnek. Javaslatok az Európai Közösség és az Illetékes Hatóságok számára Az európai irányelveknek és támogatásoknak figyelembe kell venniük azt, hogy azok az önkormányzati lakások és területek, melyek modernizálásra szorulnak, a helyi energia-elosztási hálók középpontját képezhetik, jobb gyakorlati és gazdasági feltételeket biztosítva ezáltal a kogenerációs egységek bevezetésére és a fosszilis energiaforrásokról megújuló energiaforrásokra történő áttérésre. Az önkormányzati lakások energia-felújítása ami magában foglalja az energia-megtakarírásokat, a kogenerációt és a megújuló energiák felhasználását egy szektorokon átívelő feladat, amit számos irányelvben és támogatási sémában alkalmazni kell. Az épületek energia-teljesítményére (EPBD), az energiahatékonyságra és az energia-szolgáltatásokra (ideértve a CHP-t is) vonatkozó EU irányelveknek figyelembe kell venniük azt, hogy az önkormányzati lakások felújítása a költség- és energiatakarékosság, valamint a kogeneráció és az energiaforrások kizöldítésének egyik alappillére lehet. Az Intelligens Energia Európáért (IEE) programban pénzt kell elkülöníteni az önkormányzati lakások felújítására annak érdekében, hogy teljesüljenek az energiaügyi, a klímaügyi, az egészségügyi és a szociális célok. A regionális EU fejlesztési alapban (ERFA) a pénzek több mint 10%- át kell az önkormányzati lakások energiahatékony felújítására elkülöníteni nemcsak az energiaügyi és klímaügyi célok teljesítése érdekében, de alapvetően a jobb és egészségesebb lakókörnyezetek és jobb társadalmi összetartás biztosítása érdekében is. Az EU szociális alapoknál (ESZA) a képzésre/kialakításra és az új munkahelyek teremtésére figyelmet kell szentelni az önkormányzati lakások energiahatékony felújításánál. Sønderborg, május 11. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 63

64 TOVÁBBI TUDNIVALÓK A dán önkormányzati lakásrendszer bemutatása. A KAB egy nagy szervezet a dán non-profit építőiparban. Részletes információ a sønderborgi Project Zeróról: dánul > angolul > A CHP Goes Green és az IEE által támogatott kombinált hőenergia projekt a megújuló energiát támogatja. Mindkét CASH partner, Frankfurt és Rhône-Alpes is partnerek ebben a projektben. Energiahatékonysági kötelezettségek az EU élmény; ECEEE jelentés az EU Energia Főigazgatóságáról az energia vállalatok EU energiahatékonysági kötelezettségeiről és azok fontosságáról a klímaváltozás és az energiabiztonsági kihívások tekintetében; 2012 március, Európa Tanács egy energiahatékony gazdaságért. Energiastratégia Sønderborg Nem fosszilis energiatechnológiák 2050-ben és azután; szerző: Leif Sonderberg Petersen; Nemzetközi Fenntartható Energia Jelentés, 6. kötet, 1. kiadás, Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

65 SZISZTEMATIKUS PROJEKTMENEDZSMENT URBACT II PROJEKT Melyek a kritikus összetevők egy önkormányzati bérlakás energiahatékony felújítási programjának optimalizálásában? Hogyan optimalizálható a fő résztvevők bevonása a projekt különböző fázisaiban? Melyek a projektmenedzsment korlátai és megoldásai? Melyek a koordináló és ellenőrző mechanizmusok? Melyek a projektmenedzsment különbségei a szociális főbérlők és a társtulajdonosok esetében? Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 65

66 Tartalom Bevezetés és a téma jelentősége MODERN MEGVALÓSÍTÁS MODERN MEGVALÓSÍTÁS Projektmenedzsment MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK 1. workshop: a SHEER projektmenedzsmentben előforduló akadályok és megoldásaik 2. workshop: koordináló és ellenőrző mechanizmus 3. workshop: a SHEER projekt egyes szakaszaiban résztvevők bevonásának optimalizálása és az együttműködés elősegítése PARTNEREKTŐL SZÁRMAZÓ PÉLDÁK Valleys to Coast szociális főbérlő, Bridgend, Egyesült Királyság Rhône-Alpok régió, Franciaország: Regionális szabvány az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújításához Utrecht városa, Hollandia Echirolles, Franciaország KONKLÚZIÓ ÉS AJÁNLÁSOK Az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújítási projektmenedzsmentjének fő javaslatait szeptemberében a Yambol nyilatkozatban fogalmazták meg a CASH partnerek. TOVÁBBI TUDNIVALÓK A CASH projekt megvalósítási fázisának 2 éve során számos olyan, többek között technológiai, jogi, társadalmi és energiatermelési téma merült fel, melyek befolyásolják az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújítását. A 6. sz. mini útmutató célja a teljes projektmenedzsment folyamatot javító javaslatok biztosítása, mely ezen elemek megfelelő felhasználásán, az energiahatékony felújításban résztvevő szereplők egyes csoportjainak megfelelő részvételén és a köztük fennálló együttműködés javításán keresztül érhető el. A szociális bérlakások energiahatékony felújításának (SHEER) mérnöki folyamatának és menedzsmentjének ilyen jellegű optimalizálása javítja a SHEER hatékonyságát és csökkenti a költségeket, mely nagyon fontos az alacsony bevétellel rendelkező lakók és/vagy tulajdonosok számára. Ez távolabbról nézve szintén fontos, mivel a szociális bérlakások az európai lakásállomány 12%-át teszik ki, továbbá a CO 2 -kibocsátás 20%-áért felelősek. Mely CO 2 mechanizmusra / szervre van szükség? Mi a városok szerepe a tervezésben a CO 2 kibocsájtást csökkentő irányelvek szempontjából és milyen kapcsolatot kell fenntartaniuk a koordináló szervvel, valamint a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal? Milyen képzésre van szükségük az érintett feleknek? Milyen kommunikációs tervet és ellenőrző eszközt kell használni? A CASH partnerek ezeket a fontos kérdéseket a szeptemberében a bulgáriai Yambolban megtartott 6. tematikus szemináriumon vitatták meg, a SHEER projektmenedzsmentben szerzett tapasztalataik és a megtapasztalt korlátozások és kihívások alapján. Általános meghatározásként, a projektmenedzsment minden területen a meghatározás, tervezés, kockázatelemzés útján történő biztosítás, végrehajtás, ellenőrzés és nyomon követés lépéseit jelenti a projekt teljes lezárásáig. A projektmenedzsment módszerei eltérőek lehetnek, de általánosságban az alábbi lépéseket foglalják magukba: 1. Kezdeményezés: egy kívánt eredmény meghatározása a felhasználókkal együtt 2. Tervezés: a tevékenységeket, azok kapcsolatát, időtartamát, költségeit és forrásait megtervező és meghatározó részletes projekt leírás, a projekt korlátozásai és kockázatai alapján 3. Megvalósítás: a projekt csapat összeállítása és a projektmenedzsment tervben meghatározott munkák megvalósítása 4. Ellenőrzés és nyomon követés: a folyamatban lévő tevékenységek ellenőrzése, a projekt változók összeegyeztetése a projekt alapterveivel, valamint a kockázatokat és problémákat kezelő korrekciós lépések azonosítása 5. Lezárás: minden tevékenység lezárása, a végső eredmény elemzése és a projekt végső egyeztetése minden érintettel. A SHEER projekt tekintetében a módszertani megközelítés az energiahatékony (EE) felújítási folyamatok alábbi fázisait jelenti: 1. Kezdés, követelmények meghatározása és megvalósíthatósági tanulmány (Kezdés) 2. A pályázat és a dizájn tervezése (Tervezés és dizájn) 3. Pályázati kiírás az építésihez és építési munkák (Megvalósítás) 4. A hibák ellenőrzés és befejezés (Ellenőrzés és lezárás) 5. Üzembe helyezés (Nyomon követés) 66 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

67 Azonban a lépések helyes meghatározása és logikus megtervezése nem elegendő a SHEER projekt hatékonyságának biztosításához és a költségek minimalizálásához. A SHEER projekt optimalizálásának kritikus elemei, minden dimenziót tekintve, az alábbiak: társadalmi és politikai elfogadtatás / a fő résztvevők tulajdonjogai a technológia kiválasztása annak hatékonysága, egyszerű használata és széles körben való reprodukálhatósága alapján, valamint helyben elérhető, változatos zöld energiaforrások kiválasztása a helyi igényekhez igazított törvények, melyek optimális megoldások megvalósítását és részvételt elősegítő energiahatékony felújítási folyamatot tesznek lehetővé megfelelő pénzügyi tervezés, mely közvetlenül elérhető, stabil, kedvező és egyszerű finanszírozást tesz lehetővé a több tudományágat lefedő felek megfelelő szakértelme. Forrás: Egy CASH vezető partner, Echirolles városa által létrehozva, a tematikus szeminárium előkészületeként. A társadalmi, tudományos, gyakorlati és gazdasági változók tervezése adja a SHEER projekt alapját. Mindez az energiahatékony felújításban résztvevő különböző csoportok megfelelő fázisban való részvételével, megfelelő képzésével, és az egyes csoportok együttműködésének javításával érhető el. A SHEER projekt egyes fázisaiban jelen lévő fő szereplőket az Energiahatékony felújításokat támogató SHELTER Intelligens Energia Európáért projekt ( ) azonosította részletesen, mely 6 szociális főbérlő felújítási folyamatait elemezte Belgiumban, Bulgáriában, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban. Az elemzés het fő szereplő típust azonosított: Szereplőtípust / Szociális bérlakás szervezetek (SHO) Lakók Tervezők, építészek, mérnökök, tanácsadók Építési vállalatok, beleértve az installációs vállalatokat Karbantartást végző vállalatok Gyártók Befektetők: bankok, önkormányzatok, kormányok, energiaszolgáltató vállalatok. A SHELTER projekt a hat eset segítségével mutatta be, hogy az egyes szereplők mely szakaszokban vesznek részt. A CASH hálózat egy lépéssel tovább lépett, és a jelenlegi CASH partnerek esetei alapján az alábbi kérdéseket is kielemezte: Milyen korlátozásokkal szembesülhetnek a CASH partnerek a SHEER projektmenedzsmentben és mik a lehetséges megoldások? Melyek a koordináló és ellenőrző mechanizmusokkal kapcsolatos javaslataik? Hogyan javítható a SHEER projekt fázisaiban résztvevők jelenlegi bevonása és hogyan javítható a fő szereplők közötti együttműködés? Az elemzés célja az volt, hogy optimalizálja a fent részletezett társadalmi, tudományos, gyakorlati és gazdasági változók tervezését és a szociális bérlakás szektorban jelentős váltást érjen el az energiafogyasztásban, a befektetési költségek és bérleti/egyéb költségek stabil vagy alacsonyabb szinten tartása mellett. MEGTÁRGYALT FŐBB PROBLÉMÁK 1. workshop: a SHEER projektmenedzsmentben előforduló akadályok és megoldásaik A SHEER projektmenedzsmentben a CASH partnerek által kiemelt fő akadályok elsősorban pénzügyi problémákat, az érintett felek tájékozottságát és bevonását, a városok, mint közhatóságok felelősségét és az eredmények minőségét foglalják magukba. A keleti országok partnervárosaiban speciális akadályok merültek fel: az önkormányzati bérlakás rendszer olyan Változásokon ment keresztül, melynek során a köztulajdonban álló lakások alacsony bevételű tulajdonosok magántulajdonába kerültek. Az ilyen akadályokra a CASH hálózat a partnerek tapasztalatai alapján dolgozott ki megoldásokat, melyeket az alábbiakban részletezzük. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 67

68 AKADÁLYOK A SHEER projekt műveleteinek hosszú időkerete; Merev pénzügyi keret (az elfogadott pénzügyi támogatás a projekt előrehaladtával nem módosítható); Kölcsön feltételek: elérhetőség, időtartam, rossz hitelbesorolás, költségek; Egyenlő tőkekezelés a szociális főbérlők és az alacsony bevételű magántulajdonosok esetében Az energiahatékony felújítás előnyeinek félreértelmezése az érintett felek által A városok gyenge szerepe a SHEER folyamatokban: gyenge intézményes szerep a SHEER folyamatokban és elégtelen kommunikáció a szociális főbérlők és magántulajdonosok között a városi energiapolitikákkal való kapcsolat biztosítása és a folyamatok elvégzésének segítése érdekében; Elégtelen minőségű felújítási munkák a SHEER követelményekről (építési vállalatoknak, karbantartást végző vállalatoknak, stb.) és a munkatípusok/szakmák szükséges összehangolásáról való képzés hiánya miatt; A tervek és a végeredmény közötti eltérés kockázata különös tekintettel a valós energiamegtakarításokra; Nem megfelelő kommunikáció a város, a vállalatok és a tulajdonosok között leginkább alacsony jövedelmű tulajdonosok); Az alacsony jövedelmű tulajdonosok elutasítják a kölcsön lehetőségét - még az állam által biztosított alacsony kamatú banki kölcsönöket is; Gyenge motiváció az alacsony jövedelmű tulajdonosok részéről. MEGOLDÁSOK Az érintett felek bevonása: Az érintett felek összehangolása közös akcióterv és közös célok megvalósítása érdekében (mint az URBACT Helyi Támogató Csoportok esetében) A megvalósítási szakaszokban érintett felek lehető legteljesebb bevonása - különös tekintettel az építési vállalatok bevonása a tervezési szakaszba; Szervezetek létrehozása a felújítási munkák után, melyek a lakók segítségére lesznek az új környezet megszokásában; Referencia lakosok kijelölése a közösség aktív lakosi közül, és a meglévő (civil) szervezetek felhasználása az alacsony jövedelmű tulajdonosok motiválására az energiahatékony felújításban való részvételre, valamint a preferenciális kölcsön feltételeinek elmagyarázására. Az önkormányzatok szerepe: Annak elérése, hogy a városok pénzügyi és műszaki szempontból facilitátor szerepet játsszanak Kapcsolat létrehozása a SHEER programok és a városi politika (energiaés szociális politika, valamint várospolitikák) között: közös célok, szabványok, felújítási/lebontási lehetőségek, a felújítás helye és típusa stb. meghatározásán keresztül; Első lépésként annak biztosítása, hogy az épületek állapotát részletező városi adatbázis alapján az épület megfelel a felújítás minimális követelményeinek. Kommunikáció: Az érintett felek közötti kommunikáció elősegítése: a részlegeken belül, valamint a város, a szociális főbérlők és magántulajdonosok között; Megfelelő információáramlás biztosítása a projekt során és az érintett felek között. Finanszírozás: A befektetők részvételének biztosítási a tervezési fázis után, az építési és karbantartási fázisokban a pénzügyi rugalmasság és szükség esetén, a projekt alakulásának függvényében, a finanszírozási séma módosítása érdekében; Egyenlő hozzáférés biztosítása a preferenciális kölcsönökhöz és/vagy egyéb pénzügyi forrásokhoz a szociális főbérlők és az alacsony jövedelmű tulajdonosok (köz/magán szektor) esetében, és olyan pénzügyi eszközök létrehozása, melyek a SHEER projekt minden aspektusát lefedik és lehetővé teszik a projekt előrehaladtával szükségessé váló módosításokat. A SHEER projekt kiadásainak egyensúlyba hozása, a projekt egyes szakaszainak rendszertelen ritmusával kapcsolatos bírságok elkerülése érdekében. Minőség és képzés: A minőség támogatása az alábbiak megvalósításán keresztül: speciális szabályozások és minőség akkreditációk kidolgozása a magán főbérlők számára, rendszeres felülvizsgálat és ellenőrzések, valamint helyi, hoszszú távra szóló teljesítmény és minőség szerződés a szociális főbérlők és az önkormányzatok között, az energiateljesítményi, karbantartási és ellenőrzési kritériumok meghatározása (munka minősége, lakók elégedettsége, energiafogyasztás...); Energiahatékony (EE) felújítási képzési központok használata a dolgozók képzésére; A SHEER folyamatban résztvevő különböző érintettek képzése az energiahatékony felújítás aspektusairól - különös tekintettel az önkormányzatokra, hogy megfelelően képzett személyekkel biztosítható legyen a városok politikája és energiastratégiája közötti kapcsolat - valamint speciális képzés biztosítása a lakók számára azt új berendezések / rendszerek használatáról A legjobb technikák használata és a bonyolult kezelésű és karbantartású elektromos eszközök elkerülése: útmutató kidolgozása a megfelelő, energiahatékony és egyszerűen használható technológia kiválasztásához és a fenntartási szempontok integrálásához. A városi környezet javítása és harc a stigma ellen: A hátrányos helyzetű környékekkel összefüggésbe hozott önkormányzati bérlakások negatív megítélésének csökkentése a felújítási műveletek marketingjén, a különböző környékek lakóinak jó gyakorlatainak és pozitív példáinak megosztásán, az energiahatékony felújítás típusa által biztosított nagyobb társadalmi diverzitás és képzés által. 2. workshop: koordináló és ellenőrző mechanizmus A SHEER folyamat koordinálását illetően a CASH partnerek egy irányító bizottsághoz hasonló, döntéshozó hatalommal rendelkező koordináló szerv létrehozását javasolják, mely az alábbi fő szereplőket foglalja magába: Projekt tulajdonos (szociális főbérlők vagy magántulajdonosok); Projektmenedzser (a folyamat irányítására és az érintettek közötti kapcsolat biztosítására), melynek a SHEER projektmenedzsmenten belül az érdekellentétek elkerülése érdekében függetlennek kell lennie; Lakóképviseletek és/vagy lakószövetkezetek; Önkormányzat: Lakás, Társadalmi és Várostervezési szolgáltatások képviselőivel, valamint választott tagokkal. Nem állandó koordináló szervre van szükség, mivel az a bürokrácia veszélyét hordozza magában, hanem olyan átmeneti szervre, mely a projekt mérföldköveinél összeülve megvitathatja a legfontosabb döntéseket. Azonban teljes munkaidős projektmenedzser kinevezésére feltétlenül szükség van. 68 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

69 A koordináló szervet egy, az URBACT helyi támogató csoporthoz hasonló tanácsadó testület támogatná, melynek fő funkciója tanácsok biztosítása lenne a SHEER folyamat fő szakaszatit illetően, és amely az alábbiakból állna össze: A városi felújítás bármely szintjén résztvevő szervek; Az energiahatékony felújítással kapcsolatos nemzeti hatóságok képviselői; Energiaszolgáltatók (gáz, fűtés, elektromosság ); Harmadik fél befektetők / finanszírozó szervek. Az ellenőrzés és a koordinálás egyéb fő komponensei az energiahatékony felújítási tervek független felülvizsgálata, az alábbiak közreműködésével: város, a témához kapcsolódó nemzeti entitások szakértői, pénzügyi szervek, szociális főbérlők és lakók. Ezt a lehető legkorábbi szakaszban kell megszervezni az optimális forgatókönyv kiválasztása és annak érdekében, hogy a szakértők és az érintettek tapasztalatain és tudásán keresztül minőségi projekt jöjjön létre. A szakértői felülvizsgálatot a SHEER projekt alatt kell megtartani; kommunikációs tervet kell kidolgozni a projekt kezdetekor, melyet a városnak kell kezelnie. Az érintettek között folyamatos kommunikációt kell biztosítani. A megfelelő kommunikációs terv tulajdonjogi tudatot alakít ki és segít a konfliktusok elkerülésében. 3. workshop: a SHEER projekt egyes szakaszaiban résztvevők bevonásának optimalizálása és az együttműködés elősegítése A FŐ SZEREPLŐK BEVONÁSÁNAK OPTIMALIZÁLÁSA A nyugati országokban a szociális főbérlők és/vagy tulajdonos társulások által megvalósított energiahatékony felújítási projektek és a keleti országokban a magántulajdonosok által által megvalósított energiahatékony felújítások jelentős mértékben eltérnek a fő érintettek tekintetében. Ezen esetek elemzésének célja az volt, hogy speciálisabb és helyénvalóbb javaslatokat hozzanak létre a SHEER fázisokban résztvevők bevonásának optimalizálására és az együttműködés elősegítésére. a) A szociális főbérlő által kezelt projektmenedzsment folyamat (pl. az alábbi városokban: Bridgend - Egyesült Királyság, Echirolles - Franciaország és Utrecht - Hollandia) Általánosságban, a szociális főbérlők által kezelt projektekben a fő szereplők meglévő bevonása az alábbiak szerint ábrázolható (az 1. táblázat szürke részei): 1. táblázat: Az érintett felek bevonása a szociális főbérlő által kezelt SHEER projektben A szociális főbérlő által kezelt projekt tervezési szakaszaiban a lakás igényeinek megfigyelése és felmérések alapján hoznak létre egy elképzelést. A szociális főbérlő ezt követően a projekt ötleteinek további kidolgozása érdekében megbeszéléseket tart a kormányzati szervekkel / önkormányzatokkal és a témában és/vagy a környék szempontjából érintett szervezetekkel. Néhány esetben a megbeszéléseken tervező/tanácsadó cégek és befektetők is részt vesznek. A projekt ezen szakaszában az építési vállalatokat, gyártókat és lakókat csak ritkán vonják be. A tervkészítés szakaszában a felújítási projekt és a munkálatok teljes megtervezése és szükséges engedélyek megszerzése érdekében a tervezők, szakemberek és kormányzati szervek/önkormányzatok is részt vesznek. A lakókkal megvitatják a végső terveket, különös tekintettel a kényelmi szempontokra, és megvizsgálják, hogy valami még javításra szorul-e. A pályázati szakaszban és az építési fázis elején a befektetők, finanszírozó szervek, építési vállalatok, gyártók és tervezők részvételével véglegesítik a projekt terveit. Erre annak biztosítására van szükség, hogy minden terv biztosan finanszírozható legyen. Az építési fázisban a munka a szociális főbérlő, az építési vállalatok és a gyártók között oszlik meg. A lakókat folyamatosan tájékoztatják a munka menetéről. A projekt végén, a fenntartási szakaszban a lakókat rendszerint képzésben részesítik az új technológiák használatáról, a gyártók által biztosított jótállásokról, az ellenőrzést végző kormányzati szervekről, az építési vállalatokról, akiknek a hibákat jelenteni lehet, és melyek általában 12 hónapos jótállást vállalnak a jövőbeli hibákért. b) Szociális főbérlők által birtokolt és kezelt bérlakások esete, ahol hosszú távú hasznonbérlők megvásárolták a bérházon belüli lakásokat: Néhány országban a szociális főbérlőnek erős törvényes befolyása van a fejlesztések kivitelezésére, különös tekintettel a társtulajdonosok bevonására a tervezési szakaszba. Először a munkálatok követelményeit kell meghatározni és arról tájékoztatni kell a társtulajdonosokat (a megvalósíthatósági szakaszban). A társtulajdonosok kérhetik, hogy saját vállalkozóik is ajánlatot tegyenek a munkákra. Ha nem érkezik megjegyzés a szociális főbérlőhöz, a projekt továbbléphet a tervezési és a pályázati szakaszba. Bármilyen megjegyzést a szociális főbérlőnek figyelembe kell vennie. A pályázati ár megállapítását követően a szociális főbérlőnek írásban értesítenie kell a társtulajdonosokat a becsült költségekről, és ha további megjegyzés ezzel kapcsolatban nem érkezik, szerződhetnek a munkálatokra a megfelelő építési vállalatokkal. A projekt végén (Végső elszámolás szakasza) a szociális főbérlő elküldi a társtulajdonosoknak a végső fizetendő összegről szóló számlát. Más országokban a szociális főbérlőnek a lakók és társtulajdonosok nagy többségét (70%) el kell nyernie, mielőtt szerződhetne a vállalatokkal a munkálatokra. Az a) és b) pontok tervezett fejlesztései: A szociális főbérlők által kezelt SHEER folyamat fejlesztéséhez, ahogy azt az 1. táblázat sárga részeivel jelöltük, ki kell terjeszteni a lakók, gyártók és építési vállalatok bevonását a felújítási folyamat korai szakaszaira, különös tekintettel a tervezési szakaszra. Ez nemcsak a séma hatékonyabb tervezését teszi lehetővé, hanem optimalizálja az épületek energiahatékonyságát, és a lakók hozzáállását és a költségeket is csökkenti. A tervezőket be kell vonni a dizájn tervezési szakaszba, hogy szakértelmükkel optimalizálható legyen a terv, valamint csökkenthetők legyenek a fenntartási és felújítási költségek. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 69

70 A speciális berendezések beszállítóinak könnyebb kiválasztása érdekében a gyártókat be kell vonni a tervekbe. A karbantartást végző vállalatok bevonása a tervezési fázisba segíthet a technológia választás optimalizálásában és a költségek kiértékelésében. A lakóknak biztosítani kell, hogy megvitathassák elképzeléseiket a tervezővel és az építővel, hogy a SHEER projekt megfeleljen igényeiknek és lehetővé tegye a megfelelő magatartásminta kialakulását. A különböző érintettek közötti párbeszéd elősegítése érdekében a lakóknak minden fázisban kapcsolatban kell állniuk az önkormányzattal. Az új berendezések használatának oktatásakor szintén javasolt az építési vállalatok és a lakók közötti közvetlenebb kommunikáció használata. Továbbá, a befektetők korai bevonásával jobban megérthetők az igények, biztosítható a finanszírozó mechanizmusok és az igények koherenciája, valamint megszerezhető engedélyük a bontási tervekhez. Az építési szakaszba való bevonásukkal és a kiadások nyomon követésével biztosítható, hogy a szociális főbérlő ki tudjon fizetni minden tervezett költséget és ne történjen túlköltekezés. Lehetővé teheti a pénzügyi keret módosítását a SHEER projekt alakulásának függvényében. Emellett bizalmat teremt a befektetők és a szociális főbérlők között, így elősegítve a további munkák finanszírozását és finanszírozási költségek stabilizálását. A SHEER projektek és a városi energiapolitika erős kapcsolata, valamint az egyes lakócsoportok megfelelő képviselete érdekében folyamatos kapcsolatot kell fenntartani a kormányzati szervek/önkormányzat és a szociális főbérlők között. A lakosság a politikák alapján, beleértve a városi energiapolitikát választ önkormányzati csapatot, melynek feladata, az eredmények elérésének biztosítása. Szavatolniuk kell a lakosoknak a SHEER projekt sikerét, minden fázisban biztosítaniuk kell az érintettek közötti konzultációt és a lakók bevonását, és a megbeszéléseken közvetítő és oltalmazó szerepet kell betölteniük. Az építési és ellenőrző fázisba történő bevonásuk lehetővé teszi az eredmények garantálását. Pénzügyi és műszaki szempontból facilitátor szerepet játsszanak. c) A társtulajdonosok által kezelt projektmenedzsment folyamat A társtulajdonosi szervezet által kezelt SHEER projekt esetében fő különbségei az alábbiak: A tervezési, dizájn és építési fázisokban a társtulajdonosi szervezet, a befektetők és a tervező együtt dolgoznak; A lakókat alig vonják be a folyamatba, csak az építési munkák állásáról tájékoztatják őket, és az építést követő fenntartási szakaszban vonják be őket; az önkormányzatok gyakran nem vesznek részt a folyamatban, kivéve, ha hozzájárulnak a finanszírozáshoz, mely esetben finanszírozó szervnek számítanak. 2. táblázat: Az érintett felek bevonása a társtulajdonosi szervezet által kezelt SHEER projektben Tervezett fejlesztések a c) ponthoz: A társtulajdonosi szervezetek által kezelt SHEER folyamat javítása, az épület energiahatékonyságának optimalizálása és az energiahatékony felújítási költségek csökkentése érdekében már legalább a tervezési fázistól fontos a lakók, az építési vállalatok és a gyártók bevonása. d) A társtulajdonosok által kezelt projektmenedzsment folyamat kelet-európai országokban, például Magyarországon és Bulgáriában A legtöbb kelet-európai országban a köztulajdonban lévő lakások alacsony jövedelmű tulajdonosok magántulajdonába kerültek. A magántulajdonban lévő lakások aránya hagyományosan magas - körülbelül 90% - és a teljesen az önkormányzatok tulajdonában lévő bérlakások aránya rendkívül alacsony. A lakóépületek rendszerint több mint 40 évesek, különböző szintű karbantartással. Ilyen összetett szituációban az energiahatékony felújítás rendkívül költséges, ezért minden esetben külső támogatásra van szükség (pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap - ERFA). A leggyakoribb finanszírozó szervek: az állam, az önkormányzat és a tulajdonosok, emellett pedig néha külső finanszírozó szerv bevonására is szükség van (pl. bankok). A teljes felújításhoz a tulajdonosok viszonylag magas arányú hozzájárulása szükséges (50% + 1 szavazattól a 100%-ig, a pályázati felhívás szabályaitól vagy a bank előírásaitól függően). A további akadályok a következők: Az alacsony bevétellel rendelkező személyek nem szeretik a hiteleket; A tulajdonosok megakadályozzák a lakások meglátogatását; Nem léteznek városi adatbázisok, melyek a házak jellemzőit és állapotát tartalmazzák az energiahatékony felújításokhoz, illetve nincsen költségvetés az elődiagnózishoz; Nincsenek állami energiahatékonysági kezdeményezések az alacsony bevétellel rendelkező tulajdonosok számára. Amennyiben az energiahatékony felújítási projektről a tulajdonosok döntenek, azt egy közös képviseleti testület intézi - a tulajdonosi társulások szervezik meg az épülettel kapcsolatos legfontosabb intézkedéseket, ideértve az energiahatékonysági felújításokat is. Az 70 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

71 épülettel kapcsolatos döntéshozások fórumát a tulajdonosi közgyűlés jelenti (pl. rekonstrukció / felújítás...). A különböző érintett személyek az energiahatékony felújítás különböző fázisaiba történő bevonását a közös képviseleti szerv végzi, ahogy azt a 3. táblázatban is feltüntettük. 3. táblázat: A projektmenedzsment folyamata a kelet-európai országokban lévő, közös tulajdonban lévő ingatlanok esetén A további fejlesztéseket, melyeket a 3. táblázat tartalmaz sárga színnel jelöltük meg, ezek a következők: a tulajdonosok / közös képviseletek korai bevonása az első lépésekbe sikeres felújításhoz vezethet. a tervezők, építészek és kivitelezők egy szerződésen alapuló bevonása a tervezési fázisba csökkentheti a konfliktusokat a felek között. A befektetők bevonása a követelmények meghatározásába az optimális pénzügyi eszközök kiválasztását eredményezheti; A felújítás során felmerülő problémákért felelős független projektmenedzsment testület létrehozása szintén javíthatja az energiahatékony felújítási projekt sikerességét, továbbá állandó kapcsolatot hoz létre a különböző érintett felek között, különös tekintettel a kivitelező és tervező vállalatok között. Ennek érdekében Tatabányán egy ilyen non-profit projektvezetői kft.-t hoztak létre. PÉLDÁK a partnerektől Valleys to Coast szociális főbérlő, Bridgend, Egyesült Királyság A Valleys to Coast (V2C) SHEER projektekben már a projekt korai szakaszában bevonják az érintett feleket. A tervezési szakaszban a V2C a közös ötletek és a megfelelő támogatás megszerzése érdekében megbeszéléseket tart a kormányzati szervekkel, a tervezőkkel és a befektetőkkel. A projekt típusától függően a gyártókat már a megvalósíthatósági tanulmánytól kezdve bevonják, hogy már a pályázati kiírás előtt kiválaszthassák az egyes berendezések beszállítóit (pl. alacsony karbantartású berendezés esetén). Amennyiben az energiahatékony felújítási projektről a város dönt, azt egy projektmenedzsment testület intézi - a város által finanszírozott non-profil vállalat végzi a folyamat legfontosabb lépésit, melyet a közös képviseleti testület támogat. Ebben az esetben a döntéshozó testületet a városháza, a polgármester és a helyi szakértők alkotják - főépítész, klímamenedzser, energiaügyi menedzser stb. - melyek a városháza különböző osztályait képviselik. Amennyiben az energiahatékony felújítási projektet az ERDF finanszírozza, egyéb érintett személyeket is figyelembe kell venni: Illetékes hatóságok: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Regionális Fejlesztési Ügynökség. Kiegészítő testületek a pályázatokhoz: első szintű ellenőr stb. A tervezési fázisban a V2C a szükséges fejlesztések elvégzése, a tervek elfogadtatása és a munkafolyamatok optimalizálása érdekében bevonja a tervező / tanácsadó céget, a szakembereket, lakókat és kormányzó szerveket/ önkormányzatot. Ebben a szakaszban a V2C a tervek optimalizálása érdekében kiírhatja a pályázatot az építési vállalatoknak. A korlátozott időtartamú, speciális projektek esetében kiválaszthatók a gyártók. Néha a lakókat is bevonják a megvalósíthatósági tanulmánytól kezdve, hogy elmondhassák véleményüket a tervek részleteiről, valamint a befektetőktől engedélyt kérnek a bontási tervekhez. A pályázati és építési szakaszban a V2C a befektetőkkel, finanszírozó szervekkel, építési vállalatokkal, gyártókkal és tervezőkkel együtt véglegesíti a terveket és ellenőrzi, hogy hogy a tervek finanszírozhatók-e. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 71

72 Az építési szakaszban a V2C magánbefektetői folyamatosan ellenőrzik, hogy a projekt hogy halad a kezdeti tervekhez képest. Ehhez a V2C-nek megfelelő és reális időtervekre van szükség, mellyel elkerülhető, hogy a tervezettnél több pénzt költsenek. Amennyiben az átadást nem a tervek szerint végzik el, a befektetők elveszíthetik a bizalmukat abban, hogy a V2C képes kézben tartani a projekteket, mely a pénzügyi támogatás megszüntetését, vagy a kamatok emelését eredményezheti, mert kockázatosnak tartják a pénz kölcsönadását. A projektek végén ismét bevonják a lakókat az új technológiák használatát illetően, a gyártókat a garanciális védelem érdekében, a kormányzati szerveket a megfigyelés érdekében és az építőipari vállalatokat a hibák javítása érdekében. A végső elszámolás és a hibák javítására vonatkozó felelősség általában 12 hónap. A befektetőket minden esetben bevonják az építési és karbantartási fázisokba, mely lehetővé teszi a kölcsönökre / büntetésekre vonatkozó kamatok ismételt meghatározását. Rhône-Alpok régió, Franciaország: Regionális szabvány az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújításához A Rhône-Alpok régióban évente 5000 önkormányzati lakást kell felújítani a nemzeti energiaügyi törvények által támasztott követelmények teljesítése érdekében. Ezen nagy igényeket támasztó program teljesítése érdekében a Rhône-Alpok regionális tanács, az szociális főbérlők regionális szövetsége (ARRA-HLM), a regionális energiaügyi és környezetvédelmi hivatal (ADEME), továbbá egyéb szervezetek összefogtak, hogy regionális szabványt hozzanak létre a szociális bérlakások hőszigetelésének minőségének javítása érdekében: az Épületek Környezetvédelmi Minősége (EQB) szabványt. A 2010-ben bevezetésre került szabvány anyagi támogatást és műszaki segítséget nyújt a szociális főbérlőknek vagy a magántulajdonosoknak ezen kritériumok teljesítése érdekében. Célja, hogy egy globális megközelítést hozzon létre a felújításhoz (szerkezet, energia, anyagok, költségek, megközelíthetőség, egészségügy stb.), mely a műszaki, energetikai és szociális elemzésen alapul. Ez a szabvány hatalmas segítséget jelent a szociális főbérlőknek a projektmenedzsment tekintetében. A pénzügyi tervezés alapvető költségvetési határához képest egy globális projektmenedzsmentet alakít ki. A felújított épületek várható energiahatékonyságát pontosan meg kell határozni az anyagi támogatás szintje mellett csúcsminőségű felújítások várhatók el. A szociális főbérlőknek valódi energiastratégiát kell létrehozniuk, melyben egy energiahatékonysági szintet kell meghatározniuk és pontosan meg kell határozniuk, hogy milyen technológiát használnak az épület renoválásához. Alább látható a projektmenedzsment néhány szükséges lépése: A projekt elvégzéséért felelős csapat szakmai referenciáinak bekérése Az előzetes vizsgálatok elvégzése (szociális, szerkezeti, műszaki, továbbá pontos energiahatékonysági vizsgálat) Energiahatékonysági és környezetvédelmi felmérés létrehozása az EQB szabvány megfelelő követelményeinek megfelelően Egy karbantartást végző vállalat bevonása a felújítási projektbe (az energiahatékonyság felméréséhez, a technológiák kiválasztásához, a költségek becsléséhez) Egy személy kinevezése a csapatból, aki a légzárással kapcsolatos problémákért felelős A munkát elvégző vállalatok kiválasztása, melynek során a képességeket és a gyakorlatot is figyelembe kell venni az ár mellett, továbbá képzést kell nyújtani a kiválasztott vállalat számára a projekt sajátosságait illetően Energiatakarékosság-megfigyelési program kialakítása. Az EQB szabvány tanácsadói tanácsok létrehozását is előírja, amelyben a lakók is részt vehetnek a projekt teljes ideje alatt. Itt nem kizárólag a projekt energiahatékonysági aspektusairól lehet szó. A munkák elvégzését követően a szociális főbérlőknek segíteniük kell a lakóknak a lakásukban lévő új eszközök használatát illetően. A felújított épületek minőségének javítása érdekében a szociális főbérlőknek a mozgássérült emberek akadálymentesítését is javítaniuk kell. A globális költség megközelítés az épület teljes karbantartási költségének optimalizálását teszi lehetővé. Ebből következően a projektmenedzsment komplex folyamat, mely csúcsminőségű műveletek elvégzését írja elő. A szociális főbérlők műszaki kérdéseinek megválaszolásához egy weboldalt és egy forródrótot hoztunk létre - melyet valóban nagyon sokat használnak. Az EQB szabvány sikereire építkezve a következő lépést a projektmenedzsment ezen jó gyakorlatainak megismertetése fogja jelenteni a Rhône-Alpok régióban élő szociális főbérlőkkel, mely gyakorlatokat ezt követen szisztematikusan fogják használni a hőszigetelési műveletek elvégzésekor. Utrecht városa, Hollandia Utrecht városa azt a cél állította maga elé, hogy 2030-ra teljes mértékben megszünteti a környezetszennyezést. Ennek eléréséhez Utrecht városa a szociális főbérlőkkel és a magánlakások lakóival is együtt dolgozik. A város a szociális főbérlőkkel együtt dolgozik a SHEER projekteken a Gentleman Agreement -en keresztül, melynek minden fázisába bevonják őket. A Programme Utrechtse Energie (Utrecht Energia Program) nevű program egyik projektje az The E-team in action -ben résztvevő magánlakásokat érinti. Ebben a projektben a város két kerület 15 lakójával dolgozik együtt, hogy energiahatékony megoldásokat alakítsanak ki saját lakásaikban. Ezeket az embereket energiahatékonyság nagyköveteinek nevezik, akik önkéntes alapon dolgoznak és próbálják meggyőzni a szomszédjaikat és a kerület lakóit, hogy próbáljanak meg energiát megtakarítani otthonaikban. Hollandiában a helyi önkormányzatok manapság kezdik átértékelni a közszférával való kapcsolatukat; ez a projekt egy jó példa a szociális problémák új megközelítésére. A projektben résztvevő egyéb fontos partnerek: 1. energiahatékonysági tanácsadást végző szervezetek; tanácsokat adnak a háztulajdonosoknak az energiahatékonyságot illetően; 2. Pénzügyi szervezetek, akik vonzó pénzügyi termékeket hoznak létre, hogy az energiahatékonysági intézkedések megfizethetők legyenek; 3. a szociális lakásszervezetek, melyek az alacsony bevétellel rendelkező állampolgárok lakásépítésével foglalkoznak; 72 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

73 4. ipari vállalatok, melyek az energiahatékonysági munkálatokat végzik el, pl. szigetelés, napelemek telepítése stb. A várossal együtt a partnerek egy konzorciumot alapítva dolgoznak. A kihívást a legjobb köz-magán együttműködések feltérképezése jelenti (a vegyesvállalat egy típusa) a helyi önkormányzatok, a polgárok és a piac között, melynek célja fenntartható város létrehozása lenne. Echirolles, Franciaország Az érintett személyek közti szinergia kialakítása fontos probléma, amivel a Franciaországban található Echirolles városának szembe kell néznie a nyilvános és magán energiahatékony felújítási projektek során. A következő ábrán a kulcsfontosságú érintett személyek közti szinergiák vannak összefoglalva, melyekkel a projektek határideje, költségei, hatékonysága és fenntarthatósága optimalizálhatók. KONKLÚZIÓK ÉS JAVASLATOK Az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújítási projektmenedzsmentjének fő javaslatait szeptemberében a Yambol nyilatkozatban fogalmazták meg a CASH partnerek: Új, szisztematikus megközelítést biztosító modell létrehozása az önkormányzati bérlakások energiahatékony felújítási projektjeinek tervezéséhez: társadalmi, környezeti, jogi és pénzügyi komponensek és kompetenciák integrálása. Menedzsment Kifejezetten a projekthez létrehozott független projektmenedzselő szerv létrehozása, a fő érintettek részvételével Ellenőrző bizottság felállítása a projekt fő szakaszaiban résztvevő fő érintettek részvételével A projekt céljainak szem előtt tartása a teljes projekt során A motiváció fenntartása a projekt során Minél egyszerűbb és rugalmasabb projektciklus kialakítása és az időkorlátok betartása. Folyamat és együttműködés A kulcsfontosságú érintettek támogatásának biztosítása A lehető legtöbb stratégiai szempontból fontos érintett bevonása a tervezési fázisba Az építési vállalatok, szakértők, energia-szakemberek és gyártók bevonása a tervezési fázisban, az energiahatékony felújítás optimalizálása és a költségek csökkentése érdekében A befektetők bevonása az igények jobb megértése érdekében. A politikusok / választott tagok bevonása a projekt elejétől kezdve Az érintettek különböző időkereteinek figyelembe vétele, és annak biztosítása, hogy az egyes műveletek megfelelnek a különböző igényeknek A folyamatba bevont szervezetek keresztben történő munkavégzésének támogatása. A lakok bevonása Vonja be a lakókat és a meglévő lakásszervezeteket a döntéshozatalba, mivel így a kezdeti fázist jobban megértik és jobban fognak reagálni rá Javítsa a lakók, a város és a tervezők közti kapcsolatokat Biztosítson egy, a lakók részvételének érdekében fenntartott összeget Minőség Energia-szakemberek bevonása már a projekt kezdetétől fogva Minőségbeli követelmények / kritériumok integrálása Annak biztosítása, hogy a használt technológia: energiahatékony, egyszerűen használható, kevés és egyszerű karbantartást igénylő, többféle alkalmazáshoz megfelelő, és versenyképes árú legyen Alacsonyabb energiahatékony felújítási határértékek meghatározása Annak biztosítása, hogy egyéb igényekkel egyensúly álljon fenn (pl.: hulladék-és vízkezelés). Finanszírozás Globális költségek meghatározása (hosszú távú alapon) Az egyes ötletek / műveletek pénzügyi implikációinak alaposabb átgondolása és az erről való kommunikáció A finanszírozási sémák összeegyeztetése az időkerettel / a projekt ritmusával és annak lehetővé tétele, hogy a projekt előrehaladtával módosításokat lehessen végezni Harmadik feles finanszírozás esetén annak biztosítása, hogy a szociális főbérlők megfelelő tudással rendelkezzenek a befektetők tevékenységeinek ellenőrzéséhez. Oktatás Biztosítson oktatást az érdekelt felek számára, hogy megfelelő információkkal rendelkezzenek a felújítási folyamat minden szintjével/ fázisával kapcsolatban (használjon oktatási rendszereket) Képezze ki a városháza alkalmazottait az energiahatékony felújításokkal kapcsolatban Képezze ki az energiahatékony nagyköveteket, hogy elősegítse a lakókkal folytatott kommunikációjukat Képezze ki a szociális főbérlőket az energiahatékonysággal kapcsolatos szerződéskötéseket illetően, mellyel a megfelelő kontrollt és monitoringot biztosítathatja. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 73

74 Kommunikáció Kommunikációs terv létrehozása és megvalósítása a különböző érintetteknek a folyamat során Biztosítson megfelelő kommunikációt a szociális főbérlőknek az energiahatékonyságra vonatkozó irányelvekkel kapcsolatban Az átláthatóság és a nyilvános konzultációk javítása érdekében közölje a projekt egyes fázisainak adatait a végfelhasználókkal Szüntesse meg a hátrányos helyzetben lévő szomszédság stigmáját. TOVÁBBI TUDNIVALÓK T.B. Salcedo, A. Straub és H. J. Visscher, 2012, Energy Renovation Process, Overview of SHELTER Social Housing Organisations Models of Coordination D 3.2, SHELTER Energiahatékony Felújítások Támogatása, Intelligens Energia Európáért projekt, Bernard Wallyn, 2009, Energy Renovation Project, Sterrenveld, Wezembeek-Oppem - Sustainable Energy Saving in Existing Housing Now Antwerp 14-10, J. Davidson Frame, 2002, The new Project Management - tools for an age of rapid change, complexity, and other business realities, Jossey-Bass. Egyéb webes referenciák: Management.aspx htm 74 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

75 A CAsh ÚTMUTATó KOnKlÚZIóJA URBACT II PROJEKT Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 75

76

77 Készüljön fel 2014-re! Az Európai Unió folytatni kívánja az energiafogyasztás terén 2020-ra végrehajtandó 20%-os csökkentésre vonatkozó célját. Ez nem csak a politikai szavahihetőség kérdése. Ez egy lehetőség a városok számára visszaszorítani és alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, ezzel megteremtve a növekedés újabb forrásait. A városok ne egy költséges kényszerként, hanem szövetségesükként tekintsenek az EU-ra. Az EU számtalan új lehetőséget teremt a zöld szociális lakásépítés támogatására, és a városok környezetvédelmi teljesítményének javítása és a társadalmi szerepvállalás növelésére. Elehetőségek megragadásához felkészültség szükséges, különösképp a as programidőszak strukturális alapjai igénybe vétele terén. A tagállamok és régiók 2013-tól kezdődően elkészíthetik partnerségi megállapodásaikat és operatív programjaikat. E városoknak az EU más kezdeményezéseiben, például az URBACT IIben vagy a Polgármesterek Szövetségében szerzett szakértelemre kell hagyatkozniuk. Európaszerte számos város láthatja majd hasznát a CASH-partnerek a zöld szociális lakásépítés területén szerzett ismereteinek a technológiai kérdések, jogi keretrendszer, pénzügyi tervezés, a lakók bevonása, energiatermelési szempotok és szisztematikus projektmenedzsment dimenziói köré szervezett programok és projektek révén. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 77

78 KAPhATó MÉG Városok akciói a fenntartható lakóépületekért"" 11 CAsh partner helyi akciótervei urbact honlap Más nyelveken: angol, francia, német, olasz, bolgár, görög, holland, dán CITIES ACTION FOR SUSTAINABLE HOUSING EchiROLLEs honlap