VáROsOK JAVAslATA A fenntartható lakóépületekért URBACT II PROJEKT

Átírás

1 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért URBACT II PROJEKT A Cash egy európai URBACT II projekt, mely 9 ország 10 városát és 1 régióját foglalja magába: Bridgend Egyesült Királyság, Brindisi Olaszország, Rhône-Alpes regionális tanács Franciaország, Echirolles Franciaország, Frankfurt Németország, Les Mureaux Franciaország, Eordea Görögország, Tatabánya Magyarország, Utrecht Hollandia, Yambol Bulgária. A projekt célja: új megoldások nyújtása és az új irányelvek promótálása az Európai Unióban az önkormányzati lakások energiahatékony felújítására.

2

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS JOGI KERETRENDSZER PÉNZÜGYI TERVEZÉS A LAKÓK BEVONÁSA ENERGIATERMELÉS ÉS -ELOSZTÁS SZISZTEMATIKUS PROJEKTMENEDZSMENT A CASH ÚTMUTATÓ konklúziója Echirolles városháza, ahol a CASH-hálózat kezdő találkozóját 2010 szeptemberében megtartották tartották. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 3

4

5 BEVEZETÉs URBACT II PROJEKT Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 5

6

7 Útmutató a szociális lakások integrált energiahatékony felújításához Javaslat a városok számára a zöld szociális lakóépületekhez nagyobb EU-s tamogatás elérésére A CASH (Cities Action for Sustainable Housing) egy 11 partnerből (10 város - Utrecht, Tatabánya, Sonderborg, Les Mureaux, Brindisi, Bridgend, Frankfurt, Yambol, Eordea, Echirolles valamint egy régió a Rhône-Alpok régió) álló hálózat, amelyet a franciaországi Echirolles városa vezet. A CASH-projekt célja új megoldások előterjesztése, és új irányelvek kidolgozása az Európai Unión belül a szociális és megfizethető lakások fenntartható felújítása érdekében. A hálózat helyi műszaki szemináriumokat és találkozókat szervezett, hogy megoszthassák tapasztalataikat és jó gyakorlatokat ismerjenek meg olyan kérdések területén, mint a szociális lakóépületekhez kapcsolódó jogi keretrendszer, a polgárok részvétele, valamint az energiahatékony beruházások műszaki és pénzügyi szempontjai. 1. Technológiai fejlesztések Az energiahatékony épületfelújítás technológiai lehetőségei gyorsan fejlődnek. Az eljárások rendelkezésre állása nem jelenti feltétlenül azt, hogy azok minden esetben a legjobban és leghatékonyabb módon alkalmazhatók. A CASHpartnerek több javaslatot is tettek a városok szociális lakásai energiafelhasználásának modernizációjára. Általános indoklás: Bármely felújítási terv magában foglalja a megközelítés, cél, energiaforrások, műszaki berendezések és készülékek kiválasztását, valamint azok megfelelő méretezését. A folyamat egésze megkívánja az érdekelt felek részvételét. A felújítási megközelítés, akár globális, akár lépésről lépésre történik, mindenképp jelentős kérdés. Sok érintett, közöttük főként a közösségek és szociális szállásadók, gyakran maguk teszik fel a kérdést, hogy egy korlátozott számú épület esetében az elvárható energaihatékonysági felújítási célok elérése érdekében járjanak el (80 kwh/m² évente), vagy több épületnél csak néhány összetevő esetében avatkozzanak közbe (pl. szigetelés és üvegezés, vagy energiaelleátás és berendezések, stb.). Körültekintő döntést kell hozni, hogy a települési energiacsökkentési célok felé haladjuk, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokkal egyéb kötelezettségeket is teljesítsünk, illetve csökkentsük a nagyobb felújítási munkálatok közötti időbeli különbségeket (átlagosan 20 és 30 év között). Konkrét javaslatok: - Tanulmány készítése a hőenergia-igényre tekintettel (fűtés és háztartási melegvíz). - Az igény csökkentési lehetőségeinek keresése (szigetelés, víztakarékosságot biztosító eszközökkel ). - Összehasonlító számítást készíteni a különböző fűtési rendszerekre (csak bojler, bojler és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, hőszivattyú, biomassza tüzelésű fűtőrendszerek -kemencék, kazánok, távfűtés), nem csupán a beszerzési, beszerelési és karbantartási költségekekt, hanem a tüzelőanyag-függőséget és -kibocsátást (CO 2 és egyebek) költségeit is összevetve - nem feledve, hogy a különböző tüzelőanyagok ára a jövőben eltérő módon alakulhat. - Hosszú távú, éves kalkulációk készítése. Az eseti döntéshozatal elkerülése érdekében a szociális szállásadóknak és háztulajdonosoknak strukturális felújítási tervet kell készíteniük, melyben a műszaki, társadalmi és gazdasági szempontok és a környezetvédelem is szerepet játszik. A szürke (rejtett) energiát, beleértve a különböző anyagok / technológiák életciklusuk végén történő elszállításához és újrahasznosításához szükséges energiát is figyelembe kell venni a technológiák kiválasztásakor. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 7

8 2. Jogi keretrendszer A korlátok, igények és lehetőségek alapján a CASHpartnerek közös ajánlásokat fogalmaztak meg egy energiahatékony jogi keretrendszer megalkotására, amelyeket a soron következő Brindisi határozatban el is fogadtak. Általános indoklás: Ahogy a bemutatásban ismertettük, számos olyan uniós szabályozói szöveg létezik, amelyek a városok szociális lakásépítése keretében megvalósuló felújításra vonatkozik. Nem csak európai uniós energiaügyi irányelvek vagy strukturális alapok szabályozása, hanem például a lakbérek befagyasztását célzó közbeszerzési irányelvek és nemzeti jogszabályok is. A vársok és irányító hatóságoknak alkalmazniuk kell ezeket a szabályozásokat, és kellő szaktudásra kell szert tenniük arról, hogy a helyi projektek miként fejthetnek ki pozitív hatást. Konkrét javaslatok: - Helyi szociális lakásépítési klaszterek alakítása. A helyi csoportok a teljes energiahatékony felújítás ellátási láncára kiterjeszthetők, a beszállítóktól, tervezőktől, építészektől a beszerelőkön át a felhasználókig. E csoportokban energiacímkézési rendszer segítségével alakítható ki minőségirányítás. - Biztosítani kell a lakbérek helyi kontextusban való illeszkedéséhez szükséges rugalmas mechanizmust (hátrányos helyzető lakókörzetek) és a meglévő lakbérek emelkedésével szembeni védelem megfelelő formáját. 3. Pénzügyi eszközök Az energiahatékony nagyméretű felújítási műveletek finanszírozási lehetőségeinek javítása érdekében a CASH-hálózat egy sor ajánlást terjesztett elő, amelyeket a Frankfurti határozat keretében nyújtott be. Általános indoklás: A becslések szerint a lakásokat érintő átfogó energiaügyi felújítás átlagosan euró költséget jelent (Franciaországban). A lakásépítés területén széndioxid-kibocsátás csökkentésére meghatározott uniós célok elérése érdekében hozzávetőleg 70 és 180 millió lakóegységet kellene felújítani az alacsony energiafogyasztási szabványok szerint az Európai Unión (EU) belül. Ehhez és millárd eurónak megfelelő energiafelhasználás modernizációs beruházásra lenne szükség a lakóépület-ágazatban 2050-ig, amely az EU energiafogyasztásának körülbelül 27%-át teszi ki. Ez miként érhető el? A nemzeti és nemzetközi klíma- és energiaügyi célkitűzések elérése érdekében több forrást, és az európai és nemzeti kormányzatoknak nagyobb hozzájárulást kellene biztosítaniuk valamennyi lakástulajdonos számára. A rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket hosszú távú tervezésre kell alapozni, és jobban kell koordinálni. Konkrét javaslatok: - A nemzeti és regionális forgóalapok (a lakbérre vagy villanyszámlákra kivetett további díjak támogatásával) fontos pénzügyi eszközök lehetnek a hosszú távú és nagyméretű projekteknek kedvezve. - Független harmadik fél kezelő entitásokat kell létrehozni vagy támogatni a műszaki, pénzügyi és szervezeti szempontok megszervezéséhez, valamint az intézkedések nyomon követéséhez. Ezek az entitások a lakások szállásadói/ tulajdonosai és az albérlők közötti párbeszédet segíthetnék elő. Ezt a szerepet a helyi/regionális alapítványok, energiaszolgáltató vállalatok vagy akár a bérlők alkotta szervezetek is felvállalhatják. - Az energiaügyi fejlesztések integratív és optimális úton történő végrehajtásához lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy csökkenthetők legyenek a víz-, villamos energia és hulladékszállítási szolgáltatások - második lakbér költségei. - Az Európai Alapokat, mint például az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) nem csak általános energiaügyi intézkedésekre kellene biztosítani, hanem emellett integratív megközelítés mellett a szociális lakásépítésre is koncentrálniuk kell (energia, élőhely, karbantartás és integráció). 8 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

9 4. A lakók bevonása Az energiahatékonysági (EH) felújítási folyamatban és az energiafogyasztás csökkentésében a polgári részvételhez lényegi ajánlásokat fogalmaztak meg a CASH-partnerek a Bridgendi határozat keretében. Általános indoklás: A klímaváltozás elleni harcban ambíciózus irányelvekre és városi klímapolitikára van szükség, amelyek csak a polgárok részvételével lehetnek hatékonyak, az alább felsorolt okok miatt. Elsőként azért, mert a lakásépítési ágazatban sok energia takarítható meg, nem csak a műszaki lépésekkel, hanem a viselkedés és szokások megváltoztatásával. Korábbi tanulmányok szerint az elfogyasztott energia hozzávetőleg 10%-a megtakarítható lenne a rutinszerű szokások megváltoztatásával (villanykapcsolók lekapcsolásával, a hőmérséklet csökkentésével, stb.). Másodszor, sok műszaki energiahatékonysági intézkedés kevésbé lenne hatékony, ha a hozzá kapcsolódó viselkedésbeli változások nem mennének végbe. Harmadszor pedig, ott van a befektetésre való hajlandóság. Az emberek azon döntésének, hogy energiahatékony háztartási készülékekbe fektessék pénzüket előfeltétele, hogy kellő tudással és tudatossággal bírjanak. E három okból kifolyólag a polgárok részvétele elengedhetetlen és szükségszerű része bármely klímaváltozást célzó politikának. Konkrét javaslatok: A CASH-partnerek az alábbi javaslatot adják: Fontos, hogy a politika végrehajtásának minden szakaszában részt vállaljanak a polgárok is, például: - a tervezési szakasztól, és a felújítási folyamatok valamenynyi szakaszáig az energiahatékony felújítás megvalósítása, a berendezések és rendszerek átvételének, valamint a felújított EH épületek megfelelő működésének biztosítása érdekében. - Az ütemezések az albérlőkkel való közös kidolgozása nem csak az otthonok energiahatékonyságát, de a polgárok egészségét és lakókörnyezetük környezetét is javítja, hogy az albérlők számára lehetővé tegyük, hogy energiahatékony otthonuk legyen, és változtassanak szokásaikon. E célkitűzés elérése érdekében a CASH-partnerek javaslata például az innovatív eszközök olyan elegyének használata, amely a valamennyi érdekelt, például független energiaügyi tanácsadók, képzett szakemberek, az energia nagykövetei közötti párbeszédet, akik tudják, hogy miként lehet megváltoztatni a polgárok szokásait és viszonyulását, és megismertetni velük az energiahatékony felújítás előnyeit. 5. Energiatermelés és -elosztás A CASH-partnerek a szociális lakásépítésben használandó hatékony energiatermelő és -elosztó rendszerekre vonatkozó ajánlásait a Sønderborgi nyilatkozat tartalmazza. Általános indoklás: Az energiahatékony felújítás nem csupán a szigetelés, fűtési és szellőztetési rendszerek műszaki kérdéseit érinti, hanem az energiaforrásokkal és azok a lakóegységekbe történő elosztásával, a lakók által fizetendő költségekkel és a széndioxid-kibocsátás szempontjait is. A feljújítás végrehajtásának módja, a műszeki lehetőségek és a lépések hatékonysága gyakran függ az adott épülethez rendelkezésre álló energiaformáktól és -forrásoktól. Az egységnyi energiára jutó széndioxid-kibocsátás, akárcsak az egységnyi energiára jutó költség nagy mértékben eltérő lehet a különböző energiakeverékek esetében. Ezért a CASH-partnerek javaslata a stratégiai energiatervezés az adott város esetében legalkalmasabb energiaügyi forgatókönyv használata (például az alacsony költségű vagy a legkisebb hatással bíró energiaügyi forgatókönyv?) és a legmegfelelőbb energiaforrások kiválasztása. A fosszilis energiahordozókat kevesebb kwh-ra jutó építési költség és magas termelési költség jellemzi, amely változó energiaköltségeket eredményez a végfelhasználónál. A megújuló energiaellátást viszont nagyobb kwh-ra jutó építési költség, de rendkívül alacsony termelési költségek és energiaegységnyi költségek jellemzik. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 9

10 Konkrét javaslatok: - Több, zöld energiaforrás diverzifikálása rendkívül fontos lépés, és ezért támogatandó. - A kapcsolt zöld hő- és villamosenergia-termelés ugyancsak elősegítendő, mivel rugalmas és hatékony módja az energia átalakításának. A kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés rendkívüli hatékonyságot és költségmegtakarítást (a teljes elsődleges energia több mint 30%-át a különálló termeléssel) tesz lehetővé, és az energiaszolgáltató vállaltok (szerződéses), a szociális szállásadók vagy albérlők szervezetei valósíthatják meg. - Az albérlő-közösségek részt vehetnek a megújuló energia termelésében és elosztásában a szállítási útvonalak röviden tartása és a költségek tartósan alacsonyan tartása érdekében. - Az európai irányelveknek és finanszírozásnak figyelembe kell venni, hogy a szociális lakásépítés alapkövei és modernizácós területei lehetnek a helyi energiaelosztó-hálózatok, kapcsolt hő- és energiatermelés bevezetése és a fosszilis tüzelőanyagokról megújuló energiaforrásokra történő áttérés megvalósításának kedvezőbb gyakorlati és gazdasági körülményeket biztosítva. - A régióknak az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) több mint 10%-át az energiatermelés a szociális lakásépítésben történő modernizációjára kell fordítania. 6. A szociális energiahatékony felújítási projekt megtervezése A CASH-partnerek ajánlásait a szociális lakásépítésben végrehajtandó hatékony energiafelhasználás felújítására a Yambol-nyilatkozat tartalmazza. Általános indoklás: A CASH projekt végrehajtási szakaszának 2 éve alatt több olyan témát vitattak meg, amelyek a szociális lakásépítési hatékony energiafelhasználás felújítását, pédául a technológiai, jogi, pénzügyi, társadalmi és energiatermelési kérdéseket foglalták magukban. Rendkívül fontos ugyanakkor biztosítani ezen összetevők megfelelő felhasználását az energiafogyasztók felújításában tevékenykedő különböző csoportok részvételével és közöttük megfelelő szinergia kialakításával. A szociális lakások energiahatékony feújítása (SHEER) projekt megfelelő tervezése és irányítása hozzájárul a SHEER műveletei hatékonyságának növeléséhez és költségei csökkentéséhez, amely az alacsony bevétellel rendelkező albérlők és/vagy tulajdonosok segítését célozza nagy méretű szociális lakásépítéssel, mely az európai lakásállomány 12%-át és a széndioxid-kibocsátás 20%-át öleli fel. Konkrét javaslatok: - Új modell kidolgozása, amely a SHEER-projekt szisztematikus megközelítését hivatott biztosítani a társadalmi, politikai, környezetvédelmi, jogi és pénzügyi összetevők és kompetenciák integrálásával. - Egy kifejezetten a projekt számára létesített független projektmenedzsment szerv felállítása, amely magában foglalja a legfontosabb érdekelteket. - A lehető legtöbb stratégiai érdekelt fél bevonása a tervezési szakaszba - Figyelembe venni az érdekelt felek különböző ütemezesét, és biztosítani, hogy a műveletek a különböző igényeknek megfelelnek. - Olyan technológiák használatának biztosítása, amelyek: energiahatékonyak, könnyen használhatók, kevés és könynyedén elvégezhető karbantartást igényelnek, nagyméretű műveletekre is alkalmazhatók és versenyképes áron beszerezhetők - Megfelelni a finanszírozási terveknek a projekt időtartamán belül/és ritmusában, és teret engedni a módosításoknak a projekt alakulása szerint. - A végfelhasználók tájékoztatása a projekt különböző szakaszaiban az átláthatóság növelése és a nyilvánossággal való konzultáció javítása érdekében. 10 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

11 AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKPOLITIKAI KONTEXTUS URBACT II PROJEKT Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 11

12 Az európai uniós szakpolitikai kontextus A világ energiatermelésének 60-80%-át a városoknak fogyasztják el, és hozzávetőleg azonos mértékben járulnak hozzá a globális széndioxid-kibocsátáshoz is1. A városok növekedése és működése nagyban befolyásolja az energiakeresletet, és ezzel együtt az üvegházhatást előidéző kibocsátást is. Az életstílus, térbeli elhelyezkedés és a tömegközlekedés elérhetősége, de még a lakások felépítésének és használatának módja is rendkívül fontos. E tényekre tekintettel, az Európai Unió kezdeményezések széles skáláját fogadta el (jogszabály-alkotási vagy puha intézkedések), amelyek hatással bírnak arra, hogy a városok miként tudnak hozzájárulni a globális felmelegedés csökkentéséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz. Az energiafogyasztás átlagosan 40%-ban és a széndioxidkibocsátás átlagosan 30%-ban felelős városi lakóépületek kulcsfontosságú kérdést jelentenek, ha a városok el kívánják érni azt az energiafelhasználás területén elért átalakulást, amely a klímaváltozás csökkentését és a hozzá való alkalmazkodást teszi lehetővé. Az EU a lakásépítés és energiaipar területén tett kezdeményezései 2 kategóriába sorolhatók: Új szabványokat megalkotó, és ezzel együtt rövid távú költségeket jelentő kezdeményezések A városokat azok rövid távú költségeiben támogató kezdeményezések - Az energiafogyasztásért vállalatoknak évente 1,5%-al kell csökkenteniük ipari és háztartási ügyfeleik felé teljesített értékesítésüket; - A kormányzati tulajdonú és felhasználású középületek 3%-os felújítási aránya; - Minden uniós tagállam kötelezettséget vállal arra, hogy tervet készít a teljes építkezési ágazat energiahatékonyabbá tételére 2050-ig (kereskedelmi, állami és magántulajdonban lévő háztartásokat is beleértve); - Az új irányelv további intézkedéseket foglal magában, amelyeket a nagyobb vállalkozások energiafelhasználásának ellenőrzésére és irányítására, a kapcsolt hő- és energiatermelés (CHP) költségelemzésére és közbeszerzési eljárásokra terjed ki. - Az egyik cikk (15. cikk) azokat a finanszírozási mechanizmusokat foglalja magában, amelyeket az új kötelezettségek teljesítése érdekében létesíteni szükséges (különös tekintettel a nemzeti energiahatékonysági alapokra) Egy másik irányelv közvetlen hatással bír a lakáépítésre, -felújításra és -felhasználásra: az Épületek energiateljesítménye irányelv (EPBD). Az EPBD az EU legfőbb jogszabályi eszköze az épületek energiateljesítményének elérésére, mely figyelembe veszi a külső éghajlati és helyi körülményeket, illetve a belső éghajlati követelményeket és a költséghatékonyságot is. A főbb elemek az alábbiak : - A minimális követelmények kiterjesztése valamennyi új és a felújított épületre - Az Energiateljesítmény tanúsítvány (EPC) erősítése az alábbiak révén: Független irányítói rendszer az EPC-k számára Az EPC-k publikálása minden kereskedelmi megnyilatkozásban A lefedettség kibővítése (>500m2, 2015>250m2) - Azon minimális energiateljesítményi követelmények költséghatékonysági szintjei kiszámításának módszertana - A közel nulla fogyasztású épületek (NZEB) bevezetése az új épületekre 2018-ig E 2 irányelv végrehajtásának áttekintéséhez 2 alább elérhetővé tettük a kapcsolódó idővonalat (MS = tagállamok): Az első kategória tulajdonképpen az épületek energiahatékonyságához és energiateljesítményéhez kapcsolódó jogszabály-alkotást jelenti. A közelmúltban elfogadott Energiahatékonyság Irányelv (EED) rendkívül fontos előrelépésnek tekinthető az EU-n belüli energiafogyasztás 2020-ig a 2005-ös mértékhez képest 20%-al történő csökkentése felé. Néhány a lakásépítést érintő legfontosabb új rendelkezések közül: - A tagállamok egy sor kötelező jellegű, rugalmas intézkedést kívánnak bevezetni, illetve több nemzeti energiahatékonysági célt kívánnak elérni - amely az EU égészét tekintve 20%-os energiamegtakarítást jelent 2020-ig További tudnivalókért lásd még : _work/eu_impact/ 12 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

13 Az Európai Unió kezdeményezéseinek a klímaváltozás és a lakásépítés területére kidolgozott második kategóriája azt a jogalkotási rendszert, azokat a puha intézkedéseket tartalmazza, amely a városokat hivatott támogatni az energiahatékonyságra vonatkozó új szabványoknak való megfelelés érdekében. Az Európai Unió strukturális alapjai ugyancsak ebbe a kategóriába esnek, mivel az új rendelkezések 3 új lehetőségeket teremtenek a térségek és városok számára a szociális lakásépítés terén, különösen az energiahatékonyság kérdéskörében. Legalább 3 olyan terület határozható meg, amelyek esetében a lakásépítésbe történő befektetés az Európai Regionális Fejlesztési Alappal 4 társfinanszírozásban valósulhat meg: 1. Energiahatékonyság A korábbi célkitűzés szerint 2 régió (az Európai Unió legfejlettebb uniós régiói) operatív programjainak legalább 20%-át a valamennyi ágazatban megvalósuló alacsony széndioxidkibocsátás támogatására kell fordítania. A beruházásnak az energiahatékonyság támogatását és a megújuló energiaforrások használatát kell céloznia a lakásépítési ágazatban. Ezért a lakásépítésekhez kapcsolódó energiafelhasználás modernizációjára a továbbiakban nincs felső plafon meghatározva, ami egyben azt is jelenti, hogy a régiók az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásait szabadon, saját belátásuk szerinti mértékben fektethetik a lakásépítés energiafelhasználásának modernizációjába. Megjegyzendő az a tény is, hogy a meghatározás a lakásépítési ágazatra általánosan érvényes, tehát bármilyen lakásépítés (beleértve a közös lakásépítést) jogosult lehet a támogatás elnyerésére. 2. Szociális infrastrukúra Az Európai Bizottság azzal számol, hogy a szociális lakásépítésbe 2 módon fektet: (a) az egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, amely hozzájárul a nemzeti, regionális és helyi fejlődéshez, visszaszorítja az egészségügyi állapot területén megjelenő egyenlőtlenségeket és az intézményitől a közösségi alapú szolgáltatások felé mozdítja el az ellátást; (b) a városi és vidéki közösségek fizikai és gazdasági megújulása; 3. Városfejlesztés A szabályozás hangsúlyozza, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap nemzeti szinten kihelyezett forrásainak legalább 5%-át a fenntartható városfejlesztést célzó integrált intézkedésekbe kell helyezni, amely feladatok végrehajtását a városokra kell ruházni, és a városok közvetlen irányítása mellett kell véghez vinni. Ez azt jelenti, hogy a városok az Európai Regionális Fejlesztési Alap nemzeti szinten elérhetővé tett forrásainak legalább 5%-át a városok használhatnak fel a városfejlesztés/-megújulás érdekében. A városok számára ezen felül a fenntartható városfejlesztéshez kapcsolódó innovatív megoldások tesztelésére megengedett lesz mintaprojektek és tanulmányok támogatása. Ennek megfelelően tehát nagy tér lesz adott a városok és megfizethető lakásszervezetek szervezetek közötti együttműködésnek. Az Európai Szociális Alap ezen kívül új finanszírozási lehetőségeket biztosít a klímaváltozással kapcsolatos kezdeményezésekre a lakásépítési ágazat esetében, mivel támogatni szándékozik az alacsony széndioxid-kibocsátásért, klímakímélő, forráshatékony és környezetileg fenntartható gazdaság felé történő eltolódást az oktatási és képzési rendszerek reformjával, a készségek és képesítések adaptációjával, a munkaerő képességfejlesztésével és a környezeti és energiaipari ágazatokban új munkahelyek teremtésével 5 A Strukturális Alapokon túl említést kell tenni egy ún. puha kezdeményezésről is, amely a városok azon törekvéseit segíti, amelyek az energiahatékonyság jelentette kihívásoknak való megfelelést célozzák: ez a Polgármesterek Szövetsége. Az Európai Unió éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos csomagjának 2008-as elfogadását követően az Európai Bizottság elindította a Polgármesterek Szövetségét azzal a céllal, hogy támogassa a helyi hatóságok fenntartható energiaügyi irányelvek bevezetésére irányuló törekvéseit. Az ő politikai elhivatottságuk konkrét intézkedésekbe és projektekbe öntéséhez a Szövetség aláíróinak vállalniuk kell, hogy elkészítsenek és az aláírásukat követően egy éven belül benyújtsanak egy Alap Emissziós Katasztert, valamint egy Fenntartható Energia Akciótervet, felvázolva azokat a fő tevékenységeket, amelyeket meg kívánnak valósítani. Az energiatakarékosságon túl az aláírók lépései nyomán elért eredmények többrétűek: képzett és stabil munkahelyek létrehozása, amelyek nincsenek kitéve a delokalizációnak; egészségesebb környezet és jobb életminőség; nagyobb gazdasági versenyképesség és nagyobb energiafüggetlenség. Jelenleg több mint város írta alá a Polgármesterek Szövetségét, köztük a legtöbb CASH-partnert is. A szakpolitika kontextusának összefoglalásához meg kell említenünk, hogy a városok az új, közösen megállapodott korlátokon belül járnak el az EU felé és az új lehetőségek tekintetében is. A CASH-partnervárosokban fejlődés ment végbe, mialatt az alapok rányító hatóságai és általánosságban véve az Európai Unió döntéshozói megvitatták azokat a projektjavaslatokat, amelyek arról szólnak, hogy miként lehetne a legjobban felhasználni az Európai Unió erre a területre elérhetővé tett lehetőségeit. Az alábbi fejezetek ezeket a javaslatokat mutatják be. 3. Az új jogszabály megszövegezésekor a jogszabály még az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa közötti egyeztetés tárgya volt. Ezért kisebb módosítások származhattak az Európai Bizottság javaslataiból proposals/regulation/erdf/erdf_proposal_en.pdf 5. pdf/2014/proposals/regulation/esf/esf_proposal_en.pdf Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 13

14 14 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

15 TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS URBACT II PROJEKT Mit tegyen? Milyen technológiákat használjon? Melyik energiatakarékos felújítási megközelítést fogadja el? Szükséges-e a tanúsítvány? Miért fontos a besorolás? Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 15

16 Tartalom A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLJA ÁTTEKINTÉS ÁTTEKINTÉS AZ ÉPÜLET BURKOLATA Falak Tető Legfelső emelet mennyezete Alagsor mennyezete Ablakok A BURKOLAT LÉGSZIGETELŐ KÉPESSÉGE A MŰSZAKI BERENDEZÉSEK Szellőzés ENERGIATERMELÉS ÉS -ÁTALAKÍTÁS FŰTÉS Biomassza fűtés Kondenzációs kazánok Napenergia Elektromos hőszivattyúk Kapcsolt energiatermelő egységek kapcsolt hő- és villamosenergia Távfűtés MELEGVÍZ (HMV) Napkollektoros vízmelegítő rendszer Kibocsátott levegőt felhasználó hőszivattyú ELLENŐRZÉS NÉHÁNY TIPP ENERGIARENDSZEREK VÁLASZTÁSÁHOZ, TECH- NOLÓGIAI SZEMPONTOK MEGVITATOTT KULCSKÉRDÉSEK TANÚSÍTVÁNYOK Anyagok tanúsítványa Épületek tanúsítványa ENERGIAHATÉKONYSÁGI CÍMKÉK FELÚJÍTÁSI MEGKÖZELÍTÉS PARTNERI PÉLDÁK 22 FELÚJÍTÁSI MEGKÖZELÍTÉS: RHONE-ALPOK REGIONÁLIS TANÁCS TÁRSASHÁZAK ENERGETIKAI FELÚJÍTÁSI TERVE DÖNTÉSHOZATALI ESZKÖZ: FELÚJÍTÁS PORTFÓLIÓSTRATÉGIÁ- BAN MITROS MEGOSZTOTT ENERGIASZAKÉRTŐI KÖZPONT LES MUREAUX ÖSSZEGZÉS TOVÁBBI INFORMÁCIÓK Az Európai Unió URBACT Programjának CASH Városok Akciója a Fenntartható Lakóépületekért című projektje 11 európai város és régiós partner hálózata a francia Echirolles város vezetésével. Energiahatékonysági témákkal és a szociális bérlakások fenntartható felújításával foglalkozik. A projektben a technológiai fejlesztés, a jogi keretek, a pénzügyi tervezés, a civil részvétel, az energiatermelést és a projekttervezés aspektusait vizsgálták meg tematikus szemináriumokon keresztül. Mindezek a tevékenységek egy mini-útmutató készítéséhez vezettek, amely bemutatja a témával kapcsolatos legkorszerűbb vívmányokat, a kulcsfontosságú kérdéseket, valamint javaslatokat ad a partnervárosok összesített tapasztalatai és információforrásai alapján. Ez a kiadvány, amely a technológiai fejlesztés témáját fedi le, az első a hatrészes mini-útmutató sorozatból. Milyen technológiákat használjon? Melyik energiatakarékos felújítási megközelítést fogadja el? Szükséges-e a tanúsítvány? Miért fontos a besorolás? Ez a technológiai fejlesztési mini-útmutató a következőkben segít: a felújítás legfontosabb elemeire (fűtési rendszer, szigetelés, üvegezés, szellőzés...), valamint a felújítás típusára és megközelítésére összpontosít, minden, a 2010/31. EU számú európai irányelv által érintett, az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos kérdésre. Célja, hogy gyakorlati támogatást nyújtson azoknak a városoknak, melyek olyan hatékony intézkedések iránt érdeklődnek, amelyek a meglévő lakásállomány energetikai teljesítményét javítják. A fő technológiai fejlesztés és technológiák áttekintésének központi célja, hogy a helyi közösségek számára olyan kulcsfontosságú elemeket biztosítson, amelyek megfontolás és választás tárgyát képezhetik egy energetikai felújítás megtervezése során. Ezek az alábbiakat takarják: az épület burkolata és a burkolat légszigetelő képessége; műszaki berendezések; energiatermelés és -átalakítás; ellenőrzés. Az épület burkolata A falakkal, tetőkkel, mennyezetekkel és ablakokkal kapcsolatos energiahatékony anyagokat és berendezéseket az alábbiak szerint összegezzük: Falak A hatékony szigetelés vagy inercia a kulcs. A leggyakoribb módszer a külső falak szigetelése. A szigetelő panelek jellemzően polisztirol habból készülnek, de az ásványi szálak sokkal jobb tűzvédelmi értékekkel rendelkeznek (kötelező a magas toronyházak esetén). A természetes szigetelő termékek, mint a cellulóz pelyhek, farost szőnyeg, kender, gyapjú stb. sem teljesítenek rosszabbul, ha összehasonlítjuk a mesterségesen előállított termékekkel. Gyakran sokkal jobbak a teljesítmény, tartósság területén, emellett egészségügyi szempontból is előnyösebbek. Továbbá ezek alacsonyabb széndioxid-lábnyomot és szürke energiát képviselnek, és olyan jellemzőkkel rendelkeznek, melyek télen védelmet nyújtanak a hidegtől, és nyáron optimális hővédelmet biztosítanak. Üreges falak esetében az üreg feltölthető perlittel, mint szigetelőanyaggal. 16 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

17 Az új trend, hogy a szigetelőanyag üregeit gázzal (pl. CO 2 ) vagy vákuummal töltik ki. Ugyanakkor ez a technológia még nem igazolt: a vákuum fenntartása hosszú időn keresztül bizonytalan, a szigetelés nem ütésálló és az alumínium borítás felett jelentkező vízgőz migráció szintén ismeretlen tényező. Ami a szilícium-aerogél alapú szigetelést illeti, ez csak áttetsző üvegezésben érhető el. A hőszigetelő panelek egyik alternatívája a szellőző függönyfal. Egy, a külső falhoz csatlakozó alstruktúrából áll (fa vagy alumínium profilok), melyek közé szigetelőanyagokat illesztenek, légrést hagyva a szellőzés számára a szigetelés között. Ez a technikai segítség megelőzi a nedvességet és a penészedést. A belső szigetelés az olyan házak számára kínál alternatívát, melyek homlokzata megőrzésre érdemes, és olcsóbb, mint a külső hőszigetelés. Hátrányai: csökkenti a lakóteret, gyakori velejárója, hogy a lakók időlegesen kiköltöznek, és ez a nedvesség problémájának további kockázatát hordozza magában. Az új trend az ultra könnyű gázbeton használata. Amellett, hogy alacsony hővezető, ez az anyag is hidroszkópos (nedvesség felfogó) és alacsony a vízpára ellenállása. Amíg a fel szigetelése elkészül, alapvető fontosságú a nedvesség egyensúly és a kondenzáció szabályozása a falakban. Mivel a hőszigetelés hatása a vízgőz terjeszkedésére kicsi, membránként vagy bevonatként páradiffúziós késleltetőket használnak. Ezek csökkentik a vízpára mozgás mértékét az épület burkolatán keresztül, és megakadályozzák a levegő átszivárgását is. Több rétegű festék alkalmazása a más meglévő lakásokon páradiffúziós késleltetőként szolgál. Tető A tető van leginkább kitéve a környezeti hatásoknak. Az egyes épületeknél ez az első szempont, amit figyelembe kell venni. Erősen ajánlott vastag szigetelést alkalmazni. Emellett különösen fontos a jó légszigetelés, ellenkező esetben a nedvesség károkat okozhat, különösen a faszerkezetben. A legfelső emelet mennyezete A legfelső mennyezet szigeteléséhez szigetelő lemezek (ásványgyapot, hab...) vagy ágyak (perlit, cellulóz) használhatóak. A szigetelés kerülhet a mennyezetre és/vagy a meglévő gerendák közé. A hideg levegő beáramlásának elkerülése érdekében a szigetelő anyag körül a hézagokat el kell kerülni és a szigetelő lemezeket lépcsőzetesen kell elhelyezni. Egyenetlen felületeken sok átvezetéssel, perlit vagy cellulóz lemezes ágy használható. Zöldtető telepítés 50%-kal vagy többel csökkenti a hűtés terhelését, de megfelelően kell megépíteni a vízszivárgás és az anyagerózió elkerülése érdekében, valamint a karbantartási költségeket is figyelembe kell venni. Az alagsor mennyezete A pince hőveszteségének csökkentése érdekében a szigetelőlemezeknek csatlakozniuk kell az alagsor mennyezetéhez. Az egyenetlen vagy boltíves pince mennyezetek esetén légzáró anyagok rögzíthetők, melyek légkamraként szolgálnak és természetes szigetelőréteget képeznek. Ablakok A modern ablakok hőálló üvegezéssel a hőveszteség jelentős csökkenését (kb %) kínálják. Ezt egy láthatatlan fémes réteggel érik el (belül tartja a hőt) és inert gázt töltenek az ablaktáblák közé. Három-ablaktáblás hőszigetelő üvegezés (Ug = 0,5-től 0,6- ig W/m²K) is elérhető a piacon, mely további 30%-kal csökkenti a hőveszteséget a két-ablaktáblás ablakokkal összehasonlítva, és egy egyre szélesebb körben használják. Az árak változóak, és jelentősen megnövelhetik a felújítás költségeit. Nem csak az üveg Ug-értékét kell ismerni, hanem az egész ablak Uw-értékét is, mely befolyásolja a keret minőségét. Létezik erősen hőszigetelt keret, mint például a passzív ház ablakában. Ha az ablakkeretet akár 2-4 cm-es szigetelés borítja, a beszerelés szinte a hőhídmentességet garantálja. A burkolat légszigetelő képessége Figyelmet kell fordítani arra, hogy megvalósuljon a megfelelő egyensúly az energiahatékonyság (légzáróság és légcsere) és a higiénés körülmények között. A burkolat légzárósága (légáteresztés vagy szivárgási arány) az egyik alapvető kérdés, amit szem előtt kell tartani. Ellenőrizni Baloldalt felül narancssárgán jelzi a beszivárgást a redőny szigetelése után, Echirolles, Franciaország. kell a beszivárgást a következő helyeken: nyílászárók-fal, nyílászárók-padló és tető-fal csomópontok, valamint tágulási hézagok, burkok, üres területek, elektromos vezetékek, csapdák, redőnyök stb., ezekről meg kell bizonyosodni. Ismert, hogy ezek akár 50%- os fűtés túlfogyasztást tudnak generálni egy jól szigetelt lakásban. Fontos, hogy minden felhasznált szalag és tömítőanyag nagy rugalmasságú maradjon az idő múlásával annak érdekében, hogy megbirkózzon az eltérő mozgásokkal és ellenálljon a magas és alacsony hőmérsékleteknek az épület élettartama során. Ennek ugyancsak magas páratartalom alatt kell teljesítenie. Műszaki berendezések Szellőzés A központi mechanikus szellőztetés egy ventilátort használ, ami a levegőt a leginkább terhelt helységekből (konyha, fürdőszoba és WC) egy csőrendszeren keresztül távolítja el. Az eredmény egy enyhe negatív nyomás az épületben, amely a szűrt külső levegő beáramlását eredményezi a külső falban található ellátószelepeken keresztül a lakótérbe. Energiamegtakarítás nyerhető a ventilátor, a kiáramlási rács kiválasztásával, és az igény által vezérelt vagy CO 2 vezérelt kiáramlással. Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 17

18 A higro-szabályozható szellőztetés és a kettős áramlású szellőztetés a leggyakrabban használt szellőztető rendszer, és széles körben elérhető. Az első lehetővé teszi az energiamegtakarítást a légáram csökkentése (0,3 V/óra) révén, de a beltéri levegőminőség (csökkentett áramlásához szükséges a beltéri anyagok illékony szerves vegyület és formaldehid mentessége) ellenőrzése nélkül. A második lehetővé teszi az energiamegtakarítást a légáramlás (0,54 V/óra) csökkentése nélkül az elszívott levegőből való hővisszanyeréssel. Az új megoldások kis decentralizált eszközök felé irányulnak, melyek egyidejű vagy váltakozó fújásúak, és levegőelszívást biztosító szellőztetések egyágyas szobák számára. Ezek anélkül telepíthetőek az ablakba, hogy bármilyen szellőztető hálózatra lenne szükség, amely nehezen telepíthető a már meglévő lakásba. Ezek széles körben még nem elérhetőek. Energiatermelés és -átalakítás Több, egymástól független energiaellátó egység létezik, melyek az épület és a háztömb fűtéséhez és melegvíz rendszeréhez telepíthetőek. Fűtés Biomassza fűtés A biomassza megújuló, alacsony széndioxid-kibocsátású üzemanyag, mely a fosszilis tüzelőanyagok szén-dioxid kibocsátásának töredékével rendelkezik, ha helyesen kezelik. Sokféle biomassza tüzelőanyag használható: erdei szálfa, energianövények, mezőgazdasági, élelmiszer- és ipari maradványok. Legelterjedtebb a kisméretű fűtési rendszerek esetén a fapellet és a faforgács. Többféle biomassza fűtési rendszer létezik, a leggyakoribbak a kályhák, melyek elérhetők az 1,5 kw-os szobai fűtőtestektől a 12 kw-osig, és a 25 kw-osnál nagyobb kazánok. A biomassza tüzelésű kazánok integrálhatóak a már meglévő fűtési rendszerekbe, és ezért valódi alternatívát jelentenek a felújítási projekteknél, ha megfelelően választjuk ki őket (nagy teljesítmény és alacsony szemcse-kibocsátás). Kondenzációs kazánok A kondenzációs kazánok az alacsony hőmérsékletű kazánok továbbfejlesztései. Ezek a leginkább energiatakarékos kazánok, mivel két hőcserélőt használnak: egyik a vízgőzt (forró gáz) szállítja, melyet az üzemanyag hidrogéntartalmának égetéséből állít elő a radiátorokból a kondenzációs kazánokba visszaáramló víz melegítésére, a másik a vízgőz hűtése során a páralecsapódási folyamatból a hőt fogja fel, mely folyékony vízzé kondenzálódik. Ezen kondenzációs folyamatok hatékonysága a kazánba visszafolyó víz hőmérsékletétől függ. A rendszer tervezése és telepítése kulcsfontosságú (hoszszabb elosztási lánc hidegebb vizet eredményez). Mivel a kondenzációs kazán alacsony hőmérsékletű eszköz, számos európai országban rendeletek ajánlják felújítás, rekonstrukció esetén. Passzív és aktív napkollektoros térfűtési rendszerek Ezek a napenergiával működő, levegő (bevonattal vagy bevonat nélkül) vagy folyadék gyűjtőfelülettel rendelkező rendszerek több mint 25-ször lehetnek költséghatékonyabbak, mint a napelemes rendszerek. A tetőre szerelt vagy más struktúrát alkalmazó vákuumcsöves napkollektorok nagy teljesítmények, ezért magas hőmérséklet érhető el velük még hideg külső körülmények között is. Elektromos hőszivattyúk A hőszivattyú fűtést vagy hűtést biztosíthat, a hőt a természetes forrástól a magasabb hőmérséklettől (külső levegő, talaj, talajvíz, víztest, állandó hőmérséklettel 5-10 C-tól) a hűtőbordához az alacsonyabb hőmérséklet felé mozgatja. A termodinamikai ciklus fenntartásához a hőszivattyúnak elektromosságra van szüksége egy elektromos vagy gázmotortól, vagy megújuló erőforrásból. A legköltséghatékonyabbak a levegő-víz hőszivaty- Mikro kapcsolt hőerőmű, forrás CASH Utrecht, Hollandia. 50 elektromos kw-os motor a Rödelheim társasháztulajdonosok egyesülete által üzemeltetve, Frankfurt, Németország. Cogen motor, 5 elektromos kw, SENERTEC Dachs gép, Frankfurt, Németország. Kapcsolt hőerőmű motor 611 elektromos kw, 800 termikus kw gázmotoros távfűtési hálózatokhoz, Sossenheim, Frankfurt, Németország 18 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért

19 tyúk, de ezek a bivalens rendszerek kevésbé hatékonyak. A levegő forrású hőszivattyúk a legkevésbé hatékonyak, de továbbra is használhatók az alacsony energiafogyasztású lakásokban. Ezek hátránya a magas külső hőmérséklet-különbség, ami alacsonyabb hatékonysághoz vezet. A geotermikus hőszivattyú, mivel felszívja a hőt a földből vagy a talajvízből, amely viszonylag állandó hőmérsékletű egész évben, jellemzően nagyobb hatékonyságú, de drágább, mivel földmunkára van szükség. A COP teljesítménytényezőt >4-nek kell választani (a villamosenergia 1kWh-s fogyasztása során 4 kwh hő keletkezik). A leghatékonyabb rendszerek 7-es teljesítménytényezővel rendelkeznek. Kapacitásuk megfelelő fűtési és hűtési igényekkel rendelkezik, az alulméretezés (nem megfelelő hűtés) vagy túlméretezés (nem megfelelő párátlanítás) kockázata nélkül. A legtöbb hőszivattyúnak szüksége van kiegészítő hőforrásra a csúcsfogyasztás fedezésére (hideg napok stb.). Intelligens hőszivattyúk (mint a Sonderborgban, Dániában telepített Syd Energi egységek) a vezérlőegységgel időjárási adatokat, lakossági fogyasztást és villamosenergia-árakat gyűjtenek, hőt termelnek, amikor az árak alacsonyak, és fűtést biztosítanak a hőtároló eszközük segítségével a legnagyobb fogyasztáskor. Távfűtés Egyre több társasház főbérlő és tulajdonos alkalmaz távfűtést. Echirolles (Franciaország) városában ez fűti a társasházi lakások több mint 75%-át. Ez a rendszer elosztja a forró vizet (vagy gőzt) a kapcsolódó épületeknek és önálló házaknak, a jól szigetelt oda- és visszaáramlási csöveken és hőcserélőkön (alállomások) keresztül az épületeken belül. A hőt gyakran a kapcsolt fosszilis tüzelőanyagot (olaj / gáz) vagy biomasszát égető energiatermelő erőműből nyeri, de önálló kazán telepítése, vagy geotermikus fűtés vagy központi napkollektoros fűtés is használható. A távfűtés független az energiaáraktól, amennyiben biomasszán vagy megújuló energiaforrásokon alapul, és csökkenti a háztartás vagy az épület fűtési rendszerébe fektetett költségeket. Azonban szükség van fontos kezdeti beruházásokra, így kevésbé vonzó azokon a területeken, ahol alacsony a népesség. A kapcsolt hőerőművekkel a távfűtésnek a legalacsonyabb a széndioxid-lábnyoma az összes fűtési rendszer közül. Önmagában a távfűtés mintegy 30%-kal hatékonyabb. Azonban a tulajdonosi monopólium problémáját figyelembe kell venni. Melegvíz (HMV) Napkollektoros vízmelegítő rendszer Ez a megoldás a forró melegvíz 2/3-át fedezi. Léteznek egyszerű eszközök a tetőn, a napkollektor felett felszerelt tárolóval. Mások földre vagy padlóra szerelt tároló tartályokkal rendelkeznek. Télen gyakori, hogy nem tudunk elegendő napenergiát hasznosítani a megfelelő mennyiségű melegvíz előállításához. Egy SWH rendszer teljesítményét meghatározhatja az a napenergiafrakció (egy épület vízmelegítési energiaigényének megfelelő hányad), mely nem csak a rendszer szolárjellemzőitől függ, hanem a vízfelhasználási módoktól és a szolárerőforrástól is. Kapcsolt energiatermelő egységek kapcsolt hő- és villamosenergia Kapcsolt hőtermelő egységek (kapcsolt hőerőművek) párhuzamosan állítanak elő hőt és villamosenergiát, a hő a villamosenergia-termelésből származik, vagy fordítva. Ez a decentralizált energiatermelési rendszer elkerüli a szállítást és csökkenti a széndioxid-lábnyomot. A kapcsolt hőerőmű több mint 30% elsődleges energiát és CO 2 -ot takarít meg a hő és elektromosság külön termeléséhez képest. Különböző megoldások léteznek a mikro kapcsolt hőerőműtől (<36 elektromos kw, 1-5 elektromos kw) önálló családi házak számára, 50 elektromos kw-osig háztömbök számára és akár elektromos kw-osig társasház kerületek távfűtése számára. A kapcsolt hőerőmű egységek elsősorban földgázzal működnek, de számos biomassza tüzelőanyag használható (biogáz, fa, szennyvíziszap), rendszerűket úgy tervezték, hogy a magas nedvességtartalmú anyagokat is elfogadják. Meg kell jegyezni, hogy a kapcsolt hőerőmű a legmegfelelőbb, ha egész évben van kereslet a hőre, a villamosenergia iránti igény kiegyensúlyozására. Távfűtési Vállalat, Grenoble, Franciaország Távfűtési alállomás, Grenoble, Franciaország Napkollektoros vízmelegítő rendszer, Echirolles, Franciaország Napkollektoros vízmelegítő rendszer, Utrecht, Hollandia Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért 19

20 Kibocsátott levegőt felhasználó hőszivattyú Integrált melegvíz hőszivattyú, mely a kibocsátott levegőből (a szellőztető rendszerekből) származó energia akár 70%-át is aktívan felhasználjafelhasználja annak érdekében, hogy biztosítsa a központi melegvíz előállítást egész évben, függetlenül a meglévő fűtési rendszertől. Ellenőrzés Ellenőrző eszközök (azaz önálló mérőeszközök, ellenőrző mérőeszközök, mester mérőeszközök és digitális okos mérőeszközök) szükségesek a felújításnak az energiafogyasztásra gyakorolt hatásának mérésére, hogy minden új technológiai és technikai megvalósítást kiértékeljen annak érdekében, hogy meghatározza az esetleges üzemzavarokat, és ismereteket szerezzen a lakók életviteléről annak érdekében, hogy előmozdítsa az energiatakarékossági intézkedéseket és fenntartsa a lakóegység energiateljesítményét. Azonban a műszereknek könnyen kezelhetőknek kell lenniük, rendelkezésre kell állnia egy energia alapnak, az adatokat megbízhatóan kell rögzíteni és tárolni, a mérési időtartamot a felügyeleti célhoz kell igazítani, valamint a minta mennyiségének és összetételének reprezentatívnak kell lennie. A mérési eredmények visszajelzésének gyorsnak, világosnak és érthetőnek kell lennie, lehetővé téve a beavatkozást, és az energiaszámlával kapcsolatos költségekre gyakorolt hatást. Világos kommunikáció szükséges. Néhány tipp ergiarendszerek választásához, technológiai szempontok Végezzen felmérést a hőenergia igényről (fűtés és melegvíz HMV). Keresse meg a csökkenő energiaigény lehetőségeit (szigetelések, víztakarékos eszközök... segítségével). Készítsen összehasonlító számítást a különböző fűtési rendszerekről (csak kazán, kazán és kapcsolt hőerőmű, hőszivattyú, biomassza fűtési rendszer kályhák, kazánok stb., távfűtés), nem csak a beszerzési, telepítési és karbantartási költségeket összehasonlítva, hanem a fűtőanyag-költségeket és a kibocsátásokat (CO 2 és egyéb) is szem előtt tartva, hogy a különböző tüzelőanyagok árai másképpen alakulhatnak a jövőben. Hosszú távú, éves számítást készítsen. Az ad hoc döntéshozatal elkerülése érdekében a társasház főbérlőknek és a háztulajdonosoknak egy strukturális felújítási tervet kell készíteni, amelyben műszaki, társadalmi és gazdasági szempontok éppúgy szerepet játszanak, mint a környezeti szempontok. A szürke (rejtett) energiát, ide értve a szállításhoz és a különböző anyagok, technológiák életciklusának végén felhasználandó újrahasznosítási energiát is figyelembe kell venni a kiválasztás során. A CASH PARTNEREK KÖZÖTT MEGVITATOTT KULCSKÉRDÉSEK Az anyagok és épületek tanúsítványa, az energiahatékonysági címkék szempontjai, valamint a felújítási megközelítések voltak a legfontosabb megvitatott kérdések a 2011 januárjában Utrechtben, a technológiai fejlesztések témájában megtartott CASH tematikus szeminárium során. A fő tényezőket a következőkben határozzuk meg. Tanúsítványok Anyagok tanúsítványa Bár a termékek környezetvédelmi szempontjai még nem játszanak fontos szerepet a Műszaki Engedélyek Európai Szervezetének tanúsítási folyamatában, az érvényesített és címkézett építési anyagok életciklus-elemzésen (szén-dioxid kibocsátás és energiafelhasználás az anyagi termelés, szállítás, újrahasznosítás... során) alapuló speciális adatbázisa már létezik. Nem minden nemzeti érvényesítés jut ugyanarra az eredményre, ez függ a számításokkal kapcsolatos feltevésektől, és attól a különbségtől, ahogy az anyagokat felhasználják és alkalmazzák. Hollandiában kifejlesztettek egy nemzeti számítási rendszert, amely legalább hét másik rendszer eredményeire épül. Épületek tanúsítványa Az épület tanúsítványa bizonyítja az energiahatékonyság, a helyszín fenntarthatósága és a beltéri környezet minősége iránti elkötelezettséget. Ez nem kötelező, de lehetőséget nyújt arra, hogy biztosítsa a fajlagos energiahatékonysági célok elérését. 20 Városok javaslata a fenntartható lakóépületekért