Egy irányba nézünk, de vajon. ugyanazt látjuk-e? fenntartható társadalom felé

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Egy irányba nézünk, de vajon. ugyanazt látjuk-e? fenntartható társadalom felé"

Átírás

1 1 Egy irányba nézünk, de vajon ugyanazt látjuk-e? Szociális és környezeti szempontok egy fenntartható társadalom felé

2 Egy irányba nézünk, de vajon ugyanazt látjuk-e? Szociális és környezeti szempontok egy fenntartható társadalom felé

3 ugyanazt látjuk-e? Egy irányba nézünk, de vajon fenntartható társadalom felé Egy irányba nézünk, de vajon ugyanazt látjuk-e? Szociális és környezeti szempontok egy Szociális és környezeti szempontok egy fenntartható társadalom felé

4 5 TARTALOM CEEWeb a Biológiai Sokféleségért civil szervezetek nemzetközi hálózata. A CEEweb küldetése a biodiverzitás megôrzése a fenntartható fejlôdés elôsegítésén keresztül. Elôszó [7] 1. Párhuzamos válságok [9] szöveg szerkesztés design Tripolszky Sarolta Herpainé Márkus Ágnes Hajdu Klára Herman Judit Antal Z. László (elôszó) Herman Judit 2. Szent tehenek [15] A folyamatos növekedés (tév)eszméje [16] Munkahely vagy környezet Mondd, te mit választanál? [22] Az erôforrásokhoz való hozzáférés korlátozása [25] 3. Tünetkezelés vagy a végsô okok kezelése? [27] Köszönjük a szociális-zöld munkacsoport résztvevôinek Bombolya Gyula Borsos-Kôszegi Erika Fazekas Sándorné Fellegi Dénes Gosztonyi Géza Gosztonyi Márton Herman Judit Herpainé Márkus Ágnes Kaló Róbert Kiss Julianna Kiss Veronika Kovács András Kozma Blanka Márton Izabella Mészáros Tilla Miklós István Nagy György Pápai Tibor Rónay Dezsô Tréfás Gábor Tripolszky Sarolta Zólyomi Ágnes a projektben való közremûködést. Köszönjük Schiering Gábornak az értékes hozzájárulást a kiadvány szövegéhez, és Kristina Vilimaitenek a képek kiválasztását. A kiadvány elkészítését a Norvég Civil Alap és az Ökotárs Alapítvány, valamint az Európai Bizottság támogatta. Félmegoldások [28] Natura 2000 és természetvédelmi területek megállítható-e a természet pusztulása Európa egyötödén? [28] Bioüzemanyagok a probléma átterhelése térben és idôben [29] Közmunka [30] Gazdasági mentôcsomagok [31] Állami beavatkozás és gazdaságélénkítés [32] Ágazati megoldások [32] Energiaszegénységet megelôzô programok [32] Valódi megoldások [33] A klímatörvény [33] Nagyobb integráció az ágazatok között [34] Szociális földprogramok [34] A helyi termelés, közvetlen kereskedelem elômozdítása [35] Tudatformálás: kezdjük az alapoknál, avagy az értékrendre való hatás [36] A jó megoldások és jó gyakorlatok ellenôrzô listája [37]

5 7 Elôszó Egy vagy több válság van-e ma a világon? Életünk számos területén egy idôben jelentkezô, több igen súlyos válságtünettel nézünk szembe napjainkban. Ezek azt jelzik, hogy a Föld és a rajta élô (élôsködô?) társadalmak egészségi állapota meggyengült. Joggal merül fel a kérdés, hogy ezek egymástól független tünetek vagy olyan tünetek, amelyek egy komoly betegségre figyelmeztetnek minket. A kiadványból azt olvashatjuk ki, hogy mindegyik bemutatott válságtünet a mai uralkodó, növekedésorientált közgazdasági paradigma következményeinek tekinthetô. Valóban egyre több tudományos kutató, közgazdasági, ökológiai, demográfiai és más kérdésekkel foglalkozó szakember és civil szervezetek sokasága is ebben látja a bajok gyökerét. A gazdasági racionalitás uralmának kialakulását sokan vizsgálták, köztük Max Weber, a szociológia egyik klasszikusa is. Egyik könyvében felteszi azt a kérdést, hogy mivel magyarázható az, hogy Európában (ez alatt Nyugat-Európát értve) alakult ki a piacgazdaság, és hogy itt következett be az ipari forradalom. Weber szerint az újfajta racionalitás amely ebben a formájában itt és csakis itt jelent meg megjelenésével és uralomra jutásával magyarázható ez a fordulat. Könyvének fô mondanivalója az, hogy míg az emberek célja ezt megelôzôen (egy más paradigma keretei között) az üdvösség megszerzése volt és homo religiosus-ként élték az életüket, addig a gazdasági racionalitás elfogadása után a pénz és a még több pénz szerzése lett az élet új célja. Az új célok jegyében született meg a homo oeconomicus, amely az európai országokban mind a mai napig a domináns elképzelés az emberrôl magáról. Max Weber könyve végén azt írja, hogy a gazdasági racionalitás ilyen fokú térnyerésével bekövetkezett a világ varázstalanítása, azaz egy profán paradigma határozza meg elsôsorban ezeknek a társadalmaknak az életét. Ez a varázstalanított világ azután fokozatosan kiterjesztette hatását a Föld számos országában. Magyarországon is ez az uralkodó elképzelés az emberrôl magáról és a világ mûködésérôl. Ennek szellemében tanítják gyermekeinket a legtöbb iskolában és a felsôoktatási intézmények többségében. Ennek az alapvetô változásnak a következményei a kétségtelen anyagi gyarapodás mellett egyre jobban befolyásolják az emberek gondolkodását és viselkedését. A válságtünetek jelentôs része erre változásra vezethetô vissza, így feltétezhetjük, hogy elsôsorban ez a Föld és a társadalmak betegségének okozója. Ha ezt a gondolatmenetet elfogadjuk, akkor ebbôl az következik, hogy csak akkor találhatjuk meg a Föld és társadalmak betegségének gyógymódját, ha ki tudunk szabadulni a varázstalanított világ fogságából.

6 8 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 9 Ehhez a paradigmaváltáshoz valóban ahogy ezt e kiadványban is olvashatjuk holisztikus megközelítésre van szükség, de véleményem szerint tágabb értelemben, mint ahogy az a következô oldalakon olvasható. A holisztikus szónak ugyanis a tágabb értelmezésébe beletartozik az a varázslatos világ is, amelyet az öt érzékszervünkkel és a mûszereinkkel sem tudunk megismerni. Az igazi paradigmaváltás az lenne, amikor az emberi, a közösségi és a társadalmi élet az uralkodó közgazdasági nézetek szerinti növekedés helyett új célt és új értelmet kapna. Ezt követôen már új társadalmi normák irányítanák az emberek és a társadalom többségének viselkedését, amely így könnyebben találna megoldást az ökológiai válságra és a szociális feszültségekre is. A versenyszellem háttérbe szorulásától aminek következtében az együttmûködés és a kölcsönös segítség lehet újból az elfogadott társadalmi norma pedig többek között azt is várhatjuk, hogy újból megerôsödnek a helyi közösségek, amelyek így könnyebben találnak választ a válságtünetekre, mint jelenleg. 1. Párhuzamos válságok Az új paradigma kereti között alakulhat ki a homo oecologicus, a természettel összhangban élô, holisztikus alapon nyugvó társadalmi normákat elfogadó és követô ember és az ilyen emberek által vezetett közösségek és társadalmak. Egy ilyen jellegû paradigmaváltás után képesek lehetünk arra, hogy begyógyítsuk a Föld sebeit. Ennek a változásnak az elôkészítésében tölt be fontos szerepet ez a kiadvány, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a paradigmaváltás, amelynek már ma is részesei vagyunk, minél elôbb befejezôdjön november 15. Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet Tudományos fômunkatárs Magyarország (és a világ) jelenleg fenntarthatatlan pályát követ: a Földet annak ökológiai eltartóképességén túl használjuk. Ennek két jelentôs, globálisan is megnyilvánuló formája az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése, miközben helyi és nemzeti szinten is egyre erôsödô módon konfliktusok jelennek meg többek között a hulladéktermelés és -kezelés, az élôhelyek eltûnése és feldarabolódása, a szennyezések és az ökoszisztémákra ható egyéb káros hatások miatt. Bár e problémák kezelésére már több évtizede elindultak különbözô szintû programok, a környezeti terhelés egyre nô és ezzel párhuzamosan csökken az ökoszisztémák eltartóképessége. Az ökológiai problémák társadalmi hatásait már régóta ismerjük. A társadalmi jólét és az ökológiai rendszerek megfelelô és háborítatlan mûködése szoros kapcsolatban áll egymással. Az emberi társadalmak életben maradásához elengedhetetlen az ökoszisztémák megfelelô mûködése. Ezek látnak el minket olyan értékes ökoszisztéma szolgáltatásokkal, mint például a rendszeres és természetes mennyiségû esôk, tiszta víz, a termôtalaj termékenysége vagy éppen az élelem és faanyag. Ezek hiányában rövid távon az emberek társadalmi és gazdasági rendszerei válságba kerülnek hosszú távon pedig maga a földi élet is lehetetlenné válik. Az ökológiai rendszerek problémái ezért minden esetben az emberi közösségek problémái is.

7 10 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 1. Párhuzamos válságok 11 Ökoszisztéma szolgáltatások A jólét összetevői támogató tápanyagkörforgás talajképződés elsődleges termelés termelő élelem ivóvíz fa- és rostanyag tüzelőanyag Szabályozó éghajlatszabályozás áradások szabályozása betegségek szabályozása víztisztítás kulturális esztétika spiritualitás oktatás rekreáció biztonság személyes biztonság erőforrásokhoz való biztos hozzáférés védelem a katasztrófáktól a jó élet anyagi alapjai személyes biztonság erőforrásokhoz való biztos hozzáférés védelem a katasztrófáktól EgéSzSég erőnlét jó közérzet tiszta vízhez és levegőhöz való hozzáférés jó SzociáliS kapcsolatok társadalmi kohézió kölcsönös tisztelet másoknak való segítés képessége a tettek és választás SzabadSága lehetőség annak elérésére, hogy az egyén azt csinálja és az lehessen, ami értékeinek megfelel alacsony közepes magas gyenge közepes erős 1. ábra A természet által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások és a jólét kapcsolata Forrás: Millennium Ecosys tem Assessment, Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. Island Press, Washington, DC. Az ökológiai rendszerek leromlása végsô módon tehát a társadalmi jólét hanyatlásában (pl. az élelmiszerellátás, egészséges környezet, biztonság) jelentkezik. Emellett azonban egy ettôl látszólag független társadalmi változás is zajlik, amely a társadalmi különbségek növekedésével, egyes rétegek végleges leszakadásával, etnikai konfliktusok kiélezôdésével, a jóléti rendszerek egyre bizonytalanabbá válásával jár együtt. A globális pénzügyi válság és az annak nyomán kialakuló gazdasági válság mindezen trendeken felül a gazdasági-pénzügyi rendszer kockázataira is rávilágított. Miközben a hazai és nemzetközi döntéshozók a legkülönfélébb javaslatokkal állnak elô a válság kezelésére, még nem lehet biztosan tudni, hogy azok a fenti ökológiai és társadalmi problémákat enyhíteni vagy erôsíteni fogják-e.

8 12 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 1. Párhuzamos válságok 13 Az eddigi különféle válaszok sajnos nem foglalkoztak kellôképpen mindezen problémák összefüggéseivel, nem tárták fel azok gyökereit. Amennyiben a környezeti és társadalmi problémák legmélyebben rejlô okait holisztikus megközelítésben, a fenntartható fejlôdés elveit figyelembe véve vizsgáljuk, közös hajtóerôket tárhatunk fel a strukturális, intézményi és kulturális szinten egyaránt (lásd 2. ábra). Ezek a hajtóerôk például végsô soron összekapcsolják a környezeti degradációt az elszegényedéssel, az éghajlatváltozást az etnikai konfliktusok kiélezôdésével, a pénzügyi rendszer bizonytalanságait a vidék elnéptelenedésével. a) A biológiai sokféleség csökkenését (környezetállapot változását) közvetlenül a környezetterhelések okozzák, amelyek mögött strukturális, intézményi és kulturális hajtóerôk húzódnak. A környezeti változások társadalmi hatásaira adott intézkedések (válaszok) különbözô szinteken hatnak az okokra és következményekre. b) A vidéki elvándorlás mögötti hajtóerôk szintén strukturális, intézményi és kulturális szinten jelentkeznek és azonosak a biológiai sokféleség hanyatlása mögötti hajtóerôkkel. A hajtóerôk egymással is kölcsönhatásban állnak és gyakran erôsítik egymást. A jelenlegi környezet- és fenntartható fejlôdés politika sikertelenségének legfôbb oka, hogy nem sikerült e környezeti-társadalmi-gazdasági összefüggéseket megfelelôen feltárni, és a végsô okokra hatékony válaszokat megfogalmazni. Ehelyett a döntéshozók továbbra is a csôvégi, egymástól elszigetelt megoldásokat részesítik elônyben, amelyek a problémák tüneti kezelésére képesek, miközben a nagyrészt változatlan hajtóerôk újratermelik ugyanazon környezeti és társadalmi problémákat. Emellett a társadalomban sem alakult még ki a kellô tudatosság ezen összefüggésekkel kapcsolatban, és a különbözô ágazatokat képviselô civil szervezetek sem építettek ki eddig hatékony együttmûködést a közös fellépés érdekében. a társadalmi hatásokra adott válaszok...amelyek a hajtóerőket célozzák: adópolitika az ágazati intézményi rendszer átalakítása földhasználat szabályozása tudatformálás, stb....amelyek a terheléseket célozzák: védett területek kijelölése a védett területek károsításának mérséklése, fajvisszatelepítés mezőgazdasági gyakorlatok zöldítése stb. hajtóerők kulturális hajtóerők: identitásvesztés és a hagyományos életmód eltűnése, a fogyasztói kultúra térnyerése, értékválság, ágazati megközelítés, analitikus tudás stb. intézményi hajtóerők: gazdasági szabályozó rendszer, amelynek következtében a természeti erőforrások olcsók az emberi munkához képest olcsó üzemanyag EU és állami költségvetések oktatási rendszer stb. Strukturális hajtóerők: termelési és fogyasztási mintázatok, anyag- és energiaintenzív termékek és szolgáltatások településstruktúra, infrastruktúra stb. a természeti értékek eltűnése mögött álló közvetlen környezetterhelések élőhelyek feldarabolódása, leromlása és eltűnése túlhasználat özönfajok és genetikailag módosított szervezetek terjedése szennyezés Véleményünk szerint a társadalmi és környezeti problémák valódi megoldásához a jelenlegi gazdasági peremfeltételeket kell átfogó módon megváltoztatnunk, például erôforrás és földhasználat szabályozása vagy a támogatási rendszer visszásságainak kezelése révén. Az ehhez szükséges társadalmi támogatottság megteremtését pedig a környezetvédô és szociális szervezetek érdemi együttmûködése tudja elôsegíteni, amelyre jelen projekt is vállalkozott. a biológiai sokféleség csökkenésének társadalmi hatásai az ökoszisztémák fokozott sérülékenysége és ezáltal növekvő kockázat ökoszisztéma szolgáltatások hanyatlása (pl. csökkenő terméshozamok, ivóvízhez való egyre korlátozottabb hozzáférés, a természetes környezet esztétikai, rekreációs értékének csökkenése) hanyatló jóllét. környezetállapot a biológiai sokféleség eltűnése, azaz: - a fajok és ökoszisztémák eltűnése - az ökoszisztémák térszerkezetének leromlása - és az ökoszisztémák állapotának leromlása (pl. özönfajok, szennyezés miatt) 2. ábra A vidéki elvándorlás és a biológiai sokféleség csökkenésének összefüggései a hajtóerôk szintjén

9 15 2. Szent tehenek Felelôtlenül gondolkodsz. Ezek csak fiatalos ábrándok. Ezt nem lehet máshogyan csinálni. Ez politikailag jelenleg lehetetlen, ne is erôltesd. A szent tehén kifejezés a hinduizmus és buddhizmus által vallott elvek szerint arra a vallási hitre utal, mely szerint a tehenek szent állatok, ôket bántani, megölni vagy megenni tabu. Esetenként ezek az állatok szó szerint érinthetetlenek. Átvitt értelemben a kifejezést használjuk olyan jelenségekre is, amelyekrôl ugyan mindenki tud, ám azokat nem javasolt vitatni vagy bírálni, mert az közfelháborodást váltana ki. Szent tehénnek nevezünk ezért minden olyan személyt, intézményt, hitrendszert, satöbbi, amelynek mindig meg kell adni a kellô tiszteletet és nem szabad alaposabb vizsgálatnak alávetni vagy megkérdôjelezni még akkor sem, ha erre a kialakult társadalmi etiketten és a közvéleményen kívül semmilyen egyéb logikus ok nincsen. Aki mégis megkérdôjelezi az efféle gyakorlatokat, az alábbi válaszokra számíthat: Mivel a szent tehenek érinthetetlenek, senki nem fogja ezt mondani: Ezt alaposabban át kellene gondolni. Ebben bizony lehet valami. Éppen ezért a szent tehenek a valódi emberi fejlôdés útjában állnak. Ezek is okozzák, hogy a fenntarthatóság elvei nem tudnak átkerülni a gazdasági és politikai döntések szintjére, hogy a napi gyakorlatban is megvalósulhassanak. A szent teheneken persze túl lehet lépni, de csak paradigmaváltás árán. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi szociális és környezeti problémák valódi, hosszú távú megoldásához nélkülözhetetlen a jelenlegi gazdasági és szociális paradigmák megkérdôjelezése, és új utak felvázolása a döntéshozatalban. Ezért a következôkben néhány olyan szent tehenet mutatunk be, amelyek kritizálása és átgondolása nélkülözhetetlen a szociális és környezeti célok megvalósításához.

10 16 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 2. Szent tehenek 17 A folyamatos növekedés (tév)eszméje Napjaink egyik legnagyobb szent tehene a gazdasági növekedéssel kapcsolatos. Megértéséhez azonban fontos elválasztanunk a fejlôdés és a növekedés jelenségét. A gazdasági fejlôdés ugyanis messze nem azonos a gazdasági növekedéssel még ha ezt politikusaink és a sajtó is gyakran szinonimaként használják. A fejlôdés minôségi kategória. Azt jelenti, hogy valami egyre jobbá válik, egyre hatékonyabb és hasznosabb módon tudja ellátni a feladatát. A fejlôdés önmagában nem rossz, az emberiség túlélésének éppen hogy a fejlôdés a záloga. Fejlôdés nélkül arra ítéltetünk, hogy a múlt hibáit ismételgessük bármilyen katasztrofális következményekkel járjanak is. A növekedés mennyiségi kategória. Azt jelenti, hogy valami egyre több lesz, egyre nagyobb mértékben van jelen a világban. Itt a mennyiség önmagában jelenti az értéket minden egyéb megfontolás vagy elemzés nélkül. Ennek egyik markáns példája a bruttó hazai termék, más néven a GDP: alapvetô elvárás a nemzetek felé hogy évrôl évre növekvô GDP-t tudjanak felmutatni. A GDP által fémjelzett gazdasági növekedés olyan mértékben vált szent tehénné, hogy sokak számára szinte érthetetlen, mi is a gond vele. A fejlôdés fogalma összemosódott a növekedéssel. S mit több: mindenfajta fejlôdés közül egyedül a gazdasági növekedés került elôtérbe, más területek rovására, bármi áron. A gazdasági növekedést tekintjük a jólét és eredményesség elsô számú mutatójának, emellett pedig sokak szerint a gazdasági növekedés a szegénység orvoslásának hatékony módja és elôfeltétele is. Európa nemrég a legsúlyosabb gazdasági válsággal szembesült az 1930-as évek óta. A válság miatt rengeteg munkahely szûnt meg. Legfontosabb feladatunk a gazdasági növekedés és ezzel együtt a munkahelyteremtés újraindítása. Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelôs európai biztos. Népszabadság október 16. A jelentés nem fest túl bíztató képet Földünk természeti állapotáról. A Római Klub 1972-es jelentése, A növekedés határai erôforrásaink kimerülésérôl szól. A jelentés 2004-es felújított változata szerint az erôforrások kimerülésének kérdése ma aktuálisabb, mint a hetvenes években. Bolygók száma Föld biokapacitása Globális Ökológiai Lábnyom ábra Globális Ökológiai Lábnyom és 2007 között több mint megkétszerezôdtek az emberi igények, amelyeket a bioszféra elégít ki (Global Footprint Network, 2010) A növekedés erôltetésével éles ellentétben áll, hogy az állandó anyagi és fizikális növekedés nem lehetséges egy véges erôforrásokkal rendelkezô bolygón. Míg a gazdasági, termelési mutatók exponenciális növekedést mutatnak, addig a társadalmi jóllétet és a természet állapotát mérô mutatók hanyatlanak. A WWF Élô Bolygó Jelentése például az emberiség ökológiai lábnyomát és egyéb környezeti adatokat követi figyelemmel.

11 18 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 2. Szent tehenek 19 Élő Bolygó Index (1970=1) Jelmagyarázat: Globális Élő Bolygó Index Konfidenciahatár ábra A Globális Élô Bolygó Index. Az index mintegy 30%-os csökkenést mutat 1970 és 2007 között 2544 madár-, emlôs-, kétéltû-, hüllô- és halfaj 7953 populációjának adatai alapján (WWF, ZSL, 2010). A GDP környezeti vaksága mellett nem mutatja meg a szegénység mértékét és fajtáit, és semmiképpen nem mutatója a társadalmakon belül kialakuló egyenlôtlenségeknek sem. Közgazdászok és laikusok körében egyaránt közkeletû vélekedés, hogy a gazdasági növekedés egyenes következménye a szegénység mérséklôdése. Ezt azonban a tények némiképp cáfolják. év Egy 2010-ben az Európai Parlament számára készült jelentés 1 az uniós adatok alapján jelzi: a gazdasági növekedés, a GDP növekedése nem járt együtt Európában a szegénység csökkenésével. Például az EU-15-ben 2008 végére a népesség 17%-a (vagyis közel 85 millió ember) élt a szegénységi küszöb alatt, míg 2005-ben ez az arány 16%, 2000-ben pedig 15% volt. Ugyanezen tanulmány rámutat, hogy a gazdasági fellendülés és a szegénység csökkentésérôl szóló nyilatkozatok ellenére azonban a társadalmi egyenlôtlenségek súlyosbodtak. Magyarországon a GDP növekedése mellett például nem változott a legális munkaerôpiacon megjelenô emberek aránya. Az aktivitási ráta igen alacsony, ami jól mutatja: az elmúlt húsz esztendôben a gazdasági növekedés ellenére óriási tömegek, több százezer (a 2008-ban kezdôdött válság mélypontján több mint másfél millió) aktív korú ember szorult ki a munkaerôpiacról. Kétségtelen tény, hogy a megtermelt javak újraelosztása forrásokat teremt. Ilyen értelemben a gazdasági fejlôdés valóban a szegénység mérséklésének egy lehetséges feltétele. Ám a GDP növekedése és a szegénység és az egyenlôtlenségek változása között nincs szoros összefüggés a mindenkori adó- és szociálpolitikák felülírják azokat. Amennyiben nincs megfelelô adórendszer, nem mûködik a szociális transzferek jól célzott és hatékony rendszere, a várt eredmény önmagától nem áll elô. Azokban az országokban, ahol nincs az egyenlôtlenségek mérséklésére irányuló adó- és szociálpolitika, jelentôsek maradnak a szegénység és a jövedelmi egyenlôtlenségek. A gazdasági növekedés mindenhatóságába vetett hit a társadalom valamennyi tagja iránt érzett felelôsség és szolidaritás nélkül nem mérsékli a szegénységet. Mi több, a hatékonyság növelésén es profitmaximáláson alapuló gazdasági növekedés a szegénységet termelô mechanizmusok által közvetve hozzájárul a szegénység és egyenlôtlenség növekedéséhez. (Lásd a Munkahely vagy környezet fejezetet.) Ez azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem éri el eredeti célját: nem teremt jobb világot a társadalom széles rétegei számára, viszont gátlástalanul feléli a jövô erôforrásait. Talán ennek is köszönhetô, hogy ma már a legmagasabb szinteken is vannak olyan kezdeményezések, amelyek megkérdôjelezik a GDP egyed- 1 A minimáljövedelem szerepe Európában a szegénység elleni küzdelemben és a befogadó társadalom elôsegítésében 2010/2039(INI)

12 20 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 2. Szent tehenek 21 uralmát. Az Európai Bizottság 2009-ben publikált jelentést A GDP-n innen és túl: a haladás mérése változó világunkban címmel. Sarkozy francia miniszterelnök a Nobel-díjas Joseph Stiglitz-t bízta meg új mérôszám kidolgozásával. India 2010 októberében jelentette be, hogy természeti tôke-elszámolási rendszert vezet be. 2 A londoni New Economics Foundation 2006-ban dolgozta ki a Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index), hogy alternatívát mutasson fel a GDP-vel szemben. A HPI azt méri, hogy a GDP növekedésével mennyivel nôtt az emberek életminôsége, illetve mindezt mennyi természeti erôforrás felhasználása árán sikerült elérni. Az egyes országok HPI-je azt mutatja, hogy negatív összefüggés van a GDP növekedés és a HPI között. Jó példával szolgál ugyanakkor e tekintetben Brazília: itt ugyan nem háromszorozódott meg a GDP 1990 és 2005 között mint Kínában, mégis sokkal gyorsabban nôtt a várható élettartam, illetve az esôerdôk pusztulásának mértékét is sikerült csökkenteni. Ezek a kezdeményezések rendkívül sok vitát váltottak ki és korántsem egyértelmû, hogy a GDP-t hamarosan komplexebb, valósabb indikátorok váltanák fel. Az EU új, tízéves fejlôdési stratégiája (EU 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája) 3 is azt mutatja, hogy az elkövetkezô évtizedben megkérdôjelezhetetlen célkitûzés marad a folyamatos, százalékokban mérhetô gazdasági növekedés. A régi struktúrák fenntartásában érdekelt erôk még messzemenôen tudják érvényesíteni befolyásukat, az új kezdeményezések pedig még nem hoztak igazi áttörést. De a változás szükségessége megkérdôjelezhetetlen, ahogyan az is, hogy egyfajta változás már elkezdôdött. Melyik utat kell követnie Magyarországnak itthon és nemzetközi szinten? Kényszerpályára állít minket a válság, vagy van lehetôségünk hosszú távon gondolkodni? Követjük a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés bármi áron nyugat-európai modelljét, vagy mi leszünk azok, akik az intô jelekbôl okulva képesek idôben váltani és egy fenntarthatóbb és igazságosabb gazdasági pályára állni? természet gazdaság társadalom társadalom gazdaság természet 5. ábra Minden fejlôdés alapja a természeti környezet. A gazdaság és a társadalom pusztán ennek alrendszerei. A környezet a forrás, a gazdaság pedig eszköz a társadalmi jólét eléréséhez. Java sl atok : Alternatív mérôszámok, ökológiai lábnyom és természeti tôke mérésének bevezetése Magyarországon Ökoszisztéma szolgáltatások felmérése, számszerûsítése, megóvásának integrálása az ágazati stratégiákba és támogatási programokba (pl. Új Széchenyi Terv, vidékfejlesztési stratégia) Ajá nlot t olvasni va lók: Jövôkeresô A Nemzeti Fenntartható Fejlôdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak Letölthetô: Meadows, Meadows, Randers: Limits to Growth: The 30-Year Update, Chelsea Green, 2004 The Happy Planet Index, A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek A GDP-n innen és túl: a haladás mérése változó világunkban, 433:FIN:HU:HTML UK Sustainable Development Commission: Prosperity without Growth? The transition to a sustainable economy, WWF: Living Planet Report 2010, planet_report/ Sebôk Miklós és Scheiring Gábor: A válság hátszelével Milyen lenne a zöld New Deal? Magyar Narancs, XXI. évf. 15. szám, április The Guardian 20 October

13 22 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 2. Szent tehenek 23 h í r : Az Audi mintegy 900 millió euró (252 milliárd forint) beruházással bôvíti gyôri kapacitásait 2013-ig, és ezzel közvetlenül 1800 munkahelyet hoz létre jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök és Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke. A kormányfô szerint a beruházás két százalékot tesz hozzá a gazdaság teljesítményéhez. Arra az újságírói kérdésre, hogy akadályozza-e a beruházást az, hogy a terület természetvédelmi övezetben van, Orbán Viktor azt mondta: az összes feltételt elôállítottuk és elôállítjuk, mindenben a nemzetközi sztenderdeknek megfelelôen oldjuk meg a problémát. Az Audi elnöke pedig ehhez hozzátette: nincs szükség B tervre a terület használatánál. Forrás: szeptember 24. Munkahely vagy környezet Mondd, te mit választanál? A válaszod valószínûleg attól is függ, hogy hány éves vagy, mi a munkád, és hol élsz. Fôvárosi kisgyermekes anyaként valószínûleg mást gondolsz a kérdésrôl, mint segélyekbôl vidéken élô fiatalként. De kinek van igaza? Kinek az érdekében lépjen a döntéshozó? Egyáltalán, helyes-e a kérdésfeltevés? Tényleg muszáj választanunk? Míg környezeti szempontból egyértelmû, hogy a természeti erôforrások megôrzése hosszú távon a legfontosabb fennmaradásunk érdekében, addig szociális szempontból felvetôdhet a kérdés, hogy nem fontosabb-e munkát adni az embereknek? Vajon most vagy késôbb kell-e foglalkoznunk a környezeti problémákkal? Az önmagunk és családunk fenntartása és az értelmes, hasznos munka általi kiteljesedés mindenki számára alapvetô elvárás. A munka emellett sokunk életének egyik legnagyobb örömforrása. 4 Ezeknek alapján nem meglepô, hogy a munkahelyek teremtése és megôrzése az egyik legtöbbet (fel)használt érv, ha környezeti értékek pusztítását és a környezet állapotának romlását kell megindokolni, lenyomni a társadalom torkán. A munkahelyteremtés érve ezért ugyanúgy szent tehénné vált, mint a gazdasági növekedés kérdése és egyfajta jolly joker-ként mûködik a gazdasági lobbi és a döntéshozók kezében. Az érv még inkább helytállónak látszik egy olyan válság sújtotta, eladósodott kelet-európai országban, mint Magyarország. 4 Csíkszentmihályi Mihály: A fejlôdés útjai. Nyitott Könyvmûhely Kiadó Kft K o m m e n tá lt h í r : Nyílt levélben kéri a miniszterelnöktôl a CEEweb nemzetközi természetvédelmi szervezet az Audi gyôri telephelybôvítésével kapcsolatos adatok, háttéranyagok és dokumentumok közzétételét. A zöldek szerint az eddig nyilvánosságra került információkból semmi nem utal arra, hogy a kormány számára szempont lenne a természeti értékek lehetôség szerinti megóvása. Az Orbán Viktornak címzett levél szerint az Audi Hungaria Motor Kft. bôvítési tervei érintik az eddigi telephelye mellett található Natura 2000 területet, amelynek természeti értékei a bôvítéssel nagyrészt megsemmisülnének. Arra a kérdésre is választ keresnek, hogy az Európai Bizottság élôhelyvédelmi irányelvében kötelezôen elôírt vizsgálat során milyen területi és egyéb munkahely-teremtési alternatívákat vizsgáltak a helyszín kijelölése elôtt, és igaz-e az a hír, hogy az állam átvállalta a szükséges kárenyhítô természetvédelmi intézkedések költségeit. A CEEweb azt is tudni szeretné, hogy hogyan valósul meg az ilyen esetekben elvileg kötelezô, de az adott ügyben eddig elmaradt lakossági tájékoztatás. Forrás: Népszabadság, szeptember 25. A kérdés megválaszolásához lépjünk hátra, és szemléljük a problémát egy kicsit távolabbról. A technikai fejlôdés és növekvô erôforrás-használat azt eredményezi, hogy egyre több emberi munkát tudunk gépesítéssel és fosszilis energia segítségével kiváltani. A globalizált és erôteljes technikai fejlôdés által vezérelt gazdaságban egyre kevesebb és ezzel párhuzamosan egyre jobban képzett munkaerôre van szükség. Mindezekkel együtt az olcsóbb termelés kényszere végül azt eredményezi, hogy az olcsó erôforrá-

14 24 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 2. Szent tehenek 25 sokkal kiváltott emberi munka miatt csak a szerencsések léphetnek be a munkaerôpiacra, míg egyre nagyobb tömegek szorulnak ki és kénytelenek saját nyomorukkal megfizetni a gazdasági növekedés árát. Szociális szakemberek szerint a hazai aktivitási ráta alapján láthatólag másfél millió munkahely hiányzik Magyarországon. A probléma hosszú távú megoldása tehát gyökeres változtatást igényel. A megoldás elôfeltétele az erôforrás-felhasználás szabályozása, amelynek eredményeképpen visszaállhat a termelési folyamatokon belül és az emberi és külsô erôforrások kívánatos egyensúlya, visszabillentve a mérleg nyelvét az emberi munkavégzés felé. Ez egyben egy igazságosabb, feszültségektôl mentes társadalmi berendezkedés alapja is. Ameddig az egyensúly nem áll helyre, addig a munkaerôpiac szerencsés szereplôinek morális felelôssége értelmes megoldást találni a kevésbé szerencsések számára is megfelelô, értelmes foglalkoztatás vagy a megfelelô szociális transzferek által. S mi több, ez nem csupán morális felelôssége azoknak, akik a boldogulni képes csoportba tartoznak, de ezzel fizethetik meg a kirekesztettek békéjét, a társadalmi robbanások elkerülését. Nem igaz tehát, hogy a fenntarthatóság elôtérbe helyezése munkahelyek elvesztésével járna. Épp ellenkezôleg, az extenzív mezôgazdaság, valamint az ökológiai fordulattal megerôsödô ipari és szolgáltatási szektorok (ökoturizmus, építôipar, decentralizált és fenntartható energetika, helyi közösségi közlekedés) emberi erôforrás-igényes ágazatok, amellyel korábban kiszorult rétegek térhetnek vissza a munka világába. Az erôforrás-felhasználás korlátozása nyomán megerôsödô zöld ágazatok tehát több munkahelyet teremtenek, mint amennyi a barna (fenntarthatatlan) ágazatok leépülésével megszûnne. Java sl atok : Erôforrás-felhasználás korlátozásának bevezetése (lásd a klímatörvényt lejjebb) Emberi munkaerô-igényes munkahelyek támogatása a természeti erôforrás-igényes munkahelyekkel szemben a gazdasági peremfeltételek megváltoztatása révén Zöld adóreform (erôforrások adóztatása a munka adóztatása helyett) Extenzív mezôgazdaság, tájgazdálkodás támogatása az intenzív mezôgazdasággal szemben Hazai, helyi kezdeményezések, összefogások (például helyi termékek, szövetkezetek) és helyi kereskedelem erôsítése A hazai és uniós támogatások fenti szempontoknak megfelelô elosztása Ajá nlot t olvasni va lók: A fenntarthatóság elôôrsei konferencia ajánlásai; Ötmillió új zöld munkahelyet Európában öt éven belül az Európai Zöld Párt petíciója; europeangreens.eu/petition/ Az erôforrásokhoz való hozzáférés korlátozása A jelenlegi gazdasági és termelési rendszer alapja a természeti erôforrásokhoz (fosszilis energiaforrások, ásványok, biológiai sokféleség stb.) való olcsó, látszólag korlátlan hozzáférés. Ezért az erôforrás-felhasználás korlátozása ugyanúgy szent tehén, mint a folyamatos gazdasági növekedés. E két kérdés tulajdonképpen elválaszthatatlan. 5 Ennek megfelelôen nincs is olyan nemzetközi megállapodás, mely az erôforrás-felhasználást szabályozná, kivéve az EU célkitûzését, amely az energiafelhasználás 20%-os csökkentését írja elô 2020-ig az energiahatékonyság növelése által. A hatékonyság növekedésének azonban gyakori következménye, hogy mivel a nyersanyag-felhasználás ára relatíve csökken, a növekvô felhasználás felemészti a hatékonyság növelésébôl származó megtakarítást. (Ez az úgynevezett Jevons-paradoxon.) A hatékonyságnövelés emellett közvetett módon hozzájárul a gazdasági növekedéshez is, amely össztársadalmi szinten szintén növekvô energiafelhasználást eredményez. A kiotói klímacélok nem tekinthetôk erôforrás-korlátozásnak, mert csak a szén-dioxid kibocsátást szabályozzák. Ez klasszikus csôvégi megoldás: nem a felhasználást próbáljuk szabályozni (ami logikus lenne, ha valóban eredményt akarnánk elérni), hanem a folyamat végén kitermelt végterméket mérjük, követjük és próbáljuk eltüntetni bonyolult, ámde kevésbé hatékony módszerekkel. A jövô hatékony megoldása ezzel szemben az input (felhasználás) oldali kvóták, keretmennyiségek meghatározása és bevezetése lehet. A természeti erôforrások korlátozását mindenképpen olyan módon (olyan törvényi, intézményi stb. keretek között) kell bevezetni, hogy az a szociálisan rossz helyzetû csoportoknak ne okozzon további hátrányt. Az erôforrások gátlástalan túl-használatának árát már ma is sokszor a hátrányos helyzetû csoportok, országok és régiók fizetik meg. Erre számos példa van, gondoljunk csak az éhínséggel és extrém szegénységgel küzdô harmadik világbeli országokra, amelyek természeti erôforrásaikat a nyugati luxusigények (kôolaj, fémek, dohány vagy éppen csokoládé) kielégítésére fordítják. Ráadásul itt is mûködik 5 Bár a növekedés dematerializációja, dekarbonizációja népszerû törekvés, sajnos az eddigi eredmények nem meggyôzôek.

15 26 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? egyfajta paradoxon. Miközben a piaci szereplôk az erôforrások kiaknázásából származó hasznot általában magánosítják, az ebbôl keletkezô károkat a társadalom széles rétegeivel fizettetik meg: az elhasználódott munkaerô és az elpusztított ökoszisztémák a társadalom vállát nyomják. Az erôforrások túl-használata elsôsorban a jövôben fog majd társadalmi problémát okozni, akkor, ha az erôforrások már végleg szûkössé válnak vagy kifogynak. Nincs kétség afelôl, hogy a felhasználói körbôl elsôként a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkezô csoportok fognak kiszorulni, így közvetve ôk fizetik majd meg a gátlástalan, korlátozatlan erôforrás-használat árát. Java sl atok : A klímatörvény mielôbbi elfogadása Nemzetközi szintû erôforrás-korlátok támogatása Ökológiai lábnyom- és egyéb erôforrás-felhasználás számítások bevezetése Ajá nlot t olvasni va lók: Klímatörvény, Amennyiben a hosszú távon ható változásokat figyelmen kívül hagyjuk, akkor a rövid távon magunk elôtt látott problémákra adott válaszaink semmit sem érnek. Kajner Péter 3. Tünetkezelés vagy a végsô okok kezelése? Mind a szociális, mind a környezeti problémák megoldására rengeteg stratégia, politika, javaslatcsomag stb. született és születik különbözô szinteken. Sokak szerint a létezô megoldások jobb végrehajtása elégséges a problémák megoldására, mi azonban úgy gondoljuk, hogy emellett fontos felülvizsgálni az eddigi megközelítéseink helyességét is. Fontos megkülönböztetni azokat a megoldásokat, amelyek a probléma gyökerére hatnak és így hosszú távú, tartós megoldást jelentenek és azokat a megoldásokat, amelyek csak a tüneteket kezelik. A légköri szén-dioxid-szint gyors csökkentésére például lehetséges megoldás lehet, ha földalatti tározókba próbáljuk temetni viszont ezzel nem oldjuk meg az alapvetô problémát, hogy napról napra több fosszilis energiahordozót használunk. Az ugyanis nem csak a szén-dioxid szint emelkedése révén okoz globális problémákat, hanem egyéb módon is hozzájárul a környezetterhelés növekedéséhez. (Elég csak az intenzív mezôgazdaságban használt mûtrágyákra gondolni, amelyek elôállításához alapvetô fontosságúak a fosszilis energiaforrások.) Használatuk azonban globális szinten hozzájárul az elô vizek és a talaj leromlásához, valamint az éghajlatváltozáshoz is egyéb üvegházhatású gázok talajból való felszabadulása révén. Emellett a gépesített mezôgazdasági munkavégzés amely szintén feltételezi koncentrált, könnyen szállítható és magas energiatartalmú energiaforrás nagy mennyiségben való rendelkezésre állását nagyban helyettesítette az emberi munkát és ezzel hozzájárult a vidéki munkanélküliséghez, illetve elvándorláshoz. A kôolajalapú mûanyagok elterjedt használata többek között a hulladékkezelés területén okoz gondokat. Így a fosszilis energiahordozók használata összetett módon járul hozzá környezeti és társadalmi problémákhoz, amelyeket nem lehet egyenként, széttagolt intézkedésekkel hatékonyan kezelni. 27 Hasonlóképpen az élelmiszer- és egyéb segélyek sokat segíthetnek hátrányos helyzetben lévô családoknak, közösségeknek ugyanakkor nem segítik elô a hozzáférésüket azokhoz az erôforrásokhoz, amelyek kitörési esélyt jelentenének számukra. Így nem megoldják a problémát, hanem csupán átmenetileg a tüneteket kezelik.

16 28 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 3. Tünetkezelés vagy a végsô okok kezelése? 29 Javaslatunk szerint a problémamegoldás fókuszának át kell tolódnia a tünetek kezelésérôl a problémák kiváltó okának kezelésére. Ameddig ez a paradigmaváltás nem történik meg, a szociális és ökológiai problémák csak egyre mélyülnek. Nincs vesztegetni való idônk, nem nyugtathatjuk magunkat a félmegoldások részleteinek kidolgozásával és megvalósításával. Természetesen a fennálló, azonnali megoldást kívánó problémák kezelésére szükség van a tünetkezelés rendszereire is egy átmeneti idôszakban, amelyek képesek megvédeni a kiszolgáltatottabb csoportokat a változások legsúlyosabb hatásaitól. Ha azonban túl sokáig várunk, félô, hogy a környezeti és szociális problémák úgy kényszerítik ki végsô soron a változásokat, hogy nincs már lehetôség és idô a leghátrányosabb helyzetûeket támogató intézkedésekre és zavartalan átmenetre. Ezért nem halogathatjuk tovább a hosszú távú, paradigmaváltást igénylô, valódi megoldások kidolgozását sem. Félmegoldások Ebben a részben olyan megoldásokat mutatunk be, amelyek a tünetkezelés tipikus példái: félmegoldások, amelyek pillanatnyi javulást hoznak, de a problémák mélyen rejlô okait nem képesek befolyásolni. Natura 2000 és természetvédelmi területek megállítható-e a természet pusztulása Európa egyötödén? A Natura 2000 az Európai Unió természetvédelmi hálózata, amely a leginkább veszélyeztetett fajok és élôhelyek megôrzését tûzte ki célul. A Natura 2000 és a nemzeti és egyéb (például nemzetközi egyezmények alá tartózó) védett területek fontos szerepet töltenek be a védett, kihalóban lévô fajok és élôhelyeik megvédésében. Emellett sokszor itt nyílik csak lehetôség a fenntartható területhasználati és gazdálkodási modellek kipróbálására, megvalósítására. A Natura 2000 hálózat uniós szinten a szárazföldi területek 17 18%-át fedi le. Ez hatalmas feladatot jelent adminisztratív, jogi és pénzügyi oldalról, ám természetvédelmi szempontból az is egyértelmû, hogy a fajok és élôhelyek csökkenését nem lehet megállítani a területek kevesebb mint egyötödén, amíg a természetrombolás a maradék négyötöd területen tovább zajlik. A természet sokfélesége, az emberek számára biztosított ökológiai szolgáltatások zavartalansága nem tud fennmaradni rezervátumokba zárva. A biológiai sokféleség fenntartása csak akkor lehetséges, ha a védett területeken kívül is, Európa területeinek számottevô részén fenntartható gazdálkodás valósul meg, megfelelô teret hagyva a természeti folyamatoknak. A Natura 2000 megvalósítása hazánkban is elsôdleges feladat, amelyhez biztosítani kell a ma még hiányzó emberi, anyagi és intézményi feltételeket. Az élôhelyek védelme azonban csak egy eszköze a természetvédelemnek. Természeti, biológiai erôforrásaink a természetvédelmi szakpolitikák feletti, azokon átívelô, horizontális erôforrás- és gazdaságpolitika nélkül hosszú távon pusztulásra vannak ítélve. Ajá nlot t olvasni va lók: Bioüzemanyagok a probléma átterhelése térben és idôben A bioüzemanyagok esete jó példa arra, hogy a tünetkezelés valódi megoldás helyett hogyan vezet a problémák térben és idôben való átterheléséhez. A fosszilis üzemanyagok bioüzemanyagok általi kiváltása jó megoldásnak ígérkezett az éghajlatváltozás megfékezésére, ezért a bioüzemanyagok támogatása nagy lendületet vett ban George W. Bush, az Egyesült Államok akkori elnöke a bioüzemanyagok alkalmazásában jelölte meg a választ az USA kôolajfüggôségére és állami támogatást ígért az iparágnak. Az EU vonatkozó célkitûzése szerint a közlekedési üzemanyag felhasználásban 2020-ig 10%-ra kell emelni a bioüzemanyagok arányát. Azonban a bolygónkon jelenleg megtermelhetô összes cukor, keményítô és olajtartalmú mezôgazdasági alapanyag az összes fosszilis üzemanyag alig több mint 10%-át helyettesíthetné. Amennyiben az egész trópusi égöv természetes élôhelyeit átalakítjuk mezôgazdasági üzemanyag-termelés céljára, úgy a jelenlegi fogyasztás 30%-a lenne kiváltható. 6 A területi korlátok következtében egy idô után egymással vetélkedô felhasználási igények jelennek meg: ugyanazon a területen akarunk élelmiszert, faanyagot és bioüzemanyagot termelni. A területhasználati vetélkedésnek elôször fôként a természetes élôhelyek esnek áldozatul, ezt követi az élelmiszertermelés. A bioüzemanyag-igény már a mostani alacsony célkitûzések idején is jelentôsen hozzájárult élelmiszerárak égbe szökéséhez, ami számos országban élelmiszer-lázadásokhoz vezetett. (További okok voltak: spekuláció, emelkedô üzemanyagárak, kedvezôtlen idôjárás, növekvô igény a hús iránt 6 Magyar Természetvédôk Szövetsége: A jövô energiaforrása? Tévhitek a biomassza-hasznosításról

17 30 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 3. Tünetkezelés vagy a végsô okok kezelése? 31 olyan hatalmas országok részérôl mint India és Kína.) A bioüzemanyagok élelmiszerár-felhajtó hatását az ENSZ, a Világbank és számos más nemzetközi intézmény megerôsítette. Dél-Amerikában már több példa is mutatja, hogy a bioüzemanyag célú beruházások következtében a szegény vidéki lakosságnak el kellett hagynia földjét és korábbi foglalkozását. További kutatások azt bizonyítják, hogy ha számításba vesszük a termelés és szállítás során felhasznált üzemanyagot és mûtrágyát, akkor a bi o- üzemanyagok széndioxid-megtakarítása igen szerény, sôt a mérleg sokszor negatív. A jóhiszemû megoldási szándék a probléma térben és idôben való átterhelését eredményezte, illetve a környezeti probléma részben szociális problémává vált: munkanélküliséget, a lakhatás elveszítését és erôszakos cselekményeket váltott ki. A problémák gyökerének kezelése esetén azonban nem kell a probléma átterhelésétôl tartani. Az energia- és klímaprobléma megoldásának kulcsa, hogy mindenféle erôforrás felhasználását a fenntartható szint alá csökkentsük. Amíg nem tesszük meg a megfelelô lépéseket ennek érdekében, a probléma csak tovább súlyosbodik. A különbözô tünetkezelések újabb szociális és környezeti problémák felbukkanását okozhatják. Ajá nlot t olvasni va lók: A Magyar Természetvédôk Szövetségének kiadványai (www.mtvsz.hu): A jövô energiaforrása? Tévhitek a biomassza-hasznosításról Dr. Gyulai Iván: Biomassza-dilemma Közmunka Gazdasági mentôcsomagok A szociális témákkal foglalkozó szakemberek szerint ma Magyarországon az egyik legnagyobb társadalmi probléma, a szegénység legfôbb oka a munkanélküliség. Ezt az ellátórendszer jelenleg olyan felületi tünetkezeléssel próbálkozik enyhíteni, mint például a segélyek, az adományok, valamint az egyéni szintû szociális munka. Szintén ide tartozik a munkára kötelezés elvárása is a segélyekért cserébe. A segély természetesen fontos azonnali segítség lehet azoknak, akik mélyszegénységben élvén így legalább a napi életben maradásukhoz valamekkora jövedelmet kapnak. De a legális munkaerôpiacon való megjelenés elvárása álságos, hiszen minimum többszázezer munkahely hiányzik. Kutatások sora igazolja, hogy a munkanélküli és segélyen élô emberek nagy arányban dolgoznak a feketegazdaságban. A munkanélküliség tehát nem dologtalanságot és a munkavégzés iránti hajlandóság hiányát jelenti. Mivel azonban a legális munkalehetôségek száma jelentôsen alatta van az aktív korú, munkaképes emberek számának, a társadalom többsége által elfogadott életforma, az öngondoskodás a hivatalos munkaerôpiacon való részvétel formájában nem lehetséges. Ugyanakkor tény: a segélyezés lényegesen olcsóbb, kevesebb közpénzbôl megoldható, mint a közösség számára hasznos munkavégzés legális feltételeinek, a minimális, de tisztes bérezésnek, a munkaszervezésnek, irányításnak a biztosítása. Ezért a munkára kötelezés az érdemi, valódi értéket teremtô munkalehetôségek hiányában nem jelent megoldást, csupán az emberek többségének a munkanélküliségtôl való félelmébôl táplálkozó, a kirekesztett, szegény emberekkel szembeni elôítéletét szolgálja ki jelen formájában. Hosszabb távon is eredményes megoldást az értékteremtô, helyi lakosságot kiszolgáló, megbecsülést érdemlô munkalehetôségek megteremtése jelenthet, amelyek segítséget nyújtanak az önbecsülésüket vesztett, elbizonytalanodott és megfelelô információk hiányában megoldásokat nem találó munkanélküliek számára. Ajá nlot t olvasni va ló: Sorsfordító, sorsformáló elnevezésû munkaerô-piaci program a Dél-Dunántúlon, A 2008-as válság azt mutatja, hogy gazdaságunk ingatag lábakon áll. Az évekig tartó visszaesést a túlzott hitelfelvételek miatt instabillá vált gazdasági háttérfolyamatok indították el. A visszaesés a bankszektort, az építôipart és az autóipart érintette a legérzékenyebben. Az ide bepumpált milliárdokkal sikerült elkerülni, hogy az 1930-as évek nagy világválságához hasonló események robbanjanak ki. Más kérdés, hogy az állami és államközi segélyek végsô soron az adófizetôk pénzébôl kerültek ki, akik egyáltalán nem biztos, hogy adójukkal a fenntarthatatlan és láthatólag nem felelôsségteljesen mûködô iparágakat szerették volna támogatni. Ám egy kirobbanó gazdasági válság annak minden tünetével (bankbetétek elpárolgása, hiperinfláció és zavargások) szintén nem kívánatos esemény, amelyet minden állam próbál legalább rövid távon elkerülni valószínûleg joggal.

18 32 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 3. Tünetkezelés vagy a végsô okok kezelése? 33 Állami beavatkozás és gazdaságélénkítés Az állami beavatkozások ellentmondani látszanak egy újabb szent tehénnek a szabadpiaci verseny elvének, ezért a nyugati világban általában ritkán kerülnek bevetésre. Ha egy szabad kapitalizmust valló állam mégis ilyesmire kényszerül, ezek az állami beavatkozások a gazdasági mentôcsomagokhoz hasonlóan azonnali és középtávú hatást érnek el mármint az állam által üdvösnek tartott irányban. Elvileg ezek az intézkedések az elsôdleges problémákat is orvosolhatnák, ám nem teszik. A politikai döntéshozók ellen felhozható egyik legkomolyabb ellenérv az, hogy ténykedésük négyéves ciklusokra oszlik, és ennél saját (jól? rosszul?) felfogott érdekükben nem szívesen tekintenek távolabbra. A rövid távú döntések elégségesek ugyan az újraválaszthatóság biztosítására, ám sokszor ezzel éppen azokat a rövid távon népszerûtlen intézkedéseket kerülik el, amelyekkel a problémák gyökereit érnék el. Napjainkban is jellemzô magyar példák erre a zöldmezôs beruházások támogatása és a külföldrôl betelepült vállalkozások adókedvezménnyel való támogatása. Ezek között lehetnek a fenntarthatóságot erôsítô gazdasági lépések, ám (például a zöldmezôs beruházások esetében) ugyanúgy a biológiai sokféleség a lokális termelés ellen is hathatnak. Ágazati megoldások Az ágazati megoldások jellemzôje, hogy csak egyféle nézôpontot tartanak szem elôtt, a többi szempont nemhogy nem kerül átgondolásra, de általában még csak fel sem merül. A szektorális gondolkodásra a legjobb példa az állami közigazgatási intézmények széttagoltsága: külön minisztérium foglalkozik a gazdasági, az energetikai, a földhasználati és a pénzügyi kérdésekkel. Nem is csoda, hogy a törvények és rendeletek egymás ellen dolgoznak, nincs összhang, az állami döntéshozói szféra szereplôi pedig egymásra mutogatnak. Sajnos a szegényeket és a természetet képviselô minisztériumok klasszikusan a leggyengébb érdekérvényesítésû intézmények közé tartoznak. Ezzel párhuzamosan a gazdaságot képviselô minisztériumok nagyobb erôvel bírnak. Energiaszegénységet megelôzô programok Az elmúlt években egyre inkább felmerült az energiaszegénység problémája. A rohamosan növekvô energiaárak és a szegénységben élô családok elavult, rossz energetikai hatásfokú eszközeinek, fûtésrendszerüknek, rosszul szigetelt lakásaiknak köszönhetôen az egyébként is alacsony jövedelmû családok védtelenek. Több szervezet is kezdeményezett egymástól függetlenül olyan segítségnyújtást célzó programokat, amelyek a szegénységben élôk életminôségét javítják azáltal, hogy jobb hatásfokú tûzhelyekkel, lakásszigeteléssel segítik ôket. Ezek közül a programok közül kiemelkednek azok, amelyek a legrosszabb helyzetû települések, térségek mindentôl elzárt szegény családjait is célozzák, mint a Környezeti Társadalomkutató Csoport (ESSRG) csôkollektoros fûtésrásegítést és sár-szalmás födémszigetelést megvalósító lakásfelújító kísérlete, valamint az Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület, Megújuló Energiával a Szegénység Ellen Program (MERSZ) tapasztalatai. Míg azonban ezek a programok enyhíthetik a leghátrányosabb csoportok energiaszegénységét, a társadalmon belül egyre növekvô egyenlôtlenség hajtóerôit nem képesek kezelni. Ajá nlot t olvasni va lók: Környezeti Társadalomkutató Csoport MERSZ projekt Valódi megoldások A klímatörvény A klímatörvény egy energiakvótát bevezetô és energiafelhasználást fokozatosan csökkentô program, amely extra adókkal büntetné a túlzott energiahasználatot, illetve úgynevezett kvótapénzzel jutalmazná az energia-megtakarítást. Az állam egy úgynevezett visszatérülô alapban gyûjtött pénzzel kamatmentes kölcsön formájában (nem hitellel) támogatna minden olyan üzleti vagy magán kezdeményezést, amely energia-megtakarítást tesz lehetôvé. A megtakarításokkal összegyûjtött kvótapénz csak környezetbarát termékekre és szolgáltatásokra lenne költhetô ez önmagában is jelentôsen erôsítené a hazai zöld vállalkozásokat és munkahelyeket. A klímatörvény legnagyobb elônye, hogy egyszerre korlátozza a természeti erôforrások felhasználását és élénkíti a helyi gazdaságot. Ám mint minden paradigmaváltó gondolat, a klímatörvény sem váltott ki osztatlan elismerést. Az ipari és energialobbi képviselôi hevesen tiltakoztak a törvénytervezet miatt, és végül a törvénytervezet már megkezdett tárgyalását az országgyûlés 2010 februárjában félbehagyta.

19 34 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? 3. Tünetkezelés vagy a végsô okok kezelése? 35 Java sl at: A klímatörvény mielôbbi elfogadása Ajá nlot t olvasni va lók: Az Magyar Természetvédôk Szövetségének kampányoldala a klímatörvényrôl A Nemzeti Fenntartható Fejlôdés Tanácsának oldala az éghajlatvédelmi törvényrôl Nagyobb integráció az ágazatok között Az elsôdleges okokat kezelô megoldások egyik legfôbb ismérve, hogy minden érintett ágazatnak hosszú távon elfogadható megoldást kínálnak. A szociális és természeti problémákat egymástól elszigetelten kezelô válaszok nagy valószínûséggel csak rontanak a másik ágazat helyzetén, a közös plénumon kialakított megoldási javaslatok azonban képesek egyszerre javítani a különbözô problémákon. Az ágazatköziség nemcsak azt jelenti, hogy a szociális, környezeti és gazdasági szerveknek kell együttmûködnie: az üzleti, az állami és a civil szférának ugyanúgy partnerként kell megjelennie és részt vennie a megoldások kialakításának folyamatában. Java sl atok : Nemzeti fenntarthatósági stratégia megalkotása, amely felette áll az ágazati stratégiáknak és azok számára iránymutatással szolgál Törvények más ágazatokra irányuló hatásvizsgálatainak megerôsítése, az eredmények hatékonyabb figyelembe vétele Ágazatokon átívelô intézmények létrehozása Szociális földprogramok A szociálpolitika rendszerében létezô egyik kifejezetten jó megoldás a szociális földprogram. Az 1992 óta mûködô aktív szociálpolitikai program lényege a jellemzôen kis falvakban élô szegény, jövedelem nélküli családok számára önellátásra való élelmiszertermelés támogatása. A település önkormányzata szociális rendeletében szabályozza, hogy milyen feltételekkel, kik és milyen típusú segítséget kérhetnek. Ez általában képzést, felkészítô programokat, tanácsadást, valamint szaporítóanyagokat, termôföldhasználat lehetôségét, munkaeszközöket, stb. jelent. A programokat helyben maguk az önkormányzatok vagy szociális célú non-profit szervezetek menedzselik. A falu termôföldjén vagy a saját kertjükben dolgozó, alacsony jövedelmû családok életkörülményeit javító programok a helyi termelés, az önellátás bizonyos szintjének elôsegítésével az autonóm települések felé való elmozdulás szép példái is. Több település esetén az érintettek a már helyi piacra való termelésig, illetve szövetkezésig is eljutottak. Ajá nlot t olvasni va ló: Jász-Nagykun-Szolnok Megye ESÉLY Szociális Közalapítványa, mint a szociális földprogramok módszertani intézményének anyagai A helyi termelés, közvetlen kereskedelem elômozdítása Ez a gyakorlat a helyben megtermelt áruk és szolgáltatások közvetlen közelben történô értékesítését jelenti. Jó példa a Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület (SZ ÖVET), amelynek célja a Tisza folyó vízgyûjtôjén élôk megélhetési lehetôségeinek javítása, árvízi és környezeti biztonságának növelése, a Tisza ökológiai értékeinek megôrzése és gyarapítása, hogy a táj lakói jó életminôségben és biztonságban élhessenek. A szövetség olyan gazdálkodási mintákat kíván elterjeszteni, melyek megvalósítják ember és folyó fenntartható együttélését. A SZÖVET sikeresen vitte át 2010-ben és a helyi termelôket és a közvetlen kereskedelmet helyzetbe hozó törvénymódosítási javaslatait. 7 Emellett leginkább a meggymentési akciójukról lettek híresek, amikor Budapesten adták el a Tisza mellett megtermelt meggyet, amelyet a nagykereskedôk mélyen a termelôi önköltségi ár alatt akartak átvenni a termelôktôl. A 2009-ben indított Élô Tisza Védjegyet azzal a céllal indították, hogy a minôségi, fenntartható, magyar áruk piacra jutását segítsék. 7 Felpörgetheti a vidéki gazdaságot az új kistermelôi rendelet ápr. 27.

20 36 EGY IRÁNYBA NÉZÜNK, DE VAjON UGyANAZT LÁTJUK-e? A jó megoldások és jó gyakorlatok ellenôrzô listája 37 Ajá nlot t olvasni va lók: Szövetség az Élô Tiszáért Egyesület (SZÖVET) Élô Tisza Védjegy és Tájtermék Tudatformálás: kezdjük az alapoknál, avagy az értékrendre való hatás Az ökológiai és társadalmi problémák mögött rejlô hajtóerôk végsô soron a társadalmi értékrendben gyökereznek, hiszen értékrendünk határozza meg embertársainkhoz és a természeti környezethez fûzôdô viszonyunkat. Befolyásolja az oktatási rendszer, az adórendszer, a kereskedelmi megállapodások vagy a jogi szabályozások kialakítását az intézményi hajtóerôk szintjén. Mindez természetesen meghatározza a strukturális hajtóerôk kialakulását is, mint a településstruktúra, az infrastrukturális fejlesztések vagy a termelési rendszerek. Ezért elsôdleges fontosságú a problémákat az értékrend szintjén kezelni. A fejlôdés és jólét fogalmainak újradefiniálása nélkülözhetetlen az értékrendszer megváltoztatáshoz, amelyben a gazdasági növekedés és a fogyasztás központi szerepe helyett az értékek kiegyensúlyozottságára kell törekedni. Ehhez azonban széles körû társadalmi párbeszéd szükséges mind a civil szervezetek, mind a politikai döntéshozók aktív részvételével. A jó megoldások és jó gyakorlatok ellenôrzô listája 1. A megoldás a hajtóerôk szintjén hat-e? 2. Értékeket követ-e? 3. Kezdeményezô-e? 4. Bemenet vagy kimenet oldali? 5. Nem sérti-e más ágazatok érdekeit? 1. A megoldás a hajtóerôk szintjén hat-e? A DPSIR modellt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) alkotta meg. A betûszó az angol kifejezésekbôl áll össze: drivers (hajtóerôk), pressures (terhelés), state (állapot), impacts (hatások), responses (válaszok). A modell a környezeti problémák okainak és társadalmi hatásainak leírására szolgáló keretrendszer, egyben nagyszerû eszköz a megoldások elemzésére, ha el kívánjuk dönteni, hogy egy intézkedés valóban az elsôdleges okokat célozza-e, vagy csak tüneti kezelést nyújt. Hajtőerők (stratégiák, politikák) pl. fosszilis tüzelőanyagok használata Terhelés (a tevékenységekből származó ráhatások) pl. szennyezésa 6. ábra A környezeti problémák a DPSIR modellben Java sl at: Széles körû társadalmi párbeszéd indítása a fejlôdés és jólét fogalmának újradefiniálásáról Válasz (társadalmi) pl. energiaadó Állapot pl. klímaváltozás Hatás (társadalmi) pl. kevesebb mezőgazdasági termék

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2013. július 10. Kell-e finanszírozni a biológia sokféleséget? Nem, mert az erre fordított pénz

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében - visszatekintés -

Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében - visszatekintés - Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében - visszatekintés - Megvalósítók Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Pro Europa Liga Inspiráció Egyesület Kárpátokért

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot

Részletesebben

Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék

Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék A NÉS-2 társadalmigazdasági hatásvizsgálata Péterné Dr. Baranyi Rita, Egyetemi adjunktus BME Környezetgazdaságtan Tanszék Kutatás területei Társadalmi-gazdasági szempontrendszer alapján történő elemzés

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat)

Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata. az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről. (javaslat) Az Országgyűlés... 2009./ (...) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről (javaslat) Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a) az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum A jól-lét mérése Lorem Ipsum Dr. Koós Bálint Dr. Nagy Gábor: A jól-lét mérése és modellezési lehetőségei a hazai és nemzetközi szakirodalom és a most folyó TÁMOP kutatás tükrében TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben