Művelés alól kivett területek. Alrészletenkénti nyilvántartás. Művelési ágak

Átírás

1 Művelés alól kivett területek Belterületen az állandó jellegű épülettel beépített földrészletet művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. Ugyancsak művelés alól kivett területként tartjuk nyilván az építési telkeket és az egyéb beépítetlen földrészleteket. Az 1 ha-t meghaladó területű földrészleten, ha azon üzemszerű mezőgazdasági művelés folyik, a tényleges művelési ágat tüntetjük fel. 1 Külterületen az állandó jellegű lakó- vagy üdülőépülettel beépített földrészletet, ha területe nem éri el a 800 m2-t, művelés aló kivett területként tartjuk nyilván. A 800 m2-t elérő vagy azt meghaladó területű, mezőgazdaságilag művelt földrészleten levő épületet ahhoz a művelési ághoz kapcsoljuk, amelyen az épület áll. Ha az épület területe a 36 m2 t meghaladja, a tulajdonos kérheti az épület és a hozzá tartozó udvar művelés alól kivett területté nyilvánítását. 2 Alrészletenkénti nyilvántartás A település belterületén az egy hektárt meghaladó földrészleten és a külterületen valamennyi földrészleten belül a különböző művelési ágak területét, továbbá a művelés alól kivett területet alrészletként kell nyilvántartani, ha azok nagysága legalább - szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, fásított terület és halastó művelési ágnál és a művelés alól kivett területnél a Szántó Művelési ágak Szántó művelési ágban tartják nyilván azt a területet, amely általában szántóföldi művelés alatt áll, attól függetlenül, hogy ideiglenesen parlagon hagyják. 2. Rét (R) Fűtermését rendszeresen kaszálják, esetenként, pl. aszályos időszakban legeltetik. m2, az erdő művelési ágnál 1500 m Legelő (L) Fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják. Nem változtatja meg a legelő művelési ágát, ha esetenként kaszálják (csapadékos időjárás esetén). Legelőként tartják nyilván azokat a füves területeket, amelyeket nem legeltetnek rendszeresen, de egyéb mezőgazdasági célra sem hasznosítanak. 4. Szőlő ($) Főnövény a szőlő. Nem változtat a művelési ágon, ha a sorközökben zöldtrágyanövényt termesztenek. A nagyüzemi szőlők telepítésének főirányát a nyilvántartási térképen feltüntetjük Kert (K) Kert művelési ágban tartják nyilván a zöldséggel, virággal esetleg gyümölcsfával, szőlővel vegyesen is hasznosított területet. 6. Gyümölcsös (Gy) Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcsbokor. Gyümölcsösnek minősülnek a legalább két gyümölcsfasorból álló pászták, valamint a gyümölcsfaiskolák alanytelepei. Az egy gyümölcsfasor által elfoglalt területeket abban a művelési ágban tartják nyilván, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, 6 akkor ilyen területként kell nyilvántartani. 1

2 7. Nádas (N) Nádas művelési ágban tartják nyilván azt a területet, amelyen ipari, építési vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem. A mély fekvésű, vizenyős területeket, amelyeken nád és gyékény csak szórványosan fordul elő, művelés alól kivett területnek minősítik (mocsár). 8. Erdő (E) A három vagy kevesebb sorból álló fasorok által elfoglalt területeket abban a művelési ágban tartják nyilván, amelyen a fasor áll. Erdő művelési ágban kell nyilvántartani az 1500 m2-t elérő vagy azt meghaladó nagyságú alábbi területeket: Pl: az erdő jellegű faállománnyal borított területeket, a faállománnyal átmenetileg nem borított területeket, amelyeken erdő-felújítási előkészítő munka folyik, a faállománnyal körülzárt tisztásokat, amelyek más műveléssel gazdaságosan nem hasznosíthatók, az erdészeti csemetekerteket, a külterületi parkokat arborétumokat,stb Fásított terület Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a 400 m2-t elérő, 1500 m2-nél kisebb kiterjedésű erdő (facsoport) által elfoglalt területet. 10. Halastó Halastó művelési ágban tartják nyilván azokat a területeket, amelyeket haltenyésztésre használnak. Ide tartoznak a haltenyésztésre szolgáló mesterséges tó és tartozékai: a teleltető és ivadéknevelő tó, a tápés levezető csatornák, gátak és a kiszolgáló épületek területei Művelés alól kivett terület (kivett) Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló, ill. az arra alkalmatlan területeket. Ezek lehetnek a településsel, termeléssel és szolgáltatással, közlekedéssel és hírközléssel, vízgazdálkodással, honvédelemmel és rendészettel kapcsolatban kivett területek. 10 Területek és mértékegységek Az ingatlan nyilvántartásban a felméréssel meghatározott területeket méterrendszerben, (ha, m2) m2-re kerekítve kell feltüntetni. Ezek az adatok vonatkozhatnak a földrészletek, alrészletek (művelési ágak), alosztályok (különböző minőségű foltok) és az egyéb önálló ingatlanok területére. 11 Folytatása az előző diához kapcsolódóan A hosszak átszámításához az 1 m = öl, 1 öl = 1, m állandókat, a területi adatok átszámításához pedig az 1 m2 = 0, négyszögöl, 1 négyszögöl = 3, m2, 1 ha = 1, kh, 1 ha = m2, 1 kh = 1600 négyszögöl állandókat használjuk. 12 2

3 A termőföld értékelése A földadókataszter létrehozása idején a földek tiszta hozadékát az átlagos terméseredmények és terményárak, valamint az átlagos termelési költségek figyelembevételével számították. A tiszta hozadék, ill. a kataszteri tisztajövedelem megállapítása érdekében az egyes földrészleteket minőségük, hozadékképességük szerint rangsorolták. 13 Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító adatait. 14 Közhitelesség Az ingatlan-nyilvántartás ha törvény kivételt nem tesz a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy ezek fennállásáról nem tudott. A földhivatal minden egyes tulajdoni lapra kerülő bejegyzésről határozatot hoz, és a határozatot tértivevényesen megküldi az ingatlantulajdonosnak a földhivatalnál bejelentett 15 lakcímére. Az ellenkező bizonyításáig az ingatlannyilvántartásba bejegyzett jogról illetve feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll és az az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tényekkel és jogokkal szemben a bizonyítás azt terheli (bizonyítási teher), aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. A tulajdoni lapon feltüntetett adatok például a földrészlet területe, azok másodlagos jellege miatt nem tartoznak a közhitelesség körébe. 16 Községen (városon, városi kerületen) belül az ingatlan-nyilvántartás vezetése fekvésenkénti (belterület, külterület, zártkert /különleges külterület/) csoportosításban történik. Egy adott településen belül az ingatlanok nyilvántartása célszerűségi okokból több különálló részből áll. 17 Írásbeli alapnyilvántartások tulajdoni lap földkönyv Rajzi alapnyilvántartások ingatlan-nyilvántartási térkép talajosztályozási térkép az egyéb önálló ingatlanok alaprajzai szolgalmi jog vázrajzok. Kiegészítő részek irattár segédletek iktatókönyv névmutató helyrajziszám mutató 18 3

4 Tulajdoni lap Számítógépen kezelt tulajdoni lapon tartja nyilván a földhivatal egy adott ingatlan adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat, és jogilag jelentős tényeket. Az ingatlanok azonosítása helyrajzi számmal történik településenként, azon belül fekvésenként. Minden ingatlan adatait külön tulajdoni lapon tartják nyilván. A tulajdoni lapokat sorszámmal látják el. A tulajdoni lap három részből áll, melyet római számokkal jelölünk (I-II-III. rész). A tulajdoni lapokat községenként egytől kezdődően sorszámozták. A számítógépes ingatlannyilvántartásban a tulajdoni lap száma az ingatlan helyrajzi számával egyezik meg =com_content&task=view&id=23&itemid= om_content&task=view&id= Mit találunk az I. részben? Az ingatlan természetbeni állapotára vonatkozó számszerűsíthető és leíró adatokat, valamint az ingatlannal kapcsolatos, de a mindenkori tulajdonostól független jogosultságokat és kötelezettségeket. Az ingatlan számszerűsíthető adatait általában helyszíni eljárás (felmérés, földminősítés) során határozzák meg. 23 A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza: a település neve, az ingatlan címe helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület) az ingatlan területe (m2-ben) művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.) mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték) az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.) telki szolgalmi és földhasználati jog 24 4

5 A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza tulajdonjog állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve vagyonkezelői jogot gyakorló neve Tartalmazza a szerzés jogcímét, a bejegyzés rangsorát és a tulajdoni hányadot. Az egyes bejegyzések folyamatos sorszámot kapnak. Változás esetén a megváltozott bejegyzést úgy húzzák át, hogy továbbra is olvasható maradjon. Az utalás a változásokra rovatban feltüntetik annak a bejegyzésnek a sorszámát, 25 amely a változás eredményeként keletkezett. A III. rész Tartalmazza az ingatlanra vonatkozó olyan további jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek feltüntetését az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok elrendelik vagy megengedik. Változás esetén a megszűnt bejegyzést itt is úgy húzzák át, hogy olvasható maradjon és az utalás a változásokra rovatot is a II. résznél ismertetett módon töltik ki. 26 A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait: földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog elő-, visszavásárlási, vételi jog tartási és életjáradéki jog jelzálogjog, végrehajtási jog 27 továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tényeket, mint például a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye elidegenítési és terhelési tilalom ranghely fenntartás ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye tartós környezetkárosodás épület létesítésének vagy lebontásának ténye. 28 A számítógépes ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lap részeit egymás utáni sorrendben nyomtatják ki. =com_content&task=view&id=53&itemid=

6 Földkönyv Okirattár Településenként (annak egészére, vagy egy részére) tartalmazza az ingatlanok leíró adatait (tk. Tulajdoni lap I. rész) (A földkönyv két részből áll. Az I. rész a földrészletek, a II. rész az egyéb önálló ingatlanok adatait tartalmazza. A földkönyv I. része belterületi, zártkerti és külterületi csoportosításban, a helyrajzi számok növekvő sorrendjében tartalmazza a község valamennyi földrészletének a tulajdoni lap I. részén is szereplő adatait: terület, művelési ág, kataszteri tisztajövedelem, postai cím stb. A földkönyv I. részének végösszege művelési ágak szerinti részletezéssel adja a község teljes földterületét és kataszteri tisztajövedelmét. A földkönyv II. része szintén belterületi, zártkerti és külterületi csoportosításban, a helyrajzi számok növekvő sorrendjében az egyéb önálló ingatlanoknak a tulajdoni lap I. részén is szereplő adatait tartalmazza: postai cím (utca, házszám, emelet, ajtó), az ingatlan megnevezése (öröklakás, üzlethelyiség) stb. A földkönyv számítógéppel készül a tulajdoni lap I. részével azonos adatállományból, így azzal teljes összhangban van.) Az okirattár a bejegyzés alapjául szolgáló - az ügyfél vagy képviselője által benyújtott - iratokat, azok hitelesített másolatát, illetve az ügyben keletkezett valamennyi iratot tartalmazza Ingatlan nyilvántartási eljárás Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. Kérelem A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani Kötelező jogi képviselet A földhivatal csak a kérelemben foglaltak alapján járhat el, ezért fontos a kérelem pontos kitöltése. A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat (2db eredeti és 1db másolati példányban), és az ügytől függő egyéb mellékleteket. 35 A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselő lehet az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, jogtanácsos, illetve a fél képviseletében eljáró közjegyző. 36 6

7 Bejegyzés alapjául szolgáló okirat Ha a kérelemmel együtt az okiratot nem nyújtják be, úgy a kérelmet a földhivatalnak hiánypótlási felhívás kiadása nélkül el kell utasítania. 37 Adatváltozás bejelentése A változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül be kel jelenteni az ingatlan határvonalában, az ingatlan területében, a földrészlet művelési ágában, a föld minőségében bekövetkezett változást, illetve köteles bejelenteni a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult magánszemély szintén a fenti határidőn belül köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) megváltozását is. A bejelentéshez szükséges lehet a változást igazoló okirat pl. személyi igazolvány, cégbírósági végzés stb. 38 Széljegyzés Ügyintézési határidő Tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra. A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja. A földhivatal 5 napon belül értesíti az eljárás megindításáról azt az ügyfelet, akinek az ingatlannyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoga törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. A földhivatal az értesítést az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett lakcímre/székhelyre küldi. A földhivatalnak az érdemi határozatot a beadvány ha annak hiányossága nincs és az elintézését nem akadályozza semmi földhivatalhoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghozni. Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot 90 napon belül kell meghozni Soron kívüli ügyintézés A beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha a körzeti földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi Beadványok intézése A beadványokat a földhivatalnak az iktatószámok sorrendjében, a benyújtásuk időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintéznie. Az egyidejűleg (egy napon) érkezett beadványok elintézésének sorrendjét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg

8 Hiánypótlás Ha a kérelemnek, mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a hiány pótlására adott határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. Ezt a határidőt az ügyfél kérelmére még 15 nappal meg lehet hosszabbítani (indokolt esetben). A kivételeket (mikor nincs helye hiánypótlásnak) törvény sorolja fel. 43 Eljárás felfüggesztése Az eljárás akkor függeszthető fel, ha az okirat valódiságát az aláíró felek valamelyike vitatja, illetve ha az okirat jogszerűsége, a jog vagy tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. Ez esetben az eljárás felfüggesztésének feltétele annak az igazolása, hogy az okirat érvénytelenségének megállapítása iránt a polgári pert megindították. Igazolásként a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példánya vagy annak hiteles másolata fogadható el. Az eljárás felfüggesztéséről a földhivatal végzéssel dönt 44 Fellebbezés A körzeti földhivatal határozata ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül, végzése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Az az érdekelt, akinek a körzeti földhivatal döntését bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő fellebbezést. 45 A körzeti földhivatal a fellebbezés alapján felülvizsgálja a döntését. A vizsgálat eredményeként lehetősége van arra, hogy határozatát a fellebbezés érkezésétől számított 8 napon belül saját hatáskörben eljárva kijavítsa, kiegészítse, jogszabálysértő döntését módosítsa vagy visszavonja. Elutasító döntés esetén, ha a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg pótolják az alaphatározatban megjelölt hiányosságokat, a beadványt új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni 46 Bírósági jogorvoslati kérelem Ha a körzeti földhivatalnak a saját hatáskörben történő intézkedésre lehetősége nincs, úgy a fellebbezést az ügy irataival együtt fel kell terjesztenie a megyei földhivatalhoz elbírálás céljából. A megyei földhivatalnak a fellebbezés felterjesztésétől számított 30 napon belül kell a fellebbezést elbírálnia. A megyei földhivatal a fellebbezéssel támadott döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a körzeti földhivatalt új eljárásra utasítja. A megyei földhivatal döntését a körzeti földhivatal kézbesíti. A kézbesítést megelőzően ha ez a megyei földhivatal döntése miatt szükséges a körzeti földhivatal a szükséges bejegyzést elvégzi 47 A bírósági jogorvoslati kérelmet a megyei földhivatal (megyei kormányhivatalok ingatlanügyi szakigazgatási szerve) által hozott határozat ellen lehet benyújtani a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljáró körzeti földhivatalnál. Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatal határozatát bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet. 48 8

9 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban vagyoni értékű jognak kell tekinteni: földhasználati jog haszonélvezeti jog használat joga lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog vagyonkezelői jog Földvédelem A termőföld védelméről szóló évi CXXIX. Törvény ( módosítás ) 49 Földhivatalok földvédelmi, földminősítési és földhasználati osztályának fő feladatai: a termőföld minősítése, védelme, a termőföld rendeltetésszerű használatától eltérő, más célú hasznosítás engedélyezése, az engedély nélküli hasznosítás felderítése és szankcionálása. Körzeti Földhivataloknál: Más célú hasznosításra vonatkozó kérelmek (végleges, vagy időleges). Új művelési ág megállapítására vonatkozó kérelmek. Külterületi földek belterületbe vonásával kapcsolatos kérelmek. Szükség szerinti adatszolgáltatás A termőföld hasznosítása, védelme Törvény hasznosítási kötelezettséget ír elő, mely alapján a használó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. A hasznosítási kötelezettségek betartását a földhivatal határszemle keretében rendszeresen ellenőrzi. 53 A termőföld művelési ágának megfelelő hasznosításától időlegesen vagy véglegesen eltérni a területileg illetékes földhivatal engedélyével lehet (más célú hasznosítás). Amennyiben a más célú hasznosítás iránti kérelem több földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldre vonatkozik, a kérelmet a megyei földhivatal (megyei kormányhivatalok ingatlanügyi szakigazgatási szerv bírálja el. 54 9

10 Más célú hasznosítás engedélyezése A termőföld más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen, elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Földvédelmi járulék mértéke A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Végleges kivonás esetén a járulék = Kivonandó terület Ak értéke x a minőségi osztálytól és művelési ágtól függő állandóval Földvédelmi bírság mértéke Földvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki neki felróhatóan a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja, mértéke: AK érték ezerszerese az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlannyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, vagy a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá, mértéke: ha a visszaállítás egy osztállyal gyengébb, akkor a két osztály földvédelmi járulékának különbözetének háromszoros szorzata; két osztálynál gyengébb esetén a nyilvántartott osztály földvédelmi járulékának háromszorosa a természetvédelmi oltalom alatt álló terület művelési ágát engedély nélkül vagy attól eltérően változtatja meg, mértéke: helyreállítás esetén az AK érték ezerszerese; helyreállítás alóli felmentés esetén az AK érték háromezerszerese a termőföldet engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően hasznosítja más célra. mértéke: a földvédelmi járulék háromszorosa 57 A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető. A határidőre meg nem fizetett földvédelmi járulék és földvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A földvédelmi bírság ismételten kiszabható. 58 Művelési ág megváltoztatása A termőföld művelési ágának megváltozását be kell jelenteni a földhivatalnak. Természetvédelmi oltalom alatt álló termőföld művelési ágának megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni, s azt a művelési ág megváltoztatásának földhivatalhoz történő bejelentéséhez csatolni kell. 59 Parlagfű elleni védekezés A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágzását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani

11 Földminősítés A földminősítés az az eljárás, amelynek során a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) megállapításra kerül. A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással kell megállapítani. Földhasználati ügyek 61 Földhasználat bejelentése A földhivatal az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról önálló nyilvántartást vezet, amelynek alapja a közhiteles ingatlan-nyilvántartás. Aki szerződés alapján termőföldet használ, a termőföld saját tulajdonában vagy közeli hozzátartozója tulajdonában vagy más jogcímen rendelkezése alatt áll, és annak területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja, köteles a szerződést annak megkötésétől számított harminc napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani. Erdő művelési ágú földrészletek használatát nem kell bejelenteni a földhivatalhoz. 63 A földhasználati nyilvántartás tartalma a földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti helyrajzi száma, alrészlet, hektárban a terület nagysága, aranykoronában a termőföld értéke, a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek használójának nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét), magánszemély földhasználó természetes személyazonosító adatait, a használat jogcímét (haszonbérlet, feles bérlet, szívességi földhasználat, részművelés), határozott időre kötött szerződés esetén a használat időtartamát. 64 Földhasználati bejelentés elmulasztása, bírság A földhasználati szerződés bejelentésének elmulasztása a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A szerződés benyújtását, illetve a bejelentést elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, aminek mértéke a földvédelmi bírság kétszereséig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. A MePAR Forrás:

12 ORTOFOTÓ: "megfelelő pontosságú méretek és területek meghatározására alkalmas, térképszerűen átdolgozott légifelvétel naprakész könnyű rajta tájékozódni művelési módok könnyen elkülöníthetők táblák határai, a talajművelés iránya abszolút pontossága jelentős A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) az agrártámogatások eljárásainak kizárólagos országos földterület-azonosító rendszere. Kizárólagos abban az értelemben, hogy a földterülethez kapcsolódó részben vagy egészben európai uniós támogatások igénylése során csak ennek az azonosítási rendszernek az adatait lehet használni. Az ilyen jellegű támogatások igénylésekor semmiféle más nyilvántartás (pl. az ingatlan-nyilvántartás) adatait a MePAR adataival szemben nem lehet figyelembe venni, legyenek azok a mezőgazdasági táblák elhelyezkedésére, azonosító számára, vagy éppen a tábla területére vonatkozó adatok. 69 A MePAR-t a kérelmezéskor maguk a gazdaságok, a kérelemkezelés és az ellenőrzés során pedig a hivatal használja, tehát a MePAR használatát a gazdálkodóknak is meg kell ismerniük. 70 A 2004-es támogatási évtől a MePAR biztosítja a földterülethez kapcsolódó támogatások alapját képező mezőgazdasági táblák helyének egyértelmű azonosítását, valamint adataival segíti területük egyszerű és pontos megadását. MEZŐGAZDASÁGI PARCELLA (mezőgazdasági tábla) FIZIKAI BLOKK

13 Mi a mezőgazdasági tábla? A mezőgazdasági tábla (más néven mezőgazdasági parcella) egy olyan összefüggő mezőgazdasági földterület, amelyen egyetlen termelő egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) termeszt. (A táblaképzés szempontjából egyetlen növényfajnak tekintjük a kevert vetést, a pihentetett terület növényborítását és a mezőgazdasági területek erdősítési programjában résztvevő területek erdőállományát is.) Külön kell feltüntetni a kukorica, silókukorica és vetőmag-kukorica táblákat.) 73 A mezőgazdasági tábla a földterülethez kapcsolódó támogatások esetében az azonosított alapegység. Ez azt jelenti, hogy minden gazdálkodónak a támogatási kérelem egy-egy sorában a mezőgazdasági parcellákat kell feltüntetni. 74 Fizikai blokk A föld használójához, megművelőjéhez kötődik, nem pedig a tulajdonoshoz. A ténylegesen művelt terület alapján határozható csak meg, tehát területébe nem számítható bele pl. a művelt terület és az út közötti nem hasznosított terület. 75 A mezőgazdasági tábla viszonyítási kerete a fizikai blokk, ami a tábláknál nagyobb egység. Ennek oka, hogy hazánkban az egyes földterületek használói, a művelt növény, illetve a művelés határai sok területen évente váltakoznak, így a táblánkénti nyilvántartás elképzelhetetlen, hiszen ezeket a változásokat folyamatosan nyomon kellene követni 76 A fizikai blokk a mezőgazdasági művelés szempontjából időben állandó, a terepen azonosítható határokkal (pl.: utak, vasutak, csatorna, töltés, erdőszél stb.) rendelkezik, és többnyire azonos típusú művelés alatt lévő földterület (pl: szántó, gyep, ültetvény, erdő stb). Egy fizikai blokkban általában több mezőgazdasági tábla van, és területét több gazdálkodó is művelheti. 77 A blokkok országosan egyedi azonosítóval vannak ellátva, melynek segítségével azonnal kideríthető az összes olyan adat, ami egy blokkra vonatkozik (pl. hol helyezkedik el, mekkora a területe, stb.)

14 A fizikai blokkon belül a különböző mezőgazdasági művelések (pl: szántó, gyep, ültetvény, erdő, halastó, mozaikos művelés stb.), valamint a beépített és infrastruktúrának használt területek vannak elkülönítve. A blokk és belső, elkülönített részei határainak rögzítése korszerű eljárásokkal (légi- és űrfelvételek feldolgozásával) és helyszíni adatfelvételezéssel történt. Állattenyésztési igazgatás 1993.évi CXIV.törvény módosította évi LXXIV. törvény,majd a évi XVI. törvény rendeletek Az állattenyésztés jogi szabályozásának célja: Magas színvonalú tenyésztő tevékenység folytatásának elősegítése. Az állatok tenyész- és haszonértékének, genetikai sokféleségének megőrzése, növelése. Az alkalmazott tenyésztési módszerek feleljenek meg a környezet- és természetvédelmi, állatvédelmi, közegészségügyi, piaci, valamint állategészségügyi követelményeknek. Javuljon az előállított állati termék minősége, az előállítás gazdaságossága és versenyképessége. A törvény hatálya (mire terjed ki?) 2013-tól! csincsilla, eb, mézelő méh, ponty Szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés, baromfi, házinyúl és prémes állat, méh, hal, és az egyéb állatok gazdasági célú tenyész- és haszonérték-növelő köztenyésztésére, valamint a vadászható vadfajok zárttéri, élelmiszer-termelési célú tenyésztésére; egyéb állat gazdasági haszonszerzés céljából történő tenyésztésére; Ilyen állat tenyésztésével, tenyészállat és szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával és felhasználásával foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra. Génmegőrzés (nemzeti értéket képviselő fajták) Az állattenyésztési törvény év végi módosítása és a végrehajtására kiadott 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állattenyésztési hatósági feladatokat a Hivatalhoz telepítette. (Jelenleg NÉBIH). Tenyészállat és szaporítóanyag használat Apaállat: tenyészállatként azonosítható, eredete igazolható, elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programja minősíti annak. Tenyészállat: olyan azonosító számmal, vagy jellel ellátott és nyilvántartott állat, amely egyedileg, vagy az állatcsoport részeként azonosítható

15 Tenyésztésszervezés Az állattenyésztés irányításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat ellátják: a minisztérium, a tenyésztési hatóság és az elismert tenyésztő szervezetek zakteruletek/allattenyesztes/kozerdeku 85 Az állattenyésztési szakterületi igazgatás tevékenysége Az állattenyésztés-szervezési feladatai keretében: 86 I. II. Országos állattenyésztési adatbankot hoz létre és tart fenn, ellátja az adatok tárolását és feldolgozását, multifunkcionális adatokat biztosít a szelekciós munkához, a tenyésztési és igazgatási döntésekhez. Pl. 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet 119/2007. (X.18.) FVM rendelet 4/2009. (I. 16.) FVM rendelet ( 2467&articleID=13629&ctag=articlelist& iid=1 ) 87 Az állategészségügyi hatósággal együttműködve kialakítja és működteti az állatok egységes azonosítási és nyilvántartási rendszerét (ENAR), valamint ezzel összhangban működteti az Országos Vágóállat Minősítési Rendszert (OVMR). 88 Az Európai Bizottság honlapján érhetők el az egyes haszonállat fajok jelölésével, nyilvántartásával, az ezekkel kapcsolatos eszközökről szóló közösségi jogszabályok, és az egyes országok e téren egymással történő kommunikációjának dokumentumai. A honlapon az állatfajok angol neveire (bovine, porcine, ovine and caprine stb.) kattintással lehet eljutni az adott fajhoz kapcsolódó információkhoz. Az egyes állatfajokra az eltérő sajátosságoknak megfelelően történt meg a rendszerek kiépítése. A szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske fajok esetében a számítógépes rendszer üzemeltetését mind a tenyészetek, mind az egyedek és az állat mozgások tekintetében a NÉBIH Központ Állattenyésztési Igazgatóság végzi

16 TIR A Tenyészet Információs Rendszer (továbbiakban TIR) a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X.18.) FVM rendelet szerint, az alább felsorolt állatfajokat tartó tenyészeteket tartja nyilván: 91 a) szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény (a továbbiakban együtt: szarvasmarha); b) lófélék: ló, szamár, öszvér; c) sertés, beleértve a vaddisznót is; d) juh és kecske; e) baromfi és egyéb madárfajok (a továbbiakban együtt: baromfi): házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, galamb, fácán, fogoly, fürj, laposmellű futómadár (strucc, emu); f) házi nyúl; g) prémesállat-fajok: csincsilla, nutria, angóranyúl, sarki- és ezüstróka, nyérc, görény; h) halfajok; i) méh; j) egyéb vadászható vadfajok; 92 Figyelem! Önálló feladat ráadásul mindenki szabadon választ a zh-ra kéretik áttekinteni! III. Teljesítményvizsgálatokat és ellenőrző teszteket végez saját tesztállomásain, teljesítményvizsgálati megbízásokat ad ki. Közzéteszi a teljesítményvizsgálatok eredményét NEM. Bárki végezheti? esitmenyvizsgalatikodex2013_0.pdf Összességében A teljesítményvizsgálat igen szigorúan szabályozott és ellenőrzött rendszer minden gazdasági állatfaj esetében!

17 IV. + V. Végzi az állami tulajdonú apaállatokkal való gazdálkodást a tenyészmének és az őshonos állatfajták esetében. Irányítja és ellenőrzi az őshonos és védett fajták fenntartását, óvja a hungarikumok eredetét. 97 Őshonos állatfajták 4/2007 (I.18) FVM-KvVM rendelet a védett és őshonos, valamit a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köréről 93/2008. (VII. 24.) FVM rendelet a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták támogatásának részletes feltételeiről 74/2011. (VII.29.) VM rendelet a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták támogatásának részletes feltételeiről szóló 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet módosításáról 98 Védett és őshonos mezőgazdasági állatfajták: magyar szürke szarvasmarha; magyar bivaly; magyar parlagi szamár; szőke,- fecskehasú, és vörös mangalica; fehér hortobágyi racka, gyimesi racka, cigája, cikta juh; magyar kecske; sárga magyar, kendermagos magyar, fehér magyar, fogoly színű magyar, fehér-, fekete,- kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk; magyar parlagi gyöngytyúk; fodros tollú magyar lúd, magyar lúd; tarka-, fehér magyar kacsa ; bronzpulyka, rézpulyka; magyar óriás nyúl. Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták: magyartarka szarvasmarha; gidrán, hucul, kisbéri félvér, lipicai, furioso-north star, nóniusz, shagya arab ló; nyurga ponty, 99 tőponty. VI. Együttműködik a nemzetközi szakmai szervezetekkel, az Európai Unió munkacsoportjaival és biztosítja a nemzeti képviseletet Az állattenyésztés-igazgatási feladatai keretében: Tenyésztő szervezeteket és fajtát ismer el, engedélyeket ad ki, felülvizsgálatokat tart, fajtaelismerésre-irányuló vizsgálatokat végez;

18 2. Tenyésztési adatot, teljesítményvizsgálati eredményt, törzskönyvet, tenyésztési főkönyvet hitelesít, tenyészet azonosítót ad ki; Tenyésztési főkönyv Az elismert tenyésztési szervezet által vezetett - a Tenyésztési Hatóság által hitelesített - közokirat, amely az elismert vagy elismerésre bejelentett keresztezési program tenyészállatai tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál Törzskönyv az elismert tenyésztő szervezet által vezetett - a Tenyésztési Hatóság által hitelesített - közokirat, amely az elismert vagy elismerésre bejelentett fajtájú fajtatiszta tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. gram/torzskonyvezesiszabalyzat.htm 3. Ellátja a vágóállatok vágás utáni minősítésével kapcsolatos hatósági felügyeletet, engedélyeket ad ki, nyilvántartást vezet; s/file/eb ed/vagohid.pdf 119/2009. (IX. 10.) FVM rendelet a vágóállatok vágás utáni minõsítésérõl szóló 75/2003. (VII. 4.) FVM rendelet módosításáról Nyilvántartást nyilvántartás vezet az engedélyhez kötött tevékenységekről, az elismert fajtákról, hibridekről, keresztezési programokról, tenyésztő szervezetekről

19 a Hatósági feladatok szerinti csoportosítás Engedélyezi: a mesterséges termékenyítő állomások üzemeltetését, az apaállatok felhasználását szaporítóanyag előállításra; embrióátültető állomás üzemeltetését; baromfi és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep üzemeltetését; a vágóhídi minősítő helyek, a minősítő szervezetek és a minősítők működését b Ellenőrzi: az állattenyésztési törvény rendelkezéseinek betartását, a tenyésztő-szervezetek szakmai tevékenységét, az engedélyköteles tevékenységeket és az adatszolgáltatási kötelezettség betartását, a tenyésztési hozzájárulás befizetését; a tenyészállatok és szaporítóanyagok nemzetközi forgalmát; a vágott-test minősítés szabályos végrehajtását, az osztályba sorolást a vágóhidakon és a kereskedelmi forgalomban; az állatok származását, dokumentációs úton és molekuláris genetikai (DNS) tesztekkel; a vágás utáni minősítési tevékenységet. 111 Felülvizsgálja: c az elismert tenyésztő szervezeteket, fajtákat, hibrideket és tenyésztési programokat; az engedélyhez kötött tevékenységeket; a külföldi teljesítményvizsgálati adatok eredményeit, azok átszámíthatósága szempontjából; évente a minősítő helyeket és a minősítő szervezeteket. 112 Az elismert tenyésztő szervezet feladatai tenyésztési programot hajt végre; törzskönyvezést végez; megbízás alapján teljesítményt vizsgál vagy vizsgáltat. Az elismert tenyésztő egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség az állattenyésztés szervezési feladatainak keretében hozzájárul a több állatfajt, fajtát érintő kiállítás és árverés rendezéséhez, és közreműködik azok lebonyolításában; összehangolja az egyes elismert tenyésztő egyesület (szövetség) közös tevékenységét, igény esetén irányítja és végzi azok tevékenységét, továbbá kezeli a közös pénzügyi alapokat; képviseli a magyar állattenyésztést hazai és a nemzetközi fórumokon; ellátja a minisztérium által - meghatározott feltételekkel - ráruházott feladatokat

20 Tenyésztő szervezetek egyesületi forma VM elismerés állatok törzskönyvezése, származási igazolás, tenyésztési program Állategészségügyi igazgatás 115 Jogforrási hierarchia 2005.évi CLXXVI.tv az állategészségügyről állati eredetű termék előállítása,állat egészségi állapotának megőrzése, laboratórium hatályon kívül helyezte az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény. Állategészségügyi szabályzat állatkártalanítás, áruforgalom, élelmiszerhigiénia,takarmányhigiénia Európai Unió követelményei csatlakozási megállapodás, fehér könyv, társulási megállapodások Állategészségügyi szabályozás területei az EU-ban állatbetegségek, járványok megelőzésese, a betegségek elleni védekezési, mentesítési programok szervezése, a végrehajtás ellenőrzése; az állatok, állati szaporítóanyagok és az állati eredetű termékek forgalmának ellenőrzése és bizonylatolása a tagországon belül, más tagországok irányában, illetve az EU-n kívüli szállítás esetében; integrált állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai ellenőrzés az állat születésétől a levágásáig, illetőleg a termék értékesítéséig; állatjelölés és- nyilvántartás Ízelítő az Európai Unió állat-egészségügyi stratégiájából ( ) Jelentkeztek olyan betegségek, amelyek tíz éve még ismeretlenek voltak. Más betegségek, mint például a száj- és körömfájás, a kéknyelv-betegség és a madárinfluenza újabban a korábbiaktól eltérő kihívásokkal jelentkeznek. Az állati termékek kereskedelmi forgalmának nagymértékű növekedésével a kereskedelmi feltételek is gyökeresen megváltoztak, mind az Európai Unión belül, mind a harmadik országokat tekintve, valamint a tudomány, a technológia és az intézményi keretek jelentős fejlődésen mentek át. Célok (1) a népegészség és az élelmiszerbiztonság magas színvonalának biztosítása, (2) az állatok egészségének javítása, (3) a gazdasági növekedés / versenyképesség növelése és (4) az állatjólét és gazdálkodási módszerek támogatása

21 Az állategészségügyi igazgatás célja Állatok egészségének, jólétének megóvása, szenvedésük enyhítése; Megbetegedett állatok egészségének helyreállítása; A haszonállatok genetikai képességének megfelelő, gazdaságos termelés egészségügyi oldalának biztosítása; Állatokkal, állati termékekkel kapcsolatba kerülő emberek egészségének védelme; Az élelmiszerek egészségre ártalmatlan voltának, jó minőségének biztosítása; Környezetnek állategészségügyi célokat is szolgáló védelme 121 Az állategészségügyi igazgatás Az élelmiszer-biztonság olyan állategészségügyi és higiéniai eljárási rendek, jogszabályok, tudományos kutatások összessége, amely az élelmiszerlánc teljes folyamatában garantálja a fogyasztók egészségének védelmét. Az élelmiszer-biztonság bevezetéséről az EU Fehér Könyve rendelkezik. 122 Főhatóság NÉBIH: Állategészségügyi és Állatjóléti Igazgatóság Főbb feladatok: kteruletek/mgszh_aai Aktualitások: kteruletek/mgszh_aai/aktualitasok_aai Az állategészségügyi igazgatás feladatai Megyei szinten az Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága: illetékességi területén szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését, felszámolását és a mentesítési programok végrehajtását; laboratóriumot működtet; elrendeli a kötelező védőoltásokat, vizsgálatokat; hatósági ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez; kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, az illetékes települési önkormányzat képviselőtestületének véleménye kikérése után a hatósági állatorvos működési területét, és kinevezi a hatósági állatorvost; ellátja az élelmiszerek és a takarmányok ellenőrzését; részt vesz az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerének működtetésében; járványveszély esetén hatósági intézkedéseket állateüg-i szempontból ellenőrzi a piac, az állatvágás, az állatfelvásárlás, az állatkereskedés, az állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatpanzió, állatmenhely, állatkert, vadaspark működését; engedélyezi állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő és a laboratórium létesítését, ellenőrzi azok működését; engedélyezi vágóhely, vágóhíd, húsbolt, hatósági húsbolt és egyéb élelmiszer-előállító hely működését; rendel el;

22 engedélyezi állat- és élelmiszerszállító járművek használatát; járványügyi szempontból megtiltja, korlátozza állati eredetű élelmiszer, vagy nyersanyag felhasználását, forgalomba hozatalát; ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények előállításának, forgalmazásának és felhasználásának feltételeit; ellenőrzi a takarmánygyártó üzemeket, a elrendelheti járványügyi okok miatt állatok elkülönített levágását; az állateüg-i érdekek érvényesítése érdekében szakhatóságként előzetesen minősíti az állattartási, állattenyésztési, szaporítási technológiákat, gépeket, eszközöket, szaporító telepeket; gyógyszeres takarmányok gyártását; szakhatóságként hozzájárul (vagy a hozzájárulás megtagadja) a járványügyi felügyelete alá tartozó helyek (pl. állati eredetű terméket feldolgozó, tároló, forgalmazó hely, állatkereskedés, állati hulla ártalmatlanító hely, gyepmesteri telep, legelő) kialakításához, állatvásár, - kiállítás, - kert, -temető, állattartó és -forgalmazó hely, állati eredetű élelmiszer forgalmazó hely, takarmány-előállító és forgalmazó, keltető állomás, stb. létesítéséhez, valamint az állatkereskedelmi és -forgalmazási engedélyezi és ellenőrzi a kísérleti állatok tenyésztését, szállítását és az állatkísérletek végzését; szervezi és végzi az állatvédelmi ellenőrzéseket tevékenység foglalkozásszerű végzéséhez; Az állategészségügyi igazgatás Az EU előírásoknak megfelelően egyértelműen elhatárolódnak a hatósági állatorvosi feladatok magánállatorvos feladatától. Az állami (hatósági) állatorvosok végzik az irányítást, engedélyezést és ellenőrzést, a magánállatorvosok pedig a szolgáltatást. Az állategészségügyi igazgatás szervezete A hatósági állatorvos feladatai: állatbetegségek, vagy annak gyanúja esetén vizsgálatokat végez és megteszi a szükséges hatósági intézkedéseket; bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek esetén (34) jelentést tesz az állomásnak; irányítja és ellenőrzi, ill. végzi az állateü-i akciókat (védőoltás,diagnosztikai vizsgálat)

23 elvégzi a húsvizsgálatot; engedélyezi az állatok, termékek belföldi szállítását; ellenőrzi a nemzetközi forgalomba kerülő állatokat és árukat, kiállítja a szükséges bizonyítványokat; ellenőrzi az állatok tartását és egészségügyi állapotukat; ellenőrzi az állatvásárok, -piacok, -bemutatók forgalmát; ellenőrzi az állatvédelmi előírások betartását Az élelmiszer-higiéniai kirendeltségen működő hatósági állatorvos feladatai: ellenőrzi az üzem és a technológia élelmiszer higiéniai és állatvédelmi feltételeinek megtartását; elvégzi a vágóállatok levágás előtti és utáni vizsgálatát, elbírálja és igazolja a fogyaszthatóságot; ellenőrzi és engedélyezi a termékek forgalmazását; kiállítja a hússzállítási igazolást és - export esetén - a származási és eü-i bizonyítványt Példa: _foallatvorvos_hatarozat.pdf &articleid=14947&ctag=articlelist&iid=1 6lcs%C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s/ JFGK/JFGK7.aspx A települési önkormányzatok állategészségügyi feladatai hatósági állatorvos kinevezésének és a körzethatár megállapításának véleményezése; településen keletkezett állathullák nyilvántartása, és ártalmatlanná tételének megszervezése, városi jogállású településen gyepmestert kell alkalmazni; A települési önkormányzatok állategészségügyi feladatai a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén a hatósági állatorvos intézkedéséig ideiglenes korlátozó intézkedések megtétele (jegyző); marhalevél kezelés (jegyző); állatvédelmi feladatok (állattartó ellenőrzése, állatkínzás esetén a szükséges intézkedés megtétele, veszélyes állatok tartásának engedélyezése és azokról nyilvántartás vezetése, állatvédelmi bírság kiszabása (jegyző) 137 Külföldről való behurcolás megakadályozása - tenyészállatok Bejelentés a NÉBIH-nek (megyei korm.hivatalnak Nem kell bejelentés: tenyészállat kiállításra, versenyre történő behozatalához, kiviteléhez, illetve átszállításához, ha az állatot a származási országba visszaszállítják, és ezt a körülményt a behozatalkor, illetve kivitelkor hitelt érdemlően igazolják. Bejelentő a tulajdonos, vagy meghatalmazottja

24 A hazai védett őshonos mezőgazdasági állatfajták esetében a behozatalhoz szükséges a tenyésztési hatóság engedélye. Harmadik országból behozott tenyészállatot, szaporítóanyagot szarvasmarha, sertés, juh és kecske esetében tenyésztéstechnikai bizonyítványnak, lófélék esetében azonosító okmánynak kell kísérnie. Tagállamból behozott tenyészállatot, szaporítóanyagot származási igazolásnak kell kísérnie. A behozatalról negyvennyolc órán belül a kérelmezőnek írásban értesítenie kell a tenyésztési hatóságot. A hasznosítást megelőzően tenyésztési szempontból honosíttatni kell mindent kivéve a tenyésztojást Általában a mezőgazdasági termék behozatalról A mezőgazdasági termékek behozatalához szükséges AGRIM engedélyek Magyarországon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalban kérelmezhetők. Az AGRIM engedély egy adott terméknek meghatározott mennyiségére, adott érvényességi időn belül, harmadik országból a közösség területén történő szabad forgalomba bocsátására jogosító okmány. A MKEH által kibocsátott AGRIM engedély és kivonat joghatása minden egyes tagállamban azonos érvényű ) Mezőgazdasági termékpályákra vonatkozó alaprendeletek A 1234/2007/EK rendelet hatálya alá tartozó AGRIM engedélyköteles termékpályák: Olívaolaj és olajbogyó Sertéshús Tojás Baromfihús Gabonafélék Rizs Marha- és borjúhús Tej és tejtermékek Cukor, izoglukóz és inulinszirup Banán Gyümölcs és zöldség A 614/2009/EK EK rendelet hatálya alá tartozó AGRIM engedélyköteles termékpályák: Ovalbumin és laktalbumin 142 Ha volt behozatal kivitel is legyen Védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták egyedeit, valamint szaporítóanyagát kivinni csak a kiszállítást legalább 15 nappal megelőző bejelentést követően, őshonos mezőgazdasági állatfajták esetében a tenyésztési hatóság engedélye esetén lehet. Tenyészállatot és szaporítóanyagot az ország területéről kivinni csak a tenyésztési hatóság által hitelesített származási igazolással lehet. Nem kell sem előzetes engedély, sem bizonyítvány a hőkezelt állati eredetű élelmiszert és termék, az iparilag kikészített, vagy feldolgozott nem étkezési, vagy takarmányozási célú állati eredetű termék esetén

25 Az állattartó állategészségügyi feladatai állattartási tevékenység bejelentése; rendszeres állategészségügyi ellátás állatnyilvántartás (nagy létszámú állattartó telep üzemeltetője - itt izoláltságot is kell biztosítani) állatorvost értesíteni az állat betegségéről állatorvos tevékenységének tűrése leölt állat bevizsgáltatása állati hulladék ártalmatlanná tétele 145 Állatok takarmányozása Takarmányok minősége: sem állat, sem (közvetve) ember egészségét nem veszélyeztetheti. Tilos a hormontartalmú, vagy hormonhatású, valamint egészségkárosító kémiai anyagok használata. Felhasznált víz minőségéről évente egyszer laboratóriumi vizsgálat. Gyógyszert itatóvízbe, takarmányba csak állatorvosi felügyelet mellett lehet keverni. Várakozási idő! Kérődzők takarmányába tilos állati hulladékból készült termék felhasználása (kivétel: toll-liszt, halliszt és tejpor) %C3%B6n%C3%B6sMegfeleltet%C3%A9s/JFGK/JF GK12.aspx 146 Állatszaporítás Állati hulladék ártalmatlanítása Csak egészséges állatokat lehet használni - rendszeres vizsgálatok. Baromfikeltető állomások üzemeltetője köteles a keltetés megindítását, szüneteltetését, vagy befejezését a hatósági állatorvosnak bejelenteni. 147 Nagy fertőzési veszély! (elhullott, halva született állat, vetélt magzat és magzatburok; levágott állat fogyasztásra alkalmatlan, vagy alkalmatlanná minősített teste, része; romlott hús, vagy állati eredetű megromlott élelmiszer; műtétek, balesetek állati eredetű hulladéka; feldolgozók, baromfikeltetők hulladéka; trágya; állati eredetű anyagot tartalmazó konyhai 148 hulladék, stb..) Állati hulladék kategóriái Állati hulladék ártalmatlanítása Tulajdonos 1. osztály (kategória): TSE-ben (fertőző szivacsos agyvelőbántalom) megbetegedett, vagy gyanús állatok hullái, vágási hulladékai SRM (meghatározott veszélyes anyagok) illetve az ezeket tartalmazó állathullák (kérődzők: Ismeretlen eredetű állat marha, juh, kecske) Kísérleti állatok tetemei Kedvtelésből tartott állatok tetemei külterületen Nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer hulladékok 1. osztályú anyag 2. vagy 3. osztályú anyaggal alkotott keveréke vadászati jog jogosultja 2. osztály (kategória): közútkezelő Trágya, hígtrágya, bendő-, béltartalom Az 1. osztály hulladékától különböző tetemek (sertés, baromfi, nyúl, ló, stb.) Keltetési hulladékok (befulladt tojás) belterületen 2. osztályú anyag 3. osztállyal alkotott keveréke 3. osztály (kategória): önkormányzat Emberi fogyasztásra alkalmas állatok levágásából származó állati hulladékok Az állatok valamennyi része, amely kereskedelmi forgalomba nem hozható (kobzott húsok, termékek) Az irha, bőr, pata, szaru, toll, szőr, vér, csontok, töpörtyű Fogyasztásra alkalmatlan tej, és tejtermékek

26 Állati hulladék ártalmatlanítása Elásás (hullaverem, dögkút, dögtemető, talajba juttatás) Az állattartó saját telkén - évente max. 50 kg mennyiségig - eláshatja a baromfi, malac, vagy kedvtelésből tartott állatok hulláit. /A települési dögkút a településtől legalább 1km-re, közúttól legalább 200 m-re legyen, szilárd burkolatú út, bekeríteni. Az utolsó hulla elhelyezését követő 25 évig nem lehet növénytermesztést folytatni, fásítani kell./ 151 Az uniós normákhoz való igazodás szerint december 31-ig valamennyi dögkutat be kellett volna zárni. Az időpontot nem tudtuk betartani, néhány évet csúsztunk Lehet-e moslékkal etetni? Nedves etetés lehet, de az élelmiszer-hulladék feletetése tilos. Élelmiszer-hulladéknak számít az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki. Ez a hulladék gazdasági állatok takarmányozására nem használható, azt össze kell gyűjteni, komposztálni, vagy megfelelően hőkezelni kell. A nemzetközi közúti, vasúti, légi és vízi személy- és teherszállításoknál keletkező élelmiszer-hulladékot össze kell gyűjteni és hatósági felügyelet mellett kell ártalmatlanná tenni. A sertésekkel való feletetés helyett az élelmiszerhulladékot (hőkezelés után) kutyamenhelyekre, illetve egyéb prémes állatok etetése céljára lehet szállítani. A tilalom elrendelését megköveteli uniós tagságunk feltételeinek teljesítése (jogharmonizáció), valamint a sertéspestis megbetegedés hatékony megelőzése

27 Állatok forgalmazása Csak az állat tulajdonosa,bejegyzett export-import kereskedő, szerződéses megbízás alapján belföldi felvásárlást végző, haszonállat-kereskedő, kedvtelésből tartott állatokkal kereskedő, és vágóhíd végezheti. Gazdasági haszonállat esetében pluszkövetelmény a megfelelő telephely megléte. 157 Állatok forgalmazása Megfelelő szállítóeszköz (hatósági állatorvos ellenőrzi) Állatok azonosítása, megfelelő egészségi állapot Egyes esetekben a berakásnál jelen kell lennie az állatorvosnak. Útközbeni elhullás bejelentése. 158 Állatok védelme Járványvédelem Jó gazda gondosságával kell eljárnia az állattartónak. Állatot levágni, leölni csak előzetes kábítás után szabad (kiv. baromfi és nyúl házi vágása). Állatkísérletet csak engedélyezett célra, engedéllyel rendelkező intézményben szabad végezni. Veszélyes állatot csak engedéllyel szabad akteruletek/mgszh_aai/igazgatosagrol/jarv anyvedelmi_osztaly tartani Járványügyi intézkedések Járványügyi intézkedések elkülönítés, megfigyelési zárlat, forgalmi korlátozás, helyi zárlat, községi zárlat, védőkörzet; marhalevél kezelési tilalom védőkörzet létesítése (nagyon ragályos betegségek esetén) védőoltás; kötelező gyógykezelés elkülönített, vagy zárt vágás; állat leölése állati hulladék ártalmatlanítás,fertőtlenítés 161 Állami kártalanítás jár 25 betegség esetén az elhullott, vagy leölt állatokért és a megsemmisített betegségterjesztő tárgyakért a tulajdonosnak. A kártalanítás alapja az állat, tárgy, anyag, eszköz forgalmi értéke. A kártalanítási összeget a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül fizeti ki az FVM

28 2006/105/EK bizottsági határozat a madárinfluenzával kapcsolatban A H5 altípusba és feltehetően az N1 neuraminidáz típusba tartozó A típusú influenzavírus okozta magas patogenitású madárinfluenza bizonyított előfordulásának helye körül Magyarország köteles annak legalább három kilométeres körzetére kiterjedő védőkörzetet kijelölni. A védőkörzeten belül szükséges: a körzet összes gazdaságának azonosítása; a gazdaságoknál tett rendszeres, írásban rögzített látogatás; a baromfiállomány klinikai vizsgálata, szükség esetén laboratóriumi vizsgálatra szánt mintákat is véve; megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása a gazdaságon belül, beleértve a gazdaság bejáratainak és kijáratainak a fertőtlenítését, valamint a baromfik ólba terelését, vagy elzárását olyan helyre, ahol más baromfival, vagy fogságban élő madárral nem érintkezhetnek sem közvetlenül, sem közvetve; biológiai biztonsági intézkedések A védőkörzetben tilos baromfitermékek mozgásának ellenőrzése; a vadon élő madarak - különösen a vízi szárnyasok - állományának tevőleges járványügyi felügyelete, szükség esetén olyan vadászokkal és madármegfigyelőkkel együttműködve, akiket külön kioktattak a vírussal való megfertőződés és a vírusnak a fogékony állatokra való átterjedése elleni óvintézkedésekről; járványügyi tudatosságfokozó kampányok a madártulajdonosok, a vadászok és a baromfikat vagy más, fogságban élő madarakat eltávolítani abból a gazdaságból, ahol tartják őket; baromfikat vagy más, fogságban élő madarakat vásáron, piacon, bemutatón vagy más rendezvényen összeterelni; baromfikat vagy más, fogságban élő madarakat a körzeten átszállítani, kivéve a főbb utak és vasútvonalak átmenőforgalmát és a vágóhídi közvetlen levágásra való szállítást; madármegfigyelők körében A megfigyelési körzet keltetőtojásokat a körzetből kijuttatni; baromfiból vagy más, fogságban élő madárból vagy szárnyasvadból származó húst, darált húst, előkészített húst vagy húsipari terméket a körzetből kijuttatni; a körzetbeli gazdaságokból származó feldolgozatlan használt almot vagy trágyát a körzeten kívülre szállítani, illetőleg ott forgalmazni, kivéve az 1774/2002/EK rendelet szerinti kezelésre történő szállítást; Az előfordulási helye körüli min. 10 km sugarú kör, ahol az alábbi intézkedések szükségesek: a körzet összes gazdaságának azonosítása; megfelelő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtása a gazdaságon belül, beleértve a gazdaság bejáratainak és kijáratainak a fertőtlenítését; baromfik és más fogságban élő madarak, valamint a keltetőtojások körzeten belüli vadon élő madarakra vadászni mozgásának felügyelete. 28

29 Mikor jár kártalanítás? Ha az állategészségügyi hatóság az alábbi intézkedések valamelyikét elrendeli: diagnosztikai vizsgálat és ilyen célú leölés, védőoltás, gyógykezelés, elkülönített vagy zárt vágás, állatleölés (leöletés), fertőzésközvetítő-anyag, -eszköz, -tárgy, - élelmiszer, -takarmány, állati eredetű melléktermék, állati eredetű termék lefoglalása, 169 ártalmatlanná tétele fertőtlenítés, földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a korlátozás mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében, a járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem) közreműködésre kötelezése, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig, a közreműködés mértékének megfelelő utólagos kártalanítás ellenében. 170 Kinek jár kártalanítás? Nem jár kártalanítás: a betegségben elhullott, illetve leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa; a földterület, jármű, épület, berendezés, eszköz és anyag igénybevétele esetén annak tulajdonosa (használója); közreműködésre hatóságilag kötelezett gazdálkodó szervezet (pl. vágóhíd, állati eredetű melléktermék kezelését végző üzem). 171 ha az állat betegségre gyanús állapotát az állattartó nem jelentette, illetve az előírt kötelezettségeket megszegte; ha a járványügyi intézkedésre az állattartó egyéb felróható magatartása miatt került sor; a vadon élő állatokért, kivéve az engedéllyel befogott, legalább hat hónapja zárt körülmények között (vadasparkban, vadaskertben, röptetőben) tartott vagy tenyésztett vadon élő haszonállatokat és a védett állatokat; trágyáért, alomért; 172 A kártalanítás összege az állat-egészségügyi jogszabályok megsértésével tartott állatért, illetve szállított, forgalmazott állatért és termékért; ha a tulajdon-átruházással szerzett állat betegségéről, fertőzöttségéről a tulajdonosnak az állat megszerzésekor tudomása volt; az országba tilalom ellenére vagy szabálytalanul behozott állatokért, valamint a tartásukkal kapcsolatos anyagokért, A kártalanítás összege 100 %, azaz az állat, anyag, eszköz vagy tárgy forgalmi értéke, illetve igénybevétellel, valamint közreműködéssel okozott károkhoz (ide nem értve az elmaradt hasznot) igazodik. eszközökért és tárgyakért

30 hatósági bizonyítvány Marhalevél állat tulajdonjogát,állategészségügyi forgalomképességét igazolja kiállítása,kezelése jegyző+ állatorvos mint szakhatóság önkormányzat saját bevétele zdasagi_vallalkozasok_formai_dokumentumai ht ml?ugy=marhaloutlev html 175 Állategészségügyi bírság Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek 1. ragadós száj- és körömfájás 2.hólyagos szájgyulladás 3. sertések hólyagos betegsége (SVD) 4. keleti marhavész 5. kiskérődzők pestise 6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja 7. bőrcsomósodáskór 8. Rift-völgyi láz 9. kéknyelv betegség 10. juhhimlő és kecskehimlő 11. afrikai lópestis 12. afrikai sertéspestis 13. klasszikus sertéspestis 177 Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek 14. madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) 15. Newcastle-betegség (baromfipestis) 16. szarvasmarhák gümőkórja 17. fertőző sertésbénulás 18. veszettség 19. takonykór 20. tenyészbénaság 21. lovak fertőző kevésvérűsége 22. lovak agy- és gerincvelő gyulladásai (keleti, nyugati, venezuelai) 23. nyulak vérzéses betegsége 24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása 25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) 178 Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek 26. tengeri kagylók betegségei (Bonamia ostreae, Mareilia refringens) 27. brucellózis 28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása) 29. Aujeszky-féle betegség 30. lépfene 31. rühösség 32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa 33. pontyfélék tavaszi virémiája 34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása: 35. súrlókór (scrapie) 36. pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) Növényvédelmi igazgatás

31 Jogszabályi háttér ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény évi. XXXV. Törvény a növényvédelemről, módosította a évi CXII. Törvény, aztán a évi XXXVIII. Törvény hatályát vesztette a évi XLVI törvény (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről) hatálybalépésével ndex.cfm 182 Növényvédelem fogalma A növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége. (2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről) évi XLVI törvény A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell. 184 Növényvédelmi intézkedések Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz. Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak a jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyezőanyag-tartalmú termésnövelő anyag használható fel. A növényvédelmi gépeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint típusminősítés alá kell vetni forgalomba hozatalukat megelőzően, továbbá a használatuk során kétévente időszaki felülvizsgálatnak kell 185 alávetni. Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az alábbi növényegészségügyi intézkedéseket hozhatja: