A JELENKORI GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI VILÁGVÁLSÁG HATÁSA A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE DERIVATÍV PIACÁRA 2007-BEN ÉS 2008-BAN

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány A JELENKORI GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI VILÁGVÁLSÁG HATÁSA A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE DERIVATÍV PIACÁRA 2007-BEN ÉS 2008-BAN Készítette: Katona Lilla Melitta Budapest, 2009

2 Tartalomjegyzék Bevezetés BÉT-BÁT integráció Történelmi áttekintés Termékek a BÉT áru- és értékpapír piacán az integráció után BÉT szervezeti felépítése Származékos ügyletek fogalma, fajtái Határidős ügylet Opciós ügylet Swap ügylet Származékos piac szereplői Határidős piac története a BÉT-en Opciós piac története a BÉT-en Derivatív piac működése a Budapesti Értéktőzsdén Határidős ár Határidős ügylet elszámolása Shortolás, longolás Kamattartalom VIX index Az utóbbi 15 év nemzetközi válságai Ázsiai válság Orosz válság Brazil válság Dotkom-láz szeptember 11. terrortámadás A jelenlegi gazdasági és pénzügyi világválság fázis: Jelzálogválság fázis: Hitel- és tőzsdeválság fázis: Általános válság és recesszió a fejlett országokban Válság napról-napra..41. A 2007-es év eseményei.42. 3

3 A 2008-as év eseményei Új termék a BÉT-en: Certifikátok Certifikátok típusai A certifikátok elméleti piaci ára 65. Összegzés.67 Források 69 Mellékletek..72. Irodalomjegyzék

4 Bevezetés Dolgozatom témájának megválasztásakor elsőszámú szempontom az volt, hogy érdeklődési köröm párosulni tudjon a jelenkori gazdasági világban zajló eseményekkel. Tehát innen már egyenes út vezetett, hogy a 2007-ben kezdődő és a mai napig is tartó gazdasági és pénzügyi világválság dolgozatom fontos vázát képezze. A Budapesti Értéktőzsde derivatív piaca pedig érdeklődési körömnek felel meg. A magyar tőzsde származékos piaca még gyerekcipőben jár, hiszen határidős piac 1995, míg opciós piac csak 2000 óta van a BÉT-en, ezért is érdekes megfigyelni, hogy az évek alatt hova fejlődtek. Dolgozatomat a derivatív piac szempontjából igen fontosnak bizonyuló BÉT-BÁT integráció folyamatának és eredményeinek ismertetésével kezdem. Majd a Budapesti Értéktőzsde szervezeti felépítését bemutató fejezetemmel folytatom. Ezt a tőzsde működésének, döntési folyamatának megértéséhez tartottam nélkülözhetetlennek. A következő témakörben a magyar tőzsde származékos piacának általános prezentálására helyezem a hangsúlyt, azon belül is megmutatom és jellemzem a származékos ügyletek fajtáit és szereplőit. Ezt követi a határidős piac és az opciós piac történetének rövid áttekintése, majd pedig a BÉT derivatív piac működésének bemutatása, ahol részletesebben kitérek a határidős ár és a kamattartalom fogalmára, kiszámítására, a piaci és az elméleti elszámolóár közötti különbségekre és a short, illetve long pozíciók milyenségére, illetve a befektetők céljaira. Mindent példákkal, számolásokkal is szemléltetek. A következő néhány oldalt a VIX index-nek szentelem, ezt inkább érdekességnek szántam, illetve ezáltal egy kicsit bepillantást nyerhetünk abba, hogy egy amerikai határidős index (S&P 500) árfolyam, volatilitása hogyan alakul. Majd az elmúlt 15 év válságait részletezem, hogyan alakultak ki, miért, kik voltak az érintettek és hogyan sikerült kilábalni belőlük (természetesen mindegyik Magyarországot és a BÉT-et is megrázó krízisek). Ezután a jelenlegi gazdasági és pénzügyi világválság kialakulásának okait, folyamatát, fázisait mutatom be. Ez egy folyamatábra a krízisről, összefüggések feltárása volt vele a célom, mert azt veszem észre, hogy az emberek tudják, hogy válság van, de azt már nem, hogy pontosan miért is. 5

5 Majd pedig rátérek a konkrét adatokra, dátumokra és, hogy a válság különböző szakaszában történt események miként befolyásolták a BUX határidős index 2007, illetve 2008 decemberi lejáratát. Összefüggéseket keresek a BUX azonnali árával, a kamattartalommal, a kötések számával, az eseményekkel, illetve próbálom megfejteni, hogy a befektetők mit, miért tettek. A dolgozatom utolsó fejezetét a BÉT-en február 6.-a óta létező termékek, a certifikátok bemutatása képezi példákkal, számolásokkal. Lezárásként a gondolataimat, észrevételeimet, következtetéseimet az összegzésben osztom meg az olvasókkal. Dolgozatomat a könnyebb megértés és áttekinthetőség kedvéért grafikonokkal, diagramokkal és táblázatokkal illusztrálom. Kutatásomat a könyvtárban kezdtem, hogy kellő elméleti háttérrel induljak neki a szakdolgozatom megírásának. A kikölcsönzött könyvekből nyertem a dolgozat elejét képező általános, bemutató részekhez a forrásokat. A válság aktualitása megkövetelte, hogy az információk túlnyomó részét internetes források képezzék. A legtöbbet használt honlapok között az index, hvg, portfolio, origo, világgazdaság és a BÉT honlapja szerepel, az utóbbiról szereztem a BUX határidős és azonnali árfolyamának alakulásáról az adatokat. Rengeteg segítséget jelentett még, hogy Mikó Dániellel, az Erste Bank befektetési szolgáltatások-üzletkötőjével elkészíthettem egy interjút, melynek során olyan kérdésekre kaphattam választ, amelyek egyik könyvben, illetve honlapon sem találhatók meg. 6

6 1. BÉT-BÁT integráció [1] 1.1 Történelmi áttekintés A Pesti Lloyd Társulat 1854-ben hozta létre a Gabonacsarnokot, ahol tőzsdeszerűen kereskedtek gabonával. Ebben az időben fontosabb volt a gabonának megfelelő piacot teremteni, mint az értékpapíroknak, mivel az akkoriban folyó háborúk : krími, : osztrák-olasz-francia, 1864: porosz-dán, 1866: porosz-osztrák - óriási gabonakeresletet vontak maguk után január 18-án alakult meg a Pesti Áru- és Értéktőzsde, melynek neve Budapesti Árués Értéktőzsdére változott a főváros egyesülése után. Tehát az áru- és értékpapírpiac a kezdetektől közös intézményben működött, ennek ellenére 1868-ig párhuzamosan működött még a Gabonacsarnok is. Természetesen ezt feleslegesnek tartották, így ben egyesült a BÁÉT és a Gabonacsarnok. Ezután a gabonaforgalom tovább bővült és az első világháború kezdetére a BÁÉT Európa vezető gabonatőzsdéjévé vált. Az értékpapírpiacra viszont váltakozó intenzitás volt jellemző. Szoros kapcsolat jellemezte a budapesti és a bécsi tőzsdei árfolyamokat, illetve a magyar értékpapírpiac nemzetközi elismertségnek örvendett és 1948 között háromszor zárták be a tőzsdét. Először 1919-ben a Tanácsköztársaság kikiáltása után, de előtte már 4 évvel be kellett zárni az első világháború kirobbanása miatt. Majd a Tanácsköztársaság bukása után, 1919-ben újra megnyitotta kapuit és 1931-ig, a nagy gazdasági világválság 2 évéig nyitva maradt es újranyitás után már nem tudott zavartalanul működni és amikor a második világháború véget ért, illetve az egypártrendszer megalakult, a tőzsdének, mint a kapitalista világ szimbólumának, be kellett zárnia kapuit. Ezt 40 évnyi csend követte. A csendet a rendszerváltás törte meg, Közép-Kelet-Európában másodikként nálunk, 1990 júniusában nyílt meg az értéktőzsde. A Budapesti Értéktőzsde megnyitása után 1 hónappal a Budapesti Árutőzsde is megkezdte működését. Ezeket a folyamatokat előkészítette a kötvénypiac és az értékpapír törvény létrejötte. 7

7 1. számú ábra Forrás: Letöltés ideje: Megalakulásukat követően a tőzsdék eredményesen tudtak együtt dolgozni a KELER létrehozásában, ám a határidős devizapiac működtetésében az integráció megvalósulásáig versenytársaknak tekintették egymást. Az Árutőzsde ezen a területen sikeresebb volt. Ez a megosztottság viszont jelentős hatékonyságbeli veszteséget okozott a piaci szereplőknek, hiszen ahhoz, hogy a tőzsde jól működjön, koncentrált piacra van szükség. Az egyesítésről éveken át folytak a tárgyalások, végül 2005 októberében történt meg az integráció. Valójában az egyesülés azt jelentette, hogy a BÉT átvette az árupiacokat, ezzel párhuzamosan pedig a BÁT beszüntette saját piacának működtetését, tehát formálisan nincs szó a két tőzsde intézményének egyesüléséről vagy a BÁT BÉT-be való olvadásáról. 8

8 A két tőzsde egyesítését elősegítette egy vertikálisan integrált tőkepiaci modell kialakítása, amely az áru- és értékpapír tőzsdei szolgáltatásokat, illetve az elszámolási szolgáltatásokat egy integrált intézmény keretein belül képzelte el. A vertikálisan integrált tőkepiaci modell legfőbb előnye az, hogy a piaci résztvevők kiszolgálása még hatékonyabb egy intézményen belül. A tervek megvalósításában nagy szerepet játszott, hogy a tőzsdék részvénytársasággá alakultak. A BÁT és BÉT közötti integráció stratégiáját mindkét részvénytársaság elfogadta, hiszen az átalakulás során ugyan a vagyonhányadot a tőzsdei kereskedő cégek között osztották fel, később azonban ugyanaz a befektetői kör szerzett meghatározó részesedést a BÁT és a BÉT tulajdonosai között. 1.2 Termékek a BÉT áru- és értékpapír piacán az integráció után Áru termékek: BÉT önálló, külön szekciót biztosít kereskedésükre. A kereskedett áruk körét a BÁT igényei határozzák meg. Pénzügyi termékek: Ezzel kapcsolatban a tárgyalások 2004 februárjában kezdődtek meg a BÁT és a BÉT képviselői között a deviza és kamat piaci szereplők bevonásával. A tárgyalások során a BÉT elfogadta a BÁT javaslatát, hogy a BÉT deviza, illetve kamat ügyletköre összeolvadjon egy egységes pénzügyi ügyletkörré. Egyetértettek abban is, hogy a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt (KELER) működtessen egy egységes Kollektív Garancia Alapot a származékos és az áru szekcióra. A tárgyalásokon megfogalmazott igények és elvárások alapján hozta létre a BÉT a közös piac termékkörét. Ahhoz, hogy az így kialakult termékek megjelenhessenek a közös piacon, arra volt szükség, hogy valamennyi olyan BÁT-on kereskedett termék, amely az integrál piac témakörbe került, megjelenjen a BÉT-en is az indulásig, illetve a termék jellemzői megegyezzenek a két tőzsdén. Átvett termékcsoportok: A BÁT július 20.-i szekcióülésén született döntés arról, hogy a tőzsdék egyesülésével mely árutermékekre van szükség a továbbiakban is a BÁTon és a BÉT-en, illetve melyekre nincs. Ennek eredményeképpen arra jutottak, hogy a BÉT-en beszüntetik a hús ügyletkört, illetve további illikvid termék átvételét is elvetették. Ezzel együtt új termékként jelentek meg október 12-én az egyhetes kontraktusok, melyek lejáratai szerdától szerdáig éltek, de lényegesebb tulajdonságaik megegyeztek a megfelelő hónapos lejáratú termékekkel, keresztkontraktusok esetén a deviza- 9

9 elszámolásúakkal. Majd 1 héttel később a BÉT bevezette a deviza alapú deviza elszámolású opciós keresztkontraktusokat is. Eltérések összehangolása: A legnagyobb különbség a deviza keresztkontraktusok elszámolásában jelentkezett. Míg a BÉT-en a keresztkontraktusok devizában képzett árkülönbségei a nap végén forintban kerültek elszámolásra, addig a BÁT-on ez devizában történt meg. Mivel a két piac szereplőinek megkérdezése után sem született egyértelmű válasz, hogy devizában vagy forintban szerencsésebb az elszámolás, ezért a BÉT ideiglenesen megduplázta a termékszámát és bevezette a keresztkontraktusok deviza elszámolású párjait is, hogy később a forgalmak összehasonlítása által dönthessen, hogy a kétféle elszámolás közül hosszú távon melyiket érdemes fenntartani. Így március 21- én a BÉT bevezette a forint elszámolású határidős devizakontraktusok deviza elszámolású párjait is. A másik eltérés az opciós termékek mögöttes termékeiben jelent meg, bár ez inkább csak technikai jellegű, illetve valójában csak a strike-ok megnyitásánál okozott problémát. Tehát míg a BÉT-en kereskedett termékek mögöttes termékei azonnali termékek voltak, addig a BÁT-on határidős termékek. Mivel jelen esetben európai opcióról beszélünk, ezért tartalmilag és árazásilag a két termék ugyanazt jelentette, tehát egyik tőzsde részéről történő változás sem okozott volna árfolyamnyereséget, illetve veszteséget a brókereknek. De a strike-ok megnyitásában különbség mutatkozott, hiszen az azonnali és a határidős ár eltéréséből következően a különböző módokon meghatározott ATM-ek többnyire nem egyeztek meg. BÉT végül a piaci igényeket is figyelembe véve váltott: augusztus 15- én az összes opciós devizatermékének mögöttes termékét határidős termékre változtatta. 2. A BÉT szervezeti felépítése [2] Közgyűlés: A tőzsde legfőbb döntéshozó szerve, mely a tőzsde életét alapvetően meghatározó kérdésekben hivatott dönteni, ezek közül a legfontosabbak: az Alapszabály módosítása az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása 10

10 Igazgatóság: A tőzsde ügyvezető szerve, tagjait 3 évre választják meg (jelenleg 2011-ig). 3-7 tagja lehet (jelenleg 6 van), akik közül egyszerű szótöbbséggel választják meg az elnököt és az alelnököt a tagok. Felügyelő Bizottság: A társaság ügyvezetését ellenőrzi, tehát figyelemmel követi a BÉT gazdálkodását és szerveinek működését. Tagjait szintén 3 évre választják (ebben az esetben is 2011-ig), 3-6 tagból állhat (jelenleg 5 fő) és tagjai nem lehetnek a Budapesti Értéktőzsde Zrt. alkalmazottai. BÉT szervezete: Feladatai, amellyel a vezérigazgató munkáját segíti: tőzsdei kereskedelem szervezése, belső felügyelete a közgyűlés és az Igazgatóság döntéseinek végrehajtása a tőzsdei információk nyilvánosságra hozatala társaság gazdálkodási tevékenységének végzése. Érdekképviseleti bizottságok: A BÉT-nek a döntéshozatali folyamatában véleményezési jogkört kell biztosítania a tőzsdén kereskedő befektetési szolgáltatók, a kibocsátók, illetve a befektetők részére. Ezért jöttek létre az érdekképviseleti bizottságok, melyek a következők: Kereskedési Bizottság: Kibocsátói Bizottság Befektetők érdekképviselete. Szakmai bizottságok: Feladatuk, hogy egyes speciális üzletpolitikai kérdésekben véleményt formáljanak. A következő szakmai bizottságok találhatók a BÉT-en: Elszámolási Bizottság Index Bizottság Delivery Bizottság. 11

11 3. Származékos ügyletek fogalma, fajtái [3] Származékos ügyletekről beszélünk abban az esetben, ha teljesülésük nem az ügyletkötés időpontjában jön létre, hanem egy meghatározott, későbbi időpontban, valamint egyes fajtáinál nem is történik meg a termék adás-vétele, csak árkülönbözet-elszámolás. A két időpontban lévő árfolyamok eltérése nagy kockázatot hordoz, így spekulációra teremt lehetőséget. Származékos termékek pedig azok az eszközök, amelyekkel a derivatív piacon kereskednek. Nevüket onnan kapták, hogy értékük egy ún. alaptermék árából származtatható, mely lehet tőzsdei vagy tőzsdén kívüli termék (árucikk vagy pénzügyi termék). Alapvetően a derivatív piacon 3 nagy ügyletcsoportot különböztetünk meg: határidős opciós és swap ügyleteket. Ezeken belül is több ügylettípus található, melyet a következő ábra szemléltet: 2. számú ábra Származékos ügyletek Határidős ügyletek Opciós ügyletek Swapok Futures Forward Szabványosított opció Nem szabványosított opció Forrás: A határidős kereskedés kézikönyve 12.o. 12

12 3.1 Határidős ügylet [4] [5] [6] Ezen ügylet során a felek a jelenben rögzített feltételek mellett kötelezettséget vállalnak az ügylet jövőbeni teljesítésére. Tehát a következők a rögzített feltételek: eszköz mennyisége, árfolyama, illetve az adás-vétel időpontja. A határidős ügylet sajátossága a teljesítés módjában rejlik, melynek 2 változata létezik: Fizikai szállítás: Az ügylet lejáratakor végbemegy az eszköz és a pénzbeni ellenérték cseréje. Készpénzes elszámolás: Ebben az esetben, amikor eljön a teljesítés időpontja, nem történik meg a termék fizikai adás-vétele, hanem a partnerek csak pénzügyileg számolnak el, azaz a határidős ár és az azonnali ár különbözetét számolják el egymás között. Természetesen, ami az egyik félnek nyereség, a másiknak veszteség ha a határidős ár magasabb, mint az azonnali ár, akkor a vevő fizet az eladónak, fordított esetben pedig az eladó a vevőnek. Határidős ügyletnek 2 fajtáját különböztetjük meg aszerint, hogy szabványosított vagy nem szabványosított ügyletről van-e szó: Forward ügylet: Nem szabványosított, a felek telefonon, faxon kötik őket, tehát ún. tőzsdén kívüli ügylet. Futures ügylet: Szabványosított, jogilag kötelező tőzsdei adás-vételi szerződés, tehát ún. tőzsdén jegyzett ügylet. A két ügylettípus között gazdaságilag nincs különbség, de jogi, kockázati és kereskedéstechnikai eltérésük meghatározó. 3.2 Opciós ügylet [7] [8] [9] [10] Az ügylet jog megszerzésére irányul, jogokkal való kereskedést jelent, mely rögzített termékmennyiségre, rögzített áron, előre meghatározott időpontig, időpontra érvényes. Lényege, hogy az opciót megvásárló fél opciós díj/prémium kifizetése által meghatározott időpontban eldöntheti, hogy az ügyletet megvalósítja vagy inkább él opciós jogával és opciós díj ellenében visszalép az ügylettől. Tehát ez a lényeges különbség a határidős ügylet és az opciós ügylet között míg az előbbinél a felek kötelezettek lejáratkor 13

13 véghezvinni az adás-vételt, addig az utóbbinál opciós díj kifizetése ellenében az opciós ügylet megvásárlója dönthet az ügylet kimeneteléről. Az opció különlegessége, hogy itt nem a terméket kell beárazni, hanem a jogot, azaz az opciós prémiumot. Az opciónak 2 fő típusa van: Vételi opció (call option): Birtokosa opciós díj ellenében jogosult arra, hogy az opcióban szereplő terméket meghatározott mennyiségben, meghatározott árfolyamon lejáratkor megvásároljon. Az eladója, azaz a vételi jog kiírója pedig opciós prémium fejében eladási kötelezettséget vállal, amennyiben az opció vevője érvényesíteni akarja vételi jogát. Eladási opció (put option): Birtokosa arra szerez jogot, hogy opciós díj ellenében, illetve előre rögzített feltételek mellett az opciós ügylet lejártakor termékét eladja. Az opció eladója, azaz az eladási jog kiírója pedig opciós díj fejében vételi kötelezettséget vállal, amennyiben a vevő élni kíván jogával. Az opciós ügylet lehívásának időpontja szerint két típust különböztetünk meg: Európai típusú: Csak lejáratkor érvényesíthető az opció. Bankközi forgalomban alkalmazzák. Amerikai típusú: Lejáratig bármikor érvényesíthető az opció. Devizatőzsdéken alkalmazzák. Fontos még megemlíteni az ATM-ITM-OTM opciókat is: ATM (At The Money): Ha a termék azonnali ára megegyezik a kötési árral (strike). Ez a put-nál és a call-nál is ugyanaz. ITM (In The Money): Call opció esetében ha a strike ár az azonnali ár alatt van, put opciónál ez fordított, tehát astrike ár magasabb, mint az azonnali ár. OTM (Out of The Money): Call opció esetében ha a strike ár az azonnali árnál magasabb, put opció esetében a strike ár alacsonyabb, mint az azonnali ár. 14

14 3.3 Swap ügylet [11] [12] Jelentős részük olyan közép- és hosszúlejáratú cserét jelent, amelyben a partnerek kihasználják az egyes pénzügyi piacokon elfoglalt eltérő piaci pozícióikat, illetve eltérő pénzügyi lehetőségeik kölcsönös előnyeit. 1 A pénzpiacon a kamatláb és a deviza swap a leggyakrabban előforduló forma. A kamatláb swap esetén a két fél kicseréli egymás között a különböző jellegű kamatbevételét vagy attól függően, hogy eszköz vagy forrás az ügylet tárgya, kamatfizetési kötelezettségük cseréje történik meg. Az ügylet akkor valósulhat meg, ha a következő két feltétel közül az egyik teljesül: a két partner közül az egyiknek fix kamatbevétele van, míg a másiknak változó nagyságú, az egyik fél fix kamatfizetési kötelezettséggel rendelkezik, míg a másik változó nagyságúval. A deviza swap esetén egy spot és egy ellentétes irányú, éven belüli határidős ügyletet kapcsolnak össze a felek. Tehát az ügylet két azonos devizanemre szól, csak ellentétes irányban, illetve eltérő időpontban jön létre. Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a két partner meghatározott visszaváltási árfolyamon, meghatározott időszakra pénzt cserél. Elmondható, hogy swap ügyletek jellemzően a bankközi piac részét képezik, de minimális forgalommal a deviza swap jelen van a BÉT-en. 3.4 Származékos piac szereplői [13] [14] [15] 16 A derivatív piacon a céljaik és kockázatuk szempontjából 3 fajta befektetőt különböztetünk meg: Fedezeti ügyletkötők (hedger): Számukra a biztonság a legfontosabb. Más ügyletekben kalkulált hasznukat biztosítják a határidős piacon Az ár, árfolyam, illetve kockázatból adódó veszteség elkerülése érdekében a határidős piacon az eredeti pozícióval ellentétes irányú ügyletet kötnek. Egyszerre érik a negatív és a 1 Letöltés ideje:

15 pozitív változások is a hedgereket. Ez okozza a kockázatsemlegességet. Így a hedgerek lemondhatnak a nagy nyereségről. Spekulánsok: Fontos résztvevői a határidős piacnak, hiszen ők biztosítják a szükséges likviditást. A spekulánsok határozott várakozásokkal rendelkeznek az árfolyamok változásaival kapcsolatban, így a magas haszon reményében hajlandóak magas kockázatot vállalni és nyitott pozíciókat létesíteni. A határidős piacon pedig még nagyobb kockázatot tudnak vállalni a spekulánsok, mint az azonnali piacon, hiszen a tőkeáttételnek köszönhetően a rendelkezésükre álló tőkénél nagyobb pozíciókat is tudnak nyitni, így nyereségük és veszteségük is nagyobb lehet, mint az azonnali piacon. A származékos tőzsdék forgalmának nagy része spekulánsok kereskedéséből ered. Arbitrazsőrök: Fontos szerepet játszanak a származékos piac árfolyamalakulásában. Az arbitrazsőrök kockázat vállalás nélkül szereznek hasznot. Ezt úgy érik el, hogy folyamatosan figyelik a részpiacokat, illetve az azonnali és a határidős piacok árfolyamait és ahol anomáliát (reális árfolyamtól való átmeneti eltérés) észlelnek, ott rögtön lecsapnak, hogy számukra előnyös üzletet kössenek. Ez a gyakorlatban kétféle profitszerzési módot jelent: o Ha két különböző tőzsdén ugyanazt a terméket különböző áron jegyzik, akkor az arbitrazsőrök ott veszik meg a terméket, ahol olcsóbb és ott adják el, ahol drágább. o Ha a termék ára és a termék szintetikus előállításának költsége eltérő, akkor olyan formában veszik meg a terméket, ahogy olcsóbb és abban a formában adják el, ahogy drágább. Az arbitrazsőrök tevékenysége szünteti meg az anomáliákat a piacon. Az arbitrazsőrök többek között abban térnek el a hedgerektől, illetve a spekulánsoktól, hogy egyszerre minimum kettő, egymástól ellentétes irányú ügyletet kötnek. A piac bármely szereplője lehet hol spekuláns, hol hedger, hol arbitrazsőr. A spekuláns akkor vásárol, amikor az adott termék olcsó, az arbitrazsőr pedig ott vásárol, ahol olcsó. 16

16 4. Határidős piac története a BÉT-en Ahogy már az első fejezetben említettem, a rendszerváltást követően 1990-ben az akkor még különálló BÁT és BÉT megnyitotta kapuit. Először az azonnali forint- és devizapiac alakult meg. Először határidős ügyletet a BÁT gabona- és hússzekciójában lehetett kötni, majd 1993-tól lehetőség nyílt a devizaszekcióban is kihasználni a szabványosított származtatott piac előnyeit. Ez a terület a két tőzsde egyesüléséig végig csatatér volt. A BÉT-nél 5 évet kellett várni a határidős piac létrejöttére, azaz március 31-én megnyitotta kapuit a származékos piac (a régióban elsőként) a Budapesti Értéktőzsdén. Kezdetben a BUX, a 3 hónapos kincstárjegy, valamint a dollár és a német márka határidős lejárataira lehetett kereskedni. Akkor 50 brókerház létezett, melyek nem nagyon érdeklődtek az új lehetőség iránt, végül 5-6 brókercég kapta meg a jogot a 3 ügyfélkor kiszolgálására: az Argenta Top Bróker a BUX, a BÉB Rt. a devizák és a New York brókerház a kamatkontraktusok árjegyzője lett. Első nap 17 kötés történt. Akkoriban még az ajánlatot az árjegyzőnek írásban kellett leadni kötjegyen, hogy ne zavarják az azonnali piacot, ami akkor nyílt kikiáltásos rendszerben működött. Az első pár hónapban a BUX volt a legnépszerűbb a határidős piacon, szinte csak BUX kötések születtek, ám később a befektetők meglátták a lehetőséget a kamattípusú termékekben is, így három hónapos diszkont kincstárjegyre kötött kontraktusok száma rövid időn belül megemelkedett. A határidős piac sikerét mutatja, hogy a napi átlagos forgalom az első év végére meghúszszorozódott, ez a fellendülés a határidős üzletkötő posztot hozta létre, mivel ezt a feladatkört már a részvényesek nem tudták egyedül ellátni végére nyílt kikiáltásos rendszerben működött ez a piac is. A piac folyamatosan bővült új termékekkel novemberében bevezették a márka és a dollár mellett az ECU kontraktusokat is, melyet 1998-ban az euró váltott fel szeptemberében újdonságként jelent meg a piacon az egy-három hónapos BUBOR, míg októberben a tizenkét hónapos diszkont kincstárjegy nagyon sikeres év volt a BÉT határidős piaca számára, ezt bizonyítja, hogy míg az év elején 27 határidős szekciótag volt, addig év végére ez a szám 40-re emelkedett elejétől pedig már egyéni kereskedők is részt vehettek a határidős kereskedésben. 17

17 A piaci szereplők ekkor már nagyon várták az opciós piac létrejöttét a BÉT-en, de ez még főleg technikai és üzletpolitikai okok miatt nem állt készen arra, hogy megkezdje működését, viszont a BÉT ki akarta elégíteni az igényeket, ezért felvették a termékek közé a határidős részvény kontraktusokat: júliusban a MOL-t, MATÁV-ot, TVK-t és 1999 októberben az OTP-t, Richtert, Borsodchemet. Eredetileg az volt az elképzelés, hogy az opciós piac létrejöttéig szerepelnek majd ezek a termékek a piacon, de akkora volt az érdeklődés irántuk, hogy maradtak a termékpalettán a későbbiekben is, így a határidős részvény kontraktusok 2001-től kibővültek a BÉT valamennyi, az A kategóriában szereplő részvény alapú kontraktusával. 1 A határidős piacon a már említett igen sikeres 1997-es évet több évnyi csökkenés követett. Ez a tendencia csak 2002-ben szűnt meg, amikor is 23%-os növekedést produkált a piac az előző évhez képest. Ez a növekedés a kontraktusszámban mért forgalom, amely pontosan azt jelenti, hogy az előző évhez képest kontraktusról kontraktusra 1 növekedett a forgalom a BÉT határidős piacán. Leginkább a devizapiacnak volt köszönhető ez a növekedés, de a részvény alapú határidős termékek forgalma is jelentős növekedést produkált, viszont az eddig szárnyaló BUX veszített népszerűségéből. A devizapiac olyannyira volt sikeres, hogy az előző évhez képest aktivitása 396%-kal nőtt, illetve a nyitott kötésállomány emelkedése is itt volt a legszembetűnőbb őszén bevezetett keresztkontraktusok jól debütáltak, közülük is a legkiemelkedőbb az EUR/USD volt. 2 Ezek a keresztkontraktusok lendületet adtak a 2003-as évnek is: több mint kétszer 2 annyi kontraktus cserélt gazdát, mint 2002-ben ban a legnépszerűbb keresztkontraktus az HUF/EUR volt. A határidős devizapiac még tovább emelkedett, mely egyrészt a forint növekvő volatilitásának, másrészt a kedvezőbbé váló adójogszabályoknak volt köszönhető. A nyitott kötésállomány is a forgalomhoz mérten dinamikusan növekedett, november végén már volt a nyitott pozíciók mennyisége kontraktusban számolva. A BUX a határidős piac keresett terméke volt ebben az évben is, a befektetők pedig továbbra is az év végi lejárat iránt érdeklődtek. Az egyedi részvény alapú termékek közül pedig a legkeresettebb a 4 leglikvidebb részvény volt (OTP, Richter, MOL, MATÁV) Letöltés ideje: Letöltés ideje: Letöltés ideje:

18 A származékos piac a következő évben, 2004-ben is folytatta növekvő tendenciáját. Ez a 2003-ban történt eseményeknek volt köszönhető (adójogszabály, forint volatilitása, keresztkontraktusok). A határidős forgalom 43%-kal haladta meg az előző évit, illetve 2004-ben 73%-kal 1 több kontraktust kötöttek, mint 2003-ban. Fontos esemény volt, hogy szeptember 6-án bevezették a kis- és közepes tőkeértékű cégek indexét, a BUMIX-ot. A BUX forgalma árfolyamértéken számolva nőtt 28%-kal 1, de ez leginkább az index értékének növekedésével magyarázható. A devizapiac hajtóereje továbbra is a keresztkontraktusok maradtak ben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott a határidős piac, ezt bizonyítja, hogy a ös forgalom 110%-kal 2 haladta meg a 2004-est. Csak devizában kötött kontraktusok száma 122%-kal 2 múlta felül a teljes előző évi mennyiséget. A kötések összértéke pedig 109%- kal 2 volt több, mint 2004-ben. A 2005-ös BÉT-BÁT újraegyesülése leginkább a devizapiacot érintette, hiszen új termékek jelentek meg, mely a forgalom növekedését eredményezte. Ebben az évben a keresztkontraktusok közül árfolyamértéken és kontraktusszám alapján is a legkeresettebb termék az EURO/USD volt ismét a siker éve volt, megint növekedésről lehet beszámolni: 30%-kal emelkedett a forgalom 2005-höz képest. Kisebb ingadozások azonban tarkították ezt az évet, hiszen pl. ekkor vezették be az árfolyamnyereség-adót, ami a hazai befektetőket negatívan érintette, mégis sikerült felülmúlni az előző évet, ugyanis 32%-kal több kontraktust kötöttek, mint 2005-ben. A forgalom árfolyamértéke is 50%-kal magasabb volt, mint előző évben. Csak úgy, mint az előző években, 2006-ban is a legnépszerűbb termék a BUX volt, melynek forgalma árfolyamértéken 50%-kal emelkedett 2005-höz képest és továbbra is az év végi lejárat iránt érdeklődtek a legtöbben. A devizapiac likviditását növelte a 2005-ös BÉT- BÁT integráció, ezt mutatják a számok is: a devizapiac 60%-os növekedést produkált. 4 A 2007-es év mérsékeltebb növekedést eredményezett a határidős piacon: forgalma csupán 2%-kal emelkedett az előző évhez képest. A megkötött kontraktusszám merészebb növekedést mutatott (devizapiacon 20%), míg a forgalom árfolyamértékét tekintve mérsékeltebb emelkedés volt megfigyelhető, mindössze 4% ben a legnépszerűbb termékek a határidős piacon az árfolyamérték alapján a részvénykontraktusok voltak: 1 Letöltés ideje: Leöltés ideje: Leöltés ideje:

19 forgalmuk a 2006-hoz képest 20%-kal nőtt. Továbbra is az év végi lejárat volt a legkeresettebb as évet meghatározta a gazdasági- és pénzügyi világválság, ami természetesen a BÉT származékos piacát is negatívan érintette: a forgalom 42%-kal, míg a kontraktusszám 30%- kal csökkent 2007-hez képest, viszont a forgalom összetétele nem változott jelentősen. Ilyen mélyrepülés eddig nem volt tapasztalható a BÉT származékos piacán. 2 A leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a határidős piac fogadtatása a BÉT-en igen kedvező volt, a 2008-as év kivételével minden évben, minden határidős részpiacot a növekedés jellemezte. A következő diagrammal szeretném bemutatni a határidős piac forgalmát árfolyamértéken 2001 és 2007 között: 3. számú ábra Határidős piac forgalma árfolyamértéken Milliárd Ft ÉV Forrás: Saját diagram a fenti források alapján 1 Leöltés ideje: Leöltés ideje:

20 5. Opciós piac története a BÉT-en február 18-án nyitotta meg kapuit a Budapesti Értéktőzsdén az opciós piac. Kezdetben egyedi részvényekre és a BUX indexre szóló opciókkal lehetett kereskedni. Az első pár évben nem úgy teljesített az opciós piac, mint ahogy számítottak rá, pedig ahogy már említettem, nagy várakozás előzte meg bevezetését. Megalakulása után az első fontos mérföldkövet az jelentette, hogy 2004 nyarán megkötötték az első devizaopciót, mely pár hónap után már felülmúlta mind kontraktusszámban, mind árfolyamértéken az egyedi részvény opciós ügyletek forgalmát elején 2 újabb keresztkontraktust vezettek be (deviza/forint), a BÉT-BÁT integráció után pedig még 11 keresztkontraktussal bővült a termékpaletta. A deviza opciós ügyleteknek köszönhetően elindult a növekedés az opciós piacon, megháromszorozódott a forgalom 2004-hez képest: megkötött kontraktus 33 milliárd Ft-os árfolyamértéken ban 2 új deviza opciós keresztkontraktus került a piacra, mely a forgalom meghatszorozódásához vezetett, ami árfolyamértéken 272 milliárd Ft-nyi forgalmat jelent. A 2007-es év csak kisebb növekedéssel járt, míg 2008 csökkenést hozott az egész származékos piacnak a pénzügyi- és gazdasági válság miatt Derivatív piac működése a Budapesti Értéktőzsdén 6.1 Határidős ár [17] [18] Megfigyelhető, hogy egy részvény azonnali, illetve határidős ára mindig eltér egymástól, de a mozgásuk iránya nagyon hasonló. A határidős árat alapvetően az alaptermék azonnali ára, a lejáratig hátralévő idő és az aktuális kamatszint hármasa határozza meg. 3 A határidős ár és az azonnali ár között nem 1 Letöltés ideje: Letöltés ideje: _ismeretek/a_hataridos_ar Letöltés ideje: