ŞTIINŢE. METODICA ŞI PRACTICA PREDĂRI ŞTIINŢELOR ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTULUI PREŞCOLAR ŞI PRIMAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ŞTIINŢE. METODICA ŞI PRACTICA PREDĂRI ŞTIINŢELOR ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTULUI PREŞCOLAR ŞI PRIMAR"

Átírás

1 Ministerul Educaţiei şi Cercetării, Facultăţii de Psihologie şi Ştiinţe ale Educaţiei Pedagogia Învăţământului Primar şi Preşcolar, Învăţământul la Distanţă ŞTIINŢE. METODICA ŞI PRACTICA PREDĂRI ŞTIINŢELOR ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTULUI PREŞCOLAR ŞI PRIMAR Tudományok és környezetismeret. A tudományok és környezetismeret módszertana az óvodában és az elemi oktatásban. Carmen TICĂ 2007 Átdolgozta, javította, szerkesztette Dr. László Enikő 2008

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés TANULÁSI EGYÉG - Fizikai és kémiai jelenségek Tanulási egység követelményei Tömeg.Térfogat. Sürüség Testek tömege Testek térfogata Testek sűrűsége Halmazállapotok. Halmazállapot-változások Olvadás.Szilárdulás Párolgás. Lecsapódás A víz körforgása a természetben Anyagok és keverékek A keverékek összetevőinek elkülönítése Dekantálás Szűrés Kristályosítás Desztilláció (lepárlás.) Oldatok Önértékelő tesztek és gyakorlatok megoldása, magyarázata Ellenőrző dolgozat...23 Válogatott könyvészet TANULÁSI EGYSÉG - Növények Tanulási egység követelményei Virágos növény felépítése Gyökér Szár Levél A levél szerepe Fotoszintézis Légzés Párologtatás A virág A termés és a mag A növények érzékenysége és mozgása Fontosabb növénycsoportok Önértékelő tesztek és gyakorlatok megoldása, magyarázata Ellenőrző dolgozat...49 Válogatott könyvészet

3 3. TANULÁSI EGYSÉG - Állatok Tanulási egység követelményei Az állati szervezet felépítése Kapcsolatteremtő életműködések Mozgás Érzékenység Anyagforgalmi életműködések Emésztés Légzés Vérkeringés Kiválasztás Szaporodási életműködések Állatvilág-gerinctelenek Szivacsok Tömlősök Férgek Puhatestűek Ízeltlábúak Tüskésbőrűek Állatvilág- gerincesek Halak Kétéltűek Hüllők Madarak Emlősök Önértékelő tesztek, gyakorlati alkalmazások megoldásai, magyarázatok Ellenőrző dolgozat...78 Válogatott könyvészet TANULÁSI EGYSÉG- A tudományok és környezetismeret módszertana az óvodában és az elemi oktatásban Tanulási egység követelményei Környezetismeret / természetismeret tanításának módszertana Az iskoláskorú gyermek pszichológiai sajátosságai Tantárgyak bemutatása, Környezetismeret ( I osztály és II osztály) és Természetismeret (III osztály és IV osztály ) Didaktikai tevékenység tervezése Iskolai tanterv Kalendarisztikus tervezés Tanulási egység tervezése Környezetismeret / természetismeret leckék tervezése Környezetismeret az óvodában Környezetismereti tevékenységek jelentősége az óvodában Az óvodáskorú gyermek pszichológiai sajátosságai Környezetismereti tevékenységek jelentősége, követelményei és tartalma az óvodában

4 Környezetismereti tevékenységek tervezése Önellenőrző tesztek megoldásai és magyarázata Ellenőrző dolgozat Válogatott könyvészet Általános könyvészet BEVEZETÉS A jegyzet a vidéki oktatási program keretében távoktatáson, óvodai és iskolai pedagógia területén szakosodó hallgatók számára készült. A jegyzet 4 tanulási egységből áll, mindenik ellenőrző dolgozattal végződik. Az ismeretanyag két fontos területet ölel fel. A tudományok és környezetismeret fejezet ( 1, 2, 3 tanulási egység) alapvető ismereteket nyújt a természettudomány területéről, a Tudományok és környezetismeret tanításának módszertana fejezet pedig ötleteket kínál változatos, tanítási-tanulási tevékenységek megszervezésére az óvodában és az iskolában. Minden tanulási egység tartalmaz:. - alapvető ismereteket;. - gyakorlati alkalmazásokat. - önértékelő teszteket. - ellenőrző dolgozatot..a tanulási egységek tartalmánál figyelembe vettük a rendszeresség, érthetőség és fokozatosság elvét. A javasolt gyakorlati alkalmazások kevés, könnyen beszerezhető anyaggal megvalósíthatók és az a szerepük, hogy a természettudományokra jellemző kutatási, kísérletezési technikákban jártassá tegyenek. Az önértékelő tesztek a tanulási egységek követelményeivel összhangban készültek, céljuk az ismeretek elmélyítése, alkalmazása. A válaszok és magyarázatok lehetővé teszik a periodikus önellenőrzést. A fejezetek végén levő ellenőrző dolgozatok (30, 70, 110, 163 oldal) világos követelményeket, utasításokat és értékelési kritériumokat tartalmaznak. A papírra szerkesztett dolgozatokat a tutor értékeli. A végső jegy 50%-át az ellenőrző dolgozatok képezik, a másik 50%- ot a vizsgajegy teszi ki. Hatékonyabb tanulás érdekében a hallgatók használhatják a könyvészetben megjelölt más információforrásokat is (botanikai atlasz, zoológiai atlasz, anatómiai atlasz, enciklopédiák, szakfolyóiratok, Internet stb.). 4

5 Bevezetés TANULÁSI EGYÉG - Fizikai és kémiai jelenségek Tanulási egység követelményei Tömeg.Térfogat. Sürüség Testek tömege Testek térfogata Testek sűrűsége Halmazállapotok. Halmazállapot-változások Olvadás.Szilárdulás Párolgás. Lecsapódás A víz körforgása a természetben Anyagok és keverékek A keverékek összetevőinek elkülönítése Dekantálás Szűrés Kristályosítás Desztilláció (lepárlás.) Oldatok Önértékelő tesztek és gyakorlatok megoldása, magyarázata Ellenőrző dolgozat...23 Válogatott könyvészet Tanulási egység követelményei A tanulási egység alatt és végén a hallgató képes lesz:. - szakszerű magyarázatot adni a fizikai és kémiai folyamatokra;. - alkalmazni az irányított kísérletezést és kutatást a fizikai és kémiai folyamatok kimutatására, magyarázatára; - elméleti és gyakorlati feladatokat megoldani Testek tömege Tömeg. Térfogat. Testek sűrűsége. Egy test bármely időintervallumban nyugalomban van, ha az adott időintervallum minden pillanatában ugyanazt a helyet foglalja el egy vonatkoztatási testhez képest. Egy test bármely időintervallumban mozgásban van, ha az adott időintervallum különböző pillanataiban más-más helyet foglal el a vonatkoztatási testhez képest. Ahhoz, hogy egy testet mozgásba hozzunk, megállítsunk, vagy megváltoztassuk pályáját hatnunk kell rá. A test ellenáll, visszahat minden külső hatásra amely nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását megváltoztatja. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén a test pályája egy egyenes, sebessége állandó. A tehetetlenség a test azon tulajdonsága, hogy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását külső ráhatás hiányában és ellenáll minden olyan hatásnak, amely egyenes vonalú egyenletes mozgási irányának megváltoztatására kényszeríti. 5

6 A tömeg a test tehetetlenségének mértéke. Mértékegysége a kilogramm. A testek tömegének meghatározása A testek tömegét mérleggel mérjük. Leggyakrabban az egyenlőkarú mérleget használjuk. Mérés során egy test tömegét összehasonlítjuk a hitelesített mérőtömegekkel (ismert tömegű testek, amelyeken fel van tüntetve tömegük értéke). Az egyenlőkarú mérleg tányérjára helyezett testek akkor vannak egyensúlyban, ha a tömegük egyenlő. Figyelem! Nem tévesztendő össze a test tömege a test súlyával! A test súlya az az erő, amellyel a Föld vonzza a testet. Gyakorlati alkalmazások Próbálj meg minél több kísérletet elvégezni a javasoltak közül. Az eredményeket, magyarázatokat csak azután olvasd el, miután lejegyezted saját megfigyeléseidet. Kísérlet: Testek tehetetlenségének kimutatása Szükséges anyagok: egy pohár víz Mit kell tenned? -mozgasd a poharat vízszintes irányban az asztalon; -figyeld meg mi történik a víz felületével ha növeled, vagy csökkented a pohár haladási sebességét; Mit figyeltél meg? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre!. Ha a poharat hirtelen mozgásba hozzuk a víz hátul, a mozgással ellentétes irányban kiömlik, mivel tehetetlensége folytán megpróbálja megőrizni nyugalmi állapotát. A pohár hirtelen megállításakor a víz elől ömlik ki, mivel folytatni próbálja egyenes vonalú egyenletes mozgását. Tehát a testek ellenszegülnek azoknak a külső hatásoknak, amelyek próbálják nyugalmi- vagy mozgásállapotukat megváltoztatni Testek térfogata Minden test helyet foglal el a térben, tehát térfogata van. A térfogat mértékegysége a m 3. A szabályos mértani testek térfogatát matematikai képletek segítségével számíthatjuk ki ( kocka, henger, gömb, stb. térfogata). A szabálytalan testek térfogatát mérőhenger segítségével határozzuk meg a következőképpen: - a mérőhengerbe vizet öntünk, majd leolvassuk a vízszintet; ez mutatja a víz térfogatát; - beletesszük a vízbe azt a testet, amelynek meg szeretnénk határozni a térfogatát, majd leolvassuk a vízszintet. Megkapjuk a hengerben levő víz és a test össztérfogatát; - ebből az értékből kivonjuk az előző értéket és így megkapjuk a test térfogatát. 6

7 Gyakorlati alkalmazások Kísérlet: Szilárd testek térfogatának meghatározása. Szükséges anyagok: mérőhenger, víz, burgonya. Határozd meg a burgonya térfogatát az előzőekben ismertetett módszer szerint. Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre! Testek sűrűsége Gyakorlati alkalmazások Kísérlet: Testek tömege Szükséges anyagok: két különböző anyagból készült kocka (fa és ólom), egyenlőkarú mérleg, vagy rugósmérleg. Mit kell tenned? -mérd meg a két test tömegét! Mit figyeltél meg? Megjegyzéseidet írd a megjelölt helyre.... A két kocka mérése után megállapíthattad, hogy az ólomból készült kocka tömege sokkal nagyobb a fakockáénál Ez azzal magyarázható, hogy az ólom részecskéi sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint a fáé. Tehát az ólom sűrűsége nagyobb, mint a fa sűrűsége. A sűrűség az a fizikai mennyiség, amely a testet felépítő anyagot jellemzi. A sűrűség a test tömegének és térfogatának az aránya. ρ-vel jelöljük (ro), a mértékegysége kg/m 3 vagy g/ cm 3. 1 kg/m 3 a sűrűsége annak az 1 m 3 térfogatú testnek, amelynek tömege 1 kg. A víz sűrűsége 1000 kg/m 3, vagyis 1 m 3 víz tömege 1000 kg. Az 1.1. táblázat segítségével összehasonlíthatod a különböző anyagok sűrűségét. Anyag Sűrűség kg/ m 3 Étolaj 800 Benzin 800 Jég 917 Víz 1000 Tej 1030 Üveg 2500 Alumínium 2700 Acél 7800 Vas

8 Ezüst Ólom Higany Arany Platina Táblázat Az ólom nagyobb sűrűségű, mint az ezüst, a vas, az acél, az alumínium és az üveg, de kisebb, mint a platina, az arany és a higany sűrűsége. Tekintettel nagy sűrűségére, az ólom sugárzás elleni védőpajzsok készítésére is alkalmas (a rádioaktív anyagokat ólommal bélelt különleges tárolóedényekben szállítják). Az alumínium sűrűsége kicsi, ezért nagyon könnyű. Más fémekkel ötvözve alkalmas olyan, gépek, berendezések gyártására, amelyeknél feltétel az alacsony tömeg, mint például a repülőgépek.. Testek úszása és merülése. Valószínűleg észrevetted, hogy egy test könnyebbnek tűnik a vízben, mint a levegőben; hogy egy vasból készült test elmerül a vízben, míg egy fából készült fennmarad a víz színén. Ahhoz, hogy egy labdát a víz alatt tartsunk, erővel kell hatnunk rá. Amikor az erőhatás megszűnik, a labda azonnal a felszínre jön. Úszás/ merülés, Arkhimédesz törvénye. Gyakorlati alkalmazások A hidrosztatikus nyomás következtében a folyadékok nyomást gyakorolnak azokra a testekre, amelyekkel kölcsönhatásba kerülnek. A folyadékban található testekre ható hidrosztatikai nyomásból származó nyomóerők eredőjét hidrosztatikai felhajtóerőnek (archimédesi erőnek) nevezzük.ez függőleges irányú, és lentről felfelé hat. A hidrosztatikai felhajtóerő támadópontját nyomásközéppontnak nevezzük. Ha a test homogén és teljesen a folyadékba merül, akkor ez a pont egybeesik a test súlypontjával. Arkhimédesz törvénye. Minden folyadékba merülő testre felhajtóerő hat, amely számszerűen egyenlő az általa kiszorított folyadék súlyával. Vízbe merülés esetén is hat minden testre a gravitációs erő (a Föld vonzereje). Ha a test súlya kisebb a hidrosztatikai felhajtóerőnél, a felszínre emelkedik, miközben egy része a vízbe süllyedve marad. Az elmerült rész akkora térfogatú folyadékot szorít ki, hogy annak súlya egyenlő legyen a test súlyával. Ebben az esetben a test úszik a felszínen. A hajók is úsznak a vízen, bár a víznél sokkal nagyobb sűrűségű anyagból készülnek. Alakjuk, valamint számos levegővel teli térségük miatt nagyon nagy térfogatú vizet szorítanak ki, nagyobbat, mint a felépítésükre használt anyagok térfogata. Így a hajó sűrűsége a víz sűrűségénél kisebb lesz. A túlterhelés a hajók elsüllyedéséhez vezet. Ennek elkerüléséért a hajók oldalára egy vonalat festenek, amely a megrakott hajó maximális merülését jelöli (merülési vonal). A folyadékok sűrűségét sűrűségmérővel mérjük. A sűrűségmérésnek számos alkalmazási területe van. Ezzel állapítjuk meg a tej és 8

9 a fagyálló folyadék minőségét, az italok alkoholtartalmát, az autók akkumulátorának állapotát. A gyógyászatban sűrűségméréssel szerzünk tudomást a testfolyadékok (vér, vizelet) állapotáról. Mivel a vér sűrűségét a benne található vörös vértestek koncentrációja befolyásolja, a vér sűrűségének csökkenése vérszegénységre utal. Bizonyos betegségek az ásványi sók fokozott ürítésével járnak. Ezekre a vizelet sűrűségének növekedése hívja fel a figyelmet. Arkhimédesz törvénye a gázokra is érvényes. Hidrogénnel, vagy héliummal (levegőnél kisebb sűrűségű gázok) töltött ballonok a felhajtóerő következtében a magasba emelkednek. 1. Önértékelő teszt 1. Két azonos térfogatú test tömege különböző. Melyiküknek nagyobb a sűrűsége? 2. Két azonos tömegű test térfogata különböző. Melyiküknek nagyobb a sűrűsége? A választ írd a kijelölt helyre A folyadékokra vonatkozó kijelentések közül melyik helyes? a. A folyadék tömegét megduplázva a sűrűsége is megduplázódik; b. Egy folyadék sűrűsége nem függ a tömegétől c. Egy folyadék sűrűsége nem függ a térfogatától; d. A folyadék térfogatát megduplázva duplázódik a sűrűsége is; e. Megduplázva a folyadék térfogatát sűrűsége kétszeresen csökken. 4. Olvasd el figyelmesen a következő kijelentéseket és állapítsd meg melyik helyes és melyik helytelen válasz (I Igaz, H Hamis): a. Az ólom sűrűsége nagyobb, mint a műanyagé. I / H b. Egy cm 3 fa súlya ugyanannyi, mint egy cm 3 vasé. I / H; c. A sűrűség egy fizikai mértékegység, amely a testek anyagát jellemzi. I / H A válaszok és magyarázatok a 21. oldalon találhatók Halmazállapotok. Halmazállapot-változások A természetben az anyagok különböző halmazállapotban fordulnak elő. A halmazállapotok lehetnek: szilárd, cseppfolyós és gáz. Az anyagi testek, halmazállapotuk függvényében különböző tulajdonságokkal rendelkeznek: a szilárd testeknek meghatározott alakjuk és térfogatuk van, a cseppfolyós testek alakja változó, térfogata állandó (felveszik annak az edénynek az alakját amelyben találhatók). A gázoknak sem meghatározott alakjuk (felveszik annak az edénynek az alakját, amelyben találhatók), sem meghatározott térfogatuk nincs (kiterjednek). 9

10 Ezek a tulajdonságok a test molekulái (szabad szemmel nem látható, parányi részecskék) közti kölcsönhatásoknak tulajdoníthatók Egy anyagi test létezhet szilárd, cseppfolyós vagy gáz halmazállapotban. Ez azonban olykor megváltozhat. Például a víz szilárd (jég), cseppfolyós (víz) vagy gáz halmazállapotú (vízpára) is lehet. A halmazállapot-változást a test és környezete közötti hőcsere okozza Olvadás. Megszilárdulás. Olvadás Egy anyag szilárd halmazállapotból cseppfolyós halmazállapotba való átalakulását olvadásnak nevezzük (például a naftalin szilárd halmazállapotúból cseppfolyóssá válása, a jég olvadása). Az olvadáshoz a testek hőt vesznek fel. Megszilárdulás Egy anyag cseppfolyós halmazállapotból szilárd halmazállapotba való átalakulását megszilárdulásnak (fagyásnak) nevezzük. Ez az olvadással ellentétes folyamat. A megszilárdulás hőleadással jár (például a víz szilárd halmazállapotúvá válik jég, a naftalin cseppfolyós halmazállapotúból szilárd lesz). Azt a hőmérsékletet, amelyen egy anyag olvadásnak indul vagy megszilárdul olvadáspontnak vagy fagyáspontnak nevezzük. Ez minden anyagra jellemző: - a naftalin olvadási (megszilárdulási) hőmérséklete: C - a jég olvadási (megszilárdulási) hőmérséklete: 0 0 C. Az olvadás (megszilárdulás) alatt az anyag térfogata változik. Olvadással általában nő a térfogat, megszilárdulással pedig csökken. Kivételt képez a víz, amelynek térfogata fagyással (megszilárdulással) növekszik. Ez a térfogatnövekedés okozza a vízvezetékcsövek elrepedését, ha azokat nem ürítik ki, mielőtt a hőmérséklet 0 0 C alá csökken. A nehéziparban a fémek olvadásának, megszilárdulásának jelenségét különböző alkatrészek és tárgyak öntésére alkalmazzák Párolgás. Lecsapódás. Valamely folyadék gáz halmazállapotúvá való átalakulását párolgásnak nevezzük. Ez a folyadékok szabad felszínén történik. Amikor a folyadék egész tömegében történik a párolgás, akkor forrásról beszélünk. Forrás következtében a víz gázhalmazállapotba megy át. Minden folyadék egy meghatározott hőmérsékleten kezd forrni (például a víz forráspontja100 0 C, az alkoholé 78 0 C). A lecsapódás Bizonyos folyadékok (aceton, alkohol) szobahőmérsékleten könnyen elpárolognak. Ezeket illékony anyagoknak nevezzük. A párolgás gyorsabb, ha a folyadék felülete nagyobb (egy széles edényből hamarabb elpárolog az alkohol mint egy kémcsőből). A párolgás felgyorsul, ha a levegő mozgása eltávolítja a képződött vízpárákat (például megszáradnak a nedves ruhák). A párolgás gyorsabb, ha a környezet hőmérséklete magasabb (tavak, folyók, tengerek és óceánok 10

11 gyorsabban párolognak meleg napokon). A párolgás hőelvonással járó folyamat. Egy anyag gáz halmazállapotúból szilárd halmazállapotúvá való alakulását lecsapódásnak nevezzük. Ha a konyhában vizet forralunk egy edényben, az ablakon vékony vízréteg jelenik meg. Ha hideg ablakra, szemüveglencsére vagy tükörre lehelünk, az bepárásodik. Tehát a kilélegzett levegő vízpárái lecsapódnak a tárgyakon, cseppfolyósakká válnak. A lecsapódás hőleadással jár. Egyes anyagok (jód, naftalin, kámfor) szilárd halmazállapotúból képesek közvetlenül gázhalmazállapotba átalakulni, ezt a folyamatot szublimációnak nevezzük. A fordított folyamatot a deszublimáció, és ez a gázhalmazállapotból szilárd halmazállapotba való átalakulást jelenti. A széndioxid kondenzációja révén mesterséges hó nyerhető. Következésképpen: hőleadás vagy hőelvonás révén a testek változtatni tudják halmazállapotukat A víz körforgása a természetben A légkör hőmérséklet-változásainak függvényében a természetben a víz egyik halmazállapotból a másikba alakul. A Nap melegének hatására a tavak, tengerek, óceánok vize párolgásnak indul. A vízpárák felemelkednek a levegőbe és felhőket hoznak létre. A szél különböző magasságokba viszi a felhőket. A felhőkből a csapadék eső, vagy hó formájában hull le. A csapadékot a lecsapódó vízpárák hozzák létre, amikor hideg levegőréteggel találkoznak. Hideg éjszakákon a levegő vízpárái a hideg testekkel érintkezve lecsapódnak, így keletkezik a harmat, 0 0 C alatt pedig a dér. Télen, 0 0 C alatti hőmérsékleten a vízcseppek különböző alakú és méretű jégkristályokká alakulnak, így keletkeznek a hópelyhek. Az esőből valamint a hóolvadásból származó víz újból a tengerekbe, óceánokba, folyókba vagy a talajba kerül. A víz a természetben, egyik halmazállapotból a másikba alakulva, állandó körforgásban van. Ezt a víz körforgásának nevezzük. Évente mintegy km 3 víz párolog el és hull vissza a földre csapadék formájában. Gyakorlati alkalmazások Kísérlet: A gázhalmazállapot kimutatása. Szükséges anyagok: kémcső, mindkét felén nyitott cső, vízzel telt pohár Mit kell tenned? - próbálj meg behelyezni egy szájával lefelé fordított kémcsövet egy vízzel telt pohárba! - ismételd meg a kísérletet mindkét végén nyitott kémcsővel!. Mit tapasztalsz? Magyarázd meg a jelenséget. Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre!. 11

12 Következtetés A víz nem hatol be a kémcsőbe, mert azt levegő tölti ki. A levegő egy gázhalmazállapotú anyag. Mint minden gáznak, a levegőnek sincs önálló alakja, ezért felveszi annak az edénynek az alakját, amelyben található. A mindkét végén nyitott kémcső esetében a víz felemelkedik a kémcsőben, és kiszorítja a levegőt a külső környezetbe. Kísérlet: Az olvadás jelenségének kimutatása. Szükséges anyagok: két kémcső, kémcsőfogó, borszeszégő, naftalin kristályok, viasz. Mit kell tenned? - egyik kémcsőbe tegyél naftalinkristályokat, a másikba viaszt; - borszeszégő lángjánál melegítsd a kémcsöveket és mérd meg a két anyag olvadásához szükséges időt. Mit tapasztalsz? Megfigyeléseidet írd a kijelölt helyre! Következtetés A naftalin és a viasz olvadási ideje nem azonos, mivel az olvadásukhoz szükséges hőmennyiség különböző. Kísérlet: A folyadékok párolgási sebességének kimutatása. Szükséges anyagok: három kémcső, három tányér, aceton, alkohol, víz Mit kell tenned? -tölts azonos térfogatú (5 ml 1 kiskanál) acetont, alkoholt és vizet a három azonos méretű tányérba; - jegyezd fel a párolgás idejét. - ismételd meg a kísérletet kémcsövekkel is. Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre!. Következtetések: az alkohol gyorsabban párolog a víznél és lassabban az acetonnál. A párolgási sebesség a folyadék természetétől és a párolgási felülettől függ.(a tányérban levő folyadék gyorsabban elpárolog, mint a kémcsőben levő). 12

13 2. Önértékelő teszt I. Társítsd a számokat a megfelelő betűkhöz! 1 Olvadás 2 Lecsapódás 3 Megszilárdulás a. cseppfolyós halmazállapotból szilárdba való átmenet b. gázhalmazállapotból cseppfolyósba való átmenet c. szilárd halmazállapotból cseppfolyósba való átmenet d. cseppfolyós halmazállapotból gázhalmazállapotba való átmenet II. Válaszolj a következő kérdésekre: 1. A ruhásszekrénybe naftalint teszünk a molyok ellen. Bizonyos idő elteltével a kristályok eltünnek, bár a naftalin szaga még érződik. Mivel magyarázható a jelenség?.. 2.Miért száradnak meg gyorsabban a ruhák, ha fúj a szél?.. 3.Miért törik el a vízzel teli üveg, ha fagyasztóba tesszük?.. III. Magyarázd meg a víz körforgását a természetben!. A válaszok és magyarázatok a 21. oldalon találhatók Anyagok és keverékek Környezetünkben minden anyagból van. A testek az anyag körülhatárolt részei (például egy kő, egy pohár víz, egy léggömbben levő levegő, stb.). A változatos összetételű, heterogén anyagot összetett anyagnak nevezzük (például 13

14 fa, üveg, cement). Az egyszerű anyagok homogének, állandó összetételűek (például : oxigén, széndioxid, nitrogén, víz, arany, ezüst stb.). Az anyagok parányi, szabad szemmel nem látható részekből, ún. molekulákból állanak. A molekulákat egy vagy több atom építi fel. A körülöttünk levő minden test atomokból és molekulákból áll, amelyek állandó mozgásban vannak. Még a szilárd testek molekulái is folytonosan mozognak, de ez szabad szemmel nem látható, mivel a molekulák által megtett távolság igen kicsi. A levegő is molekulákból (oxigén, nitrogén) és atomokból (pl. argon) áll. Ezek meglehetősen gyorsan mozognak anélkül, hogy észrevennénk őket. Állandó mozgásuknak köszönhetően egyik anyag molekulái könnyen keverednek más anyag molekuláival. Azt a jelenséget, amelynek eredményeként egy anyag molekulái behatolnak egy másik anyag molekulái közé, diffúziónak nevezzük. Ezzel magyarázható, hogy a benzinkutak közelében állandóan jellegzetes benzinszag érződik. A diffúziónak köszönhetően a forró vízbe tett teafűvel illatos teát készíthetünk. A diffúziót befolyásolja a hőmérséklet és az anyag halmazállapota. (Lásd a gyakorlati alkalmazásokat). Diffúzió Gyakorlati alkalmazások Kísérlet: A diffúzió kimutatása. Szükséges anyagok: két azonos méretű üveg alkohollal és olajjal. Mit kell tenned? - nyisd ki egyszerre mind a két üveget, majd pár lépésre távolodj el. Mit érzel? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre.. Következtetés Az alkohol szagát hamarosan megérzed, de az olajét nem. Miért? Megfigyeléseidet írd a kijelölt helyre. Kísérlet: A diffúziót befolyásoló tényezők kimutatása(hőmérséklet) Szükséges anyagok: melegvízzel teli pohár, hideg vízzel teli pohár, tinta, pipetta. Mit kell tenned? -pipetta segítségével cseppents tintát a hideg, illetve a melegvízzel teli pohárba! - figyeld meg a tinta diffúzióját a hideg és a melegvízben. Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre!. 14

15 Következtetés Míg a melegvizes pohárban a tinta egyenletesen elkeveredett, addig a hideg vizes pohárban a keveredés nem homogén. A diffúziót tehát befolyásolja a hőmérséklet (magasabb hőmérsékleten gyorsabban lejátszódik). A halmazállapot is befolyásolja a diffúziót. A gázok részecskéi sokkal gyorsabban mozognak, mint a folyadékok részecskéi (a parfüm vagy az alkohol illata azonnal keveredik a levegővel, míg a tinta vízzel való keveredése több időt igényel). A természetben vannak tiszta anyagok, melyek összetétele nem változik fizikai ráhatás révén sem (például oxigén, hidrogén, nitrogén). Az anyagok lehetnek egyszerűek (oxigén, szén, higany) és összetettek (két vagy több anyagból állanak a higany-oxid oxigénből és higanyból épül fel, az alumínium-oxid pedig oxigénből és alumíniumból). Keverékek Anyagkeveréket két vagy több anyag elegyítése révén nyerünk (például levegő, ásványvíz). A keverékek lehetnek: - homogén keverékek (teljes tömegében ugyanaz az összetétele és ugyanazok a tulajdonságai) - heterogén keverék (tömegében különböző összetételű és különböző tulajdonságok jellemzik) Dekantálás Gyakorlati alkalmazások 1.5. Az anyagok keverékekből való elkülönítése. Kísérlet: A homok szétválasztása a víztől. Szükséges anyagok: pohár, víz, homok. Eljárás: - Tégy homokot egy vízzel teli pohárba! - Keverd össze egy üvegbottal.. Milyen keveréket nyertél? A keveréket hagyd állni néhány percig. Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet írd a kijelölt mezőbe!. 15

16 Következtetés A víz és a homok keveréke nem homogén. A homok lerakódik a pohár aljára, mivel sűrűsége nagyobb a vízénél. A dekantálás olyan elkülönítési módszer, amelynek során szilárd anyagot különítünk el heterogén szilárd-cseppfolyós keverékből. Akkor használható, amikor a szilárd anyag sűrűsége nagyobb, mint a folyadéké. Dekantálás A gyakorlatban dekantálással tisztítjuk az ivóvizet, a sóbányából nyert sót, különleges dekantorokban szétválasztjuk az aranyat és ezüstöt az ércekből. Gyakorlati alkalmazások Kísérlet: Szénpor elkülönítése a víztől. Szükséges anyagok: két pohár, tölcsér, víz, szénpor, szűrőpapír. Mit kell tenned? - tégy kevés szénport egy pohár vízbe. - rázd fel a keveréket, vagy keverd össze egy üvegbottal. Milyen keveréket nyertél? - szűrd át a keveréket tölcsérbe tett szűrőpapíron. Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre!. Következtetés A víz és a szénpor nem homogén szilárd-folyadék keveréket alkot. A szénpor fennmarad a szűrőpapíron, a víz pedig lecsöpög a pohárba A szűrés A szűrés olyan elkülönítési módszer, melynek során szilárd anyagot különítünk el heterogén szilárd- cseppfolyós keverékből, a folyadékot áteresztő porózus anyag segítségével. Akkor használható, ha a szilárd anyag sűrűsége kisebb, vagy egyenlő a folyadék sűrűségénél. A szűrőpapíron átjutott folyadék a szűrlet. Az ivóvizet úgy állítjuk elő, hogy többrétegű homok-kavics szűrőn szűrjük át. A szennyezett levegő tisztítására levegőszűrőket használnak. 16

17 Kristályosítás Gyakorlati alkalmazások Kísérlet: Konyhasó nyerése sósvízből. Szükséges anyagok: porcelán tégely, vasháromláb, azbesztháló, víz, konyhasó, borszeszégő. A kísérlet elvégezhető égetőkanál és borszeszégő segítségével is. Mit kell tenned? -tegyél vizet és konyhasót egy porcelán tégelybe. -borszeszégő lángjánál melegítsd a keveréket, míg a víz teljesen elpárolog. Mit tapasztalsz? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre! Következtetés Melegítés hatására a víz elpárolog, a tégelyben pedig ott marad a só. A kristályosítás olyan elkülönítési módszer, melynek során oldatban levő szilárd anyag kristályos állapotba megy át. A kristály szilárd, homogén test, jól meghatározott mértani alakkal. A kristályosítás módszerével cukornádból cukrot, tengervízből konyhasót állítanak elő. A kristályosítás nem alkalmazható gyúlékony folyadékok esetében. A Föld mélyében is történhet kristályosodás, ennek eredményeként a magma megszilárdul, a jelenség magmatikus kőzetek kialakulását eredményezi (gránit, bazalt) A desztilláció A desztilláció olyan elkülönítési módszer, melynek során homogén, cseppfolyós keverék összetevőit különítjük el a forrást követő lecsapódás segítségével. Ezt a módszert alkalmazzák az alkohol előállításánál, valamint a kőolafinomítókban a benzin, gázolaj és petroleum nyerésére. Más lehetőségek - Az anyagok szétválaszthatók még mágnesezéssel és elektromos feltöltéssel. (Tanulmányozd a javasolt könyvészetet! ) Oldatok Azokat a két, vagy több anyagból álló homogén keverékeket, amelynek összetevői között nem megy végbe kémiai folyamat oldatoknak nevezzük. A mindennapi életben gyakran készítünk oldatokat. A vízbe szilárd, cseppfolyós, vagy gáznemű anyagokat keverünk. Például: cukrot, konyhasót, ecetet, alkoholt, koncentrált gyümölcsleveket, széndioxidot. Azt a jelenséget, melynek során valamely szilárd cseppfolyós vagy gáz halmazállapotú anyag részecskéi egyenletesen elkeverednek egy másik anyag részecskéi között oldásnak nevezzük. Bármely oldat két összetevőből áll: oldószerből (az anyag, amelyben oldanak-szolvens) 17

18 és oldott anyagból (a feloldott anyag). Például: a cukor és víz oldatában a víz az oldószer, a cukor az oldott anyag. A víz a leggyakrabban használt oldószer. Oldószerként más anyagok is használhatók: alkohol, benzin, aceton, éter. Két folyadékból álló oldat esetében azt tekintjük oldószernek, amelyik nagyobb mennyiségben található az oldatban. Valamely anyagnak azt a tulajdonságát, hogy feloldódik más anyagban oldhatóságnak nevezzük. Egy adott oldószerben való oldhatóságuk alapján az anyagok lehetnek: jól oldódó, nehezen oldódó és oldhatatlan anyagok (a só oldható a vízben, a homok nem oldódik a vízben). Az anyagok oldhatóságát befolyásoló tényezők az oldószer és az oldott anyag természete, valamint a hőmérséklet. Kísérlet: Az oldhatóságot befolyásoló tényezők kimutatása (az oldószer és az oldott anyag természete ) Szükséges anyagok:átlátszó poharak, víz, aceton, körömlakk Mit kell tenned? - Cseppents körömlakkot egy pohár vízbe! Mit tapasztaltál? Milyen keveréket nyertél? Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott helyre! - Cseppents körömlakkot egy kevés acetonba! Mit észlelsz? Milyen keveréket nyertél? Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott helyre! Következtetés Az oldhatóságot befolyásolja az oldószer és az oldott anyag természete. A körömlakk nem oldódik vízben, de jól oldódik acetonban. Kísérlet: Az oldhatóságot befolyásoló tényezők kimutatása (hőmérséklet). Szükségesanyagok: -két átlátszó pohár, melegvíz, hideg víz, kiskanál. Mit kell tenned? -Egy pohárba önts hideg vizet, egy másikba ugyanannyi melegvizet! -Mindkét pohárba tegyél egy-egy kiskanál cukrot! Mit tapasztalsz? Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott helyre!. 18

19 Következtetés A cukorkristályok gyorsabban oldódnak a meleg vízben. A szilárd anyagok oldhatósága a hőmérséklettől függ: az oldódás sebessége a hőmérséklet növekedésével nő. A koncentráció (töménység) kifejezi az adott mennyiségű oldatban levő feloldott anyag mennyiségét. Töménységük alapján az oldatok lehetnek: híg oldatok (kevés oldott anyagot tartalmaznak) és tömény oldatok (nagy mennyiségű oldott anyagot tartalmaznak). Kísérlet:Tömény oldat nyerése. Szükséges anyagok: átlátszó pohár, víz, cukor, kiskanál. Mit kell tenned? - vízzel teli pohárba tegyél egy kiskanál cukrot! -keverd össze a kiskanállal!.. Mit tapasztalsz? -majd adj az oldathoz egyre több cukrot, folyamatosan keverjed! Mit észlelsz? Megfigyeléseidet jegyezd a pontozott helyre!.. Következtetés Ha egyre több cukrot adagolunk a vízhez egy idő után a cukor már nem oldódik fel. Azt az oldatot, amely egy adott hőmérsékleten maximális mennyiségű feloldott anyagot tartalmaz, telített oldatnak nevezzük. A telítetlen oldat még képes újabb anyagmennyiséget feloldani. A százalékos koncentráció kifejezi azt, hogy 100 g oldatban hány gramm feloldott anyag található. mf= feloldott anyag tömege mo= oldat tömege mf+ m víz= oldat tömege c= (mf 100)/ mo Például: 1. Milyen töménységű oldatot kapunk, ha 20g citromsót 80g vízben oldunk fel? mf = 20g mvíz= 80g c= (mf 100)/ mo mo= mf + m víz c= (20 100)/ (20+ 80) c= 20% 2. Mennyi a százalékos koncentrációja annak az oldatnak, amelyet 30g marószódának 270g vízben való oldásával nyerünk? c= (mf 100)/ mo, mo= mf + mvíz c= (30 100)/ ( ) c= (30 100)/ ( ), c= 10% Figyelem! A feloldott anyag, az oldat tömege, a víz tömege ugyanolyan tömegegységben 19

20 legyen kifejezve (g, kg, stb.)! 3. Önértékelő teszt I. Karikázd be a helyes választ!. 1. Ha egy oldat mindkét alkotóeleme azonos halmazállapotú (folyadék), azt tekintjük oldószernek, amelynek mennyisége: a) kisebb; b) nagyobb; c) bármelyik lehet közülük. 2. Az oldatok a) homogén keverékek: b) tiszta anyagok; c) nem homogén keverékek 3. Ha bizonyos mennyiségű oldatot kiöntünk a pohárból, az oldat a) töményebb lesz; b) hígabb lesz c) töménysége nem változik. 4. Annak az oldatnak a töménysége, amelyet 40g marószódának 260g vízben való oldásával nyerünk: : a) 20%; b) 13,33%; c) 10%. II. Magyarázd meg, hogyan választhatod szét összetevőire a homok, só és víz keverékét!. III. Kísérlet. Háromnegyed részig tölts vizet a pohárba, majd helyezz bele egy tojást!. Mit tapasztalsz? Utána vedd ki a tojást és oldj fel a vízben minél több sót! Tedd a tojást a sósvízbe!... Mit tapasztalsz? 20

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása 2014/2015. B TÉTEL A cukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát kémhatásának vizsgálata A kísérleti tálcán lévő sorszámozott eken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammónium-klorid, ill. nátrium-karbonát

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Halmazállapot-változások

Halmazállapot-változások Halmazállapot-változások A halmazállapot-változások fajtái Olvadás: szilárd anyagból folyékony a szilárd részecskék közötti nagy vonzás megszűnik, a részecskék kiszakadnak a rácsszerkezetből, és kis vonzással

Részletesebben

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből

B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása A keményítő kimutatása búzalisztből 2011/2012. B TÉTEL A túró nitrogéntartalmának kimutatása A kémcsőben levő túróra öntsön tömény nátrium-hidroxid oldatot. Melegítse enyhén! Jellegzetes szagú gáz keletkezik. Tartson megnedvesített indikátor

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Az anyagok változásai 7. osztály

Az anyagok változásai 7. osztály Az anyagok változásai 7. osztály Elméleti háttér: Hevítés hatására a jég megolvad, a víz forr. Hűtés hatására a vízpára lecsapódik, a keletkezett víz megfagy. Ha az anyagok halmazszerkezetében történnek

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS

SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS SZERVETLEN ALAPANYAGOK ISMERETE, OLDATKÉSZÍTÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Az eredményes munka szempontjából szükség van arra, hogy a kozmetikus, a gyakorlatban használt alapanyagokat ismerje, felismerje

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA GYAKORLATI KÉRDÉSEI ÉS KELLÉKEI

A KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA GYAKORLATI KÉRDÉSEI ÉS KELLÉKEI A KÖZÉPSZINTŰ KÉMIA SZÓBELI VIZSGA GYAKORLATI KÉRDÉSEI ÉS KELLÉKEI I. TÉTEL SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM 2011. 1. A szőlőcukor és répacukor megkülönböztetése A tálcán szőlőcukor,

Részletesebben

Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból

Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Érettségi követelmények KÉMIA tantárgyból Témakörök: 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák és összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 6. Hidrogén és nemesgázok 7. Halogénelemek

Részletesebben

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Bor Pál Fizikaverseny 2012/2013-as tanév DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Versenyző neve:.. Figyelj arra, hogy ezen kívül még két helyen (a belső lapokon erre kijelölt téglalapokban) fel kell írnod

Részletesebben

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET AZ ÉLŐ ÉS AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET MEGISMERÉSE AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET Az élőlények és az élettelen természet kapcsolata. Az élettelen természet megismerése. A Földdel foglalkozó tudományok. 1.

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik

Kémia: minden, ami körülvesz. 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik Kémia: minden, ami körülvesz 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik TARTALOM 5.modul: Gyakorlati feladatok: anyagok és tulajdonságaik...2 1. Sodium PolYacrylate egy polimer a babák egészségéért...3

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

FELADATLAPOK BIOLÓGIA

FELADATLAPOK BIOLÓGIA FELADATLAPOK BIOLÓGIA 7. évfolyam Patonainé Tóth Gyöngyi SZÍNTESTEK VIZSGÁLATA 01 1/2! T BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A kísérlet során használt eszközökkel rendeltetésszerűen dolgozz!

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Az oldatok összetétele

Az oldatok összetétele Az oldatok összetétele Az oldatok összetételét (töménységét) többféleképpen fejezhetjük ki. Ezek közül itt a tömegszázalék, vegyes százalék és a mólos oldat fogalmát tárgyaljuk. a.) Tömegszázalék (jele:

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Folyadékok és gázok mechanikája Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Szilárd testek nyomása Az egyenlő alaplapon álló hengerek közül a legsúlyosabb nyomódik legmélyebben a homokba. Belenyomódás mértéke a

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló Számításos feladatok km 1. Az egyik gyorsvonat ( rapid ) 98 átlagsebességgel teszi meg a Nyíregyháza és h Debrecen közötti 49 km hosszú utat. A Debrecen és Budapest

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda

Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Iskola neve: Csapatnév: Csapattagok

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

A halmazállapot-változások

A halmazállapot-változások A halmazállapot-változások A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Halmazállapotok Energia Kondenzáció Kondenzációs hő Kondenzáció Párolgás Gőz Fagyáshő Párolgáshő Folyadék

Részletesebben

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint

KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. Középszint Szóbeli vizsga A témakörök ismeretének mélységét a részletes érettségi követelmény meghatározza. A zárójelben levő számok a vizsgakövetelmény megfelelő fejezetére

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola A versenyző kódja:... VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Budapest, Thököly út 48-54. XV. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

zeléstechnikában elfoglalt szerepe

zeléstechnikában elfoglalt szerepe A földgf ldgáz z eltüzel zelésének egyetemes alapismeretei és s a modern tüzelt zeléstechnikában elfoglalt szerepe Dr. Palotás Árpád d Bence egyetemi tanár Épületenergetikai Napok - HUNGAROTHERM, Budapest,

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

2012/2013 tavaszi félév 8. óra

2012/2013 tavaszi félév 8. óra 2012/2013 tavasz félév 8. óra Híg oldatok törvénye Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés, Ozmózsnyomás Molárs tömeg meghatározása kollgatív tulajdonságok segítségével Erős elektroltok kollgatív tulajdonsága

Részletesebben

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 7-8. évfolyam Téma: Az idő járás a

FÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 4. FORDULÓ 7-8. évfolyam Téma: Az idő járás a A Földpörgetők versenyen, minden tantárgy feladataira összesen 20 pontot lehet kapni, így egy forduló összpontszáma 100 pont a feladatok számától függetlenül. Csak a kiosztott fejléces üres papírokra lehet

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás

MUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás Szabó László Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-0

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap

I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap I. Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny Feladatlap Második forduló 4. feladat 2012. február. 24. 1 Kedves Versenyzık! Fontos információk a feladat végrehajtásához: A megoldásra rendelkezésetekre

Részletesebben

SZKA_106_38. Halmazállapotok. Az anyagok szerkezete és a halmazállapot-változás

SZKA_106_38. Halmazállapotok. Az anyagok szerkezete és a halmazállapot-változás SZKA_106_38 Halmazállapotok Az anyagok szerkezete és a halmazállapot-változás szka106_01_d.indd 241 2007.10.16. 21:52:40 szka106_01_d.indd 242 2007.10.16. 21:52:40 tanulói HALMAZÁLLAPOTOK 6. évfolyam 243

Részletesebben

31 582 19 0000 00 00 Üveges és képkeretező 4 Üveges és képkeretező 4

31 582 19 0000 00 00 Üveges és képkeretező 4 Üveges és képkeretező 4 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Olimpiada de Fizică Etapa Naţională 9-15 aprilie 2007 Hunedoara. Gyakorlati próba X. osztály 2007 április 11.

Olimpiada de Fizică Etapa Naţională 9-15 aprilie 2007 Hunedoara. Gyakorlati próba X. osztály 2007 április 11. Olimpiada de Fizică Etapa Naţională 9-15 aprilie 2007 Hunedoara X Gyakorlati próba X. osztály 2007 április 11. I. Egy mosószer molekulái hosszának meghatározása (felbecsülése). A kísérlet feladatai: Rendelkezésedre

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra

Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Óravázlat- kémia: 4. fejezet 1. óra Műveltségi terület: Tantárgy: Iskolatípus: Évfolyam: Téma, témakör: Készítette: Az óra témája: Az óra cél- és feladatrendszere: A tanóra témájának kulcsfogalmai: Az

Részletesebben

Homogén testnek nevezzük az olyan testet, amelynek minden része ugyanolyan tulajdonságú. ρ = m V.

Homogén testnek nevezzük az olyan testet, amelynek minden része ugyanolyan tulajdonságú. ρ = m V. SZILÁRD TESTEK SŰRŰSÉGÉNEK MÉRÉSE 1. Elméleti háttér Homogén testnek nevezzük az olyan testet, amelynek minden része ugyanolyan tulajdonságú anyagból áll. Homogén például az üveg, a fémek, a víz, a lufiba

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Háztartási praktikák, receptek

Háztartási praktikák, receptek Háztartási praktikák, receptek 1. Fertőtlenítő felülettisztító spray 100 ml desztilláltvíz 100 ml alcohol vagy vodka 50 ml ecet 30 csepp illóolaj (levendula, citrom, narancs, oregano, fenyő, rozmaring)

Részletesebben

Érettségi kísérletek kémiából 2012.

Érettségi kísérletek kémiából 2012. Érettségi kísérletek kémiából 2012. 1. Két óraüvegen tejföl található, az egyik lisztezett. A tálcán lévő anyagok segítségével azonosítsa a lisztezett tejfölt! Válaszát indokolja! 2 db óraüveg Lugol-oldat

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

Érdekes gázok- gázok előállítása és tulajdonságaik (feltölthető fejlesztési alapdokumentum) Az innováció célja:

Érdekes gázok- gázok előállítása és tulajdonságaik (feltölthető fejlesztési alapdokumentum) Az innováció célja: Érdekes gázok- gázok előállítása és tulajdonságaik (feltölthető fejlesztési alapdokumentum) Az innováció célja: A tanulók az általános iskolában már megismerkedtek a kémia tantárgyával, de az alacsony

Részletesebben

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm 3. 52. ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson.

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm 3. 52. ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson. A gázok A halmazok tulajdonságait, állapotát, bizonyos külső tényezők, mint pl. a nyomás, a térfogat és a hőmérséklet is befolyásolják. Ezeket a tényezőket állapothatározóknak nevezzük. Mi jellemzi a gázhalmazállapotot?

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe.

Csak azon felhasználókra vonatkozik, akik 2003. szeptember 1-jétõl léptek be az elõfizetõi rendszerbe. Tartalomjegyzék Az Ön könyve tartalmazza A megjelenés dátuma Szerkezeti felépítés 2003. szeptember Szakmai szerkesztõk, szakmai tanácsadó, szerzõk 2003. szeptember Használati útmutató 2003. szeptember

Részletesebben

Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként.

Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként. A NAP MELEGE Cél(ok): Készítsünk egy egyszerű napenergiával működő sütőt, hogy szemléltessük, hogyan használható a Nap megújuló energiaforrásként. A tevékenység általános leírása: A gyerekeket osszuk néhány

Részletesebben

Szártípusok,szármódosulatok megfigyelése

Szártípusok,szármódosulatok megfigyelése A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Szártípusok megfigyelése. A szár módosulatok felismerése, vizsgálata. Funkciójuk és változataik megismertetése. Föld alatti és föld feletti szár típusok bemutatása.

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor IceCenter Budapest Dr Géczi Gábor A jégkorongozó céljai Minél jobb játékos legyen Válogatottság NHL? Edzésen való teljesítés Mérkőzésen való teljesítés Mindez nem olyan hatékony, ha nem fordít kellő figyelmet

Részletesebben

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK Élelmiszer-ipari alapismeretek középszint 11 ÉRETTSÉGI VIZSGA 01. május 5. ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % !" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!*

*, && #+& %-& %)%% & * &% + $ % ! #!$ #%& $!#!'(!!$!%#)!!!* ! "#$% &'(&&)&&) % *'&"#%+#&) *, && #+& %-& %)%% & * &% + "#$%%(%((&,)' %(%(&%, & &% +$%,$. / $ %)%*)* "& 0 0&)(%& $ %!" #!$"" #%& $!#!'(!!"$!"%#)!!!* 1234 5151671345128 51 516 5 " + $, #-!)$. /$#$ #'0$"!

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY A megyei (fővárosi) forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:...

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A TEKA TMW 22 BI-S ÉS A TMW 22 BI-T TÍPUSÚ MIKROHULLÁMÚ SÜTŐKHÖZ

HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A TEKA TMW 22 BI-S ÉS A TMW 22 BI-T TÍPUSÚ MIKROHULLÁMÚ SÜTŐKHÖZ HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A TEKA TMW 22 BI-S ÉS A TMW 22 BI-T TÍPUSÚ MIKROHULLÁMÚ SÜTŐKHÖZ TMW 22 BI-S, BI-T 1 A használati útmutatóhoz Tisztelt Vásárló! Köszönjük, hogy a TEKA termékét választotta. Biztosak

Részletesebben