Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai"

Átírás

1 Vaskuti András Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai A évi LXXXIX. törvény 1 indokolása Indokolt a törvényben meghatározni a kiemelt jelentőségű ügyek körét és azok eltérő eljárási szabályait, annak érdekében, hogy az ilyen ügyek a lehető leghatékonyabb módon és ésszerű határidőn belül kerüljenek kivizsgálásra és elbírálásra. A nyomozás nem kontradiktórius eljárás, ezért a hatályos Be. nyomozásra vonatkozó szabályozásából indokolt meghatározott esetekben ezeket az elemeket mellőzni, mivel lehetővé teszik az eljárás indokolatlan és rosszhiszemű elhúzását illetve ellehetetlenítését. A jelenlegi Be.ben csak együttműködő gyanúsítottat lehet poligráffal vizsgálni, csak lehetőség a szakértőt rendbírsággal súlytani határidő túllépés miatt, és csak a feljelentő meghallgatására van lehetőség. A hatályos szabályok továbbá nem tartalmaznak határidőt a tárgyalás kitűzésére, és a tárgyalás hat hónapon belüli folytatását teszik lehetővé. A kiemelt jelentőségű ügyek esetén ennél szigorúbb szabályokat kell megállapítani. Kiemelt jelentőségű ügy [Be.554/B. ] a) a hivatali visszaélés (Btk ), b) a közélet tisztasága elleni bűncselekmények [Btk (2) bek. a) pont, és (3) bek., 255/B. és 256. ], ha annak elkövetésével ba) a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselőtestülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető, bb) a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek (a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában: közigazgatási szerv) vezető beosztású dolgozója gyanúsítható megalapozottan, illetve elkövetőként kizárólag az ebben a pontban felsorolt személyek valamelyike jöhet szóba, vagy a bűncselekményt e személyek vonatkozásában követik el, továbbá a nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények [Btk. XV. Fejezet VIII. Cím], c) a bűnszervezetben részvétel [Btk. 263/C. ], d) a bűnszervezetben [Btk pont] elkövetett bármely bűncselekmény, e) a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése [Btk (1) és (2) bek.], a gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény [Btk (4) bek.], a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban [Btk. 296/B. ], a pénzmosás [Btk és 303/A. ], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás [Btk (4) bek.], a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás [Btk. 310/A. (4) bek.], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése [Btk ], f) a különösen nagy értékre, kárt, hátrányt okozva illetve különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekmények [Btk. XVIII. Fejezet] és g) az el nem évülő bűncselekmények: ga) az évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. ában meghatározott háborús bűntettek; gb) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (Btk. XI. fejezet); gc) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. (2) bekezdés a)h) pontjai]; gd) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. (4) bekezdés, 355. (5) bekezdés a) pont]; ge) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. (1) bekezdés, 262. (2) bekezdés, 352. (3) bekezdés b) pont]. 1 hatályos: július 13tól

2 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 2 A kiemelt jelentőségű ügyek fogalmát a Be. 554/B. a definiálja akként, hogy már létező bűncselekményeket minősít kiemelt jelentőségű ügynek, akár további feltétel (speciális alany) fennállása esetén, akár általánosan az adott bűncselekményi kategóriára nézve. Eszerint kiemelt jelentőségű ügy: Be. bűncselekmény speciális alany 554/B. a) pont hivatali visszaélés [Btk ] 554/B. ba) pont vesztegetés bűntette [Btk (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése], vesztegetés feljelentése elmulasztásának bűntette [Btk. 255/B. ], befolyással üzérkedés bűntette [Btk ] 554/B. bb) pont I. fordulat vesztegetés bűntette [Btk (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése], vesztegetés feljelentése elmulasztásának bűntette [Btk. 255/B. ], befolyással üzérkedés bűntette [Btk ] 554/B. bb) pont II. fordulat 554/B. c) pont 554/B. d) pont 554/B. e) pont 554/B. f) pont vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban [Btk. 258/B., 258/C., 258/D. ], befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűntette [Btk. 258/E. ], vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E. ] bűnszervezetben részvétel bűntette [Btk. 263/C. ] bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekmény [Btk pont] jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette [Btk (1) és (2) bekezdése], csődbűncselekmény bűntette [Btk (4) bekezdése], versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban [Btk. 296/B. ], pénzmosás [Btk és 303/A. ], adócsalás bűntette [Btk (4) bekezdése], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntette [Btk (4) bekezdése], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése [Btk ] lopás bűntette [Btk (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], sikkasztás bűntette [Btk (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], csalás bűntette [Btk (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], hűtlen kezelés bűntette [Btk (3) bekezdésének c) és d) pontja], hanyag kezelés bűntette [Btk (2) bekezdése], rablás bűntette [Btk (4) bekezdésének b) pontja], kifosztás bűntette [Btk (3) bekezdésének a) pontja], rongálás bűntette [Btk (5) és (6) bekezdése], orgazdaság bűntette [Btk (5) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdésének a) és b) pontja], szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselőtestülete hivatalának vezetőbeosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek vezető beosztású dolgozója

3 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 3 Be. bűncselekmény speciális alany 554/B. ga) pont jogok megsértésének bűntette [Btk. 329/A. (4) bekezdésének a) és b) pontja], iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntette [Btk. 329/D. (3) bekezdésének a) és b) pontja], az évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. ában meghatározott háborús bűntettek 554/B. gb) pont háborús uszítás bűntette [Btk ] tiltott toborzás bűntette [Btk ], népirtás bűntette [Btk ], apartheidbűntette [Btk ], polgári lakosság elleni erőszak bűntette [Btk ], háborús fosztogatás bűntette [Btk ], bűnös hadviselés bűntette [Btk ], nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása bűntette [Btk. 160/A. ], kulturális javak nemzetközi védelmének megsértésének bűntette [Btk. 160/B. ], harctéri fosztogatás bűntette [Btk ], fegyverszünet megszegésének bűntette [Btk ], hadikövet elleni erőszak bűntette [Btk ], a vöröskereszttel visszaélés bűntette [Btk ] 554/B. gc) pont emberölés bűntette [Btk (2) bekezdésének ah) pontjai] 554/B. gd) pont emberrablás bűntette [Btk. 175/A. (4) bekezdése], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak bűntette [Btk (3) bekezdésének a) pontja] 554/B. ge) pont terrorcselekmény bűntette [Btk (1) bekezdése], Légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésének bűntette [Btk (2) bekezdése ha a halált szándékosan okozva követik el], zendülés bűntette [Btk (2) bekezdése ha a halált szándékosan okozva követik el] /Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma, / Az 554/B. ba) alpontja szerinti állami vezető fogalmára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 6. a ad meghatározást. Eszerint: Állami vezetők a) a miniszterelnök, b) a miniszter, c) az államtitkár, d) a közigazgatási államtitkár, e) a helyettes államtitkár.

4 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 4 Az első fokú bíróság illetékessége [Be.17. ] A Be. 17. a változatlan, de kiegészül egy új, (9) bekezdéssel. (9) Az eljárásra kiemelt ügyekben (Be. 554/B. ) az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész a legfőbb ügyész döntése alapján az eljárás ésszerű időn belül való illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett vádat emel. A Be. 17. új (9) bekezdése szerinti, a legfőbb ügyész döntésén alapuló vádemelés az illetékességnek a Be. 17. (3) bekezdéséhez hasonló de csak a XXVIII/A. Fejezet alá eső ügyekben alkalmazható esete, ami kivétel az általános illetékesség alól. Megjegyzendő, hogy e kivételen túlmenően a Be.nek a hatáskörre és illetékességre vonatkozó általános szabályai szempontjából a Be. XXVIII/A. Fejezet szerinti kiemelt jelentőségű ügyek eljárásának szabályai közömbösek. A XXVIII/A. Fejezet szerinti ügykategória önmagában áttétel (264. ) szükségét nem veti fel. Másrészt a 17. (9) bekezdése nem ad alapot arra, hogy ilyen indokkal vádemelést követően az ügyész az ügy áttételét kérje, még kevésbé hogy az áttételt maga megtegye. A vádemelést követően az ügy ura már a bíróság. /LB Kollégiumvezetője, / 2 Bár a törvény csak az első fokú bíróság illetékességének speciális szabályáról szól, de értelemszerűen ehhez igazodik a jogorvoslati ügyekben eljáró bíróságok illetékessége is. Kötelező védelem [Be.46. f) pontja] 554/D. Kiemelt jelentőségű ügyben folyó eljárásban védő részvétele kötelező. Soron kívüli eljárás [Be.64/A. ] A Be. 64/A. a az alábbi c) ponttal egészül ki: [A büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni] c) az 554/B. szerinti kiemelt jelentőségű ügyben. A Be. 64/A. c) pontja alapján jövőben Be. XXVIII/A. Fejezetében meghatározott kiemelt jelentőségű ügyben is soron kívül kell az eljárást lefolytatni. A kifejezetten soron kívüliség alá tartozó ügyek (64/A. a)c) pont, 136. (1) bek., 403. (2) bek., 411. (4) bek., 552. (3) bek.) között a törvény sorrendet nem ír elő. Ehhez képest a soronkívüliség alá eső ügyek között a sorrend ügyviteli jellegű, érkezésük a meghatározó, illetve a megelőzésnek van jelentősége. Nyilvánvaló, hogy a soronkívüliségi okok halmozódásának a soron kívüli ügyek egymásközti sorrendjében jelentősége van. Ugyanakkor értelemszerűen szem előtt kell tartani, hogy a Be. XXVIII/A. Fejezete a soronkívüliség követelménye mellett az általánosnál szűkebb időkeretben szabályozza a tárgyalás kitűzését és elnapolását. /LB Kollégiumvezetője, / július 11én a Debreceni Ítélőtáblán a Debreceni Ítélőtábla elnökhelyettese, Büntető Kollégiumának vezetője, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője, a SzabolcsSzatmárBereg Megyei Bíróság, a BorsodAbaújZemplén Megyei Bíróság, a JászNagykunSzolnok Megyei Bíróság, a HajdúBihar Megyei Bíróság büntető kollégiumainak vezetői, valamint a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője és jegyzője részvételével tartott konzultatív tanácskozáson a jelenlévők, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának egyetértésével elfogadott jogértelmezés, közzétéve a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumvezetője által, július 13 án, a továbbiakban: /LB Kollégiumvezetője, /

5 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 5 A módosítás folytán a Be. két helyen is [64/A. c) pont és 554/C. c) pont] tartalmazza, hogy a kiemelt jelentőségű ügyek soron kívüliséget élveznek. Ez a soron kívüliség ráadásul a XXVIII/A. fejezetben meghatározott speciális (szigorúbb) eljárási határidőkre tekintettel erősebbnek tekinthető, mint bármely másik soron kívüliséget megalapozó ok, alapuljon az törvényen, az OIT határozatán vagy a bíróság elnökének intézkedésén. A Kollégium álláspontja szerint ez különösen ellentétben áll a Be (1) bekezdésének azon rendelkezésével, amely szerint az eljárást soron kívül kell lefolytatni, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van. A kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó eljárási határidők betartása az egyéb okból soron kívüli ügyeknek az elintézési sorrendben való hátrább sorolását eredményezi, azonban a terheltek személyes szabadsághoz (és szabadlábon védekezéshez) fűződő alapvető joga csak kivételesen és csak a szükséges mértékben korlátozható, ezért amennyiben a terhelt előzetes letartóztatásban van, a vele szemben folyó eljárás még a kiemelt jelentőségű ügyekben történő időszerűség biztosítása céljából sem szenvedhet késedelmet. Nem rendezte el ugyanakkor a jogalkotó, a párhuzamosan várakozó kiemelt jelentőségű ügyek közötti erősorrendet, ezért ezek kitűzésére az általános rend szerint kell, hogy sor kerüljön tehát ha van egyéb soron kívüliségi ok (pl. kiskorú sértett sérelmére elkövetett cselekmény) is, akkor ennek figyelembevételével, egyébként pedig az ügyek bíróságra érkezésének sorrendjében. A törvény hatályba lépése után a kiemelt jelentőségű ügyek közé tartozó, már a bíróságon folyamatban lévő ügyeket a Törvényjavaslat 27. (2) bekezdésére figyelemmel át kell minősíteni, függetlenül attól, hogy azokban a bíróság végzette bármilyen eljárási cselekményt (pl. tárgyalás kitűzése). /Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiuma, / Soron kívüli ügyek Be. 64/A. alapján a) a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény (Btk. XII. Fejezet I. Cím) vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet) miatt, b) az a) pontban meghatározottakon kívül más, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, ha a kiskorú sértett érdeke a büntetőeljárás mielőbbi befejezését indokolja, így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyeztette, illetve ha a terhelt az eljárás lefolytatásakor is ellátja a sértett nevelését, felügyeletét vagy gondozását, vagy egyébként is a sértett környezetében él, c) az 554/B. szerinti kiemelt jelentőségű ügyben. Be (1) alapján A bíróságnak, az ügyésznek, illetőleg a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárást soron kívül kell lefolytatni. Be (5) alapján Ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el, az eljárást soron kívül kell folytatni. Be (2) alapján /hatályon kívül helyezés miatt/ (2) A megismételt eljárásban a bíróság soron kívül jár el. Be (4) alapján /terhelt távollétében tartott tárgyalás okából elrendelt perújítás/ (4) Ha a perújítási indítványt a 408. (1) bekezdésének e) pontja alapján terjesztették elő, a perújítási eljárást soron kívül kell lefolytatni. Be (3) alapján (3) A mentelmi jog felfüggesztését követően az eljárást soron kívül, e törvény szerint kell lefolytatni. BÜSZ alapján 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól 33. (1) Az ügy soron kívüli intézése alapulhat a) jogszabály rendelkezésén, b) az OIT határozatán,

6 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 6 c) a bíróság elnökének a rendelkezésén. (2) A bíróság elnöke a soron kívüli eljárást az ügyfél kérelmére írásban elrendelheti. 33/A. (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben ha jogszabály eltérően nem rendelkezik minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni. (2) A jogszabály rendelkezésén, illetőleg az OIT határozatán alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó. A bíróság elnöke által elrendelt soron kívüli ügyintézés az adott bíróság előtti eljárás tartamára vonatkozik azzal, hogy az eljárás jogerős befejezését megelőzően elrendelt soronkívüliség a jogerőt követő eljárásra nem terjed ki. (3) Az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás). 33/B. (1) A bíróság elnöke külön kérelem nélkül hivatalból az ügy soron kívüli intézését rendelheti el, különösen akkor, ha: a) ahhoz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, illetve közérdek fűződik; b) az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés; c) a gyermekek jogait, illetve kiskorú ügyfél fontos érdekét érinti az ügy (pl. gyermek jogállása, gyermek elhelyezése, gyermekkel való kapcsolattartás, apaság megállapítása). (2) A bíróság elnöke a Be. 64/A. ának b) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén külön kérelem nélkül hivatalból elrendeli az ügy soron kívüli intézését. (3) A bíróság elnöke az ügyfél által előterjesztett soronkívüliség elrendelése iránti kérelem elbírálása során különösen az alábbiak figyelembevételével határoz: a) kérelmező személyi körülményei; b) az ügy tárgya és jellege; c) bíróság működésében felmerült objektív ok. Soron kívüli eljárás vonatkozik a fentieken túl a fiatalkorúakra is. Ezt nem a Be. tartalmazza, de azzal azonos szintű jogforrás, nevezetesen az évi LXIV. törvény, (a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, november 20án kelt Egyezmény kihirdetéséről). Ennek 40. Cikk. 2. pont (iii) alpontja az alábbiakat tartalmazza: (iii) ügyét késedelem nélkül illetékes, független és pártatlan hatóság vagy bíróság a törvény értelmében igazságos eljárás során, ügyvédjének vagy egyéb tanácsadójának, valamint hacsak különösen koránál vagy helyzeténél fogva ez nem mutatkozik ellentétesnek a gyermek mindenek felett álló érdekével szüleinek vagy törvényes képviselőinek jelenlétében bírálja el; Poligráf 180. (2) A gyanúsított beleegyezése nélkül a vallomása poligráf alkalmazásával nem vizsgálható. 554/E. Kiemelt jelentőségű ügyben a tanú vallomása beleegyezése esetén poligráf alkalmazásával is vizsgálható. Poligráf alkalmazásának az általános szabályok szerint a nyomozati szakaszban és a gyanúsítotti vallomás ellenőrzése céljából van helye, ha abba beelegyezik. Megjegyzendő, hogy a törvény nem tartalmaz kizáró rendelkezést a vádlotti vallomás (beleegyezés esetére) poligráfos ellenőrzésére, bár ezen eszköz tárgyalási szakaszban történő alkalmazásának már különösebb értelme nincs.

7 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 7 Ez a szabály érvényes a kiemelt jelentőségű ügyben is, de ezen esetben az eljárás bármelyik szakaszában a tanú vallomásának poligráfos ellenőrzésének (beleegyezése esetén) helye van Jelenleg a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BMIM együttes rendelet ai tartalmaznak rendelkezést a nyomozati szakaszban a gyanúsítotti vallomás poligráfos vizsgálatáról. A Be (3) bekezdés szerint a fiatalkorú terhelt vallomása poligráf alkalmazásával (még, ha kérné, vagy beleegyezne sem) nem vizsgálható. Kérdésként merül fel, hogy fiatalkorú tanú vallomása esetén vane helye poligráf alkalmazásának? Szakértő szankcionálása 113. (1) Ha a szakértő a közreműködést vagy a véleménynyilvánítást a megtagadás következményeire történt figyelmeztetés után jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhető. (2) A szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik. Ha a szakvélemény előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésére kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel, vagy szakértői testülettel szemben van helye. 554/F. A szakértőt rendbírsággal kell sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja. Őrizetbe vétel, védővel való érintkezés megtiltása [Be.126., 43. ] 554/G. Kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig tarthat. Az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt és a védő érintkezése a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész intézkedésére megtiltható. Az intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye (3) Az őrizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat. 43. (3) A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy 554/G. Kiemelt jelentőségű ügyben elrendelt őrizet legfeljebb százhúsz óráig tarthat. 554/G. Az őrizet első negyvennyolc órájában a terhelt és a

8 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 8 a) a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék, védő érintkezése a konkrét ügy egyedi körülményei alapján az ügyész intézkedésére megtiltható. További szabály: 554/J. Kiemelt jelentőségű ügyben fogva lévő gyanúsítottat hetvenkét órán belül ki kell hallgatni. Ha a kihallgatásra az őrizet első negyvennyolc óráján belül kerül sor, a védő a kihallgatáson akkor is részt vehet, ha az ügyész az 554/G. alapján a terhelt és a védő érintkezését megtiltotta. Óvadék 147. (4) A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. A bíróság a határozatban lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi őrizetet is elrendelhet. A bíróság az óvadék megállapításáról az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában is rendelkezhet. 554/H. Kiemelt jelentőségű ügyben a bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg, ez azonban nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. Feljelentés kiegészítése [Be.172/A. ] 554/I. Kiemelt jelentőségű ügyre vonatkozó feljelentés esetén a feljelentés kiegészítést végző hatóság a feljelentőt, illetve a feljelentéssel érintett helyi önkormányzat, közigazgatási szerv, gazdálkodó szervezet képviselőjét is meghallgathatja, illetve szaktanácsadót vehet igénybe. Gyanúsított kihallgatása 179. (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, az ügyész, illetőleg ha az ügyész másképp nem rendelkezik a nyomozó hatóság a gyanúsítottat a szerint kihallgatja. A fogva lévő gyanúsítottat huszonnégy órán belül ki kell hallgatni. E határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a gyanúsítottat a nyomozó hatóság elé állították. 554/J. Kiemelt jelentőségű ügyben fogva lévő gyanúsítottat hetvenkét órán belül ki kell hallgatni. Ha a kihallgatásra az őrizet első negyvennyolc óráján belül kerül sor, a védő a kihallgatáson akkor is részt

9 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 9 vehet, ha az ügyész az 554/G. alapján a terhelt és a védő érintkezését megtiltotta. Tárgyalás kitűzése 278. (3) A tárgyalás határnapját az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával a lehető legközelebbi napra úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. 554/K. A tárgyalás határnapját az ügyek érkezési sorrendjének figyelembevételével és a soronkívüliségre vonatkozó rendelkezések szem előtt tartásával három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Elsőfokon, az első határnap kitűzése szempontjából azt jelenti, hogy az 554/K. a Be (3) bekezdése helyébe lépő különös szabály, ehhez képest és az 554/A. értelmében: iratérkezéstől számított 30 napon belül meg kell vizsgálni, hogy szükség vane a , illetve szerinti teendőkre [263. (1) bek.]; legkésőbb a 30 nap letelte után haladéktalanul meg kell küldeni a vádiratot a vádlottnak, védőnek, egyben felhívni őket, hogy 15 napon belül jelöljék meg bizonyítási eszközüket [263. (2) bek.]; a vádirat kézbesítésétől számított 30 napon belül meg kell vizsgálni a védelem esetleges bizonyítási indítványait és ki kell tűzni a határnapot [278. (1) bek.]; a határnapot 3 hónapon belülre kell kitűzni az érkezési sorrend és a soronkívüliség betartatásával [278. (3) bek.]. 2. Az új 554/K. másod és harmadfokon, az első határnap kitűzése szempontjából azt jelenti, hogy az 554/A. értelmében a 358. (2) és 391. (1) bekezdés szerint: az ügyérkezéstől számított 60 napon belül kell kitűzni a határnapot tanácsülésre, nyilvános ülésre, vagy tárgyalásra; a határnapot 3 hónapon belülre kell kitűzni. Ehhez képest (első, másod, és harmadfokon) az általános eljárás és a külön eljárás között nincs különbség az ügyérkezéstől a kitűzés pillanatáig tartó idő hosszának törvényi szabályozásában; az eltérés annyi, hogy amíg az általános eljárásban csupán azt mondja meg a törvény, hogy a lehető legközelebbi határnapra kell kitűzni, addig a külön eljárásban a törvény azt is megmondja, hogy ez nem lehet 3 hónapon túli. /LB Kollégiumvezetője, / érkezés 30 napon belül áttétel egyesítés elkülönítés felfüggesztés intézkedés elj. csel. kényszerintézkedés eltérő minősítés

10 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 10 öttagú tanács elé tárgyalás mellőzéses végzés érkezés legkésőbb 30. nap vádirat kézbesítése legkésőbb 30. nap vádirat megküldése + felhívás védelmi indítványok vizsgálata vádlottnak tárgyalás kitűzése védőnek érkezés 3 hónapon belülre tárgyalás kitűzése A vádirat kézbesítésén a kézbesítettség értendő, nem csupán a kézbesítés iránti intézkedés megtétele (kiadás), még kevésbé a kézbesítésre adott utasítás kelte. Utóbbiakra a 263. (2) bekezdése szerinti haladéktalanság elvárása vonatkozik. A 278. (1) bekezdés szerinti határidő számításának alapja viszont a vádirat átvételét igazoló vétív szerinti dátum, illetve a vétívek szerinti legkésőbbi dátum (mivel a címzett bizonyítékbejelentési határideje is ettől kezdődik). /LB Kollégiumvezetője, / A tárgyalás folytonossága 287. (1) A bíróság a megkezdett tárgyalást az ügy befejezéséig lehetőleg nem szakítja meg. Ha az ügy terjedelme miatt vagy egyéb okból szükséges, a tanács elnöke a megkezdett tárgyalást legfeljebb nyolc napra félbeszakíthatja, a bíróság pedig bizonyítás kiegészítése céljából, a közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében, vagy más fontos okból a tárgyalást elnapolhatja. (2) Az (1) bekezdés esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha az elnapolás okára tekintettel kétséges, hogy a tárgyalást hat hónapon belül folytatni lehet. (3) A tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni. (4) A tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető a tárgyalás. A tárgyalás anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni. (5) Az elnapolt tárgyalást a tárgyalás legutóbbi részéről készült jegyzőkönyv ismertetésével kell folytatni, ha a megszakítása óta nyolc napnál hosszabb idő telt el, és az ismertetést az ügyész, a vádlott, illetve a védő indítványozza. A jegyzőkönyv 554/L. (1) Elnapolás esetében a tárgyalás folytatásának napját ki kell tűzni, kivéve, ha az elnapolás okára tekintettel kétséges, hogy a tárgyalást két hónapon belül folytatni lehet. (2) A tárgyalást két hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni. (3) Ha a hivatásos bíró vagy az ülnök személyében változás történt, a tárgyalás két hónapon belül a tárgyalás anyagának ismertetésével is megismételhető. A tárgyalás anyagának ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

11 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 11 ismertetése után figyelmeztetni kell az ügyészt, a vádlottat és a védőt arra, hogy az ismertetésre észrevételt tehet, és az ismertetés kiegészítését kérheti. A figyelmeztetést és az észrevételt jegyzőkönyvbe kell foglalni. I. A Be módosított (4) bekezdése (általános eljárás szabálya) A 287. változatlanul maradt (3) bekezdésének szóhasználatában az ismétlés és az elölről kezdés egymás szinonimája, egyaránt a folytonosság ellentéte. A 287. (3) bekezdése (változatlanul) azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni ( nem lehet ismétlés nélkül folytatni ) a tárgyalást 6 hónapon túl, függetlenül a tanács összetételétől, illetve annak megváltozásától (időtúllépés), 6 hónapon belül, ha a tanács összetétele megváltozott (időtúllépés nélküli tanácsváltozás). A 287. (4) bekezdése általános érvénnyel mindkét megismétlési (illetve elölről kezdési) követelményre nézve könnyítésként lehetővé teszi, hogy a megismétlés (elölről kezdés) a tárgyalás anyagának ismertetésével is megtörténhessen. E könnyítés korábban csupán az időtúllépés nélküli tanácsváltozás esetére volt. II. A Be. új 554/L. a (XXVIII/A. Fejezet szerinti külön eljárás szabálya) Az 554/L. a 287. (2), (3) és (4) bekezdése helyébe lépő különös szabály; ehhez képest és az 554/A. értelmében: Az 544/L. (2) bekezdése azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni ( nem lehet ismétlés nélkül folytatni ) a tárgyalást 2 hónapon túl, függetlenül a tanács összetételétől, illetve annak megváltozásától, 2 hónapon belül, ha a tanács összetétele megváltozott. Az 554/L. (3) bekezdése az időtúllépés nélküli tanácsváltozással kapcsolatos megismétlési (illetve elölről kezdési) követelményre nézve könnyítésként lehetővé teszi, hogy a megismétlés (elölről kezdés) a tárgyalás anyagának ismertetésével is megtörténhessen. A külön eljárás szabálya viszont szemben az általános eljárással nem biztosítja ezt a könnyítést az időtúllépés esetére. Miután azonban az általános eljárás szabálya a 6 hónap túllépése esetére is biztosítja a könnyítést így az 554/A. értelmében és a többen a kevesebb elve alapján is a külön eljárásban helye van a tárgyalás anyagának ismertetésével való megismétlésnek, ha erre a 2 hónapot meghaladó időtúllépés ad okot. A kifejtettek a másod és harmadfokú eljárásban is irányadók (Be. 345., 385. ). Mindent összevetve a július 4én elfogadott törvénymódosítással hatályos Be. alapján a 287. (4) bekezdése általános érvényű háttérrendelkezés, ami az időtúllépés és (időtúllépés nélküli) tanácsváltozás esetére nézve egyaránt biztosítja a tárgyalásnak az iratok ismertetésével történő megismétlését. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs olyan ok a Be.ben, ami miatt a tárgyalást úgy kellene elölről kezdeni (megismételni), hogy az a már lefolytatott bizonyítás újrafelvételével járjon. A törvény alapján a tárgyalás anyagának ismertetése egyenértékű a megismételt bizonyítással. Mindez egyaránt vonatkozik a kiemelt és nem kiemelt jelentőségű ügyekre. /LB Kollégiumvezetője, / A vádlott kihallgatása 290. (1) A 289. (2) bekezdésében írt figyelmeztetést követően, ha a vádlott vallomást kíván tenni, a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő. Ezt követően a tanács elnöke, majd a 286. (3) bekezdésében felsorolt személyek az ott 554/M. A 289. (2) bekezdésében írt figyelmeztetést követően, ha a vádlott vallomást kíván tenni, a vádra vonatkozó, a védekezését is magába foglaló vallomását összefüggően adhatja elő. Ezt követően az ügyész, a védő, majd a tanács elnöke, a bíróság tagjai, végül a sértett, a magánfél, valamint

12 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 12 meghatározott sorrendben kérdéseket intézhetnek a vádlotthoz. az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő tehet fel kérdéseket (3) (4) A vádlott és a tanú kihallgatását, illetve a szakértő meghallgatását követően hozzájuk a bíróság tagjain kívül az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél, valamint az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő kérdést tehet fel. A tanú kihallgatása 293. (1) A tanú kihallgatásának kezdetén a tanács elnöke a 85. (2) és (3) bekezdése szerint jár el, majd ezt követően, ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, a tanács elnöke a tanút a 88. rendelkezéseire figyelemmel kihallgatja. A tanúként kihallgatandó sértett a kihallgatás kezdetén, ha korábban erről nem nyilatkozott, a 284. (2) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot is megteheti. 554/N. A tanú kihallgatásának kezdetén a tanács elnöke a 85. (2) és (3) bekezdése szerint jár el, majd ezt követően, ha a tanú vallomásának nincs akadálya, az hallgatja ki, aki a kihallgatását indítványozta. Ezt követően a tanúhoz a másik fél és a vádlott, majd a tanács elnöke, a bíróság tagjai, a sértett és a magánfél kérdéseket intézhet. A kiemelt jelentőségű ügyben tehát kötelezővé válik azon szabály, amit a Be a (tanú kihallgatása az ügyész vagy a védő által) még csak indítványhoz kötött mérlegelési lehetőségként fogalmazott meg. Ez a szabály továbbra is érvényes a nem kiemelt jelentőségű ügyekben (1) Az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára a tanács elnöke engedélyezheti, hogy a tanút először az ügyész és a védő kérdések feltevésével hallgassa ki. Ebben az esetben a tanú kihallgatására a 293. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) ha a tanú kihallgatását az ügyész indítványozta, a tanút előbb az ügyész hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz a vádlott és a védő kérdéseket intézhet, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja, b) ha a tanú kihallgatását a vádlott vagy a védő indítványozta, a tanút előbb a vádlott vagy a védő hallgatja ki, ezt követően a tanúhoz az ügyész intézhet kérdéseket, majd a sértett kérdések feltevését indítványozhatja, c) ezt követően újabb kérdéseket az jogosult intézni a tanúhoz, aki a tanú kihallgatását indítványozta, de csak olyan új tényekre és körülményekre nézve, melyek a másik kérdező kérdése folytán merültek fel, d) a tanács elnöke és a bíróság tagjai mind a kérdezés befejezése, mind bármelyik kérdésre adott felelet után kérdéseket intézhetnek a tanúhoz. (2) Ha a 290. (3) bekezdésében meghatározott valamely eset ugyanazon kérdező részéről ismételten előfordul, a tanács elnöke a kérdezőtől a kérdezés jogát megvonja.

13 Vaskuti: Kiemelt jelentőségű ügyek speciális szabályai 13 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott indítvány elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni. Nem változott a fiatalkorúak eljárásában írt szabály: 462. (1) A fiatalkorú vádlott elleni ügyben tartott tárgyaláson a vádlott és a tanú kihallgatását a tanács elnöke (egyesbíró) végzi. A vádlotthoz és a tanúhoz a kihallgatást követően az arra jogosultak kérdést intézhetnek. A fenti szabályok összevetéséből levonható az a következtetés, hogy, ha kiemelt jelentőségű ügyben fiatalkorúval szemben folyik az eljárás, akkor a tanú kihallgatását az 554/N. ban írtak szerint kell lefolytatni, míg a nem kiemelt jelentőségű ügyekben a kihallgatást változatlanul csak a tanács elnöke (ill. egyesbíró) végezheti.

A 2011. évi LXXXIX. törvény 23. -a új fejezettel - XXVIII/A - bővítette ki a Büntetőeljárási

A 2011. évi LXXXIX. törvény 23. -a új fejezettel - XXVIII/A - bővítette ki a Büntetőeljárási Tájékoztató az újságírók részére a kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatban: A Be. módosítás főbb elemei Illetékesség A törvénymódosítás nyomán a kiemelt jelentőségű ügyekben (Be. 554/B.) a nyomozás lezárultát

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

13c2.z. / Ái-%.ivj20,

13c2.z. / Ái-%.ivj20, Országgyűlési Képviselő ús f ú~vat;fs 13c2.z. / Ái-%.ivJ20, Kapcsolódó módosító javaslat Dr. Kövér László ú r az Országgy űlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése,

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11523. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

FOGALOMTÁR. Ügyhátralék: ua., mint a folyamatban maradt ügyek száma. Befejezési időtartam: az eljárás átlagos időtartama a befejezett (peres) ügyekben

FOGALOMTÁR. Ügyhátralék: ua., mint a folyamatban maradt ügyek száma. Befejezési időtartam: az eljárás átlagos időtartama a befejezett (peres) ügyekben FOGALOMTÁR Érkezett ügyek száma: a megfigyelt időintervallumban az adott bíróság(ok)hoz beérkezett ügyek száma 2003. évi 8. szabályzat: A bíróságra érkezett ügyként kell számba venni azt az ügyet, amelyet

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga XV. Fejezet Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények 160. Emberölés 161. Erős felindulásban elkövetett emberölés

Részletesebben

Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata

Az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolata Bevezetés 3. - A büntetőeljárás menete: 1. A NYOMOZÁS 164. (1) A büntetőeljárás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyomozással kezdődik. (2) A nyomozás során fel kell deríteni a bűncselekményt,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül)

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül) 5. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 5.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak havi

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY

ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 7. SZÁM ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. júl i us 31. TARTALOM Oldal JOGSZABÁLYOK 2011. évi LXXII. törvény egyes jogállási törvényeknek

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE Cím: 1055 Budapest, Szalay u. 16. : 1363 Bp. Pf. 24. : 311-5884, 312-7424 Fax: 332-6312 e-mail: obh@obh.birosag.hu 12.277-27/2013. OBH Dr. Navracsics Tibor úrnak miniszterelnök-helyettes

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről ÖSSZEFOGLALÓ A 2004. május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2004.El.II.C.10/8. I. A nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos kérdések 1./ Az óvadék

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014.

TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős

Részletesebben

Az ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása. Katonai ügyszak

Az ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása. Katonai ügyszak 6. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 6.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása Katonai ügyszak 1.

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 79. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 79. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd Tartalomjegyzék 2011. évi LI. törvény Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintõ egyéb törvények módosításáról

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Az adózás kriminalizációja

Az adózás kriminalizációja Vidra István Az adózás kriminalizációja I. szekció 2016.09.08. (csütörtök) 16:10 16:50 Történeti áttekintés Szent István törvényei büntették a tizedet elrejtőt (kilenc részt kellett fizetnie az elrejtőnek)

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a években Tájékoztató az ismertté vált kiemelt bűncselekmények sértettjeiről, valamint a sértettek és elkövetők kapcsolatairól a 2004-2008. években 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

A Komlói Járásbíróság évi ügyelosztási rendje. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje

A Komlói Járásbíróság évi ügyelosztási rendje. Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A Komlói Járásbíróság 2014. évi ügyelosztási rendje Az ügyek elosztására jogosult bírósági vezető és az ügyek kiosztásának a rendje A Komlói Járásbíróságon az ügyek kiosztását a bíróság elnöke, akadályoztatása

Részletesebben

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László október 10.

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László október 10. Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. október 10. Vádemelés (X. fejezet) Alaphelyzetben elindulunk egy feljelentéssel, s elindul a nyomozati szakasz. A nyomozati

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

Dr. Örkényi: A bírósági ügyek munkaidõigényének mérése c. tanulmány melléklete

Dr. Örkényi: A bírósági ügyek munkaidõigényének mérése c. tanulmány melléklete 1.. KÉRDŐÍV a bíróságon (helyi és törvényszéki első fokon) befejezett büntető ügyek felméréséhez Az ügy kódszáma M1. táblázat I I. I. ÜGYVITEL 5. Első fokon jogerős-e? 6. Másod fokon jogerős-e? 7. Új számra

Részletesebben

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Hungarian EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Önnek joga van ezt a jogairól tájékoztató levelet fogva tartása alatt magánál tartani.

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetıeljárásról A SZAKVÉLEMÉNY. A szakértı alkalmazása

1998. évi XIX. törvény. a büntetıeljárásról A SZAKVÉLEMÉNY. A szakértı alkalmazása 1998. évi XIX. törvény a büntetıeljárásról A SZAKVÉLEMÉNY A szakértı alkalmazása 99. (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértıt kell alkalmazni.

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, július 31. LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK HATÁROZATOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, július 31. LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK HATÁROZATOK LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2009. július 31. TARTALOM Oldal Oldal JOGSZABÁLYOK 2009. évi LXXXIII. törvény a büntetõeljárások idõszerûségének javítása

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A 2014. januári és a 2011. januári lezárású Büntetőeljás kiadványok közötti eltérés.

A 2014. januári és a 2011. januári lezárású Büntetőeljás kiadványok közötti eltérés. 1998. ÉVI XIX. TÖRVÉNY A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL ELSŐ RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1

2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1 T/1917/46.szám ORSZÁ~OLÉS HIVATALA w M APR 0 2 nnrüy üi / =~LÜiYSüP + Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlása a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív befektetési vállalkozásban minősített befolyásszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek

Részletesebben

25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25.1. Az eljárás alá vont személy Szabs. tv. 52. (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. (2) Az eljárás alá vont

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Bírósági titkári állásra kiírt pályázatok A Békés Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása A Tolna Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása Bí

Bírósági titkári állásra kiírt pályázatok A Békés Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása A Tolna Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása Bí TARTALOM AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS DÖNTÉSEI /3 SZABÁLYZAT/3 2011. évi 9. számú szabályzat a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló 2003. évi 8. számú szabályzat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2011. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 3 I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2010-ben

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Az óvadék

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Az óvadék Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának 2003. szeptember 22-én tartott ülésén a 2003. július 1-én hatályba lépett 1998. évi XIX. büntetőeljárási törvény egyes megvitatott kérdéseiről készült ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

A és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata

A és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A 2010. és 2011. években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata A 2011 decemberében elvégzett gyorsvizsgálat megállapításai alapján szükségessé

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (4) bekezdés b) pontjában kapott

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról 1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról 1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 1 ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A

Részletesebben

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata A Legfőbb Ügyészség 2009. évi vizsgálati tervének A/4. pontja előírja a perújítási

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE. 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE. 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag. ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.hu Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 12/2014. (VII. 11.) OBH utasítása

Részletesebben

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a

Tájékoztató. az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a Tájékoztató az ismertté vált kiemelt b ncselekmények sértettjeir l, valamint a sértettek és elkövet k kapcsolatairól a 2003-2007. években BUDAPEST 2008. év Kiadja: a Legf bb Ügyészség Számítástechnika-

Részletesebben

Vaskuti András. Összehasonlítása a Be. korábbi és a 2010. évi CLXXXIII. törvény által módosított rendelkezéseinek

Vaskuti András. Összehasonlítása a Be. korábbi és a 2010. évi CLXXXIII. törvény által módosított rendelkezéseinek Vaskuti András Összehasonlítása a Be. korábbi és a 2010. évi CLXXXIII. törvény által módosított rendelkezéseinek Forrás: Magyar Közlöny 2010. évi 201. szám Kihirdetve: 2010. december 30. Hatályba lépés:

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve?

Az elkövető kiskorú védelembe van-e véve? 1 Megelőző elrendelése vagy mellőzése Bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható v. vádolt a gyermek Elzárással is sújtható szabálysértés miatt szabálysértési eljárás alá vonták a gyermeket

Részletesebben

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2.

25/2013. (VI. 24.) BM rendelet. a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1. A Rendőrség nyomozó hatóságai. 2. 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9553. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor

Részletesebben

Büntetőjogi Döntvénytár 1979-2007

Büntetőjogi Döntvénytár 1979-2007 Dr. Belegi József, Dr. Berkes György, r Dr. Czine Ágnes, Dr. Kónya István, Dr. Márki Zoltán Büntetőjogi Döntvénytár 1979-2007 I. kötet Lap- és Könyvkiadó Kft. Dr. Belegi József, Dr. Berkes György, Dr.

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Természetes személy(ek) tulajdonszerzése esetén

Természetes személy(ek) tulajdonszerzése esetén Kérdőív a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagjának/tulajdonosának (Tulajdonos) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 4. (1) bekezdés f) pontjában foglalt

Részletesebben

A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere

A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere KÚRIA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 2012.El.II.E.1/6.szám A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere A hatályon kívül helyezés szükségszerű következménye az eljárás elhúzódása

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON 2009. év Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály ISSN 1418-7493 - 3 - I. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2007-ben

Részletesebben

19. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET MAGATARTÁSI SZABÁLYAI ÉS ANNAK

19. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET MAGATARTÁSI SZABÁLYAI ÉS ANNAK 19. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET MAGATARTÁSI SZABÁLYAI ÉS ANNAK MEGVÁLTOZTATÁSA. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET MEGSZÜNTETÉSE. FIATALKORÚAK PÁRTFOGÓ FELÜGYELETE. A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA A VÁDEMELÉS ELHALASZTÁSA

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK UTASÍTÁSOK 7

TARTALOMJEGYZÉK UTASÍTÁSOK 7 2014/12. SZÁM 2014/12. SZÁM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK UTASÍTÁSOK 7 15/2014. (XII. 18.) OBH utasítás az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatainak, ajánlásainak, határozatainak felülvizsgálatáról

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben