v 1.1 Tartalomjegyzék

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék JELEN OKTATÁSI KÉZIKÖNYVBEN HIVATKOZOTT ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK FELJEGYZÉS KÖZBENSŐ DÖNTÉSEK ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA ÁTTÉTEL FELTERJESZTÉS II. FOKRA A II. FOKÚ HATÓSÁG CSELEKMÉNYEI DÖNTÉS MÓDOSÍTÁSA, JAVÍTÁSA, VISSZAVONÁSA Javítás, módosítás kiadmányozásra küldés előtt Javítás, módosítás kiadmányozáskor Javítás, módosítás kiadmányozás után Rontott feljegyzések kezelése SZAKHATÓSÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEK KÖZREMŰKÖDÉSE Szakhatóságok és egyéb szervek cselekményei Áttétel Hiánypótlási felhívás Szakhatósági állásfoglalás megadása Településképi vélemény Tervtanácsi vélemény Belföldi jogsegély ELLENŐRIZZE TUDÁSÁT!

3 Jelen dokumentum az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet B) ÉTDR témaköréhez készült Oktatási kézikönyv (röviden: OKK) 4. fejezete. A jogszabályban előírt építésügyi vizsga B) ÉTDR témaköréhez a felkészülést jelen Oktatási kézikönyv, a Felhasználói kézikönyvek és a Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) segítik. JELEN OKTATÁSI KÉZIKÖNYVBEN HASZNÁLT JELÖLÉSEK, RÖVIDÍTÉSEK: ÉTDR OKK FKK ÜF FKK ÜI FKK ÜSz FKK HA GYIK e-építés KAB ÉSZP Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer Oktatási kézikönyv (jelen dokumentum) Felhasználói kézikönyv ügyfelek számára Felhasználói kézikönyv ügyintézők számára Felhasználói kézikönyv ügyfélszolgálatosok számára Felhasználói kézikönyv hatósági adminisztrátorok számára Gyakran Ismételt Kérdések építésügyi szakmai portál ( Kormányablak Építésügyi Szolgáltatási Pont 3

4 JELEN OKTATÁSI KÉZIKÖNYVBEN HIVATKOZOTT ÁGAZATI JOGSZABÁLYOK Étv. Ket. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 312. Korm.r. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 313. Korm. r. az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 314. Korm. r. a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 343. Korm.r. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 252. Korm. r. a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 4

5 4 HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK 4.1 FELJEGYZÉS A Feljegyzés abban tér el az általános cselekménytől, hogy célja csupán a) valamilyen ténynek, eseménynek, észrevételnek a rögzítése (ehhez adott esetben elegendő lehet az ÁLTALÁNOS fül INDOKLÁS adatsorát szerkeszteni), és / vagy b) dokumentumok hozzáadása az eljárás dokumentumaihoz (pl. helyszíni fotók, jegyzőkönyvek stb. feltöltése, melyet a DOKUMENTUMOK fülön a már ismert módon lehet megtenni), s ennek megfelelően nincsen szükség aláírói közreműködésre, azaz a cselekményt végző felhasználó egymaga elvégezheti és befejezheti a feladatot. A Feljegyzés cselekmény a CSELEKMÉNYEK dobozban található Feljegyzés gombra kattintva indítható el. A Feljegyzés képernyőn csupán két fül ( Általános és Dokumentumok ) található. Az Általános fülön alul a Szerkesztés gombra kattintva lehet egy szabadszöveges mezőben rövid indoklást (megengedett maximális karakterszám: 255) megadni. A helyszíni szemle során készített jegyzőkönyvet és fotódokumentációt feljegyzéssel kell feltölteni. (Lásd a Helyszíni szemle c. fejezet helyszíni szemle jegyzőkönyv és fotók feltöltésére vonatkozó leírását.) 5

6 A rontott feljegyzések témakörét bővebben a 4.7 Döntés módosítása, javítása, visszavonása c. fejezet taglalja A feljegyzés cselekményről a részletes leírást lásd: FKK ÜI Feljegyzés c. fejezet Dióhéjban: A Feljegyzés legfőképpen abban tér el az általános cselekménytől, hogy célja csupán a) valamilyen ténynek, eseménynek a rögzítése, illetve b) dokumentumok hozzáadása az eljárás dokumentumaihoz. Ennek megfelelően nincsen szükség aláírói közreműködésre, azaz a cselekményt végző felhasználó egymaga elvégezheti és befejezheti a feladatot. 4.2 KÖZBENSŐ DÖNTÉSEK Egy eljárás folyamatában a évi CXL. törvény (Ket.) szerint a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, míg az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Az ÉTDR Cselekmények dobozában ennek megfelelően lettek elhelyezve e cselekmények elvégzését lehetővé tévő funkciógombok, valamint néhány, az eljárások során leggyakrabban alkalmazott cselekmény gombja. Közbenső döntés létrehozását az eljárás szerkesztése képernyőn a CSELEKMÉNYEK dobozban a Közbenső döntés gombra kattintva kell megkezdeni. A KÖZBENSŐ DÖNTÉS annyiban tér el lényegesen az általános cselekménytől, hogy az ÁLTALÁNOS adatai között más, egyéni adatokat is meg kell még adni. (Ezekből az adatokból később statisztika is készül.) Legfontosabb egyéni adatát, a KÖZBENSŐ DÖNTÉS TÍPUSA-t már a cselekmény indításakor, első lépésként meg kell adni. 6

7 A Közbenső döntések gombbal elérhető döntéstípusok áttekintő listája: Belföldi jogsegély Egyéb végzés határidő felfüggesztéssel Egyéb végzés határidőt nem érintő Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése Eljárási bírság Érdemi vizsgálat nélkül elutasító Hatósági bizonyítvány Idézés Jogutódlás Költségmentességi kérelem elbírálása Ügyintézési határidő meghosszabbítása Végzés kiegészítése Végzés kijavítása Végzés módosítása fellebbezés esetén Végzés módosítása saját hatáskörben Végzés visszavonása fellebbezés esetén Végzés visszavonása saját hatáskörben A leggyakrabban használt közbenső döntések a CSELEKMÉNY dobozban külön gombok használatával indíthatók: Ügyfélértesítés Hiánypótlási felhívás Szakhatósági megkeresés Szemle kitűzése Áttétel Felterjesztés II. fokra Ezek közül az Ügyfélértesítést a Értesítés az eljárás megindításáról (Ügyfélértesítés) c. fejezet, a Hiánypótlási felívást a Hiánypótlási felhívás c. fejezet, a Szakhatósági megkeresést a Szakhatósági állásfoglalások beszerzése c. fejezet és a Szemle kitűzését a Helyszíni szemle c. fejezet írja le részletesen. 7

8 A közbenső döntésekről a részletes leírást lásd még: FKK ÜI Közbenső döntések c. fejezet Dióhéjban: A közbenső döntés annyiban tér el lényegesen az általános cselekménytől, hogy az általános adatai között más, egyéni adatokat is meg kell még adni. Legfontosabb egyéni adatát, a közbenső döntés típusát már a cselekmény indításakor, első lépésként meg kell adni. A leggyakrabban használt közbenső döntések a CSELEKMÉNY dobozban külön gombok használatával indíthatóak. 4.3 ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSA A évi CXL. törvény (Ket.) 33. 5) pontja szerint az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik évi CXL. törvény (Ket.) 33. (3) Ha jogszabály ezt nem zárja ki, az ügyintézési határidőbe nem számít be: a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a 70. (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Az ÉTDR az eljárásokhoz, illetve az eljárási cselekményekhez a jogszabályban meghatározott alapértelmezett ügyintézési határidőt rendeli. A vezető a jogszabályban megengedettnél rövidebb ügyintézési határidőt is meghatározhat. A vezető egy alkalommal elrendelheti az ügyintézési határidő jogszabályban megengedett mértékű meghosszabbítását. Az ügyintézési 8

9 határidő meghosszabbítását az ügyintéző is kezdeményezheti a vezetőnél. Az elrendelt határidő módosítást, valamint annak indokolását az ügyintéző rögzíti az ÉTDR-ben. A megállapított ügyintézési határidőről, valamint annak módosításáról a kérelmet benyújtó ügyfelelet tájékoztatni kell évi CXL. törvény (Ket.) 33. (7) Az eljáró hatóság vezetője ha azt jogszabály nem zárja ki az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonegy, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Amennyiben az ügyintézési határidő rövidebb, mint 21 nap, az legfeljebb csak az ügyintézési határidő mértékével hosszabbítható meg. A végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni. Az ÉTDR-ben határidőhöz kötött automatizmusok nincsenek, a beállított határidők közeledtéről és lejártáról a rendszer az eljárások felületen a státuszjelző ikonokon keresztül csak figyelmezteti az ügyintézőt, aki a maga kezdeményezésére hajtja végre a határidővel összefüggésben indokolttá vált hatósági eljárási cselekményt. Az ÉTDR igyekszik rugalmasan kezelni a határidő-számítás alapadatait, hogy az esetleges jogszabályi változásokból vagy különféle jogi helyzetekből fakadóan az ügyintéző kezelni tudja az adott eljárásban előforduló valódi helyzetet (azaz a határidő-számítás alapvetően az ügyintéző kezében van, az ÉTDR csupán számolja a napokat ). Az eljárás határidejének módosítása a rendszer által felkínált érték módosításával lehetséges. A rendszer tehát lehetőséget kínál a határidő módosítására, javítására (felülbírálására) is, a módosítás tényét, a módosítást végző személy nevét és a módosítás indoklását azonban elmenti (ezek később olvashatóak a hatóság munkatársai számára). Az ELJÁRÁS SZERKESZTÉSE képernyő KARBANTARTÁS dobozában található Határidők gomb lenyomása után az ELJÁRÁSI HATÁRIDŐ képernyő jelenik meg. 9

10 Két dobozt található itt: a) az ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐK doboz az érintett hatóság ügyintézésre vonatkozó ügyintézési határidejét mutatja, számolja, b) az ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK doboz az elindított, folyamatban lévő eljárási cselekmények határidejét mutatja, számolja. Az eljárás ügyintézési határideje Az ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDŐK dobozban az Ügyintézési idő módosítása gombra kattintva az ELJÁRÁS ÜGYINTÉZÉSI IDEJÉNEK MÓDOSÍTÁSA képernyő jelenik meg. Itt a HATÁRIDŐ MÓDOSÍTHATÓ ADATAI dobozban módosítható az Ügyintézési idő (napban) értéke, s ekkor Indoklást is ki kell tölteni. Alatta láthatjuk a VÁLTOZTATÁSOK JEGYZÉKE-t (ki, mikor és mire, valamint milyen indokkal módosította az eljárás ügyintézési idejét). A Mentés gombra kattintva az adatok rögzítésre kerülnek, s ezzel az ügyintéző visszajut az ELJÁRÁSI HATÁRIDŐ képernyőre. 10

11 Az eljárási cselekmény ügyintézési határideje Nem csupán a teljes eljárás határidejét lehet módosítani, hanem az eljárási cselekményét is. Ezt az ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK dobozban a Szerkesztés opcióval lehet megtenni. Módja megegyezik az ügyintézési határidőnél leírtakkal. Egyedi felfüggesztés Az ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK dobozban az Egyedi felfüggesztés rögzítése opcióval olyan határidőt módosító cselekmény is rögzíthető, mely az eljárások cselekményei között egyébként nem kerül rögzítésre, lefolytatásra. Az EGYEDI FELFÜGGESZTÉS RÖGZÍTÉSE képernyőn a) az Indítás dátuma b) a Befejezés dátuma, valamint c) az Indoklás mezőket kell kitölteni. 11

12 A Mentés gombra kattintva az adatok rögzítésre kerülnek, s ezzel az ügyintéző visszajut az ELJÁRÁSI HATÁRIDŐ képernyőre. A határidők szerkesztésének joga Mind az eljárás, mind a cselekmények határidőinek szerkesztése jogosultsághoz kötött. Ez a jog az I. fokon eljáró hatóság ügyintézőjét illeti. A közreműködő hatóságok ügyintézői, a kérelmező és a betekintői joggal rendelkező ügyfelek csupán láthatják az egyes tételek számítási eredményeit. Az ügyintézési határidő beállításáról a részletes leírást lásd: FKK ÜI Határidők c. fejezet Dióhéjban: Az ÉTDR az eljárásokhoz, illetve az eljárási cselekményekhez a jogszabályban meghatározott alapértelmezett ügyintézési határidőt rendeli. Az ÉTDR-ben határidőhöz kötött automatizmusok nincsenek, a beállított határidők közeledtéről és lejártáról a rendszer az eljárások felületen a státuszjelző ikonokon keresztül csak figyelmezteti az ügyintézőt, aki a maga kezdeményezésére hajtja végre a határidővel összefüggésben indokolttá vált hatósági eljárási cselekményt. Nem csupán a teljes eljárás határidejét lehet módosítani, hanem az eljárási cselekményét is. Az Egyedi felfüggesztés rögzítése opcióval olyan határidőt módosító cselekmény is rögzíthető, mely az eljárások cselekményei között egyébként nem kerül rögzítésre, lefolytatásra. A határidők módosításának joga az I. fokon eljáró hatóság ügyintézőjét illeti. A közreműködő hatóságok ügyintézői, a kérelmező és a betekintői joggal rendelkező ügyfelek csupán láthatják az egyes tételek számítási eredményeit. 4.4 ÁTTÉTEL A évi CXL. törvény (Ket.) 22. -a szerint a hatóság a joghatóságát, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat az ügyfél egyidejű értesítése mellett átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. 12

13 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 22. (1) A hatóság a joghatóságát ezzel összefüggésben az alkalmazandó jogot, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat az ügyfél egyidejű értesítése mellett haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. (3) A hatóság tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével vagy elháríthatatlan veszéllyel járna. (4) A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést. A évi CXL. törvény (Ket.) 45/A. -a szerint a szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. Ha a szakhatóság megállapítja a) hatásköre hiányát, akkor megszünteti a szakhatósági eljárást, b) illetékessége hiányát, akkor a megkeresést az ügy összes iratával együtt (az Áttétel cselekménnyel) átteszi az illetékességgel rendelkező hatósághoz évi CXL. törvény (Ket.) 45/A. (2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. (3) Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. (4) Ha a szakhatóság megállapítja illetékessége hiányát, a megkeresést a megérkezésétől számított nyolc napon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett átteszi. Az Áttétel cselekmény legfőképpen abban tér el az általános cselekménytől, hogy a cselekmény révén az eljárás (dokumentumokkal) és ezzel együtt a cselekvési, írási jog másik hatósághoz kerül át. A jövőben a jogokat az a hatóság gyakorolja majd, akihez áttették az eljárást (övé lesz az eljárási jog, illetve kötelezettség). Ez a cselekmény nem más, mint a hatáskör és/vagy illetékesség hiányában, továbbá összeférhetetlenségi ütközés esetén szükséges áttétel rugalmas technológiai megoldása. A folyamat csak annyiban korlátozott, hogy ÉTDR-t használó eljáró hatóságnak kell lennie annak a hatóságnak is, ahová áttételre kerül az ügy (azaz jelen programverzió szerint ezek a hatóságok az általános, kiemelt, örökségvédelmi építésügyi, vagy általános építésfelügyeleti hatóságok). Fontos kiemelni, hogy az Áttétel cselekmény csak azonos típusú hatóságok, illetve szakhatóságok között (pl. első fokú építésügyi hatóságok egymás között, azonos hatáskörrel 13

14 rendelkező szakhatóságok egymás között használhatják) alkalmazható, és semmiképpen nem keverendő össze a Felterjesztés II. fokra cselekménnyel! Az Áttétel cselekményt az Eljárás szerkesztése képernyőn a CSELEKMÉNYEK dobozban az Áttétel funkciógombra kattintva kell megkezdeni: Az Áttétel gombra kattintva elindul az Áttétel cselekmény, mely a hatósági/szakhatósági (és egyéb szervi) megkeresés cselekményét (annak iratát) teszi át a kiválasztott hatóságnak. Az Áttétel egy közbenső döntésként kerül rögzítésre a rendszerben, s ennek megfelelően kell szerkeszteni az ÁLTALÁNOS adatait is. A VÉGZÉS TÍPUSA természetesen Ügyirat áttétele kell legyen, az ÁTTÉTEL OKA azonban a szituációtól függően választható: a) Illetékesség hiánya, b) Hatáskör hiánya, c) Illetékesség és hatáskör hiánya, d) Felügyeleti eljárás, e) Jogorvoslati eljárás, f) Összeférhetetlenség, g) Egyéb. Az Áttétel irat címzett listájának szerkesztése Az Áttétel címzettje csak hatóság lehet, s az iratnak értelemszerűen csak egyetlen címzettje lehet (az a hatóság, akihez átteszik az eljárást), a többi címzettet másolatot kapó címzettként kell beállítani. Az Áttétel irat címzett listáját az Áttétel cselekményben a Címzettek fülön lehet szerkeszteni: 14

15 A címzett lista szerkesztésekor az érintettek közül a hatóságokat, kérelmező(ke)t és a meghatalmazotta(ka)t másolatot kapó címzettként automatikusan beteszi a rendszer a listába. Azt a hatóságot, akihez áttenni kívánják az eljárást, a Hatóság felvétele címzettek közé gombra kattintva kell kiválasztani a hatóság listából. A címzett listát a Kijelölés módosítása gombra kattintva lehet szerkeszteni. A rendszer hibaüzenetet ad, a) ha nincs megadva nem másolatot kapó címzett, illetve 15

16 b) ha több nem másolatot kapó címzett van megadva. Az Áttétel irat expediálása után az eredeti hatóság eljárás listájában az eljárás állapota Áttéve lesz. Az eljárás továbbra is megnyitható, azonban az eljárás Általános fülén az Eljáró hatóság mezőben már a másik hatóság jelenik meg, és nem jelennek meg a cselekmény gombok, azaz hatósági ügyintézésre az eredeti hatóság részéről már nincs lehetőség. 16

17 Az Áttétel irat sikeres expediálás után megjelenik a másik hatóság Érkeztetésre váró iratok listájában, és a megfelelő iratkezelési műveletek (érkeztetés, iktatás, szignálás) után az ügyintézőnek lehetősége nyílik az eljárásban cselekmények végzésére. Az áttétel cselekményről a részletes leírást lásd: FKK ÜI Áttétel c. fejezet FKK ÜI Szakhatósági, tervtanácsi, polgármesteri cselekmények / (b) Áttétel c. fejezet Dióhéjban: Az Áttétel cselekménnyel az eljárás átkerül az illetékes, vagy a kijelölt másik hatósághoz, azaz a továbbiakban az eredeti hatóság elveszíti az eljárásban az eljárási, ügyintézési jogát, ezeket a jogokat az a hatóság gyakorolja majd, akihez átteszi az eljárást. Fontos! Az Áttétel cselekményt kizárólag ÉTDR-t használó, és azonos típusú építésügyi hatóságok, illetve szakhatóságok között lehet használni! Az Áttétel egy közbenső döntésként kerül rögzítésre a rendszerben, s az iratnak csak egyetlen címzettje lehet, a többi címzettet másolatot kapó címzettként kell beállítani. Sikeres expediálás után az Áttétel irat megjelenik a másik hatóság Érkeztetésre váró iratok listájában, és a megfelelő iratkezelési műveletek (érkeztetés, iktatás, szignálás) után az ügyintézőnek lehetősége nyílik az eljárásban cselekmények végzésére. 17

18 4.5 FELTERJESZTÉS II. FOKRA A II. fokú hatóság megkeresését az Eljárás szerkesztése képernyőn a CSELEKMÉNYEK dobozban a Felterjesztés II. fokra funkciógomb megnyomásával lehet elindítani: A II. fokú hatóság megkeresésére az eljárás bármely szakaszában sor kerülhet (pl. hatásköri, illetékességi összeütközés, összeférhetetlenség, stb.). Egy felmerült hatásköri összeütközés, vagy pl. összeférhetetlenség esetén az ügyintézőnek a felettes szervet kell megkeresnie, a másik eljáró hatóság megnevezése céljából. A felterjesztés tehát nem kényszer és nem szabályozott: a felterjesztés szükségességéről mindig a felhasználó ügyintéző dönt. A II. fokú hatóság megkeresésére leggyakrabban az eljárás jogorvoslati szakaszában (fellebbezés esetén) kerül sor évi CXL. törvény (Ket.) 102. (5) Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc szakhatóság közreműködése esetén tizenöt napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. Az Felterjesztés II. fokra cselekmény közbenső döntésként kerül rögzítésre a rendszerben. Az irat címzett listájának szerkesztésekor a rendszer automatikusan felajánlja címzettként a területileg illetékes II. fokú hatóságot, és másolatot kapó címzettként beteszi az Érintettek fülön megadott hatóságokat. A Kijelölés módosítása gombra kattintva lehetőség van az érintettek közül további másolatot kapó címzettet megadni. A Felterjesztés II. fokra gombra induló cselekmény speciális cselekmény. Célja nem egyszerűen egy állásfoglalás kérése (mint a szakhatósági megkeresésnek): a megkeresett szerv a megkereső szervvel azonos szakterülettel rendelkezik, de II. fok a típusa, ugyanakkor némi eltéréssel, de lényegében ugyanazokat a cselekményeket tudja végezni, mint a felterjesztő I. fokú hatóság. A Felterjesztés II. fokra cselekmény megállítja az (I. fokú) eljárás határidő-számítását, azonban a II. fokú eljárás ideje alatt is biztosított az I. fok számára további cselekmények végzése. A felterjesztés iratához nem kell csatolni a mappa dokumentumait, a II. fokú hatóság a felterjesztéssel teljes körű és automatikus iratbetekintést nyer a mappa teljes tartalmára. A mappa szerkesztési joga azonban az I. fokú hatóságnál marad, aki technikailag csupán a FELTERJESZTÉS II. FOKRA nevet viselő cselekményláncolatot végzi. 18

19 A felterjesztés II. fokra cselekményről a részletes leírást lásd: FKK ÜI Felterjesztés II. fokra c. fejezet Dióhéjban: A II. fokú hatóság megkeresését az Eljárás szerkesztése képernyőn a CSELEKMÉNYEK dobozban a Felterjesztés II. fokra funkciógomb megnyomásával lehet elindítani. A Felterjesztés II. fokra cselekmény közbenső döntésként kerül rögzítésre a rendszerben. A felterjesztés iratához nem kell csatolni a mappa dokumentumait, mert a felettes szerv számára automatikus iratbetekintési jogot biztosít a rendszer. Az irat címzett listájának szerkesztésekor a rendszer automatikusan felajánlja címzettként a területileg illetékes II. fokú hatóságot. A Felterjesztés II. fokra cselekmény megállítja az (I. fokú) eljárás határidő-számítását, de az I. fok további cselekményeket is végezhet a II. fokú eljárás ideje alatt. 19

20 4.6 A II. FOKÚ HATÓSÁG CSELEKMÉNYEI A II. fokú hatóságnak történő felterjesztés a 4.5 Felterjesztés II. fokra c. fejezetben leírtak szerint történik. A II. fokú építésügyi hatóság ügyintézési felülete megjelenésében az I. fokú építésügyi hatóság ügyintézési felületére hasonlít, működési elvében a szakhatóságéra. Az I. és a II. fokú építésügyi hatósági felület között rögtön észlelhető különbség az, hogy a II. fokú hatósági felületen a CSELEKMÉNYEK dobozból értelemszerűen hiányzik a Felterjesztés II. fokra funkciógomb, valamint az Érdemi döntés helyett Végső döntés funkciógomb kapott helyett. A II. fokú hatóság a cselekményeit nem az Eljárás szerkesztése képernyőről, hanem a Felterjesztés II. fokra befejezett cselekményből indítja, és a saját szakterületének megfelelő döntéstípusok állnak rendelkezésre. A Felterjesztés II. fokra irat sikeres expediálás után megjelenik a másodfokú hatóság Érkeztetésre váró iratok listájában, és a megfelelő iratkezelési műveletek (érkeztetés, iktatás, szignálás) után az ügyintézőnek lehetősége nyílik az eljárásban cselekmények végzésére. A felterjesztés és iratanyagának megismerése A felettes szerv a felterjesztéssel egy időben teljes körű betekintést kap a teljes eljárásra, így az eljárás majdnem minden információját meg tudja tekinteni (kivételt azok az információk jelentenek, melyek az I. fokú hatóság előtt is rejtve maradnak). A felterjesztésre adható cselekmények cselekményláncolati elemként itt is a befejezett cselekmény (azaz a Felterjesztés II. fokra megkeresés) képernyőjének jobb felső sarkában található CSELEKMÉNYEK dobozából indíthatóak. Azaz nem az eljárás szerkesztése képernyőn, ott ugyanis a II. fokú hatóság nem lát cselekménygombokat: 20

21 Ügyfélértesítés Az ügyfelek értesítésének cselekményét az Ügyfélértesítés gombra kattintva lehet elindítani, s a Értesítés az eljárás megindításáról (Ügyfélértesítés) c. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni azzal a különbséggel, hogy az eljárás nyilvános felületén történő megjelenésről ez esetben nem kell rendelkezni. Alapértelmezett címzettek az ügyfelek. Hiánypótlási felhívás A hiánypótlási felhívás kiírásának cselekményét a Hiánypótlási felhívás gombra kattintva lehet elindítani, s a Hiánypótlási felhívás c. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. A CÍMZETTEK fülön alapértelmezett címzettek a kérelmezők, de szükséges lehet másolatban hatóságo(ka)t is felvenni a listára. Szakhatósági megkeresés A szakhatóságok és egyéb szervek megkeresési cselekménye a Szakhatósági m. gombra kattintva indítható el, s a Szakhatósági állásfoglalások beszerzése c. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. Alapértelmezett címzettek a szakhatóságként megjelölt érintettek, s címzett csak hatóság lehet. Általános levél Általános levélre is szükség lehet, ha a cselekményhez kapcsolódóan új kézbesítést, értesítést kell küldeni, vagy olyan műveletet elvégezni, amit az ÉTDR közvetlenül és önálló cselekménnyel nem támogat. Az Általános levél gombra kattintva indítható el. Közbenső döntés A közbenső döntések a Közbenső döntés gombra kattintva hozhatók meg, s a 4.2 Közbenső döntések c. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. Szemle kitűzése A szemle kitűzésének cselekménye a Szemle kitűzése gombra kattintva indítható el, s a Helyszíni szemle c. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. 21

22 Áttétel Illetékesség vagy hatáskör hiánya, továbbá összeférhetetlenség miatti áttételhez az Áttétel gombra kell kattintani, s a 4.4 Áttétel c. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. Végső döntés A végső döntés a Végső döntés gombra kattintva hozható meg. A II. fokú hatóság Végső döntése némileg eltér az I. fok érdemi döntésétől, hiszen más típusú döntéseket kell tudnia meghozni: a) Helybenhagyó b) Megváltoztató c) Megsemmisítő d) Megsemmisítő és új eljárásra kötelező e) Engedély f) Építésügyi bírság g) Határozat kijavítása saját hatáskörben h) Határozat kiegészítése saját hatáskörben i) Határozat módosítása bírósági felülvizsgálati kérelem esetén j) Határozat visszavonása bírósági felülvizsgálati kérelem esetén k) Határozat módosítása saját hatáskörben l) Határozat visszavonása saját hatáskörben m) Egyéb határozat n) Hatósági bizonyítvány A végső döntés címzettje az elsőfokú hatóság. A végső döntés a közléssel lesz jogerős, amit az elsőfokú hatóság kézbesít Általános levél mellékleteként. 22

23 Feljegyzés Feljegyzés készítéséhez a Feljegyzés gombra kell kattintani, s a 4.1 Feljegyzés c. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. A II. fokú hatóság cselekményeiről a részletes leírást lásd: FKK ÜI A II. fokú hatóság cselekményei c. fejezet Dióhéjban: A Felterjesztés II. fokra irat sikeres expediálás után megjelenik a másodfokú hatóság Érkeztetésre váró iratok listájában, és a megfelelő iratkezelési műveletek (érkeztetés, iktatás, szignálás) után az ügyintézőnek lehetősége nyílik az eljárásban cselekmények végzésére. A felterjesztésre adható cselekmények cselekményláncolati elemként a befejezett cselekmény (azaz a Felterjesztés II. fokra megkeresés) képernyőjének jobb felső sarkában található CSELEKMÉNYEK dobozából indíthatóak. A II. fokú hatóság Végső döntése eltér az I. fok érdemi döntésétől, hiszen más típusú döntéseket kell tudnia meghozni. 23

24 4.7 DÖNTÉS MÓDOSÍTÁSA, JAVÍTÁSA, VISSZAVONÁSA évi CXL. törvény (Ket.) 3. (2) A közigazgatási hatóság: c) e törvény keretei között felülvizsgálhatja mind a saját, mind a felügyeleti jogkörébe tartozó hatóság végzését és határozatát (a továbbiakban együtt: döntését), d) hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról Javítás, módosítás kiadmányozásra küldés előtt A hatóság ügyintézője tetszőleges számú alkalommal megnyithatja az iratkép szerkesztésével a kiadmánytervezetet, illetve csatolhat hozzá dokumentumokat, módosíthatja címzettjeinek listáját, a cselekmény egyéb adatait. Minderre egészen addig van lehetősége, amíg a kiadmányozónak kiadmányozásra nem küldi Javítás, módosítás kiadmányozáskor A hatóság kiadmányozója már nem módosíthat az cselekmény adatain (így ő nem csatolhat dokumentumot, nem módosíthatja a címzettek listáját). Egyetlen javítási lehetősége az, ha a "Kiadmány javítása" opciót választja, de ekkor is csupán az iratképet (azaz a kiadmány szövegét) szerkesztheti. Ha olyan hibát talál a kiadmányban, amit az iratkép szerkesztésével nem tud, vagy nem akar javítani, akkor a "Kiadmány visszautasítása" gombbal vissza kell küldje azt az ügyintézőnek (aki e visszautasításról a Főoldalon értesítést kap) Javítás, módosítás kiadmányozás után A rontott, de jogilag teljes (azaz kiadmányozott, aláírt) kiadmány informatikai lerontásának nincsenek meg a jogi alapjai. Amikor a kiadmányozó kiadmányoz egy iratot, akkor az elektronikusan aláírásra kerül, azaz létrejön a hatóság hiteles kiadmánya. Ebben a pillanatban már egyes felhasználóknak ez a hiteles dokumentum elérhető, letölthető, azaz hatósági döntésként elhagyhatja a rendszert. Éppen ezért a kiadmányozó által már jóváhagyott, az ÉTDR által hitelesített kiadmányokat az ÉTDR-ből törölni nem lehet, függetlenül attól, hogy azt expediálták-e már, vagy sem. A évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezik arról, hogy egy hatósági döntést miként lehet módosítani, kiegészíteni, javítani, szükség esetén visszavonni évi CXL. törvény (Ket.) A döntés módosítása vagy visszavonása 114. (1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. 24

25 (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi felhívás alapján indított eljárás kivételével a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését. (3) A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. (4) A döntés módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti. (5) A döntés ügyészi felhívás nyomán történő módosítására vagy visszavonására a ban foglaltak irányadók. (6) A hatóság döntésének semmisségi ok alapján történő visszavonására a 121. rendelkezéseit kell alkalmazni. A rontott kiadmány csak ezen előírások alapján, új döntésként módosítható, kiegészíthető, javítható, vonható vissza. A rontott kiadmány kézbesítésének elvetését jogszabály ide vonatkozó rendelkezése hiányában az ÉTDR nem támogatja, azaz jelenleg a rontott döntések csak az expediálás végrehajtásával tűnnek el az expediálásra váró iratok közül. Közbenső döntés módosítását, javítását, visszavonását új közbenső döntés meghozatalával, érdemi döntés módosítását, javítását, visszavonását új érdemi döntés meghozatalával kell elvégezni. Közbenső döntés esetén választható javítási, módosítási lehetőségek: a) Végzés kiegészítése b) Végzés kijavítása c) Végzés módosítása fellebbezés esetén d) Végzés módosítása saját hatáskörben e) Végzés visszavonása fellebbezés esetén f) Végzés visszavonása saját hatáskörben 25

26 Érdemi döntés esetén választható javítási, módosítási lehetőségek: a) Határozat kiegészítése b) Határozat kijavítása c) Határozat módosítása fellebbezés esetén d) Határozat módosítása saját hatáskörben e) Határozat visszavonása fellebbezés esetén f) Határozat visszavonása saját hatáskörben A javító, módosító, visszavonó végzés/határozat szerkesztésekor az Általános fülön a Kijavítandó végzés mezőben kell kiválasztani a javítandó, módosítandó, visszavonásra kerülő végzést/határozatot. Innen a szokásos iratkezelési műveleteket kell elvégezni. (Lásd 3.4 Általános iratkezelési műveletek c. fejezet.) Rontott feljegyzések kezelése A Feljegyzést mindaddig lehet törölni, amíg a véglegesítés nem történik meg ( Adatok ellenőrzése képernyőn alul a Véglegesítés gombra kattintva). A Feljegyzést a véglegesítéssel a rendszer ugyanolyan dokumentumként kezeli, mint az aláírt kiadmányokat. A téves Feljegyzés tényének rögzítését egy újabb Feljegyzésben teheti meg az ügyintéző. Dióhéjban: A évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezik arról, hogy egy hatósági döntést miként lehet módosítani, kiegészíteni, javítani, szükség esetén visszavonni. A kiadmányozásra küldés előtt a hatóság ügyintézője tetszőleges számú alkalommal módosíthatja a kiadmánytervezetet. Kiadmányozáskor a hatóság kiadmányozójának az egyetlen javítási lehetősége az, ha a "Kiadmány javítása" opciót választja, de ekkor csupán az iratképet szerkesztheti, továbbá lehetősége van az iratot "Kiadmány visszautasítása" gombbal visszaküldeni az ügyintézőnek. Kiadmányozás után a kiadmányozó által már jóváhagyott, az ÉTDR által hitelesített kiadmányokat az ÉTDR-ből törölni nem lehet, függetlenül attól, hogy azt expediálták-e 26

27 már, vagy sem. A rontott kiadmány csak új döntésként módosítható, kiegészíthető, javítható, vonható vissza közbenső döntés új közbenső döntéssel, érdemi döntés új érdemi döntéssel. A feljegyzést csak a véglegesítés előtt lehet törölni, a téves feljegyzés tényének rögzítését egy újabb feljegyzésben teheti meg az ügyintéző. Mi a teendő, ha a kiadmányozott határozathoz nem csatolták a dokumentumokat? A évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezik arról, hogy egy hatósági döntést miként lehet módosítani, kiegészíteni, javítani, szükség esetén visszavonni. Rontott, javítandó kiadmánynak minősül az is, ha a döntés csupán annyiban rontott, hogy nem megfelelő a csatolt dokumentumok köre. A hiteles kiadmány követelménye miatt és jogszabályi felhatalmazás híján nincsen mód egy korábban kiadott és hiteles kiadmányon csak úgy egyszerűen változtatni, hogy a csatolt dokumentumok listáját vagy tartalmát változtatjuk. Az elektronikus aláírás és hitelesítés, valamint az ÉTDR zárt rendszere éppen azért van, hogy ez ne történhessen meg. A rontott kiadmány csak a Ket. előírásai alapján, új döntés meghozatalával kezelhető. 4.8 SZAKHATÓSÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEK KÖZREMŰKÖDÉSE Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárási folyamatban az érdemi döntés meghozatalához jogszabályban meghatározott esetekben egyéb hatóságok, szervezetek bevonása is szükséges. A szakhatóságok és egyéb szervek számára a közreműködés az ÉTDR kötelező használatával történik. A feladatellátás, azaz ÉTDR-ben aktív tevékenység (közreműködés) kizárólag regisztrált és bejelentkezett felhasználók által végezhető. Az ÉTDR aktív használatához tehát a felhasználó részéről el kell végezni a rendszerbe való regisztrációt. (Lásd. 3.2 Regisztráció hatósági oldalon c. fejezet) Az ÉTDR-ben regisztrált szakhatóságok és egyéb szervek: a) szakhatóságok, b) polgármesterek, c) tervtanács, d) egyéb hatóságok. 27

28 Indítható cselekménytípusok : a) szakhatósági megkeresés, b) településképi vélemény kérése, c) tervtanácsi állásfoglalás kérése. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12. 4) Előzetes szakhatósági állásfoglalás nélkül benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelem esetén a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság a) hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, b) hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül az ÉTDR alkalmazásával, elektronikus úton keresi meg, biztosítva a szakhatóság számára a kérelem, az építészeti-műszaki dokumentáció és az 5. mellékletben meghatározott dokumentáció ÉTDR-ben történő megtekintésének, elérésének és véleményezésének lehetőségét. (5) A szakhatósági megkeresés tartalmazza a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építtető nevét és az ismert elérhetőségét, c) a kérelem tárgyát és a kérelmezett engedély típusát, d) a kérelemmel érintett telek címét és helyrajzi számát, e) az arról való tájékoztatást, hogy amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, valamint f) az építésügyi hatóság által a szakhatósági állásfoglalás megadásához szükségesnek ítélt egyéb információkat. (6) A szakhatóság állásfoglalásának kialakítását és az általa vizsgált dokumentáció záradékolását a számára biztosított ÉTDR-ben végzi. 13. (1) A szakhatóság ügyintézési határideje az elektronikus megkeresésnek a szakhatósághoz történő az ÉTDR alkalmazás által rögzített megérkezést követő munkanapon indul, és az állásfoglalásnak az ÉTDR-be történő feltöltése napjáig tart. (2) Módosított építési engedélyezési eljárás során, ha a kérelmezett módosítás érinti az első fokú építésügyi hatósági eljárásban részt vett szakhatóság szakkérdését, vagy ha a kérelmezett módosítással a 6. melléklet szerinti szakhatósági közreműködés és bevonás feltételei megvalósulnak, az első fokú építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság ismételt megkeresésével beszerzett vagy a módosított építési engedély iránti kérelem mellékleteként rendelkezésre álló szakhatósági állásfoglalás alapján dönt. (3) A fellebbezési eljárásban, ha a fellebbezés az első fokú építésügyi hatóság határozatában foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, a másodfokú építésügyi hatóság a 28

29 másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján dönt. Egyéb esetben a szakhatóságot megkeresni nem kell. (4) A szakhatóság az építésügyi hatósággal elektronikus úton az ÉTDR-ben tart kapcsolatot Szakhatóságok és egyéb szervek cselekményei A társhatóságok és egyéb szervek megkeresése kérelmezői és hatósági oldalról egyaránt indítható. Bár jogilag igen fontos különbség van egy szakhatóság, egy tervtanács, egy településképi vélemény között, ezen közreműködő szervek megkeresése az ÉTDR-en belül ugyanazzal a funkciógombbal történik. A kérelmezői oldalról történő megkeresés lépéseit a Kérelem benyújtása előtt című fejezet előzetes szakhatósági megkeresésről szóló leírása tartalmazza, a hatósági oldalról történő megkeresés lépéseit a Szakhatósági állásfoglalások beszerzése c. fejezet tartalmazza Áttétel Illetékesség vagy hatáskör hiánya, összeférhetetlenség A szakhatóság számára is kötelező a hozzá beérkező megkeresés iratának megismerésekor ellenőrizni hatáskörét és illetékességét. Fontos kiemelni, hogy különbség van hatáskör hiánya és illetékesség hiánya között! A szakhatóság a) a Ket. 45/A. (3) bekezdés esetében megszünteti a szakhatósági eljárást (azaz a szakhatósági állásfoglalás szerkesztésekor nemleges állásfoglalást kell adni, s a szerkesztett irat alakilag egy eljárást megszüntető végzés), b) a Ket. 45/A. (4) bekezdés esetében pedig az átteszi a megfelelő szakhatósághoz (Áttétel cselekménnyel) évi CXL. törvény (Ket.) 45/A. (2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. (3) Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. (4) Ha a szakhatóság megállapítja illetékessége hiányát, a megkeresést a megérkezésétől számított nyolc napon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett átteszi. Az eljárást megnyitva az Áttétel gombra kattintva elindul az Áttétel cselekmény, mely a szakhatósági (és egyéb szervi) megkeresés cselekményét (annak iratát, a mellékelt dokumentumokkal együtt) teszi át a kiválasztott hatóságnak. Ebben az esetben nem maga a 29

30 teljes eljárás, csupán a cselekmény (cselekményláncolat) végzésének joga kerül át a kiválasztott hatósághoz. Az áttétel cselekménnyel az állásfoglalás kiállításának joga (képessége) átszáll a kiválasztott hatóságra, s az áttétel iratának kiadmányozása, majd expediálása után megszűnik az eredetileg kiválasztott szakhatóság eljárási kötelezettsége, képessége. Az áttétel címzettje csak hatóság lehet, s az iratnak értelemszerűen csak egyetlen címzettje lehet! Hiánypótlási felhívás A szakhatósági állásfoglalás kialakítása érdekében szükség lehet hiánypótlási felhívást intézni a kérelmező(k)höz. Ezt a Hiánypótlási felhívás gombra kattintva lehet elindítani. A HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS annyiban tér el az általános cselekménytől, hogy a CÍMZETTEK-et a rendszer automatikusan felkínálja, azaz címzettként megnevezi a kérelmezőket. Természetesen szükség lehet további címzetteket is megadni (pl. az eljárásban közreműködő szakhatóságnak másolatban értesítenie kell az eljáró hatóságot is). A szakhatóság eljárás közbeni megkereséséről a részletes leírást lásd még: FKK ÜI Szakhatósági megkeresés c. fejezet Szakhatósági állásfoglalás megadása A szakhatósági megkeresés minden esetben egy cselekményláncolatot indít el, hiszen a megkeresett szerv részéről további cselekmények végzése szükséges. A megkeresett szakhatóság a hozzá beérkezett megkeresés irat iratkezelési műveleteinek elvégzése után láthat hozzá az érdemi munkához. A szakhatóság ügyintézője által végezhető/végzendő cselekmények: A megkeresés és iratanyagának megismerése A szakhatósági ügyintéző számára fontos a tárhely / mappa információinak megismerése, azonban a megkereséshez csatolt dokumentumok megismerése az elsődleges feladat, hiszen annak alapján fogja állásfoglalását kiadni. Jogszabályi előírások alapján alapvetően a megkereséssel és csatolmányaival kell tudni alátámasztania az állásfoglalását, véleményét. 30

31 Ehhez tehát a megkeresés befejezett cselekményének CSELEKMÉNY ADATAI dobozában található táblázat füleit kell átvizsgálni! A szakhatósági ügyintéző a DOKUMENTUMOK fülön megtalálja a kérelem mellékleteit, azaz a megkeresés dokumentációját. A megkeresésre adható cselekmények cselekményláncolati elemként itt is a befejezett cselekmény (azaz a megkeresés) képernyőjének jobb felső sarkában található CSELEKMÉNYEK dobozából indíthatóak. Az itt található Szakhatósági állásfoglalás gombbal indítható az a folyamat, melynek során szakhatósági, egyéb szervi, véleményezői hozzájárulást, véleményt lehet kiállítani. E cselekménynél fontos kiemelni, hogy az állásfoglalás kiállításakor jogszabályi előírás esetén záradékolni szükséges azt a dokumentációt, mely alapján az állásfoglalást kiállítja a szakhatóság. A dokumentációt az ÉTDR külön digitális aláírással nem látja el, de a zárt rendszerben történő kezelés elvéből levezethető módon hiteles és visszakereshető módszert alkalmaz: a záradékolás ez esetben azzal valósul meg, hogy az állásfoglalás cselekményén belül található DOKUMENTUMOK fülön csatolni szükséges a záradékolandó dokumentumokat. A szakhatósági állásfoglalás megadásáról a részletes leírást lásd még: FKK ÜI Szakhatósági, tervtanácsi, polgármesteri cselekmények c. fejezet 31

32 4.8.5 Településképi vélemény Az egyes, jogszabályokban meghatározott esetekben a kérelmezőnek az engedélyezési eljárás megindítása előtt előzetes cselekményként be kell szereznie a településképi véleményt. A jogszabály, valamint az építés helye szerinti települési (kerületi) önkormányzat rendelete határozza meg, hogy az építési engedélyezési eljárás iránti kérelemhez szükség van-e a polgármester (pozitív) településképi véleményére. Ha igen, akkor az engedély iránti kérelem benyújtása előtt kérelmet kell benyújtani az építés helye szerinti a település (kerület) polgármesteréhez, aki véleményét a főépítész bevonásával adja meg. (Amennyiben a kérelmező előzetesen elmulasztotta megkérni a településképi véleményt, a rendszer nem tiltja, hogy az építésügyi hatósági eljárás közben keresse meg az előzetes megkereséshez hasonló módon. Ez esetben is az eljáró és közreműködő hatóságok felelőssége, hogy a jogszabályoknak megfelelően hozzák meg a döntésüket.) 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény 14. (1) Az építési engedélyezési, az összevont és kormányrendeletben meghatározott esetekben a fennmaradási engedélyezési eljárást a) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben tervtanácsi, valamint b) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi véleményezési eljárás előzi meg. (2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében különös tekintettel az építészeti minőségre, a helyi építészeti örökségre, az építészeti értékvédelemre, valamint a településképre és a környezethez való illeszkedésre az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe. 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 21. (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, aa) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és 32

33 ab) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; és b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészetiműszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára, bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai, és bc) helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai. (2) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt. A polgármester (nevében eljáró munkatárs) számára az ÉTDR szakhatósági felületet biztosít, azaz a településképi véleményezési eljárásban ugyanazokra a cselekményekre van lehetősége, mint a szakhatósági megkereséseknél a szakhatóság ügyintézői számára Tervtanácsi vélemény A tervtanácsi vélemény megadásának folyamata megegyezik az előzetes szakhatósági megkeresés és a településképi véleményezési eljárás lépéseivel. (Lásd. a Szakhatósági állásfoglalás megadása c. fejezetben és a Településképi vélemény c. fejezetben leírtakat.) 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed. (2) A központi építészeti tervtanács feladata, hogy a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészetiműszaki dokumentációt, valamint 33