A Nemzetközi Szélnap Nyíregyházán is megrendezésre került

Átírás

1

2 A számos jó gyakorlat alapján a városi, vidéki és ipari szektorban minden partner és a helyi szakértők, érintettek delegációja elkészíti a jó gyakorlatok potenciális átadhatóságának értékelését a saját régiójában a megadott technikai, gazdasági és környezeti paraméterek alapján annak érdekében, hogy meghatározzák a zártrendszerű hőszivattyús rendszerek optimális működési feltételeit és kapacitását, hogy egyben megfeleljen a területi szempontoknak. Az akciótervek következetes kidolgozása és beillesztése a regionális operatív programokba mérföldkő lehet a jövőbeni tömeges zártrendszerű hőszivattyús alkalmazásokba való befektetések terén az érintett régiókban. A kidolgozásra kerülő erős kommunikációs stratégia célja a tudatosság növelése, az ismeretek szélesítése és a zártrendszerű hőszivattyús alkalmazások előnyeinek jobb megértése, valamint a befektetések zöld gazdaság felé történő irányítása. A GEO.POWER projekt nyitó ülése december 2-3-án került megrendezésre Ferrarában. Elhangzottak a projekt célkitűzései, és bemutatásra kerültek az egyes projektfázisokban elvégzendő feladatok is. Megalakult a Steering Committee, megvitatták a pénzügyi és adminisztratív menedzsment feladatait. A partnerek röviden bemutatták intézményeiket, illetve a partnerség számára összeállított jó gyakorlatokat. Meghatározásra került a Deep Delegation szerepe, illetve a helyi Deep Delegation kialakításának keretei. A partnerek megvitatták a projekt kommunikációs és disszeminációs feladatait, aktivitásait. A GEO.POWER projekt 2. partneri találkozója február én, a nagy-britanniai Reading-ben került megrendezésre. A találkozó egyrészt a partnerek kommunikációs menedzsereinek biztosított lehetőséget a megbeszélésre, másrészt a Deep delegation első workshopjára került sor. A GEO.POWER projekt harmadik partneri találkozójára április én, Szófiában került sor. Az az olasz vezető partner megkeresésére csatlakozott a projekthez, melynek célkitűzése a geotermális energia a lakó- és ipari épületek energetikai stratégiáiban alkalmazásának elősegítése Európa régióiban így az Észak-Alföldi régióban is. Az szakértői résztvesznek a legjobb gyakorlatok gyűjtésében és partnerek közötti tapasztalatcseréiben, így már a nyitótalálkozót követő readingi és szófiai szakértői üléseken. Együttműködve az Energia Központ Nonprofit Kft.-vel (másik magyar partner a projektben) június 15-én a Geo.Power nemzetközi projekt keretében megrendezésre került egy szakmai nap melynek témája A hőszivattyús energiafelhasználás szerepe a magyar energetikában volt. A projekt további részeiben újabb szakmai anyagok kidolgozása és tapasztalatcseréire kerül sor legközelebb Ferrara provinciában, majd Svédországban. A Nemzetközi Szélnap Nyíregyházán is megrendezésre került Ötödik alkalommal kerül megrendezésre Magyarországon is az Európa számos városában, szélerőműveknél, szélparkokban június között tartott Nemzetközi Szélnap. A szélenergia hasznosításának népszerűsítését célul tűző rendezvénysorozat keretében világszerte több mint 100 helyszínen a látogatók személyesen gyűjthetnek tapasztalatot a szélben rejlő energiakincs hasznosításának módjáról, lehetőségeiről, a gyerekek játékosan ismerkedhetnek meg közelről az egyik legtisztább energiatermelési móddal. Ezen a napon nyílt napot tartanak az európai szélerőmű-, szárnylapát-gyártó vállalatok, illetve ingyenesen látogathatók a szélparkok ban Európában közel érdeklődőt fogadtak a szélnap keretében. A korábbi években csak Európában tartott rendezvény 2009-től nemzetközivé vált. A dinamikusan fejlődő USA, Kína mellett Ausztráliában és Kanadában is tartanak hasonló rendezvényeket Június 15. környékén. A Global Wind Day nemzetközi koordinátora az Európai Szélenergia Társaság, a Global Wind Energy Council, magyarországi szervezője a Magyar Szélenergia Társaság. Folytatás a 3. oldalon 2

3 A nemzetközi szélnap célja, hogy: népszerűsítsék a szélenergia hasznosítást a világban, amely bárhol elérhető energiaforrás, tájékoztatást adjon arról, miért a szélenergia az egyik kulcs az éghajlati és energiakrízis megoldásában, ösztönözze az állampolgárokat, hogy zöld energiát használjanak háztartásukban. A szélnap rendezvénysorozat magyarországi szervezői Június között 7helyszínen várták a szélenergia iránt érdeklődőket, látogatókat: Budapesten, Bükkaranyoson, Győrben, Levélen, Kulcson, Ikerváron, Nyíregyházán. A rendezvény nyíregyházi helyszínén meghívott előadóként Ügynökségünk is részt vett. Forrás: A zöld beruházási rendszert ismertető honlapot indított az NFM A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) június elején elindította a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR) ismertető portált. Az NFM csütörtökön közleményben arról tájékoztatott, hogy a kormányzati honlap tematikus aloldalaként induló internetes portálon egyebek közt a kvótaértékesítés gyakorlatáról, az aktuális fejleményekről, a pályázati lehetőségekről, a jogszabályi háttérről, a szervezeti felépítésről, az alapprogramokról lehet tájékozódni. A szaktárca emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között dolgozta ki és indította el a szén-dioxid kvóta eladásokból finanszírozott energiahatékonysági és épületenergetikai programját. A ZBR azt követően született meg, hogy Magyarország 2008-ban értékesítette a Kiotói egyezmény keretei között meghatározott kvótamennyiségből fel nem használt szén-dioxid kvótái egy részét, az ország a kvótaeladásokból származó bevételt maradéktalanul klímavédelmi célokra fordítja. A ZBR alapvető célja, hogy a beruházásra fordított pénzekből kizárólag mérhető, számszerűsíthető és igazolható üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés valósuljon meg. A hatékony, jelentős kibocsátás-csökkentést eredményező beruházások támogatása nemzeti érdek is, hiszen nagyban hozzájárul az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, általa csökkenthető az energiafogyasztás és így mérsékelhető az ország energiafüggősége - olvasható az NFM közleményében. A Zöld Beruházási Rendszer ismertető oldalt az alábbi linken érhető el: Forrás:MTI Pályázati Közlemény: Bezárásra került a KEOP A Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása című (KEOP kódszámú) konstrukció július 1-vel bezárásra került, mivel a KEOP konstrukcióban előkészített és KEOP-4.2.0/B illetve KEOP konstrukcióban megvalósításra kerülő projektek számára a második felében, illetve 2012-ben esedékes megvalósítási szakaszra nem biztosított a források rendelkezésre állása a 4. prioritás keretének várható kimerülése miatt. 3

4 Javítani kell az energiahatékonyságot A nagyobb energiahatékonyság döntő fontosságú az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság megteremtésében és az Energia 2020 stratégia céljainak megvalósításában hangsúlyozta Fellegi Tamás az Energiaügyi Tanács luxembourgi ülését követő sajtótájékoztatón 2011 június 10-én. A miniszterek véleményt cseréltek az atomerőművek európai stressztesztjeiről is. A tagállamok energiaügyi miniszterei a évi energiahatékonysági tervről tanácsi záródokumentumot (következtetéseket) fogadtak el. Ez olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az Európai Unió által 2020-ra előirányzott 20 százalékos energiahatékonyság-növelési cél teljesüléséhez. Fellegi Tamás az ülésen kiemelte: a nagyobb energiahatékonyság döntő fontosságú az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra vonatkozó átfogóbb uniós célok elérése szempontjából. Günther Oettinger energiaügyi biztos a sajtótájékoztatón méltatta az elnökség eredményeit, és leszögezte: a Bizottság hamarosan további javaslatokat tesz az energiahatékonyság témakörében. A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg az uniós országokban lévő épületek 20 százaléka közcélokat szolgál, de mindössze 1,5 százalékuk van úgy felújítva, hogy megfeleljen a legújabb energiahatékonysági normáknak. Oettinger jelezte, hogy a Bizottság kötelezni kívánja a tagállamokat az épületek felújításának ösztönzésére annak érdekében, hogy ez az arány 3 százalékra nőjön a következő években. A tanácsi vita során a miniszterek politikai megállapodásra jutottak a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelettervezet (REMIT) tárgyalásában. Fellegi Tamás az ülésen hangsúlyozta, hogy a a cél egy olyan keret kialakítása, amely segít az energiapiacok ellenőrzésében a piaci visszaélések és manipulációk megelőzésében. Rendkívül tartalmas és hasznos vitát folytattunk a kérdésben - értékelte a véleménycserét a sajtótájékoztatón Fellegi. Oettinger is elégedett volt a tanácskozás eredményeivel. Nagyon fontos ez a szabályozás és ez a megállapodás az átláthatóság szempontjából, ezért hálás vagyok Fellegi miniszternek mondta. A Tanács tárgyalt a 2050-ig szóló energiapolitikai ütemterv előrehaladásáról is. (Előzőleg az elnökség eljuttatta a tagállamoknak a május 3-i gödöllői informális miniszteri találkozón lezajlott vitáról készített összefoglalóját.) Fellegi Tamás a tanácskozáson aláhúzta: az energetikai beruházások mérete és finanszírozási igénye, szükségessé teszi, hogy a tagállamok mérlegeljék a közös európai energiapolitika hosszú távú jövőjét. Úgy vélte, hogy az ütemtervnek a technológia fejlődéséhez és a társadalmi elfogadásához mérten is elég rugalmasnak kell lennie. Fellegi szerint a beruházók és a piacok számára is hosszú távú jelzéseket kell küldeni az energiapolitikai prioritásokkal kapcsolatban, például a szén-dioxid kereskedelméről. A sajtótájékoztatón Fellegi elégedetten nyugtázta, hogy a tagállamok körében teljes az egyetértés a stratégiai kérdésekben: elsöprő politikai támogatást és konszenzust kaptak a stressztesztek, és az is, hogy a legszigorúbb biztonsági előírásokra van szükség. A teljes cikket az alábbi linken találja: 4

5 Az Európai Bizottság ismét kiírta az Európa Zöld Fővárosa pályázatot A pályázat célja, hogy ösztönözze a városok környezetbarát jellegének fejlesztését, jutalmazza az elért eredményeket, és hozzájáruljon a bevált gyakorlatok európai városok közötti cseréjéhez. A kitüntető címre a internetes oldalon az elkövetkező négy hónap során, vagyis október 14-ig adhatnak be pályázatot a 200 ezernél több lakosú európai városok. Azokból az országokból, ahol nincs ekkora népességű város, a legnagyobb város pályázhat. A 2012 júniusában kihirdetett győztes 2014-ben lesz Európa Zöld Fővárosa. Eddig négy város, Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz (Spanyolország) és Nantes nyerte el a díjat sorrendben 2010-re, re, 2012-re, illetve 2013-ra. A pályázatokat 12 mutató alapján bírálják el. Figyelembe veszik a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a közlekedésszervezést, a városi zöld területek arányát, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a biodiverzitás megőrzésének színvonalát, a levegő tisztaságát, a vízfogyasztás alakulását, a szennyvíztisztítás megoldását, az ökoinnovációt és a fenntartható foglalkoztatást, a környezettudatosság érvényesülését a helyi hatóságok irányító tevékenységében, valamint az energiahatékonyságot. Az Európa Zöld Fővárosa pályázatra vonatkozó kezdeményezés Jüri Ratasnak, Tallinn korábbi polgármesterének a javaslata nyomán született egy 2006-ban tartott tallinni találkozón, ahol 15 európai város és az észt városokat tömörítő szövetség közös egyetértési nyilatkozatot írt alá a díj létrehozásáról. A pályázat célja, hogy ösztönözze a városok környezetbarát jellegének fejlesztését, jutalmazza az elért eredményeket, és hozzájáruljon a bevált gyakorlatok európai városok közötti cseréjéhez. A nyertes városok új oldalukról mutatkozhatnak be, a kitüntető cím növeli a győztes városok jó hírét, illetve vonzerejét a turisták, valamint a jövőbeli munkavállalók és lakosok szemében is. Forrás: zoldtech.hu Sikeresen zárul az elnökségi félév az energetikában is Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter elnökletével az Európai Unió energiaügyi tárcavezetői tanácsi következtetéseket fogadtak el az Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálatáról június 10-i ülésükön, Luxembourgban. Az Energiaügyi Tanács tájékoztatást kapott a magyar elnökség által elért érdemi előrehaladásról a nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságáról szóló rendelettervezet tárgyalásában. A felek tárgyaltak az Energia Útitervről szóló májusi, informális találkozójukat követő intézkedésekről. Az elmúlt hónapok eredményes működését betetőzve tehát a magyar elnökség utolsó formális ülése is szép sikereket hozott az energetikában. A 2006-ban kibocsátott Energiahatékonysági Cselekvési Terv felülvizsgálatáról márciusban nyújtott be közleményt az Európai Bizottság. A magyar elnökség célja e tárgyban tanácsi következtetések elfogadása volt, amely vita nélkül megvalósult. Az energiahatékonyság javítása feltétele az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra vonatkozó uniós célok és az Energia 2020 stratégia vállalásai megvalósításának. Folytatás a 6. oldalon 5

6 A következtetések olyan szakpolitikai lehetőségeket vázolnak fel, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az évtized végére kitűzött 20%-os energiahatékonysági cél teljesüléséhez. A nagykereskedelmi energiapiacok átláthatóságáról szóló rendelettervezet kapcsán a magyar elnökség minimális elvárásként az első olvasat tanácsi lezárását eredményező politikai megállapodás elfogadásával számolt. A tárgyalások kedvező alakulásának fényében azonban az eredeti tervet túlteljesítve arra törekszik, hogy a témában a jövő héten kezdődő informális háromoldalú egyeztetéseket követően, akár már a hónap végére első olvasatban megállapodást érjen el az Európai Parlamenttel. A rendelettervezet célja, hogy olyan keretet hozzon létre, amely lehetővé teszi az energiapiacok ellenőrzését a piaci visszaélések és manipulációk eredményes észlelése és megelőzése érdekében. A Tanács tárgyalt a 2050-ig szóló Energia Útiterv előrehaladásáról is. Fellegi Tamás arra hívta fel minisztertársai figyelmét, hogy a beruházások mérete és finanszírozási igénye, hosszú tervezési és működési időtartama, a felmerülő számtalan bizonytalanság mind megköveteli, hogy a tagállamok alaposan mérlegeljék a közös európai energiapolitika jövőjét. A tényeken alapuló döntéshozatalt szolgáló Útitervnek a technológia fejlődéséhez és a társadalmi elfogadásához mérten is elég rugalmasnak kell lennie. E rugalmasság a rendelkezésre álló technológiák körének bővítésével javítható, ezért az Uniónak nagyobb mértékben kell támogatnia a kutatás-fejlesztést és a gyakorlati alkalmazást. A beruházók és a piacok számára pedig elfogadhatóan stabil és hosszú távú jelzéseket kell küldenie tette hozzá a miniszter. A miniszterek kitértek az atomerőművi stressz tesztekre is. Az érintett tagállamok június 1-jével megkezdték az egyezményes tartalmú biztonsági felülvizsgálatokat, amelyek alapján az Európai Bizottság jelentést készít, hogy azt az Európai Tanács december 9-i ülésén megtárgyalhassa. A témában Fellegi Tamás jelezte, hogy világosan el kell választani egymástól az értékelést, amely a szabályozók és szakértőik feladata, és a nukleáris ágazat jövőjét érintő későbbi politikai döntéseket. E döntések során szem előtt kell tartani mind a villamosenergia-piac rendkívüli összekapcsoltságát, mind pedig a többi tagállamban ennek nyomán jelentkező következményeket. A nemzeti fejlesztési miniszter a tanácsülés előestéjén az érintett országok tárcavezetőivel és Oettinger energiaügyi biztossal tárgyalt az Észak-Déli Energiafolyosóról. A munkavacsorán a földgáz-, kőolaj- és villamos energia hálózatok megfelelő kiépítését, fejlesztését célzó projekt sikeres végigvitele érdekében létrehozott magas szintű munkacsoport által elért eredményeket összegezték, vitatták meg a felek. A munkacsoport idén októberig cselekvési tervet állít össze a közép-európai régió egyik legfontosabb, hosszú távú hatásokkal bíró stratégiai kezdeményezésének megvalósítási lehetőségeiről. A Magyar Elnökségi félév valamennyi híre olvasható a honlapon. 6

7 Feltérképezik a geotermikus energiaforrásokat a határ mentén A geotermikus energiaforrások feltérképezését és szélesebb körű hasznosítását célzó program indult Szabolcs- Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megyében. A 43 ezer eurós összköltségű, a Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatást nyert kilenc hónapig tartó projekt során három résztanulmány készül, a meglévő geotermikus, azaz a Föld belső hőjéből származó energiaforrások rendszerezésére, illetve új lelőhelyek felkutatására - mondta Mészáros Éva, a projektet koordináló megyei iparkamara szóvivője az MTI-nek. Közlése szerint a program azon vállalkozások számára lehet fontos, amelyek a geotermikus energia, azaz például a termálvíz hasznosításának területén fejlesztenének, vagy új beruházásokat szeretnének indítani a magyar vagy a román oldalon. A vállalkozások a tanulmányok eredményeire építve elindíthatják fejlesztéseiket; az elkészült szakmai anyagokat nyilvánosságra hozzák, melyek így bárki számára elérhetőek és szabadon felhasználhatóak lesznek. A tanulmányok részletes földtani elemzéseket és várható beruházási költségvetéseket tartalmaznak majd, megkönnyítve ezzel beruházni kívánó vállalkozások indulását. Magyarországon körülbelül ezer olyan termálkút van, amely alkalmas lehet hőenergia-termelésre - mondta az MTI kérdésére Kovács Balázs, a Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója. Ennek kétharmadát fűtési céllal, illetve melegvíz-termelésre hasznosítják, további kútból pedig ivóvizet nyernek ki. A szakember szerint az Észak-alföldi régióban az alacsonyabb hőmérsékletű termálvíz a gyakoribb, amely leginkább kommunális fűtésében lenne hasznosítható. Forrás: LED-lámpagyár európai uniós támogatással Berettyóújfaluban Energiatakarékos közvilágítási LED-lámpatesteket gyártó üzemet épít uniós támogatással Berettyóújfaluban a helyi Mezeivill Kft.; az 50 százalékos támogatottságú, csaknem 600 millió forintos beruházás alapkövét Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára helyezte el szombaton. Az államtitkár kiemelte, hogy magyar fejlesztésű terméket és magyar befektetést támogattak, hátrányos helyzetű térségben, ezeket a magyar kormány kiemelt feladatának tekinti. A munkaügyi alapban rendelkezésre álló 5 milliárd forintra a megváltozott feltételek mellett - többnyire kis- és középvállalkozások - 10 milliárdos igényt jelentettek be - tette hozzá az államtitkár.az új lámpagyárban, amely jövőre készül el, egy műszakban 60-an dolgoznak majd, s az igényekhez igazodóan vezetik be a többműszakos termelést. Az általuk - Magyarországon elsőként - kifejlesztett STRIKE LED köztér-világítási lámpatest százalékos energiamegtakarítást jelent a jelenlegi világítótestek energia felhasználáshoz képest - tette hozzá. Mezei József elmondása szerint Magyarországon 1,5 millió korszerűtlen köztéri lámpatest vár lecserélésre, a Mezeivill új üzeme egy műszakban ezer darab LED-lámpát fog majd gyártani. Forrás: MTI 7

8 Elkészült Nyíradony első hálózatra tápláló napelemes rendszere A Nyíradony Árpád tér 11. szám alatti gyógyszertár tetejére 30 db. 180W-os napelem kerül felszerelésre, melyet a hálózatra csatlakoztatnak 3 db. SMA SB1700 W-os inverteren keresztül, melyek biztosítják a megfelelő műszaki feltételeket az áram hálózatra való betáplálásához. Így létrejön egy 5,28 kw teljesítményű kiserőmű, mely fedezi a vállalkozás energiaigényét, részben az időleges felesleget a szolgáltató hálózatába továbbítja, ahol az újrafelosztásra kerül más fogyasztók között. Ezzel a megoldással az éves energiaszükséglet mintegy kwh takarítható meg, amely 44,3 Ft/kWh árfolyamon számolva Ft. A nyereség költség megtakarításként fog jelentkezni, ugyanis a gyógyszertár működési idejét március elsejétől ki kívánják terjeszteni, ami meg fogja növelni az áramfogyasztást is. Ezekből következően nem nyereség, hanem megtakarítás lesz a napelemes rendszer által 2011-től termelt kwh/év. A beruházás élettartama 25 év. A beruházás közvetlenül a vállalkozás működési költségeinek csökkenését eredményezi, mely hosszútávon a versenyképesség javulásában és az eredményes gazdálkodás fenntartásában valósul meg. Ezáltal közvetlen célcsoportja a vállalkozás munkatársai, akiknek munkahelye és bére függ a vállalkozás sikerétől. A projekttel érintett épület a Debrecentől 30 km-re észak-keletre található Nyíradony központjában található. Nyíradony központja a 471-es számú főút mentén helyezkedik el, az Árpád téren található a település fontos épületei (Polgármesteri hivatal, Iskola, Üzletek) és a gyógyszertár is. A főbb települési funkciót ellátó boltok és irodák közvetlenül az orvosi gyógyszertár mellett helyezkednek el. Elhelyezkedése a település mértani középpontjában van, így kiváló helyszínnek tekinthető. A cikk további részeit az alábbi linken olvashatják: Forrás: Alter-energia.hu Kizárólag LED-fényforrásokkal biztosítja közvilágítását Véménd Korszerűsítette közvilágítását Véménd önkormányzata: az ezerötszáz lelket számláló baranyai község csütörtöktől kizárólag energiatakarékos és környezetkímélő LED-fényforrásokat használ erre a célra. A községnek az MTI Önkormányzati Sajtószolgálatán keresztül kiadott közleménye szerint Véménd az első magyarországi település, amely teljes egészében LED-technológiát használ közvilágításához. A magyar fejlesztésű és kivitelezésű projekt húszmillió forintba került, a pénzből mintegy kétszáz köztéri lámpát cseréltek ki. Az új fényforrások által biztosított fényerősség háromszorosa a korábbinak, a fényszennyezés ugyanakkor minimálisra csökkent. Véménd a beruházással hatvan százalékos energiamegtakarítást ér el, a fejlesztés költsége kevesebb mint hét év alatt térül meg. Forrás: MTI 8

9 Lezárult a Kapcsold ki! II. energiatakarékossági kampány Lezárult a Kapcsold ki! II. elnevezésű energiatakarékossági kampány, pénteken a klímanagykövetek és a meghívott szakemberek megosztották a fél évig tartó programsorozat kapcsán gyűjtött tapasztalataikat, beszámoltak eredményeikről, és díjakat is kiosztottak: a legzöldebb önkormányzat címet Tatabánya kapta. A Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös Kapcsold ki! II. kampánya a Föld energiatartalékai megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ismeretterjesztő sorozattal ösztönözni kívánták a társadalmi felelősségvállalást, és tájékoztatták a lakosságot: kis odafigyeléssel sokat tehetnek az üvegházhatás csökkentéséért - hangzott el a program pénteki értékelőjén. A megyei jogú városok önkormányzatain kívül számos kisebb és nagyobb település, valamint budapesti kerület csatlakozott a szemléletformáláshoz. A Magyar Természettudományi Múzeumban tartott pénteki kampányértékelő után díjban részesültek az általános iskolás gyermekeknek kiírt rajpályázat és az önkormányzati dolgozók között meghirdetett kvízverseny legjobbjai. Az alsó tagozatos diákok közül Pesti Gabriella, a felső évfolyamosok közül Falucskai Alex rajzának ítélték a legjobbnak járó díjat. Az önkormányzatok közül Igrici község dolgozói adták a legtöbb helyes választ az önkormányzatok munkatársai számára összeállított, hetente megválaszolandó kvízkérdésekre. A legzöldebb önkormányzat címet Tatabánya kapta. Urkuti György a Külügyminisztérium EU-elnökségi kommunikációs főosztályvezetője a tájékoztatás fontosságát hangsúlyozta, valamit azt, hogy tudati változásra van szükség ahhoz, hogy a klímaváltozás ellen érdemben fel tudjunk lépni. "Legfontosabb eredménye ennek a mozgalomnak, hogy aktivitásra sarkalt, hiszen a klímaváltozás hatásaiban mindannyian - akik ezen a bolygón élünk - érintettek vagyunk" - fogalmazott a főosztályvezető. Szűcs Tamás az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője méltatta Dombóvári Vanda és Demcsák Zsuzsa valamint Mika János klímakutató munkáját, akik a fél év alatt a klímanagykövetként népszerűsítették a mozgalmat. Ismeretterjesztő előadásokat tartottak, rendezvényeken és kiállításokon léptek fel, valamint olyan országos eseményeken közvetítették a Kapcsold ki! II. kampányt, mint a Green Week, a Green Expo, a Föld Órája, vagy az Európa Nap. A soros magyar EU-elnökség idején zajló kampány elősegítette azoknak a céloknak a tudatosítását és megvalósulását, amelyet az Európai Unió és a magyar elnökség is kiemelt fontosságúnak tart, így többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiák arányának növelését. A mostani program előzményeként 2009-ben megvalósították a Kapcsold ki! programot, amelybe akkor is bekapcsolódtak civil szervezetek, az energia ügyekért és a környezetvédelemért felelős tárcák, valamint az üzleti szféra szereplői is. Forrás: MTI 9

10 Nem lesz zöld a londoni olimpia fáklyája Nem felel meg az alacsony szén-dioxid-kibocsátási elvárásoknak a 2012-es londoni olimpia legfőbb szimbóluma, pedig a játékokat a fenntarthatóság jegyében rendezik meg. A szervezők ugyanis "kifutottak az időből" - többek között az olimpiai stadion áramfogyasztását sem sikerül megújuló forrásból fedezni a megígért mértékben. Alig néhány napja mutatták be a londoni olimpiai fáklya élethű mását, máris támadások érték. A közvélemény azt az öt évvel ezelőtti ígéretet kéri számon a tervezőkön, amelyet a 2012-es londoni olimpia főszponzora, a francia EDF energiavállalat tett a nevükben: az alacsony CO 2 - kibocsátást. De nem sikerült kikísérletezni a környezetbarát működtetést, így maradtak az eddig bevált propán-butánégőnél - ami égés a kritikusok szerint. Nem is a fáklya által kibocsátott szén-dioxid mennyisége számít, hanem a gondolat, amelyet a "zöld" fáklya kifejezett volna: hogy London valóban elkötelezett a fenntartható olimpia megrendezése iránt, sajnálkozott Shaun McCarthy, az egyik házigazda, a Fenntartható London 2012 Bizottság elnöke. Nem ez az egyetlen ígéret, amely nem teljesül 2012-re. A szervezők azt is hangoztatták, hogy az uniós irányelvekkel összhangban az olimpiai stadionban az energiafogyasztás 20 százalékát helyi forrásból fedezik, jelesül egy szélturbina segítségével. Ám ezzel szemben legföljebb 9 százalékot lesznek képesek megújuló forrásból előállítani.a háromszögletű fáklyát Edward Barber és Jay Osgerby tervezte - a formája önmagában is szimbolikus. Üzeni egyrészt az olimpiai mozgalom hármas mottóját: "gyorsabban, magasabbra, erősebben"; utal arra, hogy ez lesz a harmadik olimpia Londonban; s megtestesíti a modern olimpiai játékok három pillérét, a sportot, az oktatást és a kultúrát. A cikk további részeit az alábbi linken olvashatják: Forrás:Origo.hu Négy új hitel keretében 735 millió eurót kap Magyarország beruházásokra Többek között közlekedési, vidékfejlesztési és megújuló energiával kapcsolatos ágazatokban megvalósuló beruházásokra összesen 735 millió eurónyi hitelt ad Magyarországnak az Európai Beruházási Bank. Az erről szóló szerződéseket hétfőn írta alá Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Összesen 735 millió euró értékben négy új hitelt nyújt uniós alapokból támogatható kiemelt magyarországi beruházások finanszírozására az Európai Beruházási Bank (EIB). A szerződéseket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jelenlétében Luxembourgban írták alá, hétfőn. Az összegből 300 millió eurót a Közlekedés Operatív Program (Közop) és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) beruházásaira, szintén 300 millió eurót kap az ország a vidékfejlesztési program keretében elsősorban az állattenyésztési és megújuló energiával kapcsolatos ágazatokban megvalósuló beruházásokra, valamint a fenntartható mezőgazdasággal, a falusi agrárturizmussal és a vidéki kulturális örökség védelmével kapcsolatos képzésekre. További 80 millió eurót egyes kistérségek megközelíthetőségét javító kisebb projektek finanszírozására, és 55 millió eurót egészségügyi infrastruktúrával kapcsolatos beruházások támogatásra nyújtanak a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében. Philippe Maystadt, az EIB elnöke a bank közleménye szerint kijelentette: "a mai napon aláírt hitelszerződések erősítik Magyarország versenyképességét, és végső soron még több uniós forráshoz segíthetik az országot, hiszen a hitelekből az uniós alapokból támogatható kiemelt beruházásoknál Magyarországtól elvárt hozzájárulás is finanszírozható." Forrás: vallalkozoi.negyed.hu 10

11 Újabb pályázatok energetikai fejlesztésekre Újabb pályázati források nyílnak meg idén nyáron környezetterhelést csökkentő technológiák, valamint családi házak energetikai fejlesztésére - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára Szolnokon. Bencsik János elmondta, július 1-től 9 milliárd forint áll rendelkezésre, melyre 40 százalékos támogatási intenzitás mellett a környezetterhelést csökkentő beruházást megvalósító vállalkozások pályázhatnak. Emellett egy korábbi szén-dioxid kvóta értékesítésből - várhatóan még ugyancsak a nyár folyamán mintegy 4,4 milliárd forint pályázati forrás válik elérhetővé családi házak energetikai fejlesztésének támogatására. Magyarország még mindig 100 milliárd forint feletti értékben rendelkezik értékesíthető széndioxid kvótával. Mivel az államadósságcsökkentés miatt idén költségvetési pluszpénz nincsen hasonló programok megvalósítására, azok a kvótaértékesítésből befolyó bevételek terhére finanszírozhatók. Így a remények szerint ebből a forrásból teremtődhet meg 2011 végéig a panel program keretében felújításra váró újabb, mintegy 23 ezer lakás korszerűsítésének lehetősége is. A politikus emlékeztetett arra, hogy a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében az elmúlt fél év során 198 hazai kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást. Ezek egyike a Béres Zrt. szolnoki üzeme, ahol mintegy 100 millió forintból befejezéséhez közeledik a létesítmény fűtési-hűtési rendszerének korszerűsítése és informatikai hálózatra telepítése, mely 20 százalék körüli energia megtakarítást eredményez. Emellett megújuló energia hasznosítására idén eddig 7 pályázó 4 milliárd forintot nyert tette hozzá az államtitkár jelezve, hogy ez utóbbi beruházások 70 ezer tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarítását teszi lehetővé, ártalmatlanításra váró melléktermékek felhasználásával. Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyébként eddig Törökszentmiklós és a megyeszékhely járt élen az energetikai fejlesztésekben tájékoztatott Bencsik János, aki arról is beszélt, hogy folyamatban van a nemzeti energiapolitika átszabása. Mint mondta a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében növelnünk kell e területen az állami tulajdon mértékét és az állam szabályozó erejét. A változtatások legfontosabb céljai között a biztonságot, a megfizethetőséget és a fenntarthatóságot említette, amihez a két legfontosabb eszköz az energiatakarékosság, illetve a hatékonyság növelése. A gyermekintézmények ilyen korszerűsítése ráadásul a következő generációk szemléletét is formálja hangsúlyozta az államtitkár, aki példaként szólt a törökszentmiklósi Bercsényi gimnázium épületéről, ahol napelemekkel és egy kis szélerőművel állítják elő az intézmény számára szükséges energia egy részét. Bencsik János szerdán Jász-Nagykun-Szolnok megyében meglátogatta a Béres Zrt. szolnoki gyárát, részt vett a helyi MÁV Kórház projektindító rendezvényén, valamint Törökszentmiklóson ismerkedik egy biogáz-üzem építésének projektjével. Forrás: MTI 11

12 Már nem csak álom a szaharai áram Az Európai Unió történelmének egyik legnagyobb energetikai befektetése a Desertec, amely a Szaharába telepítendő naperőművekkel fedezné Európa energiaszükségletének 15 százalékát. Közhelynek számít, hogy a sivatagban két dolog szinte korlátlan mennyiségben fordul elő: homok és napfény. A Desertec néven meghirdetett projekt éppen ezért a Szahara észak-afrikai peremére koncentrál: a tervek szerint az Európai Unió történetének egyik legnagyobb energetikai beruházásával a sivatagban felépítendő naperőművekkel 2050-re az öreg kontinens áramellátásának 15 százalékát fedezhetnék. Ami még néhány évvel ezelőtt is inkább a fantázia birodalmába tartozott, lassan formát ölt: a jövendő évtizedek naperőműveinek első, referenciaberuházását idén megkezdik Marokkóban - jelentette be a Desertec tervező- és kivitelezőirodája a Dii és a marokkói energetikai kormányhivatal pénteken. Energia ABC Energiaerdő: Erdőgazdálkodási művelési ágba tartozó, de speciális céllal létesített és üzemeltetett erdő. Hagyományos erdők átminősítésével, illetve energiafa-termesztés céljára történő telepítéssel jön létre. Az energiaerdőre érvényesek az Erdőtörvény előírásai, de az üzemtervezéskor a lehető legnagyobb tömeghozamok elérése céljából a gyorsan növő, sarjaztatható fafajokat kell előnyben részesíteni, és az optimális mértékűre kell csökkenteni a vágásérettségi kort. Az energiaerdőben csak energiafa (tűzifa, faapríték) termelésével foglalkoznak.. A Desertec által a sivatagba álmodott naperőművekhez képest a létesítmény viszonylag kicsiny kapacitású lesz, alig 10 megawattos, ám már 2012-re elkészülnek a nagy naperőművek tervrajzai, és a Desertec-ben résztvevő konszernek számításai szerint 2050-ig 400 milliárd eurót fektetnek be a projektbe. Marokkóra nem véletlenül esett a választás az első naperőmű megépítésére: részben a sivatagi királyság és Spanyolország között már kiépült a modern áramszállító rendszer, így a megtermelt elektromos energiát viszonylag könnyen lehet Európába exportálni, részben pedig Marokkó - az ésazk-afrikai országok közül szinte egyedüliként - nem rendelkezik fosszilis energiaforrásokkal, így kénytelen energiaszükségletét szinte kizárólag külföldről fedezni. Ennek a függésnek a csökkentése érdekében Marokkó komoly beruházásokat fontolgat a jövőben a napenergia területén. Kiadja: Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, A ép., III/345. Telefon: 42/ , mellék: 2816 Fax: 42/ Honlap: info@enerea.eu Felelős kiadó: Vámosi Gábor Szerkesztő: Handa Orsolya Forrás:Energiainfo Vízcsöves kazán: Bojlerfajta, amelyben a felmelegítendő folyadék a belső csövekben folyik, míg az azt melegítő gőz (esetleg gázok) kívül, csövek közti köpenytérben áramlik, közben leadva energiájának egy bizonyos hányadát a belső csövek falán át. Mezőgazdasági gépkatalógus: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet által összeállított, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatható gépek jegyzéke. Légkollektor: Olyan napkollektor, amely napenergiával történő légfűtésre, más néven szoláris légfűtésre használható. 12