Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1.)

Átírás

1 Alkotmánybíróság Az első fokon eljáró bíróság útján Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1.) Megjegyzés: Az alkotmányjogi panaszt, az ügyben első fokon etjáró bíróságnát, az Alkotmánybírósághoz címezve ketl benyújtan'i. Tisztelt Alkotmánybíróság! Az Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény 26. (1) beke{'{lese a\ap\arh9w\9w\ lerkezett: " / J y JAN / U, terjesztem elő: alkotmányjogi panaszt Ugyszánr Példány: ALKOTitíANYBÍROSÁG IV / 196 -O, 2019 ')- Melléklet: íy^ + s Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Szocialis igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993 évi III. törvény 44/A. (1) b) és bb) alpont valamint (2) bekezdése az első mondata o megsemmisíteni kért jogszabáty vagy jogszabályi rendelkezés pontos megjelölése alaptörvény-ellenességét, és azt az Abtv. 41. (1) bekezdése alapján semmisitse meg. 44/A. (1) Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a személy, akinek az öregségi nyugdijra valójogosultságát megállapították, ha a) azon napot megelőzően, amelytől kezdődóen az öregségi nyugdíját megállapítják - ide nem értve az öregségi nyugdij folyósítás nélkűli megállapítását -, összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, és b) az a) pontban foglaltakra figyelemmel az érintett időszakban ugyanazon avermekre tekintettel ba) az e törvény alapján megállapított ápolási díjban részesült és azt részére a vizsgált időszakon belül legalább egy év időtartamban emelt összegű ápolási díjként vagy kiemelt ápolási díjkéntfolyósították, illetve bb) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos avermekére tekintettel a gyermekgondozási segélyról szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet 1. 5 (1) bekezdése vagy a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 20. (1) bekezdése alapján gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült. (2) A tartós ápolást végzök időskori támogatására való jogosultság megállapítása iránti eljárásban elsődleaesen annak az időtartamnak a hosszát kell vizsaálni. ami alatt a kérelmező az e törvény alapián meaállapított ápolási díjban részesült. Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti ellátás az érintett 20 éves időtartamon belűl legfeljebb 10 év időtartamban vehető figyelembe. db Kezelöiroda: u-

2 Megjegyzés: Mor nem hatályos, de a konkrét ügyben még alkalmazott jogszabályi rendelkezés esetén a kérelemnek nem a megsemmisítésére, hanem alkatmazásának kizórására kell vonatkoznia. Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő: 1. Az indítvány benyújtásának törvényi és formai követelményei a) A pertörténet és a tényállás rövid ismertetése, a jogorvoslati lehetőségek kimerítése felperes/lndítványozó tartós ápolást végzők időskori támogatásának megállapítása iránti igényét az első fokon eljáró Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala által hozott SZ- 10/L519/293/2018. iktatószámú határozatával elutasította jogosultsági feltételek hiányában. Indítványozó fellebbezést nyújtott be Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala (székhely: 1056 Budapest, Váci utca ) alperes ellen, aki az BP/L556/690-2/2018. jogorvoslati számú (elsőfokú ügyszám: /2018., első fokon az ügy iktatószáma: SZ-10/L519/293/2018) jogerős határozattal helyben hagyta az elsőfokú határozatot. A társadalombiztosítási ügyben hozott fenti egyedi döntésével szemben nyújtott be keresetet Indítványozó, amelyet a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4. K /2018/5. számon hozott nem fellebbezhető ítéletével jogerósen elutasított és megállapította, hogy az eljáró hatóságok a kérelmet helytállójogértelmezéssel utasították el. Indítványoz és nevű gyermekei súlyos fogyatékossággal születtek. Indítványozó immár 35 éve ápolja és otthonába neveli gyermekeit. Elsö gyermeke születésétől Indítványozó szülési szabadság után, gondozási díjban és gyermekgondozási segélyben részesült, majd között ápolási díjban. Ezt követően Indítványozó megélhetési gondok miatt kénytelen volt vállalkozói igazolványt kiváltani, amely birtokában rugalmasan lehetővé tette a korlátozott munkavégzést és a megélhetés biztosítását, azonban az otthoni ápolás után járó díjjogosultsága elveszett (maximált ápolási díj alacsony összeg miatt nem volt más megoldás Indítványozó előtt). Indítványozó mai napig otthon ápolja gyermekeket (családi segítséggel), ugyanis fogyatékosságuk miatt folyamatosan felügyeletre szorulnak, Indítványozó öregségi nyugdíját 2017 évben állapították meg. Az Indítványozó az III. törvény 44/A. -a szerinti tartós ápolást végzők időskori támogatása iránt nyújtott be kérelmet, amelyet a hatóságok azzal utasítottak el, hogy nem áll fenn Indítványozó esetében a jogosultsági idő, ugyanis 20 év igazolásánál a 44/A. (2) bekezdés szerint 10 év vehető figyelembe a gyes-el érintett időszak, és mivel nem érte el év között Indítványozónál a 10 évet az ápolási díj folyósításával érintett időszak, így 1994-et megelőző 10 éves (44/A. (1) bekezdés b) bb alpont szerinti) időszakot nem tudják figyelembe venni. A 44/A. (1) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy ugyanazon gyermek vonatkozásában kell fennállnia a feltételeknek. Indítványozó egyrészt kifogásolta, hogy mai napig otthon ápolja gyermekeit (csupán ápolási díjat nem folyósítanak), illetve jelezte, hogy két születésüktől fogva súlyosan fogyatékos gyermek ápolását végezte a vizsgálható időszakban is, így az ápolási díjjal érintett időszakot két gyermekre esően vegyék figyelembe, mivel a díj maximált volt,

3 ugyanakkor két gyermek ápolását végezte Indítványozó. Enélkül ugyanis csak 16, 5 év jogosultsági időszaka van gyes-el együtt, míg mindkét gyermekre eső ápolási idő figyelembevétele esetén fennállnak a törvénybe foglalt követelmények. A bíróság törvényi felhatalmazás hiányában nem találta megalapozottnak Indítványozó keresetét, miután több gyermek otthoni ápolásának vizsgálatára vonatkozó kedvezményt/rendelkezést a törvény nem tartalmaz. Megjegyzés: Az atkotmányjogi panasszal érintett bírói döntés(ek) pontos megjetölése (döntések száma, közigazgatási hatósági határozat bírósági felülvizsgálata esetén az elj'árt hatóságok megnevezése, döntése(ik) száma, az ügyben etjárt valamennyi bíróság megnevezése és a birói döntések száma). A tényátlás és a pertörténet rövid ismertetése. b) Ajogorvoslati lehetóségek kimeritése A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4. K /2018/5. számon hozott ítélete rögzítette, hogy ellene fellebbezésnek helye nincs Kp. 99. (1) bekezdése alapján, felülvizsgálat nincs folyamatban, annak helye nincsjelen ügyben. Megjegyzés: Annak etőadása, hogy az inditványozó a jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette, vagy az nincs számára biztositva. Az atkotmónyjogi panasz eljárás megindításának feltétele atapvetően a rendes jogorvoslatí lehetőségek kimerítése. A jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívülijogorvoslatra. Nyitatkozni kell azonban arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felütvizsgátati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslatot a törvényesség érdekében) az ügyben. Az Ügyrend 32. (3) bekezdése alapján ugyanis az Abtv (1) bekezdése és a a alapján olkotmányjogi panasz benyújtósának nincs helye, ha o Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta et. c) Az alkotmányjogi panasz benyújtásának határideje A bíróság jogerós ítélete november 20. napján került kézbesítésre, így a benyújtásra nyitva álló határidő2019. január21. napjánjár le. Megjegyzés: Az atkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírói döntés kézbesítése időpontjának és módjának pontos megjelölése. Nyilatkozat arrót, hogy az Abtv (1) bekezdése szerinti határídő (az alkotmányjogi panasz benyújtására alapjáut szotgáló birói döntés közlésétői számított 60 nap) megtartásra került. Az Abtv (1) bekezdésében biztosított 60 napos határidő elmulasztása esetén a mulasztás igazolósára igazolási kérelem nyújtható be. A döntés közlésétől, illetve az Alaptörvényben biztosított jog séretmének bekövetkezésétől számított száznyotcvan nap eltettével (objektív határidő) igazolási kérelem már nem terjeszthető elő [Abtv (3)- (4) bekezdés].

4 d) Az indítványozó érintettségének bemutatása Indítványozó (mint a támogatásra jogosult) egyrészt a törvényi szabályozás alkotmányjogi felülvizsgálatának eredményeképpen elismerésben és támogatásban részesülne, továbbá gyermekei anyagi helyzetének biztosításában segítségül szolgálna, amely támogatás gyermekek gondozásának költségein is könnyítene. Megjegyzés: Annak bemutotáso, hogy az alkotmányjogi panaszban támadottjogszabáty alkalmazósávat hozott bírói döntés az alkotmányjogi panaszt benyújtó szeméty jogait vagy érdekeit érínti. Polgári eljárásokban az alperes, a felperes, a beavatkozó, büntetőügyekben a terhelt érintettsége nem kíván külön bizonyítást, egyéb személyek esetében azonban az érintettséget az indítványban igazolni kelt. e) Annak bemutatása, hogy a bíróság a döntésében vagy az eljárásában a támadott jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta, és hogy ez a bírói döntést érdemben befolyásolta vagy a felmerült kérdés alapvetó alkotmányjogi jelentőségű kérdés. A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K /2018/5. számon hozott ítéleténke 4. oldalán rögzítette a bíróság, hogy a Szoc. törvény 44/A. (2) bekezdés a jogosultság vizsgálatánál az ápolási díjjal érintett időszakot veszi alapul, és legalább 10 éves időtáv szükséges ahhoz, hogy további 10 évben figyelembe venni lehessen a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek után folyósított gondozási segélyben részesített időtartamot ugyanazon gyermekre vetítetten. Az eljáró bíróság ítéletében megerősítette a hatóságok jogértelmezését és rógíztette, hogy nincs olyan törvényi felhatalmazás, amely a jogosultsági időszak hatóság általi megállapításánál két vagy több tartósan beteg gyermek otthoni ápolásának a figyelembevételére lehetőséget biztosítana, azaz több tartósan beteg gyermek otthoni ápolása esetén is az ápolási díjjal érintett időszak az irányadó és nem az ápolással érintett gyermekek szama. Megjegyzés: Az Abtv a atapjón az Atkotmánybíróság az atkotmányjogi panaszt a birói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető atkotmányjogi jetentőségű kérdés esetén fogadja be. Az Abtv ában foglalt két feltétel vagylagos. Az Alkotmánybiróság tehát külön-külön vizsgálja, hogy az alkotmányjogi panasz felvet-e bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényetlenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, és az egyik fettétel fennáltása már megalapozhatja a 29. S-ban foglalt befogadási feltétel teljesülését. 2. Az alkotmányjogi panasz benyújtásának érdemi indokolása a) Az Alaptörvény megsértett rendelkezéseinek pontos megjelölése

5 Alaptörvény II. cikke rögzíti az emberi méltósághoz való jogot, amely minden embert születésénél fogva megillet. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése rögzíti a törvény előtti egyenlőséget, míg a (2) bekezdés a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a (5) bekezdés pedig külön is rógzíti, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A XVI. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Hivatkozunk továbbá az L. cikk (1) bekezdésére, amely szerint Magyarország védi a család intézményét. Megjegyzés: Az atkotmányjogi panasz az Abtv S-ai alapján az Alaptörvényben biztosított jogok védetmének eszköze. Amennyiben az Alaptörvény B) dkk (1) bekezdését jelöli meg az Alaptörvény megsértett rendetkezéseként szíveskedjen figyelembe venni, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény hatályba lépése után is fenntartotto korábbi értelmezését, amety szerint a jogbiztonság önmagában nem aiapjog, igy a B) cikk (1) bekezdésének sérelmére atkotmányjogi panaszt csak kivételes esetben - a visszaható hatályú jogalkotás és a felkészülési idő hiánya esetén - tehet alapitani. Amennyiben indítványában az Alaptörvény Nemzeti hitvallására, valamint az Alapvetés vagy az Állam úmű részben található rendelkezésekre hivatkozik, vegye figyelembe, hogy ezek önmagukban általában nem biztosítanakjogot az inditványozó számára. Ha indítványában a hátrányos megkülönböztetés tilalmára [az Alaptörvény XV. úkk (1)- (2) bekezdéseire] hivatkozik, szíveskedjen figyetembe venni, hogy az Alkotmánybiróság gyakortatában valamely megkülönböztetés alkotmányellenessége akkor áttapitható meg, ha a jogszabály a szabályozás szempontjábót egymással összehasontítható jogalanyok között tesz különbséget anélküt, hogy annak alkotmányos indoka tenne. Célszerű azt is megjelölni, hogy melyjog tekintetében áll fenn a megkütönböztetés, és hogy ejogot az Alaptörvény biztositja-e. Hátrányos megkülönböztetés jellemzően akkor álíhat fenn, ha a szabályozás lényeges eleme tekintetében nem azonos az alanyok elbírátása, jogaik és kötelezettségeik meghatározasa. Amennyiben az Alaptörvény megsértett rendelkezéseként a tisztességes eljáráshoz voló alapjogot k'wánja megjelölni, vegye figyelembe, hogy az Alaptörvény különbséget tesz tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjog (Ataptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés) és tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjog (Ataptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés) között. b) A megsemmisíteni kért jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének indokolása Indítványozó megítélése szerint azzal, hogy a törvény ugyanazon gyermek vonatkozásában hatalmazza fel a jogosultsági idő vizsgálatára a hatóságot, indokolatlanul rekeszti ki a fokozottan nehéz helyzetben lévő, kettő vagy több tartósan beteg, illetve fogyatékkal élő gyermek otthoni gondozását végző hozzátartozók áldozatos munkájának elismerését.

6 A törvénymódosításhoz fűzött miniszteri indoklás elismeri a gyermekükért áldozatot vállaló szülők jelentős erőfeszítéseit, amelyből szintén nem vezethetö le, hogy több gyermek esetén ne lehetne az érintett időszakokat gyermekenként figyelembe venni. "A gyermeküket ápoló hozzátartozók komoly terhet vesznek le az intézményrendszerról, ám mivel keresőtevékenységet nem - vagy csak korlátozott mértékben - tudnak végezni, a számukra megállapítható nyugellátás mértéke alacsonyabb lehet. Indokolt ezért a gyermeküket tartósan ápoló személyek nyugdíjba vonulását követően biztosítható új ellátási forma, az ún. tartós ápolást végzők időskori támogatása bevezetése. Ha a szülő a gyermekét 20 évig saját háztartásában gondozta, azonban ezen időtartam egy részében nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel folyósított családtámogatási ellátásban (GYES-ben) részesült, a GYES idejét - legfeljebb 10 éves idötartamban - hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz." Fenti hivatkozott alkotmányos normák mentént a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek biztosítani kötelesek az egyenlő méltányos elbánást az állampolgárok (Indítványozó és gyermekei) részére, megakadályozandó - jelen esetben megvalósuló - diszkriminatív helyeztet, amelynek eredményeképpen a mindkét gyermekét 35 éve otthon ápoló Indítványozó egyetlen gyermekre vetített ápolási időszak figyelembevétele miatt elesik a tartós ápolást végzők időskori támogatására valójogosultságtól, amely egyrészt sérti Indítványozó emberi méltóságát, miután áldozatos munkáját a jogszabály nem ismeri el, másrészt sérti a gyermekek érdekeit, akiknek a támogatás révén biztosabb anyagi hátteret tud teremteni Indítványozó. Ezen túl a jogszabály indokolatlan különbséget tesz az egy gyermeket nevelő hozzátartozók és a több gyermeket nevelő hozzátartozók között akkor, amikor azonos időszakban több gyermek esetében az ápolási díjjal érintett időszakot nem veszi külön-külön figyelembe. Köztudomású tény, hogy több fogyatékkal élő gyermek ápolása - ápolási díj maximalizálása miatt is - különös terhet rótt Indítványozóval hasonló helyzetbe lévő családokra, akiknek megélhetése a gyermekek folyamatos ápolása miatt gyakorlatilag kilátástalanná válik, és ez volt az oka annak is, hogy Indítványozó kénytelen volt rugalmasan végezhető munkát keresni. Indítványozó és családja (egy egészséges gyermeke született még Indítványozónak) a gyermekek ápolásának szentelték életüket, munkájukat, így súlyosan méltánytalan az a jogalkotói megoldás, amely nem teszi lehetővé, hogy több gyermek esetén a jogosultsági időszak vizsgálatát párhuzamosan is vizsgálni lehessen. Nincs olyan alkotmányos indok - miniszteri indoklás szerint fiskális indok sem - amely több gyermek érintettsége esetén csupán csak az egyik gyermekkel töltött ápolási idő kerüljön figyelembevételre. Nyilvánvaló, hogy több gyermek ápolása esetén minden gyermekre jutó ápolási időt be kell számítani. Azzal pedig, hogy ápolási díjat több gyermek után korábban nem volt lehetséges igényelni, nem eredményezheti azt, hogy mind egyes súlyosan beteg vagy tartós fogyatékossággal élő gyermek ápolására fordított idő vizsgálatát a hatóság megtehesse. Az eljáró bíróság ezért jogszabályi lehetőség hiányában nem tudta azonos ápolási díjjal érintett időszak vonatkozásában több beteg gyermek ápolására fordított időt gyermekenként tigyelembe venni. Fentiekre tekintettel kéri Indítványozó a súlyosan méltánytalan helyzet reparációját.

7 ,és: Az indítványnak otapjogsérelmet alátámasztó indokolást kell tartalmazni^ 'a^ézve, hogy 'a'bírósági eljárasban alkalmazott jogszabály, Wzabályirendetkezes, miért'eftentétót az'alaptorveny megjelölt rendelkezéseivel Az indokolásnak ^ cétszerú i'ie'az'alaptörvénynek az alkotmónyjogi panaszban hwatkozott vatomenny^ "rendelkezésére, "'Uletve arra, hogy azokat miért és mennyiben sérti a támadott jogszabályi rendetkezés. 3. Egyéb nyilatkozatok és mellékletek a) Nyilatkozat arról, ha az indítványozó kezdeményezte-e a bíróságon az alkotmányjogi panasszal érintett birósági ítélet végrehajtásának felfüggesztéset. Nem kezdeményezte. b) Ügyvédi meghatalmazás eredeti példánya, vagy jogtanácsosi igazolvány másolata, ha az inditványozójogi képviselőveljár el. (Melléklet) Megjegyzés: Bár az alkotmányjogi panasz eljárás során a jogi képviselet nemkötelezo, am^ennyiben az indítványozó jogi képviselóvel jár et. az Alkotmánybíróság Ügyrendje 'értelmében a meghatalmazásnak kifejezetten az Alkotmánybíróság előtti eljárásban vató képviseletre kell vonatkoznia, és a képviseleti jogosultságot teljes bizonyito ereju magánokirattal, vagy közokiratba foglalt meghatalmazássat kell igazolni. c) Nyilatkozat az indítványozó személyes adatainak nyilvánosságra hozhatóságáról Nem járul hozzá. Megjegyzés: Az Abtv. 57. (1a) bekezdésére, valamint az Űgyrend 36. S (2) bekezdésére^ és'56"í (1)-(2) bekezdéseire tekintettet az Abtv S-ai alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok esetében az inditványban foglalt alkotmányossági kéretem '(tehát azügy) 'lényegét az Alkotmánybíróság a honlapján közzéteszi. Az indítványban 'szereplő személyes adatokat az Alkotmánybíróság csak akkor teszi közzé, ha ahhoz az indítványozó, Ílletve az érintett kifejezetten hozzájárui Ez a pont alatt tehát az indítványozónak erröl kell nyilatkozni. Abban az esetben. ha az inditványozó nem járul hozzá a személyes ^ adatai közzétételéhez, vagy ebben a kérdésben nem nyiiatkozik, az Alkotmánybiróság az alkotmányossági 'kérelem tényegét ezen adatok tödése meuett teszi közzé. Az 'indítványozó 'hozzájáruló nyilatkozata esetén az Aikotmánybíróság csak az indítványozó nevét teszi közzé az ügy tényegének ismertetésekor, az indítványozo ezen túli további személyes adatait, valamint más személyek azonosítását tehetóvé tevo adatokat az inditványból felismerhetetlenné teszi. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor^ az 'érintett hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozhatja a közérdekból nyuvános adatokat, vatamint a jogi képviselő nevét. Az indítványban foglalt alkotmányossági kéretem lényege - a nyilatkozat függvényében az indítványban fogtalt, a személyek ozonoütasát 'lehetővé tevő adatok törlése (anonimizátás) meltett - az inditvány másolatának o közzétételével is történhet.

8 A fentiek megfelelően vonatkoznak az eljárás során az Alkotmánybírósá^oz 'közfeladatot ellátó szervek, illetve más személyek áttol megküldött véleményben^ 'továbbá 'a szakértői véleményben és az Alkotmánybíróság által oz ügyben hozott döntésben szereplő személyes adatokra is. Fentiek értelmében az indítványozónak az alkotmányjogi panasz benyújtásávat Ytdejűleg'nyilatkoznio kell, hogy személyes adatai (neve) közzététetéhezhozzájárut-^ Tnyilatkoz^ hiányóban az Alkotmánybíróság azt feftétetezi, hogy o/róítrón^zo^z 'érintett) a személyes adatai (neve) közzétételéhez nemjárult hozzá. Az ügy elintézé^ ^bként semmilyen módon nem befolyásolja vagy hátráltotja, ha^ az inditványozo^ ^bben'a kérdésben nem nyilatkozik, vagy nem járut hozzá a személyes adotai (neve) nyilvánosságra hozatalához. d) Az érintettséget alátámasztó dokumentumok egyszerű másolata (Mellékletek) SZ-10/L519/293/2018. iktatószámú elsőfokú határozat, Bp/l-556/690-2/2018: jogorvoslat'i szániú másodfokú határozat, Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K /2018/S. ítélete Megjegyzés: Az Abtv (4) bekezdése értelmében az alkotmánybírósági etjárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazotnia. Kelt Indítványozö Azindítványozó, illetvejogi képviselő neve, aláirása, adatai, elérhetősége stb.