M!anyagok égésgátlása I. Alapismeretek

Átírás

1 M!anyagok égésgátlása I. Alapismeretek Garas Sándor * m"anyagipari mérnök 1. Piaci helyzet [1] Az égésgátló adalékanyagok kereslete a világon 6,1%- kal fog n!ni 2014-ig, és mennyiségileg elérheti a 2,2 millió tonnát. A javuló gazdasági kilátások mellett ezt a trendet er!sítik az egyre szigorúbb biztonsági és égésgátlási el!írások, valamint a m"anyag termékek használata az éghet!bb anyagok helyett. Az anyagok tekintetében az alumínium-trihidrát a vezet! égésgátló adalék, felhasználásának b!vülése várhatóan átlag feletti lesz 2014-ig a halogénmentes termékek pozitív trendjének köszönhet!en. Még gyorsabb el!relépést jósolnak a foszfortartalmú és olyan égésgátlóknak (pl. a magnézium-hidroxid), melyek kedvez! környezetvédelmi és egészségügyi tulajdonságokkal rendelkeznek. Annak ellenére, hogy a brómtartalmú égésgátlók fokozatosan kiszorulnak számos alkalmazásból, mégis piaci el!relépésük várható a jöv!ben, mivel kiváló teljesítmény"ek, és új, környezetbarátabb formuláikat fejlesztik ki. 2. Az égésgátlás szükségessége A m"anyagok, ezen belül f!ként a poliolefinek térhódítása folyamatosan növekszik a különböz! felhasználási területeken: közlekedés, elektromos berendezések és készülékek, épületelemek, lakásfelszerelések, bútorok, szövetek, ruházat és egyéb. Felhasználásuk növekedésével megváltozik az esetleges tüzeknél az emberi életek és a vagyontárgyak veszélyeztetettsége. Miért? Mert a poliolefinek könnyen gyulladó anyagok, lángterjedési sebességük gyors, minél több hagyományos anyag helyettesítésére használjuk ezeket a polimereket, annál több lesz a könnyebben gyulladó tárgy, felszerelés egy lakókörnyezetben, egy járm"ben vagy más felhasználási területen. A többi polimer, illetve a bel!lük készült termékek esetében többé-kevésbé hasonló a helyzet. A NIST (US National Institute for Science and Technology) 2004-ben kiadott tanulmánya [2] szerint, a lakóházi tüzek ma sokkal hevesebbek és nagyobb h!fejl!- déssel járnak, mint évtizedekkel korábban. Míg 1975 körül a menekülésre átlagosan 17 perc állt rendelkezésre, addig a tanulmány idején (2004) mindössze 3 perc. Ez az adat egyedül is jól mutatja, hogy a m"anyagok égésgátlása terén nagyon komoly feladata van a kutatóknak, az égésgátló anyagok gyártóinak, és igen nagy a felel!ssége a m"anyag termékek el!állítóinak. A cikk els! része az égésgátlással kapcsolatos alapismereteket (a hagyományosan alkalmazott adalékanyagokat, az égésgátlási mechanizmusokat, az alkalmazott vizsgálati módszereket és berendezéseket stb.) m"anyagfeldolgozó gépész szemmel mutatja be, több éves gyakorlati tapasztalat és szakirodalmi ismeret alapján. A második részben az újabb égésgátló anyagokat, az egyes felhasználási területek el!írásait és az alkalmazott vizsgálatokat tárgyaljuk. 3. A m!anyagok égése [3] A polimer meggyulladásához szükséges energia forrása többféle lehet, pl. egy szikra, egy izzó anyag, egy kis láng (1) (1. ábra). A meggyulladó anyagban meginduló pirolízis (kémiai lebomlás h! segítségével) során éghet! gázok (2) keletkeznek, az anyag elszenesedik (kokszos felületi réteg, amely akadályozza az alatta lev! rétegek égését) (3). Az éghet! gázok (4), amelyek kismolekulájú anyagokból, nagy energiájú szabad gyökökb!l (H és 1. ábra. Az égési folyamat M!anyagok vizsgálata * Telefon: , garas.s@fre .hu évfolyam 3. szám 93

2 OH) állnak, mint üzemanyag szolgálnak a további égéshez a leveg! oxigénjével. Az égési zónában (5) h!- termel! folyamatok százai játszódnak le ezen anyagok között. Tökéletes égés esetén víz és szén-dioxid keletkezik, valójában azonban nem tökéletes az égés, így különféle mérgez! vegyületek is keletkeznek (CO, PAH (a policiklusos aromás szénhidrogének egy része bizonyított karcinogén, mutagén és teratogén hatással rendelkezik), HCN (hidrogén-cianid) stb.) (6). A h!termel! reakciók visszahatnak a polimer égéséhez (táplálják), segítik a pirolízist és önfenntartóvá teszik. Az égési folyamatot egyszer"sített módon mutatja be a 2. ábra. A 4. ábra görbéi azt mutatják, hogyan lassul az égés, a h!fejl!dés az égésgátló hatására. 5. Elvárások az égésgátló adalékokkal kapcsolatban Ezek a következ!k: #megfelel! stabilitás a feldolgozási körülmények között, #kielégít! összeférhet!ség a polimerrel, #a polimer feldolgozhatóságát, fizikai tulajdonságait lehet!leg ne rontsák, #ne keletkezzen bel!lük mérgez! és maró gáz, #minél kisebb koncentrációban legyenek hatásosak. Valamennyi követelményt együttesen nem lehet teljesíteni, nincs olyan égésgátló adalék, amelyet a polimerekbe keverve minden igényt ki tud elégíteni. Mindig kompromisszumot kell kötni, és az adott felhasználási területen legfontosabb követelményeket kell el!nyben részesíteni. 2. ábra. Polimerek égése [3, 4] 4. Az égésgátlás feladatai Az égésgátlással csökkenteni akarjuk a tüzek terjedését, a terjedés gyorsaságát, a fejl!d! h!, a mérgez! gázok, a keletkez! füst mennyiségét, és így az emberi élet veszélyeztetettségét, a károk nagyságát. Növelni akarjuk a gyulladási h!mérsékletet, a menekülésre rendelkezésre álló id!t. Az épületekben, közlekedési eszközökben keletkez! tüzek veszélyessége eltér!, ett!l függ!en különfélék az elvárások és vizsgálatok, különböz! szabványoknak kell megfelelni. A tüzek kockázati elemei, veszélyei az égés el!rehaladásával egyre sokasodnak: növekszik a h!mérséklet (további anyagok gyulladnak meg), a füstképz!dés (ezzel csökken a menekülési utak láthatósága), a mérgez! gázok mennyisége (szén-monoxid, toxikus gázok), az oxigén rohamosan fogy, és ezzel összességében az életbenmaradás esélye minimálisra csökken (3. ábra). 3. ábra. A t!z veszélyei [5] 4. ábra. Az égésgátló hatása az égésre 6. A hagyományos égésgátló adalékok hatásmechanizmusa Az égésgátló adalékok feladata az égési folyamat korlátozása vagy megszüntetése. Természetükt!l függ!en az égésgátlók fizikai vagy kémiai úton hatnak szilárd-, folyadék- vagy gázfázisban. A különböz! típusú égésgátló adalékokat sok esetben egymással kombinálva használják úgy, hogy az egyik típus hatása domináns [4] Halogéntartalmú égésgátlók A halogéntartalmú égésgátlók a gázfázisban fejtik ki hatásukat. Az égésgátlószerb!l h! hatására klorid vagy bromid szabad gyökök (Cl $, Br $ ) keletkeznek, melyek a szénhidrogén molekulákkal (éghet! gázokkal) reagálnak és hidrogén-klorid vagy hidrogén-bromid keletkezik. Ezek a nagyenergiájú H $ és OH $ gyökökkel víz és hidrogén, valamint sokkal kisebb energiájú Cl $ és Br $ gyökök képz!dése közben reagálnak, így hatástalanítják a polimerek pirolíziséért felel!s, nagy energiájú H $ és OH $ gyököket. A reakciók eredményeként tehát a halogéngyökök újra rendelkezésre állnak arra, hogy egy újabb ciklusban a H $ és OH $ gyököket a lángzónából ismét kivonják (5. ábra). A halogéntartalmú égésgátlók hatékonysága függ a molekulában lév! halogénatomok mennyiségét!l, továbbá lehasadásuk mértékét!l. A klór gyökök szélesebb h!- mérséklettartományban hasadnak le, mint a bróm gyökök, ezért a koncentrációjuk a lángzónában évfolyam 3. szám

3 5. ábra. A halogénes égésgátlás szemléletesen kisebb. A bróm tartalmú égésgátlók hatékonyabbak, mert a bróm gyökök nagyobb koncentrációja, a sz"kebb lehasadási h!mérséklettartomány következtében nagyobb valószín"séggel reagálnak az alifás gyökökkel. A halogéntartalmú égésgátlók hatékonyságát szinergetikus hatású antimon-trioxid adagolásával tovább szokták növelni. Ez egyrészt ezek aktív komponensekre történ! bomlását katalizálja, másrészt a halogénnel reagálva illékony antimon-halogenidet képez, amely a H $ és OH $ gyökökkel végbemen! reakcióban gyökfogó hatású [3, 4] Foszfortartalmú égésgátlók A foszfortartalmú égésgátlók általában az ég! anyag szilárd fázisában fejtik ki hatásukat. H! hatására a foszfor vagy a foszfor tartalmú adalék polifoszfor-oxiddá alakul. Ez az oxid magasabb h!mérsékleten agresszíven vizet von el a környezetét!l, szenesíti a polimert vagy a polimerben lév! oxigéntartalmú komponenst, és ezzel inhibeálja a pirolízises lánctördel!dési folyamatokat. A felvett vízzel a mátrix felületén viszkózus polifoszforsav réteggé alakul, amely gátolja az oxigén bejutását a mátrixba, illetve az éghet! bomlástermékek kijutását a gázfázisba. További h!hatásra a polifoszforsav vizet ad le és polifoszfor-oxiddá alakul, majd az ismertetett folyamat újraindul. Ez a körfolyamat az égés megsz"néséig ismétl!dik. Csak olyan mátrixban m"ködnek, amelyben oxigéntartalmú komponensek is vannak (6. ábra). 6. ábra. A foszfortartalmú égésgátlók m!ködése szemléletesen Foszfortartalmú égésgátlókból is lehet felhabosodó rendszereket létrehozni, ehhez a következ! komponensek szükségesek: #szenesít! és egyben habosító foszfortartalmú vegyületként ammónium-polifoszfát, #szenesed! komponensként valamilyen poliol (pl. pentaeritrit) vagy blokkolt alkoholszármazék (pl. oligoészter, poliamid, poliuretán), #habosító komponensként nitrogén tartalmú vegyület (pl. melamin), #habstabilizáló és záróképesség növel! szinergetikus hatású adalékként valamilyen szilikon vagy szilikát származék (pl. bórszilikon, zeolit, montmorillonit). A felhabosodó rendszerek hatékonyságát az növeli, hogy a felhabosodott szenes réteg nem csak az anyag-, hanem a h!transzportot is képes nagymértékben gátolni. Els!sorban poliolefinekben használják, mivel azok nem tartalmaznak oxigént [3, 4] Nitrogéntartalmú égésgátlók A nitrogéntartalmú égésgátlók összetett mechanizmus szerint fejtik ki hatásukat: #termikus bomlásuk endoterm folyamat, ami a mátrix h"lését idézi el!, #a keletkez! nitrogén hígítja az éghet! gázokat, #bizonyos mátrixokba reaktívan köt!dve térhálós szerkezetet hozhatnak létre, ami termikus stabilitásnövekedéshez vezet, #más, els!sorban foszfortartalmú égésgátló adalékokkal szinergetikus hatásúak. F! képvisel!jük a melamin és származékaik, a melamin cianurát, a melamin foszfát vagy a polifoszfát. Önmagukban alkalmazva nagyobb koncentrációban hatásosak [3, 4] Fémhidroxid típusú égésgátlók Égésgátló adalékként a szervetlen hidroxidok, leginkább Al(OH) 3 vagy Mg(OH) 2, h"t! és hígító hatásuk révén fejtik ki hatásukat. A bels! h"tést t"z esetén a dehidratáció okozza. Endoterm folyamatban a fémhidroxid vizet ad le, aminek következtében a hordozó anyag h"l, a termikus bomlás lassul. Az utóbbi id!ben kutatómunka indult meg a fémhidroxidok nanorészecskék formájában történ! alkalmazására, amely lehet!vé tenné a tulajdonságok javítását, azonban ezek realizálása még gyerekcip!ben jár. A távozó g!z a termoplasztikussá vált felületet felhabosítja, így gátolja a h!- és az anyagtranszportot, majd a lángzónába kerülve az éghet! gázokat az alsó gyulladási koncentráció alá hígítja, és az égés megsz"nik. A megfelel! égésgátláshoz a fémhidroxidokat nagy koncentrációban 50 70%-ban kell alkalmazni. Termoplasztokban, elasztomerekben és térhálósítható polimerekben egyaránt alkalmazhatók (7. ábra) [3, 4]. A különféle szilíciumvegyületekkel (szilikátok, xilo évfolyam 3. szám 95

4 7. ábra. A fémhidroxidok hatása szemléletesen xánok stb.), a szén nanocsövekkel elérhet! hatásokról a következ! cikkben lesz szó. 7. Alapvet" égésgátlási vizsgálatok Az égésgátlást min!sít! vizsgálatoknál általában öt kulcsjellemz!b!l vizsgálnak egyet vagy többet: gyúlékonyság, csepegés, h!fejl!dés és égési sebesség, füstképz!dés, a keletkez! gázok toxicitása Oxigénindex vizsgálat Az egyik legrégebben használt vizsgálat, amelynél a vizsgálati körülmények távol állnak ugyan a gyakorlati körülményekt!l, de a m"anyagok éghet!ségét számszer"en lehet jellemezni [6]. Az oxigénindex egy áramló oxigén-nitrogén elegynek az a legkisebb oxigénkoncentrációja térfogatszázalékban kifejezve, amelyben a próbatest gyújtás után legalább 3 percig önállóan tovább ég, vagy legalább 5 cm hosszúságban elég (8. ábra). A vizsgáló berendezés (9. ábra) lényeges alkotórésze a h!álló üvegb!l készült vizsgálócs!, amelynek átmér!je mm, magassága 460±10 mm. Alsó részén mm réteg szemcsés töltet (pl. 3 5 mm átmér!j" üveggyöngy) biztosítja a gázelegy keveredését és eloszlását. A töltet fels! részénél vékony drótháló akadályozza meg, hogy a lehulló égéstermék a készülék alját szenynyezze. A drótháló felett próbatesttartó van, amely alkalmas arra, hogy a próbatestet alsó végén szilárdan fogja és 1. táblázat. M!anyagok oxigénindexe M!anyag Oxigénindex térfogat % ABS 18,0 39,0 Alkid (üveggel töltött) 29,0 63,4 Cellulóz 19,0 Cellulóz-acetát 18,0 27,0 Cellulóz-acetát-butirát 18,0 20,0 Cellulóz-butirát 18,8 19,9 Epoxi (töltetlen) 18,3 49,0 Fluorozott etilén-propilén (FEP) >%95,0 Nagy s"r"ség" polietilén (nem égésgátolt) 16,0 18,0 Nagy s"r"ség" polietilén (égésgátolt) 26,0 27,0 Izocianurát hab 29,0 Melamin-formaldehid gyanta (cellulózzal töltött) 30,0 60,0 PA 6 31,8 PA 6,6 31,2 PA 6,10 32,6 PA 11 32,8 PA 6,12 25,0 PA 12 36,2 Kis s"r"ség" polietilén (nem égésgátolt) 16,0 18,0 Kis s"r"ség" polietilén (égésgátolt) 26,0 27,0 Fenol gyanta 18,0 60,0 Fenol-formaldehid gyanta 35,0 Polibenzimidazol (PBI) 38,0 43,0 Polibutadién 18,3 Polikarbonát 22,5 28,0 Poliészter, h!re keményed!, BMC 19,0 20,6 Poliészter, klórozott 23,2 Poli(éter-szulfon) (PES), VICTREX 38,0 PET 20,0 Poli(etilén-oxid) 15,0 függ!leges helyzetben tartsa. A berendezéshez áramlásmér! és szabályozóeszközök (pl. rotaméterek) tartoznak az oxigén, illetve a nitrogén adagolására. Az oxigén és a nitrogén az üvegcs!be lépés el!tt elegyedik. A gyújtóforrás 2,5 mm furatú gázég!. A vizsgálat egyéb körülményeit, a próbatest méretét, számát, a vizsgálat menetét szabványok rögzítik. Az 1. táblázatban néhány m"anyag oxigénindexét adtuk meg. 8. ábra. Az oxigénindex vizsgálat vázlata 9. ábra. Oxigénindex vizsgáló berendezés 7.2. Vizsgálatok UL-94 szerint Az egyesült-államokbeli Underwriters Laboratories a m"anyagok éghet!ségének egyszer" és gyors vizsgálatára dolgozta ki az UL-94 jel" módszerét. Ez A és B vizsgálatból áll. Az A vízszintes próbapálcán lángterjedési sebesség mérését írja el!. Ha a vízszintes próbapálca a gyújtóláng eltávolítása után nem ég végig, függ!leges helyzet" próbapálcát is gyújtanak. A függ!leges pálca égésének jellege alapján min!sítik a m"anyagokat évfolyam 3. szám

5 Módszerüket 1970-ben publikálták, és azóta az egész világon elterjedt. A m"anyaggyártók ismertet!ikben az anyagok éghet!ségét ma az oxigénindex mellett az UL-94 szerinti min!sítéssel jellemzik [6]. Az A vizsgálatnál a vízszintesen befogott, meghatározott méret", két bejelöléssel ellátott próbatestet (10. ábra) az el!írt méret" lánggal 30 másodpercig gyújtjuk. Ha ezalatt az égés eléri az els! jelet, elveszszük a lángot és mérjük az id!t, amely alatt eléri az égés a második jelet, majd kiszámítjuk a lángterjedési sebességet. Ha öt próbatestb!l legalább egy esetében kialszik a láng a második jel el!tt, akkor elvégezzük függ!leges helyzetben is a vizsgálatot (11. ábra). Ebben a helyzetben 10 másodpercig gyújtunk. Ha a próbatest égése megsz"nik, miel!tt a láng elérné a befogás helyét, újabb 10 másodpercig gyújtjuk. Fel kell jegyezni: #a próbatest égésének id!tartamát az els! gyújtás után, #a próbatest égésének id!tartamát a második gyújtás után, #a próbatest égésének és esetleges utóizzásának együttes id!tartamát a második gyújtás után, #azt, hogy a próbatestek között volt-e olyan, amely a befogás helyéig égett, #azt, hogy a próbatest égése közben esetleg keletkez!, lángoló olvadékcseppek meggyújtották-e a vattát a próbatest alatt [6]. A min!sítést ezen információk alapján tudjuk megadni, összehasonlítva a szabvány szempontjaival (HB, V-2, V-1, V-0). Az UL-94 5V el!írás szerint végezve a vizsgálatot nagyobb lángot használunk (125 mm) és ötször gyújtunk 5 másodpercig, 5 másodperces szünetekkel (12. ábra). Lemez (fólia) esetén a befogás a 13. ábra szerinti, a gyújtásszám, a gyújtási- és szünetid!k ugyanazok. A min!sítést még befolyásolja, hogy van-e csepegés, illetve keletkezik-e égési lyuk a lemezen Izzóhuzalos próba (Glow Wire test) A villamos árammal m"ködtetett háztartási berendezések vizsgálatára rendszeresítették az ún. izzóhuzalos próbát, amelynek lényege, hogy egy C közötti h!mérsékletre felhevített, V-alakú huzalt 1 N nyomással a vizsgálandó próbatesthez vagy alkatrészhez nyomnak 30 s-ig. Az égésnek a huzallal 10. ábra. UL-94 vízszintes helyzet! vizsgálat [7] 11. ábra. UL-94 függ"leges helyzet! vizsgálat [7] 12. ábra. UL-94 5V vizsgálat [7] való érintkezés megsz"nése után 30 másodpercen belül meg kell sz"nnie, a lehulló darabok vagy olvadékcseppek pedig nem gyújthatják meg a próbatest alatt elhelyezett vattát (14. ábra). Meghatározandó az a h!mérséklet, évfolyam 3. szám 97

6 13. ábra. UL-94 5V vizsgálat lemeznél [7] 14. ábra. Izzóhuzalos próba [7] amelyen a vizsgált anyag vagy próbatest kielégíti a követelményeket [8] (MSZ EN :2001) FMVSS 302 teszt Az FMVSS 302 (Federal Motor Vehicle Standard Safety n 302, USA) az autóiparban széleskör"en használt vizsgálati módszer. Gyakorlatilag az UL-94 szerinti vízszintes teszthez hasonlít. A vizsgálatot fém kamrában végezzük el, védve a vizsgálandó mintákat a küls! hatásoktól (15. ábra). A kamra belsejének hossza 381 mm, mélysége 203 mm, magassága 356 mm. A kamra elején egy h!álló észlel! üveg található, ez megkönnyíti a minta és annak tartója elhelyezését, a gázég! beállítását. A szell!ztetéshez a kamra tetején egy széles kivágás fut, a kamra alján pedig lyukak vannak. A berendezés 10 mm-es lábakon áll. A próbatestet, illetve a mintát a meghatározott méret" fémb!l készült mozgatható rácsozatra helyezzük el. Az el!írás szerint a mintát az anyag eredeti vastagságával vizsgáljuk, ha az nem haladja meg a 13 mm-t. Alkalmazható a vizsgálat UL szerinti próbatestek vagy külön, a felhasználó igényeinek megfelel! méretek esetén is. A különböz! anyagokból készült próbatestek méreteinek, az eredmények összehasonlíthatósága érdekében, azonosaknak kell lenni. Gyújtáskor a tartót a próbatesttel betoljuk a láng feléig, 15 másodperc után kihúzzuk a lángból, ha elalszik, újragyújtjuk. Ha az égés megindul és eléri az els! jelet, akkor mérjük az égési id!t a bejelölt szakaszokig és kiszámítjuk a láng terjedési sebességét. A számított értékek összehasonlításával min!sítjük az egyes anyagokat. Ha az égés a második gyújtás után ismét megsz"nik, akkor ez a vizsgálat befejez!dött és másik vizsgálati módszert kell alkalmazni Single Burning Item (SBI, EN 13823) Különböz! épít!ipari anyagok vizsgálatára (kivéve padlóburkolatok) kialakított szabványos berendezés, illetve vizsgálat és min!sítés. Számtalan, országonként különböz! el!írás és vizsgálat van alkalmazásban, amelyek eredményei nem összehasonlíthatóak. Az EU célja az, hogy minden tagállam ezt a vizsgálatot alkalmazza a következ! években. Az SBI (Single Burning Item) vizsgálóberendezés (16. ábra) egy modellezett szobasarok, amelynek 1000& 1500, illetve 500&1500 mm-es falait a vizsgálandó építé- 15. ábra. A vizsgáló kamra 16. ábra. A vizsgálóberendezés vázlata [9] évfolyam 3. szám

7 si termék adja, amelyet egy ég! tárgy (Single Burning Item) hatásának teszünk ki. Az egy ég! tárgyat homokágyon átáramló propángáz lángja modellezi a szoba sarkában. A vizsgálat id!tartamának, az ég!n átáramló propán tömegáramának, az égéshez rendelkezésre álló leveg! h!mérsékletének és az oldalirányú lángterjedés mértékének (LFS Lateral Flame Spread) kivételével a többi mérési adatot a füstgázelvezet! cs!ben mérjük (h!mérséklet, O 2 N 2 koncentráció, relatív fényer!sség, nyomáskülönbség egy kétirányú szondában). A mért adatokból számítás útján határozzuk meg az ún. FIGRA (a t"zterjedés sebességi mutatója) és a SMOGRA (a füstképz!dés sebességi mutatója) értékeket, amelyek az LFS értékével együtt az MSZ EN szabvány osztályba (A2, B, C, D) és alosztályba (s1, s2, s3) sorolási kritériumait adják. További alosztályba sorolás történik aszerint, hogy lángoló cseppek/részecskék válnak-e le a próbatest felületér!l a vizsgálat folyamán, és mennyi ideig vannak jelen (d0, d1, d2) [10] Cone kaloriméter A berendezés lelke egy körkörös, csonka kúp alakú h!sugárzó (17. ábra). Ez a f"t!test sugározza be az alatta elhelyezett, 100 mm&100 mm alapterület", maximum 50 mm vastagságú mintát. A vizsgálatok általában 50 kw/m 2 besugárzott h! mellett történnek, de ez változtatható, egészen 100 kw/m 2 értékig növelhet!. 17. ábra. A Cone kaloriméter f" alkotóelemei A minta melegedése, megömlése során felszabaduló gázokat egy szikraforrás gyújtja be, és ezzel megkezd!- dik az égése. A minta a kúpos f"t!test alatt egy er!mér! cellán foglal helyet, amellyel folyamatosan nyomon követhet! és rögzíthet! az anyagvesztesége (mass loss tömegveszteség) a bomlás során. A berendezés méri a 18. ábra. H"kibocsátási görbék minta égése során keletkez! h!kibocsátást (heat release rate HRR) is. A mérés eredményeként kétféle görbét kapunk az id! függvényében, a tömegveszteségi és a h!- kibocsátási görbét. Egyéb adatokat is mérnek, pl. a gyulladási id!t (ignition time) és a teljes égési id!t, amely alatt kiég az összes éghet! alkotó. Ezen adatok alapján szintén összehasonlíthatók a különféle anyagkeverékek. Teljes kiépítésben a Cone kaloriméter alkalmas a füst és a füstgázok elemzésére is. A 18. ábra a h!kibocsátási görbék összehasonlítását mutatja különféle adalékolás mellett. A szaggatott vonalak az égésgátló adalék nélküli polipropilén h!kibocsátási görbéi. Minél alacsonyabb a görbe csúcsa (peek HRR) és elnyújtottabb a görbe, annál hatékonyabb az adalék. Irodalomjegyzék [1] Freedonia Group piaci tanulmány, [2] NIST July 2004 study, Bukowski, R. W. et al.: Performance of home smoke alarms, analysis of the response of several available technologies in residential fire settings, [3] [European Flame Retardants Association (EFRA)] [4] Bodzay, B.: Égésgátolt polimerek termikus bomlása során keletkez! légszennyez! anyagok vizsgálata, Diplomamunka, Budapesti M"szaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Szerves Kémia és Technológia Tanszék, [5] [6] Pál, K.; Macskásy, H.: A m"anyagok éghet!sége, M"szaki könyvkiadó, Budapest, [7] [8] Szigorodó követelmények a vasúti kocsikba és a villamos háztartási eszközökbe épített m"anyagok éghet!ségével szemben. [9] [10] Parlagi, G.: A t"zvédelmi osztályozási rendszer új európai uniós vizsgálati módszerei, ÉMI Kht., Építési Piac, március évfolyam 3. szám 99