Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör évi beszámolója
|
|
|
- Léna Kis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD NARODOWOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Budapest, XVII., Pesti út 165. Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör évi beszámolója Összeállította: Buskó András BUDAPEST,
2 Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör évi beszámolója I. negyedév február 24. Benczes Sándor Gábor költői estje félkész szonett valami könnyűt kellene most írni míg csodálva nézem lehulló könnycsepped festeni a tenger felett futó szelet és megmarkolva veled elrepülni vállat rántani elveszett csókokra könnyedén odavetni félmondatokat érteni tükörben ferde mosolyodat ) rángani éji dalokra hangolva írni kellene most valami lágyat egy sikolyra hangolt egyszerű zenét megmutatni neked egy bohóc életét nézd // már fehérre festem ráncos arcomat? látod - milyen apró mozdulat e vers neked adom (bár még nincs kész - nagyon nyers 2
3 3
4 Dunántúl rejtelmei A rákosligeti Magyar-lengyel Baráti Kör korábban célul tűzte a lengyel és a magyar emlékhelyek felkeresését, egymás kultúrájának megismerését.most egy újabb fejezethez érkezett a tevékenységük, március 3-án felkeresték a Herendi Porcelángyárat, majd ellátogattak Küngösre, ahol az épülő Szent Kinga templom altemplomában Beke Zsolt h. esperes, berhidai és küngösi plébános Karol Kozlowski lengyel plébánossal közösen lengyel-magyar szentmisét mutattak be. Herend Herend (németül Herrendorf) a 8-as főút és a Székesfehérvár Veszprém Szombathely-vasútvonal mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd-patak, de az országút nem vágja ketté. A város Veszprém megyében. Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően. Már Fényes Elek ( ) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki. (Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pest, 1851) től város. 4
5 A Magyar-Lengyel Baráti Kör ellátogatott a világhírű porcelángyárba, ahol a tagok rövidfilmben láthatták a gyár fejlődéstörténetét. A világszerte híres és népszerű herendi porcelán a Veszprém megyei Herenden található porcelángyárban készül. A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. Stinglnek nem volt elég pénze, ezért megbukott, és 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát. Ő fejlesztette fel és vitte dicsőségre. Az ő nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. A reformkor végén már Veszprém megye gyárainak tízes listáját vezette. A három legnagyobb piaca az Egyesült Államok, Japán és Olaszország. Magyarországon belül Herenden, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Sopronban, Kecskeméten, Szentendrén és Kőszegen van márkaboltjuk. Pekingben, Sanghajban és Moszkvában is várható márkaboltok nyitása. Ezt követően ellátogattak a manufaktúrába és a Múzeumba, ahol részletesen megismerhették a porcelángyártás technológiáját és a termékek készítését. Magyarország legrégebbi porcelángyárának, a Herendi Porcelánmanufaktúrának alapítása a nemzeti önállósodás időszakára esik, a magyar polgárosodás szülötte. Az európai művészi porcelángyártás, mely szinte kivétel nélkül fejedelmi, királyi udvari kezdeményezésre indult meg, a XVIII. századi hallatlan fellendülés után erősen visszaesett, sok manufaktúra meg is szűnt. Herenden Stingl Vince keramikus alapít egy kis üzemet 1826-ban és kőedénygyártással, valamint porcelán-előállítási kísérletekkel foglalkozik. Az üzem új tulajdonosa Fischer Mór 1839-től új elképzelésekkel, óriási ambícióval kezdett hozzá a művészi porcelán előállításához. Mivel ebben az időben a régi klasszikus távol-keleti és európai porcelán étkészletek kiegészítése, pótlása szinte lehetetlenné vált, Fischer Mór törekvése támogatókra talált a magyar arisztokrácia köreiből. 5
6 A készletkiegészítések, a klasszikus porcelánok reprodukálása során felmerült számtalan nehéz feladat nagyszerű megoldása, régi kínai porcelánokhoz megtévesztésig hasonló formák és minták előállítása, a kitűnő kivitelezés rövid idő alatt a szakértők és gyűjtők figyelmét Herendre irányította. A művészi igényt, saját herendi alkotások előállítására irányuló törekvést igen rövid időn belül siker koronázta. Az Első Magyar Iparmű Kiállítás, az 1845-ös bécsi kiállítás, az 1851-es Londoni I. Világkiállítás, az 1853-as New York-i, az 1855-ös Párizsi Világkiállítás Herend számára a legmagasabb elismerést jelentették. Az elismerés az uralkodóházak megrendeléseiben is megnyilvánult (Viktória királynő, I. Ferenc József, Miksa mexikói császár stb.). Példájukat követik az előkelő családok, a pénzarisztokrácia több tagja is. A legismertebb minták elnevezése utal az első megrendelőkre (Esterházy, Batthyány, Rothschild, Apponyi). Elismert gyűjtők és múzeumok is felveszik a herendi porcelánokat gyűjteményükbe, így Herend a nemzetközileg elismert művészi porcelánmárkák sorába lép ben I. Ferenc József császár Fischer Mórt a porcelánművészetben elért eredményei és érdemei jutalmául nemesi rangra emeli, a Fischer család előneve: farkasházi. Ezt később Farkasházy alakban családnévként használják. Az 1867-es Párizsi Világkiállítás jutalma aranyérem, és Fischer Mór a francia becsületrend kitüntetését is megkapta től a megszűnt bécsi manufaktúra formáit és mintáit farkasházi Fischer Mór császári és királyi udvari szállító jogosan használhatja től a manufaktúra vezetését Fischer Mór fiainak adja át. Ezt követően a művészeti szempontok háttérbe szorításával a gyártás színvonala is erősen esett, a gyár többször gazdát cserélt. A művészeti irányzattól való eltávolodás a csőd szélére sodorta a gyárat. 6
7 Fellendülés csak a század végén következett be, amikor az alapító unokája, Farkasházy Jenő lett a gyár tulajdonosa (1896). Farkasházy Jenő képzett keramikus, aki külföldi gyárakban szerzett tapasztalatai alapján az alapító nyomdokain kívánt járni. Kiváló ízlésével ismét felélesztette a régi tradíciókat és emellett újdonságokkal is gazdagította a termékskálát. Az 1900-as párizsi és 1901-es szentpétervári kiállítások nagydíja igazolta törekvéseit. A két világháború között ismét a hagyományos Fischer Mór korabeli termékek reprodukálását folytatják és emellett figurális téren a kor szobrászainak legjobb alkotásaiból magyaros figurák gyártását kezdik meg tól a Herendi Manufaktúra állami tulajdonban volt,.az 1993-ban történt privatizáció óta pedig 75%- ban a dolgozók tulajdonában van. A manufaktúra küldetése: a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. kiváló minőségű, kézműves úton előállított luxusporcelánt gyártó, iparművészeti és ipartörténeti hagyományokat ápoló, nyereséges vállalkozásként működő, élvonalbeli manufaktúra kell, hogy maradjon, amely szakképzett munkavállalóinak hosszú távú munka lehetőséget biztosít. A Herendi Porcelángyár hazánk egyik kincse. A Magyar-Lengyel Baráti Kör tagjai ezt követően tovább indultak Küngösre. 7
8 Magyar-Lengyel Barátság Napja a Rákosmentén Magyar-Lengyel Barátság Napja Március 22. csütörtök óra Marcin Dominik Gluch lengyel zongoraművész koncertje Műsor: F.Chopin : 4 Mazurkas op.68 Nocturn Es-dur op.9 nr 2 Nocturn fis-moll op.48 nr 2 Nocturn f-moll op.55 nr 1 Polonez cis-moll op.26 nr 1 Polonez d-moll op.71 nr 1 Scherzo b-moll op.31 St.Moniuszko : Fraszka G-dur Fraszka A-dur Fraszka C-dur F.Chopin : Valse a-minor op.34 nr 2 Valse F-Major op 34 nr 3 4 Mazurkas op.33 St.Moniuszko : 3 Valses Fantasia from opera " Halka " Belépő: &catid=7&Itemid=45 8
9 Március 22-én, csütörtökön, órakor a rákoshegyi Bartók Zeneházban Marcin Dominik Gluch lengyel zongoraművész koncertjére került sor a Magyar-Lengyel Baráti Kör szervezésében. A műsorban először Fryderyk Franciszek Chopin műveinek előadására került sor: 4 Mazurkas op.68, Nocturn Es-dur op.9 nr 2, Nocturn fis-moll op.48 nr 2, Nocturn f-moll op.55 nr 1, Polonez cis-moll op.26 nr 1, Polonez d- moll op.71 nr 1 és Scherzo b-moll op.31 szerepelt a programban. A továbbiakban Valse a-minor op.34 nr 2, Valse F-Major op 34 nr 3 és 4 Mazurkas op.33 következett. 9
10 Ezt követően Stanisław Moniuszko művei következtek: Fraszka G-dur, Fraszka A-dur, Fraszka C-dur továbbá elhangzott 3 Valses és a Fantasia from opera "Halka. Az előadás után fogadásra került sor a nemrég elkészült új melléképületben, ahol Buskó András, az Országos lengyel Önkormányzat elnökhelyettese köszöntette a megjelent vendégeket. B.A. 10
11 I. Negyedév Látogatás Mondvay György zeneszerzőnél Mondvay György zeneszerző EPILOGUS címmel készíti Köszönet Krakkónak című partitúráját, melyet a közelmúltban mutatott be a Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a Magyar-Lengyel Baráti Kör vezetőségének. A partitúra a Krakowiak és a krakkói Hejnal dallamainak feldolgozása. Terveink szerint a szerző Krakkó Városának ajánlja majd fel a lengyel-magyar barátság jegyében. Elmondása szerint mély érzelmeket táplál a lengyelek iránt. Anyai ősei is lengyel származásúak, a Felvidéken keresztül érkeztek Magyarországra a lengyel forradalmak idején. 11
12 2012. június Lengyelországi kirándulás a Magyar-Lengyel Baráti Körrel június 1-3. között a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör lengyelországi kirándulása során ellátogatott a sörgyártásáról nevezetes Żywiecbe, és a környező kirándulóhelyekre. Pénteken jelentős csúcsforgalomban és némi késéssel Bielsko-Białán keresztül értünk Jeleśniába, ahol a Westa szabadidőközpontban foglaltuk el szállásunkat. A szakadó eső ellenére vacsora után néhánnyan már meglátogattuk a szomszédos XVII. sz-i Stara Karczmába. Szombaton délelőtt megtekintettük a környék központját. Żywiec (kiejtése: zsiwjec németül Saybusch, korábban Saubusch) lengyel város a szlovák lengyel határtól 26 km-re Lengyelország Sziléziai vajdaságnak nevezett részén. A városnak lakója van és körülötte terül el az 1999 óta védett terület a Żywieci Természetvédelmi Körzet. A város a Beszkidek közötti medencében helyezkedik el Kis-Lengyelország, Szilézia, a Morva Őrgrófság és a Magyar Királyság egykori határvidékén. Nevezettessége a középkori eredetű, de később többször felújított plébániatemplom, ahol a neogótikus barokk szárnyakkal záródó szekrényében másfél méter magas, késő gótikus Mária halála-dombormű található. A második világháború alatt 1940-ben a környék lakóját deportálják. A városi történeti múzeumot a Stary Zamekben, a Habsburg-család egykori kastélyában helyezték el. A kastély parkját is érdemes felkeresni, ahol éppen nemrég kikelt kiskacsák úszkáltak a helyi patakban. 12
13 A kirándulás fő látnivalója a városban lévő sörgyári múzeum megtekintése volt. Történetét időutazással ismerhettük meg. A Żywiec Sörgyárat 1852-ben alapította a Habsburg-család az akkor az Osztrák Magyar Monarchiához tartozó, galíciai Żywiecben, mely ma Lengyelország Sziléziai vajdaságában található. A sörgyár tulajdonjogát 1994-ben a holland Heineken sörfőző vállalat szerezte meg. A híres sörgyárat 1852-ben Żywiecben alapították és Bielsko-Białatól 21 km-re délre a Beszkidekben. A termelés 1856-tól kezdődött és tart napjainkig. Építtetői és első tulajdonosai Habsburg Tescheni Károly Albert főherceg és öccse Habsburg Tescheni Károly Ferdinánd főherceg voltak. A żywieci Habsburg-uradalomban a szakszerű gazdálkodás eredményeképpen különösen a sörfőzés lett világhírű. Az exportra történt termelés révén a saybuschi sör mai nevén Żywiec piwo világmárkává lett. A gyártás a történelmi átalakulások ellenére is egészen a II. világháborút követő államosításig a Habsburg-család kezén maradhatott. A Lengyel kormány privatizáció keretében 1994-ben 77 millió amerikai dollár áron értékesítette a holland Heineken Brouwerijen sörkonszernnek. Az értékesítés keretében a Habsburg név és címer használatát is megszerezték a hollandok, melynek jogát 2005-ben a bírósági úton érvénytelenné nyilvánították. A magyarok számára is legendás sörgyár területén a sörgyártás történetét bemutató múzeumot (Muzeum Browaru Żywiec) üzemeltetnek, mely bemutatja a kezdetektől a gyárban folyó sörgyártás történetét. Este a vacsora után baráti beszélgetésre került sor. Vasárnap délelőtt még megtekintettük a helyi vízi erőmű felett magasló Góra Żart, ahová a Gubalówka kötélvasútját is elhelyezték. A hegy tetején korszerű pumpás-csúcserőművet létesítettek a város energiaellátásának javítására. Este Besztercebányán keresztül érkeztünk vissza Budapestre. A kirándulást Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata és a Budapest Főváros XVII. kerületi lengyel Nemzetiségi önkormányzat támogatta. 13
14 Kirándulás Plitvicébe A magyar-lengyel Baráti Kör ecseri és más vendégekkel kiegészülten szepember között autóbuszos kirándulást szervezett Budapest balatonfüred Sümeg Plivice Zágráb Budapest útvonalon. 14
15 15
16 Magyar-Lengyel Baráti Kör összejövetele a Maros mozinál szeptember 28-án este az egykori Maros mozinál tartotta évadnyitó összejövetelét a rákosligeti Magyar- Lengyel Baráti Kör. Puskás Mária körvezető köszöntette a megjelenteket, majd a lengyel kolbász sütésébe kezdtek. Az előkészületeket követően a tábortűznél sültek ki a finom falatok. Az esti hangulatban magyar és lengyel dalok éneklésére is sor került. B. A. 16
17 Mondvay György zeneszerző a Magyar-Lengyel Baráti Körben október 26-án, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban Mondvay György zeneszerző volt a Magyar- Lengyel Baráti Kör vendége. Nemrég elkészült Parafrázis és Epilógus műveiről illetve életútjáról kérdezték a baráti kör tagjai. Puskás Mária körvezető köszöntője után Mondvay György elmondta, hogy 1931-ben, Budapesten született. Zenei pályafutását 1952-ben zenekari hegedűsként kezdte, de emellett sokoldalú zenei és egyéb tanulmányokat is folytatott. Többek között Vermes Máriánál illetve Weiner Leónál tanult kamarazenét, zeneműelméletet, zeneszerzést, valamint főiskolai diplomát szerzett művészettörténet, esztétika, művészetszociológia és vezetéselmélet szakon től a Magyar Néphadsereg Művészegyüttes zenekari tagja, között a Postás Szimfonikus Zenekar hegedű szólamvezetője volt. Ebben az időben: között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hegedű és vonós-kamarazene tanára, illetve között a Magyar Honvédség Központi Zenekarának művészeti vezetője, ezt követően 1976-tól a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekarának karmestere, majd 1981-től a MÁV Szimfonikus Zenekar igazgatója volt. Az internetről megtudható, hogy legismertebb művei közé a Katonazenészek indulója - amely a régi magyar katonaindulók stílushagyományát folytatja -, továbbá a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar által bemutatott Csepeli Fesztivál Induló, illetve az Intermezzo, Parafrázis Albinoni: Adagiójára, Romantikus miniatűr és számos feldolgozás, zenekari átirat és hangszerelés fűződik nevéhez. Mondvay György elmondta, hogy külföldi tevékenysége során a berni l SALONISTI Zenekarral, a szintén svájci TRIO ARTEMIS Kamaraegyüttessel, a svájci OBERVALLISER Kórussal dolgozott együtt. Tevékenysége a Titanic c. filmhez is kapcsolódik. Parafrázis és Epilógus műveinek ősbemutatójára november 28-án a Vigyázó Sándor Művelődési Házban kerül sor. B. A. 17
18 Budapeszt XVII dz. - spotkanie w Kole Przyjaźni Węgiersko-Polskiej - Mondvay György magyar-lengyel baráti körben - 30 październik 2012 W Kole Przyjaźni Węgiersko-Polskiej w XVII dzielnicy Budapesztu zorganizowano spotkanie z znanym węgierskim muzykiem Györgyem Mondvayim. Szersza inf. na ten temat znajduje się na węgierskiej wersji naszej strony (b.) A XVII. ker. magyar-lengyel baráti kör szervezte találkozat Mondvay György ismert magyar művésszel. Mondvay György 1931-ben, Budapesten született. Zenei pályafutását 1952-ben zenekari hegedűsként kezdte, de emellett sokoldalú zenei és egyéb tanulmányokat is folytatott. Többek között Vermes Máriánál illetve Weiner Leónál tanult kamarazenét, zeneműelméletet, zeneszerzést, valamint főiskolai diplomát szerzett művészettörténet, esztétika, művészetszociológia és vezetéselmélet szakon. Több zenei intézménynél dolgozott, volt művészeti vezető és karmester: 1962-től a Magyar Néphadsereg Művészegyüttes zenekari tagja, között a Postás Szimfonikus Zenekar hegedű szólamvezetője, Ebben az időben: között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hegedű és vonós-kamarazene tanára, között a Magyar Honvédség Központi Zenekarának művészeti vezetője, 1976-tól a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekarának karmestere, 1981-től a MÁV Szimfonikus Zenekar igazgatója volt. Legismertebb művei: - Katonazenészek indulója, amely a régi magyar katonaindulók stílushagyományát folytatja, továbbá - a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar által bemutatott Csepeli Fesztivál Induló, illetve - Intermezzo - Parafrázis Albinoni: Adagiójára, - Romantikus miniatűr, - és számos feldolgozás, zenekari átirat és hangszerelés fűződik nevéhez. Külföldi tevékenysége során a berni l'salonisti Zenekarral, a szintén svájci TRIO ARTEMIS Kamaraegyüttessel, a svájci OBERVALLISER Kórussal dolgozott együtt. (inf. B.A.)
19 Lengyel kulturális program a Csekóban november 30-án a Csekovszky Árpád Művelődési Házban zárult a Budapest Főváros XVII. kerület Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata 10. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. Puskás Mária körvezető és Csekovszky Árpádné köszöntötte a megjelent vendégeket. Ünnepi beszédükben bemutatták a Magyar-Lengyel Baráti Kör és a Budapest Főváros XVII. kerület Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységét, hangsúlyozva, hogy annak tagjai az évek során a baráti körből kerültek ki. A műsor első részében Paweł Kotarba hazafias patrióta dalokat adott elő többek között Moniuszko és Chopen műveiből, valamint a lengyel légiósok dalát, majd a Tavaszi szél vizet áraszt magyar népdallal zárta műsorát. A Zespół Tanca Ludowego Pogórzanie lublini és más néptáncokkal lépett fel, majd a polonézzel zárta műsorát. A műsort követően Fohsz Tivadar alpolgármester köszöntötte a lengyel vendégeket. Andrzej Guzik wicestratosta hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt év gyümölcsöző együttműködése hasznos volt a lengyel és magyar testvériség és barátság elmélyítése terén. Lengyelországon belül sincs ilyen közeli együttműködésük más településekkel. Andrzej Guzik Wicestarosta és Jan Pelczar valamint Marek Klara, Miejsce Piastowe előljárója és Janusz Węgrzyn Községi Kulturális Központ (Gminny Ośrodek Kultury w Miejscu Piastowym) igazgatója a Budapest Főváros XVII. kerületi lengyel Nemzetiségi önkormányzat fennállásának 10. évfordulója alkalmából emlékplakettet adományoztak Buskó András, a nemzetiségi önkormányzat elnökének december 15. Közmeghallgatás a Rákosmentén Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestülete december 14-én, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban tartotta idei közmeghallgatását. 19
20 A rendezvényt megelőzően a Magyar-Lengyel Baráti Körben Puskás Mária körvezető és Csekovszky Árpádné köszöntötte a megjelenteket. Szombathy Gyula, nyugalmazott református lelkipásztor mondott áldást. Buskó András a lengyel nemzetiségi önkormányzat és a baráti kör éves tevékenységét ismertette, hangsúlyozva, hogy a két szervezet közötti szoros együttműködés gyümölcseként számos kiemelkedő rendezvényre került sor az év során, köztük a háromnapos Andrzejki ünnepségre a lengyel delegáció részvételével. Ezt követően karácsonyi hangulatban zárult a program. B.A. 20
Lengyelországi kirándulás A Magyar-Lengyel Baráti Körrel
Lengyelországi kirándulás A Magyar-Lengyel Baráti Körrel 2012. június 1-3. között a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör lengyelországi kirándulása során ellátogatott a sörgyártásáról nevezetes Żywiecbe,
A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2015. évi programja
A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2015. évi programja I. negyedév 2015. február 27. Lengyel Bál a Csekóban 2015. február 27-én, a Csekovszky Árpád Művelődési Házban került sor a Magyar-Lengyel Baráti
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT Samorząd Narodowości Polskiej w 17-tej Dzielnicy Budapesztu
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT Samorząd Narodowości Polskiej w 17-tej Dzielnicy Budapesztu Ikt.szám.: 18-4/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a Lengyel
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU
1/6 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Ikt.szám: 18-202/11/2006. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a
1/12. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU
1/12 Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Ikt.szám: 18-202/2004. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a Lengyel
Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2009. évi beszámolója
BUDAPEST FİVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1173. Budapest, XVII., Pesti út 165. Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2009.
Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója
Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója I. negyedév 2003. január 29. A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör új tagokat köszönthetett. 2003. február 26. Kiállítás nyílt a Csekovszky
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU
Ikt.szám.: 18-1/9/2012. BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ Készült a Lengyel Nemzetiségi
SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Ünnepek és hétköznapok a régi Magyarországon sétálókoncertek a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításában
Pályázati Azonosító: 3808/02433 SZAKMAI BESZÁMOLÓ Ünnepek és hétköznapok a régi Magyarországon sétálókoncertek a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításában A Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom és Ismeretterjesztés
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT Samorząd Narodowości Polskiej w 17-tej Dzielnicy Budapesztu JEGYZŐKÖNYV (PROTOKÓŁ)
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT Samorząd Narodowości Polskiej w 17-tej Dzielnicy Budapesztu Ikt.szám.: 18-1/8/2012. JEGYZŐKÖNYV (PROTOKÓŁ) Készült a Lengyel Nemzetiségi
BUDAPEST, 2010. OKTÓBER
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1173. Budapest, XVII., Pesti út 165. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
KÖRTVÉLYESI OSZKÁR. Bartók és Budapest
KÖRTVÉLYESI OSZKÁR Bartók és Budapest A Torontál vármegyei Nagyszentmiklósban, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Édesanyja Voit Paula, tanítónõként dolgozott, jól zongorázott, így elsõ zenei élményeit
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
Adventi. 2011. november 26 2012. január 7.
Adventi programfüzet 2011. november 26 2012. január 7. Jégpálya, karácsonyi vásár, betlehem élő állatokkal, Mikulás a főtéren, Papp Rita, LOLA, Auth Csilla, hangversenyek, kiállítások, rockkarácsony, táncház,
Andrzejki a Csekovszky Árpád Művelődési Házban
Andrzejki a Csekovszky Árpád Művelődési Házban A Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat és a rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2013. november 29-én, a Csekovszky Árpád Művelődési
Hírlevél Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat
Hírlevél Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 2/2008 április 2008. január 19. Magyar Kultúra Napja 2008. január 19. 18.00 órakor, a rákoskeresztúri Dózsa Művelődési Házban tartották
Gödöllıi Szimfonikus Zenekar Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A 2008. ÉVRİL
Gödöllıi Szimfonikus Zenekar Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A 2008. ÉVRİL A Gödöllıi Szimfonikus Zenekar Alapítványt a Pest Megyei Bíróság 12.Pk.60.255/2003/4. számú, 2003. aug. 21-én jogerıre emelkedett
Kaposvári Szimfonikus Zenekar Alapítvány Fordulónap: 2011.12..31.
Kaposvári Szimfonikus Zenekar Alapítvány Fordulónap: 2011.12..31. EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG Adatok eftban Sorsz. Tétel megnevezése Előző évi Előző év Tárgyév helyesbítése a b c A. Befektetett eszközök 64 49
BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Elnöke. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący
1 /10 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Elnöke SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący Ikt.szám: 18-202/9/2004. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ
ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü
ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú
ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű
ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö
Á Á Á Ó ő ő ő í ő ö í ő ő ó í ó í ö ú ű í ó í ö ö őí ö ö ó í ő Á Á ö ö ű ö ö ö ö ö í ö ő ő ö ö í ő ö Ö Ú É Á őí í ö ö ö ö ö ő ö ő ő Ó ú ö ö ó Á ö ö ö í ö í ö í ű ö ö ű ö É ö ú ö í ö ú ű ö ű ö ö ő ű Ö ő
ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű
ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő
ö í ő ő ő ö ö ö ö ö ő ő í ű ő ő ő ő ő í ű ő ő ő ű í ű ó ő ő ó ú ő ő ó ó í ó ö ö ö ő ő ő ő ú ú ó ö ö ő ő ű ö ö ú ó ó ó ö ú ő ó ö ő ő ö ő í ö ö í ő ö ő ö ő ö ú ő í ő ő ö ú ű ő ő ő ő í ö ö í í ú í ö ó ő ö
Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó
" A z. é l. m é n y e k s z. ő j. e r. e z
é l " A z m é n y e k s z e r v e z ő j e " F É L N A P O S K I R Á N D U L Á S O K K é r j ü k v á l a s s z o n! Szombathely Viva Savaria! Szombathely Vas megye székhelye, Nyugat- Dunántúl kulturális
Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú
ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű
Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű
Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó
Januári programajánló
Januári programajánló 2015. január 13. kedd, 17 óra Rendezvényterem Gullivertől Gulliverlandiáig Az OIK Világhálós világirodalom c. rendezvénysorozatának januári előadója Dr. Takács Ferenc lesz, aki Jonathan
Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í
ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö
ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő
Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á
Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö
ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó
ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü
É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú
Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í
Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü
Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő
ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú
í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í
Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü
á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é
ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü Ó ő ő Í ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ő ű ü ú Á ő ü Ö ü ő ő ő ü ő ü ú ü ú ő ü ű ő Á ő Ó ú ü ő ő ő Ö ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő
Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í
Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í
í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á
Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á
ú ő ű ű ő ő ő ő ú ő ü ü ü ú ú ü ő Ó ő ü ő ú ü ú ü ő ú ü ú ü ü ü ü ü ú ü ő ü ü ű ü ő ü ü ü ü ú ü ü ő ú ü ő ú ú ü ü ü ü ü ü ő ü ü ü ú ü ü ü Ö ü ú ú ü ü ű ű ü ü ü ő ü ő ü ü ú ú ú Í ü Ü Ö ű ú Ú ú ü ű ü ú ü