Bioszféra az OTTHONunk

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bioszféra az OTTHONunk"

Átírás

1 Bioszféra az OTTHONunk (kicsit kiterjesztve) A Föld bolygó az otthonunk (mert nem csak a bioszféráját hasznosítjuk.) Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézet

2

3 A fenntartható fejlődés egyrészt olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket, másrészt a környezet elhasználódásának leküzdése úgy, hogy közben ne mondjon le az emberiség sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

4 Bioszféra az OTTHONunk (kicsit kiterjesztve) A Föld bolygó az otthonunk (mert nem csak a bioszféráját hasznosítjuk.)

5 Kérdés: Ki a címmondat alanya? A bioszféra ugyanis a biológiai élet otthona! A Föld a bioszféra otthona Az emberiség abban egy igen későn megjelent tényező csupán, a földi évből az utolsó perc (12 ezer év) igazán az élete. Utolsó másodperc év bioszféra jelentős kirablása. Az embernek igen kevés idő kellett a látszólagos teljes uralom megszerzéséhez. Még kevesebb környezete drasztikus módosításához. Hogy bírja ki ezt maga az ember? - A bioszféra kibírja!

6 A kék bolygó

7 A bioszféra döntően a levegő, víz és talaj. (és a mesterségesen kialakított biológiai környezet) A bioszféra az ember nélkül is életképes - szárazföldek nélkül is elvolt, fejlődött - célirányosan fejlődő a biológiai formáiban - dinamikus stabilitása felmérhetetlen (mikroorganizmusoktól a növénytermesztésig) Az ipari forradalomig az embert jól elviselte Emberiség kritikus hatásai az utolsó száz évben a termelés (kihasználás) ugrásszerű növelése hasonló népszaporodás agglomeráció - nagyvárosok energiaéhség - energia monopolizálás

8 Bioszféra kialakulásának előzményei Kb. 15 milliárd éve: a Világegyetem keletkezése (Forró Univerzum hipotézis = ősrobbanás = Nagy Bumm = Big Bang elmélet) 4,6 milliárd éve: a Naprendszer kialakulása (Hoyle elmélete) A Föld mára a bioszféra folyamatai által kialakított élőhely a földi bioszféráé, benne az emberé 8

9 A Nap bolygóinak jellemzői amiért a Földnek a légkörben maradt a vize, majd teljesen elfedte a víztakaró a megszilárdult földgolyót

10 I. Ősidő (Archaikum): millió évvel ezelőtt A bolygó felszínének alakulása: Vízkondenzácó Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével megszilárdult a földfelszín. Amikor a hőmérséklet 100 o C alá süllyedt, a vízgőz lecsapódásával kialakult az ősóceán. Az őslégkör ún. redukáló légkör volt: oxigént nem tartalmazott, fő összetevői: ammónia, metán, vízgőz, széndioxid. Az első, még felismerhető hegységképződési időszak (Katarchai).

11 Hogyan alakult ki a Föld jelenlegi bioszférája mintegy 4,6 mrd év alatt - légköre- (T kezdetektől csökkenő) - víz kondenzáció után lett 4 mrd éve - szárazulatok 1 mrd éve Prebiotikus folyamatok: - szerves anyag keletkezése - szervetlen kémiai átalakulások - szerves anyagból az élő anyag összetevői Biológiai élet lassú kifejlődése, differenciálódása, egymásra épülése

12 Anyagforgalom meghatározója a Nap sugárzása és a tengerek hőmérséklete Nap sugárzása hosszú távon állandó, a vízhőmérséklet is hamar stabilizálódott E-F ill. G-H görbék: Maximális üvegház hatással számolva, illetőleg e hatás nélkül

13

14 Földünk légköre összetételének alakulása vízének kondenzációja után - mintegy 4 milliárd éve Redukáló inert oxidáló H 2 O, H 2, N 2, CO 2 N 2, O 2 NH 3, H 2 S CH 4, N 2, CO 2 O 2 mentes Vízben NH 4 HCO 3 (tengerben előbb NH 4 + CO 2 termelés) (később O 2 termelés ugyanott alga-, ill. N 2 megkötés Cyanobaktériumok)

15

16 Szerves anyag prebiotikus keletkezése

17

18 A biológiai élet alakulása Szerves anyag mineralizálása metánná és széndioxiddá Újfajta szerves anyag termelés (cianobakter, algák) Esetlegesen ugyanez víz helyett kénhidrogénnel Algák intenzív oxigén termelése napfénnyel Oxigén mikrobiális hasznosítása (heterotrofok) Heterotrofok egyidejű széndioxid és szerves maradék termelése, utóbbi részleges lebontása az iszapüledékben (anaerob), mint a kezdeteknél Ammónium nitritté, majd nitrogénné alakítása (anammox) Kénhidrogén oxidációja szulfáttá, gipsz kicsapódása.

19 Szulfid és vas kicsapódása a tengerből: Fe 2+ + H 2 S FeS + 2 H + (víz lassú savanyodása) A szerves leves anaerob biológiai feldolgozása: anaerob MO-k szerves anyag minimális sejtprodukció + CO 2 + CH 4 + NH 4 + CO 2 kezdeti felhasználása : CO 2 + H 2 O H + + HCO 3-2 H + + CO 3 2- Ca 2+ + CO 3 2- CaCO 3 (mészkőüledék és további savanyodás) CaSiO 3 + CO 2 CaCO 3 + SiO 2

20 Vashidroxid réteg kialakulása az oxigén megjelenésével (3,8 mrd év)

21 Ősi algaszőnyeg nyomai (3,8 mrd év)

22 CO 2 biológiai hasznosítása (alga fotoszintézise) CO 2 + H 2 O + E CH 2 O + O 2 CO 2 + H 2 S + E CH 2 O + ½ O 2 + S Kén biológiai oxidációja / szulfát kicsapódása 2 S + 3 O H 2 O 2 H 2 SO 4 (biológiai) Ca SO 4 2- CaSO 4 (gipsz) Vas kémiai oxidációja 2 FeS + 5 H 2 O + ½ O 2 2 Fe (OH) H 2 S (S visszaforgatás)

23 II. Előidő (Proterozoikum): millió évvel ezelőtt Éghajlat: Általában meleg, de legalább négy jégkorszak nyomai fedezhetők fel: 2300 millió, 1200 millió, 900 millió, 700 millió évvel ezelőtt.

24 Az oxigéntermelés átalakítja az ősi bioszférát 2,5 mrd évtől 0,5 mrd évig nő az oxigénkoncentráció Oxigéntermelők producensek (algák) Algák tengerekben 3 m vízszint alatt UV alga inhomogenitás (hőmérséklet szerint) sekély vizek meghódítása alga inhomogenitás a parti vizekben lokális szerves tápanyag feldúsulás konzumensek inhomogenitása sekély vizekben differenciálódás kétéltűek kialakulása CO2 valamilyen tempójú csökkenése, fogyasztása

25

26

27

28 Földfelszín alakulása 1 mrd évvel ezelőtt: Több hegységképződés lepusztultak létrejöttek az ősmasszívumok (pajzsok). Az előidő végére négy őskontinens alakult ki: 1. Észak-amerikai tábla (Laurencia) 2. Kelet-európai tábla (Fennoszarmácia) 3. Szibériai tábla - Angara pajzs 4. Gondwana - az ősi Dél- Amerika, Afrika, Arábia, India, Ausztrália és Antarktisz.

29 Az élővilág fejlődése: kb. 1 milliárd évvel ezelőtt eukarióták megjelenése az óceánokban. Nem sokkal később a többsejtűek is megjelentek. Az előidő leggazdagabb élővilágmaradványa az Ediacara-fauna (Ausztrália). Kora millió év. Főleg csalánozók, gyűrűsférgek és ízeltlábúak alkotják.

30 Szárazföldek és meghódítása Élet a sekély tengerek iszapjában 1 mrd évtől szárazulatok, ózonréteg Ugyanettől egysejtűen megjelenése, differenciálódása 500 m évtől tengeri állatfajok gyors szaporodása 500 m évtől a szárazulatokon növények 300 mrd évtől szárazföldi állatvilág Felgyorsuló CO2 megkötés karbonkor Tengerekben mészvázas szervezetek Kontinenseken növényzet

31

32 Az élővilág fejlődése kambrium: kialakultak a moszattörzsek és a gerinctelen állatok törzsei trilobiták (háromkaréjú ősrákok).

33

34 karbon: az északi félgömbön mocsárerdők főleg fatermetű harasztokból kőszén. A kétéltűek elterjedése.

35

36 Kontinensek vándorlása, alakulása Okai a bolygók tömegvonzása - magmozgás Ugyanez okozza a vulkánizmust is (CO2, SO2) Lassú szárazulat átrendeződés égövek Kontinentális fosszilis energiahordozó termelés változása Kisbolygókkal történő ütközések Cunamik, erdőtüzek, állatvilág ugrásszerű változása

37

38 A földfelszín alakulása A triász elején még egységes Pangea elkezd feldarabolódni, a szétválás a jura és a kréta időszakban a legintenzívebb. A folyamat során megkezdődik a ma ismert kontinensek elkülönülése.

39 39

40

41

42 David Raup és John Sepkowski Jr. az utóbbi 250 millió évet átfogó földtörténeti leleteket tanulmányozta alaposan. Azt találták, hogy az irídium mennyisége az egyes rétegekben jelentősen emelkedik nagyjából minden 26. millió év tájékán. Ez szinkronban van a ciklikus fajpusztulásokkal.

43

44 Éghajlat (kvarter) 2,5 millió évvel ezelőttől máig Pleisztocén eljegesedés az északi félgömbön. Okai elsősorban Földön kívüli, csillagászati eredetűek: pl. a Föld pályájának módosulása. A jégtakaró vastagsága méter. A jégtakaró Európában az Alpok - Kárpátok vonaláig), Észak-Amerikában pedig kb. az északi szélesség 40 áig húzódott. A pleisztocén korban több hidegebb (glaciális=jégkorszak) és enyhébb (interglaciális=jégkorszakköz) időszak különböztethető meg. A jégtakaróval határos, de jéggel nem borított térségek éghajlatát, felszínformáló erőit és élővilágát a jégtakaró erősen befolyásolta, ezek a jégkörnyéki=periglaciális területek (pl. Magyarország). A jégkorszak idején csökkent a tengerek vízszintje, mert a víz jelentős része fagyott állapotban volt. Az utolsó jégkorszak kb. 10 ezer éve ért véget, azóta a jégtakaró visszahúzódott a mai helyére. A holocén korban általános felmelegedés tapasztalható (interglaciálisnak is tekinthető).

45 A Föld felszíni átlaghőmérséklete a múltban szűk tartományon belül ingadozott

46

47 Kanyon

48

49 Szűkebb térségünk alakulása Hol van Magyarország, mióta, meddig Európa közepe? Kárpát-medence közepe 200 m éve kontinens volt 25 m éve tengerfenék Alpok, Dinári hegység, Kárpátok kiemelkedése Tengerfenék feltöltődés (kiszáradás, süllyedés) Szentes-makói árok? Milyenek a fosszilis energia tartalékai kié?

50 Szűkebb környezetünk hegy és vízrajza az utóbbi tíz-húsz millió évben

51 Szűkebb környezetünk hegy és vízrajza az utóbbi három-négy millió évben

52 Szűkebb környezetünk állapotváltozása az utóbbi egy-két millió évben

53 Szűkebb környezetünk hegy és vízrajza az utóbbi ezer évben

54 Szűkebb környezetünk állapota az utóbbi ötezer évben

55

56

57 Az utóbbi tízezer év emberi fejlődése, vagy újrafejlődése Gyűjtögetés, vadászat Állattartás, tudatos növénytermesztés, Nagy-családok, törzsek, törzsszövetségek, Öntözéses gazdálkodás, népek Népek harca, rabló/hódító háborúk (bronzkor, rézkor, vaskor), vaskor 3000 éve! írás kialakulása agyagtáblák, pergament Trója - Sicambria szkíták, avarok, húnok, Attila népvándorlások, magyarok Nemzeti államok kialakulása

58 A fejlődés begyorsulása felvilágosodás, műszaki forradalom ( év) intenzív természet átalakítás, agglomeráció élelmiszertermelés és kereskedelem tőkekoncentráció kezdetei városiasodás, vízellátás, szennyvízgyűjtés / tisztítás iparszerű hulladéktermelés, hulladékfeldolgozás

59 Emberi igény /szennyezés a bioszférában nekem mindent - másoknak ami marad - mindenhol kisajátíthassuk az adottságait (gyümölcseit) - egyéni és kollektív tudat - igényeink szerint alakítsuk a bio és geoszférát? - szabadon választhassunk élőhelyet önkorlátozás (Kanada és a cigányság kérdése) - tulajdonjogok kérdése egyenlőség - korlátozott - levegő, víz, termőföld, - bármiféle egyéb források (energia)

60 Konkrétabban a forrásokról és hozzáférésükről Szabadon hozzáférhető létszükséglet igen kevés maradt: levegő, forrás és felszíni vizek, napsugárzás Korlátozottan (pénzért) hozzáférhetők: Vizek - talajvíz, rétegvíz, vezetékes víz Élelmiszerek - Felszíni vizek termékei (hal) Talaj és termékei (növényzet) Növényekből termelt állati termékek Ruházat - Növényi és szintetikus alapú Energia - Fosszilis energiahordozók (fűtés, közlekedés) szélenergia + geotermikus energia Egyetlen kivétel látszólag csak a napfény

61 Élelmiszertermelés vs megújuló energiahordozók Napi élelmiszer energia igény: 1500 kcsal/főxd Igény és termelés: cukor, szénhidrát, fehérje, növényi olaj szénhidrát + növ. fehérje > állati fehérje és zsír Termelés hulladékai szár és gyökérrészek feldolgozási hulladék - iparok felhasználási hulladék lakosság Megújuló növényi energiahordozó keményítőből bioalkohol növényi olajból biodízel maguk az erdők fatüzelés

62 Ipari élelmiszertermelés és határai Energia? Talaj és vízigény (látszólag utóbbi a kulcs!) Talaj kilúgozása - N, P, K, mikroelemek Vízkultúrás növénytermesztés (ua.) Mikroelemek fontossága Szálastakarmány, magtermés, haltenyészet Szarvasmarha ---- sertés, csirke Termelési sebesség/fajl. tápanyag-hasznosítás Hígtrágya, almos trágya, - recirkuláltathatóság Trágyaszállítás energiaigény Talajvíz szennyezés

63 Példák csatolt ipari környezetvédelmi technológiákra Energia és tápanyag állattartási hulladékból ATEV állati szerves maradékok feldolgozása Állati tápanyagok gyártása (Mars, Nestle, stb ) Trágya energia és tápanyagtartalma Mindkettő kellene a talajnak Tej és húsfeldolgozás szennyvize Anaerob energiatermelés metán Metánból villany gázmotor és dinamó Maradék komposztálása

64 Levegőszennyezés és csökkentése Tüzeléstől / közlekedéstől származó Szén por, SO2, NOx, CO, CO2 Folyékony szénhidrogén CH, CO, CO2 Gáz CO, CO2 CO2 emisszió csökkentése USA, Kína Ipari védelem Por ES porleválasztás pernye útépítés SO2 meszes mosás gipsz- építőanyag-

65

66 Talaj és növényzet a víztisztító A szint: A biológiai aktivitásban és humusztartalomban leggazdagabb szint. B szint: Csökkent biológiai aktivitás, csökkent humusztartalom jellemzi. C szint: az anyakőzet.

67 Talajerózió Talajeróziónak nevezik a csapadékvíz felszíni, ritkábban felszín alatti pusztító tevékenységét. Klasszikus értelemben a felszínen lefolyó csapadékvíz erózióját nevezték talajeróziónak. Az esőcseppek felszíni becsapódása (csepperózió), és a talajba szivárgó víz oldó hatása (oldásos erózió) is okoz eróziót, szerkezetrombolást, anyagveszteséget.

68 A talajerózió azokon a területeken pusztít elsősorban, ahol az ember kiirtotta az eredeti növénytakarót és ezáltal utat enged a víz és a szél pusztító hatásainak. A talajok pusztulásában az ember közvetlenül is részt vesz, amikor utakat, városokat, gyárakat épít. Az emberi tevékenység következtében évente mintegy 25 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön.

69 Talaj szennyezése és hatásai Növénytermesztés kapcsán Hulladékok elhelyezése kapcsán Biológiailag bonthat (bomló) szerves hulladék Inert szerves hulladék Inert szervetlen hulladék Lakossági szilárd hulladék feldolgozása kapcsán Hulladékok deponálása (ASA) miatt Hulladéklerakók csurgalékvizei (NH4, sók, vas(ii), huminvegyületek) Hígtrágya mértéktelen kihelyezése miatt

70 Lakossági vízigény és szennyvíztisztítás biztosítása Minimális vízigény 2-3 l/főxd Átlagos vízigény l/főxd Vízforrásaink: karsztvíz (Ca-Mg) gond az iparban rétegvíz Fe, Mn probléma lakosságnál parti szűrésű víz lehet igen jó! felszíni víz szerves anyag + fertőzésveszély Vezetékes vízellátás / közcsatornás szvgyűjtés Szvtisztítás: aerob biológia /anaerob iszaprothasztás Szilárd maradék komposztálása faanyaggal humusszá

71 Karsztjelenségek 4 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás

72 A felszín alatti vizeket a kőzetrétegekhez viszonyított mélységbeli helyzetük alapján osztályozzuk: talajnedvesség talajvíz rétegvíz résvíz (karsztvíz)

73 Szennyvíztisztítás az élővizek üzemesített módszereivel Öntisztulás az élővizekben oxigénlimitáció diffúzió Anaerob bomlás iszapüledékekben Üzemesített lakossági szennyvíztisztítás csak 100 éve Eleveniszapos - térben/időben ciklikusan szerves anyag immobilizálás + nitrifikáció denitrifikáció Biofilmes mindezek a biofilm különböző rétegeiben EU előírás 271/ % BOI eltávolítás 70 % nitrogén eltávolítás 90 % foszfor eltávolítás Iszaprothasztás iszapos megoldással Intenzifikált ipari szennyvíztisztítás granulált iszappal

74 Iparosított szennyvíztisztítás LEÉ g/fő*d Szv. Konc. mg/l ( 8 x LEÉ) Q 120 l/fő*d Befogadó határérték mg/l KOI < BOI <25 SS <35 TKN <55-10 TP 2 16 <10-0,7 TS 1 8 SO

75 A lakossági szennyvíztisztítás legfőbb feladatai: Minimális költséggel maximális Szerves anyag eltávolítás minimális iszaphozammal, vagy nélküle maximális belső energia visszanyeréssel minimális kezelőtérfogatban kritikus szerves szennyezőkkel egyetemben Nitrogéneltávolítás minimális oxigén felhasználással és térfogatban Foszfor eltávolítás lehetőleg biológiai úton szükség esetén kicsapatással Maradék iszap olcsó hasznosítása esetleges iszapszárítás komposztálás és mezőgazdasági hasznosítás energetikai hasznosítás

76 Szerves anyag eltávolítás Oldott finom kolloid SS durva lebegő Sztöchimetriai összetétel: C a O b H c N d P e S f Mineralizáció: CO 2, H 2 O, NH 4 +, PO 4 3- S 2- SO 4 2- MO-n keresztül (iszapon keresztül) MO H : 1 µm heterotróf Prokarióta osztódó(élő)/elhaló Nyálkás poliszaharid réteg bioprodukt Sejtmembrán Sejtközi állomány 80% fehérje Endo és exoenzim produkció Kolóniákban együttélés eleven iszap biofilm

77 Szennyvíztisztítási példa a környezetvédelmi igény fokozódására Egyes mikroorganizmus csoportok eltérő szaporodási, osztódási sebessége Heterotrofok fél-egy óra Autorof nitrifikálók több óra-egy nap Anammox fajok nap Az igények, vagy előírások szigorodása magával vonta a tisztítótérfogatok rohamos növekedését. Példa a Veszprémi szennyvíztisztítás térfogatigénye.

78 Üzemi példa Egy hazai lakossági eleveniszapos szennyvíztisztító medencetérfogatainak alakulása a nitrogéneltávolítási igény biztosítására Év Vízhozam Tiszt igény Medencetérfogat (m 3 /d) (m 3 ) szerves anyag eltávolítás ,,- + nitrif ,,- + -,,- +denitr. +P eltáv ugyanaz Továbbá az ülepítőtérfogatok rothasztótérfogat, iszapszárító tér, szárítógáz tisztító egységek, stb. A legutolsó kiépítés a következő ábrán látható: (A fedett létesítmény a szoláris iszapszárító.)

79

80 Napjaink biol. szennyvíztisztításának alapsémája: Q be anaerob anoxikus oxikus reaktorok utóülepíto Tisztított elfolyó belso recirkuláció iszaprecirkuláció η den = 100 (R i + R b ) / (1 + R i + R b ) (%) η den = 85,7 % fölösiszap Pitás Viktória Thury Péter Kárpáti Árpád (2007) Hazai szennyvíztelepeink denitrifikációs problémái a 10 mgtn/l határérték kielégítésénél. MASZESZ Hírcsatorna (nov.-dec.)

81

82

83

84

85

86 LEÉ ~ 400 kcal/főd (szerves anyag) Oxikus immobilizáció ~200 kcal/fő*d (szennyvíziszap) Anaerob iszaprothasztás ~100 kcal/fő*d Komposztálás ~50 kcal/fő*d CO 2 + H 2 O CO 2 + H 2 O CH 4 + CO 2 Már szennyvízből is energia ( Kcal/m 3 szv) Természetes szennyvíztisztításnál mindezek kombináltan - Csak a folyadékmozgatás az energiaigény (oldott és lebegő) Energiaveszteség ΔT vízmelegítés 45 kcal elektromos 55 kcal hő

87 Az egyes bioszférák kritikus szennyezése Levegő CFx, ózon, UV (erdőirtás- O2) Víz gyógyszermaradványok ivóvíz Talaj növényvédőszerek - élelmiszerek (biol. elsivatagosodás) elégtelen és helytelen táplálkozás Emberiség - Monopolizáció fegyverkezés, energiaipar, bankok, gyógyszeripar

88 Az energia nem a jelen bioszférájának a produktuma (kivéve alább az atomenergia) Tanulság: + energiával még sokáig fenntart a Föld Fosszilis monopolizált Egyebek: napfény szél, víz, geotermikus, atom - urán működik - monopolizált - hidrogén nem működik térenergia? nem működik Meg kell oldani a biztonságos energiaellátást! Ez az önök feladata a jövőben!

89 Megoldási út Nicola Tesla energia kicsatolásai Bizonyíték: HAARP program (monopolizált) Globális háborúk, biológiai hadviselés, népirtások Egyéb kockázatok a bioszférára: Ciklikus kozmikus találkozások (ezer évente kisebb ütközések, ritkábban nagyobbak, cunamik, vízözön) Gyakrabban kisbolygók gravitációs hatásai (vulkáni tevékenység)

90 Ezen túl nagy kultúrák kihalásának leggyakoribb oka eddig azonban többnyire az élelemhiány volt, amit maguk az emberek idéztek elő Folyamvölgyek Maya, Anchor, stb A jövőben ez sokféle okból várható

91 A bioszféra ezekkel együtt a mi egyetlen otthonunk! Jobban kellene vigyáznunk rá és magunkra is! Köszönöm a figyelmüket!

92

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt!

Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék. Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Az időbeli tájékozódási készség fejlesztését segítő játék Táblás társasjáték Tudd, hogy mikor mi történt! Készítette: Kovács Veronika, 2014. október A játék célja A 7. osztályban tanult földtörténet összefoglalása

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz

Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz Bidló Bidló András: András: A Kárpát-medence természeti földrajza Endogén és exogén dinamika Földtörténeti korok Kristálytan Ásványtan Kőzettan Kárpát-medence geológiai felépítése Tájföldrajz A világegyetem

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus)

Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Szennyvíztisztítás (szakmérnöki kurzus) Melicz Zoltán EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet melicz.zoltan@ejf.hu Tel.: 06-20-2676060 Vizsgakérdések 1. A csatornahálózat-szennyvíztisztítás-befogadó

Részletesebben

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása

Szennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

I. Egyszerű választás. 7 pont

I. Egyszerű választás. 7 pont A feladatokat készítette: Drávucz Lászlóné, Szolnok Lektorálta: 2012. április 21. Fülep Teofil, Miskolc Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 7 8. évfolyam 2011/2012. A csapat kódszáma:..

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása Környezetvédelem A szennyvíztisztítás célja Technológiai rendszerek 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása 2008/2009-as tanév, I. félév Horváth Balázs SZE MTK BGÉKI

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból * Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített

Részletesebben

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ]??? KÁR...... ÉN ÉLVEZTEM... A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége A MINDENT-AKUKÁBA RENDSZER A HULLADÉKOK SZELEKTÍV BEGYŰJTÉSE

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató

A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók

Részletesebben

Egyéb hozamfokozó eljárások. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Egyéb hozamfokozó eljárások. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Egyéb hozamfokozó eljárások Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Termőképesség Bruttó hozam 1 ha-ra vetített összes halmennyiség egy szezonban Kihelyezési tömeg A szezon elején a tóba kihelyezett halállomány

Részletesebben

Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek

Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek Ilcsik Csaba Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Innovációs munkacsoport KSZGYSZ 1992. az alapítás

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

AFöld felszínének mintegy kétharmadát

AFöld felszínének mintegy kétharmadát Miért van víz és levegõ a Földön? Sztromatolit, a fotoszintetizáló kékeszöld moszatok megkövesedett váza AFöld felszínének mintegy kétharmadát víz, óceán borítja, illetve a Naprendszerben különlegesnek

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISFÜZETE AZ ANAEROB ISZAPROTHASZTÁS UTÁN KELETKEZİ ISZAPVÍZ MINİSÉGE, ÉS ANNAK HATÁSA A TISZTÍTÁS FİÁGÁRA Írta: THURY PÉTER Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Pannon Egyetem Előadó: dr. Rasztovits Zsolt Edgár dr. Domokos Endre Thury Péter ELŐZMÉNYEK Környezetmérnöki Intézet

Részletesebben