Intézmény neve: Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény (HVÓBKI) Szervezeti és Működési Szabályzata. Szabályzat típusa:

Átírás

1 Intézmény neve: Szabályzat típusa: Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény (HVÓBKI) Szervezeti és működési szabályzat Intézmény címe: 3360 Heves Arany J. út 36/b. Intézmény OM-azonosítója: Intézmény fenntartója: Heves Város Önkormányzata 1

2 Tartalomjegyzék I. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere Az intézmény feladata A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szabályzat hatálya A szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézmény legfontosabb jellemzői Az intézmény alapadatai... 7 Költségvetési szerv alapadatai A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Alapító, fenntartó, irányító szerve:... 9 Alapító szerv neve, székhelye: A költségvetési szerv alaptevékenysége: Az intézmény szervezeti felépítése...11 Az intézmény szervezeti struktúrája Az intézmény vezetősége A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény vezetője Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre...17 Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás...18 Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: Az intézményvezető-helyettes Az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Alkalmazotti közösség Közalkalmazotti tanács A nevelőtestület Szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség vezetője Szülői szervezet...25 II. Működési szabályok A létesítmények használati rendje Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok Az intézmény munkarendje Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézményi dokumentumokkal kapcsolatos rendelkezések A kiadmányozás szabályai: Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A gyermekcsoportok naplója A gyermekek fejlődési naplója

3 8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Pedagógiai szakszolgálatok Pedagógiai Oktatási Központ Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal Általános iskola Bölcsőde Fenntartó Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók Alapítványi kuratórium A térség óvodái A történelmiegyházak szervezetei Egyéb szervezetekkel (rendőrség, tűzoltóság) Az ünnepek, megemlékezések rendje A gyermeki élet hagyományos ünnepei: A felnőtt közösség hagyományai Az intézmény hagyományai: Intézményi védő, óvó előírások A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése Teendők egyéb, rendkívüli események esetére Nyilatkozat tömegtájékoztató szerveknek A nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások Záró rendelkezés... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Mellékletek Munkaköri leírás minták...50 Bölcsődei dajka Kisgyermeknevelő Intézményvezető-helyettes Óvodapedagógus Dajka Óvodatitkár Pedagógiai asszisztens Panaszkezelési Szabályzata Gyermek és ifjúságvédelmi szabályzat Adat és iratkezelési Szabályzat 5. Honvédelmi Intézkedési Terv 3

4 I. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere 1. Az intézmény feladata Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a HVÓBKI nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 70. (2) bekezdés (b.) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot SZMSZ - fogadta el. 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza a HVÓBKI működésének szabályait, a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény ban foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ a költségvetési szerv helyi óvodai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ fontos szerepet tölt be a szervezeti kultúra fejlesztésében, az évtizedek alatt kialakult jó gyakorlat továbbvitelében. Az SZMSZ szerkesztésénél kiemelt szempont volt a szereplők jog előtti egyenlőségének biztosítása, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.) 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (EMMI r.) évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (Kt.) évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 4

5 2012. évi LXXXVI. Törvény a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.) évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Bölcsőde jogszabályi háttere: évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről 369/2013. (X.24.) Kormányrendelet a szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai szabályai, Módszertani levél (NRSZH, 2012.) 316/2012. (XI.13.) Kormányrendelet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 8/2000 (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásba vételéről. 257/2000 (XII. 26) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról. 37/2014. EMMI rendelet a közétkeztetésről. 5

6 1.2. A szabályzat hatálya Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: - az óvodánkba járó gyermekek közösségére, - a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, - a nevelőtestületre, - az intézményvezetőre, - a vezető helyettesre, - a nevelőmunkát segítőkre, - egyéb munkakörben dolgozókra. - az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: - A bölcsőde, óvoda területére - Az intézmény által szervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó bölcsődén, óvodán kívüli szervezett programokra. Az SZMSZ a nevelőtestületi elfogadást követő napon lép hatályba, és határozatlan időre szól A szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Tartalom: A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Nevelőtestület jogköre: A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési oktatási intézményben a nevelőtestület fogadja el, mely jogkörét nem ruházhatja át. Fenntartó jogköre: Az SZMSZ, a házirend, a pedagógiai program, azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A fenntartóra nem hárul többlet költség, ezért nem kell egyetértési jogát gyakorolni. 6

7 Szülők joga: A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A szülői szervezet, az SZMSZ elfogadásakor véleménynyilvánítással élhet. Nyilvánosság: Jelen szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá a fenntartó honlapján. A dokumentumokkal kapcsolatos felvilágosítást a vezetőtől lehet kérni. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete november 28. határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, gyermekére nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény legfontosabb jellemzői 2.1. Az intézmény alapadatai Heves Város Önkormányzatának képviselő-testülete a Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény költségvetési szervnek a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalommal, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2010. (XII.31). Korm. rendelet tartalmi követelményeinek megfelelő egységes szerkezetbe foglalt - Alapító Okiratát az alábbiak szerint hagyja jóvá. Költségvetési szerv alapadatai A költségvetési szerv neve: Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény Rövidített neve: HVÓBKI 002 A költségvetési szerv székhelye: Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény Arany János úti Tagóvoda Bölcsőde Tagintézmény Címe: 3360 Heves, Arany J. út 36/B. OM azonosító: Alapítás időpontja:

8 Az intézmény jogállása: önálló jogi személy A költségvetési szerv típusa: óvodai nevelés, bölcsődei nevelés Az alapító okirat: Kelte: június 01. Az intézmény törzskönyvi azonosító száma: A költségvetés végrehajtására szolgáló bankszámlaszám: OTP Bank RT Az intézmény adószáma: Az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának határozatszáma PH/3098-2/2016. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény Költségvetési szerv vezetőjére, foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony: A költségvetési szerv vezetőjét Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete 5 évre szóló határozott időre bízza meg a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. ( X. 8.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdése alapján. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosított évi XXXIII. törvény, valamint a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény szerint. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata: Hosszú bélyegző: Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény 3360 Heves, Arany János út 36/B. Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény Bankszámlaszám: OTP Bank RT Adószám: Körbélyegző: Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény, 3360 Heves, Arany J. út 36/B. Az intézmény tagintézményei, telephelyei: 004 HVÓBKI Csoda-Vár Tagóvoda 3360 Heves, Alkotmány út HVÓBKI Kerekerdő Tagóvoda 3360 Heves, Gyöngyösi út HVÓBKI Bölcsőde Tagintézmény 3360 Heves, Arany J. út 36/B. 8

9 Az intézmény alaptevékenysége: A gyermekek nevelése hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig. A bölcsőde tagintézmény feladata székhelyén, hogy az egészséges, 20 hetes kortól, a 3. életévét, indokolt esetben a 4. életévét betöltött gyermekek nappali elhelyezését, szakszerű gondozását, nevelését biztosítsa. Az intézmény működési köre: Az intézmény alapfeladatait a székhelyén és a telephelyeken, Heves közigazgatási területén, állandó vagy ideiglenes bejelentkezéssel rendelkező gyermekek tekintetében látja el, de szabad kapacitása terhére, a hevesi járás településeiről is felvehet gyermekeket A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény önállóan működő költségvetési szerv. A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervet harmadik személyekkel szemben egy személyben önállóan képviseli. A gazdasági kötelezettségvállalás az erre vonatkozó jogviszonyok, valamint a költségvetési szerv és a Heves Város Önkormányzata által megkötött, a Képviselő-testület által jóváhagyott megállapodás alapján történik. Előirányzata feletti rendelkezési jogosultsága a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet szerint történik. A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségek az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kerülnek meghatározásra. A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az önkormányzat képviselőtestületének mindenkori a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelete szerint jogosult gyakorolni Alapító, fenntartó, irányító szerve: Alapító szerv neve, székhelye: Heves Város Önkormányzatának képviselő testülete Székhelye: 3360 Heves, Erzsébet tér 2. Fenntartó szerv neve, székhelye: Hevesi Város Önkormányzata Székhelye: 3360 Heves, Erzsébet tér 2. Irányító szerv neve, székhelye: Heves Város Képviselő- Testülete 9

10 Székhelye: 3360 Heves, Erzsébet tér A költségvetési szerv alaptevékenysége: Szakágazati besorolás: óvodai nevelés A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 6. pontja és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 8. (1) bekezdésében foglaltak alapján az óvodai neveléssel és a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok ellátása. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 8. pontja és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 94. (3) bekezdésének a) pontja alapján a települési önkormányzat, amelynek területén tízezernél több állandó lakos él bölcsődét köteles működtetni. Szakmai alaptevékenységek, kormányzati funkció szerinti megjelölése: Száma Tevékenység megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekek napközbeni ellátása Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében 10

11 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám és az engedélyezett dolgozói létszám: Tagintézmény neve Csoportok száma Felvehető maximális gyermek/ Engedélyezett dolgozói létszám tanuló létszám Bölcsőde Tagintézmény Kerekerdő Tagóvoda Csoda - Vár Tagóvoda Arany János úti Tagóvoda Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: A köznevelési intézményvállalkozási tevékenységet nem folytathat. 3. Az intézmény szervezeti felépítése A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és a szülők is. A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák. A foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként az irányító szerv által kiadott Képviselő testületi határozat adja meg. 11

12 Beosztások Intézményvezető Tagintézmény-vezető Óvodapedagógus Óvodai dajka Pedagógiai asszisztens Óvodatitkár Gyermek és kisgyermeknevelő Bölcsődei dajka A munkakörben foglalkoztatott létszám 1 fő 4 fő 32 fő (tartalmazza a tagintézményvezetőket) 19 fő 5 fő 1 fő 7 fő (tartalmazza a tagintézmény-vezetőt) 3 fő Megjegyzés (munkaidőre való hivatkozás) Teljes munkaidős Teljes munkaidős Teljes munkaidős Teljes munkaidős Teljes munkaidős Teljes munkaidős Teljes munkaidős Teljes munkaidős Teljes munkaidős Az intézmény szervezeti struktúrája Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza. Az intézményt az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az intézmény két fő szervezeti egységből áll, - óvoda és bölcsőde - melyet az intézményvezető egyszemélyi felelősként vezet. A bölcsődei és az óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállók, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai előírások alapján látják el. A bölcsőde szakmai önállóságáért a szakmai irányítással megbízott tagintézmény-vezető felel. A bölcsődei szabályzást külön fejezet tartalmazza. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezető az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg. 12

13 Intézményen belül megtalálható: alá- és fölérendeltség Int. vezető Int.vez.helyettes Tagint.vezető Nevelőtestület Szakmai munkaközösség Nevelő-oktató munkát segítők, Óvodatitkár Egyéb foglalkoztatottak - azonos szinten belül mellérendeltség Intézményve zető Szülői szervezet Vezetőhelyettes ek,tagint.vezet szakmai munkaközösség vezetője óvodatitkár Pedagógusok Kigyermeknev technikai alkalmazottak pedagógiai munkát segítők szakmai munkaközösség tagjai 3.1. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. 13

14 Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető helyettesek, Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Reggel 6.30 órától 7 óráig, illetve a 17 órától 17,30 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való helyettesítésének rendje a következő: A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Intézményvezető Bölcsődei tagintézmény-vezető Tagintézmény vezetők A helyettesítő megnevezése Arany János úti Tagóvoda vezető Csoda-vár Tagóvoda vezető mindenkori rangidős magasabb fokozatban lévő óvodapedagógus 3.2. Az intézmény vezetője Az intézményvezető a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős: - Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, - Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért, - Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - Felel a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, 14

15 - A pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, - A nemzeti ünnepek méltó megszervezéséért, - A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - A nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - A munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért, - A gyermekbalesetek megelőzéséért, - A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - A rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltétel biztosításáért, - a KIR személyi nyilvántartás-adatszolgáltatás hitelességéért, - a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, - A pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért - az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, - A szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján, A költségvetési szerv vezetője felel: - a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, - a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, - a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért, - az intézményi selejtezés, leltározás megszervezéséért, - a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért, - az intézményi számviteli rendért, Az intézményvezető feladata: - a nevelőtestületi értekezletek előkészítése, - a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, - a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, 15

16 - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezettel való együttműködés - a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, - az intézmény működésével kapcsolatban döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe, - rendkívüli szünet elrendelése a fenntartó egyidejű értesítése mellett, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok), - a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, - az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, - a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, - a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása, - az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása, Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend: Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti. Távollétében elsőként, az Arany János úti Tagóvodában lévő vezető-helyettes. Az vezetőhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az vezető-helyettesekre, tagintézmény-vezetőkre vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve a vezető-helyettesek felhatalmazását. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó 16

17 megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott, A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat: - A tagóvoda-vezetők számára a felvételi ügyekben való döntést, - az intézményvezető helyettes, tagóvoda-vezetők számára a munkarend, csoportbeosztás készítésével kapcsolatos döntések jogát, a szülői kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát. Kivételt képez az óvodai ellátás alóli felmentés engedélyezése. - a helyettesek, tagintézmény-vezetők számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az tagintézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, - alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: - a vezető- helyettesek, - a tagintézmény-vezetők 17

18 Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az óvoda magasabb vezetői, a vezetők közötti feladatmegosztás A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának( Belső Ellenőrzési Szabályzat és munkaterv) részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A vezető helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az intézményvezető külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek A jogszabályi változásoknak megfelelően elkészült az intézményre vonatkozóan az Adatvédelmi- és iratkezelési szabályzat. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: Az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatai nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. Szabályzatunk célja, az adatkezelésben érintettet személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult 18

19 személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. Az adatvédelmi szabályzat az SZMSZ mellékletében megtalálható Az intézményvezető-helyettes A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Vezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők feladatés hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. A helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény vezetőjével egyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő helyettes hatáskörébe tartozik. Különleges felelőssége - Az intézményvezető távollétében korlátozott jogkörben teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. - A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. - Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. - Az óvoda kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik. Az intézményvezető-helyettes felelős: - a tanügyi nyilvántartások jogszabályban, továbbá intézményi szabályzatban rögzített vezetéséért, - az óvodai törzskönyv vezetéséért, - a helyettesítések megszervezéséért, - az elrendelt órák, helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, - a szülői szervezet működésének segítéséért, - szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért, - a HACCP-rendszer működtetéséért, - a belső továbbképzések megszervezéséért, - az alkalmazotti értekezletek előkészítéséért, 19

20 Az intézményvezető-helyettes feladatai: - az intézményvezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában, szükség szerint végzi az új felvételeket, előjegyzéseket, ellenőrzi az ingyenesen étkezők határozatait, elkészíti a munkaügyi statisztikákat, szakmai fórumokon, hivatalos rendezvényeken képviseli az óvodát, gyakornok, pályakezdő, újonnan belépő pedagógus szakmai munkáját segíti, a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal, javaslatot tesz a kitüntetésekre, Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési feladatai: - csoportellenőrzéseket végez az éves munkatervben foglaltak szerint, - ellenőrzi a mulasztási naplók, csoportnaplók vezetését, - ellenőrzi a reszortfelelősök munkáját, - ellenőrzi a HACCP-előírásoknak megfelelő munkavégzést, - ellenőrzi az intézményi szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelő munkavégzést, Beszámolási kötelezettsége kiterjed: - az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, - a belső ellenőrzések, az önértékelés, minősítések tapasztalataira, - az intézményt érintő, megoldandó problémák jelzésére, Az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban adott megbízás alapján történik, a magasabb fokozatban lévő pedagógusnak. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott, A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 20

21 3.4. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog: a döntési jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha a jogosultak ténylegesen egyetértenek. Döntési jog: kizárólagos intézkedési jog, melyet jogszabályok biztosítanak Közalkalmazotti tanács Jogosítványaikat, feladataikat az óvoda közalkalmazotti szabályzata tartalmazza A nevelőtestület A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja. A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 21

22 A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt a, valamint a EMMI R a határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: - a pedagógiai program elfogadása - az SZMSZ és a házirend elfogadása - a nevelési év munkatervének elfogadása - átfogó értékelések és beszámolók elfogadása - továbbképzési program elfogadása - az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése - a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása - jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - a pedagógusok külön megbízásának elosztása során - a vezető helyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését. Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja - a pedagógiai program, - az SZMSZ, 22

23 - a házirend, - a munkaterv, - az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető, tagintézmény-vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: - a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét - a jelenlévők számát - az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét - a meghívottak nevét - a jelenlévők hozzászólását - a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását - a határozat elfogadásának szavazási arányát A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át. 23

24 3.7. Szakmai munkaközösség Az intézmény pedagógusai legalább öt pedagógus kezdeményezésére elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség jogosítványait, feladatait a Nkt., az EMMI R., továbbá jelen Szabályzat határozza meg. A szakmai munkaközösség dönt: - működési rendjéről, munkaprogramjáról - szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről A szakmai munkaközösség véleményezi: - a pedagógiai programot - a továbbképzési programot - a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását - szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét - a vezetői pályázat szakmai programját A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat: - az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez - a pedagógusok minősítő eljárásának lebonyolításához - a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához - a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához - a pedagógusok szakmai munkájának támogatásához - a nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez A munkaközösség feladatai a pedagógusok munkájának segítésében: - a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység - módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, közzététele a testületben - módszertani értekezletetek és gyakorlati napok szervezése - a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása - a munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása - pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása - a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása 24

25 A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával A szakmai munkaközösség vezetője Tevékenységét a munkaközösség véleményének kikérésével az óvodavezető írásos megbízása alapján végzi. Felelős: - a szakmai munkaközösség önálló, felelős vezetéséért - a munkaközösség működési tervének elkészítéséért - a működéshez szükséges feltételek biztosításáért - az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzéséért - az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzétételéért - a pedagógiai munka színvonalának megőrzéséért, emeléséért - a munkaközösség éves munkájáról szóló értékelés elkészítéséért Kapcsolattartás rendje: - Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről - Írásos beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról Szülői szervezet A szülők a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza. A szülői szervezet elnökével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. Az óvoda a szülői szervezet képviselőinek értekezletet hív össze, vagy a szülői szervezet elnökét/képviselőjét meghívja a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának 25

26 tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda SZMSZ-e a szülői szervezet részére véleményezési, tanácskozói jogot biztosít. A meghívás a napirend írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői szervezet képviselőit legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezete képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. Az óvodás gyermek fejlődéséről, magatartásában, érzelmi életében bekövetkezett változásokról való tájékoztatás a csoportos óvodapedagógus, adott esetben az óvodavezető feladata és kötelessége. A szülői szervezet - figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét - bármely, gyermekeket érintő kérdésben tájékoztatást kérhet - képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában - nevelőtestületi értekezlet összehívását kezdeményezheti A szülői szervezet véleményezési jogot gyakorol: - a pedagógiai program elfogadásakor - az SZMSZ elfogadásakor - a házirend elfogadásakor - a munkaterv elfogadásakor (a nevelési év rendjének meghatározásában) - az adatkezelési szabályzat elfogadásakor - a fakultatív hit- és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában - a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában - az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában - a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módjának meghatározásában - a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend nyilvánosságával kapcsolatosan - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. a szükséges ruházati felszerelésekkel kapcsolatosan) - a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok összeghatárának megállapításakor 26

27 - vezetői pályázatnál - az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan A szülői szervezet véleményezési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. A szülői szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a soron következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik. Gyermekek közössége A gyermekek jogait és kötelességeit az intézmény Házirendje tartalmazza. II. Működési szabályok 4. A létesítmények használati rendje - Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezéseit megóvja, mindennapi munkájával a gyerekeket is erre nevelje. - Az épület/ek/ lépcsőházának, folyosóinak, foglalkozási termeinek, azok dekorációinak megóvása a helyileg odatartozó óvónőknek, és minden pedagógusnak a feladata. - Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozóknak meg kell térítenie. Az intézményvezető, a tagintézmény- vezető feladata a kár felmérése és a kártérítés részleteinek a szülővel, gondviselővel történő tisztázása az érvényben lévő szabályok szerint. - A leltár-íven szereplő szemléltetőeszközökért az óvónő, a nevelő-oktató munkát segítő teljes anyagi felelősséggel tartozik elszámolni. - Az épületeket a takarítás befejezése után, általában 18 órakor be kell zárni. Zárás előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról, az épületek rendeltetésszerű külső biztosításáról. Ennek felelőse az épületet záró személy. Az épületek és az udvar teljes körű zárása egy időben történik. (Rendezvények alkalmával az udvar zárása később is történhet). 27

28 - Az intézmény épületébe érkező személyeket minden dolgozó köteles udvariasan fogadni. A gyermekek, a tanulók az intézmény épületét foglalkozási, tanulási időben csak az intézmény valamelyik vezetőjének engedélyével hagyhatják el. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyba az intézménnyel: Nem kell az intézményben tartózkodáshoz engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek, ha gyermekéért érkezik, vagy szülői értekezletre, egyéni konzultációkra jön - a meghívottaknak az intézmény rendezvényeire érkezéskor. Az intézménybe érkező külső személyeknek be kell jelentkeznie, közölve jövetele célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A vendéget fel kell kísérni a keresett személyhez. A fenntartó képviselőit, a szak- és szakmai szolgáltatóktól érkezőket, más hivatalos személyeket az intézményvezető fogadja. A foglalkozások, egyéb tevékenységek látogatására külső személynek a vezető adhat engedélyt. 5. Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok 5.1. Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Intézményvezető: Tartózkodási helye: Heves HVÓBKI Arany János Úti Tagóvoda Óvoda Heti munkaideje: 40 óra kötelező óraszáma heti: 8 óra A vezető egy műszakban tartózkodik az intézményben 8-16-ig, de végezheti munkáját ettől eltérő munkarendben is (értekezletek, továbbképzés, ügyintézés, vásárlás, az óvoda képviselete stb.) A vezető kötelező óraszámának letöltése a Mókus csoportban történik. Intézményvezető helyettes: Tartózkodási helye: Heves HVÓBKI Arany János Úti Tagóvoda Óvoda Heves HVÓBKI Csodavár Úti Tagóvoda Óvoda Heti munkaideje: 40 óra. Kötelező óraszáma: 24 óra 28

29 A vezető helyettes kötelező óraszámának részleteit a munkarend, munkaidő beosztása tartalmazza. Az óvoda nyitva tartása idején belül reggel 8 és délután 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodni. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A pedagógusok munkarendje: Az óvodában dolgozó óvodapedagógus heti teljes munkaideje (40 óra), amely a kötelező órából (32 óra) valamint a gyermekekkel összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből (felkészülési idő) áll. Mesterpedagógus kötelező óraszáma: 25 óra, illetve a hét egy munkanapján az Oktatási Hivatal által szervezett munkavégzésben vesz részt. Az óvónők munkaideje reggel 6,30-16,30 óráig tart, délelőttös és délutános munkarendben. A kötelező óraszámon felüli nevelőmunkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, illetve a kijelölést a vezető adja. A helyettesítési rendet az intézményvezető hagyja jóvá, melyet a vezető helyettes készít el. Az alapelv: az egy csoportban dolgozó óvónők helyettesítik egymást. Indokolt esetben ettől el lehet térni. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkarendje: A nevelőmunkát segítő alkalmazottak, dajkák munkarendjét, a távollévők helyettesítése rendjét a vezető helyettes állapítja meg, az óvodavezető jóváhagyásával. Dajkák munkarendje: délelőttös dajka: 6-14,20 óráig délutános dajka: ,50 heti váltásban Az egyes tervezési időszakok feladatait a csoport óvónői rendszeresen megbeszélik a csoporthoz beosztott dajkával. Elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő, jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Pedagógiai asszisztens: 8 16 óráig A pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse az óvodapedagógusok munkáját. 29