A középszintű érettségi vizsga nyilvános dokumentumai

Átírás

1 A középszintű érettségi vizsga nyilvános dokumentumai MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI TÉMÁK MAGYAR IRODALOMBÓL 2018/2019. TANÉV Művek a magyar irodalomból I. kötelező szerzők: 6 1. Témakör: PETŐFI SÁNDOR Tétel: Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete 2. Témakör: ARANY JÁNOS Tétel: Arany János balladaköltészete 3. Témakör: ADY ENDRE Tétel: Ady Endre Új versek című kötete 4. Témakör: BABITS MIHÁLY Tétel: Babits Mihály Jónás könyve című művének elemző bemutatása 5. Témakör: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Tétel: Kosztolányi Dezső: Édes Anna 6. Témakör: JÓZSEF ATTILA Tétel: József Attila szerelmi költészete Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők: 6 7. Témakör: BALASSI BÁLINT Tétel: A reneszánsz világlátás Balassi Bálint költészetében 8. Témakör: CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY Tétel: A felvilágosodás eszméi Csokonai Vitéz Mihály lírájában 9. Témakör: MÓRICZ ZSIGMOND Tétel: Móricz Zsigmond novellisztikája 10. Témakör: RADNÓTI MIKLÓS Tétel: Az újklasszicizmus Radnóti Miklós költészetében 11. Témakör: DÉRY TIBOR Tétel: A kiszolgáltatottság megjelenítése a magyar irodalomban 12. Témakör: ÖRKÉNY ISTVÁN Tétel: Az abszurd dráma Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők: Témakör: KORTÁRS SZERZŐK Tétel: Varró Dániel stílusidéző költészete Művek a világirodalomból: Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL Tétel: Shakespeare és az angol reneszánsz dráma 15. Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL Tétel: Az orosz epika a XIX. század második felében 16. Témakör: MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL Tétel: A modern kisepika sajátosságai Színház és dráma: Témakör: SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA Tétel: Katona József: Bánk bán 18. Témakör: SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA Tétel: Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei: Témakör: AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI Tétel: Megfilmesített irodalom: Kertész Imre: Sorstalanság

2 Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom:1 20. Témakör: REGIONÁLIS KULTÚRA Tétel: Zrínyi Miklós ÉRETTSÉGI TÉMÁK MAGYAR NYELVBŐL 2018/2019. TANÉV Témakör: KOMMUNIKÁCIÓ 1. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói 2. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei 3. Kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés 4. Tömegkommunikáció Témakör: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai 6. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása 7. A nyelvtörténet forrásai, kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek Témakör: EMBER ÉS NYELVHASZNÁLAT 8. A nyelv mint jelrendszer 9. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra 10. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek Témakör: A NYELVI SZINTEK 11. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere, a hangtörvények 12. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata 13. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezet alkotásában 14. A mondat szerkezete és modalitása Témakör: A SZÖVEG 15. A szövegösszetartó erő 16. A továbbtanuláshoz illetve a munka világában szükséges szövegtípusok Témakör: A RETORIKA ALAPJAI 17. Az érvelés fajtái és módszerei 18. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedési kritériumai Témakör: STÍLUS ÉS JELENTÉS 19. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése 20. A társalgási stílus ismérvei

3 TÖRTÉNELEM I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi-és gazdasági ismeretek 1. A földrajzi felfedezések és hatásuk 2. A magyar királyság gazdasága a XIV-XV. században 3. Kádár korszak 4. Pénzpiac II. III. IV. Népesség, település, életmód 5. A középkori városok és a céhes ipar 6. Demográfiai, etnikai viszonyok és társadalom a XVIII. századi Magyarországon 7. Az első és második ipari forradalom és következményei Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek 8. A görög polisz és polgárai 9. A római köztársaság válsága (Kr.e.II-I. század) 10. Európai Unió 11. Széchenyi István és a reformkori társadalom Politikai berendezkedések a modern korban 12. Polgári forradalom Magyarországon 1848-ban 13. A dualista állam közvetlen előzményei és eseményei V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 15. Az Erdélyi Fejedelemség születése, sajátos etnikai és vallási helyzete 16. Géza fejedelemsége, István állam- és egyházszervező tevékenysége 17. Magyarország a két világháború között 18. A rendszerváltoztatás Magyarországon VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 19. Hunyadi Mátyás és kora 20. Az első világháború jellege és jellemzői 21. Magyarország részvétele a második világháborúban 22. A kétpólusú világ. Az ENSZ létrejötte és működése

4 IDEGEN NYELV 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, TV, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, ill. külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

5 10. Gazdaság Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)

6 INFORMATIKA Az információs társadalom: 1. A kommunikáció általános modellje 2. Az informatika fejlődéstörténete 3. A modern információs társadalom jellemzői 4. Informatika és etika 5. Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek-hardver: 6. Analóg és digitális jelek 7. Az adat és az adatmennyiség 8. Bináris szám- és karakterábrázolás, bináris kép-, szín- és hangkódolás 9. Neumann elvű számítógépek 10. Személyi számítógép részei és jellemzőik. Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer interfészek, ház, tápegység, alaplap. 11. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 12. Számítógép hálózatok Informatikai alapismeretek-szoftver 13. Az operációs rendszerek fajtái, részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 14. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése 15. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 16. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 17. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 18. Szoftver és hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás 19. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Komunikáció az interneten 20. Elektronikus levelezési rendszer használata 21. Állományok átvitele 22. WWW 23. Keresőrendszerek 24. Távoli adatbázisok használata Könyvtárhasználat: 25. Könyvtár fogalma, típusai 26. Könyvtár felépítése (zárt raktár, szabad polcos rendszer, multimédia övezet), katalógusok 27. Könyvtári számítógépes rendszer, számítógépes katalógus, adatbázisok 28. Dokumentumok (nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok) 29. Közhasznú információs források pl. telefonkönyv, menetrend, térkép, szótár)

7 Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponensű anyagi rendszerek 7. Többkomponensű rendszerek 8. Kémiai átalakulások 9. Termokémia 10. Reakciókinetika 11. Egyensúly 12. A kémiai reakciók típusai 13. Elektrokémia Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek és vegyületeik Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szerves vegyületek 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás KÉMA A. feladat témakörei

8 Keményítő kimutatása hamisított tejfölben B. feladat elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai káliumjodidos jódoldat, valódi és liszttel hamisított tejföl 2 db főzőpohár, cseppentő, törlőrongy védőszemüveg gumikesztyű A főzőpoharakban valódi és hamisított tejföl van előkészítve. Cseppentsen mindegyikre néhány csepp káliumjodidos jódoldatot és figyelje a változást! Hány esetben tapasztalt színváltozást? Milyen színváltozást tapasztalt? Miért? Folyékony szerves vegyületek oxigéntartalmának kimutatása jóddal toluol, etil-alkohol, dietil-éter, jódkristály három darab kémcső, csipesz, törlőrongy,, Három kémcsőbe tegyen egy-két jódkristályt, majd az elsőhöz öntsön kevés toluolt, a másodikhoz etil-alkoholt, a harmadikhoz dietil-étert. Melyik kémcsőben tapasztalt oldódást? Milyen színváltozásokat észlelt? Mire következtet a színváltozásból? Fehérje kicsapódásának vizsgálata higított tojásfehérje oldat, réz-szulfát oldat, nátrium-hidroxid oldat három darab kémcső, három darab cseppentő, borszeszégő, gyufa, kémcsőfogó, törlőrongy,

9 Három kémcsőbe töltsön egy-egy ujjnyi tojásfehérje oldatot. Csepegtessen az egyikbe réz-szulfát oldatot, a másodikba nátrium-hidroxid oldatot, a harmadikat pedig óvatosan melegítse. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Kísérletek keményítővel keményítő, desztillált víz, burgonyaszelet, liszt, kálium-jodidos jódoldat két darab óraüveg, két darab kémcső, kémcsőfogó, vegyszeres kanál, borszeszégő, gyufa, cseppentő, törlőrongy, Fél kémcsőnyi vízbe tegyen egy vegyszeres-kanálnyi keményítőt, és rázza össze a vízzel. Ezután forralja az oldatot 1-2 percig. Egy-egy óraüvegre tegyen burgonyaszeletet és kevés lisztet, valamint az előző kísérletben készült keményítőoldatból néhány cseppet tegyen fél kémcsőnyi vízbe. Mindhárom mintára cseppentsen 2-3 csepp jódoldatot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Fehérjék kimutatása higított tojásfehérje oldat, tömény salétromsav, nátrium-hidroxid oldat, híg réz-szulfát oldat két darab kémcső, cseppentő, kémcsőfogó, törlőrongy, Két kémcsőbe öntsön kevés higított tojásfehérje oldatot! Az elsőhöz csepegtessen tömény salétromsavat, a másikhoz öntsön kevés nátrium-hidroxid oldatot, majd csepegtessen hozzá 1-2 csepp réz-szulfát oldatot! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? (A salétromsavas kísérletet csak elméletben végezze el!) Kísérletek szőlőcukorral szőlőcukor, desztillált víz, univerzál indikátorpapír, ezüst-nitrát oldat, ammóniaoldat két darab kémcső,

10 vegyszeres kanál, cseppentő, borszeszégő, gyufa, törlőrongy, Fél kémcsőnyi vízbe tegyen vegyszeres kanálnyi szőlőcukrot. Rázza össze a kémcső tartalmát, majd univerzál indikátorpapírral vizsgálja meg a vizes oldat kémhatását. A másik kémcsövet töltse félig ezüst-nitrát oldattal, majd csepegtessen hozzá annyi ammóniaoldatot, hogy a kiváló barnás csapadék éppen feloldódjon. A kapott oldatba tegyen vegyszeres kanálnyi szőlőcukrot. Rázza össze a kémcső tartalmát, és melegítse a kémcső alját! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Kísérletek etil-alkohollal etil-alkohol, desztillált víz, benzin, jód univerzál indikátorpapír három darab kémcső, vegyszeres kanál, Három kémcsőbe öntsön kevés etil-alkoholt. Az elsőhöz öntsön kevés desztillált vizet, a másodikhoz benzint, a harmadikba dobjon egy jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát. Ezután vizsgálja meg az alkohol vizes oldatának kémhatását univerzál indikátorral. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Szénhidrátok beazonosítása ezüst-nitrát oldat, ammóniaoldat, szőlőcukor, répacukor két darab kémcső, vegyszeres kanál, kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, védőszemüveg, A tálcán lévő sorszámozott kémcsövekben szőlőcukor illetve répacukor van, melyeket az alábbi módon kell beazonosítania.

11 Az egyik kémcsövet öntsön 1 ujjnyi ezüst-nitrát oldattal, majd csepegtessen hozzá annyi ammóniaoldatot, hogy a kiváló barnás csapadék éppen feloldódjon. A kapott oldatba tegyen vegyszeres kanálnyit az egyik cukorból és melegítse a kémcső alját. Ezután ismételje meg a kísérletet a másik cukorral. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Sók vizes oldatának kémhatása répacukor, ammónium-klorid, nátrium-karbonát porok univerzál indikátor, fenoftalein oldat, desztillált víz három darab kémcső, vegyszeres kanál, kémcsőfogó, borszeszégő, gyufa, A kísérleti tálcán lévő sorszámozott óraüvegeken három fehér port talál. Ezek: cukor, ammóniumklorid, ill. nátrium-karbonát valamilyen sorrendben. Mind a három anyagból készítsen vizes oldatot! Vizsgálja meg kémhatásukat! Magyarázza a tapasztalatokat! Az oldódás folyamatának hőváltozása nátrium-hidroxid, ammónium-klorid, desztillált víz két darab főzőpohár, két darab vegyszeres kanál, két darab hőmérő, Két főzőpohárba töltse félig szobahőmérsékletű desztillált vízzel, majd az egyikhez adjon egy vegyszeres kanálnyi nátrium-hidroxidot, a másikhoz ugyanennyi ammónium-kloridot. Az oldódás befejeztével mérje meg az oldatok hőmérsékletét! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Kockacukor égése kockacukor, cigarettahamu porcelántál, csipesz, borszeszégő,

12 gyufa, Egy kockacukor egyik sarkát fogja meg csipesszel és próbálja meggyújtani borszeszégő lángjában. Ezután a kockacukor másik sarkát mártsa cigarettahamuba, majd ismét tartsa a láng fölé. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Fémek redukáló-képességének vizsgálata rézforgács, vaspor, híg sósav oldat két darab főzőpohár, csipesz, két darab vegyszereskanál, mérőhenger, A tálcán két kis főzőpohárban réz- illetve vaspor található. A rendelkezésre álló híg sósav segítségével döntse el, hogy melyik főzőpohárban melyik fém van! Ismertesse a kísérletek eredményeit, és magyarázza meg a látottakat! Adja meg a végbemenő folyamat reakcióegyenletét is! Sósav reakciói reagens sósav oldat, ezüst-nitrát oldat, fenoftalein oldat, nátrium-hidroxid oldat, magnézium forgács három darab kémcső, vegyszereskanál, Mindhárom kémcsőbe öntsön néhány ujjnyi reagens sósavat. Ezután az egyikhez öntsön kevés ezüstnitrát oldatot, a másikhoz fenolftaleines nátrium-hidroxid oldatot, a harmadikba tegyen kevés magnézium forgácsot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Gázfejlődéssel járó reakciók cink (darabos), mészkő (darabos), reagens sósav oldat két darab kémcső, 2 darab vegyszeres kanál,

13 Az egyik kémcsőbe tegyen cink darabkát, a másikba kevés mészkövet. Mindkettőre öntsön kevés sósav oldatot. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Kalcium reakciója vízzel kalcium (darabos), desztillált víz, fenolftalein oldat kémcső, csipesz, cseppentő, Egy kémcsövet töltsön meg egyharmadáig desztillált vízzel, és adjon hozzá 2-3 csepp fenolftalein oldatot. Ezután dobjon a vízbe borsószem nagyságú kalcium darabkát. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Sósav reakciója fémekkel rézforgács, alumíniumpor, reagens sósav oldat 2 db kémcső, kémcsőfogó, 2 darab vegyszeres kanál, Öntsön a két darab kémcsőbe kb. 2 cm 3 reagens sósav oldatot. Tegyen az egyikbe kevés rézforgácsot, a másikba pedig alumíniumport. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Kísérletek jóddal jódkristály, benzin, etil-alkohol három darab kémcső, kémcsőfogó, főzőpohár, borszeszégő, gyufa, csipesz, vattapamacs,

14 A három kémcső mindegyikébe tegyen egy-két jódkristályt. Az első kémcső nyílását vattával fedje be, és melegítse enyhén a kémcső alját. A másik kémcsőbe öntsön kevés benzint, a harmadikba kevés alkoholt. Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Oldódási viszonyok vizsgálata káliumjodidos jód-oldat, benzin egy darab kémcső, Öntsön a kémcsőbe káliumjodidos jód-oldatot, majd adjon hozzá kb. 2 cm 3 benzint. Rázza össze a kémcső tartalmát, majd várjon egy-két percig! Milyen változásokat tapasztalt a kémcsövekben? Mire következtet a változásokból? Sósav, szóda-oldat és meszes víz azonosítása kalcium-klorid-oldat (0,1 mol/dm 3 ), ph papír (universal) kémcsőállvány 3 számozott folyadéküveg oldatokkal 3 számozott, üres, 25 cm 3 -es főzőpohár fémcsipesz védőszemüveg gumikesztyű Számozott folyadéküvegekben, ismeretlen sorrendben, 0,1 mol/dm3-es sósav, 0,1mol/dm3-es szódaoldat és meszes víz van. Az oldatokból öntsön kétujjnyit a számozott főzőpoharakba, majd ph-papír-, illetve reagens segítségével állapítsa meg, melyik kémcsőben melyik oldat van! Válaszát reakcióegyenletek felírásával is indokolja! Sósav és nátrium-hidroxid- oldat azonosítása sósav oldat, nátrium-hidroxid oldat, mészkő (darabos), desztillált víz két darab kémcső, kémcsőfogó, vegyszeres kanál, cseppentő, indikátorok: univerzál, fenoftalein oldat

15 Két kémcső közül az egyikben sósav, a másikban nátrium-hidroxid- oldat található. Mészkő segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Értelmezze a változásokat és írja fel a végbemenő folyamat reakcióegyenletét! Indikátorpapír segítségével vizsgálja meg az oldatok kémhatását!

16 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata 2. Newton törvényei 3. A merev test egyensúlya 4. A harmonikus rezgőmozgás 5. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 6. A hőtágulás jelensége 7. Gázok állapotváltozásai 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 9. Az elektromos mező 10. Egyenáram 11. Időben állandó mágneses mező 12. Időben változó mágneses mező 13. A fénytörés jelensége 14. Geometriai optika 15. A modern fizika születése. 16. Az atommag összetétele 17. A radioaktivitás 18. A maghasadás 19. A gravitációs mező 20. Csillagászat FIZIKA Témakörök

17 Kísérletek és eszközök Egyenes vonalú mozgások Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag. Rögzítse a Mikola-csövet a befogó segítségével az állványhoz, és állítsa pl. 20 -os dőlésszögre! Figyelje meg a buborék mozgását, amint az a csőben mozog! A stopperóra és a mérőszalag segítségével mérje meg, hogy mekkora utat tesz meg a buborék egy előre meghatározott időtartam (pl. 3 s) alatt! Ismételje meg a mérést még kétszer, és minden alkalommal jegyezze fel az eredményt! Utána mérje meg azt, hogy mennyi idő alatt tesz meg a buborék egy előre meghatározott utat (pl. 40 cm-t)! Ezt a mérést is ismételje meg még kétszer, eredményeit jegyezze fel! Utána növelje meg a Mikola-cső dőlésének szögét 45 osra és az új elrendezésben ismét mérje meg háromszor, hogy adott idő alatt mennyit mozdul el a buborék, vagy azt, hogy adott távolságot mennyi idő alatt tesz meg! Munka, mechanikai energia Lejtőn leguruló kiskocsi segítségével tanulmányozza a mechanikai energiák egymásba alakulását! Erőmérő; kiskocsi; nehezékek; sín; szalagrugó (a kiskocsis mechanikai készletek része); mérőszalag vagy kellően hosszú vonalzó. Kis hajlásszögű (5-20 ) lejtőként elhelyezett sín végére rögzítünk a sínnel párhuzamosan szalagrugót. A kiskocsit három különböző magasságból engedje el, és figyelje meg a rugó összenyomódását! Keresse meg azt az indítási magasságot, amikor a kiskocsi éppen teljesen összenyomja a rugót! A nehezékek segítségével duplázza, illetve triplázza meg a kiskocsi tömegét, és a megnövelt tömegek esetén is vizsgálja meg, milyen magasságból kell elengedni a kiskocsit, hogy a rugó éppen teljesen összenyomódjon! Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Erőmérővel kiegyensúlyozott karos mérleg segítségével tanulmányozza a merev testre ható forgatónyomatékokat és az egyszerű emelők működési elvét! Karos mérleg; erőmérő; súly; mérőszalag vagy vonalzó. Egy egyensúlyban lévő karos mérleg egyik oldalára akassza fel az ismert súlyú testet, és jegyezze fel a távolságot a rögzítési pont és a kar forgástengelye között! Rögzítse az erőmérőt a mérleg másik karján, a forgástengelytől ugyanekkora távolságra! Egyensúlyozza ki a mérleget függőleges irányú erővel, és a mért erőértéket jegyezze le! Változtassa meg az erőmérő rögzítési helyét (pl. a forgástengelytől fele-vagy harmadakkora távolságra, mint az első esetben), és ismét egyensúlyozza ki! A mért erőértéket és a forgástengelytől való távolságot ismét jegyezze fel! Készítsen értelmező rajzot, amely az elvégzett mérés esetében a mért erőértékek arányait és irányait magyarázza!

18 Periodikus mozgások Különböző tömegű súlyok felhasználásával vizsgálja meg egy rugóra rögzített, rezgőmozgást végző test periódusidejének függését a test tömegétől! Bunsen-állványra rögzített rugó; legalább öt, ismert tömegű súly vagy súlysorozat; stopperóra; milliméterpapír. Rögzítse az egyik súlyt az állványról lelógó rugóra, majd függőleges irányban kissé kitérítve óvatosan hozza rezgésbe! Ügyeljen arra, hogy a test a mozgás során ne ütközzön az asztalhoz, illetve hogy a rugó ne lazuljon el teljesen! A rezgőmozgást végző test egyik szélső helyzetét alapul véve határozza meg a mozgás tíz teljes periódusának idejét, és ennek segítségével határozza meg a periódusidőt! A mérés eredményét jegyezze le, majd ismételje meg a kísérletet a többi súllyal is! A mérési eredményeket, valamint a kiszámított periódusidőket rögzítse táblázatban, majd ábrázolja a milliméterpapíron egy periódusidőtömeg grafikonon! Tegyen kvalitatív megállapítást a rezgésidő tömegfüggésére! Arkhimédész törvényének igazolása arkhimédészi hengerpárral Az arkhimédészi hengerpár segítségével mérje meg a vízbe merülő testre ható felhajtóerő nagyságát! Arkhimédészi hengerpár (egy rugós erőmérőre akasztható üres henger, valamint egy abba szorosan illeszkedő, az üres henger aljára akasztható tömör henger); érzékeny rugós erőmérő; főzőpohár. Mérje meg az üres henger és az aljára akasztott tömör henger súlyát a levegőn rugós erőmérővel! Ismételje meg a mérést úgy, hogy a tömör henger teljes egészében vízbe lóg! Ezek után töltsön vizet az üres hengerbe úgy, hogy az csordultig megteljen, s ismételje meg a mérést így is! Írja fel mindhárom esetben a rugós erőmérő által mért értékeket! Áramló levegő nyomáscsökkenésének mérése Mérje meg az áramló levegő nyomásának csökkenését a nyugalomban lévő levegőéhez képest! U alakú cső (csöves manométer), az egyik szárára húzott gumicsővel; színezett folyadék a manométer ágaiban; hajszárító; állvány; centiméterszalag. Rögzítsük állványon a hajszárítót úgy, hogy az a levegőt vízszintesen fújja! A manométer segítségével állapítsuk meg, hogy mennyire csökken a nyomás a hajszárító csövétől mért távolság függvényében! Négy adatpárt vegyen fel! Az adatait foglalja táblázatba!

19 Szilárd anyagok, folyadékok és gázok hőtágulásának bemutatása Vizsgálja meg különböző halmazállapotú anyagok hőtágulását! Bimetall-szalag; iskolai alkoholos bothőmérő; állványba fogott, üres gömblombik, üvegcsővel átfúrt gumidugóval lezárva; vizeskád; borszeszégő vagy Bunsen-égő; gyufa. a) Gyújtsa meg a borszeszégőt, és melegítse a bimetall-szalagot a lemez egyik oldalán! Figyelje meg, hogy miként változik a bimetall-szalag alakja a melegítés hatására! Hagyja lehűlni a szalagot! Mi történik az alakjával? Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a borszeszégővel a szalag másik oldalát melegíti! Mit tapasztal? b) Fogja ujjai közé az alkoholos hőmérő folyadéktartályát, esetleg enyhén dörzsölje! Hogyan változik a hőmérő által mutatott hőmérsékletérték? c) Fordítsa az üres lombikot a kivezetőcsővel lefelé, és merítse a kivezetőcsövet víz alá! Melegítse a kezével a lombik hasát! Mit tapasztal? A Boyle Mariotte-törvény szemléltetése Elzárt gázt összenyomva tanulmányozza a gáz térfogata és nyomása közti összefüggést állandó hőmérsékleten! Tű nélküli orvosi műanyag fecskendő. A fecskendő dugattyúját húzza ki a legutolsó térfogatjelzésig, majd szorítsa ujját a fecskendő csőrére olyan erősen, hogy légmentesen elzárja azt! Nyomja erősen befelé a dugattyút anélkül, hogy a fecskendő csőrén kiengedné a levegőt! Mit tapasztal? Mekkora térfogatúra tudta összepréselni a levegőt? A dugattyún a nyomást fenntartva hirtelen engedje el a fecskendő csőrét! Halk hangot hallhat a fecskendőből. Mi lehet a hanghatás oka? Húzza ki ismét a dugattyút a felső állásba, fogja be ismét a fecskendő csőrét, és nyomja be erősen a dugattyút! A fecskendő csőrét továbbra is befogva engedje el a dugattyút! Mi történik? Végezze el a kísérletet úgy is, hogy az összenyomott fecskendő csőrét befogja, ezután kifelé húzza a dugattyút, majd ebből a helyzetből engedi el! Mi tapasztal? Testek elektromos állapota Különböző anyagok segítségével tanulmányozza asztatikus elektromos töltés és a töltésmegosztás jelenségét! Két elektroszkóp; ebonit-vagy műanyag rúd; ezek dörzsölésére szőrme vagy műszálas textil; üvegrúd; ennek dörzsölésére bőr vagy száraz újságpapír. a) Dörzsölje meg az ebonitrudat a szőrmével (vagy műszálas textillel), és közelítse az egyik elektroszkóphoz úgy, hogy ne érjen hozzá az elektroszkóp fegyverzetéhez! Mit tapasztal? Mi történik akkor, ha a töltött rudat eltávolítja az elektroszkóptól? Ismételje meg a kísérletet papírral dörzsölt üvegrúddal! Mit tapasztal? b) Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy a megdörzsölt ebonitrudat érintse hozzá az egyik elektroszkóphoz! Mi történik az elektroszkóp lemezkéivel? Dörzsölje meg az üvegrudat a bőrrel (vagy újságpapírral), és érintse hozzá a másik elektroszkóphoz! Mi történik az elektroszkóp lemezkéivel? Érintse össze vagy kösse össze vezetővel a két elektroszkópot! Mi történik?

20 Soros és párhuzamos kapcsolás Egy áramforrás és két zseblámpaizzó segítségével tanulmányozza a soros, illetve a párhuzamos kapcsolás feszültség-és teljesítményviszonyait! 4,5V-os zsebtelep (vagy helyettesítő áramforrás); két egyforma zsebizzó foglalatban; kapcsoló; vezetékek; feszültségmérő műszer, áramerősség-mérő műszer (digitális multiméter). Készítsen kapcsolási rajzot két olyan áramkörről, amelyben a két izzó sorosan, illetve párhuzamosan van kapcsolva! A rendelkezésre álló eszközökkel állítsa össze mindkét áramkört! Mérje meg a fogyasztókra eső feszültségeket és a fogyasztókon átfolyó áram erősségét mindkét kapcsolás esetén! Figyelje meg az izzók fényerejét mindkét esetben! Elektromágneses indukció Légmagos tekercs és mágnesek segítségével tanulmányozza az elektromágneses indukció jelenségét! Középállású demonstrációs áramerősség-mérő; különböző menetszámú, vasmag nélküli tekercsek (például 300, 600 és 1200 menetes); 2 db rúdmágnes; vezetékek. Csatlakoztassa a tekercs két kivezetését az árammérőhöz! Dugjon be egy mágnest a tekercs hossztengelye mentén a tekercsbe! Hagyja mozdulatlanul a mágnest a tekercsben, majd húzza ki a mágnest körülbelül ugyanakkora sebességgel, mint amekkorával bedugta! Figyelje közben az áramerősségségmérő műszer kitérését! Ismételje meg a kísérletet fordított polaritású mágnessel is! Ismételje meg a kísérletet úgy, hogy gyorsabban (vagy lassabban) mozgatja a mágnest! Ezután fogja össze a két mágnest és a kettőt együtt mozgatva ismételje meg a kísérleteket! Ismételje meg a kísérletet kisebb és nagyobb menetszámú tekerccsel is! Röviden foglalja össze tapasztalatait! Geometriai fénytan optikai eszközök Mérje meg a kiadott üveglencse fókusztávolságát és határozza meg dioptriaértékét! Ismeretlen fókusztávolságú üveglencse; sötét, lehetőleg matt felületű fémlemez (ernyőnek); gyertya; mérőszalag; optikai pad vagy az eszközök rögzítésére alkalmas rúd és rögzítők. Helyezze a gyertyát az optikai pad tartójára, és gyújtsa meg! Helyezze el az optikai padon a papírernyőt, az ernyő és a gyertya közé pedig a lencsét! Mozgassa addig a lencsét és az ernyőt, amíg a lángnak éles képe jelenik meg az ernyőn! Mérje le ekkor a kép-és tárgytávolságot, és a leképezési törvény segítségével határozza meg a lencse fókusztávolságát! A mérés eredményét felhasználva határozza meg a kiadott üveglencse dioptriaértékét!

21 A homorú tükör képalkotása Homorú tükörben vizsgálja néhány tárgy képét! Tapasztalatai alapján jellemezze a homorú tükör képalkotását mind gyakorlati, mind elméleti szempontból! Homorú tükör; gyertya; gyufa; ernyő; centiméterszalag. A homorú tükör segítségével vetítse az égő gyertya képét az ernyőre! Állítson elő a tükör segítségével nagyított és kicsinyített képet is! Mérje meg a beállításhoz tartozó tárgy-és képtávolságokat! Mutassa be, hogy a tükörben mikor láthatunk egyenes állású képet! Színképek és atomszerkezet Bohr-modell Az ábra alapján mutassa be Bohr atommodelljének legfontosabb jellemzőit a hidrogénatom esetében! Értelmezze a hidrogén vonalas színképét a Bohr-modell alapján! Az atommag stabilitása egy nukleonra jutó kötési energia Az alábbi grafikon segítségével elemezze, hogyan változik az atommagokban lévő nukleonok kötési energiája az atommag tömegszámának változásával! Értelmezze ennek hatását a lehetséges magátalakulásokra! Nevezze meg az a), b) és c) jelű nyilak által mutatott magátalakulásokat, valamint előfordulásukat a természetben és a technika világában! Forrás: Mozaweb

22 A gravitációs mező gravitációs kölcsönhatás Fonálinga lengésidejének mérésével határozza meg a gravitációs gyorsulás értékét! Fonálinga: legalább cm hosszú fonálon kisméretű nehezék; stopperóra; mérőszalag; állvány. A fonálingát rögzítse az állványra, majd mérje meg a zsinór hosszát és jegyezze le! Kis kitérítéssel hozza az ingát lengésbe! Ügyeljen arra, hogy az inga maximális kitérése 20 foknál ne legyen nagyobb! Tíz lengés idejét stopperrel lemérve határozza meg az inga periódusidejét! Mérését ismételje meg még legalább négyszer! A mérést végezze el úgy is, hogy az inga hosszát megváltoztatja az új hosszal történő mérést is legalább ötször végezze el! Kepler törvényeinek bemutatása bolygópálya-szimulációval A csatolt program segítségével mutassa be és értelmezze Kepler törvényeit! Számítógép; Kepler törvényeit animáló program (az angol program kezeléséhez magyar nyelvű útmutató). A feladat leírása: Elsőként a pályaadatok megválasztásával mutasson be egy körpályán, egy gyengén elnyúlt ellipszispályán, valamint egy erősen elnyúlt ellipszispályán keringő égitestet! Az animáció segítségével állapítsa meg, hogy a Naprendszer melyik bolygója mozog a legelnyúltabb, és melyik a körpályához leginkább közelítő pályán! Szemléltesse a területi sebességek állandóságára vonatkozó összefüggést a program segítségével az előző két objektum esetén! A program segítségével hasonlítsa össze kvalitatív módon a keringési időket és a fél nagytengelyek hosszát azonos vonzócentrum körül keringő objektumok esetében! Mutassa meg a két mennyiség között fennálló összefüggést!