TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT.

Átírás

1 TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. DEBRECEN PALLAGI ÚT 13. BIZTONSÁGI JELENTÉS Nyilvános változat! 2018.

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Általános adatok A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása Elhelyezkedés, megközelítés Lakóterületek jellemzése Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények Természeti területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk A természeti környezetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információk A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása A Gyógyszergyár rendeltetése, főbb tevékenységeinek bemutatása A Gyógyszergyárra vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra Jelen lévő veszélyes anyagok bemutatása Jelen lévő veszélyes anyagok leltára A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése Bevezetés Holland szűrő módszer Következményelemzés Gyakoriságelemzés Kockázatelemezés Kockázatelemzés Halálozás egyéni kockázat Társadalmi kockázat Eredmények értékelése A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszer Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere

3 6.3 A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Távérzékelő rendszerek A biztonsági irányítási rendszer Biztonsági célkitűzések, folyamatirányítás Biztonsági jelentés készítői Irodalomjegyzék

4 1 Bevezetés A Teva Gyógyszergyár Zrt ben új Sapropterin gyártás bevezetését tervezi, amely szervesen kapcsolódik a Gyógyszergyár alaptevékenységéhez. A Sapropterin gyártás miatt új veszélyes létesítmény nem épül, 3-as és a 17-es tartályparkban, a 4-es épületben, a 20-as épületben, a 47-es épületben, a 75-ös épületben, a 94-es épületben, a 101-es épületben, a 111-es épületben a szabad kapacitások kerülnek kihasználásra. A Sapropterin gyártáshoz kapcsolódóan új veszélyes anyag a Gyógyszergyárban nem jelenik meg, a gyártást követően a veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedésével nem kell számolni. Az elvégzett veszélyelemzés alapján új típusú eseménysorral nem kell számolni. A feltárt esetleges eseménysorok vonatkozásában a lehetséges hatások a lakott területet nem érintik

5 Általános adatok Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem neve: Teva Gyógyszergyár Zrt. Üzemeltető neve: Teva Gyógyszergyár Zrt. Az üzem (telephely) pontos címe: 4042 Debrecen, Pallagi út 13. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: Gyógyszergyár Az üzem levelezési címe: 4042 Debrecen, Pallagi út 13. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): + 36 (52) Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet): + 36 (52) Vezető neve, beosztása: Luca Astarita vezérigazgató Vezető levelezési címe: 4042 Debrecen, Pallagi út 13. Vezető telefonszáma + 36 (52) Kapcsolattartó neve, beosztása: Zöld-Szabó Andrea EH&S Process Safety Expert - 5 -

6 2 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetének bemutatása 2.1 Elhelyezkedés, megközelítés A Teva Gyógyszergyár Zrt. (továbbiakban: Gyógyszergyár) Debrecen Pallagi út 13. szám alatt található, mintegy kb. 220 ha területen. A Gyógyszergyár Debrecen Pallagi útról nyíló főbejáratán közelíthető meg. A Gyógyszergyár elhelyezkedését és megközelítését az alábbi térkép mutatja be: 2.2 Lakóterületek jellemzése Debrecen város lakónépessége fő, népsűrűssége 450,58 fő/km². Az utóbbi évekre jellemző kisebb ingadozás az országos tendenciákhoz képest inkább stagnálásnak tekinthető, amely az országos átlagnál kicsit kedvezőbb természetes fogyás és a város fejlettsége miatti vándorlási nyereség együttes hatása. A következő táblázat Debrecen népességváltozását mutatja 1850-tól napjainkig (mindig az aktuális közigazgatási határok között) (forrás: hu.wikipedia.org/wiki/debrecen): - 6 -

7 A Gyógyszergyárhoz a legközelebbi lakott terület déli irányban, a Benczúr Gyula 3/A, Benczúr Gyula 3/B, Benczúr Gyula 5/A, Benczúr Gyula 5/B. szám alatt található. A lakóépületek a Debreceni Vízmű Zrt. szolgálati lakásai, jellegüket tekintve családi házas kivitelűek. (Benczúr Gyula 7. szám alatt a Debreceni Vízmű Zrt. II. Víztermelő Üzeme, valamint a Központi Laboratórium található.) A lakóházak elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be: 2.3 Lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények A Gyógyszergyártól dél-nyugati irányba a Debreceni Egyetem, Orvos és Egészségtudományi Centrum (4032 Debrecen, Móricz Zsigmond út, Pallagi út által határolt térség épületei), nyugatra a Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar (beleértve a diákszállót is) (Debrecen, Móricz Zsigmond út 22.), délre a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata - 7 -

8 Idősek Otthona, Vakok Intézete (4032 Debrecen, Pallagi út 9. ) található. Megállapítás: A környezetében lévő közintézményeket a Gyógyszergyár nem veszélyezteti. 2.4 Természeti területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek A Gyógyszergyár környezete debreceni Nagyerdő Natura 2000-es terület. A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, nevét hatalmas, éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe

9 A legközelebbi műemlékvédelem alatt álló épület 22249/1 és 22249/2 hrsz. alatti Orvostudományi Egyetem Klinika épülete a Gyógyszergyártól dél-nyugati irányban, kb. 550 méter távolságban található. A Gyógyszergyár környezetében lévő műemlékek elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be: Megállapítás: A környezetében lévő műemlékeket a Gyógyszergyár nem veszélyezteti. 2.5 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek A Benczúr Gyula 7. szám alatt Debreceni Vízmű Zrt. II. Víztermelő Üzeme, valamint a Központi Laboratóriuma üzemel. A Gyógyszergyár környezetében a hatásterületen lakosságot kiszolgáló egyéb jelentős közmű nem található, egy esetleges súlyos baleset bekövetkezése esetén sem kell közmű érintettséggel számolni. 2.6 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében működő gazdálkodó szervezetek A Gyógyszergyártól déli irányban a Debreceni Vízmű Zrt. telephelye található

10 2.7 A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk A természeti környezetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információk A Gyógyszergyár környezetében nem található olyan természeti elem, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának kockázatát jelentősen növelné

11 3 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása 3.1 A Gyógyszergyár rendeltetése, főbb tevékenységeinek bemutatása A TEVA Gyógyszergyár Zrt. a debreceni székhelyén gyógyszer-hatóanyagok előállítását, gyógyszer-készítmények gyártását és kiszerelését végzi, valamint generikus gyógyszerkutatást folytat. A Társaság debreceni székhelye részben a Társaság kereskedelmi és adminisztratív központja is. A Társaság által előállított gyógyszer-készítmények saját gyártású, valamint vásárolt hatóanyagot egyaránt tartalmaznak. A TEVA jogelődje, a BIOGAL Rt. jelenlegi telephelyén az 1950-es években kezdte el működését. A termelési tevékenység során főként fermentációs és szintetikus úton előállítható, különböző gyógyszeralapanyagok és gyógyszerek gyártását végezték eddig és végzik napjainkban is. A Gyár fennállása óta több alkalommal történt jelentősebb beruházás, fejlesztés, különösen az 1990-es évek elejétől tette szükségessé a piac új termékek gyors termelésbe állítását. Nagy volumenű fejlesztések a 2009-ben kezdődtek ismét a Gyárban, az akkori hatóanyag kapacitások megkétszerezésével és a gyógyszerkészítmények csomagolási kapacitásának mintegy 75%-os növekedésével. Gyártókapacitás profiljának kihasználása érdekében 1998-ban kapott engedélyt a Gyár a Simvastatin hatóanyag gyártására. A Simvastatint a fermentációs úton előállítható Lovastatinból (ami a TEVA sajóbábonyi telephelyének egyik terméke) szintetikus eljárással készítik, ugyanakkor kedvezőbb fizikai-kémiai paraméterekkel enzimatikus eljárással is állítanak elő Simvastatint. A gyógyszer-hatóanyagok és intermedierjeik gyártása jellegénél fogva vegyipari tevékenység. A tevékenységet jellemzi a változatos sarzsméretű szakaszos technológia a termék éves előállított mennyiségétől függően -, az alkalmazott gyártási eljárások nagy száma, a sokféle termék, a változatos gyártási méret, a felhasznált anyagok széles skálája, melyeknek csak elenyésző hányada épül be a késztermékbe. 3.2 A Gyógyszergyárra vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra A Gyógyszergyárban jellemzően tűzveszélyes folyadékok (oldószerek), valamint vízi környezetre veszélyes anyagok fordulhatnak elő. A toxikus anyagok mennyisége minimális, jellemzően szilárd halmazállapotban vannak jelen. A kémiai folyamatok (reakciók) szakaszos műveletek, amelyek zömében légköri nyomáson és az oldószerek forrpontja alatti hőmérsékleten játszódnak le, így veszélyesség szempontjából

12 szintén elsősorban csak a felhasznált oldószerek veszélyével kell számolni. A reakciókat és egyes fizikai műveleteket is (a fizikai-kémiai eljárásokat együttesen tekintve) 1-32 m3 térfogatú reaktor-gépcsoportban végzik, így egyidejűleg max m3 reakcióelegy van jelen készülékenként. A tűzveszélyes anyagok tárolása jellemzően földalatti tárolótartályokban történik, valamint az erre a célra kialakított dedikált tároló-helyeken. 3.3 Jelen lévő veszélyes anyagok bemutatása Jelen lévő veszélyes anyagok leltára A Gyógyszergyár területén a 219/2011. Korm. rendelet szerinti veszélyes anyagok típusa és mennyisége folyamatosan változik. Tekintettel arra, hogy a veszélyes anyagok mennyisége időközönként átlépheti a felső küszöbértéket, az üzemeltető a Gyógyszergyárat felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként működteti. A Gyógyszergyár területén a 219/2011. Korm.rendelet hatálya alá tartozó veszélyes anyagok közül az alábbi csoportokba sorolt veszélyes anyagok lehetnek jelen: a) Nevesített veszélyes anyagok: Hidrogén Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz Acetilén Metanol Oxigén Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok Nátrium-hipoklorit (*) vízi akut 1. kategóriába [H400] sorolt keverékei, amelyek 5%- nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatóak be. b) A veszélyes anyagok veszélyességi osztályok P3.a Tűzveszélyes aeroszolok H1. Akut toxicitás 1. kategória, minden expozíciós útvonal H2. Akut toxicitás 2. kategória, minden expozíciós útvonal H3. Célszervi toxicitás (STOT) egyszeri expozíció STOT SE 1. kategória P3.a Tűzveszélyes aeroszolok P3.b Tűzveszélyes aeroszolok

13 P5.a Tűzveszélyes folyadékok P5.b Tűzveszélyes folyadékok P5.c Tűzveszélyes folyadékok P8. Oxidáló folyadékok és szilárd anyagok E1. A vízi környezetre veszélyes E2. A vízi környezetre veszélyes O1. Anyagok vagy keverékek az EUH

14 4 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 4.1 Bevezetés A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelését az alábbiak szerint végezzük el: 1. lépés: Az egyes létesítmények vonatkozásában holland szűrő módszer, valamint a DNV Phast következményértékeléssel alkalmazásával megvizsgáljuk, hogy a hatások a Gyógyszergyár területén kívül terjedhetnek-e. 2. lépés: Amennyiben az eseménysor hatásai a Gyógyszergyár területén belül lokalizálódnak, megvizsgáljuk, hogy az eseménysor bekövetkezése okozhat-e olyan eseménysornál dominóhatást, amelyet a mennyiségi kockázatelemzésnél figyelembe kell venni. Amennyiben a vizsgált eseménysor nem okoz dominóhatást, akkor a további vizsgálat alól kiszűrjük. Amennyiben vizsgált eseménysor dominóhatást okoz, akkor annál az eseménysornál, melyet a kockázatelemzésbe be kell vonni alapeseményként vesszük figyelembe. 3. lépés: Amennyiben az eseménysor hatásai a Gyógyszergyár területén túlterjednek, meghatározzuk a gyakoriságát, megvizsgáljuk, hogy további dominóhatást okozhat-e és elvégezzük a mennyiségi kockázatelemzést. 4. lépés: A kockázatelemzés eredményét összevetjük az engedélyezési kritériumokkal. A veszélyeztetés értékelésének módszerét az alábbi folyamatábra foglalja össze:

15 A Létesítmények vizsgálata Holland szűrő módszerrel és következményelemzéssel A lehetséges hatások az üzemem kívülre terjednek? igen nem Gyakoriság meghatározása Dominóhatás vizsgálat Dominóhatás vizsgálat Kockázatelemzés Az eseménysor másik eseménysor alapeseményeként figyelembevételre kerül, de a mennyiségi kockázatelemzés alól kiszűrjük. Az eseménysor kiszűrése a további vizsgálat alól. Eredmények összevetése az engedélyezési kritériummal

16 4.1.1 Holland szűrő módszer A biztonsági dokumentáció elkészítésénél nem szükséges az üzem összes létesítmény(rész)ét figyelembe venni a mennyiségi kockázatelemzés elvégzésénél. Azonban fontos figyelembe venni mindazokat a létesítmény(rész)eket, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az üzem által jelentett kockázathoz. Ezért kidolgoztak egy kiválasztási módszert, amelyhez a létesítmény(rész)ben jelenlevő anyagok mennyiségét és a technológiai körülményeket vették alapul, és amelynek rendeltetése annak meghatározása, hogy mely létesítmény(rész)ekre kell kiterjeszteni a mennyiségi kockázatelemzést. A kiválasztás folyamata az alábbi lépesekből áll: 1. Az üzemet önálló létesítmény(rész)ekre kell osztani. 2. Az összes ilyen létesítmény(rész)re meghatározandó az a saját veszély, amely a jelenlévő anyag mennyiségéből, a technológia jellegéből és az anyag veszélyes tulajdonságaiból ered. Az A jelzőszám adja meg a létesítmény(rész) saját veszélyének mértékét. 3. A létesítmény(rész) által jelentett veszélyt az üzem környezetében számos pontra ki kell számítani. A veszély egy adott pontban a jelzőszám, valamint az adott vonatkoztatási pont és a létesítmény(rész) közötti távolság ismeretében adható meg. A veszély mértéke egy adott pontban a kiválasztási számmal (S) írható le. 4. A mennyiségi kockázatelemzésben elemzendő létesítmény(rész)eket a kiválasztási szám relatív nagysága alapján kell kiválasztani. Az A jelzőszám kiszámítása A létesítmény(rész)re jellemző A jelzőszám egy dimenzió nélküli szám, amelyet a következőképpen határozunk meg: QxQ1 xq A G 2 xq 3, ahol Q : a létesítmény(rész)ben jelenlévő anyag mennyisége (kg); Qi : az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (-); G : határérték (kg). Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (Qi) Az üzemi technológiai körülmények jellemzésére három különböző tényezőt kell alkalmazni: Q1 Q2 tényező a technológiai létesítmény jellemzésére; tényező a létesítmény(rész) elhelyezkedésének jellemzésére;

17 Q3 tényező a kibocsátás után gőz fázisban jelenlevő anyag jellemzésére, amelyhez az üzemi hőmérséklet, az atmoszférikus forráspont, az anyag halmazállapota és a légköri hőmérséklet szolgál kiindulási alapul. Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők csak mérgező és tűzveszélyes anyagok esetében alkalmazhatók. Robbanóanyagok esetében: Q1 = Q2 = Q3 = 1. A Q1 tényező: A Q1tényező a létesítmény(rész) típusától függ (technológiai vagy tárolási rendeltetés). Típus technológiai létesítmény(rész) tároló létesítmény(rész) Q1 1 0,1 A Q2 tényező Az Q2 tényező a létesítmény(rész) elhelyezésétől és az anyagok környezetbe való kikerülésének megelőzésére szolgáló előírások meglététől függ. Elhelyezés Q2 kültéri létesítmény(rész) 1,0 beltéri (zárt) létesítmény(rész) 0,1 felfogótérben elhelyezett létesítmény(rész), ahol az üzemi hőmérséklet (Tü) alacsonyabb az atmoszférikus forráspont (Tfp) és 5 C összegénél, vagyis : Tü Tfp + 5 C felfogótérben elhelyezett létesítmény(rész), ahol az üzemi hőmérséklet (Tü) magasabb az atmoszférikus forráspont (Tfp) és 5 C összegénél, vagyis : Tü > Tfp + 5 C 0,1 1,0-17 -

18 A Q3 tényező Az Q3 tényező az üzemi technológiai körülmények jellemzésére szolgál, és a gáz halmazállapotú anyag mennyiségének mértékét adja meg a kibocsátást követően. Halmazállapot gáz halmazállapotú anyag Q3 10 folyadék halmazállapotú anyag a telítési gőznyomás 3 bar vagy nagyobb az üzemi hőmérsékleten a telítési gőznyomás 1 és 3 bar között van az üzemi hőmérsékleten a telítési nyomás 1 bárnál kisebb az üzemi hőmérsékleten szilárd halmazállapotú anyag 10 X + Pi + 0,1 Megjegyzések: 1. Tárolás esetében üzemi hőmérséklet alatt a tárolási hőmérsékletet kell érteni. 2. A nyomások abszolút nyomások. 3. Az X tényező 1-től 10-ig növekszik az 1 bárról 3 bar-ig növekvő, üzemi hőmérsékleten mért Psat telítési gőznyomással egyenes arányban. Az X a következőképpen számítható ki (Psat bárban helyettesítendő be): X = 4,5 Psat 3,5 4. Pi egyenlő az anyag üzemi hőmérsékleten bárban mért parciális gőznyomásával. 5. Ha az anyag folyékony halmazállapotú, akkor egy hozzáadott mennyiséggel (Δ) azt az elpárolgás többletet is figyelembe kell venni, amely a környezetből a kialakult folyadéktócsa felé irányuló hőáramlás folytán lép fel. A Δ értéke csak a Tfp atmoszférikus forrásponttól függ. 25 C Tfp 0 75 C Tfp < 25 C C Tfp < 75 C 2 Tfp < 125 C

19 10 %-os értéket kell alkalmazni veszélyes anyagok keverékei esetében, vagyis azt a hőmérsékletet kell figyelembe venni, amelyen a keverék 10 %-a elpárolog. 6. Nem veszélyes anyagban oldott veszélyes anyag esetében a veszélyes anyag üzemi hőmérsékleten mért parciális gőznyomását kell felhasználni az üzemi hőmérsékleten mért telítési gőznyomás meghatározásához. Az X tényező 1-től 10-ig növekszik egyenes arányban azzal, ahogy a veszélyes anyag üzemi hőmérsékleten mért parciális gőznyomása 1 bárról 3 bar-ra nő. 7. A Q3 tényező legkisebb értéke 0,1, a legnagyobb értéke pedig 10 lehet. A G határérték A G határérték az anyag veszélyes tulajdonságainak mértéke, amely alapjául mind az anyag fizikai, mind mérgező/robbanásveszélyes/tűzveszélyes tulajdonságai szolgálnak. Mérgező anyagokra jellemző határérték A mérgező anyagokra vonatkozó határértéket az LC50 (patkányokra, belélegzés 1 órán keresztül) halálos koncentráció érték és a 25 C-on jellemző halmazállapot alapján határozhatjuk meg. Tűzveszélyes anyagokra jellemző határérték Tűzveszélyes anyagok esetében a határérték kg. A robbanásveszélyes anyagokra jellemző határérték A robbanásveszélyes anyagokra vonatkozó határérték az anyagnak az a (kg-ban mért) mennyisége, amely kg TNT-nek megfelelő energiamennyiség felszabadulását képes okozni (a fajlagos robbanási energiája 4600 kj/kg). A jelzőszám kiszámítása A létesítmény(rész)re jellemző, az i anyagra vonatkozó Ai jelzőszám kiszámítása a következőképpen történik: A i Qi xq1 xq G i 2 xq 3, ahol Qi : a létesítmény(rész)ben jelenlévő i anyag mennyisége (kg-ban); Q1 Q2 tényező a technológiai létesítmény jellemzésére; tényező a létesítmény(rész) elhelyezkedésének jellemzésére;

20 Q3 tényező a kibocsátás után gőz fázisban jelenlevő anyag jellemzésére Gi : az i anyag határértéke (kg-ban). Robbanásveszélyes anyagok esetében: Q1 = Q2 = Q3 = 1 és emiatt A = Q / G. Egy létesítmény(rész)en belül különféle anyagok lehetnek jelen különböző üzemi körülmények között. Ilyen esetben minden i anyagra és minden p üzemi technológiai körülményre külön Ai,p jelzőszámot kell kiszámítani. Az adott létesítmény(rész)re jellemző A jelzőszámot az összes jelzőszám összegeként határozzuk meg (Σi,p Ai,p). Ezt az összeget az anyagok három különböző csoportjára külön-külön képezzük, nevezetesen a tűzveszélyes anyagokra (AF), a mérgezőanyagokra (AT) és a robbanásveszélyes anyagokra (AE). AT = Σi,p Ai,p (összegezve minden mérgezőanyagra és üzemi technológiai körülményre); AF = Σi,p Ai,p, (összegezve minden tűzveszélyes anyagra és üzemi technológiai körülményre); AE = Σi,p Ai,p, (összegezve minden robbanásveszélyes anyagra és üzemi technológiai körülményre). Egy létesítmény(rész)nek legfeljebb három különböző jelzőszáma lehet. Az S kiválasztási szám kiszámítása Az S kiválasztási szám valamely adott helyszínen található létesítmény(rész) által jelentett veszély mértéke, amelyet a létesítmény(rész)re vonatkozó A jelzőszám és a mérgező anyagokra jellemző tényező (100/L) 2, illetőleg a tűzveszélyes vagy robbanásveszélyes anyagokra jellemző tényező (100/L) 3 szorzatából kapunk meg. Egy létesítmény(rész) esetében tehát három különböző kiválasztási szám lehetséges: mérgező anyagokra: tűzveszélyes anyagokra: robbanásveszélyes anyagokra: S T 100 L S F 2 A T 100 L S 3 ; A F 3 E E. 100 L ; A

21 Az L a létesítmény(rész) és a vonatkoztatási pont közötti távolságot jelenti méterben, melynek legkisebb értéke 100 m. A kiválasztási számot minden létesítmény(rész) esetében az üzem határán legalább nyolc vonatkoztatási pontra meg kell határozni. Bármely két szomszédos vonatkoztatási pont közötti távolság nem haladhatja meg az 50 métert. A kiválasztási számot a teljes üzemhatárra ki kell számítani még abban az esetben is, ha az üzem hasonló üzemmel határos. Ha az üzem felszíni víztömeggel határos, akkor a kiválasztási számot az üzemhatárral szemközti vízpartra kell kiszámítani. Az S kiválasztási számot nemcsak az üzem határára, hanem minden egyes létesítmény(rész) esetében a már meglévő vagy tervezett lakóövezetre is ki kell számítani, mégpedig a lakóövezetnek az adott létesítmény(rész)hez legközelebb eső pontjára. A létesítmény(rész)ek kiválasztása Mennyiségi kockázatelemzés keretében elemezendő egy létesítmény(rész), ha a létesítmény(rész)re jellemző kiválasztási szám nagyobb egynél az üzemhatáron (vagy az üzemhatárral szemközti vízparton) lévő valamely vonatkoztatási pontban ÉS értéke meghaladja az adott vonatkoztatási pontban kiszámított legnagyobb kiválasztási szám 50 %- át. VAGY a létesítmény(rész)re jellemző kiválasztási szám nagyobb egynél a már meglévő vagy tervezett lakóövezetnek a létesítmény(rész)hez legközelebb eső vonatkoztatási pontjára Következményelemzés A következményelemzést a DNV PHAST Micro 6.5 szoftver segítségével végezzük el. A következményelemzés során a katasztrófavédelmi szempontból legkedvezőtlenebb meteorológiai adatokat alkalmazzuk, annak érdekében, hogy meghatározzuk a lehető legsúlyosabb körülményeket, így a katasztrófavédelmi szervekkel együttműködve fel lehet készülni a legkedvezőtlenebb következmények elhárítására is. A légköri hőmérsékletet 30 o C- nak, a talajmenti hőmérsékletet 35 o C-nak vesszük. A fentiek figyelembevételével az alábbi időjárási kategóriákat különböztettük meg: Szélsebesség: Kategória: Stabilitás: (m/s) 1. kategória 1,5 F

22 2. kategória 1,5 D 3. kategória 5 D 4. kategória 4 B 5. kategória 4 E A tüzek esetében a kitettségi idő: 20 sec. A szoftver a gyújtóforrásokat úgy helyezi el a következmények elemzésekor, hogy a legnagyobb hatásterület alakuljon ki. Következmények általános értékelése Mérgezés értékelése A toxikus hatás következményeinek értékelésére az ERPG3 koncentrációérték távolság, az elhalálozás valószínűség távolság diagramot mutatjuk be, valamint az 1%-os elhalálozáshoz tartozó lenyomatokat a szabadban és az épületben tartózkodók vonatkozásában. Tűz értékelése A tűz következményeinek értékelésére a CPR16E (zöld könyv) szakirodalomban foglaltakat alkalmazzuk. A CPR16E 1. fejezete két fajta károsodási szintet különböztet meg: - Első károsodási szint: A hősugárzásnak kitett felületetek meggyulladása, majd törések, vagy a szerkezeti elemek más típusú sérülése. - Második károsodási szint: Olyan károsodások, mint bizonyos felszíni anyagok elszíneződése, festék lehámlása és/vagy szerkezeti elemek lényegi deformálódása. Anyag Kritikus sugárzási intenzitás [kw/m 2 ] 1. károsodási szint 2. károsodási szint fa 15 2 szintetikus anyag 15 2 üveg 4 - acél Az emberi szervezet szempontjából 20 s kitettségi idő mellett a 12,5 kw/m 2 érték tekinthető kritikusnak, amely nagy valószínűséggel elhalálozást jelent. A szakirodalmi adatok alapján hősugárzás miatti komolyabb sérülés 4 kw/m 2 értéknél és 20 s kitettségi időnél alakulhat ki. A DNV Phast szoftver segítségével meghatározzuk azt az övezetet egyrészt, melyen belül a hősugárzás nagyobb lesz, mint 8 kw/m 2 érték, másrészt a hősugárzás miatti elhalálozás valószínűsége nagyobb lesz, mint 1%. Amennyiben ez az övezet a Gyógyszergyár területén belül marad, akkor a létesítményt kiszűrjük a mennyiségi kockázatelemzés alól

23 Robbanás értékelése A robbanás következményeinek értékelésére az alábbi táblázatban feltüntetett túlnyomásértékekhez tartozó hatásokat alkalmazzuk. Túlnyomás (bar) 0, Zavaró hanghatás Hatás 0, A nagy ablakok ablaküvegei nagy valószínűséggel betörnek 0, Hangos zaj 0, A kis ablakok ablaküvegei nagy valószínűséggel betörnek 0, Az üvegbetörés tipikus nyomása 0, Biztonsági távolság határa, amelyen kívül 95%-os valószínűséggel komoly sérüléssel nem kell számolni 0,02758 Kisebb szerkezeti károsodás határa 0, Kisebb szerkezeti károsodás a házakban 0, Acélszerkezetek eltorzulnak 0,1379 A házak fala és teteje részlegesen összeomlik 0, Alsó határa a súlyos szerkezeti károsodásnak 0, A téglafalas házak 50%-a összedől 0,20685 Az épületek acélszerkezete eltorzul 0,2758 Az olaj tankok repednek 0,48265 A házak közel teljes összedőlése 0,48265 A megrakott vasúti vagonok felborulhatnak 0,62055 A megrakott zárt tehervagon teljesen felborul 0,6895 A házak teljes szerkezete valószínűleg lerombolódik Értékelés szempontjából három zónát emelünk ki, ahol 1. a túlnyomás értéke meghaladja a 0,48265 bar értéket, amely zónán belül a házak közel teljes összedőlésével kell számolni (dominóhatás övezete) 2. a túlnyomás értéke meghaladja a 0,1 bar értéket, amely zónán belül a házak fala és teteje részlegesen összeomlik. Amennyiben 0,1 bar nyomáshoz tartozó övezet a Gyógyszergyár területén belül marad, akkor a létesítményt kiszűrjük a mennyiségi kockázatelemzés alól

24 4.1.3 Gyakoriságelemzés A gyakoriságelemzést a Guidelines for quantitative risk assesment ( Purple Book ), Hága, 1999 szakirodalomban meghatározottak szerint végezzük el, a kockázatelemzés számításához az abban foglalt gyakorisági értékeket alkalmazzuk Kockázatelemezés A kockázatelemzést a SAVE II szoftverrel végezzük el. A 219/2011. Korm. Rendelet 7. melléklete alapján a halálozás egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele: a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10 6 esemény/év értéket. b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10 6 esemény/év és 10 5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10 5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A társadalmi kockázatot az üzemeltető F-N görbe formájában szemlélteti. Az F-N görbe x- tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték /év legyen. a) A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5 xn -2 ) 1/év, ahol N>=1. (Zöld egyenes alatti terület.) b) A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN -2 ) 1/év, és F>(10-5 xn -2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. (Zöld és piros egyenes közötti terület.)

25 c) Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3 xn -2 ) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. (Piros egyenes feletti terület.) Kockázatelemzés Halálozás egyéni kockázat Halálozás egyéni kockázat meghatározása SAVE II szoftverrel végeztük el. A 219/2011. Korm. Rendelet 7. melléklete alapján az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele: a) Elfogadható szintű veszélyztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10 6 esemény/év értéket. b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10 6 esemény/év és 10 5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10 5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. A halálozás egyéni kockázatot ábrázoló alábbi térkép alapján megállapítható, hogy a Gyógyszergyár a 219/2011. (X.20.) Korm.rendelet szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket

26 - 26 -

27 Társadalmi kockázat A társadalmi kockázatot az üzemeltető F-N görbe formájában szemlélteti. Az F-N görbe x- tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték /év legyen. d) A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5 xn -2 ) 1/év, ahol N>=1. (Zöld egyenes alatti terület.) e) A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN -2 ) 1/év, és F>(10-5 xn -2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. (Zöld és piros egyenes közötti terület.) f) Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3 xn -2 ) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. (Piros egyenes feletti terület.) A társadalmi kockázat számítás eredménye tekintettel az alacsony kockázatra az F-N görbén nem jeleníthető meg. A lakosságot és a szomszédos gazdasági tevékenységet számításba vevő társadalmi kockázat alapján a Gyógyszergyár elfogadható kockázatot jelent

28 Eredmények értékelése A Gyógyszergyár a 219/2011. (X.20.) Korm.rendelet szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a) a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket; b) a társadalmi kockázat elfogadható tartományban van

29 5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere 5.1 Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszer A vezetőállomány (Veszélyhelyzeti Operatív Törzs tagjai) riasztása mobil telefonon, valamint előszóban történik. A tervezett létesítményben tűzjelző és oldószer-érzékelő kiépítése tervezett. 5.2 Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere 1. Épületben tartózkodók riasztása Az épületben tartózkodók riasztása a NOTIFIRE tűzjelző rendszeren keresztül történhet. A NOTIFIRE tűzjelző címezhető, valamint a szükséges riasztásokat a létesítményi tűzoltóság híradó ügyeletes végre tudja hajtani. 2. Szabadban tartózkodók (például tartálypark és környezete) riasztása Az érintett szabad területen tartózkodók riasztása részben személyesen, gépjárműre szerelt vagy kézi hangosbemondók használatával történik. A riasztást a létesítményi tűzoltóság vagy a polgári védelmi szervezet hajtja végre. 3. Telephely teljes kiürítése A telephely teljes riasztása és kiürítése a 45., 2. számú épületek tetején és a 123. Hordó-és ballontárolónál elhelyezett szirénák üzemeltetésével végrehajtható. A szirénák a biztonsági szolgálat helyiségéből elektronikus úton vagy a helyszínen manuálisan indíthatók. 5.3 A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A riasztás történhet: - Érzékelő, jelző rendszer által szolgáltatott információk alapján. (A gázérzékelő, tűzjelző rendszer a létesítményi tűzoltóság híradó ügyeletére be van kötve.) - Az észlelő által a tűzjelző rendszer manuális üzemeltetésével. (A tűzjelző rendszer a létesítményi tűzoltóság híradó ügyeletére be van kötve.) - Az észlelő általi telefonon történő bejelentéssel. A veszélyhelyzeti kommunikáció történhet: - élőszóban; - EDR rádión: Kárhely-parancsnok, híradó ügyelet, létesítményi tűzoltóság parancsnoka, Veszélyhelyzeti Operatív Törzs, polgári védelmi szervezet és a hivatásos katasztrófavédelem között

30 - URH rádión: polgári védelmi szervezet állománya, biztonsági őrség, Veszélyhelyzeti Operatív Törzs között. - Telefonon: híradó ügyelet, Veszélyhelyzeti Operatív Törzs és a külső segítségnyújtók között. 5.4 Távérzékelő rendszerek Robbanásveszélyes térségekben oldószergőz-érzékelők vannak üzembe helyezve a gyár területén. Az érzékelők az ARH 20 %-nál üzemi vészszellőzést indítanak és riasztást küldenek a műszerszobába, illetve 40 % elérésekor ahol a technológia megengedi a veszélyeztetett területet áramtalanítják. A gázérzékelők a létesítményi tűzoltóság híradó ügyeletére be vannak kötve. Az épületek, építmények nagy része automatikus tűzjelzővel (füst, ill. hősebesség érzékelőkkel) van felszerelve, a jelzések létesítményi tűzoltóság híradó ügyeletén megjelennek

31 6 A biztonsági irányítási rendszer 6.1 Biztonsági célkitűzések, folyamatirányítás A Teva elkötelezett az egészség-, biztonság- és környezetvédelmi (EBK) rendszerek, folyamatok és teljesítmény folyamatos fejlesztése iránt. A Gyógyszergyár vezetésének célja, hogy megelőzze, és elkerülje mindazokat a nem tervezett és nem kívánatos eseményeket, amelyek személyek sérülését, a környezet károsítását, vagy pusztán anyagi károkat okozhatnak. Különös gonddal ügyel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok, súlyos balesetek megelőzésére és az ellenük való védekezésre

32 7 Biztonsági jelentés készítői 2018-ban a Gyógyszergyár biztonsági jelentésének felülvizsgálatát a Fire-Chem Kft. (dr. Szakál Béla és Cimer Zsolt) készítette el. A felülvizsgálatban részt vettek a Gyógyszergyár szakemberei, a projekt koordinátora Zöld-Szabó Andrea EH&S Process Safety Expert. Szakértői adatok: Dr. Szakál Béla Szakal.Bela@ ybl.szie.hu Végzettség: Okleveles vegyészmérnök Veszélyes Áru Biztonsági Ügyintéző dr. Cimer Zsolt zsolt.cimer@gmail.com, Cimer.Zsolt@ybl.szie.hu Végzettség: Okleveles vegyészmérnök (BME 58/1999.) Mérnök-közgazdász (BKE VE-9/2002.) Tűz- és katasztrófavédelmi mérnök (YMMF L-27/2006,) Munkavédelmi technikus (SOTER-LINE MVED/5/5/2011.)

33 8 Irodalomjegyzék 1. Methods for the calculation of physical effects ( Yellow Book ), Hága, Methods for the determination of possible damage, ( Green Book ), Hága, Methods for determining and processing probabilities ( Red Book ), Hága, Guidelines for quantitative risk assesment ( Purple Book ), Hága, Balogh I.: Külföldi és hazai tűzkatasztrófák, tüzek, robbanások és mérgezések, Bp,