NAPI SAJTÓSZEMLE május 9., péntek. Tartalomjegyzék

Átírás

1 NAPI SAJTÓSZEMLE május 9., péntek Tartalomjegyzék I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek... 4 Állva törve... 4 II. Hazai pénzügyi hírek... 4 Biztosítói hírek... 4 Kár lesz a kártérítésből... 4 CIG: május végi indulás, részvényopcióval... 4 Macska-egér harc... 5 Biztosítót nyit a Medicover... 5 Ferencz Zoltán a K&H Biztosítóhoz igazolt... 5 Minőségi kifogások... 5 Egy-két kulcsos adótervek... 5 Pörgős hónapot zárt... 6 Fontos a német vonal... 6 Nyugdíjpénztári hírek... 6 Nyugdíjügyek... 6 Párbeszéd kezdődhet... 6 Csepi Lajos közlekedési szakállamtitkár lesz... 7 Kisebbségi kormány... 7 Programot tessék!... 7 A rózsaszín dossziék nyomában... 7 Alkotmányellenes rendelkezések a pártalapítványokról... 8 Meghívó - Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár... 8 Meghívó - Postás Magánnyugdíjpénztár... 8 Tájékoztató küldöttközgyűlés összehívásáról - AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár... 8 Tájékoztató küldöttközgyűlés összehívásáról - Premium Magánnyugdíjpénztár... 8 Közgyűlési meghívó - Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár... 8 Vlagyimir Putyin kormányfő... 8 Banki tevékenység... 8 Nem csitítható a devizahitel... 8 Profi bűnözők exportálják a lízingelt autókat... 8 A bankokon nem múlik Megújul több mint száz pécsi utca... 8 Az eufóriában is figyelni kell a menedzserszerződésre... 8 Kamil Ziegler az AAA Auto új gazdasági igazgatója... 8 Régiós vezetőket nevezett ki az ING Real Estate... 8 Harmadik digitális játszótér a Millenárison... 8 Új szoftver: gyorsabb hitelbírálat... 8 Kialakulhat Magyarországon is válság?... 8 Jól teljesített a romániai OTP Leasing... 8 Cseréltesse ki a szakadt bankót... 8 Megjött a Fradi pénze! 2,3 milliárd a számlán... 9

2 Újabb iskolákban tanítanak pénzügyeket... 9 Privatizált levélkihordás... 9 Önkormányzati csődhullám közeleg... 9 Csányi Sándor: már a Bóly Zrt. is kipipálva Nem csökken a hitelfelvételi hajlandóság Jegybankelnöki fizetés itt és ott Spéder Zoltán az FHB elnöke "...mintha az egész ország esze ment volna el..." Gyerekmese Felcsuti Péter bankvezér Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) A BÉT nem bírt a nyomással Nem egyesülne, csak együttműködne az OTP A vizsgálat emészti a profitot Kívül-belül gyengítették a forintot Meddig nőnek a Hozamfák? Fektess be a Balkánon és az új Európában! Mibe fektesse tízmillióit? Likviditáscsökkenési trendek Új korszak kezdődik az MVM csoportnál Veszélyeket rejt a magánosítás Vegetál a budapestit tőzsde A BUX ismét az amerikai és a nagyobb Most vegyen valutát a nyaraláshoz Szorgalomszámlálás Nagykovácsi szülészet magántőkéből Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Romániával vezethetjük be az eurót Kifújt a közpénzügyi törvénycsomag is Megszűnőben a dominancia Külkereskedelmi forgalom Újravizsgálják a kiadásokat Tükör által homályosan látunk Adózni pedig kellene! Naptár Az adósságnövekedés háttere Nabucco-nagykövetünk Amerikában Kisebbségi kormány Drasztikusan nőhet a gázár Borúra ború Munkára ösztönözne az új tárcavezető EB: továbbra is túl magas a hiányunk Az év nagy részében az államnak dolgozunk Roóz József Minőségi kifogások Beárazott tudásszint Kezünkben a holnap Gazdaság Az Ecostat prognózisa Változatok a jövőre Harmincmilliárd nyomában Széles skálán Eladósodott háztartások A legnagyobb cégek

3 Frankfurter Allgemeine Zeitung Financial Times (London) Megmentőt hozott Hollandiából? Balraát Kontroll Áfát csökkentene a Fidesz Betét? Befektetés? A négyek ankétja A rózsaszín dossziék nyomában Éllovasból sereghajtó Nehéz évek jönnek milliárd felett a helyi adóbevételek Családi adózás, áfacsökkentés Drágább lett a négynapos autópálya-matrica A mérleg jegyéhén Korrekciós igények Blicc-krieg Katasztrófaövezet Tanulmányok, publicisztika Kincs, ami nincs Hálóadó, adóháló A liberálnyikok Kab'be, Klára! III. Nemzetközi pénzügyi élet Magyarországot érintő hírei Meglegyintette a hitelválság az UniCreditet Az ECB nem sieti el a kamatcsökkentést Konzervatív befektető az orosz jegybank Köddé vált a HSBC szervere Inflációs félelmek szorításában Versenypolitika: Európa-szerte sok a bankos ügy Új német-francia tengely Paulson: nyugodtabb a pénzpiac Raiffeisen: a várt alatt a profitbővülés Bankkártyával csaltak Romániában Putyin engedne az olajcégek adójából Megtorpant a spanyol lakáspiac Az áresés vonzóvá teszi a tengerparti apartmanokat Amerikai áruforgalom Visszaesett a német export Munkaerőhiány Csehországban Eurózóna: válaszút előtt Túl sokat fizetnek a bankok? Jövőnk a távolban Lépésről lépésre Az amerikai jegybank szerepét betöltő Venezuela 4 milliárd dollár értékben bocsát ki kötvényt A német Deutsche Bank öt éve az első negyedéves Egy napig volt nyilvános az olasz adólista Nyugdíjügyek Lesántult tigris Koszovó árnyékában Szlovákiában euróval Hol áll meg? Perlik a román államot... 32

4 Nem is olyan rossz Végletesen Hívó szavak A váltás haszna Maastrichti fazonigazítás Új időszámítás kezdődik Paraguayban I. Az Aegon Magyarországot érintő konkrét hírek Állva törve Több képtelen eset példázza: vezető nélküli, parkoló autók is tudnak jelentős kárt okozni. A biztosítók ilyenkor - nem feltétlenül jogszerűen - elzárkóznak a kár kifizetésétől. A biztosítók többségétől eltérően az elgurult autók miatt okozott kárt is az üzemeltetés körében keletkezettek között tartja számon az Aegon Biztosító, s ezért többnyire ki is fizeti azt a kötelező terhére. Minden esetet egyedileg vizsgálunk meg, de azt a KRESZ-szabályt tartjuk mérvadónak, mely szerint csak akkor lehet őrizetlenül hagyni egy gépjárművet, ha gondoskodtak arról, hogy az önmagától ne indulhasson el - mondta a HVG-nek Farkas Sándor, az Aegon gépjárműszakértője. Hozzátéve: a szakszerű leállítás része az üzemeltetésnek. Az Aegon jószerével kivételnek számít, a biztosítók ugyanis többnyire azonnal megtagadják a fizetést, ha egy elgurult autó okoz kárt,mert a balesetet nem tartják közlekedési káreseménynek - számolt be tapasztalatairól Pintér György, az Indra Biztosítottak Országos Egyesületének elnöke. Miután egyre több panasz érkezik emiatt az egyesülethez, az Indra két hónapja arra kérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy intézkedjen a furcsa jogértelmezés ellen. A jogszabály csak arról rendelkezik, hogy a kötelező biztosítás a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt fedezi, ám az üzemeltetés fogalmát nem értelmezi, ezért a biztosítók általában a számukra kedvező bírósági ítéletekre támaszkodnak. A kárkifizetés szinte kartellszerű elutasítását azonban mindenképpen gyengíti a K&H Biztosító által is említett, egyébként 2001-ben született és iránymutatónak szánt legfelsőbb bírósági ítélet, amely a szabályszerű leállítás elmaradására hivatkozva kötelezte fizetésre az ügyben érintett biztosítót. (május 8. HVG o.) II. Hazai pénzügyi hírek Biztosítói hírek Kár lesz a kártérítésből A házbiztosítást kezelő Generali-Providencia Biztosító lakásonként 200 ezer forintos gyorssegélyben részesítette a pécsi gázrobbanásban érintett épület lakóit. Csak az épületkár százmilliós nagyságrendű, a biztosító ugyanakkor úgy számol, hogy a kifizetett kártérítést aligha tudja majd visszaperelni a balesetet vélhetően okozó építési vállalkozástól: az iparágban nem kötelező a szakmai felelősségbiztosítás megkötése, ráadásul egy-egy fejlesztésben a fővállalkozó mellett számtalan alvállalkozó működik, a köztük lévő szerződésekben a felelősségi, kártérítési kérdések meglehetősen tisztázatlanok. A társasház-biztosítás az épületben keletkezett károkra

5 biztosít fedezetet, a lakók megsérült vagyontárgyait csak az egyedi lakásbiztosítás megkötése esetén térítik a biztosítók - s az elhunyt idős hölgy hozzátartozói is csak akkor számíthatnak pénzre a biztosítótól, ha a lakás is biztosítva volt. (Napi Gazdaság 1+3.o., Népszava 16.o. Rendőrségi eljárás Pécsett, Magyar Nemzet 17.o. Hibás lehetett a mérőműszer) CIG: május végi indulás, részvényopcióval Ha minden jól megy, a CIG Közép-európai Biztosító Zrt. május végén elindul, addigra valószínűleg megkapjuk az engedélyeket - mondta Járai Zsigmond a hat cég, egy alapítvány és 35 magánszemély részvételével alapított életbiztosítóról. Magyarországon az első évben háromezer termék eladásával számolunk, van, aki szerint ennél jóval több lesz. Ha szép lassan növeljük a részesedésünket, és úgy öt év múlva érzékelhetőek leszünk a piacon, azt már jó eredménynek tartom. A termékeinknek lesz különlegessége is. Így például adunk hozzájuk egy részvényopciót. Ez azt jelenti, hogy a három év múlva tervezett, a biztosító tőkeemeléséhez szükséges tőzsdei részvénykibocsátás árából 20 százalék kedvezményt kapnak a biztosítottak." - tette hozzá Járai Zsigmond. (május Figyelő 16.o.) Macska-egér harc A MÁV Biztosító körüli botrány apropóján a szakmai szövetség a kőtelező biztosítás piacáról akár ki is tiltaná az olcsó díjas egyesületeket. Látványos botrány kerekedett biztosítói körökben annak a levélnek a kapcsán, amelyet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) küldött Keller László pénzügyminisztériumi államtitkárnak, illetve Varga Csabának, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) főigazgatójának. Ebben leszögezik: ha a már közel egy hónapja felügyeleti biztosok által irányított MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁVÁBE) állományát nem sikerül átruházni valamely más biztosítóra (figyelő, 2008/78. szám), és az egyesület fizetésképtelenné válik, azt kellene kommunikálni, hogy a tagjaiknak maguknak kell helytállniuk az okozott kárért. De a két levél ennél is tovább megy, amikor a biztosítási piac álláspontjaként lényegében azt sugallja, hogy megfontolandó az egyesületek teljes kizárása a felelősségbiztosítások piacáról. S hogy mégis miért született meg a Mabisznál az ominózus levél, vagy tervezet? Több piaci szereplő is azt állítja, a nagy biztosítók szeretnék rátenni a kezüket az egyesületek állományára. A MÁV ÁBE 190 ezres, a KÖB E 147 ezres, valamint a TI R 50 ezres szerződésállománya komoly piaci érték, 15 százalékos részesedést biztosíthat. A történet csak erről szól, a többi mese" - mutat rá a lap egyik, nagy piaci tapasztalattal rendelkező forrása. (május Figyelő 86.o.) Biztosítót nyit a Medicover Fiókot nyitott Magyarországon a svéd Medicover-csoport biztosítója, a Medicover Försakrings AB. Az új biztosító kiegészítő egészségügyi biztosítást és baleset-biztosítást kínál majd, de mint Grossmann Péter, a Medicover magyarországi és közép-európai vezérigazgatója megjegyezte, csak akkor indulnak el, ha javul az ország gazdasági helyzete, és kedvezően alakul az egészségügyi rendszer reformja. A kiegészítő egészségügyi biztosítások terjedését egyelőre akadályozza az is, tette hozzá, hogy semmiféle adókedvezmény nem kapcsolódik hozzájuk. (május 8. HVG 114.o.) Ferencz Zoltán a K&H Biztosítóhoz igazolt Ferencz Zoltán irányítja a K&H biztosítási disztribúcióját április 21-étől, a szakember a helyi képviselői hálózat, az alkusz értékesítési csatorna, az ügyfélszolgálat és az értékesítéstámogatás irányításáért és fejlesztéséért felel majd. Ferencz a Generali Biztosítótól érkezett. (Napi Gazdaság 11.o.)

6 Minőségi kifogások Óriási a befektetői elégedetlenség a kormányzati munkával, továbbá túl bonyolult az adórendszer és magas az elvonás mértéke - összegzi a Fidesz megbízásából készített elemzése tapasztalatait Járai Zsigmond jegybankelnök. Mint elmondta: Nem vágyom vissza az államigazgatásba, nagyon jól elvagyok a CIG Közép-európai Biztosító Zrt.-nél. (május Figyelő o.) Egy-két kulcsos adótervek Szinte minden parlamenti párt gondolkodik az egykulcsos adó bevezetésén, megállapodni azonban már abban is nehéz lenne, hogy ki mit ért ez alatt. Az egykulcsos rendszerben a pénztári vagy biztosítási kedvezmény, a tőzsdei részvényeken elért árfolyamnyereségre jutó kisebb adó elképzelhetetlen. Felmerül a kérdés: mit lépnének egy ilyen tervre a kedvezményekben érdekelt biztosítók, az étkezési utalványokra épülő szolgáltatók vagy az üdülési csekkben érdekelt vállalkozások? Nem beszélve a szakszervezetekről, amelyek eddig minden évben visszavonatták a Pénzügyminisztériummal a kedvezményszűkítési tervek zömét az adótörvények elfogadása előtt. A politikusok épp emiatt nem aggódnak különösebben. Az SZDSZ már régen hangoztatja: ha valaki rászoruló, akkor azt nem az adórendszeren keresztül, hanem a szociális támogatások révén kell segíteni. Az MSZP számára az a fontos, hogy a legalacsonyabb jövedelműek adóterhelése ne nőjön. S ha a többi párt által felvetett javaslat megfelel ennek, a versenyképességi, valamint a konvergenciaprogramban foglalt feltételeknek, készek tárgyalni. (Népszabadság 1+17.o.) Pörgős hónapot zárt.az élelmiszerszektor, ugyanis az előző havi 5,3-ről 7,2 milliárd forintra duzzasztották büdzséjüket. A márkatoplistánál már lehetett érezni, hogy erős hónapjuk volt a bankoknak és biztosítóknak. Szektorszinten ez annyit jelent, hogy közel hatmilliárdos költéssel másodikak lettek az élelmiszerpiac hirdetői mögött. Ez a pénzintézetek egy évvel korábbi aktivitásához képest is bő hatszázmillió forintos pluszt jelent. (április 30. Marketing és Média 26.o.) Fontos a német vonal Az elmúlt másfél évtizedben a német vállalatok kiemelten a magyar járműgyártásban és vegyiparban vállaltak szerepet, de ugyanez igaz a gépgyártásra, a kereskedelemre, az energiaszolgáltatásra, a bankok és a biztosítók területére is. (Magyar Hírlap 1+10.o.) Nyugdíjpénztári hírek Nyugdíjügyek Európa boldogabbik felében még megtakarításokra is futja a nyugdíjból - derült ki az AXA RetiremeM Scope napokban közzétett vizsgálatából. Általános a bizonytalanság a nyugdíj várható összegét illetően: nálunk a válaszadók 29 százalékának van valamiféle elképzelése arról, mekkora összegből gazdálkodhat majd idős korában. Ugyanakkor az utolsó előttiek vagyunk azon a listán (Spanyolországot megelőzve), amely a nyugdíjas éveikre előtakarékoskodók arányát mutatja az összes megkérdezetthez viszonyítva. A hazai 32 százalékos arány jócskán alatta marad az 52 százalékos közép-európai átlagnak is. A magyarországi megkérdezettek átlagosan 52 éves korukban kezdenek el előtakarékoskodni öregkorukra, Spanyolországban, Szlovákiában és Csehországban egy-két esztendővel korábban, az olaszoknál viszont már 27 évesen megkezdik az öngondoskodást. A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai válaszadók többsége kevéssé van tisztában azzal, milyen típusú pénzügyi termékek alkalmasak a nyugdíjcélú megtakarításra. (május Figyelő 11.o.)

7 Párbeszéd kezdődhet Az egészségbiztosításról szóló, februárban elfogadott törvény visszavonását javasolja és társadalmi párbeszédet kezdeményez az egészségügyről Székely Tamás - jelentette be a Világgazdaság egészségügyi konferenciáján a miniszter. A törvény visszavonásáról szóló javaslatát a következő héten terjeszti a kormány elé, s a kabinet valószínűleg a jövő szerdán tárgyal annak hatályon kívül helyezéséről. A miniszter programjában a társadalombiztosítás biztosítói funkciójának erősítése áll, amely a területi kiegyenlítést és a népegészségügyi szempontokat szolgálja. Lényeges, hogy az egészségbiztosító megfelelően gazdálkodjon a pénzforrásaival, erősítse szolgáltatásvásárló szerepét, kapjon nagyobb szabadságot abban, hogy mely szolgáltatókkal köt szerződést. Ezzel együtt meg kell erősíteni ellenőrző szerepét, ehhez szükség lesz az informatikai rendszerek megteremtésére. A program hosszú távú céljai közé tartozik az egészségügybe vetett bizalom visszaszerzése, az ágazatban dolgozók szakmai presztízsének emelése, valamint a biztosítottak bizalmának helyreállítása. Az egészségügyi szektor képviselői kedvezően értékelték a miniszter bejelentését. Éger István MOK-elnök bízik abban, hogy folytathatják azt a párbeszédet, amelyet tegnap megkezdtek. Az továbbra is kérdéses, hogy az MSZP kitart-e az eredeti javaslatában szereplő hét regionális pénztár megalapítása mellett vagy a teljes visszarendeződést szorgalmazzák az egészségbiztosításban - írja a Napi Gazdaság. A törvény visszavonását követően szinte valamennyi parlamenti párt saját javaslatot készít a biztosítási rendszer megreformálására. Székely a Népszabadságnak adott interjúban elmondta: bízik abban, hogy képes lesz az ellenzék támogatását is megszerezni a szakmailag indokolt elképzelések megvalósításához. Ebben az esetben például meg kell találnia a lehetőséget az új miniszternek arra, hogy ha nem lépnek is be a rendszerbe a pénzükre gondosan figyelő magántulajdonosok, az mégse működjön a régi módon, ahol is a közpénzeknek a gyógyítás ethosza által is motivált túlköltése ellen tartósan nem találtak orvosságot. A változást a tervek szerint az hozhatja meg, ha az OEP valódi biztosítóként működhet, és nem lesz szerződéskötési kényszerben mindazon beszállítókkal, akiket a kórházak és más egészségügyi intézmények szerződésekben elévisznek. Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő közölte: bár tisztában vannak azzal, hogy az Országgyűlés nem támogatja, kötelességüknek érzik benyújtani a saját elképzeléseiket tükröző egészségbiztosítási törvényt, a pénztártörvény visszavonását pedig elutasítják. (május 9. Világgazdaság 1+2.o., Napi Gazdaság 2.o. Visszavonják a pénztártörvényt, Népszabadság 1+4.o. Tapsvihar a törvénytörlés hírére, Népszava 1+4.o. Visszavonják a pénztártörvényt, Népszava 4.o. A szakma is támogatja a terveket?, Magyar Nemzet 1+2.o. Visszavonják a pénztártörvényt, Magyar Hírlap 1+3.o. Beteg a törvény, visszavonatja az új miniszter, Magyar Hírlap 3.o. Elsősegélyt ígér a lakosságnak Horváth Ágnes utódja, Bors 12.o. Ketten a pénztártörvény visszavonásáról, Blikk 2.o. Visszavonják a pénztártörvényt, Metro 3.o. Megszűnhet a pénztártörvény, május 8. Index Visszavonják a pénztártörvényt) Csepi Lajos közlekedési szakállamtitkár lesz Csepi Lajos lesz az új infrastrukturális minisztérium közlekedési szakállamtitkára. A közgazdasági végzettségű Csepi korábban többek között az Aranykor Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatójaként is dolgozott. (Népszabadság 17.o.) Kisebbségi kormány Gyurcsány Ferenc a Metronak adott interjúban az eddigi reformok kapcsán úgy fogalmazott: A hétköznapi emberek látni fogják: nem hiába kértem az áldozatot. Személyes életük 2007-ben valóban nehezebb lett - de 2008 a trendforduló éve lesz. Hiába nőttek az elmúlt hat évben reálértékben 40 százalékkal a nyugdíjak, nem szabad csodálkoznunk azon, ha az utolsó évben nem nőttek tovább, ez népszerűtlenséget hoz. Ma a hangulat sokkal rosszabb, mint az ország valós helyzete. A jövő évi szlovák euró-bevezetéssel kapcsolatban azt kérdezi: mi az ára a gyors euróbevezetésnek? A csehek és a lengyelek miért nem tűznek ki időpontot? Ha most föltennék

8 népszavazásra: akarjuk-e, hogy a családtámogatások a magyar szint harmadára essenek vissza, hogy csökkentsük 30 százalékkal a nyugdíjakat, hogy»utolérjük«az eurót jövőre bevezető Szlovákiát, vajon hogy szavazna a nép? Mert nem csak a számoknak kell jóknak lenniük, hanem az életminőségnek is. (Metro 1+2.o.) Programot tessék! Kezdeményező kormányzásról beszélt a miniszterelnök az MSZP majálisán. Nem újdonság ez, hiszen újraválasztása óta csaknem félévente hirdet programot. Ám míg kezdetben önkormányzati, egészségügyi és közigazgatási reformokat ígért, ma közbiztonsági, fogyasztóvédelmi tervekkel, kistulajdonosi részvényekkel kampányol. Örökzöld téma az egészségügy. A tervek között szerepel a biztosítottak körének szélesítése, a háziorvosi és a járóbeteg-szakrendelési rendszer finanszírozásának átalakítása s persze a pénztártörvény átszabása. Most éppen magántőke nélküli, állami tulajdonban lévő regionális pénztárak szervezése a társadalmi igazságtalanságok csökkentése érdekében". Ez már a semmi manikűrözése". (május Óra 6-9.o.) A rózsaszín dossziék nyomában Nagy baj lehet, ha ilyen gyakran keresnek - kommentálja epésen a volt pénzügyminiszter az ökonómiai reformgondolatok iránt megnyilvánuló friss sajtóérdeklődést. Pedig a gondok nagyja, a koalíció felbomlása a felületes szemlélő számára nem is annyira gazdasági, inkább politikai természetű. Mi az, amibe belevágott a kormány, s amit eddig félbehagyott? Belekezdtek a közigazgatás felületes átalakításába, érintetlenül hagyva a túlbonyolított, pazarló önkormányzati szférát. Nehéz, részgyőzelmeket is hozó, de súlyos vereséggel záruló háborút vívtak az egészségügyben. Nem deficites a gyógyszerkassza, megszűnt az esztelen tékozlás, s 1,1 millió helyett csak" 400 ezer potyautasa van az egészségbiztosításnak. (május Óra o.) Alkotmányellenes rendelkezések a pártalapítványokról Helyt adott az Alkotmánybíróság a Védegylet indítványának, és megsemmisítette a 2003-ban széles körű politikai egyetértéssel elfogadott, pártalapítványokról szóló törvény fontos rendelkezéseit. Ezek szerint például az adóhatóság és az egészségbiztosítási szervek nem ellenőrizhették volna az alapítványok működését. A testület szerint a törvény alapján nem biztosított, hogy az alapítványok a hozzájuk beérkezett összegeket valóban az alapító okiratban megfogalmazott célokra, s nem anyaszervezeteik - törvénytelen - finanszírozására fordítják. (május 8. Heti Válasz 5.o.) Meghívó - Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár Az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár május 27-én küldöttközgyűlést tart. (Napi Gazdaság 4.o.) Meghívó - Postás Magánnyugdíjpénztár A Postás Magánnyugdíjpénztár következő küldöttközgyűlése május 27-én lesz. (Napi Gazdaság 4.o.) Tájékoztató küldöttközgyűlés összehívásáról - AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Az AXA Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár május 26-án tartja küldöttközgyűlését. (Napi Gazdaság 5.o.)

9 Tájékoztató küldöttközgyűlés összehívásáról - Premium Magánnyugdíjpénztár A Premium Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlése május 26-án lesz. (Napi Gazdaság 5.o.) Közgyűlési meghívó - Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Május 27-én kerül sor a Vasutas Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. (Napi Gazdaság 5.o.) Vlagyimir Putyin kormányfő Egy nappal elnöki posztjáról való távozása után a duma megszavazta Vlagyimir Putyin kormányfővé választását. A szerdán beiktatott Dmitrij Medvegyev elnök által ötperces beszédben javasolt új miniszterelnök negyvenperces csütörtöki felszólalásában megemlítette a 12 százalékos infláció mérséklésének a fontosságát, a magántőke bevonását az oktatásba és az egészségügybe, szólt az állampolgárok orvos- és biztosítóválasztási jogáról, a monopóliumok megszüntetéséről, az infrastruktúra fejlesztéséről, amelyet a magántőkével közösen kell megvalósítani. Ugyanakkor a növelendő nyugdíjak mellett ígéretet tett a minimálbér 4300 rubelre való emelésére, hogy így elérje a létminimumot. (Népszabadság 7.o., Magyar Hírlap 5.o. Időzített bomba a nyugdíjreform, és emelni kell a közműtarifákat is) Banki tevékenység Nem csitítható a devizahitel A devizahitelezés korlátozása érdekében Magyarországon semmiképpen sem szükséges adminisztratív korlátozást bevezetni - állítja Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. Egy ilyen intézkedést komoly rendszerkockázat vagy a makrosokk veszélye indokolhatna, de ezen a téren nálunk éppen mostanában határozottan javult a helyzet. Felcsuti szerint egyébként a régióban igen fejlettnek tekinthető az itteni piac, így a bankok akár szintetikusan is előállíthatják a devizahiteleket. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek számára a konstrukció forintalapúként jelenne meg, de a pénzintézetek fedezeti ügyletek segítségével mégis devizát használnának fel a hitelnyújtáshoz. Persze a kölcsönök valamivel drágulnának, de a forinthoz képest így is fenn tudnák tartani a kamatelőnyt. Felcsuti emlékeztetett arra, hogy a különösen kockázatosnak tartott jenhitel folyósításakor is megfelelő megoldást jelenthet a bankszektor önkorlátozása. A szövetség ezzel kapcsolatos felhívásához - mondta el - folyamatosan csatlakoznak a bankok. Szakértők szerint Ausztriában, ahol az ezredforduló körül "robbantott" a jenhitel, hasonló intézkedés segített ahhoz, hogy az ügyfelek 2004-re a jenhiteleiket svájci frankra váltsák, jelenleg a jen részaránya a banki portfólión belül nem haladja meg az egy százalékot. A devizahitelezési korlátozás lehetősége az Erste Bank vezérigazgatójának, Andreas Treichlnek a romániai Ziarul Financial üzleti lapnak adott interjúban merült fel. A bankvezér felvetette: a kötelező jegybanki tartalék rátáját Romániában a devizák esetében 90 százalékra növeljék, a lej esetében ugyanakkor akár nullára is levihető ez a szint. Treichl reményei szerint sikerül megszerezni a többi bank támogatását. Mint elmondta: Mugur Isarescu és Simor András jegybankelnökökkel beszélve úgy érezte: reális az esély, hogy ezen a téren fél éven belül sor kerüljön valamilyen intézkedésre. Lapinformációk szerint az Erste - legalábbis Magyarországon - nem számíthat a többi bank támogatására. (Napi Gazdaság 1+4.o., Világgazdaság 18.o. Felcsuti Péter nem tart a devizahiteltől) Profi bűnözők exportálják a lízingelt autókat Az idei első negyedévben 300 milliárd forint értékben kötöttek új lízingszerződéseket a Magyar

10 Lízingszövetség tagvállalatai, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Mészáros György, a szervezet elnöke. A személyautófinanszírozás azonban a néhány évvel ezelőtti 60 százalék feletti arány helyett ma már csak alig több mint 48 százalékot képvisel a lízingpiacon, míg az ingatlanfinanszírozás alacsony bázisról 41 százalékkal, a korábban is számottevő gépfinanszírozás pedig 35 százalékkal emelkedett. Az ingatlanlízing kiemelkedő teljesítményében ugyan szerepet játszhatott néhány állami óriásprojekt, ám ettől függetlenül a lakáscélú lízing száma is nő, és ma már az ingatlanlízing- üzletág 18 százalékát teszi ki. A lízingcégek az idei évre a piac 6 százalékos bővülését várják, a személyautólízing további stagnálása mellett. Az autófinanszírozók életét a kereslet csökkenése mellett profi bűnözői csoportok is keserítik. Amikor például egy évvel ezelőtt a magyar rendőrség a görög hatóságok segítségével összevetette a Magyarországon lízingelt, majd eltűnt autók listáját a Görögországban újonnan forgalomba helyezett autók listájával, a 10 ezer összehasonlított autó között több száz Magyarországról ellopott gépkocsit sikerült megtalálni. Az ellopott, majd külföldre vitt autót finanszírozó lízingcég kára azonban sok esetben nem térül meg, hiszen addigra az autó már egy új tulajdonosnál van, aki azt jóhiszeműen vásárolta egy autókereskedőtől, így egy bizonyos idő eltelte után nem lehet elvenni tőle - tette hozzá Mészáros. Magyarországon Mészáros szerint jól szervezett bűnözőcsoportok szakosodtak arra, hogy alacsony egzisztenciájú, gyakran hajléktalan embereket bérelnek fel, akik hamis adatokkal viszonylag olcsó gépkocsikat lízingelnek minimális induló költséggel. Az autókat azután a megbízók hamar ellopják és alkatrészekre szedik, vagy külföldre viszik és eladják. Sokat segítene az is, ha az autók forgalmi engedélyében, amely egész Európában használatos, feltüntetnék az autót finanszírozó cég nevét. A gépkocsik tulajdonlását igazoló törzskönyvet ugyanis nem minden országban használják. Az igazi megoldás azonban a pozitív adóslista létrehozása lenne, ami lehetővé tenné, hogy a már bizonyítottan lelkiismeretesen fizető adósok akár olcsóbban is lízinghez vagy hitelhez jussanak - tette hozzá a Lízingszövetség főtitkára, Lévai Gábor. (Népszabadság 18.o., Napi Gazdaság 4.o. A lízingpiac 15 százalékkal nőtt, Világgazdaság 18.o. A lakáscél viszi a hátán a lízingpiacot, Magyar Nemzet 11.o. Kevesebb személyautót lízingelünk) A bankokon nem múlik... Az ipari termelés jövőbeni alakulásával kapcsolatban sokan aggasztónak tartják, hogy határozottan lanyhulni látszik a cégek fejlesztési kedve. Az OTP Bank szakemberei szerint a vállalati szektor beruházási aktivitása a nehezen kiszámítható és regionális összehasonlításban csökkenő versenyképességű környezet miatt évek óta erősen visszafogott. Ami a bankokat illeti: véleményük szerint a problémás ágazatokban (mint például az építőipar) sem kizárt a finanszírozás. A megfelelő tőkeerővel, piaccal rendelkező, jelentős forgalmat bonyolító vállalatok továbbra is hitelhez juthatnak, illetve a preferált ágazatokban is működhetnek olyan vállalkozások, amelyeket a nem megfelelő hitelképesség okán elutasítanak. A vállalati hitelállomány alakulásában az első négy hónap eredményei felülmúlják a konzervatív várakozásokat és a folyamatokban a közeljövőben sem várható jelentős változást - mondta Tamás Gábor, az UniCredit ügyvezető igazgatója. A Budapest Bank (BB) szakértői szerint az ipari termelő vállalatok beruházásaiknál építenek a támogatásokra és a támogatás folyósításának ütemétől teszik függővé a beruházások megvalósítását. Ez a tendencia az elmúlt évben erősödött, a folyamatos beruházásokat felváltotta a nagyobb volumenű, egyedi támogatáshoz kapcsolódó kapacitásbővítő fejlesztés. A jövőben ez a folyamat még markánsabbá válhat. A CIB tapasztalata szerint a cégek beruházási kedve 2008 első negyedévében a korábbi időszakhoz képest stagnált, sőt talán enyhén csökkent. (Napi Gazdaság 6.o.) Megújul több mint száz pécsi utca Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében 2010-ig 5,15 milliárd forintot költenek a pécsi úthálózat felújítására. Az összesen több mint száz rendezvényhelyszínt, utcát, hidat, valamint felüljárót érintő rekonstrukciót hitelből finanszírozza a város. A programot abból az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott 10 milliárd forintos hitelkeretből dotálják, amelynek visszafizetésére a kormány garanciát vállalt. A városházán a Napi Gazdaságnak elmondták, a programban előkelő helyen szerepelnek az EKF-helyszínekhez kapcsolódó belvárosi utcák. Az útés hídfelújítási program megvalósítására közbeszerzési pályázatot írnak ki. A helyhatóság ezzel

11 párhuzamosan döntött arról is, hogy az EIB-hitelkeretből, 3,4 milliárd forintot hív le az EKF úgynevezett kulcsprojektjeinek előkészítésére, illetve a megvalósításukhoz szükséges saját erő biztosítására. (Napi Gazdaság 8.o.) Az eufóriában is figyelni kell a menedzserszerződésre Ha egy cég menedzsert keres, a fejvadászcégnek általában csak olyan információkat ad meg, mint az elvégzendő feladatok, a hierarchiában elfoglalt hely és az alapkövetelmények, pedig ez nem elég a megfelelő ember megtalálásához - véli Bojtos Tünde, a P&Bert senior tanácsadója. A teljes képhez szükséges tudni ezen kívül a napi feladatokat, megismerni a cégkultúrát, és azt is, a jelöltnek milyen személyiségjegyekkel, tudással, tapasztalattal kell rendelkeznie. A külföldi tulajdonú vállalatok általában euróban vagy dollárban akarják meghatározni a fizetéseket, ezt azonban a magyar törvények nem teszik lehetővé, így általában a szerződésbe az kerül, hogy a "kérdéses összegnek megfelelő magyar forint a tárgyhónapban irányadó MNB-középárfolyamon". A magyar munkatörvénykönyv nem ismeri a bónusz fogalmát; ennek ellenére, ha a munkáltató nem fizeti ki, három évig követelhető. Más típusú ösztönző a jutalom - ez utólag, szubjektív döntés alapján adható, így nem is követelhető. (Napi Gazdaság 11.o.) Kamil Ziegler az AAA Auto új gazdasági igazgatója Májustól az AAA Auto Group NV gazdasági igazgatójaként folytatja karrierjét Kamil Ziegler, feladatkörébe a finanszírozás, a befektetői kapcsolatok, a piacelemzés és üzletfejlesztés, a konszolidációs folyamatok, az akvizíciók, a pénzügyi kapcsolatok, továbbá az információs rendszerek és a központi beszerzés tartozik. A 46 éves szakember számos jelentős munkakörben dolgozott a bankszakmában, egyebek közt a Komercní Banka ügyvezető, illetve pénzügyi igazgatója, a Ceské Sporitelny ügyvezető igazgatóhelyettese, illetve igazgatósági tagja, a Konsolidacní Banka Praha ügyvezető igazgatója, a Banktanács igazgatósági elnöke, valamint a Raiffeisen Bank a. s. igazgatóságának elnöke és ügyvezető igazgatója volt től a PFF Group alkalmazottja volt, ahol 2007 augusztusa óta az igazgatóság elnökhelyettesi posztját töltötte be. (Napi Gazdaság 12.o.) Régiós vezetőket nevezett ki az ING Real Estate Az ING Real Estate három felső vezetőt nevezett ki közép- és kelet-európai ingatlanbefektetéskezelő üzletének vezetőségébe. Menno Verhoeff lett a Közép- és Kelet-Európáért, ezen belül Magyarországért felelős akvizíciós igazgató; Jiri Lhotak a működési igazgató, akinek ellenőrzése alatt lesz a kelet - és közép-európai régió pénzügyi és működési igazgatósága; Jan Kubicek pedig a Közép-európai Ingatlanbefektetési Alap vezetője, emellett továbbra is feladata az ING Real Estate régiós alapjainak vagyon- és portfóliókezelése. (Napi Gazdaság 12.o.) Harmadik digitális játszótér a Millenárison Ma nyitja meg kapuit a hazai kutatás és fejlesztés iránt érdeklődők előtt a "Klikk A digitális játszótér" a Jövő Háza kiállításon. Az egyre komolyabb témákat feldolgozó kiállítássorozat most az elmúlt évtized fontos hazai innovációs eredményeire próbálja felhívni a figyelmet. A látni- és megismernivalók közt lesznek olyan sikeres magyar találmányok, mint a H5N1 vakcina a madárinfluenza állatról emberre terjedő vírusa ellen. Mint ismeretes, a H5N1 vírus ellen magyar kutatók fejlesztették ki az oltóanyagot. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet 2006 márciusában engedélyezte a Fluval H5N1 vakcina magyarországi forgalmazását. Az oltóanyagot előállító cég kétmilliárd forint hitelt kapott a Magyar Fejlesztési Banktól a készítmény fejlesztéséhez, további kétmilliárd forintot pedig a kormány adott kutatási-fejlesztési támogatásként. (Napi Gazdaság 24.o.) Új szoftver: gyorsabb hitelbírálat Megújította a bankok munkáját megkönnyítő és gyorsító előzetes információkérés (EIK) nevű szoftverét a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A program immár nemcsak arra válaszol a garanciakérelmet előkészítő bankárnak, hogy a hitelezendő céggel kapcsolatban nem áll-e fenn

12 valamilyen kizáró ok, hanem arra is, hogy a kívánt összegű kezesség vállalható-e az adott társaság hitelére. (Világgazdaság 3.o.) Kialakulhat Magyarországon is válság? Különösen aktuális: a subprime válság világra átgyűrűző hatásai mennyire sodor(hat)ják veszélybe a magyar bankrendszert. A Magyar Nemzeti Bank két szakértője, Nagy Márton és Szabó E. Viktor ezt a témát járja körbe. Az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piaci válság és hatásai a magyar bankrendszerre címet viselő, az MNB-szemlében megjelent cikkük azt mutatja be: az elmúlt éveket jellemző magas kockázati étvágy mellett a bankok értékpapírosítási tevékenysége következtében jelentős mennyiségű és alulárazott kockázat terült szét a világban. Az amerikai jelzáloghitelpiacról tavaly kiindult turbulencia a kockázatok átárazását eredményezte, ez jelentős veszteségeket okozott a pénzügyi rendszernek, és átmenetileg működésképtelenné tett egyes részpiacokat. Amerikai és európai bankok a közvetlen veszteségeken túl a forrásköltségek drágulásával és a források szűkülésével is szembesültek. A magyar bankrendszernek nem volt közvetlen kitettsége az amerikai jelzáloghitel-piachoz kötődő termékekben, ám a kockázati prémium globális emelkedése miatt a hazai bankok a finanszírozási költségek emelkedésével, a források rövidülésével szembesültek. Kedvezőtlen fejlemény az is, hogy a hazai pénzügyi piacok, főként az állampapírpiac működésében zavarok alakultak ki, és emelkedett az elvárt hozam. A részletes elemzést elvégezve a trendek magyarországi hatásaira is kitérő megállapításokkal teletűzdelt elemzés felteszi a kérdést: vajon kialakulhat-e egy az amerikai subprime-hoz hasonló esemény Magyarországon. A szerzők - elemzésekre, trendekre, adatokra támaszkodva - ezzel kapcsolatban megállapítják: a hazai bankok gyakorlatában megfigyelhető a kockázatalapú verseny élesedése. A kockázatalapú verseny főként a hitelezési feltételek túlzott enyhítésében és a fokozottan kockázatos hiteltermékek megjelenésében ölt testet. (Világgazdaság 9.o.) Jól teljesített a romániai OTP Leasing Az OTP romániai lízingcége, a múlt év nyara óta működő OTP Leasing az idei első negyedben 35 millió euró értékű lízingfinanszírozást teljesített, ennek 80 százaléka járműlízing volt. A cég júniusig ingatlanlízing terméket is megjelentet, ennek részesedését az év végéig a társaság teljes lízingfinanszírozásában 10 százalékra várják. Az OTP Leasing az idén egész évben 200 millió euró értékű finanszírozást akar teljesíteni, egymillió euró körüli nyereséggel. (Világgazdaság 17.o.) Cseréltesse ki a szakadt bankót Sokakkal megesett már, hogy csak a mosás utáni teregetés közben vették észre: a nadrággal együtt a zsebben maradt bankjegyeket is kimosta. Előfordul persze, hogy a pénz - szó szerint - megússza a centrifugálást, de gyakoribb, hogy több darabba szakad. Mit lehet ilyenkor tenni? Nos, tanácsos összeszedni a bankónak a nagyobbik részét, ha ugyanis ez sikerül, a Magyar Nemzeti Bank MNB) eredeti értékén beváltja a salátává vált papirost. Nincsenek teljesen biztonságban az érmék sem. Egy százforintosból például könnyűszerrel palacsinta lesz, ha átszalad rajta egy villamos. A valamilyen módon megcsonkított (például átlyukasztott) pénz érméket - a törvény szerint - nem szabad, míg a súlyukban jelentősen megfogyott, illetve a nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. Amennyiben az MNB munkatársai arra gyanakodnak, hogy a hozzájuk sérültként eljuttatott bankjegy hamisítvány (vagy hamisításra használhatták, például kivágtak belőle egy biztonsági jelzést), annak az adatait, akitől a pénz származik, jogosultak átadni a rendőrségnek. (Bors 25.o.) Megjött a Fradi pénze! 2,3 milliárd a számlán Ma véget ér az öt kínkeserves év a fradisták számára. A Blikk információi szerint Kevin McCabe, a futballcsapat új tulajdonosa kifizette a vételárat, már meg is érkezett az FTC számlájára a pénz. A Fradi 2,3 milliárd forintért kelt el, de az adósságok kifizetése után körülbelül 600 milliója marad a klubnak. Az angolok immár hivatalosan is a focicsapat tulajdonosaivá váltak, s nagy terveket szövögetnek az NB I-be való jutástól a sikeres nemzetközi szereplésig. De vajon mi lesz az anyaegyesülettel? Az FTC adóssága körülbelül 1,7 milliárd forint. A legnagyobb összeggel, az

13 OTP-nek és az APEH-nak tartozunk. Május végén megkezdjük a tartozások kifizetését, a szállítók és a játékosok is megkapják a pénzüket. Hogy pontosan mennyi marad a kasszában, az június végére derül ki. Az a tervünk, hogy 500 millió forintot befektetünk, s erre reális esély van az adósságok kifizetése mellett is - vázolta a pénzügyi terveket Rieb György, az FTC elnöke. (Blikk 1+17.o.) Újabb iskolákban tanítanak pénzügyeket Ősztől újabb húsz magyar középiskolában indulhat meg kísérleti jelleggel a Pénzügyi Oktatási Program (POP). A tananyagban a mindennapi gyakorlatban használható tudásra koncentrálnak majd. Ezt a tárgyat jelenleg hatvan középiskolában tanítják, a most véget érő tanév tapasztalatai alapján továbbfejlesztik a programot - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank és az Öngondoskodás Alapítvány sajtótájékoztatóján. A középiskolák május 9-ig pályázhatnak az egymillió forintos támogatásra a POP bevezetéséhez. (Metro 9.o.) Privatizált levélkihordás Szerte Európában a postai szolgáltatók, köztük a Magyar Posta is a kézbesítők terhelésének csökkentésére, az egyenetlen kapacitásigények kielégítésére veszik igénybe a vállalkozói kézbesítést - közölték a társaságnál a Magyar Nemzet kérdésére, hogy mi indokolja a számlalevelek, egyszerű postalevelek kézbesítésének átadását a Pokéz Kft.-nek, amely ugyan a posta leányvállalata, de alvállalkozókkal dolgoztat. Nem szerencsés kiadni a címhelyeket a konkurenciának - fogalmazott Pecze Pál. A Postás Szakszervezet elnöke elmondta, a társaság azért bíz meg külsős céget, mert az ott foglalkoztatottakra nem vonatkozik a kollektív szerződés, így 13. havi fizetést, vagy egyéb más szociális, jóléti juttatásokat nem kell fizetnie. Mivel üzleti titok, hivatalos adat nem áll rendelkezésre, de a lap információi szerint a posta tavaly közel félmilliárd forintot fizetett a Pokéznak eredeti tevékenysége, azaz hírlapok, nyomtatványok, szórólapok budapesti kézbesítéséért. Nyílt titok, hogy a számlaleveleket, egyszerű postalevelek fővárosi kézbesítését is a Pokéz végzi, mivel az eredeti tevékenység nem nyereséges. A posta ezzel viszont saját konkurenciáját neveli ki - fogalmazott Ádám István. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége elnöke szerint nincs garancia arra, hogy az alvállalkozók megfelelő szakmai színvonalon végzik el a munkát, hiszen például nem rendelkeznek helyismerettel. Bizalmi állás lévén, egy postásnak erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, ami az alvállalkozóknál már nem követelmény. Igaz, a nyugdíjakat vagy ajánlott leveleket továbbra is a posta munkavállalói kézbesítik - tette hozzá. Ismert, a tervek szerint a Magyar Posta egyik legjelentősebb bevételi forrását, a nyugdíjak kézbesítését banki útra terelné. Aki emellett dönt, egyfajta nyugdíjas számla megnyitásával, az ehhez tartozó Posta-kártyával a postán vehetné fel az időskori juttatást. A szolgáltatás díjának jó része tehát már nem a posta, hanem a számlavezető bank zsebébe jutna. (Magyar Nemzet 1-2.o.) Önkormányzati csődhullám közeleg A hazai önkormányzatok közel kétharmada, csaknem kétezer település sodródott a csőd szélére - állítja Vígvári András, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanácsosa, aki szerint a pénzhiánnyal küzdő települések hitelekkel és kötvénykibocsátásokkal próbálják működési költségeiket fedezni. A közgazdász szerint ennek túl nagy a kockázata, mivel a felvett kölcsönök jó részét nem fejlesztésre, hanem a mindennapi fenntartási kiadásokra fordítják, vagyis könnyen ördögi körbe kerülhetnek a jövőjüket elzálogosító önkormányzatok. Az ÁSZ megállapítása szerint jelenleg több mint 700 milliárd forintra rúg a szektor teljes hitelállománya, s ebben nem szerepelnek a részben önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek tartozásai. A probléma súlyosságát mutatja, hogy az idei évre a Pénzügyminisztérium az egész államháztartásra 1087 milliárd forintnyi hiánnyal számolt - az önkormányzatok nélkül. A települések tartozásállományának statisztikai kiiktatása azonban szakemberek szerint könnyen a konvergenciaprogram végét jelentheti, a kötvénykibocsátásokkal türelmi időt nyert településeknél ugyanis a csőd tényleg csak idő kérdése lehet. A május elsejéig önkormányzati és területfejlesztési miniszterként tevékenykedő Bajnai Gordon szerint rossz megoldás a kötvénykibocsátás, de a településvezetőkkel szemben azt állítja,

14 hogy a kialakult helyzetért nem a kormány a felelős. Mindezt azonban cáfolni látszik, hogy a működési gondok a legtehetősebbek közé számító Rózsadombtól kezdve egészen a legkisebb falut is szinte egyformán érintik. (Magyar Nemzet 1+13.o.) Csányi Sándor: már a Bóly Zrt. is kipipálva A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta, hogy az OTP Bank elnök-vezérigazgató, Csányi Sándor tulajdonában lévő Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Kft. egy 6 százalékos részvénycsomag tavaly októberi megvásárlásával többségi, 50,05 százalékos részesedést szerezzen az Investgroup-Bóly Üzletviteli Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-ben. A GVH engedélyére azért volt szükség, mert az Investgroup birtokolja a 2004-ben privatizált Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. többségi, 82 százalékát. A kisebbségi pakett a korábbi Wallis-vezér, Nagy György birtokában lévő Ho-me 2000 Kft.-é. Utóbbi cég néhány éve éppen a dolgozói részvények felvásárlásával duzzasztotta részesedését. A GVH jóváhagyásával - ahogy ez Csányi Sándor korábbi baranyai cégvásárlásainál is gyakorlat volt - az üzletember a 19 ezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági cégnél is elérte a többségi tulajdont. Az irányító részesedés kapcsán a társaság eredményeiről és fejlesztési elképzeléseiről Ádám Jánost, a Bóly Zrt. vezérigazgatóját kérdezte a lap. A tavalyi év gazdálkodási adatai rövidesen a cég közgyűlése elé kerülnek, elöljáróban annyit mondhatok, hogy százmilliós nagyságrendű eredményt értünk el. A tulajdonosi kör elvárása ugyanakkor, hogy eredményességünket tovább fokozzuk az elkövetkező években - nyilatkozta a vezérigazgató. A MiZo és a Délhús megvásárlása és fúziója kapcsán többen aggódnak a Bóly Zrt. önállósága miatt is. Mint ismeretes, a baranyai tej-, illetve húsipari cég is előbb került Csányi Sándor tulajdonába, mint szegedi riválisaik, a Sole és a Pick. Sőt, a húsipari terjeszkedésben a befektető üzletember éppen a Délhúson keresztül szerzett többségi tulajdont a Pick Rt.-ben, de a MiZo szakmai vezetői is közreműködtek annak idején a Sole kivásárlásában. Mára azonban gyökeresen megváltozott a kép, hiszen a Sole-MiZo Zrt. központja Szegedre került, a cégnek egyetlenegy baranyai telephelye sincsen már, mindössze egy logisztikai raktár működik Pécsett. (április 30. Új Dunántúli Napló 3.o.) Nem csökken a hitelfelvételi hajlandóság Statisztikai adatok szerint egyre több háztartásra jellemző, hogy egyszerre több típusú hitellel is rendelkeznek, például személyi kölcsönnel, autókölcsönnel, áruhitellel, melyeknek visszafizetése jelentős terhet jelent a családi költségvetésben. Köztudott, hogy az előbbi hitelfajták a legdrágább kölcsönök közé tartoznak, hiszen THM-jük elérheti akár a százalékot is. Emiatt egyre jellemzőbb sok család esetében, akik párhuzamosan több ilyen jellegű drága hitellel rendelkeznek, hogy szabadulni kívánnak ezektől a kölcsönöktől, elsősorban olyan formában, hogy szabad felhasználású jelzálogkölcsönnel váltják ki meglévő személyi, autó- és áruhitelüket. Az elmúlt év végén ezermilliárd forintot tett ki a devizaalapú szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya idehaza, s tavaly 400 milliárd forintot meghaladó összegű volt az új hitelkihelyezés e termékkörben. Piaci becslések szerint a szabad felhasználású jelzálogkölcsönök több mint harmadát ma már adósságrendezéshez veszik igénybe. Bár néhány pénzintézet, hasonlóan a személyi hitelekhez, a alacsonyabb összeg esetén elkezdte ezeket a hiteleket is gyorsított formában folyósítani, tehát csökkentett dokumentáció is elégséges a hitelfelvételhez, vagy nem kérnek például értékbecslést, de inkább az a jellemző, hogy a legtöbb bank az ügyfél kezdeti kifizetésein igyekszik könnyíteni - mondta Dávid Gábor, a Citibank marketing-igazgatója. Ha valaki a pénzintézetnél a legújabb devizaalapú szabad felhasználású kölcsönt veszi fel tízmillió vagy afölötti hitelösszeg esetén, az első hat hónapban csak 1,99 százalékos kamatot számítanak fel. Vas Dénes, a K&H Bank egri fiókvezetője úgy tapasztalja, ügyfeleik ésszerűen használják föl a jelzáloghiteleket. Többen lakásfelújításra, korszerűsítésre veszik föl a kölcsönt, mások pedig a korábbról származó, kedvezőtlen kamatozású pénzintézeti tartozásukat, s más, a felvételkor egyszerűnek tűnő, de később drágává váló személyi kölcsönöket váltják ki vele. A szabad felhasználású jelzáloghitelekkel általában 2-3 drágább konstrukciójú banki kölcsönt cserélnek le. Karuczka Péter, az OTP Bank Médiakommunikációs Osztályának munkatársa elmondta, jelzálogalapú adósságrendező kölcsönnel a fennálló hátralékos tartozást nem kell azonnal egy összegben kifizetni, hanem hosszabb futamidővel, alacsonyabb törlesztőrészlet mellett törleszthetnek az adósok. Az adósságrendező

15 kölcsön kamata a nagyobb kockázati felár miatt valamivel magasabb az egyéb szabad felhasználású jelzáloghitelekéhez képest. Adósságrendező hitelt kizárólag jövedelem igazolása mellett nyújtanak, megfelelő feltételek esetén. OTP-s hitel kiváltásakor a bank nem határoz meg szigorúbb finanszírozási arányokat, egyéb esetben az ügyfelek csak fedezet alapon kapnak kölcsönt. A hitel és a hitelbiztosítéki érték aránya területileg differenciált, a nyújtható hitel a biztosítéki érték 90 százalékát is elérheti. (április 29. Heves Megyei Hírlap 5.o.) Jegybankelnöki fizetés itt és ott Magyarországon hosszabb ideje a jegybankelnök a legjobban fizetett állami vezető. Simor András, az MNB jelenlegi első embere havi bruttó 74 millió forintot keres; ez ugyan még mindig kevesebb, mint a nagyobb kereskedelmi bankok vezetőinek javadalmazása; de mintegy hétszerese egy magyar miniszter fizetésének. S ami talán meglepő: Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke is nagyjából a harmadával, havi 2,5 millió forintnak megfelelő juttatással kénytelen beérni. (Figyelő 7.o.) Spéder Zoltán az FHB elnöke Az FHB Jelzálogbank legutóbbi közgyűlésen megújult igazgatósága Spéder Zoltánt választotta elnökévé. Spéder- az OTP Bank egykori második embere, a Közép-Európai Média Zrt.10 százalékos tulajdonosa- az OTP-től való 2007 eleji távozása óta szerzett tulajdonrészt az FHB-ban, s április végén cégén, az A64 Vagyonkezelő Kft.-n keresztül a teljes alaptőke 7,31 százalékát birtokolta. (Figyelő 8.o. Heti Válasz 40.o. Spéder az FHB élén) "...mintha az egész ország esze ment volna el..." Három és fél év után jogerősen felmentette a Fővárosi ítélőtábla Molnár Csaba alezredest, akit aljas eszközökkel szorítottak ki a K&H-s Kulcsár-ügy vizsgálatából. Három és fél évig rendőrségünk és ügyészségünk játszva tudta nélkülözni a fiatal alezredes szakértelmét, noha a 23 milliárdot sikkasztó és további 8 milliárd forintos kárt okozó Kulcsár Attila ellen még mindig nincs ítélet. A volt bróker szabadlábon védekezik. (168 Óra o.) Gyerekmese Százezer forintokat veszthetnek azok a fiatal házaspárok, akik lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönt kaptak gyermekvállalásukra, de a banknál csak késve jelentik be gyermekük születését. Ki az a mazochista, aki napról napra követi a kormányrendeletek változását? - fakadt ki Kalmár Róbert. A debreceni fiatalember feleségével együtt még 2004 januárjában kötött szerződést az OTP Bankkal arra, hogy családiház-építéshez úgynevezett lakásépítési kedvezményt igényelnek. Miután akkor még gyermektelenek voltak, a köznyelvben szociálpolitikai támogatásként (szocpol) ismert, de 2002 decemberétől hivatalosan "lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönnek" nevezett - akkoriban 1,6 millió forintos - összeg folyósításának feltétele két gyermek vállalása volt. Az ígéretet hat éven belül, azaz 2010 elejéig kellett volna teljesíteniük. Kalmárék példásan, jóval a határidő lejárta előtt eleget tettek vállalásuknak: első kislányuk 2005 márciusában, a második 2007 októberében született. A család gyarapodását (mindkét gyermek születését) idén március 24-én jelentette be a házaspár az OTP-nél, abban a tudatban, hogy ezzel egyidejűleg igazolták jogosultságukat a szocpolra. Annál nagyobb volt a meglepetésük, mikor pár nappal ezt követően elolvasták a hitelintézet válaszát. Abban ugyanis az állt, hogy nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek, s emiatt hatvan napon belül 230 ezer forintot be kell fizetniük a banknak, ellenkező esetben az OTP a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) fordul, s majd az gondoskodik az összeg behajtásáról. Kalmárék megrökönyödésének oka, hogy szerződésükben szó sem volt ilyen mulasztásokhoz kötődő esetleges retorziókról, a dokumentum csupán a megelőlegező kölcsönt megalapozó, lakástámogatásokról szóló kormányrendelet számát tartalmazta. (HVG o.) Felcsuti Péter bankvezér Az ifjú Felcsuti gazdaságot tanul, minek nyomán 1973-ban a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) kezd, ahol a szocialista relációt hamarosan a tőkésre konvertálja, miközben szerez egy közgazdasági

16 kisdoktori címet. Ott van Fekete János azon szűk körű válogatottjában, amelynek évi rendes küldetése a népgazdaság teremtette deficitek külföldi hitelekből történő kezelése. Teljesítményét 1987-ben főosztályvezetőhelyettesi beosztás is igazolja, ám jön a rendszerváltás, és ő, elégtelennek ítélve jegybanki perspektíváit, maga is kapitalizmusra vált: előbb a Citibank ügyvezető igazgatói székét, majd a mai Raiffeisen Bank Zrt. elődje, az akkori Unicbank vezérigazgatói posztját fogadja el. A szakma - üdítő kivételként - vele kapcsolatosan olyannyira nem kommunistázik, hogy már 1995-ben a Magyar Bankszövetség alelnökének választotta. (HVG 122.o.) Tőzsde és pénzpiac (árfolyamok) A BÉT nem bírt a nyomással Nem volt túl optimista a hangulat a nemzetközi piacokon, Európa masszív mínuszban állt a BÉT zárásakor, és Amerika is inkább a negatív tartományban mozgott. Az ECB kamatdöntését kísérő jegybankelnöki sajtótájékoztatón elhangzottak éppúgy nem tettek jót a tőzsdei kereskedésnek, mint a KSH által reggel publikált - várakozásokat alulmúló - ipari termelési adatok, valamint az eurózóna egészét érintő kedvezőtlen gazdasági prognózisok, amelyek az inflációs kockázatokra és a gazdaság növekedési ütemének lassulására figyelmeztetnek. A BÉT mínuszban nyitott, ott oldalazgatott, majd fél egy körül megindult a gödörből felfelé. Bár délután egy időre átlépte előző napi záróértékét a BUX, mégis a negatív tartományban végzett: pontos záróértéken, ami 0,2 százalékos hanyatlást takar. A blue chipek mind mínuszban végeztek, az OTP vezetett körükben a maga 0,35 százalékos esésével, ez 7340 forintos zárárfolyamot jelentett. A kisebb papírok közül az FHB ismét követte szektortársát, és 1,1 százalékos esés után 1325 forinton landolt. (Napi Gazdaság 13.o., Magyar Hírlap 10.o. Szerény forgalom eséssel, Magyar Nemzet 12.o. Mínuszos nap a BÉT-en) Nem egyesülne, csak együttműködne az OTP A lengyel bankóriás, az 51 százalékban a lengyel állam tulajdonában lévő PKO BP vezérigazgatója, Rafal Juszczak a Reutersnek az OTP-vel folytatott "együttműködési, egyesülési tárgyalásokról" beszélt, hangsúlyozva, hogy a magyar bank nyitott egy nagyon szoros kooperációra. Az OTP Bank vezetése a Napi érdeklődésére csak annyit közölt, hogy "Lengyelország nem szerepelt és nem is szerepel az OTP akvizíciós stratégiájában deklarált elsődleges célországok között". Az OTP-hez közel álló forrásból a lapnak annyit sikerült még megtudnia, hogy 2006-ban valóban folytak tárgyalások az OTP és a PKO BP vezetése között, és abban az időben az OTP - legalábbis elméleti síkon - vizsgálta egy PKO-fúzió lehetőségét is. A PKO BP piaci értéke jelenleg meghaladja a 3500 milliárd forintot, szemben az OTP 2050 milliárdos kapitalizációjával. A lengyel állam ugyan - már jó ideje - készül egy kisebb PKO-csomag eladására, de nem menne le 30 százalék alá. Egy esetleges fúzió esetén - feltételezve a jelenlegi értékekből adódó 3:2 arányt a lengyelek javára - a lengyel állam lenne az egyesült bank legnagyobb (20 százalék körüli) részvényese, ami Csányi Sándor számára lehet ugyan, hogy vonzóbb, mint egy ellenséges felvásárlási szcenárió (vagy akár egy hasonló mértékű magyar állami befolyás), ám aligha ez álmai netovábbja. Kétségtelen, hogy a magyar bankvezér által évek óta építgetett bankvédő Maginotvonal egyik pillére a baráti svájci UBS "más irányú elfoglaltságával" némileg gyengülni látszik, de ezt egyrészt ellensúlyozta a Groupama beemelése a körbe, másrészt amúgy sem látszik akutnak a felvásárlási veszély. A két bank közötti együttműködésnek talán leginkább a közös terjeszkedésben lehet távlata. A lengyel bank Ukrajnán kívül sehol nem rendelkezik pozíciókkal, ugyanakkor növekvőben vannak szabad forrásai. Lengyelországban nagyjából a hazaival azonos szinten állnak a marzsok, tehát elsősorban az egyéb kelet-európai piacok szempontjából lehet érdekes a két bank közötti esetleges együttműködés - mondta a VG-nek a hír kapcsán Vágó Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője. A PKO az OTP-vel kötött szövetség révén ugyanis bejuthatna olyan piacokra is, ahol még mint brand egyáltalán nem ismert, viszont a magyarországi bankcsoport igen. (Napi Gazdaság o., Világgazdaság 1+18.o. Lengyel-magyar banki szövetség?,

17 Világgazdaság 24.o. Útkeresés, Népszabadság 19.o. OTP: lengyel-magyar két bankbarát?, Népszava 5.o. Cáfolják az OTP-PKO egyesülését, Magyar Hírlap 10.o. Lengyelország felé kacsingat az OTP?, Magyar Nemzet 12.o. Tanult az OTP a Molból) A vizsgálat emészti a profitot A várakozásokat és a tavalyit egyaránt meghaladó első negyedéves eredményt ért el a Magyar Telekom, a cég gyorsjelentése szerint március végéig 22,2 milliárd forintnyi adózott profitot produkált, ami közel 40 százalékos növekedést jelent a 2007-es első negyedhez képest. A csoport EBITDA-ja is látványosan, 9,4 százalékkal bővült, s elérte a 68,9 milliárd forintot, az EBITDA-ráta 42,4 százalékos volt. Ugyanakkor a javulás már nem ennyire egyértelmű, ha figyelembe vesszük a tavalyi számokat terhelő egyszeri tételeket, a 2 milliárd forintot hozó idei ingatlaneladásokat és a vizsgálatok 1,5 milliárdos költségeinek hatását. A jelentés adatait a Concorde elemzői kedvezőnek ítélték meg, s felhalmozás ajánlásukat változatlanul fenntartották a papírra, év végi céláruk a május közepéig még a papíron lévő 74 forintos osztalékszelvény nélkül is 1061 forint. A Cashline-nál a szintén kedvezőnek ítélt jelentés csak a tartás ajánlás fenntartására volt elég, ők az idei év után 80 forintra becsülik a jövőre kifizetendő osztalék nagyságát. A KBC elemzői is enyhén kedvezőnek ítélik meg a távközlési cég jelentését, s kiemelik, hogy a térségbeli szektortársakhoz képest EV/EBITDA alapon 13 százalékkal alulárazott a papír. Szerintük kedvező osztalékhozammal bír, így ajánlásuk továbbra is vétel a részvényre. (Napi Gazdaság o.) Kívül-belül gyengítették a forintot A szerdán még 252 alatt záró euró csütörtökön már 253,50 forint környékére drágult, közepes forgalom mellett. A forintgyengülésért főleg Gyurcsány Ferenc meglebegtetett lemondása és a költségvetés helyzete a felelős, de az ECB kamatdöntését kísérő jegybankelnöki kommentár sem segítette a hazai devizát - mondta el a Napinak Geszti Pál, az ING üzletkötője. Geszti szerint a körülmények rosszabbodása esetén 255 forintig is felmehet az euró árfolyama. A svájci frankért 156,00, az amerikai dollárért 165,20 forintot adtak a bankközi kereskedelemben. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 70 milliárd forint értékben hirdetett meg csütörtökön hároméves lejáratú államkötvényeket, ezekre 121 milliárd forint értékben nyújtottak be jegyzést. A papírok hozama évi 9,22 százalék lett, ami 7 bázisponttal magasabb a szerdai másodpiaci referenciahozamnál. A 15 éves lejáratú papírok iránt is jelentős volt az érdeklődés, a kibocsátó döntése alapján 15 milliárd forintnyi került belőle a licitálókhoz, az átlagos hozam 7,93 százalék lett, 8 bázisponttal magasabb az előző napi referenciahozamnál. Az állampapírok másodlagos piacán minden futamidőre emelkedtek a hozamok. (Napi Gazdaság 14.o.) Meddig nőnek a Hozamfák? Miután nemrég lejárt, május 8-tól fizetik ki a K&H Hozamfa 1 nevű tőkevédett befektetési alapra járó összeget, papíronként forintot. A 15,83 százalékos hozam a négyágú, négy lehetséges végkifejlettel rendelkező "hozamfán" a legalacsonyabb ág, azaz a lehetséges minimum. Mindez a jegyzés végétől a tényleges kifizetés kezdetéig három év és közel két hónapra értendő, így ez idő alatt 4,75 százalékos éves hozam (belső megtérülési ráta) adódik. A ban forgalomba hozott Hozamfa-család többi tagjánál vegyes a kép. Az alapok egy-egy év után akkor kerülnek magasabb "hozamágra", ha az adott év során a kijelölt részvénykosár egyik tagjának árfolyama sem esik 20 százaléknál nagyobb mértékben (a futamidő eleji kiindulóértékhez képest). A Hozamfa 2-nél már bizonyos, hogy nem a legalacsonyabb ág lesz az irányadó, eggyel ugyanis már feljebb került. A Szakaszos Hozamú 1-nél az alapkezelő adatai szerint az első két év után 17,81 százalékos hozamot rögzítettek, ez már meghaladja a minimálisan megszabott 14 százalékot. (Napi Gazdaság 15.o.) Fektess be a Balkánon és az új Európában! A balkáni országok és az úgynevezett fejlődő Európa tőzsdéin forgó részvényekbe befektető alapokkal bővíti Magyarországon forgalmazott alapjainak körét az ING Investment Management. A Balkán részvényalap Európa egyik legígéretesebben fejlődő régiójának, a Balkán-félsziget

18 országainak fejlődéséből kínál részesedést a befektetőknek. Az alap többek között Görögországban, Törökországban, Romániában, Szlovéniában és Horvátországban fektet be. Az Új Európa Részvényalap a közép-európai régióban tevékenykedő cégek, illetve a fejlődő európai országok tőzsdéin jegyzett vállalatok részvényeibe fektet. Ezek lehetnek már uniós tagállamok vagy csatlakozásra váró országok is. A Luxemburgban kibocsátott alapok befektetéseinek kezelését a magyar ING Befektetési Alapkezelő portfóliómenedzserei végzik. (Napi Gazdaság 15.o.) Mibe fektesse tízmillióit? A manager magazin májusi számának befektetési tanácsaiból a Világgazdaság Online válogatott. Cselovszki Róbertnek, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatójának és Billibók Botondnak, a Concorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának válaszaiból kiderül, hogy válság idején nem létezik egyedül üdvözítő megoldás. (Világgazdaság 3.o.) Likviditáscsökkenési trendek Az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piaci válság hatásaival kapcsolatban ismét az elemzők és szakértők figyelmének a középpontjába került a pénzügyi piacok likviditásának alakulása. Éppen ezért most különösen időszerű a Magyar Nemzeti Bank likviditási indexének aktualizálása és két szakértő munkatársának - Páles Juditnak és Varga Lórántnak - a közös munkája, amely A magyar pénzügyi piacok likviditásának alakulása - Mit mutat az MNB új aggregált piaci likviditási indexe? címet viseli. A tanulmány az MNB-szemle legfrissebb számában jelent meg. A pénzügyi piacokat akkor tekintjük likvidnek, ha az adott piacon nagy volumenű tranzakciók hajthatók végre rövid időn belül. A hazai pénzügyi piacok likviditása mind az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piaci válság augusztus-szeptemberi kirobbanásakor, mind a március eleji hazai és nemzetközi államkötvény- piaci likviditási problémák időszakában visszaesett hosszú távú átlaga alá. A másodrendű jelzáloghitel-piaci válság kirobbanásához kapcsolódó likviditáscsökkenés jelentősen elmaradt ugyan a piaci likviditás fejlettebb pénzügyi piacokon megfigyelt visszaesésétől, a március eleji államkötvény-piaci likviditási problémák idején azonban a piaci feszesség a korábbi években nem látott mértékben csökkent, vagyis a bid-ask spreadek jelentősen kitágultak. Kisebb mértékben ugyan, de ez a folyamat az általános piaci hangulat, valamint a piaci szereplők várakozása és összetett pozíciói következtében az államkötvénypiac mellett a többi fontos hazai pénzügyi piacon is megjelent. (Világgazdaság 9.o.) Új korszak kezdődik az MVM csoportnál Ma választják meg az MVM Zrt. vezérigazgatójává Mártha Imre eddigi vezérigazgató-helyettest és elnökévé Lengyel Gyula igazgatósági tagot a csoport közgyűlésén. A személycsere mögött közvetlenül Kocsis István vezérigazgató korábban bejelentett leváltása és Vásárhelyi István cégelnök hét eleji lemondása áll. A közvetett háttér azonban az, hogy a kormány új csapattal kívánja átalakítani az MVM csoportot. A hivatalos indoklás szerint az MVM meggyengítésétől várható a hazai árampiaci verseny élénkítése, azon keresztül pedig a villamos energia árának lejjebb szorítása. Több szakértő szerint viszont a kínálati árampiac kialakítása, azaz új erőművek építése kellene a versenyhez és az árak kordában tartásához egyaránt. A csoport átalakítását Veres János pénzügyminiszternek kell levezényelnie, aki kedden bejelentette, eldőlt, hogy az MVM-ről leválasztják a villamosenergia-hálózatot tulajdonló Mavir Zrt.-t. Az MVM és a Mavir negyede is tőzsdére kerül az Új tulajdonosi program keretében. Az ezzel kapcsolatos előkészületek a korábbi tervek alapján már egy ideje folynak, igaz, eredetileg a Mavir és anyavállalata egy csomagban került volna az értékpapírpiacra, de végül külön-külön kell szerencsét próbálniuk. Mártha Imre február 15-én született Kisvárdán. Középiskolai tanulmányait a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban folytatta. Közgazdasági végzettségét a St. Lawrence College in Thanetban, illetve a University of Cambridge tanintézetben, Nagy-Britanniában szerezte meg. Különböző beosztásokban dolgozott a Eurocorp International Finance Rt.-nél, a Westdeutsche Landesbank Investment Rt.-nél, az Enron Europe Limitednél és ügyvezető igazgatóként az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság Energetikai és Infrastruktúraigazgatóságán től az MVM Rt.-nél különböző pozíciókat töltötte be. Jelenleg az MVM ZRt. kereskedelmi vezérigazgató-

19 helyettese és az MVM Trade Zrt. vezérigazgatója. (Világgazdaság 16.o., Népszava 9.o. Fejcserék a mai közgyűlésen a Magyar Villamos Műveknél) Veszélyeket rejt a magánosítás A kormány döntése alapján az Új tulajdonosi programban (ÚTP) 250 ezer forintos határig vehetnek igénybe kedvezményeket a kisbefektetők. Ennél nagyobb összegben is vásárolhat e kör részvényeket a program keretében, de már kedvezmények nélkül. Csath Magdolna közgazdász azt mondta, hogy messzemenően nem piaci vagy más valós gazdasági ok az, ami indokolttá teszi e programnak a meghirdetését. Emlékeztetett arra, hogy nemrégiben Kóka János volt gazdasági miniszter mondta azt, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. privatizációja hasznos a magyar piacgazdaságnak, mert emiatt nőni fog a verseny. Most ugyanezeket a cégeket Gyurcsány Ferenc vette elő azzal, hogy a baloldali polgárosodást kell támogatni. A közgazdász szerint azonban inkább arról van szó, a kormány tisztában van azzal, hogy napjai meg vannak számlálva, ezért most még mindent kitalál, hogy amit lehet, megszerezhessen. Csath Magdolna hangsúlyozta, létezhet olyan gazdasági helyzet, amikor szükség van a privatizációra, de ilyenkor is kulcsfontosságú, hogy tisztességes, átlátható és piaci alapon megvalósuló legyen. A stratégiailag fontos társaságokat viszont semmilyen körülmények között nem szabad eladni. Ilyennek nevezte a magyar vízkincset, a gyógyvizeket, az energetikai társaságokat és az egyéb közműveket. Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt vezérigazgató-helyettese szerint nem lehet kétséges, hogy állampolgári befektetői szemmel akár még ígéretesnek is tűnhet az ÚTP kínálta lehetőség, mert ismert és prosperáló cégekben teszi lehetővé a kormány a részvényszerzést. Ha viszont megnézzük az alaptőkék nagyságát és a lehetséges befektetői összegeket, azonnal rájövünk, hogy az osztalékfizetés reményében - mert ez az egyetlen hozamlehetőség a részvénybefektetésnél - kizárólag azok a befektetők juthatnak jelzésértékűnél nagyobb nyereséghez, akik jelentős összegért vásárolnak részvényt. (Magyar Hírlap 11.o.) Vegetál a budapestit tőzsde Hónapról hónapra alacsonyabb a Budapesti Értéktőzsdén lebonyolított részvényforgalom. Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője szerint azért különösen elszomorító a hazai tőzsde helyzete, mert bár az utóbbi hónapokban a nemzetközi tőkepiacokon sem beszélhetünk kitörő forgalomról, ott a befektetők lassan kezdenek visszamerészkedni a részvénypiacokra. Az összforgalom esésében nyilván szerepet játszik a Mol-papírok közkézhányadának az agresszív sajátrészvény-vásárlások miatti csökkenése, de nemcsak erről van szó. A globális hangulatváltozásokra igazán érzékeny OTP kurzusának alakulása a külföldi befektetők határozott távolmaradását mutatja. (Figyelő 8.o.) A BUX ismét az amerikai és a nagyobb nyugat-európai börzéket másolta le. A forint az euróhoz képest nem változott a héten, akárcsak a többi valuta. A befektetők továbbra is bizonytalanok az irányt tekintve, a legtöbb elemző további hektikus mozgásokra számít. (Magyar Demokrata 48.o.) Most vegyen valutát a nyaraláshoz A hosszú hetekig tartó gyengélkedés után a múlt héten ismét erőre kapott a magyar fizetőeszköz, újra 250 forint körül lehetett vásárolni az eurót a piacokon. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője így véli, a közeljövőben esik a magyar pénz kurzusa. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a forint körüli euróárfolyam a kővetkezés néhány hétben még kitarthat. Azt ugyan ő sem valószínűsíti, hogy a forint a jelenlegi szintnél sokkal tovább erősödik, erre szerinte legföljebb akkor lehet számítani, ha az egész régió felértékelődik. (Magyar Demokrata 49.o.) Szorgalomszámlálás Egyre több tőzsdei cég díjazza - vagy próbálja jobb teljesítményre ösztökélni - vezető tisztségviselőit részvényei ingyenes vagy áron aluli eladásával. E lehetőség idei feltételeit nem

20 mindenkinek sikerült teljesítenie. Saját zsebükön is megérzik az FHB Jelzálogbank vezetői a tavaly augusztustól tartó jelzálogpiaci hitelválságot. Mivel a bank forrásköltségeinek - ahogy a múlt keddi közgyűlésen Gyuris Dániel vezérigazgató fogalmazott - drámai, közel 0,9 százalékpontos drágulása miatt a tavalyi nyereség mintegy 17 százalékkal elmaradt a tervezettől, az igazgatóság (it), a felügyelőbizottság és a menedzsment tagjai sem kaphatnak ingyen FHB-részvényeket. Gyuris például maximum 16 ezer darab, a hétfői tőzsdei árfolyamon összesen mintegy 21 millió forintot érő pakettől esett el. Jövőre még nehezebb lesz a jogosultságot megszereznie, mivel az FHB-ban március elejétől meglévő 5 százalék feletti befolyására tekintettel az it elnökévé választott Spéder Zoltán egykori OTP-alelnök, vezérigazgató-helyettes javaslatára a közgyűlés szigorított a feltételeken. A Mol it-jéből ketten is - az OTP Bank elnök-vezérigazgatójaként a tőzsdeicégtisztségviselők toplistáját vezető Csányi Sándor, a bank felügyelőbizottsági tagjaként pedig Horváth Gábor - vigasztalhatják magukat azzal, hogy a már évek óta kizárólag a teljesítményösztönzéssel operáló OTP most finomított módszere révén több juthat a bankvezetőknek. (HVG o.) Nagykovácsi szülészet magántőkéből A tervek szerint a jövő év végére, mintegy 1,2 milliárd forintos beruházással a független képviselők vezette Nagykovácsiban épül meg az a 25 ágyas szülészeti és nőgyógyászati magánkórház, amelyet Papp Zoltán, a Semmelweis Egyetem I. számú Nőgyógyászati klinikájának nyugalmazott igazgatója vezet majd. A járó- és fekvőbeteg-ellátásra, egynapos sebészeti beavatkozásokra, lombikbébiprogramra, valamint genetikai vizsgálatokra készülő céget Nagykovácsi Szülészet-Nőgyógyászati Intézet Zrt. néven jegyeztetik be a tulajdonosok. A zrt-hez kapcsolódó ingatlanfejlesztési kft-vel együtt a tulajdonosok összesen 300 millió forintot vittek a vállalkozásba. (HVG 114.o.) Gazdasági elemzések - gazdaságpolitika Romániával vezethetjük be az eurót Szlovákia eurós csatlakozásával kapcsolatban az Erste Bank elemzést végzett a többi újonnan csatlakozó állam esélyeivel kapcsolatban. Az elemzés szerint a költségvetési konszolidációval kapcsolatos legnagyobb politikai árat Magyarország fizette meg, a kormánynak gazdasági visszaesés idején kellett csökkentenie a költségvetési deficitet. Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarország a reformokkal járó hátrányok miatt 2012 előtt nem lesz képes teljesíteni a középtávú célt, hogy a strukturális deficit egy százalék alá csökkenjen. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője szerint 2014 tűnik a legkorábbi dátumnak, amikor Magyarország csatlakozhat az euróövezethez. A Cseh Köztársaságnak sokkal több az esélye a korábbi euróbevezetésre, ám ott az egységes európai valuta kérdése nem számít politikai prioritásnak. Csehországgal ellentétben Lengyelországban a gyors euróbevezetést segíti az erős kormányzati támogatás, amelynek folyományaként az ország 2013-ig vélhetően be is lép az euróövezetbe. Románia 2013-ban kérheti felvételét az euróövezetbe és 2014-ben valószínűleg csatlakozni is tud. (Napi Gazdaság 2.o., Blikk 1-2.o. Bezzeg Szlovákia! Mitől lesz ott euró?, Blikk 2.o. Mindennek ára van, Magyar Hírlap 9.o. Sarkosan fogalmazva, Magyar Nemzet 7.o. Céltalan céldátumok, Magyar Nemzet 8.o. International Herald Tribune, Magyar Nemzet 8.o. FT.com) Kifújt a közpénzügyi törvénycsomag is A Fidesz nélkül nem megy a kétharmadosra tervezett új közpénzügyi csomag elfogadása - ezt már egy évvel ezelőtt, az ötlet meghirdetésekor tudni lehetett, ám az azóta eltelt 18 ötpárti egyeztetésen nem sikerült kompromisszumra jutnia az öt parlamenti pártnak. A három törvényből - köztük az alkotmány módosításából - álló törvényjavaslat egy bonyolult szabályrendszerrel javasolja megakadályozni a GDP három százalékánál magasabb államháztartási hiány kialakulását, illetve ez a törvénycsomag hívná életre a szabályrendszer betartását felügyelő költségvetési hivatalt.