SZÖRÉNYI EVA AZ ELSŐ DEMOKRATIKUS MAGYAR FILM A TANÍTÓNŐ" CÍMSZEREPÉBEN ' (FOTO, FALUDI)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÖRÉNYI EVA AZ ELSŐ DEMOKRATIKUS MAGYAR FILM A TANÍTÓNŐ" CÍMSZEREPÉBEN ' (FOTO, FALUDI)"

Átírás

1 SZÖRÉNYI EVA AZ ELSŐ DEMOKRATIKUS MAGYAR FILM A TANÍTÓNŐ" jk CÍMSZEREPÉBEN ' (FOTO, FALUDI)

2 Állandó műsorszámok: Műsorismertetés: ; Hirelc: 7.00, 12.00, 14.00, 16.00, 18.00, ZZŰO; Haoglerowzmüsor: 7.15, J ; Oéli harangszó; 12.00; Rendeletisruertetcs: 13.45, 22.00; Vöröskereszt közleményei: , 21.05; Hírek és krónika orosz nyelven: 23.00, angol nyelven: 23.10, francia nyelven: CSÜTÖRTÖK, november 15; 8.00: Mi újság a piacon? 9.00: Honvedzenekar : Kazacsay Irén énekel : Operetfcrés>zletek ; László Ferenc előadása ; Gábori F.lemér hegedül : Ajtai vonósnégyes : Barcsay József elíiadaia : A munka híradója : Jazz ; Bolgár Klekné eliwwlása ;»Legyen a rtorvát-jkertben Budán* : Névay Ilona zongorázik : Cigányzene : Hanglemezek. FENTEK, november 10: 8.00: Szinti lázi levél és filmszemle 9.00: PostásKenekar, 12.15: Sobár Vilima. zongorázik : Séta a Hunniafilmgyárban : Jazz : A Nem/zeít i Segély közleményei : I'akács László előadása : Albert Krzsi énekel' : Szakszervezeti tauácsadió : Megemlékezés a magyar népköztársaságról. "Rié vész Mihály előadása. Várnai Zseni közreműködésével : Ifjúsági miisor : Mit üzen a rádió? 18.45: Rádltó- /íenekar ; Molnár Miklós Móricz Zsigmondról : Giusepiie Moretti ének el : R-ózsa Vera énekel : Egy mü "hanglemezről 21.15: Hanglemezek. SZOMBAT, november 17: 8.00: Előadás a kukoricalisztről. 9.00:.lara Tanácsok leendő myáknak, 12.30: Juhász Gyula énekel : Major Ilonka versei : Hevessy Zoltán együttese : Sakkelőudás Közvetítés a Szent István-kórházból : Könyvszemle : Hanglemezeik : Gyermekműsor : A. munka hiradlf'ja : Lestyán Sándor előadása :»Dotlárpapo*. Közvetítés a Vigsairiházból : Hanglemezek VASÁRNAP, november 18: 8.00: Református istentisztelet. 9.00: Hanglemezek : Hanglemezek : Devecseri Gábor előadása : Berg Lili zongorázik : A. Bjeloff elbeszélése : Pro Arte vokáltrió : Apyák 5 perce! 12.20: Rádiózewikar : Kinizsi Andor csevegése : Medgyasziay Vilma éneket : Thury Zsuzsái elbeszélése : Hanglemezek : ünnepi krónika : Jazz : Heltai Jenő versei : Udvardy Tibor énekel. i6.35: Huxley novellája : Falurádió 18.15; Magyarnóták : Egy mü hanglemezről : Uja Khrenburg: Tollal a szabadságért! 19.15: Békeffi Gábor Békeffi Lászlóról : Jaz« : A Rádió hangja : Hanglenrvezeik. HCÉTPÖ. november 1 : 8.00: Háztartási előadás. 9.00: Honvédzeneikar : Veress Antal Uefeediil : Sci reiber Mária előadása : Glisszaadó giitáregyüfctes : Molnár Géza előadása : Kiíián Zoltán előadása ; A munka híradója : Orsoágh Tivadar brácsázik : Az ifjúság hangja : Szabó Béla előadása : Külföldön reikedt magyarokhoz 18.15: Sándor Pál előadása : A nevelő úr. Hangjáték : Vass István versei : Karády Katalin és Lantos Olivér énekel : Jazz. KEDD, november 20: 8.00: Baunvgarten Sándor dr. elóadása. 9.00: Rendőrzenekar : Zöldi Sándor hegedül ; Juhásr/ Vilmos előadása : Hanglemezek : Közvetítés a Meister-OBappangyárból : Szalonzene : Világhiradó : Zenepedagógusok műsora : Kardos Tibor dr. előadása : Hanglemezek : Böszörményi Nagy Béla Molnár Aulai: WohWemperiertees Klarvier : Nagy Lajos novellája : A lecke. Rádiójáték Irta Thurzó Gábor : Fejér György zongorázik : lx>e Peterson énekel. SZERDA. 110vember 21: 8.00: Nádor Vera előadása. 9.00: v,e6ain. PASCARELLA: Horváth Henrik fordítása LUTRI A dolog így történt: egy óra táján bemásztam. Agyban volt a bácsi. Mármost szájába szépen, benyomtam a vánkost s bicskámmal megcsiklandoztam a máján. Ez tehát: 5, a seb, és meg van adva a dátum: 24 a gyilkos: 80! Elszaladok a lutrisboltba gyorsan s egy lírát rászánok a vállalatra. Megtartották a húzást szerda délben kijött az ambóm, de a seb helyében a hatost húzták:»ember, aki ineghótt!«hallottak ilyet! Fellázad a vérem! így pártolják a szegény embert, kérem? Ha megölöm, hát megütöm a ternót! Vasutaszenekar 12.15: Brunovszky Jóttsef fuvolázik : Iloose Oscar: A taorminai jósda. 12.-Í5: Keszthelyi Maria énekel 13.10: Tubt László: A bu'kott férfi : Hanglemezek ; Baross György; Magyarország és a Balkán : \ Bárdos-kórus énekel : Édes anyanyelvünk 17.00: Purce.il balálánalk íso. évfordulója. Bevezetőt mond: HamméTsehlag János : A munkáskultúrszrtvet ség műsora ; Rádiózenekar : Beszélgetés Jávor Pállal : Tóth Vali és Bajnok Ferenc énekel 20.20: Cigányzene. November 14-töl 21 ig: ROYAL APOLLO. Nov Gunga Din. 2. l Á5, '.7, vasárnap %12-kor is. URAM A. Nov Chapajev. 2, VÍ5. Vt7, va sárnap Val2-kor is. SCALA. Nov Alvilági zűz. 2 K5, Yi7, vasárnap V»12-kor ks. HÍRADÓ. Nov Nemzet közi aktualitások, varieté és rajzfilmek. 9-től 9-ig egvórán előadások. ADY. Nov. lf< -21. Szerelem tolvaja. 5412, 2, 4, 6. SAGVARI. Nov Fantó mok háza. l /»5, Vt7, vasár nap d. e. ll kor is. SZABAD- SAG. Nov Egy pesti éj szaka. 2, l AT, vasárnap d. e. 11-kor is. FLÓRIAN. Nov Mi lesz veled Andi Heardy. Vj3, V»5. 547, vasárnap d. e. 11-kor is. DÓZSA. Nov órdöglovas, nov La Conga. 5, 7, vasárnap 1, 3, 5, 7. ZUGLÓ. Nov La Conga, nov Szerelem vádlottja. y»3, J45, '/j7, vasárnap 1 órakor is. MARX. Nov Vadmacska. 3, 5, 7, vasárnap 1 órakor is. VASÁRNAP DÉLUTÁN FÉL 2 ÓRAKOR ÜGETŐ ADI0 GYORS-SERVICE KFT. XIV., SZABÓ JÓZ 3 EF- UTCA 12 Felelősséggel javít - rádióját megveszi - cserél teleforhívásra lakásán is javít Átvevő helyek: XIV., Szabó József-utca 12. Telefon: (Service) VII., Verseny-utca 2. Telefon : (Vörös) V., Pozsonyi-út 10. (Borsódy) FÉNYSZÓRÓ MŰVÉSZETI HETILAP Főszerkesztő: BALÁZS BEL A A szerkesztésért felel: GYÖNGY PÁL felelős kiadó KIADJA A MAGYAR FILMIPARI R. p Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IV., SZÉP-UTCA 5 TELEFON: Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza Csak válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszol a szerkesztőség Athenaeuin Hl. mélynyomása Felelős: TALMU-H FERENC

3 FÉNYSZÓRÓ I ÉVF. 17. SZÁM 1945 NOVEMBER 14 MUVESZETI HETILAP FŐSZERKESZTŐ BALÁZS BÉLA tt NEM CSAK A GYURKOVICS-LANYOKAT ÍRTAM.. HERCZEG FERENC VALLOMÁSA MÚLTRÓL, JELENRŐL, JÖVÓRÖL Mielőtt elindultam, megnéztem a lexikont: 1863-ban született. 82 éves... Sok minden történt ebben az országban nyolcvankét év alatt. Kiegyezés... boldog béke... Millennium... háború.,. forradalom és ellenforradalom... huszonöt év, majd ismét háború, ismét béke... Melyik kor nevezheti édes fiának! Nehéz volna megmondani. A holnap? Nem valószínű, bár voíüt idő, hogy az ő hangja is új volt, bátor és merész. A»Huszti Huszt«_ra gondolok, meg»fekete lovas«-ra, de biztató hangjukat elfojtja a Gyurkovics-család gondtalan csivitelése, a békevilág langy derűje. Talán mégis a tegnaphoz tartozik? Vagy a mához? A Hűvösvölgy felé robog a viloiamos. Néhány perc múlva ő maga fog felelni a kérdésekre. Mit is mond róla aiz irodalomtörténeti?»az ő világa a gentry világa. Polgár, aki csodálja őket. Magyarság-felfogása a klasz. szikus magyarság-felfogás.: a nemzeti eidos megtestesítőjét a nemesben, az úrban iliátja és a magyarság legfőbb jellemvonását az úri dacban, érzékenységben, a lemondó gesztusban, mellyel visszavonul, ha a világ beszennyezi érintésével ideáljainak tisztaságát. De ennek a magyar megbántottségiánalc nz ábrázolásában fel tudja használni a modern nyugati irodalmak nagyszerű lélektani arzenálját.* Tehát az úri világ poéta laureatusa... De másutt meg azt mondja róla a»nagy könyv«: az»idegenek közt«vehemens támadás fennálló társadalmi rendünk ellen...»a hét sváb«-ban»a demokratikus átalakulás hatása tükröződik...«. Egy félszázad zavaros történelme, regények és darabok, kortársak feljegyzései kavarognak a fejemben a Hűvösvölgy felé futó vililiamoson, ahol az interjú bevezető mondatait szeretném megfogalmazni: megállapítva egy író helyét az irodalomban és a történelemben. A kocsi megáll. Hidegkúti-út. Leszállok ói elindulok az úton, amelyet annak rendje és módja szerint őszi falevelek borítanak. Nem én vagyok az első újságíró. aki hasonló céllal járja ezt >ae utat. Százan és százan kaptak már interjút a magyar írók doyenjétől és ha jól emlékszem, egyik cikk sem állapította mog az író helyét az irodalomban. Igazuk volt. Az elismerést és a bírálatot egyaránt hagyjuk meg a jövőnek, a. könyvespolcnak, melyem ^gyes müveket vastagon megül a por, míg mások tisztán ragyogva hirdetik a szerző szavát, ök ítéljenek. Mi pedig forduljunk be a kapun, lépjünk be a tornyos házba, melynek homlokzatán barokk»h. F.«jelzi lakóját: Herezeg Ferencet Frissen, pihent vonásokkal ül a; karosszékben. Beszélgetünk. Beszélgetésünk érdekes képet ad az íróról, aki kortárs volt olyan időkben, melyek számunkra már. történelmet jelentenek. Az ostromf (Ezzel kezdjük, mert a felszabadulás óta most szólal meg először Herezeg Ferenc.) Kellemesnek nem volt kellemes, de valahogyan túlestem rajta. A házam ép, pedig hét német gránát vágott be a kertembe. de csak egypár fámat nyomorították meg és sok ablakomat törték be. Egyízbcn kifosztottak, de az orosz parancsnokság bravúros vizsgálat után mindent visszaszerzett nekem. Két törzstiszt hozta vissza értékeimet, ez alkalommal nyilt parancsot kézbesítettek nekem, mely a házamat és a személyemet a parancsnokság oltalma alá helyezi. Meg kell állapítanom, hogy az urak ugyancsak megbecsülik a szellemi munkást. Igazi veszteségem az autóm, de azt a nyilasok vitték el. Hogyan élt Min dolgozikí. Visszavonultan élek, aminek főleg a hiányzó autóm az oka. Nagyritkán látom -fsak a várost. Fiataloknak sem kellemes a villamoson lógni, az én koromban pláne nem. Regény- vagy darabírásra nem gondolok. Emlékezéseim utolsó kötetén dolgoz gatom, úgyszólván készen is vagyok vele. Mikor jelenik megt Azt hiszem, hevertetni kell egyideig- Egyelőre nem tartom időszerűnek... Miért nemt Ez a kötet az 1914-től máig terjedő korról szól. Élő emberek szerepelnek benne... Az irredentizmusra terelődik a, beszélge- -tés. Nem, gondolja, hogy helytelen volt? Fölélénkült hangon válaszol: Sohasem voltam az irredenta politika híve. Revizionista voltam Mi a különbségi Az elnökségem alatt álló Magyar Revíziós Liga többízben közzétett programjában leszegezte, hogy területi követeléseinknek csak békés úton szabad érvényt szerezni és csak a magyarlakta területeken. A vegyeslakosságú területeken népszavazást kívántunk. A Liga munkássága igen magas erkölcsi szinten folyt: etikai szempontoknak kívánt érvényt szerezni a néni zetközi életben, melyet az első világháború után megmérgezett a gyűlölet. Mihelyt megenyhült a háborús düh, a munkásságunknak meglepő visszhangja támadt Ame rikában, Franciaországban és különösen Angliában, ahol egy 278 alsóházi tagból álló parlamejiti csoport írta zászlajára a Reví ziós Liga elveit. Ezek szerint nem helyeselte az elmull rendszer erőszakos visszacsatolásaitt A Liga elnöki tanácsában valóságos pánik támadt, mikor arról értesültünk, hogy a németek vették kezükbe a határrendezés kérdését. Tudtuk, hogy ezzel el vesztettük a nyugati hatalmak segítségét és azt is tudtuk, hogy most már a revízió ügye lecsúszott erkölcsi magaslatáról és közönséges hatalmi kérdéssé züllött. Pedig a hatalom csak addig él, míg nagyobb hatalommal nem találkozik. Mikor pedig hírét vettük az újvidéki gyalázatos mészár lásnak, azon tanakodtunk, ne oszlassuk-e fel a Ligát? Angliában azért tudtunk olyan nagyszerű eredményeket elérni, mert ott a magyarságnak az a híre, hogy par exccllence szabadságszerető és lovagias nép Ezt a jóhírünket kivégezték az újvidéki arany- -ralléros pccérek. Herezeg Ferenc (Foto Falus Károly I

4 Az íúri Magyarország* felelősségéről, a népi demokráciáról, politikusokról, politikáról beszélünk.^ Nem gondolja, hogy bizonyos ködösítés folyt a muttbanf Egy pillanatig gondolkodik, majd csendesen válaszol: Ez kétségtelen. Én nem voltam ellenzéki ember, engem pártok és pártprogramok sohasem izgattak, de számtalanszor megírtam, hogy Magyarországon két fontos kérdés van: a nemzetiségi és a szociális. Dc a törvényhozás mindennel foglalkozott, csak éppen ezekkel az életfontosságú problémákkal nem. Obstruáltak másfél évtizeden át, csendörkardbojtért és ezrednyelvért. Ki látla akkor tisztán a helyzetet? Talán mégis volt, aki látta. A népi demokrácia... Közbevág: A népi demokrácia most kezdődik nálunk. Azt most cjsinálják. Kissé kényes a következő kérdés: Herczeg Ferencet is felelőssé teszik azért, hogy elterelődött az emberek figy<el. me az igazi problémákról... A választ legyintés kíséri. Annyit dicsértek érdemen felül, hogy nem illik tragikusan vennem a támadásokat. Én, kérem, sem úgynevezett úr, sem nép nem vagyok, hanem egyszerűen író. Azt a világot írtam meg, amely körülöttem élt és nyüzsgött. A népi demokrácia akkor csak a szívekben és papíron volt meg. Aki olvasta az írásaimat, az tudja, hogy senki ebben az országban nem bírálta és gáncsolta annyit az úri osztályt, mint én. Nem csak a Gyurkovics-Iányokat írtam, hanem Bizáncot is, Árva László királyt, Kéz kezet mos-t és a többit. Tisza István, aki konzervatív politikus volt, azt tartotta, hogy ragaszkodnunk kell a nemzeti hagyományokhoz, különben széthull az ország. De a helyén új országot lehet építeni. A felelet neim késik: Igen, de félek, nagyon kicsi lesz. Milyennek látja a mai helyzetett Kialakulatlannak, de hát ez természetes. Ismét az előbbi témára kanyarodunk. Valami hiba mégiscsak történt. Mi volt az oka annak, hogy idejutottunk? Nem voltak nagyjaink. Szürke, szűk látkörű emberek vezették az országot Tör. pék a fórumon! Az ilyeneket csak hatalmi es az egyéni érvényesülés kérdései izgatják. No és a dühös gyűlölet minden emberi nagyság iránt. Olyan szörnyű politikát csináltak", hogy mikor beavatkoztak a háborúba, két ellenséget szereztek az országnak: Oroszországot és Németországot. A kettő közül az úgynevezett szövetséges volt kegyetlenebb. Bárdossyt bűnösnek tártját Mint embert sajnálom, de tudom, nincs nagyobb bűn, mint mikor valaki a történelem válságos napjaiban elégtelen szellemi fegyverzettel a nemzet élére áll. Kit tart valóban nagy embernek, európai politikusnakf A most szereplő új embereket nem Ismerem eléggé. A régebbiek közül Bethlen Istvánt és Komis Gyulát. És az írók közült írókról inkább nem beszélek. Esetleg kihagyok valakit, aki megérdemelné az elismerést. Mit felel Gábor Andor elítélő szavaira íz >Igy kezdődött«-ben1 Nem olvastam és nem is fogom elolvasni. Kellemetlen dolgok már nem érdekelnek. Részt tudna venni az új Magyarország, a népi demokrácia felépítésébent Én már megharcoltam minden harco. mat, elvégeztem minden munkámat. Hogy jól-e vagy rosszul? Arra majd az idő fogja megadni a választ.- Ezentúl én már csak csendes és jóindulatú szemlélője akarok lenni annak, amit önök csinálnak. Sokat lehetne még kérdezni. Végtelen sokáig húzódhatna el a beszélgetés, hiszem egy irodalommal és politizálással eltöltött félszázad válaszol a kérdésekre. A mult felel, a jelen hallgat és a jövő ítél. Valahogy így van, de ne kezdjük újra az elmélkedést. Búcsúzunk, az ajtón pedig csöngetnek. -Vendéget jelent be az inas: Koirnisi Gyula kegyelmes úr keresi a kegyelmes urat... Molnár Miklós ügyeskedtem sokáig, hogy & Jelen Jolival való személyes megismerkedést elhárítsam. De sorsomat én se kerülhettem el. Egy főpróbái szünetben, mikor siettem kifelé rágyújtani, elém toppant az író bajtársam felesésre, s húzta oda Jelen Jolit Persze ez a Jelen Joli erőszakossága volt Jelen Jolival nem lehet azt csinálni, hogy elfelejtse az ember hoery ismeri, nem,' mert Jelen Joli előre köszön már messziről, lelkesen. Jó egynéhány esztendeje nem voltain olyan főpróbán, premieren, hogy Jolit ne találtam volna. Köszönget, integet, nevet a szeme, mindenkit ísvr-.r. És jelen van Joli Hubermannál. Cusalsnál, Toscanininál. minden köti lező koncerten. Jelen van filmbemutatón meg operai díszelőadáson. Verni százson, teniszversenyen, természetee< oi gyermeknapon az urna mögött, p.itorban a könyvnapon, ők ketten jelen vannak mindenütt, Joli meg az Isten. Hallottam, hogy a Kayserling gróf felolvasásán is megjelent Joli. ott a felo publikum arisztokrata volt. Megjelent a Ritzben azon a fogadóestén, amit mister Cukor, a filmcézár adott, mikor hazanézett a kis óhazába. Majd hany&ttestem, mikor Jolit is ott találtam azon az elég intim Galsworthyvaesorán a Fészekben. Intéztem is olyan kis fejesóválást Jelen Joli felé, érthette, hogy szemtelenségnek tartom, hogy ide is eljött Rám nevetett, szeretettel, ő nem szégyelli magát. Jelen volt Joli, hát hogyne, jelen volt a Kakukban is, azon este, mikor ott hallgatta a cigányt a walesi herceg. Csodáltam, mikor láttam a Híradóban áz olasz király pesti bevonulását, hogy nem csücsül ott Joli a kis öregnek az ölében, integetve vígan a világnak. ügy szokta, boldogan, hevülten a szemét körülragyogtatni: itt vagyok, ni, itt vagyok én is, élem a gyönyörű nagy életet! Hogy csúszott belé ez a Joli a Nagy Életbe? Az ura, nem is tudom micsoda, mosolygós hangtalan kis muki ós ő nem ilyen vakmerő; Joli legtöbbsaör a maga szakállára van jelen, vagy ismerős házaspárhoz fűződik. Van néki színésznő barátnéja, piktorina barátnéja, az író feleségével együtt voltak gimnazisták. Hát ezek adják Jolit kézről kézre. Jelen Joli olyan senemszép senemcsúnya. De vidor a kis arca, s a szeme huncut; az a fajta ő, ki lány korában a/t szereti magáról mondani: jó pofa vagyok. Ha látom, már csak elnevetem magam. Tgaz: Joli volt az első nő, akitől hallhattam, mikor az amerikás divat kezdődött: báj, báj! kezét repciestetve, mint szárnyacskáját a veréb. Azt is ő kezdte, ugyancsak karlobogtatással: heló, heló! ha jön egy jó ismerős. Velem szemben nem mer helózni, tudja, hogy ezért kapna a bottal az ülepére. egyet

5 BALÁZS BÉLA: A FÉLREÉRTETT OROSZ EMBEREK Először is a kritikusok értették félre a Nemzeti Színház mult csütörtöki bemutatóját. Sokan nem vették észre, hogy mi történt. Tanári szigorúsággal bírálták a dráma szerkezetét, mely valóban nem felel meg egészen a széptan törvényeinek. Ám c szakmai igazság széles kifejtése mellett elkallódott egy sokkal fontosabb igazság, sőt nagyjelentőségű esemény, mely azon az estén a Nemzeti Színházban lejátszódott. Mert mikor ott először ülhettük meg az októberi forradalom emlékünnepét, az történt, hogy magyar emberek orosz embereket játszó ak. A felszabadítottak játszották felszabadítóikat. A megvertek, a diadalmasokat. Alakították azt a rendületlen hitet, töretlen dacot, áldozó szenvedélyt, emberméltóságot... mindazt, aminek mi híjjával voltunk, mikor a mi ha/.ánkról, a rni szabadságunkról és.emberméltóságunkról volt szó. És jól játszottak, szenvedéllyel, hittel, forró átéléssel. Áhítatos hódolattal, megrendült lelkiismerettel. Az orosz költő közvetítette nagy érzések a mi tisztító élményeinkké váltak. Nemcsak a színpadon, hanem a nézőtéren is. Különös lelki folyamat játszódott le ott a Nemzetiben. Egy inkubáció szertartása. Minden művészi élményben az történik, hogy egy másik lélek azonosul velünk. De ott, mint egy tömegrituáléban, felszívtuk, bekebeleztük az erősebb lelket, hogy erősödjünk. Nein beszélek»már megint* politikát. A tiszta akadémikus művészet szempontjából sincsen Szimonov Konsztantin darabja avval elintézve, hogy nem jó dráma.»orosz emberek* nem is dráma cím. Szimonov, a legnépszerűbb orosz lírikus, jelleinképeket akart megmutatni és valamennyiben egyet : az orosz emberét. Azt az embert, aki megnyerte ezt a számára eleve megnyerhetetlen háborút. A német vezérkar kitűnően ismerte az oroszok számbeli és technikai erejét. Csak a lelkit nem. Csak az orosz embert nem ismerték. íme, itt látható a Nemzeti Színházban. Tessék besétálni. Az arckép hiteles, mert az oroszok ráismertek. Három éven keresztül játszotta minden orosz színház. Ideje, hogy mi is - ha már. sajnos, nem ismertük ellenfeleinket, ismerjük meg végre barátainkat. az orosz embereket. Nyilvánvaló, hogy : ami ezekben az emberekben a legközösebb, az a legoroszabb sajátosság. Főképpen egy jellemvonás színlik ki minden figurából és minden helyzetből: a szemérmesség. Nem bírják a nagy szavakat se hallgatni, se kimondani. Minél mélyebb, minél megrendültebb az érzésük, annál inkább hallgatnak, vagy beszélnek másról. Gyakran megható, de olykor kegyetlen, sőt groteszk az ilyen takarása a szívnek, mely az orosz ember legsebhetőbb helye. Szafonov. a szenvedélyes és sziláján szókimondó katona kínlódik és kínozza Válját, a partizán lányt is avval, hogy sehogy se tudja kimondani a szót: szeretlek. És bár Válja is tudja amit az egész csapat is tud már régen, nem segít a kapitánynak : szeméremből. És az a jelenet, melyben vad és félénk hősét álomba dúdolja, mint egy gyereket, azért olya megindító, mert ez a lélekillatú, szemérmes finomság és szelíd gyöngédség két olyan ember megnyilatkozása. akik a legborzalmasabb, embertelenebb vadsággal viaskodnak vadul,kérlelhetetlenül. (A bárány szelidscgénél meghatóbb az oroszlánok gyöngédsége.) Ez a mély lelki paradoxia az alapvonása Szimonov embereinek. Ez adja meg harmadik dimenziójukat. Ez vet árnyékot, az ő mély lelki szemérmességükre. Mert szemérem az, hogy sohasem szavalnak hazáról, hősiességről. Egyszerű, mindennapi dolog az, mint a kenyér. Sztálin se használ soha kürtös szavakat. Szemérem az. mikor a doktor tréfás nótával megy a halálba és szemérem, mikor barátja, Szafonov egy pohár votkával búcsúztatja és egy kézfogással. A többi torkában és szívében akad. Meghatóan finom és szemérmes szavakat mondanak a vörös katonák, mikor a halál árnyékában ülve. kedveseik fényképeit mutatják egymásnak. De a legszemérmesebli, legfinomabb, holott egyúttal leghatalmasabb megnyilatkozása az orosz léleknek az a jelenet, melyben a németeket gyáván kiszolgáló orvos felesége azt vallja, hogy férjével együtt ketten mérgezték meg a német tisztet. Szelíd és alázatos asszony volt. aki férjével, a gyáván lealjasodottal beszélni nem tud: szégyeli magát. De mikor rákerül a sor egy becsületes halálba akarja magával vinni. Tisztára akarja mosni erőszakkal is. Megöli azcrl. hogy utolsó alkalmat adjon neki becsülete megmentésére. Mert mégis szereti. Kérlelhetetlen, szemérmes szerelemmel, de vallomás és magyarázgatás nélkül. Péchy Blanka, aki különben finom és eleven embert formált, ezt, úgy látszik, nem vette észre. Általában ez az orosz belső kettősség a*, amit kitűnő színészeink kissé félreértettek Gobbi Hilda kegyetlen naturalizmussal meg mintázott öregasszonyának féktelen kitörés* második jelenetében megkapóbb lett voln;< ha az elsőben megjátssza, hogy milyen jóságos és kedves az az öregasszony, aki a polgárnu^ ternét is nagyon megsajnálja, miután megríkatta. (Nem az oroszlán, hanem a bárány dühöngése megdöbbentő.) Mészáros Ági szelíd bája is más hátteret kapna, mélyebb árnyékol vetne, ha abban a jelenetben, melyben fél holtan ököllel megy neki a vélt árulónak nem maradna bárányka, hanem kiderülne, hogy ő is az oroszlánok családjához tartozik A legkedvesebb félreértés Görbével eseti meg. Nagyszerűen eleven figurát állított két. kissé tántorgó lábára. Igazi oroszt. Csak hog> is mondjam túlságosan oroszt. Én Moszkva legjobb színészeit láttam ebben a szerepben de. ilyen népiesen orosz, ilyen folklorisztiknsan hű kozákparaszt egyik sem volt. Csupa szív és szenvedély, lobbanó és őszinte. Görbt minden szava, mozdulata igaz. Csak nem egy modern moszkvai katonaiskolát végzett kapi tányt, hanem egy betyáros, falusi legényből lett partizánt játszik. Elhiszek Görbének mindent : szemérmes szerelmét, indulatát vitézségét, gyűlöletét, fájdalmát, mindent. Csak azt: nem, hogy egy bonyodalmas stratégia* tervet tud kidolgozni és rendet tartani egy vezérkari irodában. Egyébként pompás figura És ha nem valami nálunk sétáló orosz káp lárról mintázta, hát fogadok, hogy egy szo\ jetfilm komikus alakját leste el. Ám Szafonov kapitány belső, nehéz konfliktusa mást jelent ha egy európai műveltségű, képzett katona tisztről van szó. Mégis szép és megható volt Görbe kapi tánya és bár Szimonov darabja nem jó dráma. Nagy Adorján k itűnő rendezésének jóvoltából mégis szép és megkapó volt» /, őszintén ál érzett előadás Péchy fílanka és Gobbi Iliid* fiáik ai Márton, Péchy Blanké és Major Tárná*. Görbe János és Mészáros Ági (Mal.il Maria o {«lvétclnk i

6 ^Pique-Dame az Operaházban Iría< LÁNYI VIKTOR J» ^fcsaflwvszki, mmt operaszerző! Érdekes Mi tűrés-tagadás, a»pique-dame««on ittott zenetörténeti, sőt esztétikai probléma, megérződik, hogy ollsietott; hevenyé- amellyel érdemes volna tüzetesen foglalkozni. szett munka. Csajkovsakinál amint tudjuk, A mult századvég hírneves orosz az invenció ereje és mélysége éppen nem zene költőjének, három nagy szimfónia (IV, egyenletes. Kalandos, részben autodidaktikus V., VI.), több kaimarazeneinű, két zongora-, úton szerzett technikája még ke- egy begiedűtconcert, néhány balett, számos vésbé az. (összefügg-e ez a változékonyság kisebb zenedarab és dal ma is vi'ágsziirte emberi jellemének feminin talajtalanság népszerű szerzőjének van egy korai, alig gávalí Alighanem.) A»Pique-Dame«zené. ismert operája, az 1876-ban irt»vakula a jében magában is a. zsenialitás és az úti, kovácsot. Ezt még fel fogják fedezni, mert érdemes rá. (Az oroszok már fel is fedezték, széliség közt. szinte' ugrásszerű észlellwtők. különbségek nagyszerű operafilmet csinálták be. Zseniálisnak hat például a második fel» lőle, melyet a»cárnő cipője«címen a nyáron rövid ideig Budapesten is bemutattak.) címszereplő agg grófnő furcsa figurája kap vonás fő jelenete, a hálószoba-kép, ahol a Ez a Gogoly népmeséjéből késztilt fantasztikus vígopera sokkal.közelebb áll az részben a züllött hősszerelmes vonzó megrázó misztikus reliefet. Zseniális jó- orosz zenét megújító»ötök«csoportjához, figurájának zenei ábrázolása is. De magához Musszorgszkihoz, mint ahhoz a mily sok az útsaéliség abban, ahogy érzelgős vagy semleges muzsikába úgy* Csajkovszkihoz, akit a világ ismer, aki később, főként operazenéjében, annyira eltávolodott ifjúkorának tősgyökeres stílusá- tokát, ahogy lírai nyugvópontokra szánt ahogy beleágyaz fontos drámai mozzana» tól, hogy»nyugatos«lelki beállítottsággal áriákban az olcsó sablonhoz nyul, ahogy, az érzelmes szalón-romantika mezejére a régíesikedő báli zsenében, csodált Mozartjának pásztori hangját és kecses formáit csapjon át. Ez az újabb CsajkovszkLstilus, ez a elközönségesítve kópiázza, vagy ahogy hibrid alaphang jellemezte már az»anye- hősnőjének, a cserbenhagyott és öngyilkos, Sina-t is. Itt még a Puskin remek költői ságba kergetett Lizának halálzenéjeként legényéből választott és szövegkönyvként Chopin közismert gyászinduló-motivumát lazán egybefűzött epizódok igazi lírai szólaltatja meg, durva harmóniákkal és visszhangot váltottak ki Csajkovszki lelkéből. még durvább hangszerelésben. Általában S a zeneköltő a lángeszű költőhöz a Pique-Dame hol lapos, hol rikító zene. méltó művel jelent meg 1879-ben az opera, kari hangzása. az, ami Csajkovszki hangszerelő s/ínpadon. Következő három operájában művészetéhez fűzött várakozásun- (»Orleansi Szűswt,»Mazeppa«,»Javasa viszonya) kat leginkább csalódásba ejti. már csökkent intenzitással dolgo- Nagytehetségű, de egyenetlen ízlfesű mu«zott. Amikor pedig 1890 tavaszán elvonult asik us nak, a szecesszióba hajló polgár: Firenzébe, hogy ismét Puskin.téma, a utóromantika jellegzetes képviselőjének ér. >Pique-Datme«című hoffinaneszk novnlla dekes alkotása, a Pique-Dame. Hogy sok ihletéből alkosson, legfőbb gondja az volt, fogyatékossága ollienéro életképes és hatni hogy tervbe vett új művét még abban az tud Oroszországon kívül is 1, ahol rend. évben bemutatóra tudja megérlelni. Valósággal belehajszolta magát a komponálás, be az operaműfaj közmondásos paradox iá. kívül népszerű az csak részben tudható ha és alig kőt hónap alatt el is készült.iáinak. Sikerének egyik forrása kétségtele. vele. _.. m'il a szerencsés szövegkönyv. Ezt Csajkov. KZki Modeszt, a zeneköltő testvéröccse kitűnő színpadi érzékkel építette fel és szé. pen verselte meg. Az épkézláb librettó jek. neteiit, az áriák és dalbetétek strófáit Pue. kin langlelkének fénye hatja át s az a bi. zonyos orosz levegő, amely Nagy Katalin korának udvari rokokóját is valamilyen tájnyelvi sajátossággal színesítette. Ezt a különleges helyi légkört igazán si» kerülten érezteti az Operaház kitűnő elő. adása. Oláh Gusztáv érdeme ez elsősorban, aki mint rendező és szcenikus ismét reme. Leit. Teljesen beleéltie magát a mű stílű. Sába és hangulatába. Művészi átélését hét megiragadó képben vetítette színpadra. A zenedrámai ütogika nemességével irányítja a szereplők játékát, a tömegek mozgását s finoman, giccsmientesen érezteti a reális történés fölött: lebegő regényes titokzatos* ságot. Ezt csodálatos intuícióval testesíti meg Basilides Mária nagyszerű Píque«Dame. alakítása. Szerepe tulajdonképpen egyetlen nagy jelenet (a zeneileg is kiemelkedően értékes hálószoba.kép), de ezt felü'iuulha. tatlan művészettől o'dja 1 meg. Maszkja, já. téka, mimikája tökéletes. A rejtélyes múltú öreg höligy zsörtölődő, emlékező monológ, jába illesztett Grétry.áriócskát a búgó alt. hang megejtő árnyalataival idézi. Meg. hálással végződő némajátéka Színészi rew meklés. A címszerepnél sokkalta nagyobb és hv. lyosabb énekfeladat jut a boltíogtalan szc. relmespár alakítóinak. Orosz Júlia, Lizája a megjelenés bájával, a rokonszenvet keltő játék bensőségével a hang virágzó szépsé* gét, egyesíti s minden részletében átgon» dolt, kidolgozott alakítását a megrázó tra. gikumig tudja felfokozni. A Hercnann-sze, rep Udvardy Tibor tehetségének nagy erő. próbája s ezt. teljes sikerrel á'jja meg. Szabad, férfias zengésű tenorjában a ví» vódó szenvedély őszinte átélése tüzel. Szín. padi mozgása gazdaságos és belső feszültségévé*, vad kirobbanásaival egyaránt meggyőz. Palló Imre baritonjának egész varázsával, ízléses előadással nemesíti meg ZeLetsky szokvány-drámáját. Gyönyörűen zeng egy betétszerű dalban Németh Anna altja. Jámbor László szépen, hatá. sosan énekli a cselekmény titkát rejtő, hi«res kártya-balladát. A báli kép pásztorjátékában kellemeten hat Gábori Magda, Endre Borbála, Reményi Sándor éneke, Bordy Bella, Zsedényi Károly 'tánca. Va* lócs László, Rissai Pál, Sik Olga jó epi. zódisták. A kórusnak a drámai fordulatok* ban niues jelentékeny szerepe, annál job. ban érvényesül kivált a férfikar a miliő-hatást szolgáló orosz nótákban. Komor Vilmos gondos ée pontos karmep* teri munkáján érezni, hogy bevált rutin, ján túilmenő becsvággyal 1 fogta fel nem könnyű feladatát. A magyar Pique-Dame. bemutató nagy közönségsikerében neki is érdemes része van. Orosz Júlia és dr. Palló Imre Basilides Mária (Várkonyi Stúdió felvételei) Orosz Júlia és Udvardy Tibor

7 1. Mert hírnök jött s pihegve szólt, hogy a Hunniában új hároraverziós filmet forgatnak, ismert meggondolatlan riporteri vakmerőségünkkel nyomban felpattantunk egy sárga villamosra, hogy életünk kockáztatása árán is ott legyünk a nagy mű születésénél. A szóbanforgó hírnök úgy informált bennünket, hogy ezúttal nem holmi bestseller regény megfilmesítéséről van szó, hanem kü'ön a sajátos és egyetlen más nemzetéhez sem hasonlítható magyar demokrácia szellemében fogant filmről. Végre! mondtuk magunkban, végre egyszer a vezérigazgató is megkapja a -magáét, eddig ugyanis mindig csak a gépírókisasszonyát kapta meg, elvei fenntartásával és mélyen leszállított áron, természetesen a házasság szentségének felemelő szertartásai közepette. Mert nálunk eddig is három verzióban készítették a magyar filmeket, az egyik verzió szerint a gépírókisasszony hozzáment a vezérigazgatóhoz, a másik verzió szerint a vezérigazgató elvette a gépírókisasszonyt, míg a harmadikban, felrúgva minden sablont, ^összeházasodtak. Jók voltak még a zseniális mérnök, akinek több pénze volt, mint a gépírókisasszonynak és az igazgatónak együttvéve s így játszva bebizonyíthatta, hogy a szerelem mindent legyőz, a zord atya, aki a film végén beadta a derekát, továbbá a dizőz, aki a film elején ós végén is beadta a derekát, meg mindent, valamint Latabár Kálmán, aki az ő sajátos espritjével, kü'önböző jelmezekben, de mindig azonos humorral igyekezett pótolni mindazt, ami a filmből kimaradt. No de, gondoltuk ugyancsak magunkban hagyjuk a multat, az elmúlt évtizedek alatt nyakig ültünk a szemétben s mért épp a film lett volna más, mint tegyük fel az egész közéletünk. Most majd megmutatjuk a világnak, hogy mit tudunk. Három verzióban. 2. Magyar, német és román nyelven készül a»hazugság nélkül* című film s ez a tény már magában is közüggyé teszi a Hunnia eme nagy produkcióját. A cím mindenesetre biztató. írták (nem a címet, hanem a filmet) Bihari László, Nóti Károly és beledolgozott Békeffi István is. Zene: Fényes Szabolcs, rendező: Gertler Viktor. Főszereplők: Poily Ági temesvári színésznő, Gombaszögi Ella, Bdsti Lajos, Dénes György, Latabár Kálmán, Somlay Artúr. Mindettől a film még jó lehetne. Jó 'lehetne, de aggályaim vannak. Aggályaim vannak, mert Gertler rendező úr két felvétel között messzemenő jóindulattal elmagyarázta a film egész meséjét. Ez a szüzsé, hogy finoman fejezzem ki magam, egy kissé meghökkentett. Jó, jó, tudom, hogy nem szabad elébevágni a dolgoknak, lehet, hogy bennem van a hiba, epp ezért előzetes kritika helyett inkább elmesélem az egész históriát, úgy, ahogy én azt a Hunniában a filmesbácsiktól hallottam. ítéljen az olvasó. Na, szóval! Demokratikus napjainkban három derék fivér él együtt: egy zenetanár, egy gyári munkás és egy forgalmi rendőr, tehát a különböző társadalmi rétegek igen ötletesen keverve vannak. A keverés nem áll meg félúton, mert felbukkan biciklijén A Dúsgazdag Úrilány, akit Latabár, a forgalmi rendőr, már-már felírna, de ott terem a gyári munkás testvér, ki a leányt felette megkedvelvén, kiszabadítja Latyi karjaiból s egy randevú erejéig összebarátkozik vele. Nevezett gyári munkás egyébként igen öntudatos dolgozó s két csók között is minden alkalmat megragad, hogy agitáljon. A kiskocsmában is foglalkozása felől faggatja a lányt, aki rendkívül szégyelvén kapitalista származását, a dizőz-szakmát nevezi meg. Persze a munkás rém boldog, hogj' ilyen komoly do'gozó nővel került össze s nyomban látni is akarja munka közben. A lányka, hogy a kínos csávából kiszabaduljon, kénytelen az atyai kastélyt lokállá áta'akíttatni, ide hívja meg szerelmét, aki azonban átlát a szitán s keményen megleckéztetvén a gazdag famíliát, sértett büszkeséggel, arccal a vasút felé távozik. Az elkényeztetett gőgös gyermeket is megtöri a szerelem, tényleg dolgozni kezd, nevezetesen tánciskolát nyit, miközben egyre büszkébben néz kérges tenyerére. A későbbiek folyamán egy szemináriumon találkoznak össze, ahol a munkás előadói minőségében a több-munka, több-bér elméletet fejtegeti, hevesen kikelve a bundás belvárosi nők ellen. A jó útra tért lány, aki történetesen éppen bundában foglal helyet a hallgatóság soraiban, találva érzi magát s hevesen kikel az effajta általánosítás ellen, megjegyezvén, hogy a bundát becsületes keresetéből vásárolta. A bundá. ról) kiderül, hogy»csak«bekecs. A munkás elszégyeli magát, hogy ennyire melléfogott s a happy.end-nek már csak a zord atya áll útjában, aki nyilván a Magyar Nemzet olvasója lévén, gyanakodva nézi a munkás gyors előretörését. A tánciskolái vizsgán azonban minden elsimul. A papa összes aggályai eloszlanak a jövőt, ililtetőleg s ^meggyőztél 1, lányom«kiáltással áldását adja aiz ifjú pánra. a. Ez volna a film meséje dióhéjban s az olvasó örömmel állapítja meg, hogy az ostrom ellenére, összes filmértékeinket sikerült átmentenünk az új világba. A gépírólány és a milliomos mindössze nemet cseréltek, megvan a zord atya is, a dizőz is, sőt még a Latabár is. S nyilván a tőkés is, aki pontosan annyi fantáziával és művészi érzékkel rendelkezik, mint elődei. így néz ki az új demokratikus film, ahogyan aztl a kis Móricka elképzeli. Filmes urak, tőkések, producerek, válogatott cigánygyerekek, ne nyúljanak ahhoz, amit nem értenek! Csinálják inkább a régi, hülye, cigányzenés magyar filmeket, de ne keverjenek hozzá szocializmust, marxizmust, ár- és bérelméletet, csupa olyan dolgot, amelyekből 1 egy intelligens munkás szemináriumot tarthatna önöknek, anélkül, hogy túlzottan megértenék. Ha már három verzióban kompromittálják a magyar filmet, hagyjanak legalább bókét azoknak a tiszta és százezrek által vallott eszméknek, amelyeket legjobb szándékuk mellett is csak összepiszkítani képesek. 4. őszinte és becsületes, demokratikus gondolkodásom ellenére is néha úgy érzem, hogy halaszthatatlan szükség lenne valamiféle filmcenzúrára. De nemcsak a filmeket cenzúráztatnám. A filmeseket is. Darvas Szilárd BástI Lajos, a magyar és némel A gyári munkás a román verzióban. Dénes Györgyön felvétel előtt u Gertler Viktor a rendező. Valami, verzió bonvivánja, a film egyik Kitűnő angol sportkosztümjére sminkmester ar utolsó simításokat nem tetszik neki. Jelenetében. Mint a vak ls látja : divatrovatunkban még visszatérünk. végzi. (Foto Mafirt Cserna). egy gyári munkás szerepét alakítja.

8 ÁRTATLANOK Ártatlanok. Legalábbis így mondják ők. A színész játszik. Azért színfez. De em. berek is ós az emberek felelősséggel Un. toznak. A népbírósági tárgyaláson a fehicuséget a»kényszerítő köriil'mónyek«.kel hárították el maguktól. Mik azok a ^kényszerítő körülmények! Van.3 színészi felelősség s milyen mérték, ben tartozik azzal a társadalomnak? Ezek. re a kérdésekre felelnek az «> Ártatlanak«szereplői. * Szakáts Zoltánnal kissé fesztilt' hangular. Szakáts Zoltán ban kezdődik a beszélgetés: Május (kín igazoltak. Mit akarnak még?! Egy ilyen fiatal'... Látja, hogy szórów.óra írjuk amit mond, megenyhül. Baráti tisztázás következik. Ne haragudj, kérlek, de annyit zak. i latnak már ezzel a llezárt üggyel és pont engem, akit semmiben sem lehet azonosíts ni azokkal a gyászfigurákkal nem cso. dálhatod, ha kissé ideges vagyok. Abbamarad a beszélgetés, jelenése van a művész úrnak. Szakát* Zol'tán a Művész Színház igazolt tagja, Zágon István soronkovetkező darabját próbálja. Baesányi Paulával az interjú úgy kezdődik, hogy előbb ő kérdez:»milyen vallásúak?*. Miután megnyugtatjuk, hogy az, elismert hitfelekezethez tartozunk, felenged bizalmatlansága 8 bátran előadja védekezését. Én a darabban egy igen kedves falusi bírónét játszom, politikailag egyáltalában nem kifogásolható. A közönség az előadásnál nem egyes szerepekre figyel, részvételünkkel hozzájárulunk a színjáték hatásának kialakulásához. Önérzetesen válaszol. - Ami a darabban előfordul, azt már Bartha Miklós is megírta a»k»zárok«című könyvében és azt még a nyilas idők előtt is szabad volt olvasni. Most is elvállalná a szerepéti Soha! Akkor is csak anyagi gondok kényszerítettek; egyedülálló özvegy asszony vagyok. Legjobb barátaim mind zsidók, stella Dóri most is nálam lakik, az üldözíetés idejében meg Gombaszögi Fridának jídtam menedéket. * Persze Tompa Béla, az»artatlano'k«vért ircba kergető, gyűlöletet szító Efraim zsilaja is ártatlan. i Kényszer!tettek. Csele úr és Kiss úr. tiss szóba sem állt addtg velem, míg gzük-»ége nem volt rám. ] De rnaga azért szóba állt ve'e. I' Első feleségemtől származó fiam zsiónak számított. Ki tudta 35 évvel ezelőtt, ogy bűnnek veszik azt, ha valaki más l Miiplomban imádja az Istent? Én a fiamért ittein mindent és.., És? * Egyed Lenke (Foto Mafirt -Cserun> Baesányi Paula / yf^u^t^^c } A Kamara egyik határozata szerint ik a tagsága annak, aki három év latt nem mutat fel szerződést. Es annyira fontos volt az a skainarai* tagság? Papírokat mutat: a tnűvészvilág és a közéleti előkelőségek igazolásait, kezességét: Tompa Bélát becsületes embernek ismerik. Tehát minden bizonnyal az... * Egyed Lenke. A csengetésre fiatal leány surran :ki a sötét folyosóra s mielőtt beengedne a lakásba, diszkréten megkérdi: Kitől kaptuk a elmet. Hirtelenében nem tudunk füllenteni, megmondjuk, mi járatba vagyunk. Ja, akkor bejelentem magukat. Ugyanis éppen vidéki rokonok vannak nálunk. Míg az előszobában várakozunk, kiszűrődik a»vidéki«rokonok beszélgetése. Ez a nő tényleg ki tudja vetni a jövendőt. Nekem is megmondta, hogy férjhez fogok menni... Öreg kis nénike alacsony kereveten csücsül, előtte kerek kis asztalka, rajta kartya. Ugye, az» Ártatlanok «miatt jött, fiacskám? Hát idehallgasson. A férjem zsidó volt, a leányom is az, őket kellett menlenem. Én Pünkösti Andorhoz száz estére szerződtem, abból huszonötöt Darvas: Szakadékában játszottam s mikor Cselle magához hivatott, persze ellenkezésem ese. tén kilátásba helyezte lányom deportálását akkor én a hátralévő 75 előadásra gondoltam. * A»legszebben beszélő* magyar színősz, Toronyi Imre így kezdi: Védekezés nincs. Aki lelkendezve eljött eljátszani ezt a darabot, az bűnös. Én szerződtetett, tagja voltam a Madách Szín. háznak s csak Pünkösti szellemének fol'y. tatását akartam dokumentálni, mikor Osel. léhez szerződtem. Cselle jóindulatáról biztosított. És maga elhitte? Talán a legnagyobb hibám a jóhiszft műségem. Én sosem politizáltam, az éle. lem a színpad és az otthon. De az»ártatlanokéban mikor»tudat- 'an, politikamentes* parasztot alakított, akkor, igenis, politizál! Ezek szerint a» Velencei kálin ár <í.t sem szabad előadni. Amikor játszottam, színé, szi kutyakötelességemet teljesítettem! Búcsúzásnál! azért: Shakespeare-t idézi: A rossz, mit ember tesz, túléli üt, a jót elfelejtik. * Ártatlanok? Egy romjaiból épüjő ország kérdezi ezt tőlük s egy hazugságból felépí. tett, korhadt világ gyenge emberei felel, nek. Felettük a Népbíróság ítélkezik, az újság, írónak csak a fényképezés a feladata. Kőbányai György

9 Z E N E I H E T Virovai Róbert elfoglalta helyét a Nagyok kőzött» hirdette egész oldalon a newyorki hangversenyiroda.» 7/ csillag a hegedű egén» írta 1940-ben a Boston Globe. Egy ujonan feltűnt hegedűst így reklámoztak Amerikában: tolyan, mint Virovai és Menuhin... A fiatal művész Hubay utolsó kedvenc tanítványa már évek óta itthon tartózkodik s most elsőnek Paganini hegedűversenyének I. tételével állt ki a magyar közönség elé. Ez a műsorválasztása már bizonyos fokig jellemzi művészetének irányát is, melynek tengelyében a virtuózitás áll, a technikai tudás magasiskolájának csillogtatása. Megengedhette magának azt a»fény űzés«-t, hogy a szokottnál lassúbb tempót vegyen s így kihozhatta a mű rejtett technikai nehézségeit is. Nyugodt fölénnyel, valamint dallammintázásának behízelgő hangjaival azon ban csak elkápráztatta a közönséget, szívünkhöz nem került közel. Csodálat tárgya volt, akárcsak a»montblanc csúcsán a jég*. Kíváncsian várjuk következő jelentkezését. Addig is azonban örömmel állapítjuk meg: új hang jelent meg a hangversenydobogón, mely feltétlenül nyeresége lesz zeneéletünknek. Egyébként is *sláger*-est volt ez a koncert. Komor Vilmos Schubert 'Befejezetlen szimfóniáján* kívül a Ravel»Bolero«-t, Weiner Farsang*-ját és Wagner»Tannhauser-nyitány*-t vezényelte. Különösen megkapó volt a népszerű Schubert-mű vívódó problémakeresésének, az egyéni fájdalom örök vigasztalanságának a tolmácsolása. * Sokkal»stílusosabb* keretben került a hallgatóság elé Schubert muzsikája a vasárnapi matinén. Schumann»Gyermekjelenetei*-nek Kosztolányi»Szegény kisgyermek panaszai* - sorozatának belső hangulatára emlékeztető felnőttes* vívódásai Engel Iván varázsló keze alatt keltek életre. Basilides Mária pedig az asszonyi lélek mélységeit idéző Schumann dalciklust énekelte. Egész bensőnkben megrendülve hallgattuk. (S ez talán több, mintha újból leírnánk, büszkélkedve : Basilides a világ egyik legnagyobb dalcnekesnője...). Schubert-müveket az Ajtay-vonósnégyes játszott. Ajlay Pintér Gáti Frank és a»pisztráng-ötös»-sel közreműködő Engel és Tibai, (a nagybőgő művésze), eszményien tiszta művészettel hozták közel a sokszor méltatlanul mindössze»bécsi dalköltő*-ként ismert korszakalkotó zseni szellemét. Maradéktalan élményt jelentő, szép hangverseny volt.,. Reményi Gy. István BESZÉLGETÉS BÖLÖNI (IYÖRGYGYEL ÉS FELESÉGÉVEL A FRANCIA- MAGYAR KAPCSOLATOKRÓL ÉS RÉGI ÉLMÉNYEIKRŐL Néhány nappal ezelőtt érkezett haza trafczonötéves emigrációjából Bölöni György, a neves író és kitűnő baloldali politikus^ feleségével együtt. Az egyik sokat szenvedett dunaparti szálló egyszerűen berendezett szobájában találjuk a házaspárt. Szobájuk zsúfolva vendégekkel, örülnek egymásnak. Huszonöt év után végre újra itthon, a régi barátok között. Hangfogó nélkül lehet beszélni az eseményekről és újra lehet élvezni a szabad magyar levegőt. Magyarok voltunk mi mindig. Magyami dobogott a szívünk, azért kellett hur szonöt esztendőt messze földön, Franciaországban töltenünk kezdi a beszélgetést Bölöni György. Majd kérdésünkre elmondja, hogy Franciaországban az utóbbi időben igen megszerették a magyarokat. Művészeti szempontból mi újság van a fények városában, Páriabant tesszük fel a kérdést. Először is talán ott kell kezdenem, hogy Az ember tragédiájának egyes részeit lefordították franciára és azt még ebben az évben a legkiválóbb francia színészekkel előadják. Azt a házat, amelyben Ady lakott, tani éktálbiával jelölik meg mégi ebben a hónapban. - Megalakítottuk a Francia-Magyar Társaságot is, melynek föladata a kőt nemzet kultúrtörténeti kapcsolatainak minél nagyobb kimélyítése. Tervbe vettük, hogy a Franeia-Magyar Társaság a nevesebb magyar írók müveit lefordíttatja franciára s a francia irodalom remekmüveit pedig magyarra. Bölöni György né, akit Magyarországon Kérmeri Sándor néven is ismernek, mivel ez volt az írói neve elmondotta, hogy Anatole Franice századik születési évfordulóját a német megszállás miatt csak a felszabadulás után ünnepelhették meg. Érdekes, hogy ezen az ünnepségen több magyfir jelent meg, mit francia. A fehérhajú Itókát, akit már Ady is megénekelt és Amiato^e Francéhoz is szoros barátság fűzött, megkértük, mondja el legnagyobb élményét a két nagy íróval kapcsolatban. Hát mi is volt a legnagyobb élményem France-szal kapcsolatban. Gyuricára? kérdezi bájos hangon férjétől. Hát azt te tudod., Francé nagyon szerette az édességet. Utazás közben az volt a szenvedélye, hogy minden állomáson, ahol vonatunk megállott, különféle édességeket vásárolt öszsze. De nagy skót volt. Mindig a legolcsóbbat választotta. Állandóan azt hangoztatta:»ha Itóka nem szereti az édességet. akkor nem érdemes drágát venni, mert nekem az olcsóbb is jó.* Olaszországban utaztunk és gondoltam nagyot és merészet, az egyik kis állomáson azt mondottam neki:»jaj, ha egy kis bonbont kaphatnék, de csak egészen jóminőségűt, milyen boldog lennók.«pillanatok alatt, egész halmazt vásárolt össze, mosolyogva helyezte az ölembe.»na tessék, itt van. Ezt mind meg kell enniú»de nem nekem, hanem magának! Ebből tanulja meg, nem szabad máskor skótnak lenni és magának ts a legjobbat kell megvennie.* thát ilyenek a nők. Sokkal raffináltabbak, mint mi, szegény férfiak«és kiöltötte rám a nyelvét. Anatole France-szal kapcsolatban még el kell mondanom, hogy szobámban Ady fényképe Baudelaire mellé volt akasztja. Ez nem tetszett neki. Mindig azt mondta, Ady kis költő Baudelaire-hez képest. Mikor néhány Ady-verset lefordítottam neki franciára, megváltozott a véleménye és azt mondotta:»hát én is tévedhetek. Mindketten nagy költők voltak. Ezután Adyról kezd el beszélni. Rövid ismeretség után elnevezett Ilótcának. Ez a név rajtam maradt még ma is. Legkedvesebb élményeim vele kapcsolatban a következő: Párisban egy időben sokat lumpolt, éjszakánként kimaradt és mert amúgy sem volt teljesen egészséges, egészen sápadt, beteges lett. Egy ilyen kimpolás után kedves szóval megfedtem, miért teszed ezt, jó lesz, ha magadra is vigyázol, mert az egészség a legdrágább kincs. Mosolyogva rám nézett és ezt mondta:»itóka, Itóka, te vagy az én rossz lelkiismeretem?* Bölöni György több munkát Hozott haza magával. Álig volt huszonnégy óráig Budapesten, máris ajánlatot kapott egyik kiadóvállalattól, hogy bármelyik könyvét soronkívül hajlandók kiadni. Bölöninek kész munkája a»h allja kend, Táncsics«című életrajz. Anatole Francé összegyűjtött gondolatai. Hazahozta híres Adykönyvének kéziratát is. Búcsúzunk a Bölöni házaspártól. Itóka, a halhatatlan művészek barátja a Fényszóró n keresztül a következőt üzeni a magyar íróknak: Írjanak szívből, dolgozzanak minél többet és alkossanak, hogy a magyar névnek olyan megbecsülést szerezzenek, mint Ady Fmdre. Fahidy József

10 EGY KIS BONCOLÁS Komoly és kitűnő laptársunknak, a»világosságinak november 7-i számában névtelen támadás jelent meg a»fényszóró<i névtelen támadása ellen. A»Fényszóró«ugyanis élesen kritizált egy névtelen színtársulatot azért, mert hivatásos kontárságát a Munkás Kultúrszövetség tiszteletet követelő nevével fedezte. A >Fényszóró«támadó cikkét Balázs Béla irta, vagyis szerény személyem.»fényszóró«volt aláírva azért, mert állandó rovatban jelent meg, melynek közleményeit a lap vállalja. Csakhogy, amint szokás mondani, megváltozott a helyzet. A»Világosság«-ban megjelent ellentámadás nagyon jellegzetes, hogy úgy mondjam heves kitételei miatt. (Nem a»világosság«-ra, hanem csak a cikkíróra jellegzetes stílusról van szó.) Tisztelt Ellenfelem»titkos gyanúsítással* gyanúsít. És»homályosságról«,»szabadosságról«, sőt finom iróniával»tajtékocskáról«beszél, de még azt is mondja, hogy itt valaki a munkáskultúra!»fejlődését; akarja megakasztani ismeretlen célok érdekében*. Ilyen becsületbe vágó vádak ellen ne a»fényszóró«szerkesztőségének kelljen védekeznie. Ezt már a szerzőnek személyesen kell vállalnia. Nagyon szívesen teszi. Tehát én vagyok az, aki a munkáskultúra fejlődését akarom megakadá-i lyozni ismeretlen célok érdekében. Én, Balázs Béla, aki ezért sietett haza egyeuesen Moszkva városából. De kérnem kell a» Világosság* cikkíróját is. hogy jelentkezzék. Mert az, amit a következőkben kénytelen leszek mondani, az "nem a»világosságinak szól, hanem kizárólag a cikkírónak, Hogy olvasóim könnyebben eligazodjanak, elmondom röviden, mi történt.»a Munkás Kultúrszövetség (az alábbiakban MKSz) matinéja«címén felettébb gyenge hivatásos színészek játszottak két egyfelvonásost és Shaw»Pygmalion«-jának harmadik felvonását egészen külön és egyedül. Erről az előadásról a sajtó szinte egyértelműen megállapította, hogy rossz volt. Én az MKSz védelmében még azt is hozzátettem, hogy az ilyen hivatásos kontárság ^kompromittálja a munkásszinjátszás nagy gondolatát. Azonkívül kifejtettem ama véleményemet, hogy munkásszínjátszás az, ha munkások játszanak és ha hivatásos színészeket akarnak iátni, akkor színházba járnak Budapesten, amit ízurvezetten is megtesznek nagyon gyakran.' Ezek voltak azok a szidalmak, melyeket én a Munkás Kultúrszövetség ellen a cikkíró szerint szórtam. És mostan fektessük le a cikket a műtőasztalra és boncoljuk fel szépen mondatonként. Kezdődik azzal, hogy a cikkíró gyöngéd részvéttel említi az»ártatlan és artalmntlau produkciót«. Nem veszi észre, Elvtárs, hogy már ezzel az első mondattal maga mondta ki a leglesujtóbb ítéletet ama produkcióról. Mert: lehet-e Munkás Kultúrszövetség más, mint a munkás ideológia tudatosító szerve? Lehet-e az polgári társadalomban más, mint for. radalmosító? ^Ártalmatlan é9 ártatlan produkciókkal* akarjuk-e ébreszteni az osztályöntudatot? Nem gondolja, Elvtárs, hogy nem ártatlan, hanem ellenkezőilleg, ártó produkciókra, a munkáskultúra és a demokrácia ellenségeinek ártó produkciókra voi'na szükségünk? Azt mondja:»a cselekvés szabadságát nyirbálja a Fényszóró".* Elannyira, hogy a zárt sisakú lovag»kénytelen a Munkás Kultúrszövetséget megvédeni*. Ki ellen, kérem? A kompromittálóan rossz színműé'oadások ellen? A munkásszínjátszás célkitűzéseit megzavaró professzionalizmus ellen? Nem kérem. Az én óvó szavam ellen, mely egy kártékony csempészés lehetőségére figyelmeztetett. És hogy is van az kérem azzal a cselekvési szabadsággal, melyet a»fényszóró* megnyirbál? Mert úgymond»nincs jo'v i megszabni a Munkás Kultúrszövetség cselekvési körét«. Valóban. Megszabni se jogunkban, se módunkban nincsen. De kritizálni?!... Ha a cikkíró még nem vette volna észre, hát barátságosan figyelmeztetjük, hogy a demokratikus sajtónak egyik legfontosabb kötelessége kultúrintézményeink figyelemmel kísérni és róluk tárgyilagos, elvi alapon álló és esetleg tanáccsal is segítő bírálatot mondani. Ám a cikkíró szerint»ez csak a vezetőkre és a pártokra tartozik*. De Elvtárs! Hát a mi sajtónknak nem szabad teszem a kultuszminiszter vagy a Művészeti Tanács cselekvéseiről véleményt mondania? Az meg csak a kormány dolga volna? Ilyesmit még a legkorlátoltabb zsarnokságok sem állítottak nyiltan. De most jön a java. A cikkíró goromba hevességgel védi a Munkás Kultúrszövetség vezetőinek cselekvési szabadságát egy olyan esetben, Imikor a Munkás Kultúrszövetség nem is cselekedett, mert ama színtársulat befejezett té- *M>ek elé áléi ott a a vezetőséa azzal, hogy kinyomatta a matiné plakátjait a vezetőség hivatalos hozzájárulása nélkül. A vezetőség csak azért nem adott ki tiltakozó nyilatkozatot, meri nem akart a fiatal színészekre súlyos anyagi csapást mérni. D' az előadás után az MKSz vezetősége jegyzőkönyvbe foglalta, hogy ez a társu'at, az MKSz nevét többé nem használhatja. Erről tudomást szereztünk mi, kívülállók is. A cikkíró úrnak sejtelme sem volt erről? Azt kérdi naivan:»mi jogon gyanúsít a»fényszóró:< bárkit is azzal, hogy visszaélt az MKSz nevével? És»sötét titkos célokkak vádol meg bennünket azért, hogy az MKSz jóhírét akarjuk védeni valami ellen, ami ellen az MKSz is igyekszik védekozni. Micsoda titkos célok érdekében nem tudott minderről a kedves cikkíró? S most jön a legszebb! Azt írja becses támadónk, hogy a»fényszóró«-nak nincs joga»kiebrudalni«a hivatásos művészeket az MKSz-ből, mert, úgymond,»ha a magyar művészek néhánya (szép: néhánya!) a súlyos időkben kötelességének tudta, úgy most jogának érzi kitartani a munkásság mellett«. Próbáljuk ezt lefordítani:»kitartani a munkásság mellett* ebben az esetben azt jelenti, hogy színházat játszani az MKSz jó és népszerű neve alatt. Ehhez, mondja a cikkíró,»;joguk«van a színészeknek, mert néhányuk súlyos időkben is»'kitar. tott«(játszott). De ha művészetről van szó, rossz emberek vagyunk. És ha a munkásosztály ügyéről van szó, még rosszabbak. Mi azt hisszük, hogy a szenvedés súlyos időkben, de még a hűség 8em művészi képesítés. A Munkás Kultúrszövetség a munkások kultúráját hivatott emelni, nem pedig kezdő színészeket azzal, hogy játékalkalmakat nyújt nekik munkások előtt. Major Tamás és Gobbi Hilda eléggé»kitartottak a munkásság mellett a legsúlyosabb időkbem. Most is maguk társaikkal együtt járják az üzemeket és lelkesítik a munkásokat művészetükkel. De nem azon a jogon, hogy ők már azelőtt is kitartottak, hanem művészetük szent jogán. Most még tisztelt kollégámnak, Jemnitz Sándorra 11 - üzenek, mert a Népszavában ő is meleg és emberséges hangon kelt védelmére ama boldogtalan matiné ifjú színészeinek. És szememre vetette, hogy kritizálok, ahelyett, hogy segítenék. Eltekintve attól, hogy minden segítség felerészben a jó kritikából áll, meg kell jegyeznem, hogy másképpen is segítettem volna, ha kértek volna rá, vagy ha legalább csak értesítettek volna arról, hogy a Munkás Kultúrszövetség létezik és dolgozik. Ez a nagyon komoly és sok részletproblémával sokasodó téma számomra azáltal nő különösen naggyá, mert én 1926-tól 1930-ig az»arbeiter Theater BunH Deutschlands«művészi vezetője voltam. Tehát túlságosan sok tapasztalatom is van ezen a téren, semhogy most égy utolsó bekezdésben elintézhetném ezt á dolgot. Engedjék meg nekem, hogy erről a»fényszóró* következő számában írjak.

11 JOB DÁNIEL A VÍGSZÍNHÁZ 5Ö ÉVES JUBILEUMÁRÓL A nagymultú Vígszínház 50 éves jubileumára készül Leli friss energiával és tiszta művészi ambícióval. hogy megkoronázza sikerekben és hírnévben gazdag múltját. Ebből az alkalomból kerestük fel Jób Dánielt Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója a Magyar Hírlap szerkesztőségében mint újságíró tűnt fel A 900-as évek elején Molnár Ferenccel. Miklós Andorral, Pásztor Árpáddal, Kemény Simonnal, Nádas Sándorral, Erényi Nándorral indult együtt, akik később mind világnevek lettek. Komoly irodalmi tudását bizonyltja, hogy az»ifjúság«című novellás kötetét a Nyugat adta ki és az»6szi vihar- című színművét a Vígszínház adta elő nagy sikerrel A Vígszínház 1909 októberében liívta meg rendezőül. 38 éven keresztül a darabok százait rendezte és nyugodtan elmondhatjuk, hogy nyügateurópai színvonalú, külsőségekét és a benső tartalmat egy lorma gondossággal részletező rendezői stílust honosított meg. A Vígszínház 1890 május 1-én nyílt meg és Ist.cn segítségével 1946 május 1-én, fennállásának 50-ik évfordulójához, érkezik kezdi beszélgetésünket Jób Dániel. Az ezzel az ünnepséggel kapcsolatos tervek iránt érdeklődünk. Cigarettaszüuet a»kék róka Gombaszögi Ella, Jób Dániel, Hen Hegediisné Ilona, Hegedűs Ci.vul Zoltán, dr. Márti Egyelőre még nincsen teljesen kialakult program. - A jubiláris évet Halázs fíéla»mozart cimű színművével nyitjuk meg, ami már kiilföldbn is óriási sikert aratott. A színház nagy lelkesedéssel és szerelettel készül a jubiláris bemutatóra. Megkérdezzük, mennyire haladt a Színházváros* tervezete? A Vígszínház újjáépítésével összefüggően felmerült az a tervem, hogy egy köztelken»szinházváros«-t építtetek, amelyben a színész, illetve művész minden igényét és kényelmét megtalálhatja. Az egész világon csak egy van ilyen, ha jól tudom New-Yorkban, de az se olyan szélesvonalú és mindenre tekintő, mint az én elgondolásom. Bízom Ben Blumenthalban, hogy ezen intézmény felépítéséhez szükséges tőkét amelyet csak a fennálló, ma még súlyos intézkedések tartanak vissza mielőbb rendelkezésemre bocsátja és hiszem, hogy ennek segítségével tervem rövidesen végrehajthatom ben a Vígszínház művészeti igazgatója Milyen irány domborodott ki a Vígszínház lett. Megmutatta, hogy milyen példátlanul nagy műsorösszeállításánál? munkaerő.. A művész elmélyült gyönyörével Hangsúlyozom, hogy a Vígszínház műsorának rendezte Shaw-t. Pirandello! és Eugcn O'Seill vonalai francia szellemben bontakoztak legnehezebb darabját, a»kiilönös közjáték-ot. ki. Továbbá orosz, amerikai, angol írók nagyjait Szigorral tartja rendben a színházat és fegyelmezi szólaltattuk meg. Ösztönösen húzódtunk a a társulatot mégis mindenki rajongással német színjátszás nehézkes stílusától, meg a leg szereti. Külön módszeréhez tartozik, hogy fiatalokkal véteti körül magát. Az első két hétben általuk készítteti elő a nyers próbát és amikor jellegzetesen panyókára vetett kabátjával megjelenik a nézőtéren, hogy ellenőrizze és i rá nyítsa a megkezdett munkát. ettől a naptól remeg színész és rendező egyaránt a legjobban. Egész szűkszavú megjegyzéseivel teljesen ú j színt és jelleget ad egyegy jelenetnek A színház a művészei temploma és ez elv legerőtelleljesebben Jób törekvéseiben fejeződik ki Mégsem rabja az úgynevezett ^elefántcsont-torony* rendezésnek Külön esztétikája van. igyekszik a legmagasabb mértékkel.lób Dániel Bús Fekete László mérni minden irányban és tárgyilagosán mérlegelni a különböző törekvéseket. Egy generális elvhez mindenkor ragaszkodik és ez az elv a nemzeti kultúrához viszonyított hasznosság és a magasahbrendű erkölcsiség szempontjait tartalmazza. Hegen sürgette é.\ a 7-t-ns évekbeli megvalósította Csc hov orosz iró Ivarion, Három nőner. Cseresnyésként és Van ja bácsi darabjainak szimehozását és. művészi sikereinek talán itt érte el tetőpontját. kényszerítőbb időkben is. A Vígszínház 50 éve alatt, ha jól emlékszem, összesen csak 1 német író műve került színre Örömmel halljuk, hogy akadémiai tanár lett igazgató úr? Igen. Meghívást kaptam a Színművészeti Akadémia la nári katedrájára rendezői mi nőségben. Rendkívül nagy elfoglaltságom mellett, szívesen fogok a tanulni vágyó új generációnak rendelkezésére állani. Hogyan állunk a színészneveléssel? Nagyon fontos a jövő szempontjából, hogy az új nemzedék etikusabb legyen, tehát komolyabban negye pályáját, hivatását. Emberebb legyen és kevésbbé anyagias. Ha a lehetőségek megnyílnak, utazzon külföldre és olvasson sokat, művelje magát Tanulja meg, hogy esak belülről, átéléssel, elmélyedne lehet figurát kihozni..4 művészetért szenvedni is kell és nem lehet gyorsforraló sikereket büntetlenül elérni Ezt üzenem a Fényszórón keresztül a fiataloknak! ( amásliié llaliny Sári Fodor László Móricz Zsík Zilahy La Iten Itluint'

12 Kodály Zoiíán Pécseit Kodály Zoltán hetek óta Pécsett tartózkodik és a mecsek alj; város békés környezetében komponálja l>a';.zs Béla >Cinka Panná»-jának.isérő zen éj-- Emellett arra is szakit időt, zenepedagógiai előadásokkal segítsen brevinni Pécs zenekultúráját s legutóbb >35.1 vezényelte a pécsi székesegyházban»missa nre", is»-énck első bemutatóját. Kodály a péesl székesegyház előli Kodály a pécsi székesegyház gyermekkórusával Megoldás előtt d lenészvafság Az elmúlt napokban lezajlott zenésztüntetés, úgy látszik, nem volt teljesen eredménytelen. Mint értesülünk, a belügyminiszter az illetékesekkel folytatott tárgyalások eredményeképpen a következő határozatot hozta: 1. a nagyobb befogadóképességű, színpaddal rendelkező mozik kötelesek szakértő bizottság által alkalmasnak talált zenekarokat a filmek szünetébea komoly vagy könnyű zeneszámok előadásával foglalkoztatni. Erre a célra a hely árak után 5% pótdíj szedhető; 2. a közellátásban. részesülő vendég'átóipari üzemekben, a helyiség befogadóképességéhez viszonyított létszá mú zenekarokat kell alkalmazni. Reméljük, a határozatok végrehajtása titán csakugyan nem lesz állástalan zenés?; M agya ro rszágon. f\ rfl l>) A Szinyei-Merse Pál Társaság Jubiláris Kiállítása Nagy művészeti esemény ez a kiállítás, fi lő és holt mesterek fe; von u tatása, egy szerencsés rendezés keretei között. Azaz talán csak élőké, mert Iványi Grünwald, Vaszary, Hippi, Héti és a többiek eleven valóságként é'nek itt közöttünk gazdag festőiségiik ha Ihatathinságábíiu. Kezdjük laláu a swmlét Boldizsár István Iványiról készült aromásával, amely hasonlóságával és> közvetlen előadásmódjával úgy varázsolja elénk az elhányt mestert, mintha csak itt ülne előttünk és meleg hangján elbeszélgetne velünk. Berény ; Nyárvégi délu(án«-ja egy mondanivalójában biztos festő munkája, leszűrődött és nemes művészé. Vele szemben Bernáth Aurél szűr. kében tartott csendélete, mint északi ballada, olyan komoran beszól a nézőhöz, fenségesen és szomorúan. Bzőnyi szín költészetét a»krumpliszedők«, valamint»kútuál«c. festménye képviselik. Hermánrt L ;. pótnak a balatoni Barbizonról, Lelléről festett tája egyike a nagyterem legszebb darabjainak. Domanovszky Endre egyre erőteljesebbé váló pikturájával talá közünk még ebben a teremben és Márffy lendületes, érdekes önarcképével. Csé'c ői portraitja meghazudtolja a mester rp.aíu» korát. Friss, mintha csak ifjabb íveiben alkotta volna. Mattioni Eszter gyermekareképe egy finom művészlélek vallomása gyengédségében is erőteljesen. A grafikai teremben Kernstok jellemzőerejű önarcképét, Barcsa y kékben villódzó líraian finom pasztelljét, Molnár C, Pál illusztratív érdekességű metszeteit és szegény jó Pólya Tibornak a Japán-kávéház művészasztaláról -készült tussrajzát látjuk, amelyen ragyogó karikatúraérzékével megörökítette Számunkra mindazokat Szinyeivel és Lectraerrd az élükön, akik a magyar alkotóművészet büszkeségei voltak. A szobrászok kevés, de nívós anyaggal szerepelnek. Névszerinti Stróbl, Pálzay. Vi'it, Lux, Beck ö. Fülöp és Szentgyörgyi. Beszámolóm végére érve, úgy érzem, koránt sem soroltam fel mindenkit, aki hozzájárult alkotásával a tárlat szépségének emeléséhez, de a lényeg egy. A magyar képzőművészet olyan értékeket mondhat magáénak a múltban és a jelenben, bögy a jövő egyáltalán nem kétséges. Több ilyen nívós kiállítást, kérünk! ; Bérend Ilona \ CSAPAJEV DÍSZBEMUTATÓ KÖZÖNSÉGE Háy tíyula, Ortatay Gyula, Kies István és Kovács István (Foto Xatirt Cfteraai Vas Zoltán r.aál A jugoszláv újságírók küldöttségének vezetője, Jonan Popovics a kormánynak a Fészek ben ta-tett fogadásán nagyítású beszédben hangsúlyozta, milyen nagy ffcrarial vár a toll munkásaira ü magyar és jugoszláv népek közötti barátság elmélyítésével kapcsolatban. Mellette Balázs Béla és Hídvégi Franyó, a jugoszláv tavirali iroda tolmácsa. (Foto fíetter World) Franciska képek A "HALHATATLAN C. ORO *»2 ^ESEFfliv ÍJÖL

13 BEMUTATÓ A Magyar Nő Demokratikus Szövetségének vezetősége ismeri ette a sajtó munkatársai előtt a hó végén Párizsban összeülő nemzetközi női világkongresszus céljait c annak a jelentőségét, hogy a demokratikus világ újjáépítésének nagy munkájában magyar női küldöttséa is részt fog venni. A delegáció elnöke Fáy Boriska, a MNDSz orsz. tilkára lesz, Kéthly Anna a Szoc. Dem. párt, dr. Maj láth Jolán a Nemzet i Paraszt párt, jr. Sflmeczy Ernőné a Kisgazdapárt kiküldöttje, Szerémi Boriska varrónő, dr. Csillag Anna mezőgazda, Tóth Elemérné gyárimunkás, Tóth Lajosné BSzKRT-knlauz, Dupsi Béláné földműves, dr. Hajdú Gyuláné újságíró és Zilahy Lajosné, a keletm agyárországi szervezet elnöke pedig a magyar női társadalom minden rétégének képviseletében igyekszik majd megszerezni hazánk számára a föld minden államából Párizsba sereglett asszonyok megbecsülését usében. " után, bemutat6ja fétü, xanna* - daraiy- -- Vas Zoltán A. j fai. 7 ;; L yry 2p 9. tljmasranfjú szoviel tisztek Zsi-dénvi hús cís.rrí 1 " ^ ^ ^ «Spiridov 1 «Ráko altábornagy, sl Má ty^fs fll. felesége " köziifi (FotofíriferWorld) Oaál Franciska Kegyeletes gyászünnepsóget rendezett a Nemzeti Színház Gál Gyula sírjánál, a nagy művész születésének nyolcvanadik évforduló ián. A?, etmlékbeszédet Abonyi Géza mondotta. A Nemzeti Színház az előadások művészi színvonalának foko. zottabb biztosítása végett elható rozta, hogy a jövőben nemcsak az új darabokból és felújításokból tartanak próbákat, hanem a műsoron lévő darabokból is tan tanak utólagos, korrigáló pr.v oáfeat. ^ > \C? & ts égé írek vezc-,'nak a Fészek ású beszédben fial vár a toll ;oszláv népek kapcsolatban. égi Franyó,* :< Hfitter World) iílmlítésreméltó teljesítmény! ayujtott Egry István a Hemzeti Színház > Orosz emberek«c. darabjában. Ilijan hadnagy szere. Pét esak a bemutató napján apta meg g beugrásával o. /.tr í- - in elismerést aratott.

14 A MŰVÉSZETI TANÁCS ANKÉTJA A Fényszóró kezdeményezésére a, Művészeti Tanács decemberre nagy ankétot hív össze a magyair színműirodalom összes égető kérdésének megvitatására. Az ankéton %részt fognak, venni mindazok, ak üknek, a magyar drámához, színházhoz és kri. tíkához akár gyakorlati, akár elmé. leti közük. van. De ez az ankét a magyar színjátszásnak nem anyagi problémáit fogja tárgyalni, hanem kizárólag a színijátszás és drámairodalom művészi és világnézeti kérdéseit és a kritika elvoit. Az ankét december etején llesz. Az érdekes témák sokasága és az érdeklődés nagysága valószínűleg három naipos tanácskozást fog szükségessé tenni. Az ankét a Fésizek Klub újonnan megnyiit helyiségében fog le. folyni, esetleg párhuzamos előadásokkal. Pontos idejét és az előadók mévisorát következő számunkban közöljük. Az e'őadósok és a vita Myamán elhangzott felszólalások anyaga könyvalakban fog megjelenni Balázs Béla szerkesztésében. A Művészeti Tanács az ankét okát és célját meghatározandó a következő körlevcdet küldte szét; Kedves Barátunk! Mi mindnyájan, akiknek a színház mesterségünk és szívügyünk, látjuk és mondjuk, hogy a magyar dráma és a magyar színház válságba jutott. Vádak, kérdések, követelések hallatszanak mindenfelől: Mért nem írnak a magyar drámaírók? Vagy nem játsszák őket? Rosszak a darabjaik? Nem korszerűek"? Vagy a színházak nem azok? Mi a korszerűség? Nincs a színházaknak eszmei szándékot kifejező műsoruk? Politizáljon-e a színház, vagy nem? Mennyire lehet politikus a művészet egy. általában? fío!~an a költőt tiivják, idézik. Sok ilyen és más nyugtalan és komoly kérdés, követelés vetődik fel, bizonyítva, hogy mennyire eleven és általános a krizis tudata. És ha a darabok és színházak tatán nem is, de ez a nyugtalanság ké t s é g kí vül korszerű. Mert talán más-kor sc írtak többet és gyorsabban a színműírók, talán máskor sem feleltek színházaink közvetlenebbül a kor kérdéseire. Ám szociális, nemzeti megújhodás forradalmi Tökéletes alakot akar? P A P L A N ÁTDOLGOZÁS VIII, PRÁTER-UTCA 53 Viseljen jele volt mindig, ha ilyen problémák és követelések vetődtek fel, mert a társadalmában szabadon megújhodó nemzeti szel* lem. eszmélni akar művészetében is és íwdatosítni kívánja a megújhodásnak belső emberi élményeit. Ezért látjuk esedékesnek egy ankét összehívását, amelyen megvitassuk azokat az elveket, melyek a magyar nemzeti demokrácia színházának művészi vezérelvei lehetnek. A színház még annyira se magánügy, mint a líra. A színház kollektív munlca és nyilvános esemény. Nem is csupán a budapesti színházi közönség mulatsága, hanem a magyar dolgozók), a magyar nép kultúrájának egyik legfontosabb ügye. Ezért ankétünk minden felvetett Itérdésnél annak magyar oldalát kíwíuja vizsgálni és magyar megoldását keresi. Kedves Barátunk! Jsmervj téged, nem kételkedünk benne, hogy te is érzed vállalkozásunk komolyságát és sürgősségét és vállalod a felelősséget, mely reád is hárul ilyen tanácskozás alkalmából Azért kérjük, hogy munkánkban előadásoddal és felszólalásaiddal tevékeny rés&t vegyél. Mellékelve küldjük javaslatunkat a legbeszélendő témákat illetőleg. Az ankét december havában fog összeülni. Pontos idejét, tartamát, és helyét néhány nap múlva közöljük. Nagyon kérünk, hogy beleegyezésedet, vé. leményedet és javaslataidat lehetőleg postafordultával juttasd el hozzánk. KarttárSá üdvözlettel: Heltai Jenő elnök AZ ANKÉT Balázs Béla társelnök PROGfRAMMJA: Megnyitó és bevezető. Magyar műsorproblémák és feladatok. A műsor szelleme. Magyar műsorok sti. Jusa. ia magyar klasszikusok és a demokrácia. A klasszikusok aktualitása. A modern magyar dráma. Mi a moder. nitás! Mi a szubvencionált színházak feladatat Miért függetleníti őket a társadalom az Valódi Bösendorfer-Ehrbar zongorák melltartót! tíli TTnl LYRA legolcsóbban Erzsábet-krt- (Barcsay-utca sarok. T.: anyagi siker esélyeitől? (Egyfelől* a nagy művészi és nemzeti tradíciók őrzése és & magyar klasszikusok elevenen tartása céljá. hói, másfelől olyan művészi kísérletekre és újításokra, melyek nem garantálnak rög. töni sikert.) Magyar versesdráma, vagy verses drámai forma lehetősége és problémái. (Mi éri nincs nemzeti versformája drámánknak, mint a francia alexandrinus, vagy az angol német ötös jambus!) A népi dráma. (Hová letti a népszínmű!) Mese, romantika, fantasztikum a. szín padon. A könnyű műfajok joga és nívója. Kísérletezések kötelezettsége. (Komoly ki. sériet és blöff.) A magyar opera. Miért nincs? Művészet és üzleti. (A művészet nem min. dig rossz üzlet.) A romantika veszedelmei. Színjáték és realizmus. Export, és importdarabok (statisztikája és tauulíságai, külföldi vélemények). A magyar exportdráma problémái. (A külföldi közönség melyik rétegére pályázik!) A színjátszás stíhisproblémáí Magyar színjátszó stílus. Szí n észn eve Lés A nevelő és alkotó színigazgató. A kez. deményezés és inspirálás feladata. A zenei dráma játékstílusa. Az operettlibrettóról' Munkás színjátszás. Műfordítás, SzÖvegáhitat. A rendező feladata, lehetősége ós vésze, delmei. Magyar rendezés. A szierepek metamorfózisa. Ész ós öisztön a színmüvésaetben. (ös. tehettség és kultúra.) Magyar versmondás. A színház aktualitása. Politika a színpadon. Szépség a színpadon. A mai magyar közönség. Magyar kritika és teória. Realisztikus és stilizált díszletek. Magyar stílus a színpadon. A magyar vidéki színjátszás problémai Faduszínház. Gyerekszí nház. Mit mutatott meg és mit adotft az ank. t? Müvészlemeielí, ^Lifc ^w operák,zenekan önerők.zenekari mii müvek, tánclemezek Kossuth Lajos-utca 11, az udvarban

15 Esténbint Cocteau viharos szerelmi drámájától- hangos a színház: a»rettenetes szülők* a felszabadulás utáni színházi szezon egyik legjobb előadása és legnagyobb sikere. Várkonyi Zoltán jól választott darabot, mint mindig, amióta a Paulay Edeutcai színházat igazgatja. A komoly és könnyű színpadi művek változatos adagolásának bevált gyakorlatához híven most ismét vidám darabra ikészül a Művész Szinti áz. Zugon István»Az asszony és a szel. lem«c. darabját próbálják. Sennyei Vera és Tapolczai Gyula éppen valami bonyolult, vasútügyről csevegjnek a színpadon, amikor beülünk a sötét, üres nézőtérre. Hogyan, mondja Sennyei van olyan közéleti ember Magyarországon, akitől te nem kaptál pénzt? Tapolczai szerényen mosolyog. Wzabályos panamista. Sennyei láthatóan unja az üzleti ügyeket és csakhamar a szerelemre tereli a szót. Kiderül róla, hogy fiatalas/- szony, Olaszországban tartózkodik a férjé vei. A férj, Pataky Jenő, elegáns, sportfiú és egy o-inos úszóbajnoknőnek Balogh Erzsébetnek udvarol. Megjelenik a»szellem«: Várkonyi Zoltán. Háromezer évig volt ( yy k zárva. Most éppen éhes. Emberien, sőt, szellemesen beszélget Sennyeivel. Nem tit- Both Béla rendez : Mennyeinek és Várkonyinak mutatja a bűvös korsót, amelyből Várkonyi mini szellem fog kitörni»az asszony és a szellem nyilatkozik darabjáról társadalmi szatíra. Erős kritika a háborúelőtti viszonyokról, abból kiindulva, hogy nevessünk azon. amin sírni lehetne. Nem könnyű feladat, gondoljuk. Ha valakinek sikerülne... Igaz, keserű nevetés lenne, de legalább olyan jól esnék, mint a panaszkodás. A jelek szerint Zágon Istvánnak sikerült visszájára fordítani az elmúlt korszak sivársága nyomán támadt érzéseket. Es taián jól számított: az emberek szívesen mosolyognak azon, amit túléltek. Kíváncsian várjuk a bemutatót. Gy. I Apor Noémi, a szobacica és Bárdi György, a pincér kolja, hogy sokkal jobban érzi magát, mint a korsóban. A frissen pergő történet során feltűnik (.egy bájos szobalány, Apor Noémi (apro pos: miért látjuk mindig szobalány-sze- [ repbcn ezt a tehetséges, fiatal színésznőt?) és a hozzátartozó pincér, Bárdi György. Both Béla rendez, ami annyit jelent, hogy a kisujjában van az egész darab, megmagyarázza a részletek összefüggését az egésszel, szemléltetően lejátszik egy-egy..jelenetet. A próbán jelenlévő Zágon Istvántól ér. deklődünk a darabról. A tartalmát nem szabad elmondani szól Sennyei. Zágon István, alighanem, kabalából, nem is mondja el. Tapolczai Gyula, a panamista és Sennyei i Fertő MAPIRT Cserna)

16 A Magyar Közlöny 186. száma közli az ideiglenes nemzeti kormány /1945. M. E. számú rendeletét a Magyar Filmügyek Országos Bizottsága létesítése tárgyában. A rendelet szerint a magyar filmügyek egységes irányításának előmozdítása céljából bizottságot kell szervezni. A bizottsá g feladata: a) a magyal filmgyártás keretében a forgatókönyvek és a film költségvetések felülvizsgálása és állásfoglalás a film művééi értékelése és gyártási költsége tekintetében ; b) az állami irányítás alatt működő filmgyárak műtermeinek bérbeadása és a műtermekben a munkarend megállapítása ; c) a kötelezően bemutatandó mozgóképek kijelölése. A bizottságban valamennyi minisztérium, az összes hivatalos és félhivatalos szervek kivéve a tűzoltófőparancsnokságot helyet foglalnak, számszerint húszan. Hogy a waksxerűségen csorba ne essék, nagylelkűen meghívtak négy filmszakembert is. Ez a bizottság dönt élet-halál fölött a filmszakmában A rendelet osztatlan felháborodást váltott ki. Itt adjuk ezzel kapcsolatban a filmszakma vezetőinek nyilatkozatát. DÉCSI KLÁRI,.4 ;.4 ranyóra gyártásvezetője : - Amióta az Aranyórát csinálom, mindenki tanácsokkal lát el. A maniküröslánynak, a gázóraleolvasónak, a vicinek, a halas- I*ójának remek tippjeik vannak. Ezt kibírom, mert nem kell hallgatnom rájuk. A rendeld azonban arra kényszerít, hogy húsz hozzá nemértő miniszteri tisztviselőnek a véleményét elfogadjam. Hz pedig kibírhatatlan. A gyártáshoz tőke kell. A tőke pedig érzékeny és bizalmatlan. Az ilyen rendeletek csak azt idézhetik elő, hogy a filmmel szemben amúgy is bizalmatlan tőke teljesen visszahúzódik a gyártástól. Éppen ezért, mindaddig, amíg ez a rendelet érvényben van, több filmet nem gyártok. GERTLER VIKTOR. t Hunnia Filmgyár vezérigazgatója: ti A MZ A D. u Mafirl filmgyár A rendeletet nem tar - tom jónak. A filmmfi vészi érdekelt nem védi. Egyetlen konkrétuma,hogy néhány embert pozícióhoz juttat. ÁKOS, igazgatója: Kérem a F é n y- szórót, hogy mentsen fel a nyilatkozat alól. Egy ilyen rendelet ulán se kedvem, se lelkierőm nincs nyilat- KELETI MARTON filmrendező, az Orient Filmipari Rt. vezetője: Ez a rendelet a legreakeiósabb mind azok között, amely a demokratikus Magyarországon megjelent. * Vem akar más lenni, mint fedőszerve egy-két embernek, akiknek ezáltal hivatalt kreáltak. Ugyanilyen fedőszerve volt a Nem- Olcsé tnégu lót BAKFIS nmlllarió zeti Filmbizottság Balogh László úrnak. A tapasztalatokból tudjuk, mindig az történt, amit Balogh László úr óhajtott. A Magyar Filmügyek Országos Bizottsága mögött biztosan egy új Balogh László áll és az új Balogh László folytatni akarja elődjének diktatúráját. KOVÁCS ISTVÁN, a Mpgyar Filmipari Rt. vezér igazgatója: Sajnos, a minisztériumokban. de más egyéb halóságok hivatalaiban is igen rzép számmal vannak olyanok (és azt hiszem, rxf.g'uhan mondhatjuk őkel reakciósoknak), akik más szakma bőrén erőnek erejével pozícióhoz akarnak jutni. E rendelet mögött is szinte szemmelláthatólag ' olyan miniszteri ális tisztviselők vannak, akik a filmszakmát majd csak akkor fogják megismerni, ha ugyan erre sor kerül amikor az e rendeletben körvonalazott pozíciókat önmagukkal betöltik. Álllános tünet, hogy sokan olyan dolgokba ártják magukat, amiről fogalmuk sincs. Jelen esetet azonban súlyosabban kell elbírálnunk, annál is inkább, meri lényegileg szolgai lemásolása a hírhedt Balogh Lászlóféle Országos Nemzeti Filmbizotlságnak. Hogy mi szükség volt erre a rosszemlékű reprízre, erre a diktatórikus, a demokráciával szöges ellenlétben álló és a szakmai viszonyok ismeretében jelen körülmények között teljesen értelmetlen és indokolatlan rendeletre, azt valószínűleg még azok sem tudnák definiálni, akik magát az ötletet szülték. A filmszakma ezt nem fogja sohasem tudomásul venni, sem végrehajtani! Br. LEDERER ANTAL a Hunnia ügyésze: Az egész rendeletre nem tudok Jellemzőbbet mondani, minthogy a reakciós éra alatt működő Nemzeti Filmbizottságnak a Hunnia és a Filmiroda egy-egy képviselője hivatalból tagja volt. A rendelet még ezt a két képviselőt sem tartja érdemesnek meghívni, holott a műtermi kiutalástól a gyári munkarend megállapításáig a két gyár minden kérdésben fenntartja az intézkedési és javaslati jogot. Előáll tehát az a helyzet, hogy rólunk döntenek, nélkülünk. Kü lönben az egész bizottság fedőszerv, amely bizonyos személyek hatalmi pozícióját akarja kiépíteni, minden közvetlen felelősség nélkül. A bizottság összeállítása teljesen heterogén, az Iparügyi minisztériumnak ugyanannyi képviselője van, mint a föld mivelcsügyinek (1!) és a 2<í tagból álló bizottságnak a mozi- és filmszakma képviseletében, beleértve a gyártást Is, összesen négy tagság áll a rendelkezésére. Ez az arányszám, 20 minden kommentár nélkül beszél. PÁSZTOR BÉLA, a Szakszervezet Filmgyártási Osztályának alelnöke : A filmszakma, filmgyártás, a magyar filmkultúra ledöfésé.t jelenti az új filmrendelel. Az előzetes cenzúra ká ros, sötét, reakciós intézmény. Rengeteg minisztériumnak odadobni a filmvilág dolgozóit, lelketlenség! Aktagyár lesz ebből újra és iróaszlalkiskirályok garázdálkodása. Üj Balogh Lászlók és Wlassicsok fognak labdázni a filmmel. Urambátyám komasógorság csereeszköze lenne, a film, mint volt nyilasék alatt. PLESS FERENC A Filmipari Szövetség ügyvezető elnöke: Példa nélkül áll az amit a ma gyúr hangos, filmgyártás egy évtizeden át minden külső segítség nélkül produ- J B kált. Olyan kis nép, mint n magyar, százával gyártotta a hangosfilmeket, akkor, amikor Összesen alig négyszáz mozija volt és ezek közül Is a fele esak egy-két napot Játszott hetenként. He példa nélkül áll az is, amit a magyar filmszakma alkotott. Intéz ménjeit sorra utánozták le a nag> nyugati nemzetek. Elismerem, volt egy súlyos hibáju Is a gyártásnak és ez a téma meg választásának a kérdése. Viszont az állandó könyörtelen cenzúra miatt képte!ensé<{ volt Igényesebb problémához njúlnl. Ezt a gyártást az utolsó 5 6 évben gúzsba kötötte a Nemzeti Fftniblzottság, amely ki tenyésztette a bürokráciát és protek cionizmust. A filmszakma az összes Iparágak közül, minden külső támogatás nél fcill, elsőnek állt talpra. Rohanimun kája elismeréseképpen most meg kapta ezt.«rendeletet, amely pontos másolata a Balogh László-Iéle Iránj zatnak. Felháborító a rendeletnek a/ o része, hogy 20 hozzánemértő ml niszterlális kiküldöttel szemben 3 í szakmabelinek ad helyet. RADÓ ISTVÁN, a Filmalkalmazottak Szabadszerveze tének főtitkára : A régi rossz időkben a miniszterek távozásuk előtt búcsúzásul fsf kitüntetésekel osztogattak bizalmas munka- M társaiknak és híveik nek. Vinnék a régi receptnek megfelelően gróf Teleki Géza kultuszminiszter a minisztériumtól való távozása előtt végrendeletképpen kitüntette magát. Kitüntette magát azzal, hogy sikerült neki Magyar ország első demokratikus kormányának egyetlen valóban reakciós renletét megalkotnia a Nemzeti Fila. bizottság egyenes jogutódjáról, az i<; Filmbizottságról. E rendelet megalk tása előtt a magyar film és mozi szakmának egyetlen szakértő tényező jét nem hallgatta meg a kultuszminisz icr, de elrendelte az előzetes mozi cemúról, bele akar szólni a filmek költségvetésébe, vagyis abba, hogy ki mennyit költ az általa y^rtott filmre, a költségvetésen keresztül bizonyáro SZEMEKE SZŰCSNÉL Erzsébcf-körút 2í MÁSODIK EMELETEN

17 abba is, hogy a rendező, könyvíró, színész mennyi gázsit kapjon, sőt lehetőséget nyújtott arra is, hogy a miniszteri bürök tisztviselői ismét protezsálhassanak színészeket, írókat és rendezőket. Mindez a demokrácia jegyében! DR. RANODY LÁSZLÓ, n Sarló Film vezetője : A rendelet a régi Nemzeti Fllmbi/.ottsá-!lot támasztja fel. Tudjuk, hogy ez a szerv hivatását, a magyar filmművészet irányítását nem tudta megvalósítani a múltban sem. Ebből következtetéseket vonhatunk le a jövőre nézve Is. Az említett JUzottság hivatását éppen azért nem tudta betölteni, mert a különböző hatásköröket, különböző minisztériumok ügyintézését nem tudta a filmművészet szempontjából helyesen összhangba hozni, nem tudta kellőképpen az ügyet centralizálni, mert ahhoz, hogy magyar filmművészet valóban kialakuljon és kialakulhasson, szükséges, hogy q mai dzsungelben rendet teremtsen egy erős központi szerv. Viszont nem szabad elfelednünk azt, hogy a filmművészet és így esak művészek vagy olyanok, akiknek a művészethez érzékük vau. irányithassanak. Ezt a biztosítást, sajnos, ebben 0 rendeletben nem látom* HÁT HŐNYI ÁKOS, filmrendező : A rendeletnek attól a paragrafusától félek legjobban, amely a filmek előzetes cenzúráját óhajtja. Ez a cenzúra ugyanis nem azonos az utólagossal. Félek a műtermi sorrend megállapításától, a nyersanyag kiutalásától, ezek mind, mind megkötik a szakmát. Miért nem lehet olyan szabadon filmet csinálni, mint Oroszországban, Franciaországban, Amerikában? Ha van pénzem megvenni a témát, a nyersanyagot, ha ki tudom fizetni a műtermet, ha merem vállalni a kockázatot, hogy az utólagos cenzúra kifogásol vagy betilt, akkor hagyjanak engem dolgozniés ne gyámolítsanak agyon. Ha életképes vagyok, meg fogom csinálni a filmet, ha nem vagyok életképes, dögöljek meg. A filmgyárak gyámolitás nélkül dolgoznak. Már van filmgyártás, QLCSÓ pj ES HASZNALT már vannak kész vagy készülő filmek. Nem a bizottság csinálta a filmeket, hanem azért csinálták meg gyorsan a bizottságot, mert van filmgyártás. SMOLKA JÁNOS, a Haladás Filmművészeti Rt. vezetője : A demokrácia feltámadásától mi szólásszabadságot, sajtószabadságot, tehát ccnzúramentességet reméltünk. Ebben a reményünkben eddig csalódtunk és a gazdasági élet terén is egyre inkább haladunk az irányított gazdálkodás felé. Ha szembenézünk ezekkel a tényekkel, úgy szakmabeli kollégáimmal ellentétben, el kell Ismernem, hogy szükség van egy egységes szervre, miután a filmszakma hat minisztérium kehelébe tartozik és ehhez a reszorthoz mindegyik minisztérium görcsösen ragaszkodik. Ha már cenzúra van, szükség vau előzetes cenzúrára is, mert a magyar filmgyártás hitellel való ellátása lehetetlen addig, amíg nincs garancia arra, hogy a legyártott filmet tényleg engedélyezik Is. Szükség van a kivitel és a behozatal egységes szabályozására, de... demokratikus országban, például Amerikában ezt remekül megoldották hasonló rendeletek nélkül. Feltétleuül tiltakoznunk kell az ellen, hogy Ismét olyasvalaki kerüljön a rendelet által elképzelt irányító pozícióba, aki ezzel az állásával nem tud élni, hanem legfeljebb visszaélni képes. ZSOLDOS ANDOR, a Tanítónő gyártásvezetője: Az előzetes filmcenzúra elrendelésének ünnepélyes alkalmából csak annyi szerény megjegyzésem van, hogy a cenzúrát az utólagosai is 1848 március 15-én Petőfi Sándor indítványára, a magyar nép törölte el a Nemzeti Múzeum lépcsőjén! Egy jóliníormálf pesti ember levele vidéki barátnőjéhez Drága Icukám 1 Azt írod, hogy tí ott vidéken kissé el vagytok maradva az eseményektől, azért kéred, írjak meg mindent, ami Pesten történik. Én itt mindent tudok, főleg ami a színházi dolgokat illeti, tehát nagyon szívesen teszek eleget kérésednek, mert szeretlek. Itt most mindenki arról beszél, hogy mért hallgatnak a magyar írók, pedig ennek semmi értelme, mert itt van például a Nemzeti, ahol most egy Shaw darab megy, a Johanna, de csak azért, mert ezt a darabot eddig csak négyszer újították fel Pesten, legutóljára legalább két-három éve, úgy, hogy most már nem lehetett halogatni. Viszont ott van a Vígszínház, ahol Gábor Andor új szatíráját, a Dollárpapát játsszák, amiből kiderül, hogy a magyar szerzők, igenis, írnak darabokát, sőt már 30 évvel ezelőtt is írtak. A kis Nemzetiben már nem játsszák a Cocteaut, a Rettenetes szörnyetegeket, de ne ijedj meg, azért nem maradtunk Cocteau nélkül, mert a Művész Színházban megy a Szent Szülők (nevetséges kérdés, hogy mért hallgatnak a magyar írók), ez a Cocteau kedves, mulatságos, naiv kis darab, egyenesen az életből ellesve. Tudnod kell, Icukám, hogy a legjobb egy ff MUBUTOR GOMBOS ASZTALOS ÖZEMBEN Kombinált, hálók, konyhák. r»ko">iék, egye* ^, darabok U. VÉTEL, ELADÁS K Á IVÁ R I A- U T C A ZO írónak, ha az életből les el vagy más íróktól, ha erre lusta. (Lustaság: félegészség.) Hát a Cocteau az életből lesett, mert ugyebár az anya, aki halálosan szerelmes a fiába, az maga az élet, mert minden rendes családban ilyenek az anyák, meg a fiú, aki az apja szeretőjébe szerelmes, holott a nő csak mind a kettőt szereti és végül a nagynéni is az életből van ellesve, aki nem szerelmes (111) az anyába, akármilyen szörnyeteg legyen is máskülönben, ő csak anynyira szörnyeteg, mint minden Ilyen a Coc- nagynéni az életben. teau. A Bárdosnál az új Seribe darabot mutatják be. A címe nagyon izgalmas: Egy pohár víz. És tényleg a darab is kitűnő, mai, mert politikai pártokról szól és végül a kisgazda Mezey győz, illetve a Góth, közös listán. (Miért hallgatnak az írók?) Kellemes darab, a főbb dolgok színpadon kívül történnek (leszúrás, gyilkosság meg ilyenek), mert nem akarják izgatni a nézőt, a mai drágaság mellett. A Pesti Színházban az új Zilahy darab nagy siker. Igaz, hogy csak Fatornyok a címe és a tartalma nagyon tanulságos. Le is írem : Első felvonás : Német ember Németországba akar utazni, mert ott olcsóbb minden, de a felesége lebeszéli. Függöny. Második felvonás : Még mindig oda akar menni, de nem megy. Függöny. Harmadik felvonás : Elmegy. Függöny. Ez égiszt 11 újszerű, kedves darab, lehet, hogy siker lesz, mert azt példázza, Tiogy aki nímet, az német, aki magyar, az magyar, aki tót, az tót, aki angol, az angol, de aki amerikai, az amerikai. Ajtay édes benne, mint német szörnyeteg. (Miért hallgatnak az írók?) A Medgyaszay Színházban, mint a neve is mutatja, a Dayka megy. Vígjáték az illető darab (Miért hallgatnak az írók? 1 I? 1), de. sajnos, pont, amikor én megnéztem, a tartalmát kihagyták, csak annyit tudok, hogy a Dayka egymásé lesznek, tehát nincs baj. A Royalban az új Gonda-revú folytatja diadalmas pályafutását, Ehrenthal Teddyvel a főszerepben. Mégis csak disznóság, hogy Gondától elvették a színházat. Végre szakember kezébe került a Royal. A Pódium műsorát is majdnem megnéztem, de mire felébredtem, már vége volt. Na, vigyázzunk, az Ascher remekül szavalt egy mai verset 1871 január nyolcadikáról és ti Fellegi is édesen énekelt, de nem akarok többet politizálni. Milliószor csókollak : Pali. 2-főzőhelyes villanyrezsók, villanykály u fik, hősugárzók Rádiók zenegéptől a törpeszuperig Vétel Eladás C sere Fi emutatása: Gellmann és Geiger V., Csáky-u. 9

18 A nagy munkásszínjátszó verseny elé Nemcsak a magyar, de az egyetemes munkásszínjátszás történe) méhen is egyedülálló, nagy szfnjátszóversenyt készít elő a Munkás Kultúrszövetség. A versenyen a szomszédos államok színjátszó cso portjain kívül, Európa valamennyi nemzetének munkásszínjátszói is résztvesznek. Az»olimpiászt«megelőzően, a Szövetség erőpróbaképpen, nagy budapesti színjátszóversenyt rendez, amelyen 50 benevezett csoport méri össze erejét. Két hét választ már csak el a versenytől, a csoportok legszebb s legizgalmasabb két hete, mikor a darabválasztások és az első próbák kezdetei után, kezd kibontakozni, megelevenedni a közös munka gyümölcse, a felépített színjáték-egész. Körsétát teszünk a csoportoknál, hogyan készülnek a versenyre, milyen a hangulat az tindulás* előtt. * Első utunk a nyári színjátszó verseny győztes csoportjához, a VII. kerületi kommunista párt színjátszóihoz vezetett. Ismerős ütemú vers üti men fülünket: Egy derék munkásszínjátszó sereg, Mely kenyerét műhelyben szerzi meg, Gyűlt össze, a próba végett egy darabra, Mit előadni szán a versenynapra. Mi ez? Shakespeare? Shakespeare transzponálva. Kicsit átalakítottuk. Tudod, mostanában sok szó esik a munkásszínjátszás létjogosultságáról. Mi Shakespearet hívjuk tanúnak. A Szentivánéji álmot adjuk elő, ebben a munkásszínjátszás őseiről, az akkori Anglia iparos színjátszóiról is szó van. Csakhogy a mi előadásunkban nem a fejedelem lakodalmára készülnek a szlnjátí?2ók, hanem a nagy munkásszínjátszó versenyre. Ennyit talán korszerűsíthetünk*. Különben ha vitát tudnánk előadásunkkal elérni, annak csak örülnénk. Ezen a versenyen hány csoporttal indultok? Hárommal. A Szentivánéji álomon kívül egy Csehov egyfclvonásossal és Gyagyovszky :»Munkásotthon avatás* című darabjával. Búcsúzásnál lelkünkre, kötik, ne felejtsük megírni, az első ezüst serleghez okvetlenül el akarják nyerni a másodikat is, amelyet Ezek a X-es ifik" Már próbálnak a Fésüsfonó munkásasszonyai is Vas Zoltán polgármester ajánlott fel az első helyezettnek. Ezek a nevető arcú vidám fiúk, lányok a X-es ifik. Kőbányaiak. Két évvel ezelőtt még a»raki«réten futballoztak s vereség nélkül nyerték meg a grundbajnokságot Tavaly ilyenkor mind eltűnt ha y.ulról s csak a felszabadítókkal együtt jöttek meg. Idén meg ők voltak az elsők, akik színdarabot tanultak be az»özvegy Karnyónét* és elmentek vidékre parasztokhoz dolgozni s este játszani nékik. A versenyre saját darabbal készülnek. ók írták,»fali újság* a címe. Ami a fali újságra kerül az életük, az mind megelevenedik, eljátsszák. Van benne»ellenponyva«is. A gyárigazgató félhülye fia szerelmes lesz egyik munkáslányba. De nem megy hozzá a lány, kinevetik az *álmunkást<, * a karrikatura mulatságos, de maró gúnyával rajzolják meg a jelenetet. Mi mindenen múlik, míg cg\ gyár kultúresoportja benevez a munkásszínjátszó versenyre... Először is darabot választ, jelen esetben Moliére»Kényeskedők«-jét. Kiszerepezik. Aztán, mert nagy a feladat, gyakorlott, hozzáértő rendezőt kérnek a KultúrszövetségtŐl Meg is ígérik. A csoport a megbeszélt próbára munka után elmegy, de a rendező nem jön. Várnak 1 2 órát s mert sötétedik s a munkások nagyrészt ki Zuglóban, ki Ángyai földön lakik, hát szétoszlanak. A második próbára már kevesebben mennek el, de azon sem jelenik meg a megígért rendező. Kedvet lenek lesznek, már csak két hét választ el az elődöntőtől; úgy határoz a megfogyatkozott csoport, hogy visszalép a versenytől, he lyette nagy táncmulatságot rendez Az újságíró ép akkor van kint a Hazai Fésűsfonó színjátszóinál, mikor mégis»minden rendbejön* A szerepeket visszaadják a munkások, hazafelé készülődnek. Ekkor egy fiatal leány ront be az ajtón s mint a»hírnők«lihegve szól: Minden vissza. Be kell száll nunk a versenybe I Ép most beszéltem egy»illetővel«a Fegyvergyárból (az»illető«szélesvállú, kékzubbonyúlakatossegéd), azt mondja, hogy ők is beneveztek a versenyre s ők is egy Moliér-rel készülnek Hát hagyhatjuk ezt?! Persze, ezt nem is lehet hagyni- Nincs sok vita. A szerepeket ismét kiosztják, hozzálátnak a próbához. Ha nincs rendező, hát közösen beszélik meg az egyes jelenetebet. K, Gy, Az első verseny győztese Shakespearebffl készül

19 ArCSÓ-SZEREXÁÜ 'Fórum.) Amerikai tucatfilm, az amerikai filmek minden előnyével és hátrányával. Az isme. retlen zeneszerző és a nem kevésbé ismeretlen görlice, akik különböző bonyodalmakon keresztül karriert csináfflnak. Közellátás, iigyi kormánybiztos legyen, aki nem látott pár tucat hasonlót. Vi-,s/.onjt izig-vórig amerikatí dzsessz, számok, remek voká'.-kórusok, tiptop színészgárda, heílyen kint kis. só vontatott, de kifogástatfan rendezés. A női főszereplő nevét jó lesz megtanultai. Nem a hollywoodi futószalagon kitenyésztett szép. seg, mégis gyönyörű. Lenyűgöző, magávalragadó egyéniség, amellett kitűnő színésznő, aki mindazt tudja, amit ebben a szerep, köbben tudni.kell. Kíváncsian váirjuk a következő filmjeit. sm i ZŰRZAVAR A MENNYORSZÁGBAN i V ármti szin ház.) Ami kor filmnek megjött a hantria. herídan Otiuc&um ő-h ang< sfilm l«g n agy oh b hibája az volt, hogy s/,indarabo» kar. f otogiraf ál t. Évekig tartotit, amíg kinőtte ezt a gyerek beteg, séget, de valami a mai napig is visszamaradt belőle, ín int a himlő után a sebhely. Ezeket a himiüőhelyeket kozmetikázzák az. óta is, de nyomtalanul eltüntetni nemigen sikerült Igazi fi lm téma az, ami szín po. don elképzelhetetlen. Es itt nem kizárólag a Bagdadi tolvaj-szerű csodákra kell gondalai. Lehet az a téma technikai bravúrok nélkül is izig-vérig film. Igaz, ilyet kitalálni nagyon nehéz fe 1. adat, mégs ezen a síkon kell ke. r«sni a filmgyártás jövőjét. A Zűrzavar a mennyországban az utóbbi évtized legtipikusabb és legjobban sikerült filmje. A világbajnoki mérkőzésre New. yoa'k l>a repülő boxbajnok lezu. ban. Valami felhőszerű, anyagtalan anyagon vezeti őt egy em. ber ós közli vele, hogy meghalt. A halott vitatkozik, bolondnak nézi kísérőjét, majd a halottkísérő főnökét is, aki szintén ember. Rövidesen kiderül, hogy a mennyei kartotékok szerint a hoxbajnoknak még ötven évig élnie kellett volna, tévedésből halt meg. A halottasfőnök uta. sítja a kísérőt, hogy vigye viszsza» földre. Vissza is mennek, de baj van, ; a remekül kisportolt, világbajnokságra trenírozott testet elhamvasztották. A halottasfőnök.személyesen akarju preparálni a hibát, elindul a boxbajnokkal a földre, megfeldíő ki. sportolt testet keresni. A frappáns, ötletes, szi park ázó an szel. ternes jelenetek sora következik. Ok ketten anyagtalanok, falon, ajtón sétálnak át, látják ési hallják az embereket, őket azonban se nem látják, se nem halljá<k. Keresik a megfelelő testet, a boxbajnok válogat, neki nem jó üíkármil'yeai nyápic, satnya alak. Végül taláí megfelelőt és... 'fw/fec 1h hnj ÜlecUh: iá. öss-z&s madc/tn SzLrwk&eri reggel.jével. Es akarva.nemakarva a Liliom mennyország, képére gondol az ember, amikor a boxoló a mennyországban aa éltetőért alkuszik. Ha véletlen, ha szándékos a hasonlatosság, tízek a magyar zsenik évtizedekkel megelőzték Amerikát. Amerika viszont büszke lehet erre a filmre, mert ez az igazi film. Színdarabnak elképzelhetetlen lenne, regénynek túlzott fantazmagória, annak viszont, aminek késtzült. tökéletes. 4 KIS KÖLYÖK itll/v f K lí T B u Hajói tudom, igy a mi irodalmunk' ban szerepel, Altay Margit állított néki ilyen műmárvány követ az» n Űjságom*-ban. Most egy svéd»kis kölyökkel* találkoztunk a vetítővásznon. Ez a kis kölyök, akit filmen Pellének, a polgári életben Tom Olson-nak hívnak, sokban hasonlít a mi pesti kis csirkefogóinkhoz. Verekszik, kutyát»szerez«,»seftel«, bőg, ha mosdatják. Ebéd előtt azért imád kőzik is, de gyorsan, mert nagyon éhes és szereti a májashurkát. A filmen birkózóversenyt is láthatunk, ahol a kis Pelle izgalmában az előtte ülő néző nykába veri a kalapját. De nemcsak a kis Pellét fogja el a láz, hanem minket is a nézőtéren. (Dé.csi.) Ezzel a»kis kölyökkel * sokhelyen találkoztam már, angol, francia, német meséskönyvek lap - jain; hol kezeslábasban bukdácsol-... ós minek folytatni. Leírni úgyse lehet, látni kell. Ezt. a filmet csakugyan látni kell. A»Kis kölyök* mellett a minden la. halottasfőnök remekül megrajzolt és megjátszott figurájá- medvebocsok, hol szétrepedt nadbájos Walt Disney filmet is vetít a nak, mint ennivaló, ügyetlen kis dicséretet megérdemlő mozi két bűban itt-ott felvillan a madáchi rágjukba kapaszkodik az éles szél, gyerekeknek. Egyet a szófogadat Lucifer. Karinthy Frigyes eso. amint a pék meleg műhelyébe lan három kis malacról, egyet meg dálatos Telma Titusz legendája. leskelődjek, mint»zúzos Jézuskák* a jéghokizó kis kacsákról. ban a világirodalomban először és maga Rimbaud énekli meg őket, Papák, mamák, szivetekkel együtt veti fel a mindenen áthatoló hol a nyolcvanéves templombajáró pénztárcáitokat is nyissátok meg anyagtalan ember bizarr ötletét. öregeket is meghazudtoló rutinnal gyerekeiteknek, küldjétek el a ti Van valiami halvány rokonvonás beszélnek az ovódában beléjüknevclt hazug morál törvényekről. tásukhoz! (kőbányai kis pesti»kölykeiteket* svéd paj- ugyancsak Karinthy Holnap gy.) \ A t ÁsuM^é- ntrenei be * égre 3y <^g"" a rsr Qg Paradicsomi gyönyörben lesz része VII., ALPÁR-UTCA 10 TELEFON: tflt MOZDULATTAL NYITHATÓ CSUKHATÓ D Á m / ^ T CSÖVET, sélfitt rádiót i«wl Alii W I VESZEK - F.rte Is megyek ULMER, Fyulay Pál-utca 13 lil. 1

20 Korszakalkotó találmány. szerkesztőnek nem kell ; obbé telefon mm lévén vagy lévén de nem müködv i villamoson vagy Kyaiog, esőben, sárbar. kutatni &z interjúalanyt, kérdéseken t&iu: a fejét, majd a kicsiholt válaszokat olvasható formába önteni. \z interjúalanynak nem kell többé fogadni mindég a legalkalmatlanabb időben az interjúcsináló újságírót, válaszokon törni a fejét, melyek őt az olvasó előtt a legvonzóbb színben tüntessék fel. És végül a közönségnek ezentúl el se kell olvasni az interjúkat. A feltaláló abból indul ki, hogy a színészinterjúnak öt-hat olyan véglegesen kialakult válfaja van, melyeken belül az interjúk úgy hasonlítanak egymáshoz, mint egyik tojás i másikhoz. A találmány leírása: az alább megírt interjúsémák közül az újságíró kiválasztja az egyéniségnek legjobban megfelelőt, csak az interjúdany nevét kell beírnia a kipontozva szabadon hagyott helyekre. A fotográfus a mellékelt rajzokhoz hasonló beállításban, minden fejtörés nélkül, fotografálhatja az interjú-alanyt. \z olvasó e néhány sémát pár hét alatt kívülről megtanulja úgy, hogy csak az interjú-alany nevét kell elolvasnia é5 evvel sok időt megtakarít. És végül remélhető, hogy ez az eljárás ezt az egész keserves műfajt, rövidesen megszünteti. Alább közöljük legjobban beváli interjú mintáinkat :, Az ös-interjú, nevétől hangos ma a város. A '. cimű operett premierjén s/ínpadra lépése után kél perccel felviharzott a nviltszlni taps és művésznő egyszerre az első élvonalba ugrott, most napról napra ki robbanó sikert arat, a közönség megtanulta a nevét, szívébe zárta új kedvencét. Az öltözőjében kerestük fel a legfiatalabb primadonnát. Alig fértünk be a sok virágtól, mellyel rajongói napról napra elhalmozzák. Végre az öltöztetőnő helyet csinál és diszkréten magunkra hagy minket. Azonnal nekiszögezzük az első kérdést Hogy hívják? Mikor született? - Zárt tárgyalást kérek. (Szóval nemcsak lehetséges, hanem szellemes is gondoljuk magunkban. Egyébként tizennyolc évesre, becsüljük.) Mikor határozta el, hogy színésznő lesz? - M«..ivuttC-t luüv.. udég színésznő akartam lenni. Papától sokszor kikaptam ezért. És hogyan engedte mégis színi pályára? Meggondolta magát. Mi a kedvenc virága? Ibolya. Kedvenc írója? Schopenhauer. (No nézd csak, nem is hinné az ember I) Filmre még nem hívták? Sajnos, nincsenek összeköttetéseim és én nem tudok könyökölni... (Producer urak, figyelem 1) Maga nem tudna bemutatni valakinek? Csak bízd rám, majd bemutatlak. Mos' mondj valamit a magánéletedről. A mama értem jön minden előadás után... Köszönjük, több kérdésünk nincs 1 IB7 v»i»b5fc' W M t ' a szél kerget. A lírai interjú. Már sárga leveleket kerget a szél a Rottenbillcrutcán. Budapestre tegnap beszökött az ősz... Megyünk az utcán mi is. mint hullott falevél, mem Lelkünkben kis rőzsedalok égnek, füstösek, furcsák, búsak, biborak. Hová visz, hová sodor az őszi szél ebben a ködszínű Rottenbiller utcában egy sárga falevelet, mely jelen esetben egy színházi riporter? -hez. Éhhez a csodálatos asszonyhoz, aki itt lakik a Rottenbiller utcában férjével és kedvenc kiskutyájával -val, elvonulva a világ vásári zűrzavarától, pasztellszínű képek, puha szőnyegek, jó könyvek és a zene opálos légkörében, elzárkózva a művészetek elefántcsonttornyában. Szobalány nyit ajtót hangtalanul, mint francia miniatűrök pásztorlánykája és egy perc múlva már szemben ülök vele,... művésznővel, az asszonynyi 1. aki költők álmait varázsolja valóra művészetének kéklángú retortáiban. Ne haragudjék, nenv adok interjút, - mondja csöndesen nem beszélek magamról, én csak a színpadon élek, a művészet az egyetlen kiélési formám, az éltető elem, melynek lázában elégek és megsemmisülök. Nékem nincs magánéletem, itt élek férjemmel a művészeteknek ebben a hajlékában, elvonultan, szó sem igaz abból, hogy válok a férjemtől és hozzá megyek a jelenleg Pesten tartózkodó amerikai filmproducerhez, ezek a kicsinyes színház pletykák nem érnek fel hozzám, imádom a férjem és a filmproducer különben is visszautazott Amerikába, Most Proust-ot olvasom, mutat az asztalkán heverő Pitigrilli regényre csodálatos író, szeretném megismerni és rávenni, hogy darabot írjon nekem. Szerep, szerep, színház, színház, ez ar. életem. Állni a közönség előtt, fürödni a taps forró záporában, egy író szavait alázatosan tolmácsolni... ez az álmom, vágyam, mindenem. A,. t... című darabban mégsem én játszom a főszerepet, az igazgatóság nem volt hajlandó megadni a gázsit, amit kértem. Nem baj, itt maradok a Könyveim között, férjem és kutyám között, mint üvegházban egy különös, egzótikus virág Keressen fel minél gyakrabban, szeretek elbeszélgetni egy ilyen szellemes, megértő, minden izében művész-lélekkel. És ne haragudjék hogy nem adok Interjút, de, ügye, megért engem? Isten vele! Megyek a ködös utcán. Az eső lassan c itálni kezd. Emberek mennek el mellettem, fáradt, kopott, őszfujta emberek. Máma egy-két csillag ragyog reszkető fénnyel, de ezek nem látszanak, mert teljesen be van boralva. Egy villamos csilingel, de nem hallom, mert még mindig a fülemben cseng a hangja : Isten vele... A vii larnos elgázol. Nem baj, megérte!... Az érdekes interjú. (A mbiciózus fiatal újság Jrókuak különösen ajánlva.) Művészfej. Gondolkodó fej. Rodin, Hodin, gon dolom, az, intellektus fáj dalmas, szaggatott ritmu ^ /X Wj! saban,szobor, görögszobliérű^"^^ ^"^ évezredek kultúrája. 1 ember. gondolom ember, az embertelenség véres gőzétől fuldokolva _ még azt gondolom : ember! -vnl ülök szemben, egy körúti kávéhoz asztalánál. Most az asztal elindul velünk, kint járunk már a vérző csillagok alatt, megyünk, szállunk, mint varázsszőnyegen, két túlkulturált européer most a művé szetről beszél kusza, izgatott félszavakban, d«megértjük egymást, két gondolkodó fej, test vérek Rodinben a kávéházi varázsszőnyegen Te renaissance-ember vagy, töröm meg a csendet, vigyázva, hogy le ne zuhanjak a repülő asztal mellől féllábbal i»ég a középkor babonás aszkétája, de a másik lábad már csupa életigenlés, túláradó teljesülése az embermithosz nagy katarzisának. Nem ezt érzed te is. mikor színpadra lépsz? Def Amit kivetítesz magadból, az az örök embet, benne minden, a világtörténelem, Babilontól Rómáig, a csontfejszétől az atombombáig, a párducbőrtől Mangold Béla Kolosig, az ember, aki jár a földön, a bolygón, amely a nap körül kering, ezt is érzed, ugye. mikor ott állsz a közönség előtt? Igen... (Az asztal suhan tovább, kék fényeket látok hosszú, fájó fénycsíkokkal.) Minden mozdulatodon látom a gondolkodó emb'r felelősségérzetét. Te nem az ösztönöd, hanem az agyad rabszolgája, az emberiséget akarod a mi kettőnk színvonalára emelni, ha csak annyit mondasz ís : tálalva van, ebbe» két szóba bele tudod zsúfolni az ember örök tragédiáját és hőskölteményét, ha akarnál se tudnál kevesebbet mondani, ezt remélem, be látod? Bet Egy árnyék borul az asztal fölé : Zárunk, kérem l... Fizetni. Az asztal zuhan. Kényszerleszállás. Az elviselhető interjú. Hogy van'* Köszönöm, jól.

21 KONYHA Engedjék meg, kedves Asszonytársaim, hogy a mai súlyos háztartási gondjaikat tanácsaimmal és kipróbált receptjeimmel kissé könnyebbé tegyem. ÉTREND: Vasárnap: karfiolleves, gombával rakott burgonya, hamis csokoládé tort a. Hétfő: rántott leves, babpörkölt, sült tök. Kedd: zöldségleves, spenót lángossal. Szerda: hamisgulyás, káposztáskocka. Csütörtök: gombaleves, borsópiiré pirított hagymával, palacsinta ízzel. Péntek: paradicsomleves, lekváros gombóc, Szombat: zellerkrémleves. lencse, gomba croquett, káposzta cika. Receptek (4 személyről: Gombával rakott burgonya Egy kilogramm szép burgonyát héjastul teszünk fel, ha puhára főtt. meghámozva kockára vágjuk, ö deka szárított, puhára főtt gombát (a levót tegyük félre, kitűnő mártást készíthetünk vele) apróra. vágunk, hagymás paprikás zsiron megpároljuk, a burgonyával váltakozva tűzálló tálba berakjuk, meglocsoljuk 1 deci tejföllel és sütőben pirosra sütiük. Hamis csokoládétorta Fél deci melaszt 2»/i deka zsirral vagy vajjal habosra keverünk, hozzáadunk 25 deka lisztet, fél sütőport. lvi deci vizet, vanilint. Piskótatészta sűrűségű legyen. Zsírozott, lisztezett tepsibe tesszük, vigyázzunk, mert gyorsan sül. Ha megsült, ketté vágva izzel klemjük meg. Babpörkölt Fél kilogramm babot e^te beáztatunk, hogy megpuhuljon (ezzel megtakarítjuk a fél tüzelőt), hagymát paprikás zsíron pirítunk s ezz.el együtt tesszük főzöd. lehet egy kis tejfölös habarást is tenni bele, de enélkül i» igen ízletes. Lángos Kissé gyengébb kenyértésztát készítünk és jól megkelt, olaj.ial palacsintasütőben kisütjük. Lebet sütőben is sütni, igen kevés zsiradékkal kenjük be a tepsit, egymás mellé rakjuk a lángosokat és szép pirosra sütiük. Gomba croquett A megfőtt, apróra vágott 5 deka gombát hagymás zsiron megpirítjuk. Annyi liszttel keverjük ötw.e, hogy formáiiható Hegyenl sóval, (borssal, finomra vágott petrezselyemmel ízesítjük. Kis ruilakat formázva, forró olajban kisütjük. Igen jó, ha egy késhegynyi szódabikarbónát teszünk bele. könnyűvé tesai. Főzelékek mellé feltétnek kiválóan alkalmas Tanácsok: Kedves Asszonytársaim, most egynéhány jó tanáccsal szolgálok. Elképzelhetetlen lett volna eddig a palacsintát t-eij és tojás nélkül csinálni, ma rájöttünk, hogv a tiszta vizz<el készített palacsinta is egész jó tzö, tagadhatatlan, nem olyan tápláló. A tésztát sűrűbbre keverjük és egy óra hosszat állni hagyjuk, A zöldfőzeléket niem okvetlen szükséges berántani, habarással is éppen olyan jó. Egy ikicsi zsírt vagy vajat, aki szereti egy kis olajat dohunk bele. A hüvelyeseket okvetlenül áztassuk be estei, mert ezzel sok tüzelőt takarítunk meg és nem töltjük a drága időnket a délelőtti szemelgetéssel. A zöldség- vagy húslevcstben lőtt «őldséget ne dobjuk ml, ímert kitűnő salátát készíthetünk belőle. 3 4 darab főtt burgonyát kockára vágva tegyünk hozzá, kis mustáros lével leöntve. apróra vágott metélő hagymával megszórva remek vacsora pót ló. Jövő számunkban folytatjuk jó tanácsainkat és receptjeinket. Olcsó, mégis jó: BAKFIS melltartó A legtöbb kozmetikai fogyatáfösságnak j és a kifejlődő bőrartalmaknajs 'gyakran a í helytelenül végáitt bőrápolágraz okai 8aj-! nos, hölgyeink körében eapn a téren av eg- I nagyobb tájókozátlansájruralkodik. Pedife ;i bőr testünk egyik legfontosabb szerve St annak helyes ápolására, Agy egészségi, mint esztétikai szempontból! nagy gondot kell fordítani. Általános, sablónoe szabályokat itt felállítani nem lehet. Mindenekelőtt tisztában kel'l lenni az arcbőr természetével, mert a bőrápolás iránya mindenkor az arcbőr karakterétől függ. A száraz, érzékeny bőr fokozott ápolást igényel. Ez a típusú arcbőr»szemre«a legszebb, de sokszor betegesen érzékeny és hajlamos a korai hervadásra. Az ilyen bőrnél a faggyúmirigyek működésében csökkenési áll be. A faggyúmirigyek ugyanis a pórusokon keresztül a bőrfelületére öntik váladékukat és ezeknek a mirigyeknek működésétől függ az arc zstros vagy száraz karaktere. A bőr felszínére ömlő zsiradéknak az a hivatása, hogy puhán tartsa az arcot ás megóvja azt az időjárás viszontagságaitól, másrészt pedig a védő zsírréteg az ártalmas baktériumok elől zárja el az utat. Ha azonban a faggyúmirigyek működésében csökkenés áll be, <a bőr elveszti természetes fényét, kiszárad, érzékennyé, repedezetté, sömörössé válik ós idő előtt ráncosodásnak indul Fontos tehát. hogy ezen ártalmak kifejlődése előtt az arc érzékennyé válása idején megkezdjük a szakszerű gyógykezelést. Soka,n, laikusok tanácsára hallgatva, arcukat a legkülönbözőbb alkoholos oldatokkal, toilette-ecetekkel kezelik ós ezzel az amúgy is száraz bőrtől még több zsiradékot vonnak el. Az ilyen kísérletezések eredménye a bőr fokozott hámlása, égő viszketése és a bőrfeszülés érzete lesz. Ne mossuk gyakran a száraz bőrt és a szükséges tisztálkodási műveleten kívül ne tegyük ki az arcot a víz szárító hatásának. Sohasem dörzsöljük durván, hanem mosakodás után gyöngéden itassuk le törülközővel, ügyelve, hogy az arc mindig száraz maradjon. A száraz bőrt védenünk kell a szélsőséges temperamentúrától az erős napsugarak és a hideg behatásától. Nem szabad tehát megkezdeni sem a nap, sean á. legfürdózest ^addig, míg azi arcot mag felelő zsiradékkal 1 be nem dörzsöltük és M által legalább részben meg nem óvtuk i napfény ^s kjgégjji^ritó hatásától. "föllm^^m^kkrémet, arco'ajat vagj tif<sejet has^phtönk^. A szemalatti gyűrő (tések, póiktlájlwzerfl szarkalábak enyhítő, sfre líseinrawrolaj^ és hofmonos olajpako-!á*ok "ftz^ks&gesek. A hiányzó faggyíimenynyiséget a bőrre alkalmazott speciális kozmetikumokkal kell pótolni. A betegeset száraz, repedez és re hajlamos bőrt nappa és este is zsírozni kell. Az arc megfelelő le tisztítása után éjszakára túlzsírozott krémmel, nappalra pedig könnyű zsírtartalmú de jól felszívódó bőrtápláló krémmel ápoljuk a bőrt, A közönséges arcpúder is szárítóhatású, így csak speciális zsíros púdéi használható. Az arcbőr természetellenes szárazsága sokszor komolyabb szépséghibák kifejlődé sére vezet. Ilyenek a mélyebb arcredők barázdák, szema'latti zacskók, tasakok, lógé arc. Különösen a dolgozó nő öregedett meg idő előtt, mert mindenkor mostohagyermeke volt a kozmetikának. Túlfeszíteti munka, ezer baj ós gond, harc a mindennapi kenyérért, nem adtak időt arra, hogy testük megfelelő gondozásával, bőrük ápotá«ával egészségüket hathatósan konzer váljak. Ez a korszak végérvényesen letűnt és eljött az ideje, hogy a dolgozó nő ts megismerje az orvoskozmetáka jelentőségét, amely Tétjogosultságot szerzett magának a szépségápolás szolgálatában és egyszerű kulturális tényezővé vált. Ma már minden nőnek egyformán joga van ahhoz, hogy csinos és jól ápolt legyen, mert megvá'tozott társadalmi helyzete, iide, fiatalos külsőt és munkához edzett izmos testalkatot követel. A dolgozó nőnek tehát egzisztenciális érdeke, hogy szépséghibái következtében fellépő gátlásai melyek őt a társadalmi érintkezésben vagy munkahelyén komolyan hátráltatják megszűnjenek. Dr. Heks Imre, or vos k o zme t ikus Kozmetikus orvosunk megcímzett és felbélyegzett válaszboríték beküldése el'enéban is válaszol. Levelek nevére címezve a szerkesztőségbe küldendők. SZŐRMEBUNDA átalakító-, átszabás, javítás. Régi nívó, régi minőség IRHABUNDA TISZTÍTÁSOK HERMELIN SZŐRMESZALON. IV., MÁRIA VALÉRIA-UTCA 7. SZAM

22 V Mit varrjak a régibői? Vlc tikié a fciéi u*it vtyjt* FERDA MANYINÁL UacáctOMjca! CSAK ITT VAGYOK! Lázonganék, de nem tndok. Busonganék, de víg vagyok. Szállonganék, de kő vagyok. Szólongatom a falakat, Cibálgatom a hajamat, Meresztgetem a nyakamat. \ Űznek a manók messzire, Űznek a földnek végire. Ülnék egy fának tövibe. Bolonditók a nappalok, Lopakodók az alkonyok, Társalognék: magam vagyok. Szeretnék, de már nem tndok, ölelnék, kartalan vagyok! Ó, védjetek meg csillagok! Sólymos Eta JTJT ZORMEBUNDA VÉTEL-ELADÁS Jt C 7 T A M Y I siűcsmesternél ÁTSZABÁSOK W i ^ W Rákóczi-üt 82. Tel.: Igen, ma minden nőnek ez a gondja, a fiatal, dolgozó nőtől a gondoskodó édesanyáig és a társaságbeli hölgyig: mit varrjak a régiből? Szeretnénk egy kicsit segíteni a tanácstalanoknak. Néhány hasznos útbaigazítást adni, hiszen tudjuk, milyen nagy gondot okoz a ruházkodás. 1. Régi szövetruhánkból divatos kötényruhát csinálhatunk, sima, angolos felsőrésszel, amelynek két zsebutánzat képezi a vállrészét, a derékrész teljesen sima. cipzár vagy patent van az oldalán. Az alakítás könnyítésére a szoknyát több részből szabjuk és kétől dalt szintén zsebekkel díszítjük. Ha nincsen elegendő egyfajta anyagunk, kétféle anyagból is megcsinálhatjuk. 2. Ha elég nagy pokróccal, vagy gyapjútakaróval rendelkezünk, elegáns télikabátot, vagy kosztümöt készíthetünk belőle. Ha «aa anyag túlságosan merev, úgy öv nélkül, bőven varrjuk meg. 3. Régi, divatjamúlt kosztümből, vagy szövetruhából gyermekünknek ügyes kis kabátot vagy ruhákat varrhatunk. 3/a. Á gyerekek kinőtt ruháit szintén kinőtt pulóverek felbontott anyagával kombinálva igen csinos ruhácskát vagy mackót készíthetünk. 3/b. Két kinőtt pulóverből is köthetünk egy újat s a maradékanyagot is felhasz- Dá'hatjuk. Kis zoknikat vagy kesztyűt köthetünk belőle. 4. A dolgozó nőnek az elkövetkezendő hideg időben s a harisnyaprobléma.megoldására igen praktikus ruhadarabja a hosszú nadrág. Ez régi férfinadrágból igen könnyen alakítható, a régi t'érfikabáiból pedig egy-két bevarrással igen csinos és főleg divatos kosztüm kabátot készíthetünk. M uir : ce

23 Nehéz helyzetbe kerültek a német filmszínészek. A müncheni stúdiók kiégtek, a hamburgi műtermek a földdel egyenlőek. a tempelhofi komplexum romokban, a Cicero-strassei műterem is tedijesem hasznavehetetlen, Dahlemhen is t-sak néhány üszkös íal emlékeztet arra, hogy itt valamikor filmgyár állott, Neubabelsberg nagyrésze is áldozatul esett a ostrom dühének, az épségben maradt részt pedig lefoglalták a győztes hadsereg fi'lim osztályai részére. A németországi filmszínes-ek jól látják, hogy hosszú ideig nem lesz és nem is lehet német filmgyártás, így hát szeretnének ügyesen, óvatosan, észrevétlenül visszasomfordálmi arra a színpadra, amelyet valamikor elhagytak a film kedvéért. Csakhogy nehéz a visszatérés nagyon, mert Berlinben is megkezdték működésüket az igaaolóbizotitsáigok. Különös színjáték ez, aho* a farkas fogja igazolni a hiénát, his? n m udenki tudja, hofey az elmúlt tíz évben, de az utolsó öt évben egész biztosan, csak az filmezhetett Néiietországb mi uki legalább is szimpati. inasnak vádlottá magát. A vezető hatóságok azt akarják, hogy előbb a bűnösök dobják ki maguk közül a búnösebbeket s ha ők már elvégezték maguk között a kegyelemosztást, akkor majd döntőbíróságot állítanak fel azokból a német művészekből, akik kétségtelenül bebizonyították, hogy ellenségei voltak a nácizmusnaik és fasizmusnak. E döntőbíróság tagjaiul a következő emigráns művészeket szemelték ki: Elisabeth Bergner. Oscar Homolka, Erich v. Stmhe'm, Haris láray, Lubits Ernő és a Hollywoodban dő Holiender zeneszerző. Szinetár György BESZÁMOLÓ V LEGÚJABB HOLLYWOODI FILMTERMÉSRŐL Magyar filmproducer, az Universaltól a Metróhoz szerződött Joe Pasternak, első Ifeíro-filmjével is döntő sikert aratott. A film címe: ia hercegnő és a liftesfiút és Hedy Tjama/rrt sz. tárolja. A liftesfiú Róbert Wnlker, a Metró új férfihőse. A film meséje, amint az a címéből is látható, módle ett romantikus. Magyar rendezőnek köszönheti Joan i'rateford, a harmincas évek egyik legnagyobb sztárja másiod virágzását. Joan évekig nem szerepelt filmen, miután legutoflsó filmjein is már csak m ásod - főszereplő volt, míg végül Kertész Mihály szerződtette őt a Warner Bros-hoz és a Mildred PierCe«című filmben, amely James M. Oain regényéből készült (»A pos. tás mindig kétszer csenget* és a >Szerenád«írója), Joan Crawford ismét sztár lett és íijra kiugrott. Shirley Temple nagyon megnőtt. Rövidesen férjhez megy és már a filmen is szei-eimes szerepet játszik. Legújabb filmjé- Joan Crawford újra sztár lett Shirley Temple új filmjében Jelenet Agatha Christie új filmjéből Constanee Bennett és Gregory Kaioff «i filmjük forgatásának szünetében nek címe igen sokat mondó: ícsókoij rneg és az'.áu beszélj!* Shirleynek a közeljövőben könyve is megjelenik.»fiatal életem* címmel önéletrajzát írja meg. A legnépszerűbb angol' detektivregényírónő, Agath> Christie írta a 20 fh Cen tury Fox új, nagysikerű filmjét, amelyet René Clau rendezett. A bűnügyi víg- Homolka játék címe:» s végül egy sem maradt...«? Szerepűd 1 June Duprez, a Bagdadi tolvaj gyönyörű hősnője, Roland Young. Barry Young, Barry Filzgerald és a bonviván: Louis Hayward. Noéi Coward %Blithe Spiríts című darabját idén bemutatja egyik magánszán«házunk»két felesége címineh. A darabból a United Artists filmet készített. A film (.-mérsékelt kikért aratott, a darab frenetikus si. kerével ellentétben. A szép. szőke vamp és Ét vígjátéks7ánésznö, Constanee JR Bennett. a színjátszásról fjf áttért a produceri fogikil- ' kozásra. Első önáuó film- Lobit se! produkciója a»földalatti Párizs» etmfl United Artists film. K végro fiatalabb nem leszek és nem lehetek örökké gyö* nyörű vamp. Miért ne lehetnék jó filmproducerig mondja a szép Conni. Végezetül kommentár nélkül bemutatja* a Warner Brothers új reménységét, Dolores Morant. Ha olyan tehetséges is. miat amilyen szép, akkor nagyon nagy jövőt jósolhatunk neki. Barabás Tamás llefínff Öolores Moran, * Warner új sztárja

24 SZERZŐ! EST A ZENEAKADÉMIÁN Arja a zsídonobol N / Gáspár Antal rajza