Korompay Zsolt RITMIKAI GYAKORLATOK RÉSZLETEK A DOBKOTTÁBÓL

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Korompay Zsolt RITMIKAI GYAKORLATOK RÉSZLETEK A DOBKOTTÁBÓL"

Gergő Mészáros
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Korompay Zsot RITMIKAI GYAKORLATOK RÉSZLETEK A DOKOTTÁÓL

2 TARTALOM Eőszó...5 A zenei ejegyzés aapjai...6 Hangjegyértékek tábázata Ritmikai gyakoratok Nyocados-tizenhatodos és trioás ritmusképetek magyarázata Ritmikai gyakoratok Hangjegyértékek tábázata Ritmikai gyakoratok Hangjegyértékek tábázata Ritmikai gyakoratok

3 A ZENEI LEEGYZÉS ALAPAI A zenét átaában ötsoros vonarendszerben jegyezzük e.a vonaakat auró számojuk, a egasó az esõ, a egfesõ az ötödik. A vonaak közötti mezõket vonaközöknek nevezzük. Ezeket is auró számojuk, a egasó az esõ, a egfesõ a negyedik. ==================== Az ötsoros vonarendszer hangkészetét kucsok jeöik. Az ütõhangszereket rendszerint ütõkuccsa jeöjük. vioinkucs basszuskucs ütõkucs ==================== &? / A zene sebességét meghatározó ütéseket mérõütéseknek nevezzük. Ezeket többféeképpen csoportosíthatjuk, azaz ütemekbe rendezhetjük. A kottában az ütemeket függõeges vonaakka váasztjuk e egymástó. ==================== Az ütemtípust, azaz a metrumot az ütemjezés mutatja. Ez egy törtszám. A számáó azt mutatja meg, hogy hány mérõütés akot egy ütemet, a nevezõ pedig a mérõütések értékét. Az ütemtípus ehet egyszerû (p. /, 2/, 3/), összetett (p. 3/8. 6/8, 9/8), vaamint aszimmetrikus is (p. 5/8, 7/8, 9/16, stb.). ===================== A kettõsvona egy zenei egység végét jeöi. ==================== A záróvona a zenedarab, vagy nagyobb zenei egységek végét jeöi. ===================== = Ha egy, vagy több ütemet ismétenünk ke, akkor ismétõjeeket hasznáunk. A jeek közötti részt meg ke ismétenünk. Az ütem ismétését jeöhetjük a második ütemben átható módon is. ==================== { { 6

4 HANGEGYÉRTÉKEK TÁLÁZATA 1. EGÉSZ w FÉL 1 2 ««1 NEGYED 2 1 NYOLCAD 2 «ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ e - gyet ket - tõt hár - mat «né Ĵ - gyet TRIOLA «««ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ e - TIZENHATOD gyen ket - tõn hár - man né - gyen ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ e - gye - sé - ve ket - te - sé - ve HANGEGYÉRTÉKEK hár - ma - sá - va né - gye EGÉSZ FÉL NEGYED NYOLCAD TIZENHATOD w «j k EGÉSZ FÉL SZÜNETEK NEGYED NYOLCAD Ó - sé - ve TIZENHATOD 7

5 RITMIKAI GYAKORLAT 15. «ˆ «ˆˆˆ ˆˆ j«««ˆˆˆ ˆˆ j ˆˆˆˆ «ˆ j ˆˆˆˆ j«««ˆˆ ˆˆ j j ˆˆˆˆ j j«««ˆˆˆ j j«««ˆˆˆ j j«««ˆˆˆ j j ˆˆˆˆ j j «««ˆˆ«««ˆˆˆˆ j«««ˆˆˆ ˆˆˆˆ j«««ˆˆˆ j «««ˆˆˆ j ˆˆˆˆ j «««ˆˆˆ «««ˆ ˆˆˆˆ j «ˆ ˆˆˆˆ j ˆˆ«««j «««ˆˆˆ j «««ˆˆˆ j = RITMIKAI GYAKORLAT «ˆˆˆˆ ˆˆˆ ˆˆˆˆ ˆˆˆ ˆˆˆˆ ˆˆˆ ˆˆˆˆ ˆˆˆ = «ˆˆˆˆ ˆˆˆ ˆˆˆ ˆˆˆˆ j«««ˆˆˆ j ˆˆˆ j «j j ˆˆˆ j ˆˆˆ j ˆˆˆˆ j j j ˆˆˆ «ˆˆˆˆ j j ˆˆˆ j j ˆˆˆ j j = 15

6 RITMIKAI GYAKORLAT 9. «««ˆ «««ˆ ««ˆ «««ˆ ˆˆˆ ««««««ˆ ˆˆ «ˆ ««ˆˆ «««ˆ ««ˆ «ˆ ˆ «ˆ ««ˆ «ˆ = ««ˆ ««««ˆ ««««««ˆˆ ˆ ˆ «««ˆ «««ˆ ˆ ˆ ««ˆ «««««ˆ ˆˆˆˆ «««««ˆ «««ˆˆˆ ««««ˆ ˆˆˆˆ ««««««««ˆˆ ˆ «ˆˆ «= RITMIKAI GYAKORLAT 50. ««««««««««ˆ ««ˆ «««««««ˆ ˆ ««««ˆ «««ˆ «= ««««««ˆ ˆˆˆˆ ««««ˆ ««ˆ ˆ «««ˆ ˆ ««ˆ ˆ ««= 33

7 RITMIKAI GYAKORLAT 69. ««ˆˆˆˆˆˆˆˆ ˆ ˆˆˆˆˆˆ «««ˆˆˆˆˆˆˆ ˆ«««ˆˆˆˆˆˆˆˆ «ˆ ˆˆˆˆ««ˆˆ«««ˆˆˆˆ««ˆˆˆ ˆˆˆˆˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆˆˆ ˆˆˆ ««ˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆˆˆˆ «ˆ ˆˆˆˆ ˆˆˆ ˆ ˆ ˆˆˆ «ˆˆˆˆˆ ˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆˆ ˆˆ ˆˆˆˆˆ ˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆˆ ˆˆ ««««ˆˆ ˆˆ ˆˆˆ«««ˆˆˆˆˆˆˆ ˆ. ˆ j ˆˆˆˆˆˆˆˆ ˆˆ «ˆˆˆˆ ˆˆˆ ˆ ˆ ˆˆˆˆ ˆˆˆ ˆ ˆˆˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆ «ˆˆˆ ˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆˆ ˆˆˆ ˆˆ ««««ˆˆˆˆˆˆˆ ««ˆˆ ««ˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆˆ ˆˆˆˆˆˆˆ ˆˆˆˆ = 8

Hasonló dokumentumok

Hőtani tulajdonságok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 9. Hőtani, elektromos és kémiai tulajdonságok. Q x. hőmérséklet.

Hőtani tulajdonságok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 9. Hőtani, elektromos és kémiai tulajdonságok. Q x. hőmérséklet. Hőtani tuajdonságok Fogorvosi tan fizikai aapjai 9. Hőtani, eektromos és kémiai tuajdonságok Kiemet témák: Eektromosságtan aapfogamai Sziárdtestek energiasáv modejei Févezetők és akamazásaik Tankönyv fej.: