TŰZVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI INTÉZET

Átírás

1 S Z E N T I S T V Á N E G Y E T E M YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR TŰZVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI INTÉZET SZAKDOLGOZAT Krupp Márton Tűzvédelmi szakmérnök szak Levelező tagozat 2012

2

3 S Z E N T I S T V Á N E G Y E T E M YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR TŰZVÉDELMI ÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI INTÉZET A zenés, táncos szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele Konzulens: Németh Attila Tűzoltó hadnagy Fővárosi Katasztrófavédelmi Igaszgatóság Készítette: Krupp Márton Tűzvédelmi szakmérnök szak 2012

4 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS Előszó A téma aktualitása Célkitűzés ESETTANULMÁNYOK Szórakozóhelyek tüzei Magyarország, Budapest - a West-Balkán tragédia ( ) Németország, Duisburg - Love Parade fesztivál esete ( ) A MENEKÜLÉS PSZICHOLÓGIÁJA Tömegpánik kialakulása Tömegpánik elkerülése Kiürítés HAZAI ELŐÍRÁSOK Szórakozóhelyek típusai Az OTSZ szórakozóhelyekre vonatkozó egyedi előírásai /2011. (III.8) BM rendelet egyedi előírásai NFPA AJÁNLÁSAI SZÓRAKOZÓHELYEK ELLENŐRZÉSE KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS TŰZVÉDELMI OKTATÁS ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK INTERNETES FORRÁSJEGYZÉK VÉGJEGYZÉK

5 1 BEVEZETÉS 1.1 Előszó Szakdolgozatom címe: A zenés, táncos szórakozóhelyek biztonságosabbá tétele. Okleveles építészmérnökként a témát és az azzal kapcsolatosan felmerülő veszélyek elhárításait hasznosnak, fontosnak tartom. A dolgozat témavezetésében törekszem arra, hogy az összes potenciális veszélyforrásra kitérjek, és mindemellett bemutassam az ezek elhárítására megfogalmazott jogszabályi hátteret, illetve azon kiegészítő intézkedéseket, melyek betartása mellett a komoly veszélyhelyzetek elkerülhetőek. Az egyik legbizonytalanabb veszélyforrás maga a szórakozni vágyó fiatal tűz esetén kialakuló kiszámíthatatlan, pánikszerű viselkedése. Dolgozatom egyik célkitűzése olyan módszerek, intézkedések kidolgozása, melyek a pánik kialakulásának lehetőségeit csökkentik. A fiatalok körében a témával kapcsolatban egy közvéleménykutatást végeztem, melyben választ kerestem arra, hogy mennyire ismerik az alapvető tűzvédelmi szabályokat és mennyire figyelnek oda saját és társaik biztonságára. A témával kapcsolatosan alkalmazandó fontosabb tűzvédelmi jogszabályok: 28/2011. (IX.6.) BM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (továbbiakban Tűzvédelmi Törvény). 39/2011. (XI.15.) BM rendelet: A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről. 23/2011. (III.8) BM rendelet: A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről. 2

6 1.2 A téma aktualitása Az utóbbi évtizedben megszaporodtak a szórakozóhelyek kialakításával kapcsolatos szabálytalanságok és az ezzel összefüggésben kialakuló tűzesetek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy sorra nyílnak az olyan zenés-táncos helyek, melyek egy volt bérház pincéjét vagy egy ipari csarnok belterét használják fel. Ezen építmények átalakítása során, mivel eredeti funkciójuk más, a projektben részvevő tervezők sorra kompromisszumos megoldásokra kényszerülnek, hogy a hatályos jogszabályoknak és a megrendelő által elvárt költségkereteknek is megfeleljenek. A tűzmegelőzéssel kapcsolatos érvényben lévő létesítési jogszabályok - OTSZ - kellően szigorúak a témával kapcsolatban, de részben kiegészítésre, pontosításra szorulnak. A használatba vételi eljárás után átvett létesítmény üzemeltetéséért a tulajdonos a felelős. Amennyiben az üzemeltető vagy a rendezvény szervezője nem körültekintően működteti a tervezett épületet - illetve egy vagy több biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírást figyelmen kívül hagy -, úgy könnyen kialakulhat olyan szituáció, hogy az anyagi kár mellett személyi sérülés, súlyosabb esetben haláleset is bekövetkezhet. A közelmúlt tragédiái miatt a Belügyminisztérium a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló rendelet által igen komoly előírások betartására kötelezi a szórakozóhely üzemeltetőjét és a rendezvény szervezőjét. Az elmúlt évben végrehajtott számos tűzoltói ellenőrzés sorra tárta fel a szabálytalanságokat; kirívó esetekben pénzbüntetés mellett a szórakozóhely működési engedélyét is bevonták addig, amíg annak előírásoknak megfelelő átalakítása meg nem történt. A rendelet hatályba lépése óta a sorozatos ellenőrzéseknek és az azokat követő tűzvédelmi szankcióknak köszönhetően a szabálytalanságok mennyisége hónapról hónapra csökken. 3

7 1.3 Célkitűzés A tűz elleni védekezés közfeladat. A tűzvédelem egy több szereplős rendszer, mely akkor tud harmonizáltan működni, ha a résztvevő személyek a vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, a tűz- és káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket ismerik. A komplex feladatrendszerben mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen jogszabályoknak kell megfelelnie és azok hogyan teljesíthetőek. A tűzvédelem részei az abban résztvevő szervek / személyek feladatai: Tűzmegelőzés: A tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. 1 Résztvevők köre: építészmérnök / tűzvédelmi szakértő / üzemeltető / rendezvényszervező / katasztrófavédelmi kirendeltség katasztrófavédelmi hatósági osztálya. Tűzoltás feladata: A veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása, és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének az elhárítása. 1 Résztvevők köre: biztonsági személyzet / üzemeltető / rendezvényszervező / tűzoltóság és az általuk a helyszínre rendelt szervezetek / szakértők A tűzoltás megkezdésekor a helyszínen tartózkodnak a veszélyeztetett menekülő vendégek is, akik bár nem rendelkeznek tűzvédelmi szakmai előképzettséggel, a tűzoltás vezető kérésére a tűzoltásban történő segédkezésre kötelezhetőek. 4

8 Tűzvizsgálat: A tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására. 1 Résztvevők köre: tűzoltóság és az általuk a helyszínre rendelt szervezetek/ szakértők. Az engedélyezési eljárás szereplői jogszabályokban meghatározott végzettséggel rendelkező, a szakmájukban jártas mérnökök és köztisztviselők. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló rendelet hatályba lépése óta az engedély köteles rendezvényeknél a szervezők kénytelenek bevonni tűzvédelmi szakértőket, így a szabálytalanságok száma rohamosan csökken. A tűzvédelemért felelős személyek, ha minden jogszabályi háttérrel tisztában vannak, és azokat következetesen betartatják az üzemeltetővel, a tragédiák elkerülhetőek. A korábban felsorolt résztvevők körében egy elem megbízhatósága bizonytalan. A szórakozóhelyen tartózkodó vendégektől nem várható el, hogy a tűzvédelmi jogszabályokkal tisztában legyenek, illetve az sem, hogy az általuk látogatott szórakozóhelyek tűzriadó és kiürítési tervét pontosan ismerjék. Azonban tűzvédelmi előadássorozat keretein belül figyelmüket a várható veszélyekre fel lehet hívni. A zenés, táncos szórakozóhelyeket úgy lehet biztonságosabbá tenni - a jogszabályok és előírások következetes betartásán túl -, hogy a vendégek körében kitörő pánik kialakulásának lehetőségét minimálisra csökkentjük vagy megszüntetjük. Így elkerülhetőek lennének az olyan balesetek, melyek nem a valós veszély következtében alakulnak ki, hanem az alulinformáltság, a tévképzetek és a tömeghatás generálnak. 5

9 2 ESETTANULMÁNYOK 2.1 Szórakozóhelyek tüzei Az alábbi lista a szórakozóhelyeken között bekövetkezett tragikus kimenetelű tűzeseteket veszi sorra. 2 Év Hely sérültek (fő) elhunytak (fő) 2009 Perm, Oroszország Bankok, Thaiföld Shenzen, Kína Pattaya, Thaiföld Buenos Aires, Argentína Rhode Island, USA Lima, Peru Caracas, Venezuela Saigon, Vietnam Tokió, Japán Volendam, Hollandia Luoyang, Kína Mexikó város, Mexikó Jiaozuo, Kína Göteborg, Svédország Quezon, Fülöp-szigetek Kína Lianing, Kína Buenos Aires, Argentína New York, USA Zaragoza, Spanyolország

10 A világ tíz legnagyobb szórakozóhelyen bekövetkező tűzesetét tanulmányozva az alábbi következtetésekre lehet jutni: Legjellemzőbb tűzforrások: zárttérben alkalmazott pirotechnika szemetesbe dobott cigaretta vagy gyufa elektromos zárlat (pl.: hangtechnika, DJ pult, mikrohullámú sütő) szándékos gyújtogatás Tűz terjedésének okai: éghető beépített bútorok / mobíliák / dekoráció éghető hangszigetelés nincs automatikus oltórendszer telepítve (nincs rá jogszabályi kötelezés, így az üzemeltetők nem jellemző, hogy kialakítják) Kiürítés gátló tényezők: befogadóképesség túllépése késik a tűzjelzés nincs kiépítve megfelelő szélességű menekülési útvonal az utólagosan kialakított szórakozóhelyek alaprajza nem áttekinthető; a termeket szűk folyosók kötik össze, így a menekülési útvonal nem egyértelmű a menekülési útvonalak nincsenek megfelelően kivilágítva a menekülésre szánt ajtókat bizonyos esetekben bezárva (leláncolva) tartják menekülők nem használják a vészkijáratokat a menekülésre szánt ajtók rossz irányba nyílnak és nem a megfelelő nyitási mechanizmussal vannak ellátva ( pánikzár ) a vendégek pánikba esnek hő- és füstelvezetés hiányában a füst a tájékozódási képességet csökkenti az emberek elesnek, ezzel akadályt képezve a többiek számára a túlterhelt kijáratnál az emberek beszorulnak és élő falként a menekülést mindenki számára ellehetetlenítik 7

11 A tűz keletkezésének lehetősége nagyban csökkent az évi XLII. törvény módosításának - a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól - hatályba lépése óta. A törvény szigorításának értelmében január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben, így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken is. Ezzel a szemetesbe dobott izzó cigarettavég által okozott tüzek száma minimálisra csökkenhet. Tűzforrásként azonban továbbra is veszélyt jelentenek a pirotechnikai show elemek, az elektromos meghibásodásból származó tüzek és a szándékos gyújtogatások. 1. fénykép - a bemutatott a fényképen USA, Warwick - a Station Night Club tűzeste látható, ahol a nézők a show részének hiszik a dekoráció lángolását. 3 A tűzzel, mint veszélyforrással továbbra is számolnunk kell. Egy szerkezetekkel határolt helyiségben kialakított klubban a zárt térre jellemző tűzfejlődés három szakasza egyértelműen megjelenik. Az első növekedési szakaszra jellemző, hogy az átlaghőmérséklet viszonylag alacsony és az égés a meggyulladás közvetlen környezetére terjed ki. Magas füstfejlesztő képességű anyagok alkalmazásakor a helyiség akár 3-5 perc alatt is megtelik füsttel, ezzel lehetetlenné téve a meneküléshez szükséges tájékozódást. Körülbelül perc alatt a hőmérséklet 150 cm magasan is eléri a 150 o C-ot (menekülés lehetetlenné válik), majd bekövetkezik a flash over a teljes lángba borulás. 8

12 A második szakaszban a lángok átterjednek az összes éghető anyagra és kitöltik a zárt tér teljes térfogatát. A harmadik hanyatlási szakaszban az éghető anyag hiánya miatt a hőmérséklet a csúcshőmérséklet 80%-ára lecsökken, majd a tűz, ha az összes éghető anyagot felemésztette, elalszik. A cél természetesen az, hogy a kiürítés az első szakasz első harmadában megtörténjen és ideális esetben a tűzoltók vagy a beépített oltórendszer ugyanezen szakaszban beavatkozzon az oltás megkezdésével. Ehhez az szükséges, hogy a tűz detektálása a tűz korai fázisában megtörténjen. A tüzet vagy a helyszínen tartózkodók vagy az automatikus tűzjelző rendszerek észlelik. A tűzjelző rendszer telepítése művelődési rendeltetés esetén 300 fő befogadóképesség felett kötelező. Az automatikus oltó rendszerek telepítése nem előírás, ezért jellemzően ezek a rendszerek nem kerülnek kialakításra. A szórakozóhely funkciójából adódóan az egyszerű füstérzékelők rengeteg téves riasztást okoznak. A hőérzékelők alkalmazása azok detektálási idejük lassúsága miatt nem előnyös, így a füstérzékelők egy új generációja ajánlott: a kettős optikai füstérzékelők. Az intelligens jelfeldolgozási (ISP) technológiával működő automatikus tűzjelzők kihagyva az emberi tényezőket a leggyorsabb módon jelzik a tüzet, miközben minimálisra csökkentik a hamis riasztások számát. A tűzérzékelés után a kiürítés megkezdését minél hatékonyabb módon kell tudtára adni az érintetteknek. A tűzjelző rendszert úgy kell kialakítani, hogy áramtalanítsa a DJ pultot, így a zene nem tudja elnyomni a riasztásért felelős hangjelzők figyelmeztető jelzéseit. A tűzjelző központ automatikusan leállítja a tűz és füst terjedését elősegítő szellőzőrendszerek működését, miközben a hő- és füstelvezető rendszereket és az árammal működő biztonsági és menekülési útirányjelző fényeket aktiválja. A tűz oltását, amennyiben automatikus oltórendszer nem került kiépítésre vagy az a tüzet nem tudta megfékezni, a helyszínre érkező tűzoltók végzik. A tűzoltók a beavatkozás előtt a szórakozóhely tűzriadó tervét áttanulmányozzák. A terv információt tartalmaz a szórakozóhely alaprajzi elrendezéséről - központi elzárók, vízszerzési elhelyezkedéséről, kiürítési útvonalakról és a főbb veszélyforrásokról. Ezek ismeretében megkezdik a felderítést és azon személyek mentését, akik önerejükből nem tudták elhagyni az épületet. A sikeres tűzoltást követően a helyszínt biztosítják és a tűzvizsgálatot végzők munkáját segítik. 9

13 2.1 USA, Warwick - a Station Night Club tűzesete ( ) 230 fő sérülését és 100 ember halálát okozta a Station Night Clubban történt tragédia, mely az Egyesült Államok legnagyobb szórakozóhelyen kitört tűzesete. A zenekar által használt pirotechnikai látványelemek okozták a tüzet, melyek meggyújtották a falakon és mennyezeten elhelyezett gyúlékony hangszigetelő táblákat. A színpad egy perc után lángba borult. A helyiséget, a műanyag hab nagy füstfejlesztő képessége miatt, öt és fél perc alatt teljesen elárasztotta a füst, így ezután a menekülés lehetetlenné vált. A meneküléshez rendelkezésre álló időt csökkentette, hogy a vendégek percekig azt hitték, hogy a nagy lángok szintén a show részei. A klubból összesen 132 vendég menekült meg sértetlenül. A tűzjelző rendszer időben detektálta az amúgy is egyértelmű veszélyt, azonban automatikus oltórendszer nem volt telepítve és így a tűzoltók viszonylag gyors kiérkezése sem tudta a tragédiát megfékezni. A tömeg nem használta a lehetséges vészkijáratokat, hanem szinte mindenki az általa ismert főbejáraton keresztül igyekezett elhagyni az épületet. A szűk kijárati folyosóban feltorlódtak és egymást taposták halálra az emberek ábra - a bemutatott alaprajzon a menekülési kijáratok és a tűz illetve füst által elhalálozott vendégek száma látható 5 10

14 3. fényképsorozat a Station Night Club színpad NIST által készített próbatűz fejlődése 6 A tragédiához vezető hibák: Belsőépítész / tűzvédelmi szakértő / üzemeltető: éghető hangszigetelést alkalmaztak. Pirotechnikus: olyan magas szikracsóvát tervezett, mely elérte a gyúlékony mennyezetet vagy a show elemet nem pirotechnikus telepítette. Automatikus oltórendszer teljes hiánya Vendégek: a pánikszerű menekülés közben nem vették figyelembe a vészkijáratokat, csak a főbejáratot, így a kiürítéshez szükséges idő nem volt elég a klub elhagyására. 11

15 2.2 Magyarország, Budapest - a West-Balkán tragédia ( ) március 8-án jelent meg a Magyar Közlönyben a Belügyminisztérium 23/2011 sz. rendelete a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről. A közvetlen kiváltó ok, mely a kormányt a rendeletalkotásra sarkallta a január 15-én bekövetkezett West-Balkán tragédia, ahol három személy vesztette életét, 14-en pedig megsérültek. A jelenleg is érvényes előírások szerint - diszkók esetében - maximum négy fő számítható egy négyzetméter alapterületre. Ennek alapján akár 5000 személy befogadására is alkalmas lenne a létesítmény. A szórakozóhely kiürítése négy belső- és egy külső lépcsővel oldható meg, így a kiürítési idő a létszámot körülbelül 1600 főre korlátozza. Ehhez képest közel 3000 embert engedtek be az épületbe, mely gondatlanság és hiba volt a szervezők és a biztonságiak részéről. A tömeg kialakulásához hozzájárult, hogy a ruhatárhoz vezető lépcsőházban az emberek sorban álltak, mert a beléptető kapunál egymás után engedték be őket. A nem tisztázott körülmények végzetes egybeesése volt, hogy ekkor indult meg a tömeg az emeletről, szemben a felfelé igyekvő fiatalokkal. A két irányból érkező emberáradat találkozása okozta a tragédiát. A tömegben kialakuló nagy nyomás az áldozatok fulladásos halálát okozta. A rendezvény szervezői az ügyészség szerint lényegében egyet sem tartottak be a tevékenységükre vonatkozó jogszabályok és előírások közül. 7 12

16 2. fénykép - a rendezvény megközelítésre és annak elhagyására szolgáló lépcsőházban feltorlódó pánikba esett tömeg. 8 A tragédiához vezető hibák: Rendezvényszervező: az 1600 fő helyett 3000 fő feletti jegyet értékesített, ezzel túlterhelte a létesítményt. Biztonsági személyzet: az egyébként zsúfolt lépcsőházba sorra engedte be az újabb vendégeket, ezzel elősegítve a tömeg és a később bekövetkezett pánik kialakulását. Vendégek: téves információkat követve pánikszerűen menekülni kezdtek. 13

17 2.3 Németország, Duisburg - Love Parade fesztivál esete ( ) A világ legnagyobb techno fesztiválján agyontaposták egymást az emberek, mely 541 fiatal sérülését és 21 halálát okozta. A tömegszerencsétlenség nyomán a német hatóság szigorította a nagy tömegrendezvényekre vonatkozó biztonsági előírásokat. A fesztivál helyszínéül egy használaton kívüli 110 ezer négyzetméter nagyságú teherpályaudvart választottak, ahol legfeljebb 220 ezer állóhely biztosítható. A rendező cég azonban körülbelül 500 ezer látogatóval számolt, miközben az engedélyek 250 ezer fő befogadásáról szóltak és egyes becslések szerint a rendezvényen több mint egy millióan vettek részt. Ekkora tömeg biztonságos befogadására nem volt alkalmas a helyszín. A rendelkezésre álló 155 méter széles menekülési útvonal szélesség messze nem közelítette meg a vonatkozó német törvényben foglalt 600 vendégre számított 2,00 méteres biztonságos keresztmetszetet. Az engedélyben számított 250 ezer fő esetén 500 métert írhatott volna elő a tűzvédelmi hatóság, de ezt nem tette meg, mert tapasztalataik szerint a tömeg egyharmada amúgy nem szorul vészkijárat igénybevételére. 9 A pánik a rendezvény közelében, az egyetlen bejáratként használható 300 méter hosszú szűk alagútban tört ki. A szűk területen az emberáradat összesűrűsödött. Többen a kialakuló veszélyt észlelve vissza akartak volna fordulni, azonban az aluljáró szűknek bizonyult, így nem lehetett se előre, se hátra menni. A rendezvényre tartó és az azt elhagyó emberek körében pánik, dulakodás tört ki, egymást taposták. A mentősök a nagy tömegben nehezen tudtak eljutni az alagútban levegőt alig kapó sérültekhez. 14

18 3. fénykép - a bemutatott a fényképen a rendezvény megközelítésre és annak elhagyására szolgáló szűk alagút bejárata látszik. 10 A tragédiához vezető hibák: Rendezvényszervező / tűzoltóság / önkormányzat: a helyszín méretei nem voltak elégségesek a várható embermennyiség befogadására. Rendezvényszervező / rendőrség / biztonsági személyzet: a fő helyett fő feletti tömeget engedett a helyszínre, mellyel túlterhelte a helyszínt és a kiürítési keresztmetszetet. 15

19 3 A MENEKÜLÉS PSZICHOLÓGIÁJA 3.1 Tömegpánik kialakulása A tömeghisztéria a pszichológiában annak a jelenségnek adott név, amikor ugyanazok a hisztériás tünetek egyszerre egynél több embernél jelentkeznek. 11 A tömeg reakciója nem jósolható meg az egyénektől külön-külön elvárt viselkedésből, mert nem ilyen jellegű az összefüggés. A pánik kialakulása attól függ, hogy az egyéneknek mennyi és milyen információi vannak a kialakuló veszélyről és erre hogyan reagálnak. Egy tűzeset vagy az embertömegek szűk helyen történő összetorlódása alkalmával a pánik viselkedési formája könnyen felszínre törhet. A pánikba eső egyének jellemzően alkalmazkodni képtelen és könyörtelen tömegmagatartást tanúsítanak. A tömegben kialakuló pánik okozta fejvesztés gyakran halálos kimenetelű balesetekhez vezet, mert az egymásra nem figyelő egyének eltiporják egymást menekülésük közben. Mindehhez vegyük hozzá: a pánik során kialakuló irracionális viselkedésen nem segít, hogy a szórakozóhelyen jelenlevő fiatalok jelentős része alkohol vagy drog befolyása alatt lehet, így elrugaszkodva a realitásoktól, nem adekvát módon cselekszenek. Ha a passzív és aktív védekezési mechanizmusok nem biztosítottak a pánik kialakulása után, a katasztrófát nagyon nehéz elkerülni. A tömeg viselkedésének nemzetközileg is elismert magyar kutatói, az ELTE Biológiai Fizika tanszéken Vicsek Tamás vezetésével, régóta foglalkoznak a tömeg mozgásának és szinkronizációjának kutatásával. 16

20 A menekülés karakterisztikus tulajdonságait a következőképpen összegezték: (1) az emberek jelentősen gyorsabban mozognak vagy próbálnak mozogni a normálisnál; (2) lökdösődni kezdenek, így az emberek közti kölcsönhatások fizikai természetűvé válnak; (3) egy útszűkületben való mozgás - különösen a keresztülhaladás - koordinálatlanná válik; (4) a kijáratoknál ívképződés és elakadás figyelhető meg; (5) torlódások alakulnak ki; (6) az összezsúfolt tömegben a fizikai kölcsönhatások összeadódnak veszélyes nyomást okozva ezzel, amely elég egy acélkorlát elgörbítéséhez vagy egy téglafal ledöntéséhez; (7) a menekülést tovább lassítják az elesett vagy sérült személyek, akik akadályt képeznek; (8) az emberek hajlandóságot mutatnak a tömegmagatartásra, azaz arra, hogy azt tegyék, amit a többiek; (9) a pótkijáratok gyakran vagy elkerülik a menekülők figyelmét, vagy nincsenek megfelelően kihasználva ábra - a veszélyeztetett tömeg szűklátókörű viselkedését ábrázolja, ahol a menekülő emberek az ismert útirányokat használják. 17

21 3.2 Tömegpánik elkerülése A fejlődő kommunikációval és a javuló közlekedési lehetőségekkel a tömeges rendezvények száma és a befogadóképessége egyre nő, így az ezzel kapcsolatos balesetek száma is megszaporodott. A mérnökök folyamatosan dolgoznak ki újabb és újabb módszereket a tömeg mozgásának, viselkedésének modellezésére, hogy a szerencsétlenségek prognosztizálhatóak és elkerülhetőek legyenek. A legfontosabb, hogy az emberek megfelelő mennyiségű információt kapjanak a lehetséges menekülési útvonalakról. Ezért részint a szervezők, részint a jól felkészített, láthatósági mellényt viselő biztonsági személyzet a felelős. A személyzet egymással, valamint a vezetéssel történő biztonságtechnikai kommunikációs kapcsolattartása elengedhetetlen. A tömegpánikot - ha már kialakult - igen nehéz megakadályozni, azonban ha van egy-két határozott fellépésű józan személy, aki hatással tud lenni a tömegre, igen sokat segíthet. A 2008-ban közzétett leeds-i egyetem kutatásai szerint a tömeg befolyásolására elég, ha minden huszadik ember kap valamilyen instrukciót. A túlélési esélyt növeli, ha nem követjük a többieket, mert minél többen válnak ki a tömegből, annál jobban csökken a belső nyomás Tömegpánik elkerülése szabadtéren Kutatók kidolgoztak olyan számítógépes programokat, melyek képesek a tömeg mozgásának előzetes modellezésére, így már a rendezvények előtt megállapítható, melyek lehetnek az esetleges veszélyzónák, és ez alapján elkészíthetőek a kiürítési, segítségnyújtási tervek is. 13 Megoldást jelenthetnek a különleges beléptető kapuk, amelyek különböző íves folyosókba terelik a résztvevőket. Így nem alakulhatnak ki olyan találkozási pontok, ahol az emberek ellentétes irányba haladnak egymással. Mindezek mellett olyan videokamerás megfigyelő rendszereket is tesztelnek, melyek valós időben követik nyomon az eseményeket és ezzel lehetőséget adnak a szervezőknek arra, hogy veszélyhelyzet esetén bármikor beavatkozhassanak. A hardverhez már telepíthetők olyan szoftverek, amelyek képesek különböző szempontok (emberek száma, viselkedése, mozgása stb.) alapján előre jelezni a kritikus gócpontokat. 18

22 Tehát a rendezvények biztosítására, illetve a tragédiák elkerülésére a fejlődő számítógépes informatikát sokkal jobban ki lehetne, és ki is kell használni fénykép mobil íves folyosók kiépítése a tömeg haladási irányainak különválasztására Tömegpánik elkerülése zárttérben A tömegpánik elkerülése zárt térben más típusú problémákat vet fel. Egy szerkezetekkel határolt térben automatikusan bezártság érzetet okozhat, ha a környezetben az emberek száma feldúsul. Míg egy szabadtéri rendezvényen az ég felé nézve az érzet csökkenthető, addig egy kis belmagasságú pinceklub ezt tovább fokozza. Emellett egy adott veszélyhelyzetben vagy zárlat hatására a világítás főkapcsolója leold, ekkor a rendezvényterem a természetes fényforrások nélkül sötétségbe borul. Ennek hatására a pánikot növelő bezártság érzet halmozottan érvényesül, mely csak a vész-, irányfények és hangjelzők jól tervezett elhelyezésével csökkenthető. A kijáratok és a menekülő utak geometriai kialakítása is gondos tervezést igényel. A kijáratok felé zúduló emberek eltorlaszolják a kijáratot, mert - mint a Vicsek Tamás által készített tanulmányban olvasható - a gyorsan mozgó menekülő emberek szabad részecskékként 19

23 modellezhetően viselkednek és félkörösen a szűkületnél beszorulnak, és így jóval kevesebben jutnak át a kijáraton, mint amikor normális tempóban mozognak. Ezért célszerű lekerekített akadályokkal lassítani a mozgást, hogy az ajtókon a menekülők már mérsékelt sebességgel haladjanak át. Bár a menekülési időt ezzel növeljük, de megakadályozzuk azt, hogy a vendégek eltapossák egymást. 3.3 Kiürítés Az épületek létesítésekor benyújtott tűzvédelmi tervfejezet kötelező tartalmi eleme az épület kiürítésének megfelelőségi igazolása. A vonatkozó jogszabályi előírásokat az OTSZ 5. rész XXVIII. Kiürítés fejezete tartalmazza. A tűzvédelmi szakhatóság mindig kiemelt figyelmet fordít e tervfejezetre, mert a legfontosabb tűzvédelmi alapvetés az emberi élet biztosítása. Ebben rögzítik a kiürítési útvonalakat (szintenkénti alaprajzok) és a kiürítést segítő berendezések - irányfények, vészkijáratok helyét. 3. ábra Jate Klub kiürítési terve

24 Az OTSZ-ben meghatározott, egyszerű matematikai módszer több évtizedes múltra tekint vissza. A számításhoz elég meghatároznunk a benn tartózkodók számát, azok vonulási sebességét, a menekülési útvonalak hosszát, a meneküléshez igénybe vehető nyílászárók szélességét és megállapítható, hogy a jogszabályban előírt normaidőn belül képesek-e elhagyni az épületet a benn tartózkodó személyek. A tapasztalati úton meghatározott értékek - melyeket a jogszabály alkalmaz - sok esetben elégségesek és igazak, azonban a módszer egyszerűsége nem nyújt lehetőséget arra, hogy figyelembe vegyük a tűz fejlődését, illetve a meneküléshez rendelkezésre álló időt befolyásoló tényezőket. A fejlődő, számítástechnika központú világ egyre inkább nyit a mérnöki szemléletű módszeren alapuló kiürítés-számításra. A számítógépes tűzmodellezési szoftverek egymással szoros összefüggésben álló bonyolult összefüggéseket is tudnak értékelni és szimulálni. A program - pl.: National Institute of Standars and Technology (NIST) által kifejlesztett cella elvű Computational Fluid Dynamics (CFD) elvű Fire Dynamics Simulator (FDS) - figyelembe veszi a tűz fejlődésének alakulását az éghető beépített és berendezési tárgyak függvényében. Ezzel modellezni tudja a helyiségben a hőmérséklet és a füstkoncentráció alakulását. Így egyértelműen megadható a meneküléshez rendelkezésre álló idő, melynek letelte után a hőmérséklet eléri a 150 o C- ot vagy a füstkoncentráció a halálos dózis mennyiséget. Ez az idő egybe vethető a helyiség geometriai kialakításából és az emberek mennyiségéből, összetételéből következő meneküléshez szükséges idővel, melyet kiürítést modellező programokkal is elkészíthetünk. 21

25 A kiürítés folyamata több szakaszból áll. A dőlt, vastagon szedett időtartamokat az OTSZ számítási módszere nem képes figyelembe venni. Esemény Számítási idők 1. Gyulladás Tűzfejlődés (hőmérséklet, füstkoncentráció) 2. Felfedezés Érzékelés, felfedezés (detektálás) 3. Hangriasztás Tűzjelző rendszer, riasztási rendszer 4. Hangriasztás értékelése Reakció idő (életkor függő) 5. Kiürítés megindulása - 6. Kijáratok elérése Haladási szakasz (életkor/zavartság függő) 7. Kijáratokon való áthaladás Várakozási szakasz 4. ábra mérnöki szemléletű épület kiürítésének logikája. 17 A meneküléshez szükséges idő részeként a detektálási, riasztási és reagálási időt tudjuk csökkenteni, így a biztonsági tartalékidő értéke nő. A tűz detektálását az automatikus tűzjelző rendszerek végzik, melyek az évek során a legkülönbözőbb fejlődési úton haladva tökéletesedtek. 22

26 Bár a számítógépes modellek azon tényezőket - legfejlettebbek már az emberi viselkedést a tűz esetén, a füst, hő és a láthatóság csökkenésének hatásait - is figyelembe veszik, melyeket az OTSZ nem vizsgál; azonban a rendelkezésre álló adatbázisok és programok jelenleg nem teszik lehetővé a gyors és pontos kiürítés modellezést. A szimulációk a mozgásról realisztikus képet adnak, melyek a kiürítés megtervezéséhez nagymértékben hozzájárulhatnak, így a döntések meghozatalához megfelelő támpontot adhatnak. 18 A tűzfejlődést és kiürítést modellező programok összehangolásával meghatározható az optimális kiürítés feltétele. A modellek felépítése azonban nehézkes, speciális szakismereteket és adatbázist igényel, melyek jelenleg nem állnak rendelkezésre. A szimulációk használata egyelőre nem előírás, de a közeljövőre prognosztizálható, hogy a számítógépes tűz-modellezés veszi át a tűzvédelmi jogszabályok merev előírásait, hiszen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is már nyitott a szimulációkkal történő bizonyításra. Most csak akkor alkalmazzák, ha egy épület a tűvédelmi szabályok bizonyos részeinek nem felel meg, de tulajdonosa szerint alternatív megoldása legalább ugyanolyan vagy még biztonságosabb az abban foglaltaknál. Természetesen a modellek akkor fognak elterjedni az engedélyezési eljárások bizonyító erejű módszereként, ha a számítási metódust az azt ellenőrző hatósági ügyintéző érdemben értékelni tudja. Ehhez a módszer oktatása elengedhetetlen mind felhasználói, mind ellenőri oldalon. 23