Botond BARTÓK. Cercetari.arheologice in

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Botond BARTÓK. Cercetari.arheologice in"

Teréz Orsós
5 évvel ezelőtt
Látták:

1 Botond BARTÓK Cercetari.arheologice in a~ezarea din sec. IV. d.chr. de la Chilieni űudetul Covasna) Satu! Chilienii, situat pe malul stang al 01- ui. apartine din,pllnct de vedere administrativ unicipiului Sf.Gheorghe. Malul stang al Oltului nstituie o terasa inalta - cu teren arabil - unde unqioneaza ~i o car,iera de nisip. in ruptura maluui s-au constatat gro,p i ln forma de sac, ln umplura cárora se aflau oase, cárbune ~i fragmente de ase. Din motive obiective, o perioada de timp nu --au putut face cercetari prin sapaturi arheologice, ~ is -a mul\umit ln corasecin\a cu cercetarea gropilor evidentiate in rnptma malului. S-a constatat ca este varba de gropi cu resturi menajen:, din care au fost colectate fragmente de vase care apar\in culturii Santana de Mme~. 1 Pe baza aoes tor date, ca ~i a materialului rezultat din peregheze, ln anii 1987 ~i ca ~i ln anii urmatori, au fost lntreprinse sapáturi arheologice la capatul sud-vestic al satului. pe malul stang al Oltului. la lcocul numit Nisipárie. in primacam ~panie de sápaturi arheologice. din la marginea terasei Oltului au fost exccutale doua ~an,\uni paralele!ungi de 30 dem fiecare. ln direqie NE-SV. Au fost trasate ~i deschise de asemenea 3 casete.cu dimensiunile de 3 s m. Cu aceastá ocazie s-au descoperit resturi de culturá materiala apar\inand epocii bronzului (culturii Wietenberg), epocii migra\iilor (culturii Cerneahov-Sá.ntana ide Murq), respectiv din sec. XII-XIII. (pinten cu rnti\a). S-a descoperit ~i un cuptor de redus minereu de fier (cultura Cerneahov-Santana de Mure~). precum ~i o locuin\a a carei delimitare s-a facut pe baza urmelor de pari observate. Dimensitrnile locuin\ei au fost de 2.5 '2,5 m. in fundul cuptorului a fost descoperita o fibula din bronz, cu picior lntors pe dedesubt (mit umgeschlagenem)2, precum ~i fragmente ceramice din vase tacute din pasta fina ~i grosolana, executate la roata ~i cu mana. in perimetrul ~i interiorul Iocuintei au fost gasite numeroase fragmente ceramice din vasc fücute din pasta fina ori grosiera. lucrate la roata ~i cu mána, fusaiole din lut. fragmente de pahare din sticlá cu analogii in necropolele din Muntcnia din sec. IV.'. precum ~i fragmcntt: de cáramizi dt: zidárie, romane. Pre1.en1a acestora din urma se explica prin situarea a~czárii de la Chilieni in apropierea castrelor romanc, de la Comolau ~i Boro~neul Mare. Din inventarul locuin\ei cercetate face parte ~i moneda lmparatului Constantinus II. carc permite datarea a~ezarii ln sec. IV.. inclusiv al cuptorului de redus minen:u de fier din apropierea acesteia. in cursul sápáturilor arheologice din la sud de ~anturile executate ln a fost executat un ~ant lung de 10 m. lat de 1 m, adanc de , 1 O m. fiind deschise ~i douá casete cu dimensiunile de 5'6 m, in care au fost dezvelite doua locuin\e pátrate. cu urme de pari, avánd dimensiunile de 4' 4 m. prec.um ~i un cuptor folosit du pá párerea noastrá pentru coacen:a painii. in privin\a cuptorului acesta. s-a pastrat aproape jumatate din bolt1'1. iar vatra in intregime. Aceasta din unná a fost intaritá cu fragmentele unui vas mare de tip Krausengefüss. care au fost lutuite. Baza cuptorului s-a aílat la -1, 10 1i1, sub nivelul solului. avand diamctrul de 90 cm. iar inal\imi.:a hol!ii pástrate a fost dc 50 cm. Cuptorul se parc cü a apaqinut locuin\ei dcscoperite in imcdiata apropiere. lnventarul celor doua locuintc constü din fragmente de vase fücute cu mana ~i la roata rapida. Marea parte a ccramicii este fücutá cu mana. reprezentand oale borcan, unele dintre ele fiind decorate pe margini ~i pe umar cu un ~ir de triunghiuri apasate in pasta, imitand acela~i decor de pe vasele din sticla romane 4. in categoria ccramicii lucratc cu nu1na se includ ~i cele cáteva fragmente de blide. lucrate din pastá impurá, cu cioburi ~i pietricele in compozi\ia ei, avand culoarea caramizie-lnchisa.

$decorate la bazjí cu gauri executate prin impresiuni digitale,.' liind similare cu tipul de cerarniea din sec IV,,cunoscut din Transilvania ~i din sudul Carpa\ilor. 1wputand apartine carpilor.$

2 decorate la bazjí cu gauri executate prin impresiuni digitale,.' liind similare cu tipul de cerarniea din sec IV,,cunoscut din Transilvania ~i din sudul Carpa\ilor. 1wputand apartine carpilor. deoarece in cazul culturii ac;estora m1 intalnim ~irul de decor cu gauri;. Ceramica lucrata la roatá este reprezentata prin vase a~ a numite Krausengelass". strachini. ulcioare confeqiunate din pasta surá. sau avand un luciu negru, in ~antul trasat s-a descoperit ~ i un varr de lance cu tub de inmanu~are. din lier. Alaturi dc acesta au mai fost descoperite un tipar ín stare fragmentara. pentru turnat ace din hronz. precum ~i o pi atra. de asemenea in stare fragmentara. pentru ascu\itul bricelor. Pe baza cercetarilor intreprinse in cele doua campanii de cercetari arheologice, ~ i a analizei materialului descuperit. s-a constatat ca perimetrul cercetat de la Chilieni a fost locuit atat in epoca bronzului. cat ~i dupa retragerea romana. in sec. IV. d.chr respectiv in sec, Xll-Xlll. Unele elemente ak materialului din sec. IV. justilica inclusiv prezen\a1 unei popula\ii germanice, in spe\á a gotilor. Noté 1 Szckcly. Zol tan, ) im it irul $i biserica dat <l.nd din feu palismul timpuriu de la Chilicni (Oía.'$ Slintu Gheorgh e). jude1u l Covasna.in Matcrialc $i cercetari arhcologice, Bucure$ li, p 11 S 2 Bucur i"vlitrca, Constan tin Preda. Necropola din sccolul al IV- lea e n in \ 'luntl.'n1a. Ed..\cademiei. B u c u re~ti. 1966, p 137.\ lbidl.'m. p l~'i ~ Benkö :\ndrca. RcgCszeti fuze tck. Budapest p 130. PI XXV. T9 5 Biclm G heorght.l. ( ultura carpica, Bucure$ti p Archeológiai kutatások a Kr.u. 4. századi kilyéni településen (Kovászna megye) (Ki vonat) Kilyén falu közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozik. Az Olt bal partja itt magas teraszt képez, m e gművelhető földterülettel, de a martban homokbánya is működik, a falutól délnyugatra, A Homokbánya'' elneve zésű terül et felszíni gödrei bői a Marosszentannai kultúrához tartozó háztartási kellékek maradványai kerülték elö ben, az Olt-ter.11sz szélén ÉK-DNy-i irányban két 30 m hosszú, egymással párhuzamos árkol és három 3x8, 3x4, 4x4 méteres gödröt ástak, ezekből a Wietenberg és a Cerneahov-Marosszentannai kultúra, a korai feudalizmus ( 12-13, század. rozettás sarkantyú) maradványai kerültek el ő. A Cerneahov-Marosszentannai kultúra tartozéka eg) vasérc kemence. alján egy felfelé fordított lábú bronzfibulával és kerámia-töredékkel, és egy 2,5x2,5 méteres lakóház, kömyé~én_ és belsejében számos edénytöredékkel, agyagkoronggal, üvegpohár-töredékkel, továbbá ró'~á i kori téglatöredékkel, és egy II. Constantinus császár idejéből származó érmével, amely a település 4. századi korára enged következtetni, A tégla~töredék a vidék római tábot'bkhoz (Komolló és Nagyborosnyó) közeli elhelyezkedésével magyarazható, az üvegpohár-töredékek analógok a 4, századi munténiai nekropoliszokban feltártakkal Az 1988-as ásatások során az 1987-b'en ásott árkoktól délre egy 1 m széles, 10 m hosszú és 0,60-1, 10 m mély árkot ástar. illetve két 1 5x6' m-es kutatási gödröt, amelyekben' két\ k ~ rö maradványokkal kockázott 4x4 m-es lakóházat és egy kemencét tártak fel. A kemence' boltozati' része felerészben, tűzhelyrésze csaknem teljesen épen került elő. Utóbbit egy 'Kr'ausengefass"-típusú nagy edény részleteivel erősítették meg. A kemence alapátmérője 90 cm, meg'maradt boltozatának átmérője 50 cm, 1, 10 m re feküdt a talajszint alatt, és a közvetlen közelében feltárt lal<óház tartbzéka volt A fent említett két lakóhazban feltart tárgyi' emlékek kézi és korongos ké sz íté s ű edénytöredékek. Nagyrészük kézi megmunkálású. többségük római üvegek mintájára festett edény. A kézi készítésű kerámiák osztályába tartoznak a tál-töredékek is, amelyek kevésbé tiszta, törmelékkel és kaviccsal teli agyagból készültek, színük sötét-téglaszín, alapjukon benyomásos dí s zítésűek. Ez a kerámia Erdélyre és a Kárpátok déli részére.jellemző, és semmiképp se társítható a kárpok kultúrájához, hiszen abból hiányzik a lyukas-díszítés motívuma, A korongon készített kerámiát, az ún, " Krausengefüss"-nek nevezett edények képviselik, tálak, serlegek, többségükben feketés fényű edények, A kutatóárokban felfedeztek egy vas lándzsahegyet is, emellett egy bronz tűöntőmint a töredékét és egy bicskaélező kő rész-

zegzésképpen, a régészeti leletek alap ; én területe mind a bronzkorban, mind a _században, valamint a 12-13. században volt. A 4. századi leletanyag igazolja a dorláskori germán (gót) jelenlétet is.

3 zegzésképpen, a régészeti leletek alap ; én területe mind a bronzkorban, mind a _században, valamint a században volt. A 4. századi leletanyag igazolja a dorláskori germán (gót) jelenlétet is. Archaeological Researches in the 4 1 h Century Settlement at Chilieni (Covasna County) (Abstract) The author presents the results of archaeo- 1 researches which took place in Chilieni, Covasna County and which contrib- 10 the problem of presence of the gothic ele- 1s in 4'h century in this region. Figura 1. Fragment de vas din pasta impura 1 ucrat cu mana Figura 2. Fragment de vas din pasta sura lucrat la roata, cu decor in valuri $i linii lustruite, incadrate de briiie in relief

4 Figura 3. Fragment de vas lucrat cu mana, decorat cu un ~ir de triunghiuri apasate ln pasta Figura 4. Fragment de vas lucrat cu mana, decorat cu un ~ir de triunghiuri apasate ln pasta

5 5. Varf de lance cu tub dc inmanu~are Figura 6. Blide lucrate cu mana, cu decor cu gauri la baza Figura 7.. Strachina lucrata la roata din pasta cen~ie 137

6 Figura 8. Fragment de vas de tip Krausengefass" Figura 9. Fragment de tipar de tumat ace din bronz Figura 10. Eragment de piatrl! pentru ascutitul bricelor

7 Figura 11. Chilieni, malul st:l.ng al Oltului, terasa Figura 12. Cuptor de copt p:l.ine.

$GENf)A - ~81JNE COMPACT 1iiI P/ATRA 00 ORlFCQfl f'1fr 4-7 g C/#ll'fif: l'wlflljftt CU e:alttjlln \i'i':il! ClllRll.C. Cf»oCAlCT!,:':.:-.t cml'tc lfx/tfllf!ff 1WMll1IDIDR ~ abijl.ftd f.$

8 , ~~: ~d --~~~~~~~--~---~ ö NIS/'P/S.R!l - CJ./'/'L/[N/-198'1 ~e "; 2.0 e.a &e - U.GENf)A - ~81JNE COMPACT 1iiI P/ATRA 00 ORlFCQfl f'1fr 4-7 g C/#ll'fif: l'wlflljftt CU e:alttjlln \i'i':il! ClllRll.C. Cf»oCAlCT!,:':.:-.t cml'tc lfx/tfllf!ff 1WMll1IDIDR ~ abijl.ftd f. ~JSCnli-_ ll 3ZMF e&~ 3.1!'16rt#lfi 'lllu Figlll!31 B. Chil~n ii, E9!f7, profüu& peretelui vestic, caseta 2.

9 C~ILIENI NISIPARIE CUPTDR ~- 1. C. 1. LE6E.NDA 11 PIATRÁ cijj CERAMlrÁ ~~1 CHIRPIC 0 CARBUN PAR se. /:z.o o 20 4o ~o ao 100 Figura 14. C hil i~ ni cuptor. caseta 1.

10 -! d~ CH/L/[NI., NIS/PARI[ -- :::---/ Lf.GENDA Ó PIAT/?Á &.~::±' ClllRPIC ~ CERAMICÁ -"~ OASE. liilit. VAm - CUPTOR ; MELC 0 Vl?l1ADEPAR r/ffe GRDa~ Figura 15. Chilieni 1988, planul sllpllturilor ' ~e.e!. A -A Profil Lqse.nJ~ 1 hun1u::., ~ ~lr<j..l dc. ~v\luru.. ro.n\1nt t'\f'.11"\1 e." ~ ~ ~ Lvt _ - c:.hirf ic-1 4!>tro.l cle <..ullurü. bw-u"c.i' ~l~iluio..lu. r::; pi<t\~;; _ ~a.ro. i :.i5 Figura 16. Chilieni. 1988, profilul peretelui nord-vestic.

Hasonló dokumentumok

Új régészeti leletek délkelet Erdélyben. Kiállításkatalógus. Sepsiszentgyörgy, 2003, 68 o., 14 tábla.

Új régészeti leletek délkelet Erdélyben. Kiállításkatalógus. Sepsiszentgyörgy, 2003, 68 o., 14 tábla. Bordi Zsigmond Lóránd - Publikációk Szerkesztés A székelyek. A kereszténység védelmezői Secuii. Apărătorii creştinătăţii. Kiállításkatalógus. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2009, 82 o. (Írta,