NYÁRFAKITERMELÉSI MÓDSZEREK A NAGYKUNSÁGON

Átírás

1 Populus Fekete József NYÁRFAKITERMELÉSI MÓDSZEREK A NAGYKUNSÁGON A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot 1970-ben a Tisza II. tározótérbe eső éves, nevelővágási korban levő nyárállományok véghasználati letermelési kötelezettsége súlyos helyzetbe hozta. A feladat növekedésével egyidőben az élőmunkaerő nagyarányú csökkenése arra kényszerített bennünket, hogy a meglevő munkáslétszám és a gépek racionális kihasználására korszerűbb munkamódszert alakítsunk ki. Így vezettük be a tiszafüredi erdészeti üzemünknél a nyár hosszúfás termelési módszerünket, melyet állandóan korszerűsítve, évenkénti ezer m 3 -es vastagfa tömeggel (hat év alatt összesen m 3 vastagfa) azóta is alkalmazunk. A termelési technológián belül egy-egy művelet elvégzését hazai általános alkalmazásban levő gépek, eszközök beállításával oldottuk meg, ügyelve arra, hogy a lehető legkevesebb géptípussal dolgozzunk, vagyis egy géptípus alkalmas legyen több művelet elvégzésére. Ily módon a gyakorlatban több technológiai változatot alakítottunk ki, melyből a négy leggyakoribban előfordulót ismertetem éves nemesnyáras véghasználata, bármely irányba irányítható döntéssel Vágásérettség előtti cm-es átmérőjű, zömben óriásnyár állományok, melyek ágrészei iparifát nem adnak. A vágástéri munka a m-es vágáspászták és két vágáspászta közötti út kijelölésével kezdődik. Ezután a kézi és gépi munkák megkönnyítése érdekében a cserjeszintet MTZ+RZ 1,5 rotációs szárzúzóval le kell veretni, mely a 0 6 vastagságú ámor, kőris egyéb cserjét összezúzza. A gép teljesítménye 8 ó/ha. A döntőpár az egyik Döntés W RotációzásMTZtRz 1,5 \ Döntés 1 2 f 6 I Gallyazás ) I Közelítés MTZthidr. olló Darabolás l 2fö Egyéb m m l. ábra. Vékony nyár véghasználat irányítható döntéssel

2 pasztában a közelítő úttól befelé döntve elvégzi a döntést, majd a gallyazást. Elegendő anyag ledöntése után (0,1 0,2 ha) munkáját a második pasztában folytatja. A legallyazott szálfát MTZ 50 hidraulikával üzemeltetett hidraulikus markoló ollóval a szállító út két oldalára kell behúzni, úgy, hogy a szálfavégek egy egyenesbe essenek, s az anyag terített legyen. Így a közelítési távolság 0 40 m, átlagosan m. E távolságon a gép teljesítménye 5 m 3 /ó. (Korábban e közelítési műveletet fogattal végeztük, hasonló viszonyok között 1,3 m 3 /ó teljesítménnyel.) A markoló ollóval végzett közelítés rendkívüli nagy előnye, hogy költségigénye az olcsó hagyományos fogatos közelítésnél kisebb, élő munkaerő ráfordítást nem igényel, a faanyag emelten nyer közelítést, nem szennyeződik. A szálfa sorba leközelítése után két fő végzi a 4 m-es szállítható hosszra való darabolást, esetleges kupacolást, felvételezést. Ezzel a tőmelletti termelés befejeződik, következhet a szállítás. A rakodás Frank B\ rakodógéppel (teljesítménye 8 9 m 3 /ó), ill. MTZ-re szerelt KCR 2000 rakodógéppel (6 m 3 /ó) történik. Adott körülmények között a Frak Bi típusú rakodógép gyorsabb, mozgékony, rugalmas, de a KCR 2000 is megfelelő teljesítményt nyújt. A szállítás mezőgazdasági traktor (MTZ; U 650) vontatta billenőplatós rakoncás pótkocsival és így a MÁV rakodón a lerakodás önbillentéssel történik. Vágástéri munkaerő ii ény: döntés gallyazás darabolás kupacolás karbantartás egyéb összesen: 0,18 c/m 3 ' 0,29 ó/m ó/m 3 0,09 ó/m 3 0,03 ó/m 3 0,10 ó/m 3 0,81 ó/m 3 A gépigényt a közelítési és szállítási távolság határozza meg. 4 fő fakitermelő és 1 markoló olló napi teljesítménye 40 m 3 IC 20 éves nemesnyáras véghasználata határozott irányba való döntéssel i Az állományviszonyok megegyeznek az előzővel, azonban állandó irányú szél, vagy az állomány egyirányú húzása miatt csak egy meghatározott irányban dönthető. A munkaműveletek, az alkalmazott gépek az előzővel megegyezőek, Dontes 50m 50 m 1 RotáaázásMTZ'Ril,5 2 Döntés I 2 fi 3 Gallyazás ) 4 Ko zelités M TZ'hidr. olló 5 Darabolás Egyéb 6 Rotációzás 2fö 2. ábra. Vékony nyár véghasználat egyirányú döntéssel

3 csupán a sorrendiségben van eltérés, valamint a döntés és közelítés párhuzamosan nem haladhat. A kitermelést itt is a cserjeszint eltávolításával kell kezdenünk. MTZ+RZ 1,5 szárzúzóval. Pasztát kijelölni nem kell. A döntőpár az állomány egyik szélétől elindulva 5 10 m szélességben (fronton) végzi a döntést majd közvetlen utána a gallyazást, s csak ezután dönt tovább. Ha így felváltva döntenek-gallyaznak, mindig tiszta területen végzik munkájukat. Ily módon az egész erdőrészletben elvégzik a döntést, gallyazást. A közelítés csak az erdőrészletben való döntés teljes befejezése után kezdődik. A közelítés MTZ-{- markoló olló ott kezdi, ahol a döntést befejezték, s ellenkező irányba halad m-ként egy közelítési pasztát (egy szálfasort) és egy kiszállító utat kell kiképezni. Miután egy paszta közelítése befejezést nyert, a következő szálfasor és szállítóút helyét le kell rotációzni, hogy az oldalágak, gallyak a további munkát ne akadályozzák. Ezután a szállítható hosszra való darabolás, majd a szállítás teljesen az előző változat szerint történik. Költségfelhasználása, teljesítményei azonosak, csupán a másodszori rotációzás (8 ó/ha MTZ költség) jelent többletet éves nemesnyár véghasználata Az előző változatokkal szemben jó termőhelyen levő vágásérett cm átlagátmérőjű, kevesebb hektáronkénti tőszámú nemesnyár. A koronarész értékes iparifát szolgáltat, mely a döntés folyamán erősen rongálódik, törik, viszont fagyártmány, papírfa választékot tartalmaz. Felkészítése nagyobb gondot kíván hosszúfában való szállítása sok esetben nem oldható meg. Így folyamataiban az előzőektől eltérő munkamódszert kell alkalmaznunk, eszközeiben hasonló megoldással. A nevelővágások alkalmával végzett rendszeres szárzúzézás után véghasználat alkalmával is a cserjeszint MTZ+RZ 1,5 szárzúzóval megsemmisíthető (8 ó/ha időráfordítással). A vágástéri munka a m-es vágáspászták és két szomszédos vágáspászta közötti út kijelölésével kezdődik. A döntőpár a tőtől való elválasztást az egyik pasztában az úttól befelé döntve elvégzi: gallyazást nem végeznek. A másik pasztában a gallyas szálfát MTZ + hidraulikus markoló olló, az úttal párhuzamosan kiképzett gally-depóhoz kiközelíti úgy, hogy a gally leválasztása után az ágrészek nagy tömege jelentkezzék. A közelítés teljesítménye 4 m 3 /ó. A kihúzott szálfát három fő legallyazza, a vékonyabb ágrészeket a depóba dobálja, elvégzi a szállítható hosszra (4 m) való darabolást, a vastagabb ágrészek 1 m-es darabolását melyek 4 m-es hosszban nem készíthetők majd kupacolását és a papírfa, forgácsfa saran- Döntés m m 3. ábra éves nemesnyár véghasználata

4 golását. A 4 m-es anyag máglyába váló berakását (rönk-fagyfa külön) egy másik MTZ markoló ollóval végzi el 5,5 m 3 /ó teljesítménnyel. A módszer előnye, hogy az élőmunka-ráfordítás kevesebb, a közelítés, anyagdeponálás gépi úton történik. A vágástéren a gally a terület 10 15%-án hurkaszerűen képződik, melynek elégetése könnyen megoldható, az erdőfelújítást (mélygödrös nyár-telepítést) nem akadályozza. A választékolt 4 m-es hosszúfa és a mintegy 15%-os arányú sarangolt fa felterhelése KCR 2000 rakodógéppel rakoncás billenőplatós pótkocsira, ill. oldalfalas pótkocsira történik; a további felkészítés pedig MÁV rakodón. A módszer munkaerőigénye: döntés 0,10 ó/m 3 gallyazás, deponálás 0,38 ó/m 3 darabolás 0,20 ó/m 3 sarangolás (15%) 0,18 ó/m 3 karbantartás, egyéb 0,13 ó/m 3 összesen: 0,99 ó/m 3^l ó/m 3 Vagyis öt fő és két gép napi teljesítménye 40 m 3 /nap éves nemesnyár állományok gyérítése Telepített nyárállományoknál a sortávolság bővítése érdekében a tisztításokat mechanikusan minden második sor eltávolításával törekszünk elvégezni. Az első gyérítéskor a sorokra merőlegesen 100 m-enként a szállító utakat kitűzzük és 8 m szélességben a fákat kitermeljük. Minden egyes belenyúlás előtt a területet célszerű lerotációzni. A munkát a döntőpáros a szállítóautótól a sorközökbe befelé való döntéssel 2, majd a gallyazással 3 elvégzi. A másik pasztában a legallyazott szálfát MTZ hidraulikus markoló ollóval az útra merőlegesen 4 kiközelíti (4 m 3 /ó). A terített szálfák 4 m-es hossztolását, darabolását az úton két fő 5 elvégzi. Ez után az MTZ markoló ollójával 6 a darabolt fát az út egyik oldalára berakja 6 m 3 /ó teljesítménnyel. A rakodás és szállítás az előzőekben ismertetett gépekkel és módon történik. Az élőmunkaerő-ráfordítás az állomány és a kikerülő vastagfatömeg függvényében (40 60 m 3 /ha) 1 1,5 ó/m 3. A véghasználat munkaerő-felhasználásával szemben azért tűnik kevésnek ezen munkaerőigény, mert többnyire itt az oldalágakból iparifa nem nyerhető, így sarangolt választék tő mellett nem képződik. Rotááázas MJZtRz 1,5 ' Döntés l 2 Gallyazás J KözeiítésMTZ*hidr. olló Darabolás 2 fö MágtyázásMTZ'hidr.olló í. ábra éves nemesnyáras gyérítése

5 MÁV állomáson való felkészítés Az előző négy munkamódszerrel kitermelt hosszúfa fagyártmányüzem és MÁV feladóállomás együttes rakodójára kerül beszállításra. A sorba lebillentett faanyag választékolását három fős munkacsapatok földön való darabolással végzik. A munkával párhuzamosan a KCR 2000 feladata a máglyasor folyamatos megbontása és az anyag terítése. A három fő a hossztolást, darabolást az anyag kupacolását, illetve a sarangolását végzi. A feldolgozott, kupacolt anyag választékonkénti összeszedését MTZ+KCR 2000 vontatta egytengelyes Zeíop közelítőkerékpárral látja el, illetve azt a fagyártmányüzem sín melletti anyagmáglyájába, vagy a kérgező helyre, vagy MÁV vagonba, ill. sín mellé gyűjti. A kézi munkaerőigény választékonként: rönk 0,94 ó/m 3 kivágás 0.08 ó/m 3 papírfa 1,53 ó/m 3 (göcsözés!) forgácsfa 1,18 ó/m 3 tűzifa 0,43 ó/m 3 Vagyis választék-összetétel függvényében 1,0 1,4 ó/m 3 A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyár kitermelésének %-át a leírt módszerekkel végzi és azok ma már évente ezer m 3 vastagfa tömeget képviselnek. A kedvező tapasztalatok arra késztettek, hogy a módszereket akácállományok kitermelésére is adaptáljuk. Így 1976-ban kísérleti, majd üzemszerű alkalmazásban végeztünk akác kitermelést jó eredménynyel, s azt a jövőben gazdasági szinten általánossá tesszük. A technológiai váltást mi is elkerülhetetlennek tartjuk, de addig a meglevő lehetőségek jobb kihasználását kell biztosítanunk. Az elért eredményeket az alábbi ráfordítások szemléltetik gazdasági szinten: i 3 vastagfa kitermelésre fordított élőmunkaráfordítás ó/m 3 4,50 3,80 3,37 munkabérköltség Ft/m 3 70,3 66,0 58,0 (összes költség: kérgezés, általános stb.) energiaköltség Ft/m 3 122,9 113,0 100,5 összes költség Ft/m 3 410,2 295,0 287,0 A cellulózé-program kényszerítőleg hat a fakitermelés ütemére. Az alföldi mezőgazdasági üzemek szétszórt erdeit is fokozatosan be kell vonnunk a termelésbe. A mezőgazdaságban általánosan használt erőgépek megfelelő adapterekkel felszerelve élőmunkaerő-ráfordítást takarítanak meg, s a termelési folyamat nagyobb eszközigény nélkül gépesíthető. Sexére METO bi 3ATOTOBKH 4PEBECHHH TOuOAEH B PAHOHE HA^bKYHUJAr Pa3pa6oTaHbi netbipe paöonhx MeTOAa, MOryojHe ocyujectbahtbca c nomqinbio CHAOBMX MauiHH H aaantepob, HCnoAbsyeMbix B ceabckom xo3hhctbe: 1) AeTHHe HacawíAeHHH ebpoamephkahckhx rn6pnaob TOno.vH qephoro AAfi OKOHqaTeAbHblX pyöok, B KOTOpbIX B&AK& MOIKeT OCyUíeCTBAHTbCH B AHJÖOM HanpaBACHHH ; AíTH HC HacaJKAe- HI1H ebpoamephkahckhx rhöphaob TOHOAH MepHOTO, B KOTOpbIX MOIKeT OCyUJeCTBAHT((?Cf! TOAbKO 8 OAHOM Hall pabaehhh; 3) ACTHHe HacawAeHHH ebpoamephkahckhx rhőphaob TOnOAH qephoro B KOTopblx Ba.\Ka MOJKeT ocyurectbabtbch TOAbKO B OAHOM HanpaBAeHHH; 3) ATHHe HacaaíAeHHH obpoamephkahckhx rhőphaob TOnOAH íephoro; 4) AeTHHe HacawAeHHH ebpoamephkahckhx I-HŐPHAOB TonoAfl lephoro AAH npope«hbahhh. C no- Moujbio 8 T H x MeToAOB n p o H B B O A H T e A b H O C T b T p y A a c y u j e C T B e H H o n o B b i c H A a c b B T e n e H H e raecth A É T, p a c x o A b i IKe co- KpaTHAHCb. J. Fekete: HARVESTING METHODS FOR POPLAR STANDS IN THE NAGYKUNSÁG. Four methods have been worked out which can be practicised by using conventional machinery of agriculture and special attachments: (1) for harvesting poplar stands of years of age with absolutely directed feliing; (2) for harvesting poplar stands of years old with a specific felling direction; (3) for harvesting poplar stand of years old and (4) for thinning of poplar stands of years old. During a six year perlőd with those methods the productivity improved and the costs decreased.