KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG. Válogatott fejezetek fordítása

Átírás

1 Ivan Sarić Műszaki iskola Szabadka KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG Válogatott fejezetek fordítása Tankönyv : Regulisanje i bezbednost saobraćaja za I, II,IV razred saobraćajne škole - Radomir Vukićević Szabadka, junius 2013 Forditás : Vlahović Zvonimir Okleveles közlekedési mérnők 1

2 BEVEZETŐ 1.1. Előírások melyek alapján a közlekedést szabályozzák Manapság hazánkban több olyan köztársasági előírás és rendszabály létezik mely a közlekedés biztonságot szabályozza, mint például: 1. Szabályzat az utakon való közlekedési jogokról 2. A közlekedési jelekre vonatkozó rendszabályok 3. A hivatalos személyek a közlekedés résztvevőinek kiadott jelzéseiről szóló rendszabály 4. A járművek berendezéseiről és fölszereléseiről szóló szabályzat 5. A veszélyes anyagok utakon való szállításáról szóló szabályzat 6. Szabályzat a motoros járművek és a kapcsolható járművek bejegyzéséről 7. Rendszabályzat az egészségügyi feltételekről melyeknek, a járművezetőknek eleget kell tenniük 8. A vezetői engedélyekről szóló szabályzat 9. A járművezető-oktatók vizsgáztatásának módjáról és programjáról szóló szabályzat 10.A vezetői vizsga megszerzésének módjáról és programjáról szóló rendszabály Ezek mellett sok más előírás létezik, melyeknek kisebb nagyobb jelentőségük van a közlekedésbiztonság szempontjából. Ezek például, az utakra és a tömegközlekedésre vonatkozó előírások, valamint azokra a köztársasági szabványokra, melyek a járművekre és a járműveken található egyes berendezésekre vonatkoznak, stb A közlekedés szabályozás eszközei A közlekedés szabályozás eszközei közé sorolhatók a: 1. közlekedési jelek 2. forgalomterelő mezők (kiemelkedők vagy az úttal egy szintben levőek) 3. fényjelzések 4. útburkolati jelzések A közlekedési jelek arra szolgálnak, hogy tájékoztassák a közlekedés résztvevőit azokról az út mentén található objektumokról, melyek jelentőséggel bírnak számukra, a helységek nevéről, melyek mellett elhaladnak, stb., figyelmeztessenek a veszélyekre és azok fajtájára amelyekkel szembe találhatják magukat a résztvevők. Ugyanakkor, rámutatnak bizonyos tiltásokra, korlátozásokra és kötelezettségekre is, 2

3 melyekhez a résztvevőknek tartaniuk kell magukat a közlekedés akadálymentes és biztonságos lefolyása érdekében. A fényjelző közlekedési jeleket nagyobb forgalmú útkereszteződésekben, a pályaszintben levő vasúti átjárókban, a villamos síneken történő átkelés helyén, valamint az útkarbantartás helyszínein, stb. helyezik el. A járművek váltakozó irányba történő elengedésére szolgálnak. A forgalomterelő mezőket az útkereszteződések előtt, az útkereszteződésekben és a nyílt úton helyezik el. A forgalmi sávok elválasztására és megfelelő haladási irányba való terelésre szolgálnak, melyek a konkrét helyzetekben az útkereszteződés vagy út áthaladási kapacitásának legoptimálisabb kihasználtságát biztosítják a legbiztonságosabb haladás mellett. Fényjelzéseket, fényvisszaverő anyagok formájában az úttest teljes hosszában helyezik el mindkét oldalon, az útmutató oszlopokon. A haladási irány jobb oldalán piros színűeket, a bal oldalán (az út ellenkező oldalán) fehér vagy sárga színűeket. Ily módon éjjel, vagy nappal gyenge látási viszonyok között a járművezetőnek lehetősége nyílik az út irányvonalának áttekintésére. Ezáltal növekedik a közlekedés biztonsága és az út áthaladási kapacitásának fokozottabb kihasználtsága. Fényjelzésekkel jelölik meg az úttest szélét, mégpedig lámpákkal, fényvisszaverő üvegekkel vagy fényvisszaverő anyagokkal, melyek jobb oldalon pirosak, baloldalon pedig fehérek. Ezek a jelzések kötelezőek azon az útszakaszon, mely alagúton vezet keresztül. Az útburkolati jelzések az útburkolatot több közlekedési sávra osztják, megjelölik az egyes útsávok szerepét, elválasztják az úttestet az út más felületeitől, stb. melyek segítik a közlekedés résztvevőit A közlekedést szabályozó és ellenőrző szervek A közlekedést szabályozó és ellenőrző szervek az utakon általában a rendőrség vagy a rendőrség különleges egységeinek közlekedési rendőrségnek a kötelékeibe tartoznak, akiket a nagyobb városokban képeznek. A közlekedés szabályozása mellett, a rendőrség, illetve a közlekedési rendőrség képviselőinek kötelességük megfelelő segítséget nyújtani a közlekedés résztvevőinek, valamint, hogy részt vegyenek a közlekedés résztvevőinek közlekedési képzésében és nevelésében. Emellett, ellenőrzik a járművezetőket és a járműveket a közlekedésben, valamint az utak és a kihelyezett közlekedési jelzések állapotát. A rendőrség és a közlekedési rendőrség képviselői részt vesznek a járművezető képző központok vizsgáztató bizottságainak munkájában a járművezetői vizsgák alatt, ellenőrzik a képző központok munkáját, elvégzik a vezetői engedély kiadásával, a gépjármű bejegyzéssel és műszaki vizsgával kapcsolatos 3

4 tevékenységeket (amennyiben köztársasági előírásokkal vagy köztársasági előírásokon alapuló önkormányzati határozatokkal nem írják elő, hogy ezeket a munkákat más szervek vagy szervezetek végezzék), stb. A katonai objektumok területén, a képzésen és a közlekedés szabályozásában, a közlekedést kivételesen a katonai szervek irányíthatják, akiket a honvédelmi minisztérium jelöl ki. Útkarbantartási munkálatok alatt a közlekedést kivételesen az útkarbantartó vállalat munkásai is irányíthatják A vállalatok kötelességei és feladatai Azon joguk mellett, hogy egyenrangúan és az érvényes előírásokkal és kötelezettségekkel összhangban részt vegyenek a közlekedésben, tiszteletben tartva az előbb említett előírásokat, minden társadalmi-politikai közösség, vállalat és egyén azon fáradozik, hogy minél előnyösebb közlekedési feltételeket teremtsen és óvintézkedéseket eszközöljön a közlekedési balesetek és egyéb veszélyek kiküszöbölése és megelőzése érdekében. Ily módon biztosítják az egységes előírás rendszert és tevékenységet ezen a téren. Azok a vállalatok akik gondoskodnak az utak karbantartásáról, építéséről vagy helyreállításáról, kötelesek gondoskodni arról, hogy az út elemeiben, műszaki jellegzetességeiben és felszereltségében eleget tegyen a közlekedésbiztonság elvárásainak, valamint kötelesek karbantartani az utat és annak objektumait olyan állapotban, mely biztosítja a járművek és a közlekedés más résztvevőinek a biztonságos haladását. Amennyiben ezeknek, a kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, az illetékes belügyi szerveknek joga és kötelessége elrendelni azokat az intézkedéseket, melyek visszaállítják a megfelelő feltételeket az úton. Ha a vállalat nem cselekszik ezzel a rendelettel összhangban, akkor a belügyi szervek kihágási eljárást indítanak a vállalat és a felelős személy ellen. Azok a vállalatok és egyének, akik járművel részt vesznek a közúti közlekedésben, kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a járművek üzemképes állapotban legyenek és rendelkezzenek az előírt felszereléssel és berendezésekkel, azaz nem szabad megengedniük, hogy a közúti közlekedésben üzemképtelen járművet használjanak A belső ellenőrző szolgálat feladatai Azok a vállalatok melyek tömegközlekedést illetve saját szállításukat végzik kötelesek belső ellenőrző szolgálatot szervezni. Ennek a szolgálatnak a feladata a járművezetők munkafeltételeinek ellenőrzése a vállalatban, a jármű park műszaki állapotának ellenőrzése, úgy 4

5 mint a hozzátartozó berendezések és a megfelelő intézkedések foganatosítása, hogy azok minden feltételnek megfeleljenek. Ezek a vállalatok előírják a belső ellenőrzés módját, a szervezés módját, a munka hatáskörét, meghatalmazásokat, és az ellenőrzést végző dolgozók felelősségét. Mindezeket a normákat és feladatokat a belső ellenőrző szolgálat munkájáról szóló szabályzat írja elő. A belső ellenőrző szolgálat a vállalatban nem szabad, hogy megengedje, hogy olyan feltételek jőjjönek létre, hogy a vezetők hosszabb ideig vezessék a járművet mint ahogyan az le van írva, hogy betegen illetve fáradtan vezessenek, stb. Nem szabad, hogy megengedje, hogy a járművek műszakilag kifogásolható állapotban használják a közutat, és megfelelő lépéseket kell tenniük a jármű állomány műszaki állapotának javítása érdekében. Azoknak a vállalatoknak amelyek az utak kiépítésével, felújításával és karbantartásával foglalkoznak, kötelességük megszervezni egy belső ellenőrző szolgálatot, melynek a feladata az utak és a rajtuk levő objektumok állapotának ellenőrzése, az utak előírás szerinti közlekedési jelekkel való megjelölése és egyéb intézkedések foganatosítása. Ezek a vállalatok kötelesek összeállítani egy szabályzatot a belső ellenőrzési szolgálat munkájáról meghatározott munkafeladatokkal, kötelezettségekkel és felelősségekkel melyek azokra a személyekre vonatkoznak akik ezt a szolgálatot végzik. A belügyi titkárság felelős szervének joga és kötelessége, hogy ellenőrizze a vezetőket és a járműveket, az utak állapotát, az objektumok és felszerelések állapotát. Kötelessége, hogy rámutasson az esetleges mulasztásokra, illetve feljelentést tegyen a felelős személyek ellen a vállalaton belül illetve a vállalat ellen. Tehát ezek a feladatok nem csak a belügyi szervek jogait hanem kötelességeit is képviselik. 1. A KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁG TÉNYEZŐI A közlekedésbiztonság alaptényezői: 1. járművezető emberi tényező 2. jármű 3. út A közlekedésbiztonságot ez a három tényező eredményezi, ami azt jelenti, hogy tőlük függ a zavar mentes közlekedés, a gyors áthaladás és a közlekedés biztonsága is. 5

6 1. A járművezető, azaz emberi tényező képviseli a közlekedésbiztonság legfontosabb tényezőjét. Az úthálózat ésszerű szervezése, a műszaki szempontból korszerű járművek gyártása és a járművezető, a pszichofizikai felépítése, közlekedési képzése, valamint közlekedési kultúrája képezik egy-egy tényezőjét a biztonságnak. Nem ritka az a vélemény, hogy az utakon közlekedő személyek szabálytalan viselkedése felelős a legtöbb, ha nem az összes közlekedési balesetért. Magától érthetődik, hogy ezt a véleményt nem lehet abszolút igaznak tekinteni, ugyanakkor az is teljesen nyilvánvaló, hogy nagyon jelentős szerepet játszik, amit a következő, belgrádi közlekedési balesetek kiváltó okaira vonatkozó adat is alátámaszt. Ugyanis, egy elemzés kimutatta, hogy Belgrádban az elmúlt években a közúti balesetek 48,3%-át a nem megfelelő útviszonyok, 3,1 %-át a járművek hiányossága, 47,6%-át pedig a közlekedés résztvevőinek hibája okozta. Ebből következik, hogy az alapvető feladatok egyike megfelelő képzésben részesíteni a járművezetőket, és nem csak őket, a technikai és közlekedési kultúra elsajátítása érdekében, hiszen ez a biztonságos közlekedés alapja. 2. Jármű A korszerű gyártás egyik jellemzője a járművek mechanikai felszerelésének állandó tökéletesítése. A járművek egyre kényelmesebbek, kellemesebben vezethetőek és gyorsabbak lesznek, ami egyben azt is jelenti, hogy veszélyesebbekké válnak. Ezért, a műszaki szempontból korszerű jármű megszerkesztése a fontosabb tényezők egyike, melytől függ a közlekedés fokozott biztonsága. Ennek a kérdésnek külön figyelmet szentelnek, úgy a gépjármű gyártásban, mint azok karbantartásában és helyes használatában. Kifogástalan műszaki állapotuk biztosíték arra, hogy megjelenésük a közlekedésben kisebb veszélyt jelent mint a műszakilag kifogásolható járműveké. A közlekedési balesetek számára és okaira vonatkozó statisztikai adatok azt mutatják, hogy a több lóerős járművek kevesebb számú balesetet szenvednek, és ez a szám még kisebb ha három évnél nem idősebb, tehát relatív új, gépjárművekről van szó. Hazánkat a járművek nagy tarkasága jellemzi (több m int 300 márka és típus), ami eleget mond a jármű állomány gyengeségeiről, a lehetséges műszaki hiányosságokról és a veszélyekről is, melyek ebből a tarkaságból adódnak. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a közlekedésben különböző kategóriájú járművek jelennek meg, melyek különböznek felépítésükben, méreteikben, erejükben, egyenlőtlen sebességeikben, csak úgy mint a manőverezési képességeikben, különösen ha ide soroljuk a városi tömegközlekedés 6

7 járműveit, nyilvánvaló az a következtetés, hogy a közlekedés tanulmányozásában az össz kategóriába tartozó járművet figyelembe kell venni tekintettel jellegzetességeikre, és ezeknek alapján kell dönteni az intézkedésekről az összehangolt részvételükkel kapcsolatban a közlekedésben. Ezeknek a járműveknek a műszaki kifogástalansága a feltétele a közlekedés szabályos áthaladásának, gyorsabb és biztonságosabb lefolyásának. A járművek műszaki állapotáért felelős szervek kötelezettségeiket teljesítve enyhítik az említett hiányosságokat. A közlekedés szempontjából fontos a járművek szavatossági ideje. Ismert az az elvárás, hogy a járműveket tíz vagy több évig használják, amely fokozza az amúgy is rossz helyzetet műszaki állapotukat tekintve. 3. Az út A közlekedés biztonság ezen tényezője közé tartoznak az utak, utcák, hidak, alagutak, felüljárók, aluljárók, földalattik, stb. Manapság hazánkban és külföldön is ennek a fontos tényezőnek külön figyelmet szentelnek, többek között az úthálózat rendszerének minél ésszerűbb szervezése érdekében. Figyelembe véve a gépjárművek számának és azok sebességének állandó növekedését, az időmegtakarítás és megfelelő átjárhatóság biztosításának érdekében, az utak tervezését, azok szélességét és megjelölését ezekhez feltételekhez idomítják, a minél nagyobb biztonság és járműhaladás elérésének céljából. Az útrongálódás és hiányosság kiváltotta balesetek számának százaléka legtöbbször egy harmad körül van. Ennek a tényezőnek a fontosságát az is mutatja, hogy a német autóutakon a közúti balesetek száma 2/3-al kevesebb a többi úthoz viszonyítva. A jelzések szerves részét képezik az utak szerkezetének, feladatuk, hogy tájékoztassák és védelmezzék az út használóit. Jól megjelölt út nagyobb biztonságot jelent azok számára akik betartják a jelzések által adott utasításokat, melyek a használó védelmének és az adott feltételek mellett az út maximális kihasználtságának érdekében kerülnek kihelyezésre. Természetes jelenség, hogy a legtöbb jármű a városokban közlekedik, ezért a közlekedés problémái a városokban a legösszetettebbek, és ez nálunk különösen jelentős a közlekedés fejlesztés mai helyzetében. Ha tekintetbe vesszük, hogy városaink, csak úgy mint sok más országban, nem korszerű városrendezési tervek alapján épültek, hogy az utak, utcák és terek keskenyek és nem egyenletes nagyságúak, gyalogos és fogatos járművek közlekedésére lettek előre látva akkor elengedhetetlen felvetni egy olyan általános közlekedési városrendészeti terv kidolgozásának és elfogadásának kérdését, mely eleget tesz a közlekedés valós igényeinek és feltételeinek városainkban. Sok nagyobb városunkban ezek a tervek előkészítés alatt állnak, egyes városokban pedig már el is fogadták őket. 7

8 Ezekben a tervekben előre van látva az utak felújítása, azok kiszélesítése, közlekedési megoldása az útkereszteződéseknek a rajtuk történő közlekedési igények perspektivikus áttekintésével. Terveznek földalatti gyalogátkelőhelyeket is, a gyalogosok jobb védelme és a közlekedés zavartalan lefolyása érdekében, egyes tervekben pedig mindezt kiegészítik földalatti vasút kiépítésével Gépjárművezetők Az emberi tényező, azaz a járművezető különösen a gépjárművezető, egyike a közlekedésbiztonság alapelemének. Ezért ennek a tényezőnek külön figyelmet kell szentelni, különösen a gépjárművezetésre való jogosultság feltételeinek szempontjából. Ennek a jogosultságnak a feltétele megfelelő járművezetői engedéllyel való rendelkezés, ugyanis a közlekedésben csak olyan személy irányíthat gépjárművet aki rendelkezik járművezetői engedéllyel. Járművezetői engedély nélkül gépjárművet csak járművezetőjelölt irányíthat kizárólag járművezető-oktató felügyeletével a gépjárművezetői képzés alatt. A közlekedésbiztonság növelését szolgáló egyéb rendelkezések mellett nagy szerepet játszanak a gépjárművezetői engedély kiadásának módjaira és feltételeire vonatkozó előírások. A nem eléggé képzett és tapasztalatlan járművezető veszélyt jelent a közlekedésben. Ezt a tényt alátámasztják a közlekedési balesetek okaira vonatkozó statisztikai adatok A járművezető munkafeltételei Tekintettel a járművezető fáradtságának jelentőségére és annak a biztonságos gépjármű irányításra tett hatására, közlekedésbiztonsági előírások szabályozzák az autóbuszvezetők és az olyan teherszállításra szolgáló gépjárművezetők munkaidejét, amelynek legnagyobb megengedett súlya meghaladja a 3500 kilogrammot. Ezeknek a járműveknek a vezetői nem irányíthatják járműveiket megszakítás nélkül 5 óra hosszánál tovább. 5 óra hossza járművezetés után legkevesebb fél órát pihennek és ez idő alatt járművön kívül kell tartózkodniuk. A járművezetés fél óránál rövidebb szüneteltetését nem tekintjük pihenésnek. Az ilyen kategóriájú járműveket nem szabad egy 24 óra alatt 8 óránál hosszabb ideig irányítani. Ha a munka természete vagy egyéb körülmények miatt szükséges a járművet naponta 8 óránál hosszabb ideig irányítani, akkor a vállalat az ilyen típusú szállításra két járművezetőt biztosít. A munkaidő megkezdése előtt a járművezetőnek legkevesebb 10 óra folyamatos pihenést kell biztosítani. A folyamatos pihenést a járművezetőnek járművön kívül kell kihasználnia. Ha a járművezetésben két járművezető 8

9 váltja egymást és ha a járműben fekvőalkalmatosság van, amelyen egyikük fekvő helyzetben pihenhet amig a másik a járművet irányítja, akkor mindegyik járművezetőnek legkevesebb 8 óra folyamatos pihenést kell biztosítani minden utazásban eltöltött 30 óra alatt. Ebben az esetben a folyamatos pihenést járművön belül is ki lehet használni. Az autóbuszoknak és az olyan tehergépjárműveknek a vezetésénél melyeknek a megengedett súlya meghaladja a 20 t, az 500 km-nél hosszabb távoknál két járművezetőt kell biztosítani, azaz az ilyen távoknál a járművezetőt 500 km megtétele után le kell váltani. Az ilyen kategóriájú járművek vezetőire, akik a belvárosi tömegközlekedési útvonalakon dolgoznak, nem vonatkoznak ezek a feltételek, mivel ezeknek a járművezetőknek a munkafeltételei sokkal kedvezőbbek (pihenés a végállomásokon és hasonlók), valamint mivel számukra naponta nyolcórás munkaidő biztosított A jármű, mint a közlekedés tényezője A jármű egyike a közlekedésbiztonság alapvető tényezőinek. Ennek a tényezőnek nem kis szerepe van a közlekedési balesetekben, emellett a gépjárművek számának állandó növekedése is rámutat jelentőségére, és ugyanakkor a kötelezettségre is, hogy ennek a tényezőnek még nagyobb figyelmet szenteljünk Általános biztonsági intézkedések a járműközlekedésben Ezek az intézkedések abból állnak, hogy a járművezetők és más a járművek műszaki állapotáért és közúti közlekedéséért felelős személyek, nem irányíthatnak és másokat sem kényszeríthetnek olyan járművek irányítására, melyek műszakilag nincsenek kifogástalan állapotban vagy amelyek nem felelnek meg az előírt feltételeknek. A járművezető nem irányíthat a közúton olyan járművet, amely nincs ellátva az előírt berendezésekkel és felszerelésekkel, valamint ha ezek a berendezések és felszerelések üzemképtelen állapotban vannak. A motoros és kapcsolható járműveket, melyeket sorozatban vagy egyénileg gyártanak, kivizsgálás alá vetik és közlekedési engedéllyel ateszt-el látják el őket. A járművet nem szabad a teherbírásától jobban megterhelni. A rakományt a járművön úgy kell elhelyezni és felerősíteni, hogy ne zavarja a járművezetőt, ne veszélyeztesse a szállított személyeket vagy a közlekedés más résztvevőit, ne csökkentse jelentősen a jármű stabilitását, és ne takarja el a fényjelző berendezéseket és jelzéseket a járművön. Azt a rakományt, mely meghaladja a jármű hosszát, szélességét vagy 9

10 magasságát meg kell jelölni a közlekedés többi résztvevőinek biztonsága érdekében. Ha a jármű, meghibásodás miatt vagy közlekedési balesetből kifolyólag, üzemképtelen és az úttesten maradt, akkor a járművezetőnek kötelessége azt eltávolítani, az úttestről azonnal, az út más részéről vagy az úthoz közeli területről pedig három napon belül A gépjármű egyes berendezésének műszaki feltételei A gépjárművek és a kapcsolható járművek a közlekedésben bizonyos feltételeknek és elvárásoknak felelnek meg, melyek a rajtuk található egyes berendezésekre vonatkoznak, céljuk pedig kedvező feltételek biztosítása a közlekedés lebonyolításához. Ezek a feltételek és elvárások a jármű összes berendezésére vonatkoznak, de különösen azokra melyek nagyobb jelentőséggel bírnak a közlekedésbiztonság és a környezet szempontjából Irányító berendezések (kormányberendezések) Minden gépjármű rendelkezik megbízható irányító berendezéssel, melynek segítségével a járművezető könnyen, gyorsan és biztonságosan tudja változtatni a jármű haladási irányát. Ahhoz, hogy ez az alapfeltétel megvalósulhasson az irányító berendezés úgy lett megszerkesztve, hogy a kormánykerék a kanyarodást követően önállóan visszatér az eredeti állapotba. A kormánykerék szabad mozgása nem lehet nagyobb +-15 º A jármű megállító berendezések (fékberendezések) Minden jármű, motoros vagy kapcsolható, rendelkezik olyan megállító berendezéssel amelynek segítségével a járművezető biztonságosan, gyorsan és hatékonyan meg tudja állítani járművét, függetlenül a jármű terhelésének mértékétől és az út lejtésétől, valamint amivel mozdulatlan helyzetben tudja tartani járművét lejtős útszakaszon. Mivel a jármű megállító berendezés két feltételnek kell, hogy eleget tegyen, minden járműnek legalább két fékrendszerrel kell rendelkeznie, melyek egymástól függetlenek. A jármű gyors és hatékony megállását az üzemfék (lábfék) biztosítja, mely azonosan hat az egy tengelyen levő kerekekre. Az egyazon tengelyeken levő kerekekre gyakorolt fékerő közötti különbség nem lehet nagyobb 20%-nál, miközben a számítás alapjául a nagyobb erő százalékát vesszük. Az üzemfék aktiválására szolgáló erő nem lehet nagyobb 70 dan az autóbuszok és tehergépjárművek esetében, valamint 50 dan a személygépkocsik és motorkerékpárok esetében. 10

11 A rögzítőfék segítségével biztosítjuk a parkoló járművet befékezett állapotban a 16%-ig lejtő útszakaszon, ha azonban a motoros járműhöz kapcsolható járművet kapcsolunk akkor 8%-ig lejtő útszakaszon. A rögzítőfék irányító karját a járművezető kézzel helyezi üzembe, a kapcsolható járműnél az ilyen féket a járművön kívül tartózkodó személy helyezheti üzembe. A rögzítőfék aktiválására szolgáló erő nem lehet nagyobb 40 dan a személygépkocsik esetében és 60 dan a többi motoros jármű esetében. A járműbe segédféket is beépíthetnek, mely fékezésre szolgál, valamint, arra hogy a jármű megfelelő távolságban meg tudjon állni ha az üzemfék felmondja a szolgálatot. A segédféket kézzel helyezik üzembe. Az aktiválására szolgáló erő nem lehet nagyobb, mint 60 dan az autóbuszok és tehergépkocsik, valamint 40 dan a személygépkocsik esetében. Az egyazon tengelyeken levő kerekekre gyakorolt fékerő közötti különbség nem lehet nagyobb 20%-nál. Azok a motoros járművek, melyeknek a legnagyobb megengedett súlyuk nagyobb mint 5 tonna, melyeket olyan pótkocsik vontatására láttak elő melyeknek legnagyobb megengedett tömege több mint 7 t, valamint a több mint 9 t motoros járművek rendelkeznek állandó és hosszantartó lassítást biztosító berendezéssel motoros fékkel. A könnyű pótkocsiknak nem kell külön fékrendszerrel rendelkezniük, azzal a feltétellel, hogy az össz tömegük legalább kétszer kisebb a vontató jármű tömegénél. A motorkerékpárok szintén két egymástól független, különálló működtetésű fékrendszerrel rendelkeznek, melyek közül az egyiknek legalább a hátsó, a másiknak meg legalább az első kerékre kell hatnia. Ugyanez vonatkozik az 1tonnánál nem nagyobb tömegű háromkerekű motoros járművekre, azzal, hogy ezek a járművek beépített rögzítőfékkel rendelkeznek. Az 1 tonnánál nagyobb tömegű háromkerekű járműveket úgy tekintik mint a négykerekű motoros járműveket A megfelelő látási feltételeket biztosító berendezések A járműből megfelelő látási feltételeket biztosító berendezések alatt a szélvédőt, a jármű ablakait, a szélvédő törlő berendezést, a szélvédő külső oldalát mosó berendezést és a vezetői tükröket értjük. A szélvédő és a jármű összes ablaka olyan felépítésű, hogy törés esetén a járművezetők, az utasok és a járókelők testi sérülésének veszélye a legkisebb mértékre van csökkentve. Olyan anyagokból készülnek, melyek ellenállóak a légköri és a hő viszonyoknak. Ezek mellett, a szélvédőnek olyan anyagból kell készülnie, amely eléggé átlátszó, hogy ne torzítsa lényegesen a rajta keresztül nézett tárgyakat, valamint lefröcskölés esetén megtartsa átlátszóságát oly 11

12 mértékben, mely lehetővé teszi a járművezetőnek, hogy folytassa a biztonságos vezetést a jármű megállításáig. A szélvédővel rendelkező járműnek szélvédő törlővel és mosóval is rendelkeznie kell. A szélvédő törlőknek megbízhatónak kell lenniük és lehetővé kell tenniük minél nagyobb felület törlését, valamint a szükséges látási feltételeket minden időjárási viszony között. A motoros járművek egy vagy több vezetői tükörrel rendelkeznek, a jármű fajtájától és az előírt ülőhelyek számától függően. A több mint 50 ccm hengerűrtartalmú motorkerékpárok és a legfeljebb négy üléses személygépkocsik legalább egy vezetői tükörrel rendelkeznek. Az öt vagy több üléssel rendelkező személygépkocsiknak legalább két vezetői tükörrel kell rendelkezniük, amelyek közül egyik az autó belsejében van, a másik pedig a jármű bal első részén. Az autóbuszoknak és trolibuszoknak két vezetői tükörjük van kívülről a jármű mindkét első oldalán, egy vezetői tükör pedig a járművön belül. A teherszállító motoros járművek két külső tükörrel rendelkeznek, a jármű elülső bal és jobb oldalán. A járművezetői tükör úgy van elhelyezve, hogy a járművezető számára lehetővé tegye az út, valamint a jármű mögött zajló közlekedés figyelemmel kisérését, akkor is ha a járműben a legtöbb megengedett személy utazik, illetve ha a jármű meg van terhelve rakománnyal. A járművezetői tükör csuklóval kötött a felrögzítéshez, annak érdekében, hogy a járművezető szükség szerint állíthasson rajta. A vezetői tükör felületének olyan optikai jellemzői vannak, melyek nem okoznak jelentősebb kép és szín torzítást a tárgyak esetében, és melyekre nem hatnak károsan a légköri viszonyok Hangjelzést adó készülékek A gépjármű legalább egy hangjelzést adó készülékkel rendelkezik, mely egyenlő erejű és színű hangot bocsájt ki. Kivételt képeznek a kísérettel közlekedő járművek és az elsőbbséggel közlekedő járművek, melyek rendelkezhetnek különböző magasságú hangokat kibocsájtó hangjelző készülékkel Tolatásra szolgáló berendezés Minden gépjármű, kivéve a motorkerékpárokat, az előre haladást szolgáló berendezés mellett rendelkezik tolatásra szolgáló berendezéssel is. Egyedül azoknak a háromkerekű gépjárműveknek nem kell tolatásra szolgáló berendezéssel rendelkezniük, melyeknek kerekeik szimmetrikusan helyezkednek el a hossztengelyükhöz viszonyítva és amelyeknek a legnagyobb megengedett súlyuk nem haladja meg a 600 kg-t. 12

13 A kipufogó gázok elvezetését szolgáló berendezés Minden motoros jármű rendelkezik kipufogó gázok elvezetését szolgáló berendezéssel. A kipufogó cső nem szabad, hogy lefelé mutasson illetve jobb oldalra 30º-nál nagyobb szögben. A kipufogó gázok elvezetését szolgáló berendezésnek nem szabad túlzott zajt okozni. Ez okból kifolyólag, a kipufogócsövön hangtompító berendezés van. A külső zaj legnagyobb határértékeit a jármű fajtájától függően írják elő. A motoros kerékpárok legtöbb 78 db(a) (decibel) külső zajt okoznak, a motorkerékpárok 82 db(a)-tól 86 db(a)-ig, a háromkerekű motoros járművek 85 db(a)-ig, a személygépkocsik 48 db(a)-ig, a többi motoros jármű pedig 92 db(a)-ig. A több mint egy éve használatban levő gépjárműveknél megengedett a külső zaj tolerancia 3 db(a)-ig terjed, azaz ennyivel léphetik túl a jármű fajtájukra előírt legnagyobb határértéket. A lakott területeken használt munka és speciális járműveknek, valamint a városi autóbuszoknak melyeket 1980 január 1.-je után gyártottak és állítottak forgalomba a kipufogócső kivezetésük a járművek legmagasabb pontján helyezkedik el Útmegvilágító és fényjelző berendezések Útmegvilágító és fényjelző berendezések alatt értjük: az útmegvilágító berendezéseket a helyzetjelző berendezéseket a fényjelzést adó berendezéseket Útmegvilágító berendezések A négykerekű járműveknek, illetve azoknak a háromkerekű járműveknek, amelyek szélesebbek 1,3 méternél két vagy négy fő fényszórójuk van az út megvilágítására. A motorkerékpároknak, illetve azoknak a háromkerekű járműveknek melyek nem szélesebbek 1,3 méternél, csak úgy mint a motoros rokkant kocsiknak egy vagy két fő fényszórójuk van. A fő fényszórók olyan kivitelezésűek, hogy két fénycsóva hosszúságot tesznek lehetővé, melyek fehér vagy szelektív sárga színűek. Ezeket hosszú és tompított fénynek nevezzük. A tompított fény csóvája nem lehet hosszabb 40 méternél, míg a hosszúfény fénycsóvái nem lehetnek 100 méternél rövidebbek. Olyan motoros meghajtású járművek, amelyek sík úton nem valósítanak meg 30 kilométernél nagyobb óránkénti sebességet, csak tompított fényű fényszóróval rendelkeznek. 13

14 A járműre egy vagy két tolatási utat világító lámpát szerelnek, mely fehér fénnyel világít. Ennek a lámpának a kapcsolója automatikusan bekapcsolódik ha a váltókart tolatásra állítjuk be, míg a motor működik. A gépjárművek két vagy egy beépített ködlámpával rendelkeznek, attól függően, hogy milyen típusú és szélességű a gépjármű. A ködlámpák fehér vagy sárga színűek. A ködlámpa külön kapcsolószerkezettel rendelkezik, és csak abban az esetben lehet bekapcsolni, ha a helyzetjelző lámpák is be vannak kapcsolva Járműjelző berendezések A jármű és a kapcsolható jármű járműjelző berendezéséhez tartozik az elülső és hátulsó helyzetjelző lámpa, a hátsó ködlámpa, a parkolólámpa, a jármű széleit jelző lámpa, a hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa és a macskaszemek. Sárga rotációs lámpával rendelkeznek az útkarbantartó és vezeték-karbantartó járművek és az országúti segélyszolgálati járművek. A négykerekű járművek, továbbá az 1,3 méternél szélesebb háromkerekű járművek két-két helyzetjelző lámpával rendelkeznek elől és hátul. Az 50 ccm nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpároknak és az 1,3 méternél nem szélesebb háromkerekű járműveknek egy-egy ilyen lámpájuk van. A kapcsolható járműveknek hátulsó helyzetjelző lámpájuk van. Elülső helyzetjelző lámpájuk van azoknak a pótkocsiknak melyek 1,6 méternél szélesebbek, abban az esetben, ha több mint 0,40 méterrel meghaladják a vontató jármű szélességét. Az elülső helyzetjelző lámpa fényének színe fehér, míg a hátulsó helyzetjelző lámpa fénye piros színű. A hátsó ködlámpa nem kötelező, de beépíthető minden járműbe. A hátsó ködlámpa fényének színe piros. Ez a lámpa úgy van összekötve, hogy csak akkor lehet bekapcsolni, ha a helyzetjelző lámpák, és legalább egy útmegvilágító lámpa be van kapcsolva. A gépjárművekre és a kapcsolható járművekre parkolólámpát is felszerelnek, a leállított vagy veszteglő jármű megvilágításának céljából. A jármű széleit jelző lámpával az autóbuszok, trolibuszok, hűtőkocsik, tartálykocsik és más gépjárművek rendelkeznek, valamint azok a kapcsolható járművek melyeknek magassága meghaladja a 2,8 m. Két-két lámpát építenek be a jármű elülső és hátulsó részén a legmagasabb pontokra. A gépjárműveknek és a kapcsolható járműveknek hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpájuk is van. A hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpának fehér színű fénye van és a táblán egyenlő arányban kell megoszlania. A fényforrás rejtett, és a fény rendszámtábláról való visszaverődése nem lehet erős intenzitású. A hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpának olyan erősségűnek kell lennie, hogy éjszaka jó látási viszonyok közepette, legalább 20 méterről le lehessen olvasni a táblán levő jelzéseket. 14

15 Két, illetve egy (m otorkerékpárok és háromkerekű járművek 1,3 m szélességig) piros színű macskaszem van minden gépjármű és kapcsolható jármű hátsó részén. A kapcsolható járművek esetében egyenlő oldalú háromszög alakú, melynek egyik oldala legalább 0,15 m-t tesz ki, míg a gépjárművek esetében nem lehet háromszög alakú. A macskaszem hatékony világító felülettel rendelkezik, mely legalább 20 cm 2 tesz ki. A kapcsolható járművek elülső részén is vannak macskaszemek. Ebben az esetben fehér színűek és nem lehetnek háromszög alakúak Fényjelző berendezések A fényjelző berendezések közé tartozik a stop-lámpa (féklámpa) és az irányjelző lámpa. A négykerekű járműveknek és azoknak a háromkerekű járműveknek amelyek szélesebbek 1,3 méternél két féklámpájuk van, melyek a jármű hátsó oldalán helyezkednek el. Az 50 ccm-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpároknak és a háromkerekű járműveknek, amelyek nem szélesebbek 1,3 méternél egy féklámpájuk van. A féklámpa színe piros. Azoknak a gépjárműveknek, amelyek sík úton nem fejlesztenek 20 kilométernél nagyobb óránkénti sebességet nem kell féklámpával rendelkezniük. Két első és két hátsó irányjelző lámpával rendelkezik minden gépjármű, kivéve a motorkerékpárt. A kapcsolható járműveknek két irányjelző lámpájuk van a jármű hátsó oldalán. A motorkerékpároknak két első és két hátsó irányjelzőjük van, vagy pedig csak két irányjelzőjük amely a kormányon helyezkedik el. Az irányjelző lámpák sárga fényűek. Az irányjelzőknek percenként 90-et kell villantaniuk, azzal, hogy a megengedett eltérés az előírt érték alatt és felett 30 villantás percenként. A felsoroltak mellett egyéb berendezéssel is rendelkezniük kell a gépjárműveknek, mint például: vontató-berendezés a vontató és a vontatott jármű csatolásához, ellenőrző és jelző berendezések és egyéb berendezések melyek fontosak az egyes járművek számára A közlekedésben használatos járművek méretei Annak érdekében, hogy a közlekedés a közutakon zavartalanul és biztonságosan folyjon, a közutat használó járműveknek méretükben és tömegükben meg kell felelniük azoknak a feltételeknek melyekre a közút, annak elemei és objektumai előre lettek látva. 15

16 Az össz típusú és kategóriájú motoros jármű legnagyobb megengedett súlya, pótkocsival vagy anélkül, legtöbb 40 tonnára van korlátozva. A legnagyobb tengelynyomás 10 tonna az egyszeri és 16 tonna a kétszeres tengelyen. Kétszeres tengelynek tekintik, a két tengelyt melyek között a távolság kisebb 2 méternél. A jármű legnagyobb megengedett szélessége 2,5 m, a legnagyobb magassága pedig 4 méter. A megengedett hosszúság a jármű fajtájától függ. A személygépkocsi hosszúsága 6 méterre van korlátozva. Az autóbusz, tehergépjármű, speciális és munka járművek legnagyobb hosszúsága 12 méter. 17 méterre van korlátozva a csukló-szerkezetes összetételű autóbusz, speciális személy- és tehergépjármű hossza, valamint 18 méterre a városi közlekedésben használt csukló-szerkezetes összetételű autóbuszok és trolibuszok hossza. A kapcsolható járművek legnagyobb megengedett hosszúsága: vontató félpótkocsival 16,5 m vontató jármű egy vagy két kapcsolható járművel, kivéve a városi személyszállító járműveket, 18 m városi közlekedésben használt autóbusz pótkocsival 20 m személygépkocsi pótkocsival 15 m A fogatos járművek legnagyobb megengedett hossza, fogattal együtt 10 métert tehet ki. Azoknak a járműveknek a közlekedéséhez, melyek meghaladják a legnagyobb megengedett méretet vagy tömeget, különleges szállítási engedély szükséges. A különleges szállítási engedélyeket az útkarbantartó vállalatok adják ki a meghatalmazott belügyi szervek beleeggyezésével.ha a különleges szállítás két vagy több útkarbantartó vállalat területén történik, akkor az engedélyt a Köztársasági Gazdasági Titkárság adja ki, a beleegyezést pedig a Köztársasági Belügyminisztérium. A különleges szállítás lebonyolításához, az engedély mellett, szükséges külön kíséretet biztosítani, a közlekedés biztonságos lefolyásának érdekében, vagyis, hogy ily módon értesítsék a közlekedés többi résztvevőjét az ezektől a járművektől való veszélyre a közlekedésben Az út, mint a közlekedés tényezője A közlekedési balesetek össz számának nagy százalékát az út teszi ki körülbelül egyharmadát. A mi körülményeink között, ahol a gépjárművek számának növekedését nem követi megfelelő korszerű utak építése, ez a százalék még nagyobb. Az utóbbi években az utak építésének egyre több figyelmet szentelnek, mert belátták, hogy az út, habár drága, de sokszorosan megtérülő befektetés. 16

17 Ezt a tényt, valamint a közlekedési résztvevők magasabb színtű közlekedési és műszaki kultúráját tekintetbe véve, várható, hogy belátható időn belül beállhatunk a magas színtű közlekedésbiztonsággal rendelkező országok sorába, amit ma még nem mondhatunk el magunkról A közutak felosztása Hazánkban a közutakat két szempont alapján osztjuk fel, az úthálózaton belüli fontosságuk és a rajtuk lebonyolított forgalom fajtája szerint. Az úthálózaton belüli fontosságuk szerint az utak lehetnek, főutak, regionális és helyi utak. A főutak azok a nemzetközi utak és közutak, amelyek a köztársaságok vagy autonóm tartományok fővárosait, vagy gazdaságilag fontosabb vidékeit kötik össze. A regionális út az a közút, amely egy köztársaság vagy autonóm tartomány gazdasági vidékeit köti össze, vagy a köztársaság vagy autonóm tartomány szempontjából különös fontosságú. A helyi út az a közút, amely a község területén levő falvakat és településeket köti össze, vagy amely a község területén a közlekedés szempontjából fontos. A rajtuk lebonyolított forgalom fajtája szerint az utakat vegyes közlekedésre szánt utakra és gépjárműforgalom céljára fenntartott utakra oszthatjuk. A vegyes közlekedésre szánt utakon, a közlekedés minden résztvevőjének joga van közlekedni, kezdve a gyalogosoktól és kerékpárosoktól egészen a gépjárművekig. Ezek általában olyan utak melyeknek kisebb gazdasági és társadalmi fontosságuk van (helyi és, esetleg regionális utak). A gépjárműforgalom céljára fenntartott utakon csak a közlekedés meghatározott résztvevői közlekedhetnek, amiről a későbbiekben lesz szó A közutak alkotóelemei A közutakat az út alsó és felső rétege képezi (úttest), valamint az út két oldalán elhelyezkedő földsáv, ami mindkét oldalról két métert tesz ki a főutak és regionális utak esetében és egy métert a helyi utak esetében, az utak szélességének legszélső pontjaitól mérve, továbbá az út felett levő légtér 7 méter magasságig és az út felszerelése. Az utak felszereléséhez tartoznak az út vizuális szegélyezésére szolgáló, fényvisszaverő anyagból készült irányjelzők, kerítések, kilométer jelző oszlopok, közlekedésjelző táblák, stb Feltételek, melyeknek, a közútnak eleget kell tennie 17

18 A közlekedés biztonságos és fennakadás nélküli lebonyolítása érdekében a közutaknak bizonyos minimális, törvényben előirt feltételeknek kell eleget tenniük. A közútnak legalább két forgalmi sávval kell rendelkeznie a járműforgalom egyirányú vagy kétirányú közlekedésére. Kivételesen, az egyirányú közlekedésre előrelátott helyi út vagy annak egy része egy forgalmi sávval rendelkezhet, azzal a feltétellel, hogy legfeljebb 500 m távolságokban megfelelő, előzésre alkalmas kiszélesítésekkel rendelkezik. A forgalmi sáv szélessége az út jelentőségétől függ. A főút előírt szélessége 3,5 m, és csak kivételes esetekben lehet 3 m, a terület felépítésétől, valamint a közlekedés szerkezetétől és sűrűségétől függően. A regionális utak sávjainak előírt szélessége 3-tól 3,5 m, a helyi utaké pedig 2,5-től 3 m. A helyi, egyirányú, egy forgalmi sávval rendelkező út szélessége 3 méter. A közutakat legkevesebb 10 tonna tengelyterhelésre építették. A csak helyi jellegű utakat kisebb terhelésre építették, legkevesebb 6 tonnára. Az úttest feletti szabad terület (pl. az alagutakban) az úttest legmagasabb pontjától számítva legkevesebb 4,5 m magas. A hidakon, alagutakban és más közúti objektumokban az úttest szélessége nem lehet kisebb mint a közút szélessége. Az utasok ki- és beszállására szolgáló autóbuszmegállókat az úttesten kívül kell elhelyezni a lakott területeken kívüli közutak esetében, még a főutak esetében lakott területeken belül is. A sűrű közlekedésű, lakott területeken kívül elhelyezkedő közutakon, a más utakkal való kereszteződést pályaszinten kívül vitelezik ki. Ugyanígy, pályaszinten kívül oldják meg a közút vasúti sínekkel való kereszteződését, a gépjárművek rendkívül sűrű közlekedése vagy a gyakori vasúti közlekedés esetében, illetve ha azt a terepi és műszaki feltételek, vagy a közlekedésbiztonsági okok megkövetelik. A lakott területeken kívül elhelyezkedő közutak külön, a járművek veszteglésére szolgáló, úttesten kívüli területekkel rendelkeznek megfelelő távolságokban, a nagyobb hosszanti emelkedővel rendelkező részeken pedig sűrű közlekedés esetében külön forgalmi sávot létesítenek a lassú járművek haladására. A főút, mint társadalmi és gazdasági szempontból nagy fontossággal bíró út, számára az a feltétel is elő van írva, hogy műszaki elemei (a kanyar íve, emelkedő, stb.) lehetővé tegyék a nagyobb haladási sebességgel való biztonságos közlekedést, de legalább a 60 km/h sebességet, kivételesen pedig a 40 km/h sebességet hegyi bukkanókon és más kedvezőtlen hegyvidéki terepeken. Amennyiben, a közutakon a közlekedés veszélyeztetett vagy szünetel hófúvások, kőomlások, jeges eső, síkos útviszonyok és egyéb okok miatt, vagy ha az úttest oly mértékben rongálódott, hogy az nagyobb mértékben veszélyezteti a közlekedésbiztonságot, akkor az útkarbantartó és felújító 18

19 vállalatoknak kötelességük sürgős intézkedéseket tenni a zavaró körülmények elhárítása és a közlekedésbiztonság helyreállítása érdekében. A nyilvánosságot tájékoztatni kell a közlekedés korlátozásáról vagy tiltásáról a közutakon, a közutakon való közlekedésre vonatkozó különleges feltételekről és intézkedésekről, valamint átjárhatóságukról a téli időszakokban, és természeti csapások vagy előre nem látott események előfordulásáról, melyek miatt szünetel vagy lényegesen megnehezül a közlekedés Közlekedési jelek A közutakat előírt közlekedési jelzőtáblákkal jelölik meg, melyek: a közlekedés résztvevőit figyelmeztetik az egyes utakon vagy útszakaszon levő veszélyre, tudtára adják a közlekedés résztvevőinek, hogy tilalmi szakaszhoz, forgalomkorlátozáshoz közelednek, vagy olyan jelzések vannak felállítva, amelyeket kötelezően be kell tartaniuk tájékoztató jellegűek, közlik a szükséges tudnivalókat, amelyek fontosak a biztonságos és zavartalan közlekedés szempontjából. Közlekedési jelekkel jelzik az ideiglenes jellegű veszélyeket is, különösen azokat melyek az út váratlan károsodásából vagy használhatalanságából adódnak, valamint a közlekedésben előforduló ideiglenes korlátozásokat és tilalmakat. Ezeket a jelzéseket azonnal el kell távolítani amint megszűnnek az okok amiért kihelyezték őket. A közlekedési jelek lehetnek: veszélyt jelző jelzések rendeletet közlő jelzések tájékoztató jelzések valamint: világító közlekedési jelzések útburkolati jelzések az úton levő világító és másfajta jelzések. A közlekedési jelzőtáblákat úgy helyezik el, hogy azok a közlekedés résztvevői számára nappal is és éjjel is könnyen észrevehetőek legyenek, valamint, hogy idejében cselekedhessenek jelentésükkel összhangban. Szabály szerint, a közlekedési jelzőtáblákat a járművek haladási irányával megegyező irányban, az úttest mellett jobbról helyezik el. Azonban ha azt a terep jellege vagy a látási viszonyok egyéb meghatározói megkövetelik, akkor a jelzőtáblákat baloldalra vagy az úttest fölé is kihelyezhetik függő útirányjelzők. Ugyanazt a közlekedési jelzőtáblát ismételten kihelyezhetik a 19

20 közlekedés résztvevőinek teljes körű tájékoztatása végett, például a sebességkorlátozás szükségességéről, ha nagyobb veszély van az úton, vagy ha a terep jellege nem teszi lehetővé a jelzőtáblák előírásnak megfelelő távolságban történő kihelyezését, stb. Azonban, a túlzottan nagy számú közlekedési jelzőtáblák kihelyezése ellentétes hatást válthat ki. Ugyanis, ha a táblák miatt a járművezetőnek gyakran kell elfordítania tekintetét a haladási irányról, akkor figyelme csökken és ez veszélyes lehet, különösen nagyobb haladási sebességnél. Másrészről, esztétikai szempontból sem vonzó látvány a közlekedési jelzőtáblák gyakori elhelyezése, különös tekintettel más tájékoztató jelzésekre reklámok és egyéb Veszélyt jelző táblák A veszélyt jelző táblák figyelmeztetik a közlekedés résztvevőit az egyes útszakaszok veszélyére, valamint tájékoztatják őket a veszély természetéről. A veszélyt jelző táblák egyenlő oldalú háromszög alakúak, alapszínük sárga (citromsárga), a szélük pedig élénkpiros. A rajtuk található jelzések feketék. Az egyenlő oldalú háromszög oldalainak mérete azaz hosszúsága függ az út jelentőségétől. A főutakon 120 cm-t, a regionális utakon 90 cm-t, a helyi utakon pedig 60 cm-t tesz ki. Szabály szerint a veszélyt jelző táblákat méter távolságra helyezik el a veszélyes útszakasz előtt. Ha azt a terep vagy más feltételek megkövetelik, akkor elhelyezhetőek kisebb vagy nagyobb távolságra, illetve többször megismételhetőek Kimondottan utasítást adó jelek A kimondottan utasítást adó jelek arra szolgálnak, hogy tilalmat, illetve korlátozást és kötelezettséget közöljenek a közlekedés résztvevőivel, akiknek e jelzéseket szigorúan be kell tartaniuk. Feloszthatjuk őket tilalmat, illetve korlátozást jelző jelekre, valamint kötelező erejű jelekre. A tilalmat, illetve korlátozást jelző jelek alapszíne világossárga (krémszínű), szélük élénkpiros, a jelzéseik pedig feketék. A kötelező erejű jelek kék színűek fehér jelzésekkel. A kimondottan utasítást adó jelek kör alakúak (kivéve a stop - kötelező megállás és a háromszög útkereszteződés a főútvonallal). A kör átmérője a főútvonalakon 90 cm-t, a regionális utakon 60 cm-t, a helyi utakon pedig 40 cm-t tesz ki. Szabály szerint, a kimondottan utasítást adó jeleket közvetlenül az a hely előtt állítják fel ahonnan jelentőségük hatályba lép. Szükség szerint elhelyezhetőek bizonyos távolságra az érvényesség helyétől, de ebben az esetben kiegészítő póttáblákkal kell ellátni őket, melyek jelzik, hogy milyen távolságra van az a hely, ahol megkezdődik a jel érvénybe lépése. 20

21 Ezek a jelzések kihelyezésük helyétől az első útkereszteződésig vannak érvényben, vagy pedig az egyes jelek érvényességének megszűnéséről tájékoztató tábláig. Ha a kimondottan utasító jelzőtáblát ugyanazon az oszlopon helyezik el amelyre a lakott területet jelző tábla került, akkor ez az utasítás érvényben van a település egész területén Tájékoztatást adó jelzőtáblák A tájékoztatást adó jelzőtáblák a közlekedés résztvevőinek megfelelő tájékoztatást nyújtanak az útról melyen haladnak, a helységek nevéről melyen áthaladnak és az azoktól való távolságról, az utasítást adó jelek érvényének megszűnéséről és minden más olyan körülményről mely hasznára lehet a vezetőnek. A tájékoztatást adó jelek különböző alakúak, színűek és jelzésűek. Leggyakrabban négyzet, téglalap és kör alakúak. Alapszínűk világossárga fekete jelzésekkel és feliratokkal, vagy pedig sötétkék fehér vagy fekete jelzésekkel vagy feliratokkal. A tájékoztatást adó jelzőtáblák méretei a főutakon 90x90 cm (illetve 90x120 cm), a regionális utakon 60x60 (60x90), a helyi utakon pedig 40x40 (40x60) cm. Tekintettel a különböző információkra melyeket a közlekedés résztvevőinek nyújtanak, a tájékoztatást adó jelzőtáblákat az adott helyektől különböző távolságokra vagy pedig közvetlenül előttük helyezik el. Az autóúton, a gépjárműforgalom céljára fenntartott úton, valamint a főúton a veszélyt jelző és a kimondottan utasítást adó táblákat fényvisszaverő anyagokkal kell bevonni vagy saját fényforrással kell megvilágítani annak érdekében, hogy éjjel jól láthatóak legyenek Kiegészítő táblák A veszélyt jelző, kimondott utasítást adó és tájékoztatást adó közlekedési jelek mellett kiegészítő táblákat is elhelyeznek. A kiegészítő táblákat a jelzőtábla alatt helyezik el, és arra szolgálnak, hogy közelebbi magyarázatot adjanak a jelzőtábla jelentéséről. Ha a közlekedési jel mellett kiegészítő táblát helyeznek el, akkor az a jelzőtábla azzal a jelentéssel bír mely a kiegészítő táblán van meghatározva. Maga a jel arra szolgál, hogy felkeltse a közlekedés résztvevőjének a figyelmét (hogy fokozzák óvatosságukat, csökkentsék a sebességet, stb.) a valódi jelentés pedig a kiegészítő táblán látható. Például, ha a tilos a parkolás jelzőtábla alá kiegészítő táblát helyeznek el 6-19 h jelzéssel, akkor a parkolási tilalom csak a meghatározott időre vonatkozik. A kiegészítő tábla nagysága, illetve szélessége nem haladhatja meg annak a jelzőtáblának a nagyságát amely alatt elhelyezték. 21

22 A közlekedési jelzőtáblák elhelyezésének oldaltávolsága és magassága Annak érdekében, hogy megfeleljenek rendeltetésüknek, a közlekedési jelzőtáblákat az úttesttől olyan magasságban és oldaltávolságra helyezik el, amely lehetővé teszi, hogy észrevehetőek legyenek, és a járművezetőnek ne kelljen lényegesebben elfordítania tekintetét a haladási irányról. A közlekedési jelzőtábla oszlopát legtöbb 2 m-re helyezik el az úttest szélétől, kivéve azokat az eseteket, amikor az úttest mellett levő zavaró körülmények miatt nem helyezhetőek el ilyen távolságban. A jelzőtábla nagyobb oldaltávolsága arra kényszeríti a járművezetőt, hogy tekintetét jobban oldalra fordítsa a jel jelentésének leolvasása érdekében. Úgy tartják, hogy a járművezető veszély nélkül legtöbb 10º-ig fordíthatja el tekintetét az úttestről. Az úttest szélétől a közlekedési tábla legközelebbi széléig számított legkisebb távolság 0,3 m tesz ki. A közlekedési jelzőtábla 3-5 el van fordítva az út haladási irányával ellentétes oldalra. Ily módon biztosítják, hogy ne következzen be fényvisszaverődés a hosszúfény miatt és a járművezető elvakítása az éjjeli vezetés alatt. Nyílt utakon a közlekedési jelzőtáblákat 1,2-től 1,4 m magasságig helyezik el, miközben ezt a távolságot a talajtól a jelzőtábla illetve kiegészítő tábla legalacsonyabb pontjáig számítják ki. Ez a magasság felel meg a járművezető szeme magasságának és azt tartják a legmegfelelőbbnek is. Lakott területeken a jelzőtáblákat 0,3-tól 2,2 m magasságig helyezik el, ami függ a jelzőtábla kihelyezési helyének közelében található esetleges zavaró körülményektől. A függő jelzőtáblákat vagy a úttest szintje felett elhelyezett jelzőtáblákat, legkevesebb 4,5 m magasságban helyezik el, ami megfelel az úton levő objektumok szabad magasságának. A közlekedési jelzőtáblákat általában külön oszlopokra helyezik, melyek lehetnek négyzet vagy kör alakú harántmetszetűek. Az oszlop vastagsága 5 10 cm. Váltakozó fehér és kék színű sávokkal vannak befestve kör metszetű csövek, valamint a négyzet metszetű oszlopok haladási irányból megfigyelhető legalább két oldala. Minden egyes sáv magassága 25 cm tesz ki. Egy oszlopon vagy csövön legfeljebb két közlekedési jelet helyeznek el Forgalmi fényjelek A forgalmi fényjelek lehetnek: 1. az útkereszteződés forgalmát szabályozó fényjelző készülékek 2. az úttesttel egy szinten levő vasúti útkereszteződést jelző fényjelzések 22