FÖLDTUDOMÁNYI ÉRTÉKEK TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KATASZTERI NYILVÁNTARTÁSA. Kiss Gábor 1. Bevezetés

Átírás

1 FÖLDTUDOMÁNYI ÉRTÉKEK TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ KATASZTERI NYILVÁNTARTÁSA Kiss Gábor 1 Bevezetés A védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról jogszabály rendelkezik (13/1997. (V.28.) KTM rendelet). Az országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a Védett Természeti Területek Törzskönyvében, míg a terület nélkül védett természeti értékeket a Védett Természeti Értékek Törzskönyvében tartják nyilván. Ez utóbbiban a védett és fokozottan védett élő szervezeteket, az élő szervezetek védetté és fokozottan védetté nyilvánított életközösségeit vezetik, s a jogszabály szerint ebben kapnak majd helyet a védelemre és fokozott védelemre tervezett ásványok, ásványtársulások és ősmaradványok. Külön jogszabály rendelkezik az 1961 óta ex lege védelem alatt álló barlangok nyilvántartásáról (13/1998. (V. 6.) KTM rendelet): a védett és fokozottan védett barlangokra vonatkozó információkat az Országos Barlangnyilvántartásban rögzítik. A földtudományi értékek közül tehát csak az ásványokról, az ásványtársulásokról és az ősmaradványokról, valamint a barlangokról vezetnek kötelező jelleggel nyilvántartást, míg az egyéb értékes földtani, felszínalaktani, víztani és talajtani képződmények nem kerülnek számbavételre. Az 1980-es évek második felében az akkori Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium kezdeményezésére már történt egy kísérlet a védett és védelemre érdemes területek értékes élettelen természeti képződményeinek számbavételére. Ez a felmérés azonban elsősorban az ismert képződményekre terjedt ki, s a kataszter összeállítását nem előzte meg szisztematikus feltáró munka. A évi LIII. törvényben (a továbbiakban Törvény) előírtaknak megfelelően összeállított Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (a továbbiakban Alapterv) hatására a közeljövőben remélhetőleg nagyobb figyelem fordul a földtudományi értékekre. Ezt célozza meg az Alapterv egyik földtudományi értékekre vonatkozó feladat-meghatározása, mely szerint: Gondoskodni kell a földtani és felszínalaktani értékek országos kataszterének elkészítéséről. Az eredményes értékleltározás és értéknyilvántartás egyik alapfeltétele egy egységes szempontrendszert alkalmazó kataszteri lap összeállítása, amely lehetővé teszi az egyes objektumok természetvédelmi jelentőségére és megőrzésére vonatkozó legfontosabb információk nyilvántartását. Az adatokat a jogszabályi előírásoknak (13/1997. (V.28.) KTM rendelet) megfelelően kézi és számítógépes nyilvántartási rendszerben is vezetni kell. Kutatásaink célja az országos felmérés módszertani elveinek kidolgozása. Jelen tanulmányunkban eddigi vizsgálataink tapasztalatainak felhasználásával a földtudományi értékek kézi nyilvántartását lehetővé tevő kataszteri lap összeállításának tartalmi és formai szempontjaira teszünk javaslatot. A kataszteri lap tervezet összeállításához a következő előzményeket használtuk fel: - az akkori Környezetvédelmi Intézet Barlangtani Szakosztálya által 1981-ben összeállított, majd többször módosított barlang nyilvántartólapokat, 1 Dr. Kiss Gábor, egyetemi adjunktus, Szent István Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Budapest), kiss_g@omega.kee.hu

2 - az akkori Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Barlangtani Intézete által a 80-es évek második felében a védett és védelemre érdemes területek földtani, felszínalaktani, vízrajzi, talajföldrajzi értékeinek feldolgozásához összeállított kataszteri lapot, - a kunhalom-felmérési program felmérőlapját, - az egyedi tájérték adatlapot (MSZ 20381:1999), valamint - a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról szóló 13/1997. (V.28.) KTM rendeletet. A kataszteri lap tartalma A földtudományi értékek számbavétele előtt elsőként felmerülő módszertani jellegű kérdés: Milyen értéktípus(ok)ra készüljön a kataszteri lap? Szakmai szempontból a legeredményesebb megoldás az lenne, ha minden értéktípusra (földtani, felszínalaktani, víztani és talajtani értékek) külön kataszteri lap készülne. A másik szempont, ami jelentősen befolyásolja a kataszteri lap tartalmát az, hogy a gyakorlatban milyen felmérés(ek) kivitelezésére van lehetőség. Figyelembe véve a földtudományi értékek elhanyagoltságát és az intézményes természetvédelem szükségest meg sem közelítő pénzügyi lehetőségeit, valószínűnek tűnik, hogy az ex lege védelem alatt álló földtudományi értékek (barlangok, források, víznyelők) felmérése mellett reálisan csak egy olyan program megvalósítására van lehetőség, amelynek során a földtudományi értékek együttesen kerülnének számbavételre. Ez a felmérés a Földtudományi Értékek Kataszteri Lapja segítségével történhetne. Külön kataszteri lapok készülhetnek az ex lege védett értékek nyilvántartására, amelyek szűkebb tartalmuknál fogva az előzőnél sokkal specifikusabbak lehetnek. Ezek közül a barlang nyilvántatólap már évtizedek óta használatban van, és elkészült a Források Kataszteri Lapja tervezete is (ld. Havassy A. Kiss G.: Források természetvédelmi értékfeltárása és nyilvántartása). A földtudományi értékek kataszteri lapjának felépítése A földtudományi értékek kataszteri lapja négy részből áll. Az útmutató a kataszteri lap kitöltéséhez szükséges legfontosabb információkat tartalmazza. A kitöltést segíti elő a segédlet is, amelyben az egyes pontokhoz tartozó kategóriák, valamint a számítógépes nyilvántartást lehetővé tevő kódszámok vannak feltüntetve. Az adatlap tartalmazza az egyes objektumok kataszteri adatait, a természetvédelmi jelentőségre, az oktatási-nevelési hasznosításra, a veszélyeztetettségre, a megőrzés módjaira, az állapotra, a jogi védelemre, valamint a tulajdonviszonyokra vonatkozó információkat. Minden adatlap kötelező jellegű melléklete az objektum tudományos leírása és fényképfelvétele. Ezek mellett mellékletként bármilyen dokumentáció csatolható, ami az adatlapon és a tudományos leírásban nem tüntethető fel. Jelen tanulmányunkban az adatlapot és a kötelező jellegű mellékleteket mutatjuk be egy konkrét előfordulás példáján. A kataszteri lap jobb szélén lévő négyzetekbe az egyes pontokhoz tartozó információkat kódszámokkal is szükséges feltüntetni, ami lehetővé teszi az adatok számítógépes adatbázisban történő rögzítését. Adatlap (1. melléklet)

3 Azonosító adatok. A nyilvántartás egyik legfontosabb része a pontos helymeghatározás, melynek lehetővé kell tennie a biztos terepi azonosítást is. Az objektum helyzetének meghatározása közigazgatási szempontból a megye és település megnevezésével, valamint a helyrajzi szám megadásával történik. A földrajzi szempontú helymeghatározás része a tájhierachia szerinti elhelyezés (középtáj, kistájcsoport, kistáj) és a pontos hely (pl. hegy, dűlő; égtáj szerinti tájolás; jellegzetes pontok alapján történő elhelyezés stb.) szakszerű leírása. A számszerű helymeghatározás az egyes szakterületek eltérő igényeinek megfelelően több féle módon szükséges. Az EOV koordinátákat 1: es térképről 6 számjegyig kell leolvasni. A földrajzi koordinátát lehetőleg GPS-szel kell meghatározni. A terepi azonosítást segíti elő a megközelíthetőség szabatos leírása és egy térképvázlat csatolása. Térképről készült másolat esetén fel kell tüntetni a térkép címét, eredeti és az aktuális (másolás utáni) méretarányát. A szűkebb területről szükség esetén helyszínrajz is készíthető. Természetvédelmi jelentőség. A földtudományi értékek természetvédelmi jelentőségét több szempont alapján határozhatjuk meg. Az egyedülállóság és a ritkaság a természetvédelem legelfogadottabb kritériumai (Helliwell, 1973; Ratcliffe, 1977; Margules - Usher, 1981; Smith - Theberge, 1986 és 1987; de Groot, 1992), mivel a korlátozott számban illetve területi elterjedésben előforduló képződmények általában potenciálisan vagy aktuálisan veszélyeztetettek, másrészt általában fontos tudományos információkat hordoznak. A típusosság azt fejezi ki, hogy egy képződmény valamely előfordulásának tulajdonságai mennyire tükrözik az adott képződménytípus általános jellegzetességeit, valamint a tulajdonságokon keresztül a képződménytípust létrehozó folyamatokat és a kialakulásukban szerepet játszó környezeti feltételeket. Ennek megfelelően a típusos képződmények tudományos és oktatási-nevelési jelentősége kiemelkedő. A változatosságot természetvédelmi szempontból általában az élő természeti értékekre alkalmazzák, de jelentősége az élettelen képződményeknél sem elhanyagolható. Az oktatási-nevelési jelentőség azt fejezi ki, hogy az adott képződmény, vagy objektum felhasználható-e a természetvédelmi tudatformálásban, és ha igen, milyen szerepet tölt be abban. Egyes esetekben az objektumhoz kapcsolódó hiedelmek, valós történelmi események, versek vagy legendák biztosítanak kultúrtörténeti jelentőséget az élettelen természeti objektumoknak, amelyet esetleg nevükben is őriznek. Az élettelen természeti képződmények és a talajok, mint a növények és az állatok élőhelyei, alapvető szerepet játszanak a természeti rendszerek fennmaradásában, a biológiai sokféleség megőrzésében, így élőhelyi szerepük szintén kiemelkedő jelentőségű. A fenti kritériumok alapján az egyes objektumok különböző szintű (helyi, regionális, országos, nemzetközi) értéket képviselnek, amelyet szintén fel kell tüntetni a kataszteri lapon. A természetvédelmi jelentőséget és annak mértékét rövid szöveges indoklással szükséges alátámasztani. Oktatási-nevelési hasznosítás. A földtudományi értékek kiemelkedő szerepet játszhatnak a természetvédelmi tudatformálásban, mivel általában a látogatással szemben kevésbé érzékenyek, s az élő természeti képződményeknél kézzelfoghatóbbak (Kiss, 1999). Ezért feltétlenül fontos az oktatási-nevelési hasznosítás jelenlegi mértékének és módjának feltárása, illetve a hasznosítás hiánya esetén a bemutatási lehetőségeknek a vizsgálata. Veszélyeztetettség. A földtudományi értékeket az élő természeti képződményekhez hasonlóan számos emberi tényező veszélyezteti. Ezen veszélyeztető tényezők feltárása a természetvédelmi szempontú kataszterezés során elengedhetetlen. A veszélyeztetettség több összetevőt foglal magában. A veszélyeztetettség nagymértékben függ az objektum különböző emberi hatásokkal szembeni érzékenységétől. A veszélyeztetettség feltárásához feltétlenül szükséges a területhasználat jellegének ismerete, hiszen általában ezek a tevékenységek

4 jelentik az aktuális vagy potenciális veszélyt. A veszélyeztetettség jellegének meghatározása az élő természeti értékekre is alkalmazott kategóriák (nem veszélyeztetett, aktuálisan veszélyeztetett, potenciálisan veszélyeztetett, közvetlenül veszélyeztetett) segítségével történik. Az aktuális veszélyeztető tényezőket szöveges formában is szükséges bemutatni. Ehhez hasonlóan azokat a potenciális veszélyeztető tényezőket is fel kell tárni, amelyek a felmérést végzők helyismerete alapján azonosíthatók, vélelmezhetők. Mindezek alapján az objektum természetvédelmi jelentőségének megőrzése érdekében különböző védelmi intézkedések bevezetése és alkalmazása válhat szükségessé, melyre az objektumot jól ismerő felmérő is tehet javaslatot. Állapot. A veszélyeztető tényezők jellegével és erősségével szoros kapcsolatot mutat az objektum állapota. A természetestől eltérő állapot esetén az állapot minősítése mellett annak szöveges bemutatása is szükséges. Természetvédelmi oltalom. A jogi védelem jelenlegi helyzetének (védettség foka, védett terület neve, védetté nyilvánítás ideje, természetvédelmi kezelő) ismerete, illetve a felmérő helyi tapasztalatai alapján a szükséges védelem jellegének feltárása az objektum megőrzése szempontjából alapvető jelentőségű. Tulajdonviszonyok. A természetvédelmi szempontú kataszter elengedhetetlen részét képezi a tulajdonos, illetve állami és önkormányzati tulajdon esetén a kezelő feltüntetése, mivel a védelmi intézkedések eredményesen csak a tulajdonos hozzájárulásával, együttműködésével foganatosíthatók. A kataszteri lap kötelező jellegű része a földhivatali nyilvántartásban szereplő művelési ág. Egyéb információk. Az adatlap végén szükséges felsorolni az objektumról rendelkezésre álló szakirodalmi forrásokat, amelyekből szükség esetén további információk nyerhetők a megőrzésre, bemutatásra stb. vonatkozóan. A felmérőnek az adatlap végén nyílik lehetősége feltüntetni azokat az objektummal kapcsolatos egyéb észrevételeit, amelyek a kataszteri lapon nem kaptak helyet, ugyanakkor elősegíthetik az objektum megőrzését. A kataszteri laphoz mellékletként bármilyen, az objektumot tudományos, természetvédelmi vagy más szempontból jellemző dokumentum csatolható, amelyeket a az adatlapon tételesen fel kell sorolni. Itt kell feltüntetni az adatfelvevő nevét, elérhetőségét, hogy az esetlegesen szükségessé váló pontosítások, kiegészítések a felmérő segítségével legyenek elvégezhetők. Az adatlap lezárásának dátuma az adatok utólagos értelmezéséhez és a felülvizsgálatok idejének meghatározásához elengedhetetlen. Mellékletek Minden kataszteri lap kötelező jellegű melléklete az objektum tudományos leírása. Ennek kitöltése során a felmérő támaszkodhat a szakirodalmi adatokra, leírásokra, amelyet azonban minden esetben terepi vizsgálatokkal szükséges kiegészíteni. A tudományos leírás nem feltétlenül hosszú, tudományos fejtegetést jelent. Sokkal jobb, ha a kataszteri lapon az elvégzett vizsgálatok eredményei, valamint azok rövid értelmezése kap helyet. Kötelező jellegű melléklet az objektumról készült fénykép is, amely alatt annak készítési dátumát is fel kell tüntetni, hogy az objektum állapotában bekövetkezett esetleges változások ez alapján is azonosíthatók legyenek. A kataszteri laphoz ezek mellett a korábban említetteknek megfelelően egyéb mellékletek (térképek, több fénykép, egyéb vizsgálati eredmények stb.) is csatolhatók, amelyek az adatlapon és a kötelező mellékletek között helyhiány miatt nem tüntethetők fel.

5 A földtudományi értékek kataszterezése A földtudományi értékek természetvédelmi szempontú kataszterezését legeredményesebben a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának koordinálásával a nemzeti park igazgatóságok szakemberei szervezhetnék. A nemzeti park igazgatóságok saját adatbázisa mellett a Természetvédelmi Hivatalban országos számítógépes adatbázis készülne, melynek tartalmi és formai felépítése a jövő feladata. A kataszteri lap úgy készült, hogy a felmérést minél szélesebb kör (a szakembereken kívül például egyetemisták, természetvédelmi civil szervezetek tagjai stb.) végezhesse. Számukra a szakszerű kitöltést a kataszteri lap részét képező útmutató teszi lehetővé. Ez esetben a felmérőlapot utólag szakvéleményezőknek szükséges felülvizsgálni. Hazánk földtudományi értékeinek felmérése a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával 2001-ben Tokaj-Hegyalján vette kezdetét. A kutatások első szakaszának célja a további módszertani kérdések (pl. a kataszteri lap véglegesítése) tisztázása. Ezt követően remélhetőleg minél hamarabb megtörténik az élettelen természeti értékek és az értékes talajképződmények teljes körű felmérése, elősegítve ezeknek a jelenleg méltánytalanul elhanyagolt természeti értékeknek a megőrzését. A tanulmány a T nyilvántartási számú OTKA és a Környezetvédelmi Alap célelőirányzat (III. Országos Környezettudományi és Természetvédelmi Kutatási Pályázat) támogatásával készült. Irodalom Bolner-Takács K. (1996): Condition Assessment and PC-Recording System of Caves. Speleological Research. I. Session. pp Csima P. Mezősi G. (1998): Tudományos szempontok az egyedi tájértékek kataszterezéséhez. Kézirat. de Groot, R. S. (1992): Functions of Nature. Evaluation of Nature in Environmental Planning, Management and Decision Making. Wolters-Noordhoff. 315 p. Havassy A. Kiss G. (2000): Források természetvédelmi szempontú kataszteri nyilvántartása. Hidrológiai Tájékoztató. Magyar Hidrológiai Társaság. pp Helliwell, D. R. (1973): Priorities and Values in Nature Conservation. Journal of Environmental Management. No. 1. pp Kerényi A. (1994): A környezetvédelem globális szempontú értelmezése és ennek hatása a földrajzkutatásra és oktatásra. Akadémiai doktori értekezés. Debrecen. 165 p. Kiss G. (1999): Talajok és morfológiai formák természetvédelmi szempontú értékelése. PhDdisszertáció. Debrecen. 150 p. Margules, C. R. - Usher, M. B. (1981): Criteria Used in Assessing Wildlife Conservation Potencial: a Review, Biological Conservation, Vol. 21, No. 2, pp Nemzeti Természetvédelmi Alapterv. Ratcliffe, D. (ed.) (1977): A Nature Conservation Review. The Selection of Biological Sites of National Importance to Nature Conservation in Britain I-ÍI. Cambridge University Press. Cambridge. 401 és 302 p. Smith, P. G. R. - Theberge, J. B. (1986): A Review of Criteria for Evaluating Natural Areas. Environmental Management. Vol. 10, No. 6, pp Smith, P. G. R. - Theberge, J. B. (1987): Evaluating Natural Areas Using Multiple Criteria: Theory and Practice. Environmental Management. Vol. 11. No. 4. pp Székely K. (1982): A Környezetvédelmi Intézet Barlangtani Osztályának barlangnyilvántartási rendszere. Karszt és Barlang évf. II. füzet. pp évi LIII. törvény a természet védelméről. Magyar Közlöny /1997. (V.28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról

6 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről FELHASZNÁLT NYILVÁNTARTÓ LAPOK Kunhalom-felmérési program felmérő lapja. Alföldkutatásért Alapítvány. 12 p. Barlang nyilvántartólap. Barlangtani Intézet. 34 p. Csökkentett tartalmú informatikai barlang nyilvántartólap. Barlangtani Intézet. 4 p. Kataszteri lap a védett és védelemre érdemes területek földtani, felszínalaktani, vízrajzi, talajföldrajzi értékeinek feldolgozásához. Barlangtani Intézet. 18 p. Egyedi tájértékek kataszteri nyilvántartó lapja. MSZ Természetvédelem. 17 p.

7 1. melléklet. A földtudományi értékek kataszteri lapjának tervezete a Mlaka-réti podzolos barna erdőtalaj példáján FÖLDTUDOMÁNYI ÉRTÉKEK KATASZTERI LAPJA Adatlap Az objektum neve: Mlaka-réti podzolos barna erdőtalaj feltárás Egyéb név: Földtudományi értéktípus(ok) jellege (Segédlet/1): talajtani érték Egyéb kapcsolódó értéktípus(ok) (Segédlet/1): Az objektum kataszteri kódszáma (tájbeosztás / földtudományi értéktípus / sorszám): / 4 / Azonosító adatok 1.1. Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Település: Háromhuta Helyrajzi szám: 0140/ Tájbeosztás (Segédlet/2) Középtáj: Tokaj-Zempléni-hegyvidék.. Kistájcsoport: Zempléni-hegység. Kistáj: Háromhutai-hegycsoport Pontos hely: A háromhutai Sólyom-bérc és a Soltész-hegy közötti nyereg (Mlaka-rét) Földrajzi koordináták É.SZ.: K.H.: EOV-koordináták: x: ,5 y: ,0 z: m Bszf Megközelíthetőség: Középhuta és Kőkapu-Rostalló felől a sárga, Újhuta felől a kék U, a Gerendás-rét és az Istvánkúti nyírjes felől az országos kék turistajelzésen Méret Térbeli kiterjedés jellege: pontszerű.. Vízszintes kiterjedés:.. Függőleges kiterjedés: 70 cm Térképvázlat, helyszínrajz (Jelölje az objektum helyét!): Jelmagyarázat: 450 erdészeti út 550 forrás Sólyom-bérc Mlaka-rét az objektum helye 500 Soltész-hegy 500 Alaptérkép neve: EOTR topográfiai térképlapok (99-132) Méretarány: eredeti: 1: aktuális: 1: 8 400

8 2. Természetvédelmi jelentőség 2.1. Mely szempont(ok) alapján tartja értékesnek az objektumot? egyedülállóság oktatási-nevelési jelentőség ritkaság kultúrtörténeti jelentőség típusosság élőhelyi jelentőség változatosság egyéb: Természetvédelmi jelentőség szintje (Segédlet/3): Országos jelentőségű érték Természetvédelmi jelentőség rövid szöveges indoklása: Hazánk egyik legritkább talajtípusának országos viszonylatba is legtípusosabb szelvénye. A szakirodalomban leírt szelvények közül a természetvédelmi értékelés során ez bizonyult a legtípusosabbnak. Típusossági értékszáma: 95. A talajtípus itteni előfordulása tudományos szempontból is nagyon érdekes: a podzolosodás folyamatában valószínűleg döntő szerepet játszik a terület időszakos vízborítása.. 3. Oktatási-nevelési hasznosítás 3.1. Jelenlegi hasznosítás Jelenleg hasznosítják-e az objektumot oktatási-nevelési célból? igen nem Ha igen, Milyen gyakran? rendszeresen alkalmanként Milyen formában? (Segédlet/4) Javasolt hasznosítás Oktatási-nevelési hasznosíthatóság minősítése (Segédlet/5): Terepi bemutatása természetvédelmi szempontból nem ajánlott Bemutatás javasolt módja (Segédlet/4): Egy jellegzetes szelvényt, valamely már létező talajmonolit-gyűjteményben indokolt lenne elhelyezni Rövid szöveges indoklás: A helyszíni bemutatás a kis területi elterjedés következtében nem ajánlott, mivel a rendszeres szelvényásás ill. taposás a talaj típusosságát veszélyezteti Szükséges intézkedés(ek) (rövid szöveges ismertetés): A talajmonolit kiásása és gyűjteményben való elhelyezése Veszélyeztetettség 4.1. Az objektum különböző emberi tevékenységekkel szembeni érzékenységének mértéke (Segédlet/6): Erősen érzékeny Területfelhasználás jellege (Segédlet/7): Gyep A környező területek területfelhasználásának jellege (Segédlet/11): Erdő 4.4. Veszélyeztetettség jellege (Segédlet/8): Aktuálisan veszélyeztetett 4.5. Ha aktuálisan veszélyeztetett, A veszélyeztetettség mértéke (Segédlet/9): Erősen veszélyeztetett. Aktuális veszélyeztető tényezők (rövid szöveges ismertetés): A területről történő vízelvezetéssel jelentős mértékben beavatkoznak a természetes talajfejlődés folyamatába Potenciális veszélyeztető tényezők (rövid szöveges ismertetés): Az erdőgazdasági munkák során a rétet a nehézgépek felszabdalhatják, módosítva ezzel a szelvény morfológiai felépítését Jelenlegi gyakorlati védelmi intézkedések (rövid szöveges ismertetés):

9 4.8. Szükséges gyakorlati védelmi intézkedések (rövid szöveges ismertetés): A vízelvezetés megszüntetése a levezető csatorna eltömésével. Az erdőgazdaság értesítése a természeti érték jelenlétéről, egyeztetés a fennmaradása érdekében teendő intézkedésekről, a területet érintő gazdasági tevékenységek módjairól. 5. Állapot 5.1. Az objektum állapota: (Segédlet/10) jó 5.2. Rövid szöveges leírás: Természetvédelmi oltalom 6.1. Jogi védettség foka: fokozottan védett védett nem védett 6.2. Védett terület megnevezése: Zempléni Tájvédelmi Körzet Védetté nyilvánítási határozat száma, hatálybalépésének időpontja / módosítása:. Segédlet/11 1/1984. (XII. 13.) 6.4. Természetvédelmi kezelő (Segédlet/12): Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Szükséges védelem jellege (rövid szöveges magyarázat): Tulajdonviszonyok 7.1. Tulajdoni állapot: állami tulajdon önkormányzati tulajdon 1 magántulajdon nincs információ Segédlet/ Tulajdonos megnevezése: Magyar Állam Ha állami tulajdonban van, ki az objektum környékének kezelője? Északerdő Rt., Hegyaljai Erdészeti Igazgatóság (Tolcsva) 7.4. Művelési ág: erdő. 1 Segédlet/7 8. Szakirodalmi források (szerző, megjelenés éve, cím, kiadó, oldalszám) (max. 3 db.): Kiss G. (1999): Morfológiai formák és talajok természetvédelmi szempontú értékelése Tokaj-Zempléni-hegyvidéki példákon. Doktori (PhD) értekezés. Debreceni Egyetem. Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék. 150 p.. 8. Az objektummal kapcsolatos egyéb észrevételei: Csatolt kiegészítő mellékletek: 3. melléklet: melléklet: Adatfelvevő neve és elérhetősége: Dr. Kiss Gábor, Dátum: július 25. Szent István Egyetem, Tájvédelmi Tanszék (1118 Budapest Villányi út kiss_g@omega.kee.hu

10 FÖLDTUDOMÁNYI ÉRTÉKEK KATASZTERI LAPJA Mellékletek 1. melléklet: Az objektum tudományos leírása HELYSZÍNI TALAJFELVÉTELI JEGYZŐKÖNYV A felvételezés ideje: augusztus 10. A szelvény száma: 11. Talajtípus: podzolos barna erdőtalaj Alapkőzet: savanyú piroxénandezit A szelvény helye: Mlaka-rét. A Soltész-hegy és a Sólyom-bérc közötti nyereg. A rét közepén lévő nyíres folt. Környezet: A nyereg K és Ny felé fokozatosan megy át a két hegy gyertyános-bükkösel borított os lejtőjébe. Domborzat: 2 -os keleti expozíciójú lejtő. Tszf.: 500 m Növényzet: Üde hegyi kaszálórét közepén néhány fiatal nyírfával. Nedvesség- és savanyúságkedvelő fajok: rókasás (Carex vulpina), hólyagos sás (C. vesicaria), széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), szőrfű (Nardus stricta). A 0 2 cm vastag nagyrészt lágyszárú avar, kevés nyír lomblevéllel. A cm Enyhén nedves állapotban szürke (10YR 5/1), szárazon világos szürke (10YR 6/1) színű, vályog fizikai talajféleségű talajszint. Gyengén szerkezetes, apró morzsás, szemcsés. A felső 5-6 cm-es rétegben nemezszerű gyökérzet. Enyhén nedves, gyorsan száradó. E cm Enyhén nedves állapotban nagyon fakó barna (10YR 8/3), szárazon fehér (10YR 8/1) színű, vályog fizikai talajféleségű talajszint. Szerkezet nélküli, nyomás hatására porosodó, de az előzőnél jóval tömöttebb. Közepes gyökérsűrűség. B cm Alapanyaga enyhén nedves állapotban sárgásbarna (10YR 5/4), szárazon nagyon világosbarna (10YR 8/3) színű. Gyakoriak a rozsdás - okkersárga foltok. Nagyméretű hasábos szerkezeti elemek fordulnak elő benne. Az E szint anyaga a szerkezeti elemek között mélyebbre vándorolt, így a fehéres behintéssel a szint tarkaságát fokozza. Vályog fizikai talajféleség. Jellemzőek a nagy függőleges repedések, az elhalt gyökerek mentén gyökérjáratok, de közepes mennyiségű élő gyökér is előfordul. B cm Alapanyaga enyhén nedves állapotban barna (10YR 5/3), szárazon nagyon világosbarna (10YR 8/3) színű. Az előzőhöz hasonló tulajdonságú talajszint. Több mállott kőzetdarab jellemző rá, kevesebb a rozsdafolt és már nem fordul elő az E szint anyaga. BC 65-(70) cm Enyhén nedves állapotban nagyon világosbarna (10YR 7/3), szárazon világosbarna (10YR 6/3) színű, vályog fizikai talajféleségű talajszint. Egyre több mállott kőzetdarab és csökkenő arányú földes rész. A szint alaptulajdonságait a kőzettörmelék határozza meg.

11 1. melléklet: Az objektum tudományos leírása (folytatás) VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÖSSZESÍTŐ ADATAI * TALAJMORFOLÓGIAI JELLEMZŐK Genetikai szintek Szín Szerkezetesség Jel Vastagság Száraz Enyhén nedves A 0 2 cm A cm világos szürke (10YR 6/1) szürke (10YR 5/1) poros, szerkezetnélküli, kevés szemcsés szerkezeti elem E cm fehér nagyon fakó barna poros, szerkezetnélküli (10YR 8/1) (10YR 8/3) B cm nagyon fakó barna sárgásbarna erősen szerkezetes, hasábos (10YR 7/3) (10YR 5/4) B cm nagyon fakó barna barna erősen szerkezetes, hasábos (10YR 7/3) (10YR 5/3) BC 65-(70) cm nagyon fakó barna barna köves, szerkezetnélküli (10YR 7/3) (10YR 5/3) C savanyú piroxénandezit TALAJFIZIKAI JELLEMZŐK Mechanikai összetétel (a földes rész %-ában) Vázrész Fizikai Textúrdifferenciáció Szint < 0,002 mm 0,002-0,02 mm 0,02-0,2 mm 0,2-2 mm (%) talajféleség A 1 5,3 44,3 46,67 3,93 0 vályog E 11,5 47,0 32,5 9,0 0 vályog B 1 39,3 36,3 23,33 1,07 0 vályog 5,1 B 2 34,4 36,3 25,31 3,99 0 vályog BC 24,2 42,7 27,87 5,23 TALAJKÉMIAI JELLEMZŐK a) ALAPVIZSGÁLATOK Szint Humusz (%) ph (H 2 O) ph (KCl) y 1 y 2 CaCO 3 (%) A 0 20,65 5,70 5,50 A 1 4,31 4,80 3,74 23,34 3,80 0 E 0,99 4,73 3,79 3,80 2,44 0 B 1 0,47 5,58 3,84 3,53 1,36 0 B 2 0,30 5,78 4,03 2,71 0,54 0 BC 0,29 6,23 4,30 1,63 0,54 0 TALAJKÉMIAI JELLEMZŐK b) AGYAGOS RÉSZ TELJES ELEMZÉSI ADATAI Szint Izzítási veszteség SiO 2 Al 2 O 3 Fe 2 O 3 SiO 2 R 2 O 3 A 22,86% 79,59% 16,04% 5,78% 1 82,545% 17,24% 6,81% 3,43 E 10,41% 85,50% 18,44% 7,84% B 12,74% 77,83% 20,31% 14,12% 1 76,79% 20,98% B 12,66% 75,75% 21,65% 13,20% 2 13,66% 2,21 M 1,55 * A vizsgálatok a Debreceni Egyetem Földrajzi Intézetének laboratóriumában készültek.

12 2. melléklet: Fénykép(ek) Fénykép címe: A mlaka-réti podzolos barna erdőtalaj szelvény Fénykép készítésének dátuma: augusztus 10. Fénykép címe: Mlaka-rét. A podzolos barna erdőtalaj szelvény helye. Fénykép készítésének dátuma: március 10.