LEGRÉGIBB HAZAI GYÓGYVIZÜNK ÉVI ÁLLAPOTA
|
|
- Ervin Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) LEGRÉGIBB HAZAI GYÓGYVIZÜNK ÉVI ÁLLAPOTA Lorberer Árpád Ferenc BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék Budapest kitüntetett hidrogeológiai adottságait manapság csak termálforrások és a barlangok kapcsán szokás emlegetni, pedig hasonlóan különleges, és nagy múltra tekint vissza a fővárosban termelt keserűvíz is. A dél-budai keserűvíz a Budai-hegység és a Tétényi-fennsík közötti lapály területén képződő természetes gyógyvíz, egyike Magyarország egyedi természeti kincseinek. Ez az ásványvíz csak igen speciális geológiai körülmények mellett, különleges geokémiai folyamatok hatására képződik, világszerte ritka képződmény. Hasonló kémiai összetételű gyógyvizet Németországban mesterséges úton állítanak elő és forgalmaznak a gyógyszertárak (Kissinger bitterwasser). A budai gyógyvíz Magyarországon a legelső palackozott, és nagyobb területre kiszállított természetes gyógyvizek, ásványvizek közé tartozik a Parádi vízzel, a Baltonfüredi savanyúvízzel, és pár erdélyi illetve felvidéki gyógyvízzel együtt. A keserűvizek első vízkémiai elemzés 1856-ból való. Palackozása már az 1840-es években megkezdődött, majd 1870-re a jelenleg is működő Hunyadi-telepen nagyiparivá, üzemszerűvé vált.. A a Hunyadi János és a Ferencz József gyógyvizek termelése és palackozása 1885 óta egyetlen évben sem állt le teljesen. A XX-ik század elején még igen nagy volumenben folyt a keserűvíz termelése palackozása, és exportálása ezt a csúcsidőt tükrözi a gyógyvíz jellegzetes békebeli" márkaneve is. [2] A kitermelés a gyógyszeripar rohamos fejlődésének köszönhetően a hetvenes évekre a korábbi töredékére csökkent le, újabban azonban a természetes gyógyszerek iránti kereslet növekedésével párhuzamosan lassan ismét nő a gyógyvíz iránti kereslet. A sekély kutakból kitermelt gyógyvíz jelenleg Hunyadi János" és Ferencz József keserűvíz néven kerül palackozásra. A Ferencz József teleppel szomszédos, kissé nagyobb Apenta" telep üzemeltetését a 70-es években a kezelő Vízkutató és Fúró Rt felhagyta, helyette két mély termálkutat létesített a telepen, és ezek vizét kezde üdítőként forgalmazni azonos márkanéven. A rendszerváltástól 2005-ig az üdítőital-forgalmazás német kézben működött tovább, jelentős asztali ásványvíz-forgalmazó maradt, de a befektetők céljait nem tudta teljesíteni. Emiatt 159
2 Lorherer Árpád Ferenc tavaly a termálkutakat lezárták, a területet eladásra kínálják, a forgalmazó még a márkanevét is eladta. Apenta márkanéven tehát az eredetileg gyógyhatású keserűvizet, majd szulfátos karsztvizet, jelenleg pedig alföldi rétegvizet forgalmaznak! A keserűvízet sekély (5-8 m. mély) kutakból termelik. A keserűvíz-termelésre három telepen van mód. Keletebbre, Őrmezőn helyezkednek el az Apenta", és a vele szomszédos Ferencz József keserűvíztelepek, míg a nyugatabbra levő Őrsödilapályon elkülönülő nagyobb területet alkot a Hunyadi Jánosról elnevezett keserűvíztelep. A területen lemélyített, nagy számú, termelésre alkalmas aknakút közül egyszerre mindig csak néhány üzemel. A XX-ik század elején még igen nagy volumenben folyt a keserűvíz termelése és palackozása. A tágabb térségben (több területen) több mint 10 márkanéven végeztek gyógyvíz-kitermelést. A távolabbi keserüvíz-telepek már sok éve elszenynyeződtek, területük beépítésre került, így a megmaradt keserűvizes területek védelmének kiemelt fontosságot kellene tulajdonítani. A keserüvíz-kitermelés fő időszaka az első világháború előtt volt, azóta a termelések drasztikusan visszaestek. (Lásd oldalsó diagram) A hatályos vízjogi engedély szerint a kitermelhető keserűvíz mennyisége: Hunyadi János"-telep: 5 m 3 /nap Ferencz József -telep: 2 m 3 /nap Apenta"-telep: tartalék J\. 1. Diagram A keserüvíz-kitermelés időbeni alakulása (becsült adatok) Az üzemeltető a távlatilag hasznosítható hozamot kizárólag a palackozható minőségű keserűvízre vonatkoztatva adta meg, ez a két telepnél együttesen palack/év. A kisebb sótartalmú meddő víz aránya a palackozható víz kb. 50%-a. Jelenleg a külföldi export legnagyobb része Ukrajnába és Lengyelországba kerül ki, szemben a korábbi nyugati és csak kisebb részben szovjet exporttal. Ennek az oka az, hogy erre a gyógyvízre a legtöbb nyugat-európai országban gyógyszergyári minőségi követelményeket szabnak. A gyógyvizes terület Önkormányzati tulajdon, vízügyi és részben természetvédelmi védelem alatt, a víz kitermelését pedig évente megújított szerződéssel végzi a MEDAQUA Kft. A tulajdonos és a többi érintett fél közötti érdekközösség hiánya gátolja leginkább a terület hosszabb távra biztonságos védelmét, fejlődését. 160
3 Legrégibb hazai gyógyvizünk 2007 évi állapota A keserűvizek jellegeinek és keletkezésének megismerése a magyarországi hidrogeológia egyik legelső kutatási feladata volt. A keserüvíz-képződés klasszikus elméletét 1868-ban állította fel Szabó József, ezt a továbbiakban Schafarzik Ferencz, majd Vendl Aladár tökéletesítette. A terület vízföldtani, mérnökgeológiai és kémiai jellemzésével az eltelt időszakban számos ismert magyar hidrogeológus és tervezőintézet foglalkozott. A legfontosabb szerzők: Hoffman K & Lóczy L..: 1882, Schafarzik F.: 1885 &1903, Horusitzky K: 1938, Vendl A.:. 1948, Korim K. - Gálfi J. - Liebe P. (VITUKI): 1968, Kustár L.: 1976, Dobos L: 1986, Paál T. (FŐMTERV): 1992, Tóth Gy. et al. (MÁFI): 1995) Saját doktori kutatásaim a klasszikus képződési elméletet részben cáfolták illetve modern hidrogeológiai és ásványtani vizsgálatnak megfelelően továbbfejleszti [7]. A keserűvíz-telepek speciális jellegzetességei: A keserűvíz extrém nagy oldottanyag-tartalmú természetes gyógyvíz, amely a legmélyebb terepszintű mélyedésekben található meg. A környező domborzat megváltozása geológiai és vízkémiai határfelületet is jelez. A keserűvíz kitermelése agyagos területről történik nagy átmérőjű, de kis mélységű ásott kutakból. Ez azt is eredményezi, hogy a kutak szivattyúzás utáni visszatöltődése igen lassú. A Hunyadi-telepen régebben legjobbnak számító 23-as aknakút napig töltődött fel, utána csak hígult. A rosszabb vízminőségű - hígabb - kutak gyorsabban telnek fel. T51 A talajvízszint kutak környékén télen (+0, ,1) és ,3 méter között mozog, nyáron ,5 méter mélységben található. [5]_ Mivel a gyógyvizet csak sekély talajvíz-kutakból termelik, és a talajvízszint a felszínt is elborítja tavasszal, ezért a kutakat igen szennyeződés-veszélyesnek kell tekinteni. A belvíz hatásának ellensúlyozására már a század elején kiemelt földhátakra telepítették a termelőkutakat. Az üzemeltető ugyan gondoskodik a jelenleg használt kutak biztonságos lezárásáról, de a tartalék kutak többsége könnyen elrongálható, elszennyezhető. [7] A talajvíz közvetlen elszennyeződése nemcsak a legnedvesebb, hanem a legszárazabb időszakban is bekövetkezhet. Nyár végére a talajvízszint alászáll, az agyagos talajréteg felrepedezik, így ezeken a repedéseken keresztül felszínről elszennyezhető a talajvíz. A keserűvizes területen a kutakban levő víz nem egyenletes minőségű, hanem a kút alján töményebb, felül hígabb. Ennek megfelelően a kutakban lefelé nő az elektromos vezetőképesség. A tartalék aknakutak reprezentatív mintázása emiatt igen nehéz feladat. A legtöbb kútban jellegzetes vertikális geotermikus anomália is észlelhető, ami valószínűleg hiperszalin okokra vezethető vissza. A felső hígabb víz a kitermelés szempontjából meddő víz"-nek minősül. A Hunyadi"-keserűvíztelep területén a terepen sziksó-kivirágzás figyelhető meg a nyár végi száraz időszakban. A kivirágzó sziksó anyaga ásványtani vizsgálatunk szerint thenardit (NaS0 4 ) és gipsz (CaS0 4 ) Az őrsödi lapály e jel- 161
4 Lorberer Árpád Ferenc legzetessége miatt a növényzetben jelentős szerepet játszanak speciális sótürő fajok. Ezek jelenléte miatt lett ez a terület természetvédelmi területté is nyilvánítva. [7] A jelenlegi keserű víz-kitermelés a vízmérlegnek csak egy igen kis hányadát adja. A megcsapolások közül legjelentősebbnek a párolgás (kb. 80%) és a csatornák lecsapoló hatása (kb. 18%) tekinthető. A kitermelés a vízforgalomnak legfeljebb a 2%-át képviseli. A területen áthaladó csatornák megcsapolják a talajvizet. Ezáltal a peremi csatornák a belsőbb területeken levő kutak számára jelentős szennyeződés-védő hatást is gyakorolnak, elvezetve a felszín közvetlen közelében érkező vizeket. a 6,7i A kutatat körülvevő agyarétegben a vízáramlás igen lassú. Geolelektromos vízáramlás-mérés alapján a Hunyadi-telep közepén a szivárgásának mért sebessége 0,16 cm/nap (=0,58 méter/év) A keserüvizet tartalmazó területek sérülékeny vízbázis"-nak tekintendők. Emiatt már a régen meghatároztak védőidomukat (Schréter Z.). A Hunyadi János, Ferencz József és Apenta keserűvíz-telepek kijelölt védőterületei a múlt századelő óta a város terjeszkedésével párhuzamosan húzódtak egyre összébb. (Természetesen a csökkenő termelés és a növekvő vízföldtani ismeretek is közrejátszottak a védőidom-határok méretének változásában.) A jelenleg érvényes védőidomot 1980-ban Kustár László (1976) tanulmánya alapján jelölte ki a Vízügyi Igazgatóság. A kijelölt védőidom-határokat alapvetően a területen 1968-ban végzett geofizikai mérések eredményei alapján határozták meg a potenciális keserüvíz-tartó terület elhelyezkedését. Végeredményben a korabeli kitermelésnél kb. 10-szer (a jelenleginél 100-szor) hosszú távon kitermelhető hozamot határoztak meg védendő hozamnak a keserűvizes területekre. Az érvényes védőidom elsősorban a geoelektromos mérés alapján valószínűsített potenciális képződési területet foglalja magában. A külső védőidomot ekkor még csak 30 évre méretezték, míg a jelenlegi előírások az 50 éves befogási terület védelmét írják elő. Ezt a védőidomot az összes érintett telekkönyvi lapra bejegyezték, és a területen nem is adtak ki építési engedélyt. A védőidom-határ - feltehetőleg politikai utasításra - a közeli magaslatra tervezett lakótelepre nem terjedt ki, így az egyik fő utánpótlódási terület irányában együtt húzták meg az 5 éves és 50 éves védőidom határát. Ugyanakkor az őrmezei lakótelep létesítését a gyógyvíztelep védelmével, csatornázott házak létesítésével is indokolták. A kijelölt védőidom azonban a továbbiakban sem tudta megakadályozni sem a kisebb házak illeghális felépítését, sem pedig az állami beruházásokat: A nyolcvanas években átvezették rajta az M1-M7 autópályát, és egy nagymérető betonozott virágpiacot létesítettek az egyik szélén, a kilencvenes években pedig a pereméből az Egér út nevet elnyerő új elkerülő út vágott le egy darabot. így jelen- 162
5 Legrégibb hazai gyógyvizünk 2007 évi állapota leg a keserüvíz-telepeket igen erős antropogén gátak veszik már körül minden irányból évi vízkémiai méréseink szerint a keletebbi telep környékén a védőidomon belül is mindenütt határértéknél kissé magasabb koncentrációjú nitrátszennyeződéseket találtunk (Erdős-Lorberer 2005). A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1994 augusztus 11 -én kiadott, Vgko: 1606/94 számú állásfoglalása szerint igyekszik a terület védelmét biztosítani. Őszinte és bátor véleményük idézésre is érdemes: A védőidom- vizsgálatnak nem a jelenlegi, vagy valamilyen homályos utalásokra alapozott jövőbeni termelési helyeket kell meghatároznia, hanem a keserűvizek potenciális előfordulási helyeit kell lehatárolnia. A kutak mindig is vándoroltak, amióta termelés folyik a területen (több mint 100 éve) egy-egy helyre többször is visszatértek már. Sajnos a meglévő vonalas, és egyéb építmények erősen megnyirbálták a források természetes vízadó területét, ugyanakkor csapadékszegény évek követték egymást, ezért csökkent a kutak vízadó-képessége, de szerencsére nem apadtak el, tehát van mit védeni akár hosszú távon is. Hosszú távon számunkra azt jelenti, hogy nem négyévenként változó önkormányzati vagy egy jelenleg jól menő vállalkozás szempontjait fogjuk figyelembe venni. " Családi cégünk a BABÉR 2001 Bt 2004 év folyamán végezte el a védőidom újravizsgálatát. Munkánk során is teljes volt az érdektelenség a Megrendelő Önkormányzat részéről a feladat iránt, ez a továbbiakban is folytatódott, amennyiben az elkészült dokumentációt azóta sem adták be engedélyezni az illetékes hatóságoknak. Láthatólag felkészületlenül érte őket az, hogy nem a korábbival teljesen azonos védőidom-területeket javasoltunk. Az érvényes szabályok szerint hamarosan vízjogi üzemelési engedély sem adható ki védőidom nélkül; ezt pedig a területtulajdonos önkormányzatnak kellene finanszíroznia. Sajnos az idő múltával nem csökken annak az esélye hogy ezen a keserűvíz-telepek megszűnjenek, területük egy része vagy akár egésze is az ingatlan-befektetők és építészek rövidtávú érdekei szerint alakuljon át. A védőidom kijelölése során metodikai elemzést is végeztünk, ugyanis az érvényes 123/1997 (VII. 18) korm. sz. rendelet védőidom-kijelölési metodikája erre a területre nem alkalmazható megfelelően. A jogszabály nem a genetikai (minőségi) tényezők, hanem a kitermeléshez kötődő befogási területek (mennyiségi tényezők) alapján jelöl ki védőidomot. Az ellentmondás abból is adódik, hogy a legtöbb területen nem kell számolni a kitermelés helyének megváltozásával; míg ebben az esetben a termelő kutakat régebben 5-10 évente cserélgették. Az Országos Vízbázisvédelmi Program által előirányzott szabvány-projekteknek megfelelő védőidom-kijelölést tehát ezen a speciális területen ki kellett egészítenünk. Részletes hidrogeológiai modellezés alapján itt is kijelölhetőek a 20 napos, 6 hónapos, 5 éves és 50 éves védőidom-területek. A rövid befogási idejű védőidom-határok a jelenleg használt termelökutaktól csak igen kis távolságra lehetnek a Kiscelli agyagban 163
6 Lorberer Árpád Ferenc történő extrém lassú talajvíz-szivárgási sebesség miatt. A keserűvíz potenciális képződési területe a termeléshez kötődő belső védőterületeknél a jelenlegi ismeretek szerint mindenképpen nagyobb. Az ellentmondást ezért úgy oldottuk fel, hogy mindegyik meglévő aknakutat figyelembe vettük a védőidom-méretezés során, nemcsak a jelenleg használt termelőkutakat. Talajvízre alapozó vízbázisoknál a külső védőidom minimális sugara a 123/1997 (VII.27) rendelet mellékelte alapján hasonlóképpen 100 méter sugarú kör. A belső védőidom egyúttal a 20 napos, a külső védőidom pedig a 6 hónapos elérési idő védelmének is meg kell megfeleljen. Ebben az esetben a termelokutak 20 napos befogási területe legfeljebb 2 méternyi, a 6 hónapos pedig mindössze 8-30 méternyi oldalirányú távolságnak felel meg. Ezért a kutak együttes védelmét, azaz együttes belső védőidom kialakítását javasoltuk függetlenül jelenlegi használatuktól. A területen nem is lenne kialakítható az előírásnak megfelelő sok kis kerítés. A belső védőidom együttesen legyen kijelölve a jelenlegi kutak körül egy védhető, lehetőleg csatorna által határolt és bekeríthető, telekhatárokhoz igazított területet meghatározva. A vízföldtani adatok alapján a belső védőidom mérete legalább a kutaktól számított 30 méter sugarú kör legyen a Hunyadi J."-telep esetében és 40 méter sugarú kör a Ferencz József és az Apenta"-telepeknél. A külső védőidom esetében a meglévő aknakutaktól húzott 100 méter sugarú körök alapján a telekhatárhoz igazítva határoztuk meg a védőidomot. A dél-budai területen belül is sok a kihasználatlan terület, azaz a kitermelés elvileg növelhető lenne. Sajnos magas városi ingatlanárak miatt ezeket a szabad" területeteket is elsősorban a beépítés fenyegeti. 164
7 Legrégibb hazai gyógyvizünk 2007 évi állapota A hazai földtani viszonyok révén több területen is lehetőség lenne hasonló, bár változó töménységű keserűvíz termelésére. Jelenleg a fővárosi telepek mellett csak a Tiszajenői Mira-telep üzemel. Nagyigmándon a keserűvíz elnitrátosott a hetvenes években; újravizsgalatara esetleges újraélesztésére tudomásunk szerint nem volt próbálkozás. Teljesen beépítették a Budai városközponthoz közelebb eső Aesculup keserűvíztelepet (ma Tétényi úti kórház) és a Budaörsi Pálma-telepet illetve egy szegeden levő hasonló forráskút környékét teljesen beépítették. A kisalföldi Mocsa és a vajdasági Torda települések hasonló sós vízének a forgalmazásával csak kis ideig próbálkoztak. IRODALOM: [1] CHIANG W.H. & KINZELBACH RR. (2000): 3d-Groundwater Modeling with PMWIN Springer- Verlag handbook with CD-ROM Berlin Heidelberg New York \2] DOBOS I. (1986): A dél-budai keserűvíztelepek geológiai kutatása VÍZKUTATÁS folyóirat különszáma a Saxlehner család emlékére VIKUV kiadása 1986 T31 ERDŐS A. - LORBERER Á. F. (2006): A dél-budai..ferencz József" keserűvíz védettségének vizsgálata Doktori Kutatások a BME Építőmérnöki Karán konferencia-kiadvány 2006 oki. [4] HORUSITZKY H. (1938): Budapest dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny XVIII1-341 Bp
8 Lorberer Árpád Ferenc [5] KUSTÁR L. (1976): A délbudai keserűvíztelepek kitermelhető hozama és védelme szakdolgozat, Miskolci Nehézipari Egyetem, Hidrogeológia Tszk. [6] LÓCZY L. & HOFFMAN K. (1904): A budai keserűvízforrások keletkezéséről Földtani Közlöny XXXIV m LORBERER Á. F. & ERDŐS A. & NÉMETH T. (2004): A dél-budai keserűvíztelepek hidrogeológiai védőidomának felülvizsgálata Kézirat 4 kötetben Bp. XI ker. Polg. Hív december [81 NÉMETH CS. - MÉLYÉPTERV-MÉVIT KFT (1986): A Határ-árok vízjogi dokumentációja Kézirat Bp. XI ker. Polg. Hiv. [9] SZABÓ J (1879): Budapest geológiai tekintetben A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1879 évi vándorgyűlése munkálatainak emlékkönyve pp [10] SZENTES F. ( ): Budapest környékének földtani térképe in: Budapest Természeti képe c. kézikönyv (szerk: Bulla B.) Akadémiai kiadó Bp rill TÓTH GY. HORVÁTH I et al. (1995): A dél-budai keserűvízek hidrogeológiai környezetföldtani állapotvizsgálata, A Magyar Állami Földtani Intézet kutatási jelentése, A MAF1, KöDu VÍZIG kézirata [12] VENDL A. (1948): A budapesti keserűvizes telepek hidrogeológiája Kézikönyv. A budapesti központi gyógy- és üdülőhelyi bizottság rheuma- és fürdőkutató intézetének kiadványa Bp
A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE
A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné
RészletesebbenAz Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT
Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
RészletesebbenSzolgáltatunk és védünk,
Szolgáltatunk és védünk, vagy hogyan is történt a miskolci karsztforrások védőidomának kijelölése Horányiné Csiszár Gabriella MIVÍZ Kft. vízbázisvédelmi koordinátor Almássy Endre XXIV. Konferencia a felszín
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenVajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?
Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenMiskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:
Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források: Mexikó-völgy feletti salak-lerakó (salakbánya) és a Hámori-tó Gyenes Gáborné - Bucsi Szabó László Háromkő
RészletesebbenBUDAPEST, VII. KERÜLET
M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI
RészletesebbenVisszasajtolás pannóniai homokkőbe
Visszasajtolás pannóniai homokkőbe Szanyi János 1 Kovács Balázs 1 Szongoth Gábor 2 szanyi@iif.u-szeged.hu kovacs.balazs@gama-geo.hu posta@geo-log.hu 1 SZTE, Ásványtani Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenA Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig
A Tihanyi-félsziget vízviszonyainak és vegetációs mintázatának változásai a 18.századtól napjainkig Péntek Csilla Környezettudomány 2011. június 1. Vázlat Célkitűzések Módszerek A terület bemutatása Archív
RészletesebbenMegbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló
RészletesebbenA projekt részletes bemutatása
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról
GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Rábapordány PANNON-VÍZ Előadó: Műszaki ea.
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenDr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György
Dr. Fancsik Tamás Rotárné Szalkai Ágnes, Kun Éva, Tóth György 1 Miért fontosak a felszín alatti vizek? Felszín alatti vizek áramlási rendszere kondenzáció csapadék Párolgás Párolgás Beszivárgási terület
RészletesebbenKovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság. XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25.
Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2010. március 24-25. 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII.
RészletesebbenIzotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben
Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,
RészletesebbenBESZÁMOLÓ A MTA HIDROGEOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL. XXI. FAVA konferencia. Siófok 2014 április 2 3. Székely Ferenc, Szűcs Péter
BESZÁMOLÓ A MTA HIDROGEOLÓGIAI ALBIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL XXI. FAVA konferencia Siófok 2014 április 2 3 Székely Ferenc, Szűcs Péter A MTA FTB Hidrogeológiai Albizottság feladata, célkitűzései 1) A hidrogeológia
RészletesebbenFöldtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján
Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján Molnár Mária, Dr. Zachar Judit, Gondárné Sőregi Katalin, Büki
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
RészletesebbenHidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében
Hidrodinamikai modellezés a Dráva környéki távlati vízbázisok védelmében Dr. Füle László Kiss Szabolcs XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5. Siófok A munka keretei Távlati Vízbázisok
RészletesebbenSérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével
Sérülékeny vízbázisok és a vízminőség védelme a parti szűrésen alapuló Rainey-kutakkal történő víztermelés figyelembe vételével A sérülékeny vízbázisok védelme három fő irányból közelíthető meg Adminisztratív
RészletesebbenJelentés az Ali Baba-barlangban a évben végzett kutató munkáról
GBTE-13/2011. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2010. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenEgerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása
VIII. Kárpát-medence Ásvány-, Termál- és Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása Prohászka András, Galsa Attila Geo-Log Környezetvédelemi és Geofizikai Kft. 1145 Bp. Szugló
RészletesebbenTERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN
KORSZERU TECHNOLÓGIÁK A TERMÁLVÍZ VISSZASAJTOLÁSBAN KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS GYAKORLATI TAPASZTALATOK 2013 Tartalomj egyzék Kóbor B, Kurunczi M, Medgyes T, Szanyi ], 1 Válságot okoz-e a visszasajtolás? 9
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H /2008. Hiv. szám: Tárgy: Bogyoszló Pannon-Víz Zrt. Előadó: Műszaki ea.
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenA Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet
Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A
RészletesebbenJelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról
GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenVAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG K Ö Z L E M É N Y
VAS MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG Tárgy: Sárvári Gyógyfürdő termálkútjai védőövezeteinek kijelölése Ügyintéző: dr. Juhász Boglárka K Ö Z L E M É N Y A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon
RészletesebbenVÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya
RészletesebbenTájékoztató. Készült: Budapest, szeptember 30.
Tájékoztató a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó - 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító - vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési
RészletesebbenA budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter
A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenA geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban
A geotermikus energiahasznosítás jogszabályi engedélyeztetési környezete a Transenergy országokban Nádor Annamária Joerg Prestor (), Radovan Cernak (), Julia Weibolt () Termálvizek az Alpok és a Kárpátok
RészletesebbenGeofizika alapjai. Bevezetés. Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék
Geofizika alapjai Bevezetés Összeállította: dr. Pethő Gábor, dr Vass Péter ME, Geofizikai Tanszék Geofizika helye a tudományok rendszerében Tudományterületek: absztrakt tudományok, természettudományok,
RészletesebbenKerbolt Tamás Kolencsik Attila Szónoczky János Tomorszki Róbert
erbolt amás olencsik Attila zónoczky János omorszki óbert ervezői, szakértői feladatok a kúttervezés és a vízbázisok vizsgálata során, esetismertetések mérési érdekességek XX. onferencia a elszín Alatti
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
Részletesebben4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens
4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben
RészletesebbenFöldtani alapismeretek III.
Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások
RészletesebbenKörnyezetállapot-értékelés I. (KM018_1)
Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Földtani adatok 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI)
RészletesebbenA Maros hordalékkúp felszín alatti vizeinek elméleti hasznosítása öntözésre
Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság DIRECTORATE WATER MANAGEMENT OF LOWER TISZA DISTRICT WASSERWIRTSCHAFTDIREKTION NIEDER TISZA TAL Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4. Telefon: 62 / 599-500 * e-mail:
RészletesebbenHogyan bányásszunk megújuló (geotermikus) energiát?
ORSZÁGOS BÁNYÁSZATI KONFERENCIA Egerszalók, 2016. november 24-25. avagy mennyire illik a geotermikus energia a bányatörvénybe? SZITA Gábor elnök Magyar Geotermális Egyesület 1. Hogyan bányásszuk az ásványi
RészletesebbenHajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.
Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő
RészletesebbenHÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?
HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus
RészletesebbenMembrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató
Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:
Részletesebbenaa./ A számított belső védőidomnak (20 napos) nincs felszíni metszéke, ezért a felszíni belső védőterület 10 m sugarú kört kell kijelölni.
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu
RészletesebbenELEKTROMOS ÉS ELEKTROMÁGNESES MÓDSZEREK A VÍZBÁZISVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN
JÁKFALVI SÁNDOR 1, SERFŐZŐ ANTAL 1, BAGI ISTVÁN 1, MÜLLER IMRE 2, SIMON SZILVIA 3 1 okl. geológus (info@geogold.eu, tel.: +36-20-48-000-32) 2 okl. geológus (címzetes egyetemi tanár ELTE-TTK; imre.muller
RészletesebbenA helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem
A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyezése iránti kérelem (a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Gyula Város Önkormányzata Postai cím: Petőfi tér 3. Város/Község:
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Rózsa Attila Születési idő, hely: július hó 21., Budapest. Név: Lakcím: 2484 Gárdony-Agárd, Botond utca 14.
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Név: Rózsa Attila Születési idő, hely: 1963. július hó 21., Budapest Anyja neve: Lovas Éva Lakcím: 2484 Gárdony-Agárd, Botond utca 14. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős, 2
RészletesebbenBÁNYÁSZATI-FÖLDTANI SZAKKÉRDÉSEK A VÍZÜGYI IGAZGATÁSBAN
BÁNYÁSZATI-FÖLDTANI SZAKKÉRDÉSEK A VÍZÜGYI IGAZGATÁSBAN Dr. Kovács Gábor Dr. Káldi Zoltán VEMKH Bányászati Osztály XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2016. április 6. Szkeleton I. Hatósági
RészletesebbenA TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE Gál Nóra Edit Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Transenergy: Termálvizek az Alpok és Kárpátok ölelésében, 2012. 09. 13. FELHASZNÁLÓ ADATBÁZIS
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenA felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata
A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi monitoring hálózata Bagi Márta 1, Maginecz János 1, Rotárné Szalkai Ágnes 2, Szalai József 1, Szurdiné Veres Kinga 1 FAVA 2018 Siófok 1 Országos Vízügyi Főigazgatóság,
RészletesebbenTermészetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget
Természetes nyomjelzők alkalmazása vízföldtani modellekben a Szentendreisziget példáján Kármán Krisztina I. éves Ph.D hallgató Környezeti földtudomány program Témavezetők: Szabó Csaba, Ph.D Fórizs István,
RészletesebbenHidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten
Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás
RészletesebbenÁgoston Bence, Masa-Csiszer Ildikó: A felszín alatti vízhasználatok változása ( ) a Maros völgy magyarországi szakaszán
Ágoston Bence, Masa-Csiszer Ildikó: A felszín alatti vízhasználatok változása (1995-2015) a Maros völgy magyarországi szakaszán Előadásunkban először röviden bemutatjuk hidrogeológiai viszonyokat, majd
RészletesebbenA hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen
A hidrogeológus mérnökképzés változásai a Miskolci Egyetemen Szűcs Péter és Kovács Balázs Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenA fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése
A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess
RészletesebbenA nagyigmándi keserűvizek vízföldtani bemutatása Fejes Zoltán 1, Prof. Dr. Szűcs Péter 2, Tóth Márton 3, Pitty Helga Velkisz 4
A nagyigmándi keserűvizek vízföldtani bemutatása Fejes Zoltán 1, Prof. Dr. Szűcs Péter 2, Tóth Márton 3, Pitty Helga Velkisz 4 1 hgfejes@uni-miskolc.hu, 2 hgszucs@uni-miskolc.hu, 3 tothmarton87@gmail.com,
RészletesebbenA Hunyadi János keser víz feltárója és forgalmazója Tisztelgés Saxlehner András el tt
VULKANOLÓGIA hát peremén van és húzódik lefelé. Nem elképzelhetetlen, hogy a lávaanyag hirtelen leomlik és ez a tömegmozgás szök árat indíthat el. Ez pedig veszélyeztetheti a szigett l keletre lév Chishijima
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenGeotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter
Geotermikus távhő projekt modellek Lipták Péter Geotermia A geotermikus energia három fő hasznosítási területe: Közvetlen felhasználás és távfűtési rendszerek. Elektromos áram termelése erőművekben; magas
RészletesebbenKérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez
Kérelem vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyhez 1. Kérelmező neve: lakcíme: elérhetősége (tel.szám, email cím):. Illetékbélyeg helye 2. A kérelemmel érintett ingatlan címe: Ófehértó,. utca..szám
RészletesebbenA geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap
A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Buday Tamás Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszék 2011. május 19. A geotermikus
RészletesebbenXX. Konferencia a felszín alatti vizekről
XX. Konferencia a felszín alatti vizekről Visszatekintés az elmúlt 20 évre 1993-2013 1993 : Almássy Endre : 25 éve annak, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság felvállalta a felszín alatti vizekkel való
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
RészletesebbenA szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal
A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Vízminőségi és Vízgazdálkodási
Részletesebbena január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási
Tájékoztató a 2018. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenA felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben
BUDAPEST, 28. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben Készítette: ORBÁN ILDIKÓ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi
RészletesebbenPrediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely
Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenVíz, víz, tiszta víz - de honnan?
Víz, víz, tiszta víz - de honnan? A vezetékes ivóvíz ellenére manapság egyre többen választják azt a megoldást, hogy saját fúrt vagy ásott kútjukból biztosítsák a maguk és családjuk vízszükségletét. A
RészletesebbenIkt. sz.: KTVF: /2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás vízbázis előzetes lehatárolása Előadó: dr. Gábor Marcell Rási Renáta Anita
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 6800-3/2010 Tárgy: Salgótarján - Zagyvaróna, Csathó-forrás
RészletesebbenELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN
ELSZIVÁRGÓ VIZEK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI TORNABARAKONYBAN SZAKDOLGOZAT Készítette: VISNOVITZ FERENC KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Környezetfizika-környezetföldtan szakirány Témavezető: Mádlné Dr.
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGON FORGALMAZOTT ÁSVÁNYVIZEK ÉS A DEBRECENI IVÓVÍZ MINŐSÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) A MAGYARORSZÁGON FORGALMAZOTT ÁSVÁNYVIZEK ÉS A DEBRECENI IVÓVÍZ MINŐSÉGI ÖSSZEHASONLÍTÁSA Újlaki Péter Oki bányageológus mérnök, oki.
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
RészletesebbenTANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS
TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS 1 ALAPADATOK 1.1 Tantárgy neve GYÓGY- ÉS STRANDFÜRDŐK 1.2 Azonosító (tantárgykód) BMEEOVKAV29 1.3 A tantárgy jellege kontaktórás tanegység 1.4 Óraszámok típus óraszám
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenA VITUKI FELSZÍN ALATTI VIZEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE. Liebe Pál 1
A VITUKI FELSZÍN ALATTI VIZEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE Liebe Pál 1 A felszín alatti vizekkel régebben foglalkozó Magyar Állami Földtani Intézet mellett a XX. század második felében
RészletesebbenKútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján
Kútvizsgálat vízminőségi elemzések alapján Bagi Márta Taba Gabriella - Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Kft. Tartalomjegyzék Probléma felvetés aktualitása Korábbi konferenciákon felvetett kútvizsgálati eredmények
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenA földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben
A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey
RészletesebbenJ_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló
J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről
8600 Siófok, Tanácsház u. 7., PF.: 59. Tel.: 84/501-000 GSM központ: 30/288-3460 E-mail: drv.zrt@drv.hu http://www.drv.hu TÁJÉKOZTATÓ a Felsőörs Malomvölgyi vízbázis kijelölt védőterületeiről Központ Az
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenDebrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése
Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina
RészletesebbenFAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok. Tartalom
FAVA XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2011. április 5-6. Siófok Szongoth Gábor A Geo-Log (első) 20 éve a Vízkutatásban Tartalom Bevezetés A Geo-Log története A Geo-Log szakmai (tudományos)
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenTalajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre
Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. március 24-25. Újlaki Péter Debreceni Vízmű Zrt. 2010.04.23. 1 A talajvízszint
Részletesebben