LIGETI MIKLÓS. Joggyakorlat. 26 Infokommunikáció és jog - - adatvédelmi biztos már az 1998-as beszámolójában rámutatott arra, hogy a

Átírás

1 LIGETI MIKLÓS - azonban nem bizonyultak eléggé hatékonynak, nem tudták leküzdeni a hatalom elzárkózását, és a kormányok titkolózás iránti hajlamát. Az üzleti titok se, vagy nemzetbiztonsági érdekre hi- - áttörhetetlen akadályait jelentik. meggyengültek az információszabadságnak a közhatalom elszámoltathatóságát és a közpénzek nyomon követését szolgáló eszközei ben életbe lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: információszabadság törvény) felszámolta a végrehajtó hatalomtól független adatvédelmi ombudsman intézményét. Az ekkor létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- - megtámadhatják-e azokat az állami szerveket, amelyek visszatartják a köz- - A szerző a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. adatvédelmi biztos már az 1998-as beszámolójában rámutatott arra, hogy a liktusban áll egymással. 1 majd azt a parlament az ún. üvegzseb törvény 2 Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és más jogszabályok rendelkezései közé. 3 Az üvegzseb törvény egyszersmind azt is kimondta, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra-hozatalát nem korlátozhatja az üzleti titok védelme. A törvényalkotó ezzel megtiltotta, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó adatot bárki üzleti titokra hivatkozással tartson vissza. 4 fogadta el az üvegzseb törvényt, vagyis a közpénz felhasználására vonatko- váltott ki tiltakozást 5 a március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: új Ptk.), 2012-ben, még tervezetként nyilvánosságra került szövege, amely nem tartalmazta az üzleti titok korlátozására vonatkozó szabályt. 6 eredményeként az üzleti sal akár elégedettek is lehetnénk, ha a törvényalkotó nem illesztett volna egy félmondatot a Ptk.-ból átvett rendelkezéshez. Az információszabadság tör- szerv eljárását kezdeményezheti. Ez alapján azonban nem lehet megnyugtatóan eldönteni, hogy ha a köz- igényelt adat üzleti titok mivoltára hivatkozással tagadják meg, akkor a meg- - vényességi felügyeleti eljárás az egyedüli jogorvoslat, 2) a törvényességi fel- 26 Infokommunikáció és jog

2 lettük a törvényességi felügyeletet. A legkomolyabb gondot azonban a köz- zete jelenti, hiszen gazdasági társaságok esetében nem beszélhetünk törvé- évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) és az információszabadság törvény értelmében igen korlátozott körben lehetséges, ráadásul annak kezdeményezésére az állampolgárok nem ság ugyanakkor úgy látta, hogy alkotmányos követelmény meghatározásá- váljon érdek, vagy mások jogainak a védelme céljából is meg lehet tagadni. Erre a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiak Bár az Alkot- cionális döntési jogkörbe utalt nyilvánosságkorlátozás alkotmányellenes 13, ebben az esetben sem tartotta indokoltnak az Nbtv. támadott rendelkezésé- nyossá váljon. 14 Az alkotmányos követelmény ezúttal az, hogy a nemzetbiz- nem szabad belátása alapján, hanem csak akkor tagadhatja meg a tájékoz- jogát sértené 15 relmére mint a megtagadási döntés feltételére való hivatkozása megalapozottságát sának sajátos területét képezik a zárt közbeszerzések 18 teszik a közpénzek nem nyilvános elköltését. Az ilyen közbeszerzésen részvételre jogosult cégek titkos listáját az Alkotmányvédelmi Hivatal vezeti, a - melyik cég tehet ajánlatot. A TI Ma- Alkotmányvédelmi Hivatal 19 ellen a céglista nyilvánosságra hozatala érdeké A nemzetbiztonsági szempontok valóban felül- esetekben is elrendeltek zárt közbeszerzési eljárást, amelyekben kétséges, hogy tényleg nemzetbiztonsági megfontolások indokolták-e a verseny kizárását. 22 vánosságra hozatala szükségképpen sérti az ilyen üggyel összefüggésbe - amelynek értelmében a közhatalom gyakorlóinak a méltóságvédelmi igénye 23 - arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. A - gének eldöntésére. E tesztrendszer értelmében három feltétel együttes - korlátozhatja Infokommunikáció és jog 27

3 a szükségesség/arányosság, illetve a méltóságvédelem a közhatalmi sze- lis elemeit képezték. A személyiségi jogok védelmének méltányolható köz- széles körben és alkotmányos kapaszkodók meghatározása nélkül engedi nem indokolható többletfeltételt támasztana a politikai, közéleti véleményszabadság gyakorlása elé 24 - kevésbé a közérdek méltányolható voltának igazolása ahhoz, hogy a köz- 25 re bevezetni tervezett tesztrendszer ezen elemét 26. Az új Ptk. e rendelkezésének a gyakorlati alkalmazása és ezáltal a közha- Magyarországon a 2010-es kormányváltás óta gyengültek az információszabadságnak a közhatalom elszámoltathatóságát és a közpénzek nyomon követését szolgáló eszközei. A január 1-jén hatályba lépett információszabadság törvény kiiktatta az információszabadság addig legfontosabb intézményi garanciáját azáltal, hogy az adatvédelmi biztos intézményét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (a továbbiakban: NAIH) váltotta fel. A NAIH a kormánytól független autonóm államigazgatási dástól, amelynek keretében az adatvédelem a parlament által választott, a végrehajtó hatalomtól teljes egészében független ombudsman feladata volt. Az Európai Parlament és az Európai Tanács vonatkozó irányelve 27 szerint minden tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az adatvédelmi rendelkezések alkalmazását valamely erre rendelt hatóság felügyelje. Ennek a ható- Annak eldöntése a tagállamokra tartozik, hogy az adatvédelmi hatósági fel- hatóság lássa el. Magyarország tehát nem azáltal került szembe az adatvé- megoldásról áttért egy másik, önmagában szintén elfogadható hatósági - ményrendszerrel szemben támasztott teljes függetlenség követelményét. A mellett az, hogy az adatvédelmi intézményrendszerben végrehajtott jogál- megszüntetésével. Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegés megál- - - ben, hogy Magyarország megszegte az védelmi biztos mandátumát. A korrupció elleni fellépés sikere szempontjából természetesen nem az a - latban problémát okoznak az információszabadság törvény hatósági vizsgálatra vonatkozó rendelkezései, amelyek kivonják ezt a hatósági eljárást a 30. Ennek az a következménye, hogy a NAIH által végzett hatósági vizsgálat során nem érvényesülnek Arról azonban nem szól az információszabadság törvény, hogy mi történik, ha a NAIH nem végzi el a vizsgálatot két hónap alatt, ahogyan arról sem, hogy ebben arról is hallgat, hogy miként lehet jogorvoslatot keresni a NAIH által akár a zása közepette 32 szabadság törvényt 33 kivonni rendelte az információszabadság törvény hatálya alól a külön törvényben szabályozott tájékoztatási, irat-megismerési, betekintési és másolatkérési eljárásokat 34. Ez az információszabadság törvény alapján igénybe ve- abban az esetben, ha az adott szerv nem tesz eleget a tájékoztatási, irat- mozgásteret, ennyire nagy értelmezési szabadságot adó jogszabályi rendel- arra, hogy valamely mondvacsinált tájékoztatási eljárás szabályozásával lésnek és kérelemre tájékoztatást ad, ha az nem veszélyezteti a nemzet biz- tekintést és adatkezelést 35. Ez a rendelkezés nem tisztázta, hogy konkrétan - megismerése és terjesztése az állami szervek privilégiuma 36, holott az információszabadság a közhatalom kontrolljának rendes eszközei közé tartozik. Civil szervezetek tiltakozásának hatására 37 a köztársasági elnök megvétózta az eredeti vál- közpénzek útjára vonatkozó állami adatok megismerését. A végül tör- talmazza azt a rendelkezést, amely kivonta volna az információszabadság törvény hatálya alól a külön törvények ket, kizárva ezzel egyszersmind azt is, hogy e jogosultságaik megtagadása - vegezéssel is, mégis bekerült az információszabadság törvénybe. Az infor- - irányadóak. 28 Infokommunikáció és jog

4 meg, hogy pontosan mit jelent az egyes szervek gazdálkodásának átfogó, közpénzfelhasználással kapcsolatos mely adatok megismerésére maradtak - - tonság követelményével. - orvoslat gyanánt, a NAIH-nál hatósági vizsgálat lefolytatását kezdeményez mos fontos alkotóelemének a leértékelését. Magyarországon a polgárok ma csak a közpénzadatok visszatartását tette könnyebbé a saját maga számára, de a jogalkotás eszközeivel a közbeszéd szabadságát is megnyirbálni Magyarországon a közhatalmi szervek egyre szélesebb körben nyernek sára Az adatvédelmi biztos beszámolója, Budapest, p Hivatkozza: Sári János: Alapjogok Alkotmánytan II. Budapest, Osiris, p A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, 3 csolódó olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra tetné. További feltétel, hogy az üzleti titok jogosultja megtegye a szükséges intézkedéseket az ilyen adatok titokban tartása érdekében. 4 helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás fel- val, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közér- 5 pdf 6 ciószabadság törvénybe. 7 val, területi integritásával, alkotmányos rendjével, külügyi vagy nemzetközi kap- 8 mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következ- - nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül megilleti az ügyelosztási rend sze- napján hozott 2.Pf /2012/4. szám alatti eseti döntésében rámutatott, tésre vonatkozó tartalmilag igazolt bejelentésben foglaltakat. Ezzel szemben a általi, tartalmi megvizsgálását. 9 29/2014. (IX. 30.) AB határozat [60] pont /2014. (IX. 30.) AB határozat [72] pont /2014. (I. 21.) AB határozat [45] pont. 13 2/2014. (I. 21.) AB határozat [44] pont. 14 2/2014. (I. 21.) AB határozat [55] pont /2014. (I. 21.) AB határozat [54] pont második mondat. 17 nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. 18 Infokommunikáció és jog 29

5 276/2014. (XI. 6.) kormányrendelet]. 19 A per kezdete idején még Nemzetbiztonsági Hivatal nato_beszallitoi_ceglista/ [ ] 22 informatikai fejlesztésére folyamán mintegy 2.2 milliárd forintot köl- közbeszerzés keretében ( [ ]), de ugyanilyen megfontolások alapján választotta a tit- programhoz kapcsolódó fejlesztések, az V. kerületi önkormányzat pedig a Kos- fedi_a_jotekony_homaly [ ] 23 lekményekkel azonosan széles körben, ráadásul az évi XVII. törvény által 24 7/2014. (III. 7.) AB határozat [68] pont. 25 7/2014. (III. 7.) AB határozat [65] pont. 26 jában azt fejtette ki, hogy a közügyekre vonatkozó szólások mindegyike fokozott politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz ság szentsége csak a közhatalom gyakorlói emberi státuszának teljes, nyilván- korlóit nem közéleti tevékenységükkel, hanem magán- vagy családi életükkel 27 az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv [28. cikk (1) bekezdés]. 28 Lásd C-288/12. sz. ügy. rt=1&cid= [ ] 29 Ítélet a C-288/12. számú ügyben [ ] 33 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló hu/irom39/10904/10904.pdf [ ] dése. 36 Erre lehet következtetni a NAIH elnöke által NAIH/1329-2/2013/J számon ügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ügyszáma: AIB/68/2013). Dr. Pé- pdf [ ] 37 Lásd [ ] 38 T/10904/11. számú nem önálló iromány: state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_ 39 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló mozgásteret. A Magyar Államkincstár a Transparency International Magyaror- - nem érkezett válasz. A NAIH által a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása az információs önrendelkezési jogról és az informá- zése tárgyában elnevezéssel 2014 augusztusában (pontos dátum és ügyirat- Ajanlas30--7-_V2.pdf [ ]). 41 Lásd az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését ( Mindenkinek joga van személyes téséhez. ), valamint 39. cikk (2) bekezdését ( A közpénzekre és a nemzeti va- 42 A jelen tanulmány lezárásakor még nem ismert a sportról szóló évi I. tör- csökkentsék a sportszervezetnek nyújtott támogatás összegével [lásd a sze- 30 Infokommunikáció és jog