AZ ELÍTÉLTEK SZABADON BOCSÁTÁSA SZAKDOLGOZAT

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM -ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI- ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSJOGI TANSZÉK AZ ELÍTÉLTEK SZABADON BOCSÁTÁSA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: VILLÁS PETRA NEPTUN-KÓD: F6QH46 KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS MISKOLC 2017

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE LAW AND PENITENTIARY LAW THE RELEASE OF PRISONERS THESIS AUTHOR: VILLÁS PETRA NEPTUN-CODE: F6QH46 CONSULTANT: DR. NAGY ANITA UNIVERSITY DOCENT MISKOLC

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés.5 II. Kegyelmi eljárás Egyéni kegyelem 6 a) Kegyelmi kérelem... 7 b) A kegyelmi eljárás lefolytatása...9 c) Jogesetek d) Összegzés Kötelező kegyelmi eljárás 14 a) A kötelező kegyelmi eljárás menete.15 III. A reintegrációs őrizet Történeti áttekintés A hatályos szabályozás A reintegrációs őrizet és a feltételes szabadságra bocsátás elhatárolása A reintegrációs őrizet eljárási szabályai...20 a) Elrendelésének esetei 20 b) A reintegrációs őrizet feltételrendszere január 1-től...21 c) A reintegrációs őrizet kizárása és megszüntetése A reintegrációs őrizet eszköze.24 a) Az elektronikus távfelügyeleti eszközmegrongálása, eltávolítása A reintegrációs őrizet résztvevői és feladatai a) A reintegrációs őrizet alkalmazása fiatalkorúak esetén A büntetés-végrehajtási bíró 28 a) A büntetés-végrehajtási bíró feladatai..28 b) A büntetés-végrehajtási bíró eljárása 29 c) A büntetés-végrehajtási bíró jogköre felnőttkorúak esetén..31 d) A büntetés-végrehajtási bíró jogköre fiatalkorúak esetén. 33 IV. Feltételes szabadságra bocsátás Hatályos szabályozása Magyarországon Ítélet kontra feltételes szabadságra bocsátás 35 3

4 3. A feltételes szabadságra bocsátás kedvezményének a megadása A feltételes szabadságra bocsátás kizárása A feltételes szabadságra bocsátás időtartama A feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése A feltételes szabadságra bocsátás az életfogytig tartó szabadságvesztésből. 43 V. Záró gondolatok.45 VI. Irodalomjegyzék 47 VII. Jogszabályjegyzék.48 VIII. Hivatkozások jegyzéke..49 4

5 I. Bevezetés Szakdolgozatom témája az elítéltek szabadulásával foglalkozik. Számomra ez igencsak fontossá vált az utóbbi néhány évben. Tanulmányaim előre haladtával egyre nagyobb rálátásom lett a büntetőjogra, az eljárási szabályaira, végezetül ezen rendelkezések végrehajtására is. Számos információhoz juthatunk hozzá akár a könyvekből, internetről, vagy akár a körülöttünk lévő emberektől, de ezt a témát szerintem mindig is nagy figyelem fogja övezni. Ha a büntetőjogot vagy bármilyen ehhez kapcsolódó fogalmat említünk, első gondolatunk valószínűleg a bűnelkövetők kézre kerítése és büntetőjogi felelősségre vonása lesz. Ez valamilyen szinten talán jól is van így, hiszen a társadalom és a társadalmi erények megóvása nemcsak egy szükséges rossz amivel meg kell birkóznunk, hanem egy aktív magatartást igénylő feladat mindenki részéről, egy elsődleges feladat. Azonban gyakran elfelejtjük mi is történik ezután, mi történik az elítéltekkel, miután kiszabták rájuk a büntetést. Természetesen a szabadságelvonással járó büntetések a legsúlyosabbak, és ezek járnak a legtöbb negatív következménnyel. Mi történik, miután bevonulnak a büntetés-végrehajtási intézménybe? De leginkább hogyan szabadulhatnak az elítéltek? Dolgozatomban pontosan arról szeretnék írni, hogyan is lesz vége ezen kiszabott büntetéseknek, hogyan kerülhetnek vissza a társadalomba az elítéltek. Minél jobban belemerültem a témába, annál inkább rájöttem, hogy bár a jogszabályok számos lehetőséget adnak a korábbi szabadulásra, gyakorlatban mégis ritkábban fordul elő, mint ahogyan azt talán elvárnánk. Szakdolgozatom három nagy részre osztható: 1. Kegyelmi eljárás 2. Reintegrációs őrizet 3. Feltételes szabadságra bocsátás Ugyan nem pusztán ez a három lehetőség áll az elítéltek rendelkezésére, ha szabadulni szeretnének, de én ezt a hármat tartom a legfontosabbnak. 5

6 II. Kegyelmi eljárás A kegyelmi eljárás az elítéltek szabadításának egyik formája. Eltér az általános formától, hiszen a terheltek az egyéni kegyelem fajtájától függően nem töltik ki a már kiszabott büntetési tétel egészét vagy akár nem is szükséges büntetés-végrehajtási intézetbe vonulniuk (eljárási kegyelem). 1. Egyéni kegyelem Ezen jog gyakorlását az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontja utalja a Köztársasági elnök hatáskörébe. A vádirat benyújtásáig a kegyelem iránti előterjesztést a legfőbb ügyész, ezután már csak az igazságügyért felelős miniszter tehet. Ez hivatalból és kérelemre egyaránt történhet. 1 A kegyelem a büntetőeljárás szakaszától függően három típusú lehet: eljárási kegyelem, végrehajtási kegyelem és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés adja a harmadik típusát. Az eljárási kegyelem esetében a terhelt vagy épp más jogosult a kegyelem iránti kérelmében a terhelttel szemben megindult eljárás megszüntetését kérik. A kérelmet az ügyben eljáró ügyészhez vagy bírósághoz intézik. 2 A végrehajtási kegyelmet az első fokon eljárt bírósághoz intézik. 3 Törvény határozza meg a büntetések és intézkedések körét, melyekben alkalmazható. Kizárólag a még végre nem hajtott büntetés (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és mellékbüntetés (közügyektől eltiltás), a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére irányul a kegyelem. 4 1 Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról 2 Farkas Ákos Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, o. 3 Be évi CCXL. törvény 45. 6

7 A katonai büntetésekre nem terjed ki a büntetési végrehajtásra irányuló kegyelem, ugyanis az ítéletek jogerőre emelkedésével a büntetések végrehajtottnak tekintendők. 5 A kegyelmi mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést jelent. A kegyelmi jogkör gyakorlója abban az esetben is alkalmazhatja az elítélt javára, ha a törvény erre kifejezetten nem ad lehetőséget. 6 A köztársasági elnök nincs feltételhez kötve jogának gyakorlásában, a kegyelmi mentesítést feltételhez kötheti. A mentesítés ezen feltételek betartásával lesz hatályos. 7 A mentesítés nem terjed ki a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló évi XLVII. törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából való törlésre, mivel az a mentesítés beálltát követően tartalmazza a terhelt adatait. 8 Az is megjegyzendő, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén egyes foglalkozások továbbra sem gyakorolhatók még a mentesítés beálltával sem. a) Kegyelmi kérelem Ahogyan azt már korábban is említettem az eljárás hivatalból vagy kérelemre indul meg. A kegyelem iránti kérelem előterjesztése nincs halasztó hatállyal a büntetés megkezdésére, valamint a büntetés automatikus félbeszakítását sem vonja maga után. Az elítélt szakorvosi vizsgálata az előterjesztés előkészítésekor halasztó hatályú a büntetés megkezdésére. 5 Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról évi C törvény Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ, Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2012, 514.o. 8 Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról 7

8 A kérelem benyújtására jogosultak körébe tartozik elsősorban maga a terhelt, majd következik a védő, a fiatalkorú törvényes képviselője és a terhelt hozzátartozója. 9 A hozzátartozók körét a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Hozzátartozó tehát a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. 10 A kérelemnek alaki és tartalmi szempontból is megfelelőnek kell lennie. A meghatározott személyek jogosultak az előterjesztésére (ügyész a legfőbb ügyészhez, a bíróság az igazságügyért felelős miniszterhez) és számos adatot tartalmazó iratokat csatolnak hozzá. A kérelem tartalmazza: a terhelt személyes adatait a bíróság (ügyészség) megnevezését, ügydöntő bírósági határozat (vádirat) ügyszámát, amelyre a kérelem vonatkozik, a kérelem célját: büntetés elengedése vagy mérséklése, büntetőeljárás megszüntetése a kérelem indokai az indokot alátámasztó iratok pl. orvosszakértői lelet, jövedelemigazolás. A kegyelmi eljárás csak bizonyos esetekben illetékmentes: a terhelt, a védője vagy törvényes képviselő által beadott kérelem és a hivatalból indult eljárás esetén. Minden más esetben Ft illeték megfizetése kötelező. Amennyiben nem a terhelt nyújtja be a kérelmet, hozzájárulása vagy meghatalmazása (védő esetén) szükséges Farkas Róth: i.m. 489.o évi V. törvény 8:1 11 Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról 8

9 b) A kegyelmi eljárás lefolytatása A kérelmet az ügyész a legfőbb ügyészhez, a bíróság az igazságügyért felelős miniszterhez terjesztik fel soron kívül. Közvetlenül benyújtható a kérelem az Igazságügyi Minisztériumba, de ez meghosszabbítja az ügyintézés időtartamát, ugyanis innen tovább kell küldeni a kérelmet az eső fokon eljáró vagy eljárt bírósághoz (ügyészhez). A bíróság nyilatkozattételre hívhatja fel a kérelmezőt, ha a kérelem tartalma nem egyértelmű, illetve ha szükséges beszerzi a terhelt hozzájárulását vagy meghatalmazását, amennyiben a kérelmet a védő vagy más jogosult terjesztette elő, illetve, ha hivatalból indult meg. A bíróság továbbá különböző iratokat, véleményeket is kérhet: pártfogó felügyelői környezettanulmány rendőri jelentés büntetés-végrehajtási intézet értékelő véleménye (nevelői vélemény) gazdasági hivatal igazolása a pénzbüntetés fennálló részéről. A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait különösen a vádiratot, a büntetést kiszabó határozatot, az intézkedést alkalmazó határozatot, a részletfizetésre, halasztásra és félbeszakításra vonatkozó határozatot, a szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára átváltoztató határozatot, a foganatba vételről és szabadításról szóló értesítést, a rendelkezésre álló orvosi iratokat és orvosszakértői véleményt, valamint a további beszerzett adatokat, iratokat, nyilatkozatokat azok beérkezését követően a 11/2014. IM rendelet 34. melléklete 12 szerinti, kitöltött kegyelmi felterjesztőlappal soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felterjeszti a miniszterhez. 13 Ha az elítéltnél összbüntetést szabtak ki vagy erre lehetőség van, akkor a kérelmet a büntetőügy résziratával, az összbüntetési ítéletekkel és az alapítéletekkel, valamint a fenti iratokkal terjesztik fel /2014.(XII.13.) IM rendelet 13 Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról /2014.(XII.13.) IM rendelet 124 (1) bekezdés 9

10 Felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a bíróság a fent említett iratokon túl a szabadságvesztést kiszabó és annak végrehajtását elrendelő ügydöntő határozatokat is felterjeszti a miniszterhez. 15 Eljárási kérelem előterjesztése során a kitűzött tárgyalás időpontját is megjelölik. Az ügydöntő határozat meghozataláról a rendelkező rész megküldésével a bíróság három napon belül értesíti a minisztert. A terheltet vagy az egyéb kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel a bíróság az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően, hogy továbbra is fenn tartja-e a kérelmét. 16 Az igazságügyért felelős miniszter az elítélt orvosszakértői vizsgálatát kérheti a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában vagy az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) a kegyelmi kérelem előterjesztésének az előkészítésekor, és ez, ahogy azt már hangsúlyoztam, halasztó hatályú a büntetés megkezdésére. Az Igazságügyi Minisztériumba beérkezett iratokat megvizsgálják és a köztársasági elnök döntéséig elrendelhetik a kiszabott büntetések, illetve intézkedések végrehajtásának elhalasztását vagy félbeszakítását. 17 A z igazságügyért felelős miniszter az eljárás során adatokat igényelhet különböző törvényben meghatározott nyilvántartásokból: bűnügyi nyilvántartási rendszer, szabálysértési nyilvántartási rendszer, polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, közúti közlekedési nyilvántartás, központi idegenrendészeti nyilvántartás. 18 A miniszter minden esetben felterjeszti a kérelmet a köztársasági elnökhöz, függetlenül attól, hogy a kegyelem gyakorlása iránt tesz-e előterjesztést. 19 A köztársasági elnöknek nincs indokolási kötelezettsége, a miniszter előterjesztése nem 15 11/2014.(XII.13.) IM rendelet 124 (3) bekezdés 16 11/2014.(XII.13.) IM rendelet évi CCXL. törvény évi XIX törvény 598. (2a) bekezdés évi XIX törvény

11 köti. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez. 20 Mindezek után kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyész kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. A bírósági ügydöntő határozatának jogerőre emelkedését követően a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek. A miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti az ügydöntő határozatot, ha az elítélt szabadságvesztés büntetését vagy javítóintézeti nevelését tölti, és egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot is. 21 A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye, azonban a jogosultak újabb kegyelem előterjesztése iránti kérelmet nyújthatnak be, melyet az előzőtől független vizsgálat alá vetnek. 22 Ha a büntetőeljárás kegyelemből történő megszüntetését a bíróság vagy az ügyész hivatalból kezdeményezte, a terhelt az eljárást megszüntető határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kérheti az eljárás folytatását. 23 c) Jogesetek A kegyelmi eljárásban végzett, az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztály által 2015 januárjában engedélyezett empirikus kutatás 24 során közel 70 jogesetet elemeztek. A jogeseteket az alábbi fő csoportosítási szempontok alapján elemezték: az elkövetett bűncselekmény a kiszabott büntetés 20 Tájékoztató az általános kegyelmi eljárásról évi XIX törvény évi XIX törvény kutatási engedély száma: Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztály, XX-KEGY/44/1/2015, január 6. 11

12 a kérelem indokolása becsatolt vélemények pl. pártfogó felügyelet környezettanulmánya, büntetés-végrehajtási intézet nevelői vélemény javasolták-e a kérelem pozitív elbírálását. 25 A következő grafikon számszerűen is bemutatja a kegyelem iránti kérelmek indokainak eloszlását. 26 Ártatlanság (6db) A büntetlen előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés (10db) Anyagi okok (9db) 21 9 Családi okok, a család megsegítése (20db) 3 20 Megbánás (3db) Több indok megjelölése (21db) Egyéb okok (13db) Látható, hogy számos elítélt több indokot jelölt meg a kérelmében, mellyel az esélyeiket próbálták növelni annak érdekében, hogy egyéni kegyelemben részesüljenek. 25 Nagy Anita: A kegyelmi eljárás és a szabadságvesztés félbeszakítása. Miskolci Jogi Szemle, 10. évfolyam (2015) 2. szám, 38. o. 26 Nagy Anita: A kegyelmi eljárás és a szabadságvesztés félbeszakítása. Miskolci Jogi Szemle, 10. évfolyam (2015) 2. szám, 40.o. 12

13 Az Egyéb okok kategóriában számos indok jelenik meg, ilyen például az ügyek egyesítése, a büntetés végrehajtásától és a következményeitől való félelem, az elítélt életkora, jó magaviselete a büntetés-végrehajtási intézetben, vagy éppenséggel a kiszabott pénzbüntetést az elítélt egyik családtagja hajlandó kifizetni helyette. Lehetetlen lenne felsorolni az összes okát a beadott kérelmeknek, de a megnevezettek valószínűleg a leggyakoribbak közé sorolhatóak. d) Összegzés Megfigyelhető, hogy az esetek nagy többségében nem javasolták a kérelem teljesítését. Legtöbbször az indokolása az, hogy a kérelmezők olyan adatokra, tényekre vagy körülményekre hivatkoznak, melyek eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, nem a kegyelmi eljárás menetébe. A bíróság a felsorolt okokat gyakran már a büntetés kiszabásánál figyelembe veszi, akár enyhítő körülményként, így további engedmény megadását nem látják méltányolhatónak. Gyakran azonban már a bűncselekmény jellege nem teszi lehetővé a pozitív elbírálást, illetve az elítéltek esetleges visszaeső státusza a válasz az elutasításra. A kegyelmi kérelem során minden egyes körülményt megvizsgálnak és a köztársasági elnök csak ezután hozza meg döntését. Újabb kegyelmi eljárásra irányuló kérelmet a jogosultak a negatív irányú elbírálás után bármikor beadhatnak. A kérelem teljesítésére leginkább egészségügyi problémák esetén kerül sor, vagy más különösen méltánylást érdemlő esetben. Habár nem gyakori az egyéni kegyelem iránti kérelem teljesítése, ez egy olyan lehetőség a terheltek, többségében az elítéltek számára, amely az egyéb jogorvoslati lehetőségek kimerítése után is nyitva áll előttük Nagy Anita: A kegyelmi eljárás és a szabadságvesztés félbeszakítása. Miskolci Jogi Szemle, 10. évfolyam (2015) 2. szám, 40.o. 13

14 2. Kötelező kegyelmi eljárás Magyarországon a kötelező kegyelmi eljárás kiindulópontját az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott döntés jelenti, mely a Magyar László kontra Magyarország ügyben született május 20-án. 28 A Bíróság kimondta, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés nem felel meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének, így elmarasztalta Magyarországot. Röviden összefoglalva, a következő kritériumokat kellett volna Magyarországnak teljesítenie: a szabadulásra való esély és a rehabilitáció biztosítása legalább huszonöt év elteltével legyen lehetőség a felülvizsgálatra, legyen egy erre való nemzeti mechanizmus az elítéltnek legyen joga arra, hogy már az ítélethozatalkor is tudja, hogyan kell ahhoz viselkednie, hogy szabadulására esély nyíljon 29. Mindezek után gondolták át a TÉSZ intézményét. A strasbourgi ítélet alapján más TÉSZ-es elítéltek is perelhették volna Magyarországot, és egészen biztosra vehetjük, hogy ugyanolyan marasztaló ítéletek születtek volna, hatalmas kártérítési összegeket tartalmazva. A kötelező kegyelmi eljárás során a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését töltő elítélteknél hivatalból elindítják az eljárást. Ennek azonban az a két fontos feltétele van, hogy az elítélt már negyven évet letöltött a büntetéséből, valamint magához a kötelező kegyelmi eljáráshoz is hozzá kell járulnia. 30 A kötelező kegyelmi eljárás bevezetésével együtt felállították a Kegyelmi Bizottságot. 28 Magyar v. Hungary, Application No /10,20 May, ECHR 29 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, 2015, 52.o évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról, 46/A., 46/B. 14

15 a) A kötelező kegyelmi eljárás menete Az eljárás tehát hivatalból indul, de az elítélt hozzájárulása szükséges annak folytatásához. A büntetés-végrehajtási intézet még az előtt beszerzi az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát, hogy értesítené az Igazságügyi Minisztériumot a negyven év letöltéséről. Természetesen ebben a nyilatkozatban az elítélt meg is tagadhatja a hozzájárulását, vagy éppenséggel pont a nyilatkozattételt tagadja meg. Ez utóbbi esetben a büntetés-végrehajtási intézet az erről készült jegyzőkönyvet is mellékeli az értesítéséhez. Csak a beleegyező nyilatkozat esetén folytatható le a kötelező kegyelmi eljárás, a másik két esetben nem. Az igazságügyért felelős miniszter a büntetés-végrehajtási szerv fent említett értesítésétől számított hatvan napon belül köteles lefolytatni az eljárást. Az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat beszerzi, különösen: 31 az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést, az elítélt biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat, az elítéltről készült értékelő véleményeket, az elítélttel szemben indított fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos iratokat, az elítélt egészségi állapotára vonatkozó dokumentációt, ideértve az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményeket is, az elítélt büntetőügyének az iratait, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által, az elítélt befogadó környezetéről készített környezettanulmányt, ha az elítélt a büntetés-végrehajtási intézetet arról tájékoztatja, hogy szabadulása esetén foglalkoztatása biztosított lesz - a munkáltató által kiadott foglalkoztatási nyilatkozatot. Az első ötöt a büntetés-végrehajtási intézet állítja össze az igazságügy Minisztérium részére. Az igazságügyért felelős miniszter az értesítést követő három napon belül értesíti a Kúria elnökét a kötelező kegyelmi eljárás megkezdéséről, aki egy öttagú Kegyelmi Bizottságot jelöl ki. A Kegyelmi Bizottság mindig eseti jelleggel jön létre és tagjai kijelölésétől az állásfoglalásának az igazságügyért felelős miniszternek való évi CCXL. tv. 46/C. 15

16 megküldéséig működik. Az elnököt maguk közül választják. A tagoknak szintén hozzá kell járulnia a kijelölésükhöz. A Bv. Kódex megadja kiket nem lehet a Bizottság tagjává kijelölni, ilyen például az elítélt hozzátartozója, aki az eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés végrehajtása során bíróként, illetve ügyészként részt vett, aki a büntetőügyben a nyomozó hatóság tagjaként vett részt, végezetül aki a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló ügy sértettje vagy a sértett hozzátartozója. 32 A Kegyelmi Bizottság szótöbbséggel dönt kilencven napon belül. A Bizottság a beszerzett iratok alapján megvizsgálja az elítélt büntetés-végrehajtási intézetbeli viselkedését arra tekintettel, hogy az elítélt készen áll-e a törvénytisztelő életmód folytatására, megvizsgálja a terhelt személyi és családi körülményeit, valamint az egészségügyi állapotát, hogy eldönthesse, vajon a büntetés célja a további szabadságelvonás nélkül is megvalósul-e. A Kegyelmi Bizottság szakértő közreműködését bármikor igénybe veheti, ezen felül szakértői állásfoglalást is kérhet. Szakorvos vagy pszichológus szakértőt azonban köteles igénybe venni, ha az elítélt mentális állapotáról kell nyilatkozni. A felkért szakértő eljárási költségeit az állam viseli. 33 A Kegyelmi Bizottság köteles meghallgatni az elítéltet. Állásfoglalásában javaslatot is tesz a kegyelem gyakorlására, melytől az igazságügyért felelős miniszter nem térhet el, ennek megfelelően készíti el a köztársasági elnök számára a felterjesztést, mely az állásfoglalás indokolását is tartalmazza. A miniszternek erre tizenöt napja van és a köztársasági elnök mellett az elítélt is megkapja. 34 Amennyiben az elítélt megkapja a kegyelmet, a számára küldött értesítés tartalmazza a jogkövetkezményeket is. Ha a kötelező kegyelmi eljárás során az elítélt nem részesült a kegyelemben, az eljárás lezárultát követő két év elteltével ismét le kell folytatni a kegyelmi eljárást, ha az elítélt továbbra is az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését tölti Bv. Kódex 46/D. 33 Bv. Kódex 46/F. 34 Bv. Kódex 46/G. 35 Bv. Kódex 46/H. 16

17 III. A reintegrációs őrizet Magyarországon a reintegrációs őrizetet a április 1-től hatályos évi LXXII. törvény vezette be, amely a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról rendelkezik. Ez tulajdonképpen a január 1-től hatályos új Bv. Kódex módosítását jelenti, mely a reintegrációs őrizetre vonatkozó rendelkezéseket a 61/A.-61/D. és a 187/A.-187/E. pontig tartalmazza. Lényegét tekintve a reintegrációs őrizetben töltött idő beleszámít a szabadságvesztés időtartamába és egy bizonyos mértékig az elítéltek a szabadságukat is visszanyerik. Nem beszélhetünk a teljes szabadság visszanyeréséről, hiszen az őrizet alatt végig fennmarad a tényleges mozgási szabadság és a tartózkodási hely szabad megválasztása jogának a korlátozása. Habár az intézmény a büntetés-végrehajtási jog keretein belül csak nemrégiben került szabályozásra, a büntetőeljárási jog kapcsán már korábban is lehetőség volt az ún. electronic monitoring (EM) azaz az elektronikus felügyeleti eszközzel biztosított szabadságkorlátozás a házi őrizet esetében. 36 Elsősorban erről kell néhány szót ejtenünk. 1. Történeti áttekintés Az előzetes letartóztatást kiváltó házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom esetén április 1-ig volt lehetőség az elektronikus felügyelet alkalmazására. 37 Azonban a klasszikus házi őrizet kapcsán Magyarországon már 2003 óta elrendelhető az alkalmazása. Mindezzel az egyszerűsítést célozták meg a házi őrizet ellenőrzése tekintetében, de a kivitelezésre egészen 2013-ig nem álltak rendelkezésre az anyagi és a 36 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, o. 37 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, o. 17

18 technikai feltételek. 38 Ugyanakkor a Kormány már egy 2011-es határozatában 39 feladatként szabta meg, hogy kerülni kell a szükségtelen szabadságelvonásokat. Ennek eszközéül az elektronikus távfelügyeleti eszközöket jelölte meg, kiemelve, hogy a rendőrség által kiépített rendszer működési tapasztalatait felhasználva a büntetésvégrehajtási felhasználás is hosszú távú célja a Kormánynak májusában bevezetésre került az elektronikus felügyelet egyfajta próbaverzióként Budapest területén, majd ezt követően május 15-től megyei szinten is alkalmazni kezdték a technikai eszközöket. 41 A házi őrizetről természetesen rendelkezik az évi XIX. törvény, pontosabban a 138. (1) bekezdése határozza meg, mit is jelent az intézmény, tehát A házi őrizet a terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza. Házi őrizet elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja el. A törvény továbbá az elrendelés feltételeit is szabályozza. A házi őrizet végrehajtásáról a 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet szól, míg a rendőrségre háruló feladatok kapcsán felmerülő kérdésekben a 6/2008. (OT 59 ORFK utasítás tartalmaz rendelkezéseket. 2. A hatályos szabályozás Ez az új jogintézmény számos új és széles körű jogalkotást kívánt meg. Nemcsak a Bv. Kódexet érinti ez a változás, hanem további jogszabályokat is, melyek a következők: - 11/2014. (XII. 13.) IM rendelet a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról 38 Nagy Anita: A reintegrációs őrizet története, szabályozása és európai fejlődési irányai. Büntetőjogi szemle, 2016/1-2. szám, 62.o. 39 A büntetés-végrehajtási intézetek nemzetközi elvárásoknak való megfelelésével összefüggő átfogó vizsgálat megállapításához kapcsolódó intézkedésekről szóló 1040/2011. (III. 9.) Kormányhatározat. 40 Bogotyán Róbert: A zsúfoltság csökkentésének útjai a börtönépítésen túl, Börtönügyi Szemle 2015/ o. 41 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, o. 18

19 - 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól - 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról. Az elektronikus távfelügyeleti eszköz fogalmát a Bv. Kódex az alábbiak szerint adja meg: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgását nyomon követő technikai eszköz. 42 Ahogyan azt már korábban is említettem, a reintegrációs őrizet során az elítélt visszanyeri szabadsága egy részét, melyet a Bv. Kódex 187/A. (3) bekezdése is alátámaszt: A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza A reintegrációs őrizet és a feltételes szabadságra bocsátás elhatárolása A két jogintézmény kellőképpen hasonlít egymásra ahhoz, hogy szükséges legyen az elhatárolása. Habár mindkettő esetén lehetősége van az elítéltnek a korábbi szabadulásra a büntetés végrehajtása alól, mégsem jelenti ugyanazt a két kedvezmény. A reintegrációs őrizet során az elítélt letölti a szabadságvesztés-büntetésének teljes részét, azonban egy meghatározott részét nem a büntetés-végrehajtási intézetben tölti le, hanem a büntetésvégrehajtási bíró által kijelölt házban vagy lakásban. A feltételes szabadságra bocsátás egy olyan büntető anyagi jogi jogintézmény, mely során a bíróság eltekint a büntetés egy részének végrehajtása alól Bv. Kódex pont 43 Bv. Kódex 187/A. (3) bek. 44 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, o. 19

20 4. A reintegrációs őrizet eljárási szabályai Az eljárási szabályokat a Bv. Kódex 61/A. -a tartalmazza, mely szerint: A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bírónak.. Ebből is megfigyelhető, hogy nem a büntetés-végrehajtási intézmény dönt az elrendeléséről, hanem a törvényszékeken működő büntetés-végrehajtási csoport egyik bírája, aki az iratok alapján is hozhat döntést, de az elítélt vagy a védő által benyújtott kérelem tárgyában meghallgatást is tarthat. 45 A kérelmet a bv. bíró érdemi vizsgálat nélkül is elutasíthatja, ha a Bv. Kódex kizárja a reintegrációs őrizet elrendelését. 46 Ebben az esetben a bv. bíró kizárólag az iratok alapján dönt. Az elítélt, illetve a védője a szabadságvesztés-büntetés ideje alatt egy alkalommal kérheti az őrizet elrendelését. A büntetés-végrehajtási intézet a kérelmet az értékelő véleményével és javaslatával együtt tizenöt napon belül megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak. 47 A törvény nem véletlenül hangsúlyozza ki, hogy csak egyetlen alkalommal kezdeményezhetik az elrendelését. A reintegrációs őrizet egy olyan jelentős kedvezményt jelent az elítéltek számára, amelyet csak azon terheltek esetében alkalmaznak, akik csekély mértékben veszélyesek a társadalomra és nagy valószínűséggel jól vissza tudnak majd illeszkedni a társadalomba. a) Elrendelésének eseteit a Bv. Kódex 187/A. (1) bekezdése tartalmazza: ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt aki a reintegrációs őrizetbe helyezést vállalja nem a Btk (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt. 45 Bv. Kódex 61/A. (4) bek. 46 Bv. Kódex 61/A. (5) bek. 47 Bv. Kódex 61/A. (2) bek. 20

21 Fontos megjegyezni, hogy csak az első ízben elítéltek esetén van erre a kedvezményre lehetőség. Az elektronikus távfelügyeleti eszköz technikai megvalósítása költségekkel jár, melyet a tartózkodásra kijelölt tulajdonos visel. A személy elleni erőszakos bűncselekményt, illetve az öt évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő cselekmények elkövetőit szintén nem kívánja a jogalkotó ebben a kedvezményben részesíteni, hiszen ők nagyobb veszélyt jelentenek a társadalomra. Ezen felül a reintegrációs őrizetbe helyezést az elítéltnek vállalnia kell, továbbá a számára kijelölt lakóingatlan tulajdonosától be kell szereznie egy fogadó nyilatkozatot. Amennyiben a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt ingatlan nem a fogva tartó bv. intézet székhelye szerinti megye területén található, a fogvatartottat a tervezett szabadon bocsátást megelőzően legalább három munkanappal, a fogvatartottak rendszeres heti körszállításával végleg át kell szállítani a kijelölt ingatlan helye szerinti illetékes megyei bv. intézetbe. 48 A büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet csak az elrendelő határozatban megjelölt esetekben lehet elhagyni. A törvény példálózó jelleggel felsorol néhány ilyen célt, például a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, munkavégzés, oktatási vagy nevelési cél, gyógykezelés. Emellett azt is meghatározza a bv. bíró, hogy milyen időközökben, illetve milyen úti céllal teheti meg ezt az elítélt. 49 b) A reintegrációs őrizet feltételrendszere január 1-től Azt, hogy mikor van helye reintegrációs őrizetnek a Bv. Kódex 187/A. (1) bekezdése tartalmazza: Ezek alapján reintegrációs őrizet akkor biztosítható: Ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható, a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a 48 30/2015. (IV.17.) OP szakutasítása a büntetés-végrehajtási szervezet elektronikus távfelügyeleti rendszer működtetésével kapcsolatos feladatainak végrehajtásáról, II/10 49 Bv. Kódex 187/A. (4) bek. 21

22 szabadulás várható időpontja előtt reintegrációs őrizetbe helyezhető az az elítélt, aki azt vállalja és gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, vagy ha szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, akkor a) nem a Btk (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el, b) első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, és c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt. A reintegrációs őrizet időtartama a) legfeljebb egy év, ha az elítéltet gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, b) az a) pontban meghatározottakon kívül legfeljebb tíz hónap. c) A reintegrációs őrizet kizárása és megszüntetése Gyakorlatilag három nagy csoportba sorolhatjuk azokat az okokat, melyek alapján a reintegrációs őrizetre nincs lehetőség. A Bv. Kódex 187/C. -a szabályozza az első csoportot, mely alapján nem helyezhető reintegrációs őrizetbe az elítélt: az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani, az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt előzetes letartóztatását a szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították, a fogva tartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették, 22

23 az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből legalább három, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztésből legalább hat hónapot nem töltött le, a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan. 50 A lakás akkor alkalmas elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére, ha az ingatlan rendelkezik elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással, valamint az elektronikus távfelügyeleti eszközök adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel. 51 A második nagy csoportba a reintegrációs őrizet megszüntetése során felmerülő okok tartoznak, melyet a Bv. Kódex 187/E. (1) bekezdése tárgyal, mely szerint a büntetésvégrehajtási szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama alatt végrehajtandó szabadságvesztésről, új büntető ügyről érkezik értesítés, az elítélt a magatartási, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegi, az elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálja vagy használhatatlanná teszi, a kijelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlanná vált, vagy a befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát visszavonta, és az elítélt nem tud megjelölni másik olyan lakást, amely a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként kijelölhető lenne. A harmadik csoportba azok az objektív körülmények kerülnek, melyek miatt a reintegrációs őrizet elrendelésére nincs lehetőség Az ingatlan, vagy a távfelügyeleti eszköz alkalmazhatósága kizárt, 52 ha: a) az ingatlanban nem áll rendelkezésre elektromos hálózat és emiatt a távfelügyeleti eszköz feltöltése nem biztosítható; 50 Bv. Kódex 187/C /2015. (III. 30.) BM rendelet az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól 52 30/2015. (IV.17.) OP szakutasítása, III/15 23

24 b) nem áll rendelkezésre a távfelügyeleti eszköz adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettség és jelerősség az ingatlan valamennyi helyiségében; c) az ingatlan lakhatásra bármely ok miatt alkalmatlan; d) a reintegrációs őrizetbe helyezendő fogvatartott létfenntartását a közüzemek hiánya (ivóvízellátás vagy fűtés) veszélyezteti; e) a fogvatartott által megjelölt kontakt személy vagy az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodók bármelyike kriminológiai szempontból veszélyeztetik a reintegrációs őrizetbe helyezendő fogvatartott eredményes reintegrációját A reintegrációs őrizet eszköze A reintegrációs őrizet egy olyan jogintézmény, mely technikai eszközök nélkül nem valósítható meg, legalábbis az ellenőrzése szinte teljesen lehetetlen lenne, éppen ezért beszélnünk kell arról is, hogy melyik az az eszköz, amelyik ezt lehetővé teszi számunkra. Meg kell említeni azt is, hogy ki jogosult az eszköz ellenőrzésére, annak felhelyezésére, valamint azoknak a feltételeknek a megnevezése, melyek mellett az eszköz egyáltalán alkalmazható. Mi is ez az eszköz? Az elektronikus távfelügyeleti eszközről beszélünk, mely szabályait a 10/2015. (III. 30.) BM rendelet adja meg számunkra, amely az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól szól. Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának feltétele, hogy a büntetésvégrehajtási bíró által kijelölt ingatlan rendelkezzen: elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással 53 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, 2015, 86.o. 24

25 az elektronikus távfelügyeleti eszközök adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel. 54 Az elektronikus távfelügyeleti eszközt a büntetés-végrehajtási intézet személyi állományi tagja helyezi fel az elítéltre, azonban a rendőrség biztosítja a reintegrációs őrizettel és az elektronikus távfelügyeleti eszközzel kapcsolatos feladatok végrehajtását. A szabadon bocsátó büntetés-végrehajtási intézet technikai központja és a bv. szervezet erre a célra létrehozott országos felügyeleti központja is részt vesz a távfelügyelet ellátásával kapcsolatos feladatok teljesítésében. 55 a) Az elektronikus távfelügyeleti eszköz megrongálása, eltávolítása Ahogyan minden más eszközt, az elektronikus távfelügyeleti eszközt is rendeltetésszerűen köteles használni az elítélt. A nem rendeltetésszerű használatot, a meghatározott magatartási szabályok megsértésére vonatkozó jelzéseket a távfelügyeleti központ és a szabadon bocsátó büntetés-végrehajtási intézet technikai központja (intézeti ügyelet) értékeli ki. Ezen értékelés alapján dönthető el, hogy az elektronikus távfelügyeleti eszközt szándékosan avagy véletlenül rongálták meg, semmisítették meg. Ha az elítélt szándéka a rongálással az volt, hogy kivonja magát a reintegrációs őrizet vagy biztonsági intézkedés hatálya alól, az intézeti ügyelet haladéktalanul köteles értesíteni az ingatlan területi elhelyezkedése szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányság tevékenység-irányítási központját. Az intézeti ügyelet ezzel egyidejűleg átad minden, az elítélt megtalálásához szükséges információt, valamint rendőri intézkedést is kér. Ha ezen cselekmény megerősítést nyer a rendőri intézkedés során, akkor a szabadon bocsátó büntetés-végrehajtási intézetet értesíteni kell, hogy a reintegrációs őrizet megszüntetése érdekében a szerv vezetője előterjesztést tegyen a büntetésvégrehajtási bírónál /2015. (III.30.) BM rendelet, Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, 2015, 88.o /2015. (III.30.) BM rendelet, 6. 25

26 A távfelügyeleti eszközök megrongálása történhet hanyag kezeléssel, károkozási szándékkal vagy akár ismeretlen helyre történő távozás szándékával is. A károkozás és a hatóságok felügyelete alóli kibúvás elhatárolása fontos, hiszen a szabotázs jellegű eseményről a tevékenységirányító azonnal visszajelzést ad, így a rendőri beavatkozás elvben még a meghatározott területen belüli elfogást is eredményezhet. Az eszközök használhatatlanná tétele a rendeltetésszerű működés akár erőszakos beavatkozás nélküli lehetetlenné tételét jelöli. Ez történhet például a műholdas adatkapcsolat szabotálásával vagy a távfelügyeleti eszközök áramellátásának szándékos megszüntetésével. Közös kritérium, hogy a cselekmény célzatos és tudatos legyen A reintegrációs őrizet résztvevői és feladatai 58 Az első és valószínűleg a legfontosabb szereplő maga az elítélt, illetve a védője. Ők tehetik meg egy alkalommal a végrehajtás időtartama alatt, hogy előterjesztést tegyenek a reintegrációs őrizet elrendelésére, melyet írásban kell beadni a büntetésvégrehajtási intézeten keresztül. A bv. intézet a kérelmet tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bírónak. A másik fontos szereplője természetesen a büntetés-végrehajtási bíró, aki dönt a reintegrációs őrizet elrendeléséről. Döntését vagy pusztán az iratok alapján hozza meg (érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet) vagy meghallgatást tart, ha a védő vagy az elítélt kezdeményezte az eljárást. A kérelemről a bv. bíró öt napon belül dönt, sürgős szükség esetén iratok alapján soron kívül határoz. Ezen felül a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki a végrehajtásra szolgáló lakást, ha az megfelel a technikai és jogi feltételeknek (befogadó nyilatkozat, 10/2015. (III.30.) BM rendelet feltételei). A Bv. Kódex 187/A. (4) bekezdése szerint meghatározza milyen céllal és mikor hagyhatja el a kijelölt lakás és a hozzá tartozó bekerített helyet az elítélt. Megjelöli a reintegrációs őrizet lejártának napját, továbbá ha az elítélt megszegi a reintegrációs őrizet szabályait és ismeretlen helyre távozik, elfogatóparancsot bocsát ki. 57 Bogotyán Róbert: A zsúfoltság csökkentésének útjai a börtönépítésen túl. Börtönügyi Szemle, 2015/1, 40.o. 58 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, 2015, 90.o. 26

27 Világosan látszik, hogy az elítélt és a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet két nagy szereplője, de nem ők az egyetlenek. A büntetés-végrehajtási intézet környezettanulmányt készíttethet, és előterjesztést tesz a fogva tartás helye szerinti büntetés-végrehajtási csoportnál, ha ennek feltételei fennállnak. Emellett pedig a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelet az, aki elkészíti a kért környezettanulmányt, melynek kertében a bv. pártfogó felméri a lakás alkalmasságát. Erre a megkereséstől számítva harminc nap áll a pártfogó felügyelet számára. a) Reintegrációs őrizet alkalmazása fiatalkorúak esetén Fiatalkorúak esetén, legyen szó bármilyen törvényről, további speciális rendelkezéseket találhatunk, és ez itt sincs másképpen. A Bv. Kódex a fiatalkorúak számára is lehetővé teszi a reintegrációs őrizet alkalmazását. A fennálló általános szabályok mellett a következőket kell figyelembe venni: 59 a szabadságvesztés végrehajtása alatt legalább egy alkalommal családi terápián vagy családi konzultáción való részvétel, a törvényes képviselő hozzájárulása az elektronikus távfelügyeleti eszköz telepítéséhez, és fogadónyilatkozat megtétele a lakhatás tekintetében, valamint nyilatkozata a fogvatartott kíséréséről. A törvény a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségének csökkentése érdekében a reintegrációs őrizet intézményének többirányú kiterjesztését is megvalósítja. Egyrészt a korábbinál szélesebb elkövetői kör számára teszi lehetővé e kedvezmény igénybe vételét, mivel a módosítás értelmében már nem csak az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltekre, hanem valamennyi gondatlanul elkövetett bűncselekmény miatt elítéltre, illetve a visszaesőnek nem minősülő bűnismétlőkre is kiterjedne. Másrészt a reintegrációs őrizetben töltendő időt a bűnösség fokától függően és hosszabb tartamban határozza meg (szándékosság esetén 10 hónap, gondatlanság esetén egy év) Bv. Kódex 200/A. (1)bek. 60 Kommentár a Bv.kódex 187/A -hoz 27

28 7. A büntetés-végrehajtási bíró Amennyiben a reintegrációs őrizetről beszélünk, mindenképp meg kell említeni a büntetés-végrehajtási bírót is. Már a reintegrációs őrizet résztvevőinél is kiemeltem, hogy milyen nagy szerepet kap a bv. bíró, hiszen ő az, aki eldönti, hogy elrendelik-e ennek a jogintézménynek az alkalmazását vagy éppen ki is zárhatja azt. A továbbiakban a büntetés-végrehajtási bíró feladatait és eljárás fogom bővebben kifejteni. a) A büntetés-végrehajtási bíró feladatai A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a törvényszéken működő, a törvényszék elnöke által kijelölt büntetésvégrehajtási bíró, vagy a katonai büntetőeljárásban elítélt katona esetében a büntetésvégrehajtási bíró feladatait a törvényszék elnöke által kijelölt katonai bíró (a továbbiakban együtt: büntetés-végrehajtási bíró) látja el. Meghatározott esetekben azonban a törvényszék elnöke által kijelölt más bíró is jogosult büntetés-végrehajtási feladatokat ellátni. 61 A bv. bíró által hozott döntés mindenkire nézve kötelező erővel bír, mely tartalmazza a lényeges korlátozások mértékét, tartamát, az ítélőbíróság határozatát enyhítheti, illetve szigoríthatja, valamint egyes büntetés-végrehajtási intézkedések esetén jogorvoslati fórumként is működik. Feladatkörébe tartozik még a bv. csoport munkájának szervezése, irányítása és ellenőrzése. 62 A büntetés-végrehajtási bíró mindemellett megvizsgálja a szabadságvesztés, az elzárás, a közérdekű munka vagy a javítóintézeti nevelés kiszabása esetén, hogy nem áll-e fenn a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy a törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály, illetve azt is ellenőrzi, hogy az elítélt nem töltött-e annyi időt előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben, hogy az a kiszabott szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést már kitöltötte, esetleg a feltételes szabadságra bocsátásról való döntés esedékes-e (ideiglenes elbocsátás a javítóintézeti nevelés kapcsán). Ha a bv. 61 Bv. Kódex 47. (1) bek. 62 Bv. Kódex 47. (2) bek. 28

29 bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről. 63 A bv. bíró a vizsgálatát a bíróság határozatára és a BVOP által megküldött ún. gyűjtőjegyzékre alapozza. 64 b) A büntetés-végrehajtási bíró eljárása A törvényszék által kijelölt büntetés-végrehajtási bíró a megszokottól kissé eltérően, egyesbíróként jár el. Ez alól természetesen van kivétel, amennyiben a bv. bíró végzése ellen fellebbezéssel éltek, akkor a törvényszék másodfokú tanácsa jár el. Elsősorban az iratok alapján hozza meg döntését (ha helye van az érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak a reintegrációs őrizet elrendelése kapcsán beadott kérelemnél, enyhébb végrehajtási fokozat kijelölése, enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása). Ha nem tart meghallgatást, beszerezheti az elítélt és az ügyész nyilatkozatát. 65 Ha a büntetés-végrehajtási bíró szükségesnek látja meghallgatást tarthat az elítéltnek, ha pedig bizonyítás felvételére van szükség tárgyalást tart. A meghallgatáson jelen lehet az ügyész, a végrehajtásért felelős szerv képviselője és a védő, a tárgyaláson a végrehajtásért felelős szerv képviselője jelen lehet, ezzel szemben az ügyész és a védő részvétele kötelező. A meghallgatást és a tárgyalást a bíróság épületében tartja meg a bv. bíró, fogva tartott elítélt esetében pedig a meghallgatást a büntetés-végrehajtási intézetben vagy a javítóintézetben tartja. A meghallgatás és a tárgyalás időpontját is meghatározza a Bv. Kódex. 66 Az indítvány, illetve az előterjesztés beérkezését követő, vagy hivatalból történő eljárás esetén, az eljárás alapjául szolgáló ténynek vagy körülménynek a tudomására jutásától számított harminc napon belüli, fogva lévő elítélt esetén tizenöt napon belüli időpontra, a tárgyalást negyvenöt napon belüli, fogva lévő elítélt esetén harminc napon belüli időpontra tűzi ki Bv. Kódex 48. (1) (2) bek. 64 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, 2015, 63.o. 65 Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, 2015, 64.o. 66 Bv. Kódex 50. (1) bek. 67 Bv. Kódex 50. (1) bek. c) 29

30 A büntetés-végrehajtási bíró az eljárása során 68 végzést hoz: fellebbezésnek van helye, mely esetben a törvényszék másodfokú tanácsa jár el. A kihirdetés útján közölt fellebbezést nyomban be kell jelenteni, ha kézbesítés útján közölték, azt nyolc napon belül írásban kell benyújtani. A fellebbezés benyújtására tizenöt napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre. Benyújtására jogosult az ügyész, az elítélt, a védő az elítélt hozzájárulása nélkül is, és a fiatalkorú törvényes képviselője. Ha a másodfokú eljárás során tárgyalás tartására kerül sor, az ügyész és a védő részvétele kötelező. A fellebbezési határidő lejártával a büntetés-végrehajtási bíró a fellebbezést haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül felterjeszti a törvényszék másodfokú tanácsához. A büntetés-végrehajtási bíró és a törvényszék másodfokú határozata ellen a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján a Kúriához lehet fordulni, aki a megtámadott határozatot megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja, amennyiben megállapítja a törvénysértést. 69 felülvizsgálati eljárásban határozatot hoz, mely ellen fellebbezésnek nincs helye megszünteti az eljárást, ha az ügyész indítványát visszavonta, illetve az előterjesztést vagy a kérelmet visszavonták 70 határozatát hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz 71 az eljárást felfüggeszti, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott, vagy külföldön tartózkodik és a kiadatása, vagy az európai elfogatóparancs alapján történő átadása iránt kell intézkedni 72 elfogatóparancsot bocsát ki ismeretlen helyen tartózkodó elítélttel szemben 73 szakértői vizsgálatot rendel el szükség esetén 74 határozat hozatalát mellőzheti, ha a jogosult kérelmében nem hivatkozik új körülményre erről a kérelmezőt is értesíti Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből, Bíbor kiadó, Miskolc, 2015, 65.o. 69 Bv. Kódex Bv. Kódex 50. (1) bek. g) 71 Bv. Kódex 50. (1) bek. f) 72 Bv. Kódex 50. (1) bek. i) 73 Bv. Kódex 50. (1) bek. j) 74 Bv. Kódex 50. (1) bek. k) 75 Bv. Kódex 50. (1) bek. l) 30