Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Energetikai Akcióterv az alternatív és megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről ( )

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Energetikai Akcióterv az alternatív és megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről ( ) Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 145/2011.(IX.29.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda 1

2 I. BEVEZETŐ Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, vagy megújul. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a biomassza és magyarországi viszonyok között korlátozottan (részben megújuló energia) a geotermikus energia. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés, az utóbbi időben azonban a villamosenergia-termelés vált hangsúlyossá, és a jövőben várhatóan jelentős szerepet kapnak az üzemanyagként való felhasználásban is. Ez utóbbi terület jelentősége nemzetközi és hazai viszonylatban is meghaladhatja a megújuló energiahordozók villamosenergiatermelésben játszott szerepét. Az említett alkalmazási lehetőségek ma a fosszilis energiahordozó felhasználás elsődleges területei, amelyek megújuló energiahordozókkal való kiváltása jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat. A megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Felhasználásuk mérsékli a klímaváltozást okozó üvegház hatású gázok kibocsátását és a levegőszennyezést, aminek kedvező hatása a kisebb mértékű savasodásban, az épített környezet állagromlásának mérséklésében és jobb mezőgazdasági termésben mutatkozik meg. További kedvező hatás érhető el az egyébként környezetterhelő anyagok (pl. hulladék, szennyvíziszap) energetikai hasznosítása, valamint az alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással együtt csökkenő áttételes, kedvező társadalmi hatások (pl. a lakosság jobb egészségügyi állapota) révén. A megújulók hasznosításával mérséklődő fosszilis energiahordozó felhasználás hosszabb távon hozzájárul hazánk energia import függőségének csökkentéséhez, a hazai energiahordozó felhasználás diverzifikációjához. A megújuló energiaforrások technológiáiba történő beruházások révén új, főként vidéki munkahelyek keletkeznek (illetve korábbiak megmaradnak) és új, korszerű technológiák kerülnek alkalmazásra. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. Megújuló energiaforrásokkal ma jellemzően drágábban lehet csak energiát termelni, mint a hagyományos, piacérett technológiákkal és nagyobb energiasűrűséggel jellemezhető fosszilis energiahordozókkal. Fontos azonban, hogy ez csak a közvetlenül kimutatható, ún. belső költségek összehasonlítása és a fosszilis energiahordozók jelenlegi ára alapján állítható. A fenntartható fejlődés szempontjai amely mellett az Európai Unió tagállamai is elkötelezték magukat azonban megkövetelik, hogy a hagyományos energiahordozók megítélésénél figyelembe vegyük azokat a költségelemeket is, amelyeket egy harmadik fél vagy a társadalom fizet, és amelyek egyelőre nem jelennek meg az árakban (ún. negatív externális vagy társadalmi költségek). 2

3 A megújulók piaci megjelenésének, felfutásának feltétele ezért valamilyen típusú állami támogatás, és az ezzel járó többletköltségek finanszírozása, a fogyasztói árakba való beépülése. A megújuló részarányra vonatkozó magasabb célértékek egyben magasabb támogatási igénnyel is járnak, amivel a társadalom tagjainak és a döntéshozóknak is tisztában kell lenniük. A támogatások akkor és annyiban indokoltak, ha és amennyiben az elérhető közvetlen gazdasági és közvetett társadalmi előnyök kompenzálnak a többlet ráfordításokért. A megújuló technológiák gyors fejlődésének eredményeként, valamint a fosszilis energiahordozók szűkösségéből fakadó tartós áremelkedése következtében ezek a támogatások idővel jelentősen mérséklődhetnek, vagy megszűnhetnek. A közvetlen vagy közvetett (áron keresztül történő) támogatás mellett a felhasználás terjedésének legalább olyan fontos feltétele a szemléletformálás, a felhasználással kapcsolatos ismeretek terjesztése, társadalmi elfogadtatása. Hazai mintaprojektek egyre növekvő száma is bizonyítja, hogy nem csak és kizárólag az anyagi támogatás megléte a meghatározó: környezettudatos, innovatív szemlélet eredményeként került sor eddig is számos olyan kezdeményezésre, amely megújuló energia hasznosításával fedezi a helyi energiaigényt. A megújulók felhasználásának tömegessé válásához azonban szükséges az állami részvétel. Az Európai Unió (EU) tagjaként a megalkotott közös joganyagok és hosszú távú stratégiai célkitűzések számos feladatot fogalmaznak meg és rónak Magyarországra ezen a területen. Az EU energia és klímacsomagjának nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv 2020-ra 20 százalékos megújuló energiaforrás részarányt, ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 százalékot, továbbá 20 százalékos energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest) 20 százalékra való mérséklését tűzte ki. Az uniós célok eléréséhez szükséges nemzeti cselekvési tervek megalkotása a tagországok feladata. 3

4 II. A MAGYAR ENERGIAPOLITIKA ALAPPILLÉREI Magyarország energiapolitikáját 2007-ben dolgozta ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Ez az energiapolitika az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő stratégiai kereteket kijelölő dokumentuma. Nem cselekvési program, csupán hosszú távon érvényes megállapításokat tartalmaz, melyek segítséget nyújthatnak a kormányzatnak, a vállalkozásoknak vagy a lakosságnak döntéseik meghozatala során. Az Unió energiapolitikájához illeszkedve, az ott megjelölt célok elérése érdekében a as időszakra vonatkozó magyar energiapolitikai koncepciót júliusban fogadta el az Országgyűlés. Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség 2010-ben készítette el az Észak-Alföldi Régió Energiastratégiáját. A dokumentum kiemelten foglalkozik a megújuló és alternatív energiahasznosítással. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 124/2008. (VII.11.) számú határozatában rendelkezik a megye intézményrendszerének rövid, közép- és hosszú távú energetikai koncepciója kialakításáról A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. A fenti három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során az országos energiapolitika nagy hangsúlyt fektet az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésére. II.1. ELLÁTÁSBIZTONSÁG Az ellátás biztonsága az energiapolitika legfontosabb célkitűzése, amelynek megvalósítása érdekében az alábbi részterületek kerültek definiálásra: energiaforrás-struktúra, energiaimport diverzifikáció, stratégiai energiahordozó készletek, infrastruktúra-fejlesztések, lakosság ellátása, szociális felelősség. Cél olyan energiaforrás-struktúra kialakítása, amelyben a hazai források részaránya fennmarad, és lehetőség szerint növekszik, a behozatal összetétele kiegyensúlyozottabbá válik, eredete szerint többféle, biztonságos forrásból és irányból származik. Az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának javításához a hazai források használata mellett az import biztonságának növelését kell elérni, és biztonsági készleteket kell felhalmozni. Az ellátáshoz szükséges kőolaj és földgáz döntő részét importból szerezzük be, az energiapolitika kulcskérdése ezek rendelkezésre állásának biztonsága. 4

5 Az ellátásbiztonság egy adott energiafajtánál a forrásoldali ellátásbiztonságtól, a szállítás biztonságától (a tranzitáló országok megbízhatóságától és a tranzit útvonalak számától), az adott energiafajta stratégiai készletezésének lehetőségeitől és gyakorlatától, valamint az energiatermelő és átalakító kapacitások nagyságától, megbízhatóságától függ. A forrásoldali és a szállítási biztonság általában a hazai energiaforrások esetében a legnagyobb. Külső energiaforrások esetében a források, az útvonalak és az energiahordozó-fajták diverzifikálásával, valamint a szállító és tranzitáló országokkal kialakított, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéssel, továbbá a megfelelő nagyságú a fogyasztók teherbíró képességét is figyelembe vevő biztonsági készletek tartásával kell az ellátásbiztonságot növelni. Az optimális szintet az adott intézkedés hatásának és a megvalósításhoz kapcsolódó költségeknek a mérlegelésével kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU és nemzetközi követelményeket is. II.2. VERSENYKÉPESSÉG Az energiapolitika célja, hogy az energetika járuljon hozzá hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez, elsősorban az Európai Unió tagországaihoz, de azon túl a világ más térségeihez képest is. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra: liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába, energiaárak, technológiai előrehaladás és K+F. Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. Az energiapolitika célja, hogy a verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. II.3. FENNTARTHATÓSÁG A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell teremteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvását, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekeit, és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rövidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezet- és természetvédelmi, valamint gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra, a fenntarthatósági elvek szerinti prioritási sorrendben: az energiafelhasználás csökkentése (energiatakarékosság, az energiatermelés hatásfokának javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése), a megújuló energiaforrások arányának növelése, a biológiai sokszínűség megőrzésével összeegyeztethető energiapolitika kialakítása, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetése. 5

6 III. AZ ÖNKORMÁNYZATOKRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEK Az önkormányzatok energiával kapcsolatos konkrét tennivalói a költségvetésből működtetett intézményekre korlátozódnak. Az országos energiapolitika alappilléreire alapozva a következőkben áttekintjük azokat a lehetőségeket, ahol az önkormányzat részt vállalhat az Európai Uniós és a hazai célok elérése érdekében. Mivel azonban a megyei önkormányzat közgyűlésének mind a feladatköre, mind az eszközrendszere alapvetően különbözik az Európai Bizottság és a Magyar Országgyűlés lehetőségeitől, így egyes kérdéseket általánosan, míg másokat mélyebben érintünk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 124/2008. (VII.11.) számú határozatában rendelkezik a megye intézményrendszerének rövid, közép- és hosszú távú energetikai koncepciója kialakításáról, melynek fő feladatai az energiafelhasználás mérséklése, az energetikai szolgáltatótól való függőség minél alacsonyabb szintre való csökkentése, a helyi munkaerő és a termelők versenyképességének növelése, valamint a környezettudatos technológiák előtérbe helyezése. A megyei koncepció, rövid- közép és hosszú távú stratégiája, cselekvési terve 2008 év végén került elfogadásra. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program ( ) a környezeti elemek és rendszerek állapotának javulását, illetve a kívánatos állapotminőség fenntartását tűzte ki célul, melyet a megyei közgyűlés a 151/2010.(IX.24.) számú határozatával hagyott jóvá. A Program végrehajtását szolgálja a es évekre készített intézkedési terv. A tervet a megyei közgyűlés a 184/2010 (XII.10.) számú határozatával fogadta el. Az intézkedési terv külön foglalkozik a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztésével, külön pontban szerepel, hogy megyei tanulmány készítése szükséges az alternatív és a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről. A megújított és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 039/2010. (XII.10.) határozatával elfogadott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program a II. Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása fejezeten belül külön pontban szerepelteti az önkormányzati és vállalkozói szféra alternatív és megújuló energiahasznosítását tartalmazó projektötletek a as évekre. 6

7 IV. CÉLÉRTÉKEK ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK A bevezetésben foglaltaknak megfelelően az önkormányzati energiapolitika nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem egy rugalmas stratégiai keretrendszer. Ebből kifolyólag minden egyes részterületére nem határozhat meg részletes célérték-rendszert, azonban vannak olyan intézkedési területek, ahol szükséges és indokolt lehet számszerűsített eredmény indikátorok és célértékek kijelölése. E célirányos törekvés során igazodni kell a következő prioritásokhoz: növelni kell az energiahatékony épületek, készülékek, berendezések számát; a megújuló energia részarányának növelése érdekében végzett fejlesztések során elsősorban a megyében kiemelkedő potenciállal bíró források alkalmazását kell előnyben részesíteni, a környezettudatos szemlélet elterjesztése révén ösztönözni kell az intézmények vezetőit és dolgozóit a célok elérése érdekében, az energiagazdálkodás mérhetőségéhez a teljes folyamat (veszteségfeltárástól a megvalósításig) fogyasztási adatainak és szokásainak nyilvántartására, nyomon követésére van szükség, az országos energiapolitika megvalósítása érdekében fontos feladat, hogy példát mutassunk a lakosságnak az intézmények hatékony energetikai korszerűsítésével, ezért a nyilvánosság biztosítása kiemelten indokolt. Figyelembe véve az Európai Unió célkitűzéseit és elvárásait, a fenntarthatóság pilléréhez sorolt energiahatékonyság és megújuló energiaforrások terén az alábbi indikátorok kerültek meghatározásra: ra csökkenteni kell a településeken az intézmények összesített energiafogyasztását 10%-kal, azaz évi 1%-kal, a 2009-es évhez képest ra növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát. A teljes energiafelhasználásban legalább 13%-ra növeljék a kistérségekben a megújuló energia arányát. Az energiapolitika végrehajtása során hozott intézkedések tekintetében a megjelölt indikátorokat vezérlő elvként szükséges kezelni. 7

8 V. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK V.1. SZÉLENERGIA A szél energiájának hasznosítása alapvetően kétféle lehet. Termelhetünk elektromos energiát szélturbinákkal (szélgenerátor, szélerőmű), vagy mozgási energiává alakíthatjuk a szél energiáját. Ezeket nevezzük szélerőgépnek, ilyen pl. a szélmalom, melyeket leginkább a mezőgazdaságban használnak öntözésre, vízszivattyúzásra vagy halastavak levegőztetésére. A szélenergiát ipari méretekben az országos villamos hálózatra termelő szélerőművek hasznosítják. Emellett számos helyen megfontolandó kis teljesítményű (100 kw alatti kiserőművek) szélgenerátorok vagy szélmotorok alkalmazása helyi energiaigények kielégítésére (pl. tanyavillamosítás, öntözési rendszerek, vízszivattyúzás stb.). Lokális energiatermelés (szigetüzemű áramtermelés) megvalósítására előnyt kellene biztosítani minden szinten: - Lakosság mikro, mini ellátás (1,5 kw) - Lakóközösségek kis erőművek (3 kw) - Településrészek közepes erőművek (6-9 kw) - Települések blokkrendszerek (9-18 kw). A szélenergia potenciál tér- és időbeli eloszlását igen nehéz meghatározni, a pontos értékekhez hosszú idejű mérésre van szükség minél több helyen és magasságban. A kihasználható szélenergia mennyiségét a méréseken alapuló számításokkal és becsléssel lehet megállapítani. Természetesen, a szélsebességen és a szélteljesítményen kívül egyéb tényezők is befolyásolják a villamosenergia-termelő szélerőmű parkoknak a létrehozását; például jogi környezet, természetvédelmi, biztonsági, gazdaságossági stb. szempontok. A szélsebesség változása miatt beleértve a szélcsendes időszakokat is a szélenergia mindig csak kiegészítő energiaforrás lesz, mivel a szélerőművek alkalmazásának alapvető problémája, hogy a rendelkezésre álló szél-teljesítmény és a fogyasztók által igényelt villamos teljesítmény időbeli lefutása jelentősen eltér. A különbséget más hagyományos vagy alternatív energiaforrásokból kell biztosítani, illetve meg kell oldani a szélenergiával termelt villamos energia tárolását. A villamos energia tárolásának több műszaki megoldása is ismert, például a szivattyús-tározó vízerőművek alkalmazása, vagy erre alkalmas akkumulátor telepek működtetése stb. Az utóbbi években fejlődésnek indult a völgyidőszakban termelt villamos energiával történő hidrogén előállítás, és ennek tüzelőanyag-cellákban történő hasznosítása villamosenergiatermelésre a fogyasztói csúcsidőszakban. A szélenergia hasznosítás másik lehetősége a villamos hálózattól független szélerőművek, szélgenerátorok és szélmotorok alkalmazása. Az ilyen módon előállított energia mennyiségét a hasznosítható szélenergia potenciál határozza meg. A hasznosított energia egyrészt lehet villamos energia (szélerőmű, szélgenerátor) vagy közvetlenül mechanikai energia (szélmotor). 8

9 Ezekre a szélenergia hasznosítási módozatokra vonatkozóan nem készült részletes hazai felmérés, sem a potenciálra, sem a jelenlegi beépített kapacitásokra és energiatermelésükre vonatkozóan. V.2. NAPENERGIA A Földön a legfontosabb energiaforrás a Nap. A földfelszínt a napsugárzásnak kb. 51%-a éri el: A teljes mérleg szerint 23%-ot a légköri gázok elnyelik, és hővé alakítják. 26% pedig visszaverődik, és a világűrbe sugárzódik. Az 51%-ból 33% közvetlen sugárzás formájában (direkt sugárzás), 18%-a pedig közvetetten (diffúz sugárzás) éri el a felszínt. A Napból egy év alatt a Földre érkező energiamennyiség tizenhétezerszer nagyobb, mint az emberiség éves energiafelhasználása. Az egyik legkézenfekvőbb, legtisztább, gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás. A napenergia sokoldalúan hasznosítható. Közvetlen módokon a következőképpen: Villamos energia előállítására napelemek segítségével fotovillamos (aktív) módon, amellyel közvetlenül vagy tárolás után villamosenergia-fogyasztóberendezések működtethetők. Hőenergia hasznosításra, amely passzív vagy aktív módon történhet. Passzív hasznosítás történhet az épületek megfelelő tájolásával, egyéb építészeti megoldásokkal. Aktív hasznosítás esetén napkollektor, valamint gépészeti eszközök segítségével vizet melegítünk fel a napenergia segítségével (használati melegvízkészítés, fűtésrásegítés). Hazánk jó adottságokkal rendelkezik, ugyanis a napsütéses órák száma, ami földrajzi helyzettől függően óra/év, magasabb, mint a napenergia-hasznosításban élen járó országok. A napkollektoros hőenergia-termelés és a napelemes villamosenergia-termelés gyakorlati megoldásait részletesen is bemutatjuk. A napkollektoros rendszerek megfelelő kialakítás mellett a használati melegvíz előállítás és az esetenkénti fűtés rásegítés mellett a nyári időszakban az épületek hűtésére és légkondicionálására is alkalmassá tehetők (abszorpciós hűtés). E technológiák elterjedését a berendezések jelenleg még magas ára korlátozza, de hosszabb távon szélesebb körű alkalmazással is lehet számolni. A hazai napenergia potenciál meghatározásához sok tényező figyelembevétele szükséges. Ilyenek az érkező napsugárzás paraméterei, a földrajzi helyzet, a hasznosítás módja, a technikai feltételek, a társadalmi tényezők, a gazdaságosság és a politikai, szabályozási háttér. Ebből is kitűnik, hogy a napenergia bármilyen formában történő felhasználását bonyolult összefüggések befolyásolják. A napenergia aktív és passzív hasznosítási módjai közül az előbbit tárgyaljuk részletesebben. Az aktív hasznosítás két formája a termikus (hő), illetve a fotovoltaikus (villamos energia). Mindkét formának van jelentősége a nemzetgazdaság különböző ágazataiban, teljes mélységű részletes áttekintésükre e tanulmány keretein belül nincs mód. 9

10 A mezőgazdaságban a napenergia közvetlen hőenergiává történő átalakításának három kiemelt területe van, nevezetesen: növényházak szárítás technológiai melegvíz-készítés. Kedvező körülmény, hogy a mezőgazdaságban a legnagyobb energiaigény a tavaszi, nyári és őszi hónapokban lép fel, amikor a napsugárzás mennyisége is nagyobb. A napelemes áramforrások (fotovoltaikus rendszer) alkalmazásának két legfontosabb területe: az autonóm villamos energia ellátás, a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás. A jelenlegi magyarországi alkalmazások kb. 75%-a az autonóm áramellátás és kb. 25%-a a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás területére esik. A fejlett ipari országokban a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás részaránya növekszik. Ez a tendencia nálunk is érvényesülni fog, de az autonóm rendszerek szerepe a villamos energiával ellátatlan területeken telepítendő hírközlési berendezések, ismétlő állomások, mérő és monitorozó berendezések, valamint a szórvány, üdülő és természetvédelmi területeken is növekszik. V.3. BIOMASSZA A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége. Ezek a szárazföldön és vízben található mikroorganizmusok, növények, állatok tömegei vagy már közvetett, transzformáción átesett (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkező biológiai eredetű termékek és hulladékok. A biomassza tüzelése, tárolása történhet közvetlen formában (tűzifa, faapríték) vagy mechanikai átalakítást követően. A mechanikai átalakítás leggyakoribb formája a pellet, brikett készítése, amely során a könnyebb kezelhetőség és szállítás céljából a biomasszát háromirányú présekkel összepréselik. Energetikai célokra szinte kizárólag a növényi anyagokat (fitomassza) hasznosítjuk, míg az állati eredetű biomasszát (zoomassza) csak kevés esetben. Az energetikai célra hasznosított biomasszát legalább kétféleképpen csoportosíthatjuk: o az anyag halmazállapota o a keletkezési hely, vagy eredet szerint. Szilárd o szilárd fás szárú növények (természetes és ültetvényerdők) o lágyszárú növények (szalma, nád, energiafű stb.) Folyékony o folyékony hígtrágya Gáznemű o gáznemű szerves eredetű metán (depóniagáz, biogáz) 10

11 A biomassza származási helye szerint pedig az alábbi csoportokat különböztetjük meg: o elsődleges biomassza: a teljes földi növényzet. A napenergia felhasználásával, fotoszintézis révén keletkezik. o másodlagos biomassza: az állati eredetű biomassza, mely alapvetően az elsődleges biomasszából keletkezik, annak lebontásával, majd újraépítésével (különböző állati szerves trágyák). o harmadlagos biomassza: a biomasszák feldolgozásával, illetve felhasználásával összefüggően keletkező biomasszaként kezelhető anyag, mely különböző idegen anyagokat is tartalmazhat (pl. élelmiszer-és különböző szerves, humán eredetű hulladékok). A fentiekből látható, hogy a biomassza, mint fogalom, még az energetikai értelmezésben is rendkívül összetett, többféle alapanyagot és technológiát takar. A biomassza energetikai célú hasznosítása előtt meg kell fontolni, hogy a felhasználandó növényi alapanyag típusától függően mekkora részt hasznosítunk energetikai célra és mekkorát élelmiszertermelésre. A növényi alapanyagokat ugyanis valahol meg kell termelnünk. Ez a legtöbb esetben korábban élelmezési célra hasznosított területen történik. A biomassza-hasznosítás szakmai területe folyamatos mozgásban van. Összetettsége és a fent említett konfliktusok kiküszöbölése okán folyamatos kutatás-fejlesztés zajlik, újabb és hatékonyabb eljárásokat dolgoznak ki, melyek rövid időn belül felülírhatják és kiszoríthatják a jelenlegieket. A biomassza hasznosításon belül is vannak azonban olyan területek, melyek meglehetősen nagy hagyományokkal rendelkeznek, és amelyek már ma is magas műszaki színvonalat és hatásfokot képviselnek V.4. GEOTERMÁLIS ERŐFORRÁSOK A geotermális erőforrások felhasználása során a közeg és/vagy rezervoár hőtartalmát nyerjük ki, ami annak kimerüléséhez vezethet. Mégis a megújuló energiaforrások közé soroljuk, de ez abban az esetben igaz, hogyha megfelelő időskálán és mértékben nézzük. A geotermikus erőforrásokból kitermelt hő és víz visszaáramlik, vagyis utánpótlódásuk a felhasználás helyén megtörténik, azonban nagyon fontos, hogy a kitermelés és a megújulás milyen kapcsolatban áll egymással, mivel ez határozza meg a geotermikus energiaforrás kitermelésének fenntarthatóságát. Az egyensúlyi hő- és vízkitermelés során a megújulás mértékéig veszünk ki hőt és vizet a rendszerből, azonban ez néha nem gazdaságos, ez viszont olyan mértékű termelésre ösztönözhet, ami már a megújulás mértékét felülmúlja. A kitermelt geotermikus energia hasznosítása igen változatos: alkalmazzák belső terek fűtésére, melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban. A termálvíz fűtési és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása kommunális, de a mezőgazdaságot (pl. növényházak, fóliaházak, baromfitelepek, istállók stb. fűtése) is érintő terület. A hazai hévizek minősége és mennyisége lehetővé teszi hévízkútjaink komplex és többlépcsős hasznosítását. A komplex hasznosításon az egyes alkalmazási területek párhuzamos kapcsolását (pl. kommunális hasznosítás mellett ipari hasznosítás) vagy a szezonális kihasználását (télen fűtés, nyáron hűtés) értjük. A többlépcsős hasznosítás esetén 11

12 mely egyben komplexitást is jelent a felhasználási területek hőmérséklet szerinti sorba kapcsolását értjük. A geotermikus energia hasznosítása a világon mindenhol nyereséges és környezetbarát tevékenység, a károsanyag-kibocsátás (emisszió) csökkentésének egyik leghatékonyabb eszköze. Magyarország rendelkezik a Föld nyolcadik legnagyobb geotermális potenciáljával. A Kárpát-medence a világ legnagyobb, üledékes kőzettel feltöltött medencéje, melyben az igen kedvező geotermális adottság fő oka, hogy a földkéreg vékonyabb (15-25 km), mint a világátlag, és így a földi hőáram mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Magyarország hévíztározói A geotermikus energia megújuló energiaforrás, mely nem időjárásfüggő, a készletek nagysága szabályozható, és a hasznosított termálvíztárolóba történő visszahelyezésével megújítható (nem vagy csak részben készletfüggő) energiaforrás. A magyarországi geotermikus kincs hasznosítása sokrétű: a működő 912 db termálkútból kb. 80 millió m 3 termálvizet termelnek ki. A működő hévízkutak egyharmada szolgál fürdők vízellátására (balneológia célra). Egy másik nagy felhasználási terület a mezőgazdasági hőhasznosítás, ilyen célra 202 kút vizét használják. Kommunális hőhasznosításra, ill. melegvíz ellátásra csak 21, ipari célra 68 kút szolgál. A maradék harmadot a vízművek 30 C-nál melegebb vizet adó lakossági ellátásra hasznosított kútjai teszik ki. Az energetikai célú hasznosításhoz a kinyert magas hőtartalmú víz visszatáplálása szükséges a vízháztartás egyensúlyának megőrzése miatt. A termálvízkészlet hőtartalmának jelenleg 5 százaléka hasznosul, melynek további növelésére minden adottságunk rendelkezésre áll. A nagyobb mértékű kihasználás egyik akadályaként szokták említeni a hévizek porózus víztartó képződményeibe való visszatáplálás nehézségeit, de hazánkban erre is vannak működő példák. V.5. VÍZENERGIA A víz energiáját az emberiség már a történelmi időkben is használta. A régi kultúrákban a vízkerekeket alkalmazták a mezőgazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A vízenergia hasznosítás reneszánsza 1830-tól köszöntött be, ekkor jelentek meg az első vízturbinák és szorították ki a vízkerekeket. A turbinák a nagy esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, és 1866-tól egy generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat. Azokat az erőműveket, melyek teljesítménye nem haladja meg az 1MW-ot, törpe vízerőműveknek nevezzük. Jelentős részük korábban malomként funkcionált, ezeket később bővítették ki a generátorral. Ezek a kis berendezések rendkívül vízállás-függők, alacsony vízállás esetén általában leállítják őket. A régi törpe-erőművek szinte kizárólag vízkerékkel üzemelnek. 12

13 A folyókra telepített, azok mozgási energiáját hasznosító, általában közepes teljesítményű erőműveket nevezzük folyami vízerőműveknek. A gát által felduzzasztott folyó vizének helyzeti (potenciális mozgási) energiáját hasznosító erőmű, a gát erőmű. Hatalmas beruházást igényel, ezáltal olyan helyre érdemes telepíteni, ahol a víz esési magassága nagy, és hozama legalább közepes. A legnagyobb vízerőművek ebből a típusból kerülnek ki. A gát erőművek speciális alkalmazási területe a villamosenergia-tárolás. Ezt speciális szivattyú-turbina berendezésekkel valósítják meg. Éjszaka, amikor az áram átvételi ára alacsony, illetve a villamosenergia-fogyasztás a lehetséges termelésnél kevesebb, villamos áram többlet keletkezik az elosztóhálózaton. Ilyenkor ezeknél a gátaknál a szivattyúk felszivattyúzzák a vizet, mely majd a nappali csúcsidőszakban termel majd áramot a generátoron. A megoldás nem veszteségmentes, de egyre több villamos hálózaton alkalmazzák, ahol erre a természeti és földrajzi adottságok rendelkezésre állnak Magyarország földrajzi adottságai miatt a vízenergia hasznosításában a szomszédainknál kedvezőtlenebb lehetőségekkel, de ennek ellenére számszerűsíthető potenciállal rendelkezik. A Tiszán a hazai viszonyok között nagynak számító Tiszalöki Vízerőmű 11,5 MW beépített teljesítménnyel, illetve mint legújabb létesítmény a Kiskörei Vízerőmű található 28 MW-tal. (Forrás: ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség, 2010.) 13

14 VI. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VI.1. KEOP- KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Magyarország Európai Uniós tagsága révén több ezermilliárd forint fejlesztési célokra felhasználható, uniós forrású támogatásra jogosult a ig terjedő időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Környezeti és Energia Operatív Programja és az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság fejlesztése program összesen 4916 millió eurós (1219 Mrd Ft) keretéből, két prioritás támogat energetikai célú hazai projekteket:a Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely céljaira a teljes keret 5,15%-a,az energiatakarékosság ösztönzését célzó Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely céljaira pedig 3,14%-a áll rendelkezésre. A Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás tengelyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a támogatást, így a KEOP támogatásaira a Nyugat-dunántúli, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Dél-alföldi régiók jogosultak. A Közép-magyarországi Régió önállóan, saját operatív programján keresztül támogatja a megújuló energiahordozó-felhasználás növelésére irányuló beruházásokat, a KEOP megújuló prioritásának megfelelő tükörprogram révén. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése prioritási tengely elsődleges célja a hazai energiahordozók forrásszerkezetének kedvező irányú befolyásolása, azaz a fosszilis energiaforrások felhasználásától a megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás elősegítése. Az egyes operatív programokat az NFÜ keretében önálló szervezeti egységként működő irányító hatóságok felügyelik, a KEOP két energetikával foglalkozó prioritásának tervezéséért a Vidékfejlesztési Minisztérium a felelős. Az energetikai programok pályázatait az Energia Központ Nonprofit Kft kezeli, amely egyben a KEOP energetikai prioritásainak közreműködő szervezete. A beruházók a támogatásokhoz pályázati rendszer keretében juthatnak hozzá. A támogatás intenzitása a megújulók hasznosítására irányuló pályázatok esetében 10-85% közötti lehet, a végleges támogatási intenzitás költséghatékonysági elemzés elvégzése után, projektenként kerül meghatározásra. A konstrukciók bemutatása: KEOP Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva. (A konstrukció as teljes kerete 8 milliárd Ft. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2 milliárd forint, a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra) KEOP Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés. (A konstrukció as teljes kerete 23 milliárd Ft. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 11,5 milliárd forint, a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra) 14

15 KEOP /A Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal konstrukció, amely megújuló energiaforrás felhasználás növelését támogatja energiaforrásokkal (A konstrukció as teljes kerete 19,67 milliárd Ft - a KEOP /B konstrukcióval együtt -. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 milliárd forint, a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra) KEOP /B Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A konstrukció as teljes kerete 19,67 milliárd Ft - a KEOP /A konstrukcióval együtt -. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 7 milliárd forint, a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra) KEOP Megújuló energia alapú térségfejlesztés (6 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg, tervezetten kétfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.) KMOP Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép- Magyarországon (a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg évre 1 milliárd forint, egyfordulós eljárásrend) KEOP Távhő-szektor energetikai korszerűsítése (5,44 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg, a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2,08 milliárd forint; standard egyfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.) VI.2. ÚJ SZÉCHENYI TERV - ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER (ZBR) Az ENSZ Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve bevezette a csatlakozott fejlett államok közötti nemzetközi kvótakereskedelmet, azaz az üvegházgáz-kibocsátási jogok kereskedelmét. Magyarország jelentős kvótatöbblettel rendelkezik. Hazánk 2008-ban a világon elsőként értékesített kvótákat, amellyel úttörő szerepet töltött be a rendszer formálásában. A évi LX. törvény, a törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet, illetve a kvótaszerződések alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében klímavédelmi felhasználásra kerül. A kvótabevételek felhasználási területe tehát a törvényi szabályozás és a kvótaszerződések alapján kötött. A kvótabevételek konkrét felhasználása a kvótavevőkkel való folyamatos egyeztetés alapján történik, így biztosítva a kvótaértékesítési szerződésekben foglaltak maradéktalan megvalósulását. Magyarország vállalta, hogy kemény zöldítést hajt végre, vagyis a kvótabevételekből csak üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő projekteket finanszíroz. A ZBR alapelvei közé tartozik, hogy csak olyan intézkedéseket támogat, amelyekkel a legjelentősebb mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. A ZBR jelenleg a széndioxidkibocsátás-csökkentést legradikálisabban támogató rendszer Magyarországon. 15

16 A rendszer azonban elmarad valódi lehetőségeitől; azok optimális kihasználása érdekében egy megreformált, innovatív pályázati rendszer kialakítását tűztük ki célul. Mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30%-át, az energiahatékony épületek támogatása rendkívüli megtakarítási potenciállal bír, ezért kiemelkedő fontosságú. Az építőipari szektorban indított energiahatékonysági programok megvalósítása nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkenését eredményezi, de számos egyéb területre is pozitív hatással van, ideértve a társadalmi jólét javítását, az energiaszegénység csökkenését, az energiabiztonság javítását, a lakosság egészségi állapotának javulását, az ingatlanok piaci értékének emelkedését, a foglalkoztatási mutatók javulását, új üzleti lehetőségek megteremtését, valamint az életminőség javulását. Az új ZBR-rendszer a következő tervezett elemekből épül fel: A tervezett, mély felújításon alapuló új lakossági pályázatok hosszabb távon, hatékonyabb széndioxidkibocsátás-csökkentést tehetnek lehetővé. Szintén a tervek között szerepel az ún. ZBR Hitelgarancia Alap felállítása. A ZBR Hitelgarancia Alap az állam által garantált hitel lehetőségét biztosítaná a ZBR épületenergiahatékonysági programjaiban pályázó magánszemélyek részére, a pályázatban szükséges önrész megfizetéséhez. VI.3. ÚJ SZÉCHENYI TERV ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER MI OTTHONUNK FELÚJÍTÁSI ÉS ÚJ OTTHON ÉPÍTÉSI ALPROGRAM A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1,6 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos új otthonok építésére az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják. A Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) részeként pedig 9 milliárd forint pályázati forrás került megnyitásra, melynek keretében mikro-, kis-, és középvállalkozások kaphatnak segítséget ahhoz, hogy működésük során növeljék az energia- és nyersanyaghasználat hatékonyságát. 16

17 VI.4. A ES IDŐSZAK EURÓPAI UNIÓS ENERGETIKAI PÁLYÁZATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYÉRE VETÍTVE (2011. szeptember 13-ai állapot, projektmegvalósítás helye szerinti lekérdezés) 1. Beérkezett 3. IH által 5. Hatályos 6. Hatályos szerződések 7. Kifizetések 2. Igényelt támogatás 4. Megítélt támogatás pályázatok támogatott szerződések összege száma 8. Kifizetett összeg Összesen db Ft db Ft db Ft db Ft Jász-Nagykun-Szolnok db Ft db Ft db Ft 883 db Ft KEOP 255 db Ft 119 db Ft 105 db Ft 82 db Ft KEOP db Ft 11 db Ft 7 db Ft 0 db 0 Ft KEOP db Ft 11 db Ft 11 db Ft 6 db Ft KEOP-3. 5 db Ft 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft KEOP db Ft 25 db Ft 17 db Ft 14 db Ft KEOP db Ft 26 db Ft 25 db Ft 17 db Ft KEOP db Ft 20 db Ft 19 db Ft 19 db Ft KEOP db Ft 26 db Ft 26 db Ft 26 db Ft KEOP-8. 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft KEOP-1. KEOP-3. KEOP-5. KEOP-7. KEOP-2. KEOP-4. KEOP-6. KEOP-8. Forrás: 17

18 VI. 5. Nyertes energetikai pályázatok Jász-Nagykun-Szolnok Megyében kistérségi megbontásban ( ai állapot szerint) KEOP KEOP-4.2.0/A/09 KEOP-4.2.0/B/09 KEOP-4.2.0/A/11 KEOP-4.4.0/A/09 KEOP KEOP-5.2.0/A/09 KEOP-5.3.0/A/09 KEOP-5.4.0/09 Jogcím Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) Összesen: db Támogatás összege (Ft)

19 19

20 VII. A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÖNKORMÁNYZATAINAK ÉS SZERVEZETEINEK AS ÉVEK EURÓPAI UNIÓS FORRÁSBÓL FINANSZÍROZANDÓ TERVEZETT PROJEKTÖTLETEI Település/Szervezet neve A projektjavaslat címe Kiírás kódszáma szerint összköltsége (Ft) Ebből igényelt támogatás nagysága (Ft) Projekt össztámogatási intenzitásának mértéke (%) megvalósulásának helyszíne(i) Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG III. sz. Irodaházának (Ságvári krt. 4.) energetikai felújítása KEOP , Szolnok, Ságvári krt. 4. Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG Karcagi Szakaszmérnökségének energetikai felújítása KEOP Karcag, Szent István surgárút 7. Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG Védelmi Osztag Telepének energetikai felújítása KEOP Szolnok, Gáz u. 1/a. Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriumának energetikai felújítása KEOP Szolnok, Tiszaligeti sétány Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG Mezőtúri Szakaszmérnökségének irodaépület energetikai felújítása KEOP Mezőtúr, Pétery Károly u