Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Energetikai Akcióterv az alternatív és megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Energetikai Akcióterv az alternatív és megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről (2011-2013)"

Átírás

1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Energetikai Akcióterv az alternatív és megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről ( ) Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 145/2011.(IX.29.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda 1

2 I. BEVEZETŐ Megújuló energiaforrások alatt azokat az energiaforrásokat értjük, amelyek hasznosítása közben a forrás nem csökken, hanem azonos ütemben újratermelődik, vagy megújul. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a biomassza és magyarországi viszonyok között korlátozottan (részben megújuló energia) a geotermikus energia. A megújuló energiaforrások felhasználása igen sokoldalú lehet. Hagyományosan legfontosabb alkalmazási területük az alapvetően fűtési-célú hőenergia termelés, az utóbbi időben azonban a villamosenergia-termelés vált hangsúlyossá, és a jövőben várhatóan jelentős szerepet kapnak az üzemanyagként való felhasználásban is. Ez utóbbi terület jelentősége nemzetközi és hazai viszonylatban is meghaladhatja a megújuló energiahordozók villamosenergiatermelésben játszott szerepét. Az említett alkalmazási lehetőségek ma a fosszilis energiahordozó felhasználás elsődleges területei, amelyek megújuló energiahordozókkal való kiváltása jelentős gazdasági-társadalmi előnyökkel járhat. A megújuló energiaforrások kedvező tulajdonsága, hogy környezetszennyező hatásuk a fosszilis energiahordozókhoz képest lényegesen kisebb. Felhasználásuk mérsékli a klímaváltozást okozó üvegház hatású gázok kibocsátását és a levegőszennyezést, aminek kedvező hatása a kisebb mértékű savasodásban, az épített környezet állagromlásának mérséklésében és jobb mezőgazdasági termésben mutatkozik meg. További kedvező hatás érhető el az egyébként környezetterhelő anyagok (pl. hulladék, szennyvíziszap) energetikai hasznosítása, valamint az alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással együtt csökkenő áttételes, kedvező társadalmi hatások (pl. a lakosság jobb egészségügyi állapota) révén. A megújulók hasznosításával mérséklődő fosszilis energiahordozó felhasználás hosszabb távon hozzájárul hazánk energia import függőségének csökkentéséhez, a hazai energiahordozó felhasználás diverzifikációjához. A megújuló energiaforrások technológiáiba történő beruházások révén új, főként vidéki munkahelyek keletkeznek (illetve korábbiak megmaradnak) és új, korszerű technológiák kerülnek alkalmazásra. Felhasználásuk ezáltal kedvezően befolyásolhatja az ipari, mezőgazdasági struktúraváltást, elősegítheti az innovációt és ezen szektorok versenyképes működését, hozzájárulva a vidéki életminőség javulásához és a lakosság helyben tartásához. Megújuló energiaforrásokkal ma jellemzően drágábban lehet csak energiát termelni, mint a hagyományos, piacérett technológiákkal és nagyobb energiasűrűséggel jellemezhető fosszilis energiahordozókkal. Fontos azonban, hogy ez csak a közvetlenül kimutatható, ún. belső költségek összehasonlítása és a fosszilis energiahordozók jelenlegi ára alapján állítható. A fenntartható fejlődés szempontjai amely mellett az Európai Unió tagállamai is elkötelezték magukat azonban megkövetelik, hogy a hagyományos energiahordozók megítélésénél figyelembe vegyük azokat a költségelemeket is, amelyeket egy harmadik fél vagy a társadalom fizet, és amelyek egyelőre nem jelennek meg az árakban (ún. negatív externális vagy társadalmi költségek). 2

3 A megújulók piaci megjelenésének, felfutásának feltétele ezért valamilyen típusú állami támogatás, és az ezzel járó többletköltségek finanszírozása, a fogyasztói árakba való beépülése. A megújuló részarányra vonatkozó magasabb célértékek egyben magasabb támogatási igénnyel is járnak, amivel a társadalom tagjainak és a döntéshozóknak is tisztában kell lenniük. A támogatások akkor és annyiban indokoltak, ha és amennyiben az elérhető közvetlen gazdasági és közvetett társadalmi előnyök kompenzálnak a többlet ráfordításokért. A megújuló technológiák gyors fejlődésének eredményeként, valamint a fosszilis energiahordozók szűkösségéből fakadó tartós áremelkedése következtében ezek a támogatások idővel jelentősen mérséklődhetnek, vagy megszűnhetnek. A közvetlen vagy közvetett (áron keresztül történő) támogatás mellett a felhasználás terjedésének legalább olyan fontos feltétele a szemléletformálás, a felhasználással kapcsolatos ismeretek terjesztése, társadalmi elfogadtatása. Hazai mintaprojektek egyre növekvő száma is bizonyítja, hogy nem csak és kizárólag az anyagi támogatás megléte a meghatározó: környezettudatos, innovatív szemlélet eredményeként került sor eddig is számos olyan kezdeményezésre, amely megújuló energia hasznosításával fedezi a helyi energiaigényt. A megújulók felhasználásának tömegessé válásához azonban szükséges az állami részvétel. Az Európai Unió (EU) tagjaként a megalkotott közös joganyagok és hosszú távú stratégiai célkitűzések számos feladatot fogalmaznak meg és rónak Magyarországra ezen a területen. Az EU energia és klímacsomagjának nyomán megszületett uniós Megújuló Energia Útiterv 2020-ra 20 százalékos megújuló energiaforrás részarányt, ezen belül a közlekedés vonatkozásában 10 százalékot, továbbá 20 százalékos energiahatékonyság-növelést, és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának (az 1990-es szinthez képest) 20 százalékra való mérséklését tűzte ki. Az uniós célok eléréséhez szükséges nemzeti cselekvési tervek megalkotása a tagországok feladata. 3

4 II. A MAGYAR ENERGIAPOLITIKA ALAPPILLÉREI Magyarország energiapolitikáját 2007-ben dolgozta ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. Ez az energiapolitika az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő stratégiai kereteket kijelölő dokumentuma. Nem cselekvési program, csupán hosszú távon érvényes megállapításokat tartalmaz, melyek segítséget nyújthatnak a kormányzatnak, a vállalkozásoknak vagy a lakosságnak döntéseik meghozatala során. Az Unió energiapolitikájához illeszkedve, az ott megjelölt célok elérése érdekében a as időszakra vonatkozó magyar energiapolitikai koncepciót júliusban fogadta el az Országgyűlés. Az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség 2010-ben készítette el az Észak-Alföldi Régió Energiastratégiáját. A dokumentum kiemelten foglalkozik a megújuló és alternatív energiahasznosítással. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 124/2008. (VII.11.) számú határozatában rendelkezik a megye intézményrendszerének rövid, közép- és hosszú távú energetikai koncepciója kialakításáról A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. A fenti három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során az országos energiapolitika nagy hangsúlyt fektet az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésére. II.1. ELLÁTÁSBIZTONSÁG Az ellátás biztonsága az energiapolitika legfontosabb célkitűzése, amelynek megvalósítása érdekében az alábbi részterületek kerültek definiálásra: energiaforrás-struktúra, energiaimport diverzifikáció, stratégiai energiahordozó készletek, infrastruktúra-fejlesztések, lakosság ellátása, szociális felelősség. Cél olyan energiaforrás-struktúra kialakítása, amelyben a hazai források részaránya fennmarad, és lehetőség szerint növekszik, a behozatal összetétele kiegyensúlyozottabbá válik, eredete szerint többféle, biztonságos forrásból és irányból származik. Az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának javításához a hazai források használata mellett az import biztonságának növelését kell elérni, és biztonsági készleteket kell felhalmozni. Az ellátáshoz szükséges kőolaj és földgáz döntő részét importból szerezzük be, az energiapolitika kulcskérdése ezek rendelkezésre állásának biztonsága. 4

5 Az ellátásbiztonság egy adott energiafajtánál a forrásoldali ellátásbiztonságtól, a szállítás biztonságától (a tranzitáló országok megbízhatóságától és a tranzit útvonalak számától), az adott energiafajta stratégiai készletezésének lehetőségeitől és gyakorlatától, valamint az energiatermelő és átalakító kapacitások nagyságától, megbízhatóságától függ. A forrásoldali és a szállítási biztonság általában a hazai energiaforrások esetében a legnagyobb. Külső energiaforrások esetében a források, az útvonalak és az energiahordozó-fajták diverzifikálásával, valamint a szállító és tranzitáló országokkal kialakított, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéssel, továbbá a megfelelő nagyságú a fogyasztók teherbíró képességét is figyelembe vevő biztonsági készletek tartásával kell az ellátásbiztonságot növelni. Az optimális szintet az adott intézkedés hatásának és a megvalósításhoz kapcsolódó költségeknek a mérlegelésével kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU és nemzetközi követelményeket is. II.2. VERSENYKÉPESSÉG Az energiapolitika célja, hogy az energetika járuljon hozzá hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez, elsősorban az Európai Unió tagországaihoz, de azon túl a világ más térségeihez képest is. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra: liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába, energiaárak, technológiai előrehaladás és K+F. Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. Az energiapolitika célja, hogy a verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. II.3. FENNTARTHATÓSÁG A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell teremteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvását, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekeit, és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rövidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezet- és természetvédelmi, valamint gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra, a fenntarthatósági elvek szerinti prioritási sorrendben: az energiafelhasználás csökkentése (energiatakarékosság, az energiatermelés hatásfokának javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése), a megújuló energiaforrások arányának növelése, a biológiai sokszínűség megőrzésével összeegyeztethető energiapolitika kialakítása, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetése. 5

6 III. AZ ÖNKORMÁNYZATOKRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEK Az önkormányzatok energiával kapcsolatos konkrét tennivalói a költségvetésből működtetett intézményekre korlátozódnak. Az országos energiapolitika alappilléreire alapozva a következőkben áttekintjük azokat a lehetőségeket, ahol az önkormányzat részt vállalhat az Európai Uniós és a hazai célok elérése érdekében. Mivel azonban a megyei önkormányzat közgyűlésének mind a feladatköre, mind az eszközrendszere alapvetően különbözik az Európai Bizottság és a Magyar Országgyűlés lehetőségeitől, így egyes kérdéseket általánosan, míg másokat mélyebben érintünk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 124/2008. (VII.11.) számú határozatában rendelkezik a megye intézményrendszerének rövid, közép- és hosszú távú energetikai koncepciója kialakításáról, melynek fő feladatai az energiafelhasználás mérséklése, az energetikai szolgáltatótól való függőség minél alacsonyabb szintre való csökkentése, a helyi munkaerő és a termelők versenyképességének növelése, valamint a környezettudatos technológiák előtérbe helyezése. A megyei koncepció, rövid- közép és hosszú távú stratégiája, cselekvési terve 2008 év végén került elfogadásra. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program ( ) a környezeti elemek és rendszerek állapotának javulását, illetve a kívánatos állapotminőség fenntartását tűzte ki célul, melyet a megyei közgyűlés a 151/2010.(IX.24.) számú határozatával hagyott jóvá. A Program végrehajtását szolgálja a es évekre készített intézkedési terv. A tervet a megyei közgyűlés a 184/2010 (XII.10.) számú határozatával fogadta el. Az intézkedési terv külön foglalkozik a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztésével, külön pontban szerepel, hogy megyei tanulmány készítése szükséges az alternatív és a megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségeiről. A megújított és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 039/2010. (XII.10.) határozatával elfogadott Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program a II. Környezeti biztonság növelése, a környezet állapotának javítása fejezeten belül külön pontban szerepelteti az önkormányzati és vállalkozói szféra alternatív és megújuló energiahasznosítását tartalmazó projektötletek a as évekre. 6

7 IV. CÉLÉRTÉKEK ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK A bevezetésben foglaltaknak megfelelően az önkormányzati energiapolitika nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem egy rugalmas stratégiai keretrendszer. Ebből kifolyólag minden egyes részterületére nem határozhat meg részletes célérték-rendszert, azonban vannak olyan intézkedési területek, ahol szükséges és indokolt lehet számszerűsített eredmény indikátorok és célértékek kijelölése. E célirányos törekvés során igazodni kell a következő prioritásokhoz: növelni kell az energiahatékony épületek, készülékek, berendezések számát; a megújuló energia részarányának növelése érdekében végzett fejlesztések során elsősorban a megyében kiemelkedő potenciállal bíró források alkalmazását kell előnyben részesíteni, a környezettudatos szemlélet elterjesztése révén ösztönözni kell az intézmények vezetőit és dolgozóit a célok elérése érdekében, az energiagazdálkodás mérhetőségéhez a teljes folyamat (veszteségfeltárástól a megvalósításig) fogyasztási adatainak és szokásainak nyilvántartására, nyomon követésére van szükség, az országos energiapolitika megvalósítása érdekében fontos feladat, hogy példát mutassunk a lakosságnak az intézmények hatékony energetikai korszerűsítésével, ezért a nyilvánosság biztosítása kiemelten indokolt. Figyelembe véve az Európai Unió célkitűzéseit és elvárásait, a fenntarthatóság pilléréhez sorolt energiahatékonyság és megújuló energiaforrások terén az alábbi indikátorok kerültek meghatározásra: ra csökkenteni kell a településeken az intézmények összesített energiafogyasztását 10%-kal, azaz évi 1%-kal, a 2009-es évhez képest ra növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát. A teljes energiafelhasználásban legalább 13%-ra növeljék a kistérségekben a megújuló energia arányát. Az energiapolitika végrehajtása során hozott intézkedések tekintetében a megjelölt indikátorokat vezérlő elvként szükséges kezelni. 7

8 V. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK V.1. SZÉLENERGIA A szél energiájának hasznosítása alapvetően kétféle lehet. Termelhetünk elektromos energiát szélturbinákkal (szélgenerátor, szélerőmű), vagy mozgási energiává alakíthatjuk a szél energiáját. Ezeket nevezzük szélerőgépnek, ilyen pl. a szélmalom, melyeket leginkább a mezőgazdaságban használnak öntözésre, vízszivattyúzásra vagy halastavak levegőztetésére. A szélenergiát ipari méretekben az országos villamos hálózatra termelő szélerőművek hasznosítják. Emellett számos helyen megfontolandó kis teljesítményű (100 kw alatti kiserőművek) szélgenerátorok vagy szélmotorok alkalmazása helyi energiaigények kielégítésére (pl. tanyavillamosítás, öntözési rendszerek, vízszivattyúzás stb.). Lokális energiatermelés (szigetüzemű áramtermelés) megvalósítására előnyt kellene biztosítani minden szinten: - Lakosság mikro, mini ellátás (1,5 kw) - Lakóközösségek kis erőművek (3 kw) - Településrészek közepes erőművek (6-9 kw) - Települések blokkrendszerek (9-18 kw). A szélenergia potenciál tér- és időbeli eloszlását igen nehéz meghatározni, a pontos értékekhez hosszú idejű mérésre van szükség minél több helyen és magasságban. A kihasználható szélenergia mennyiségét a méréseken alapuló számításokkal és becsléssel lehet megállapítani. Természetesen, a szélsebességen és a szélteljesítményen kívül egyéb tényezők is befolyásolják a villamosenergia-termelő szélerőmű parkoknak a létrehozását; például jogi környezet, természetvédelmi, biztonsági, gazdaságossági stb. szempontok. A szélsebesség változása miatt beleértve a szélcsendes időszakokat is a szélenergia mindig csak kiegészítő energiaforrás lesz, mivel a szélerőművek alkalmazásának alapvető problémája, hogy a rendelkezésre álló szél-teljesítmény és a fogyasztók által igényelt villamos teljesítmény időbeli lefutása jelentősen eltér. A különbséget más hagyományos vagy alternatív energiaforrásokból kell biztosítani, illetve meg kell oldani a szélenergiával termelt villamos energia tárolását. A villamos energia tárolásának több műszaki megoldása is ismert, például a szivattyús-tározó vízerőművek alkalmazása, vagy erre alkalmas akkumulátor telepek működtetése stb. Az utóbbi években fejlődésnek indult a völgyidőszakban termelt villamos energiával történő hidrogén előállítás, és ennek tüzelőanyag-cellákban történő hasznosítása villamosenergiatermelésre a fogyasztói csúcsidőszakban. A szélenergia hasznosítás másik lehetősége a villamos hálózattól független szélerőművek, szélgenerátorok és szélmotorok alkalmazása. Az ilyen módon előállított energia mennyiségét a hasznosítható szélenergia potenciál határozza meg. A hasznosított energia egyrészt lehet villamos energia (szélerőmű, szélgenerátor) vagy közvetlenül mechanikai energia (szélmotor). 8

9 Ezekre a szélenergia hasznosítási módozatokra vonatkozóan nem készült részletes hazai felmérés, sem a potenciálra, sem a jelenlegi beépített kapacitásokra és energiatermelésükre vonatkozóan. V.2. NAPENERGIA A Földön a legfontosabb energiaforrás a Nap. A földfelszínt a napsugárzásnak kb. 51%-a éri el: A teljes mérleg szerint 23%-ot a légköri gázok elnyelik, és hővé alakítják. 26% pedig visszaverődik, és a világűrbe sugárzódik. Az 51%-ból 33% közvetlen sugárzás formájában (direkt sugárzás), 18%-a pedig közvetetten (diffúz sugárzás) éri el a felszínt. A Napból egy év alatt a Földre érkező energiamennyiség tizenhétezerszer nagyobb, mint az emberiség éves energiafelhasználása. Az egyik legkézenfekvőbb, legtisztább, gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre álló energiaforrás. A napenergia sokoldalúan hasznosítható. Közvetlen módokon a következőképpen: Villamos energia előállítására napelemek segítségével fotovillamos (aktív) módon, amellyel közvetlenül vagy tárolás után villamosenergia-fogyasztóberendezések működtethetők. Hőenergia hasznosításra, amely passzív vagy aktív módon történhet. Passzív hasznosítás történhet az épületek megfelelő tájolásával, egyéb építészeti megoldásokkal. Aktív hasznosítás esetén napkollektor, valamint gépészeti eszközök segítségével vizet melegítünk fel a napenergia segítségével (használati melegvízkészítés, fűtésrásegítés). Hazánk jó adottságokkal rendelkezik, ugyanis a napsütéses órák száma, ami földrajzi helyzettől függően óra/év, magasabb, mint a napenergia-hasznosításban élen járó országok. A napkollektoros hőenergia-termelés és a napelemes villamosenergia-termelés gyakorlati megoldásait részletesen is bemutatjuk. A napkollektoros rendszerek megfelelő kialakítás mellett a használati melegvíz előállítás és az esetenkénti fűtés rásegítés mellett a nyári időszakban az épületek hűtésére és légkondicionálására is alkalmassá tehetők (abszorpciós hűtés). E technológiák elterjedését a berendezések jelenleg még magas ára korlátozza, de hosszabb távon szélesebb körű alkalmazással is lehet számolni. A hazai napenergia potenciál meghatározásához sok tényező figyelembevétele szükséges. Ilyenek az érkező napsugárzás paraméterei, a földrajzi helyzet, a hasznosítás módja, a technikai feltételek, a társadalmi tényezők, a gazdaságosság és a politikai, szabályozási háttér. Ebből is kitűnik, hogy a napenergia bármilyen formában történő felhasználását bonyolult összefüggések befolyásolják. A napenergia aktív és passzív hasznosítási módjai közül az előbbit tárgyaljuk részletesebben. Az aktív hasznosítás két formája a termikus (hő), illetve a fotovoltaikus (villamos energia). Mindkét formának van jelentősége a nemzetgazdaság különböző ágazataiban, teljes mélységű részletes áttekintésükre e tanulmány keretein belül nincs mód. 9

10 A mezőgazdaságban a napenergia közvetlen hőenergiává történő átalakításának három kiemelt területe van, nevezetesen: növényházak szárítás technológiai melegvíz-készítés. Kedvező körülmény, hogy a mezőgazdaságban a legnagyobb energiaigény a tavaszi, nyári és őszi hónapokban lép fel, amikor a napsugárzás mennyisége is nagyobb. A napelemes áramforrások (fotovoltaikus rendszer) alkalmazásának két legfontosabb területe: az autonóm villamos energia ellátás, a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás. A jelenlegi magyarországi alkalmazások kb. 75%-a az autonóm áramellátás és kb. 25%-a a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás területére esik. A fejlett ipari országokban a közvetlen villamos hálózatba történő táplálás részaránya növekszik. Ez a tendencia nálunk is érvényesülni fog, de az autonóm rendszerek szerepe a villamos energiával ellátatlan területeken telepítendő hírközlési berendezések, ismétlő állomások, mérő és monitorozó berendezések, valamint a szórvány, üdülő és természetvédelmi területeken is növekszik. V.3. BIOMASSZA A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen lévő szerves anyagok és élőlények összessége. Ezek a szárazföldön és vízben található mikroorganizmusok, növények, állatok tömegei vagy már közvetett, transzformáción átesett (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkező biológiai eredetű termékek és hulladékok. A biomassza tüzelése, tárolása történhet közvetlen formában (tűzifa, faapríték) vagy mechanikai átalakítást követően. A mechanikai átalakítás leggyakoribb formája a pellet, brikett készítése, amely során a könnyebb kezelhetőség és szállítás céljából a biomasszát háromirányú présekkel összepréselik. Energetikai célokra szinte kizárólag a növényi anyagokat (fitomassza) hasznosítjuk, míg az állati eredetű biomasszát (zoomassza) csak kevés esetben. Az energetikai célra hasznosított biomasszát legalább kétféleképpen csoportosíthatjuk: o az anyag halmazállapota o a keletkezési hely, vagy eredet szerint. Szilárd o szilárd fás szárú növények (természetes és ültetvényerdők) o lágyszárú növények (szalma, nád, energiafű stb.) Folyékony o folyékony hígtrágya Gáznemű o gáznemű szerves eredetű metán (depóniagáz, biogáz) 10

11 A biomassza származási helye szerint pedig az alábbi csoportokat különböztetjük meg: o elsődleges biomassza: a teljes földi növényzet. A napenergia felhasználásával, fotoszintézis révén keletkezik. o másodlagos biomassza: az állati eredetű biomassza, mely alapvetően az elsődleges biomasszából keletkezik, annak lebontásával, majd újraépítésével (különböző állati szerves trágyák). o harmadlagos biomassza: a biomasszák feldolgozásával, illetve felhasználásával összefüggően keletkező biomasszaként kezelhető anyag, mely különböző idegen anyagokat is tartalmazhat (pl. élelmiszer-és különböző szerves, humán eredetű hulladékok). A fentiekből látható, hogy a biomassza, mint fogalom, még az energetikai értelmezésben is rendkívül összetett, többféle alapanyagot és technológiát takar. A biomassza energetikai célú hasznosítása előtt meg kell fontolni, hogy a felhasználandó növényi alapanyag típusától függően mekkora részt hasznosítunk energetikai célra és mekkorát élelmiszertermelésre. A növényi alapanyagokat ugyanis valahol meg kell termelnünk. Ez a legtöbb esetben korábban élelmezési célra hasznosított területen történik. A biomassza-hasznosítás szakmai területe folyamatos mozgásban van. Összetettsége és a fent említett konfliktusok kiküszöbölése okán folyamatos kutatás-fejlesztés zajlik, újabb és hatékonyabb eljárásokat dolgoznak ki, melyek rövid időn belül felülírhatják és kiszoríthatják a jelenlegieket. A biomassza hasznosításon belül is vannak azonban olyan területek, melyek meglehetősen nagy hagyományokkal rendelkeznek, és amelyek már ma is magas műszaki színvonalat és hatásfokot képviselnek V.4. GEOTERMÁLIS ERŐFORRÁSOK A geotermális erőforrások felhasználása során a közeg és/vagy rezervoár hőtartalmát nyerjük ki, ami annak kimerüléséhez vezethet. Mégis a megújuló energiaforrások közé soroljuk, de ez abban az esetben igaz, hogyha megfelelő időskálán és mértékben nézzük. A geotermikus erőforrásokból kitermelt hő és víz visszaáramlik, vagyis utánpótlódásuk a felhasználás helyén megtörténik, azonban nagyon fontos, hogy a kitermelés és a megújulás milyen kapcsolatban áll egymással, mivel ez határozza meg a geotermikus energiaforrás kitermelésének fenntarthatóságát. Az egyensúlyi hő- és vízkitermelés során a megújulás mértékéig veszünk ki hőt és vizet a rendszerből, azonban ez néha nem gazdaságos, ez viszont olyan mértékű termelésre ösztönözhet, ami már a megújulás mértékét felülmúlja. A kitermelt geotermikus energia hasznosítása igen változatos: alkalmazzák belső terek fűtésére, melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban. A termálvíz fűtési és melegvíz-szolgáltatási hasznosítása kommunális, de a mezőgazdaságot (pl. növényházak, fóliaházak, baromfitelepek, istállók stb. fűtése) is érintő terület. A hazai hévizek minősége és mennyisége lehetővé teszi hévízkútjaink komplex és többlépcsős hasznosítását. A komplex hasznosításon az egyes alkalmazási területek párhuzamos kapcsolását (pl. kommunális hasznosítás mellett ipari hasznosítás) vagy a szezonális kihasználását (télen fűtés, nyáron hűtés) értjük. A többlépcsős hasznosítás esetén 11

12 mely egyben komplexitást is jelent a felhasználási területek hőmérséklet szerinti sorba kapcsolását értjük. A geotermikus energia hasznosítása a világon mindenhol nyereséges és környezetbarát tevékenység, a károsanyag-kibocsátás (emisszió) csökkentésének egyik leghatékonyabb eszköze. Magyarország rendelkezik a Föld nyolcadik legnagyobb geotermális potenciáljával. A Kárpát-medence a világ legnagyobb, üledékes kőzettel feltöltött medencéje, melyben az igen kedvező geotermális adottság fő oka, hogy a földkéreg vékonyabb (15-25 km), mint a világátlag, és így a földi hőáram mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Magyarország hévíztározói A geotermikus energia megújuló energiaforrás, mely nem időjárásfüggő, a készletek nagysága szabályozható, és a hasznosított termálvíztárolóba történő visszahelyezésével megújítható (nem vagy csak részben készletfüggő) energiaforrás. A magyarországi geotermikus kincs hasznosítása sokrétű: a működő 912 db termálkútból kb. 80 millió m 3 termálvizet termelnek ki. A működő hévízkutak egyharmada szolgál fürdők vízellátására (balneológia célra). Egy másik nagy felhasználási terület a mezőgazdasági hőhasznosítás, ilyen célra 202 kút vizét használják. Kommunális hőhasznosításra, ill. melegvíz ellátásra csak 21, ipari célra 68 kút szolgál. A maradék harmadot a vízművek 30 C-nál melegebb vizet adó lakossági ellátásra hasznosított kútjai teszik ki. Az energetikai célú hasznosításhoz a kinyert magas hőtartalmú víz visszatáplálása szükséges a vízháztartás egyensúlyának megőrzése miatt. A termálvízkészlet hőtartalmának jelenleg 5 százaléka hasznosul, melynek további növelésére minden adottságunk rendelkezésre áll. A nagyobb mértékű kihasználás egyik akadályaként szokták említeni a hévizek porózus víztartó képződményeibe való visszatáplálás nehézségeit, de hazánkban erre is vannak működő példák. V.5. VÍZENERGIA A víz energiáját az emberiség már a történelmi időkben is használta. A régi kultúrákban a vízkerekeket alkalmazták a mezőgazdasági területek öntözésére és ivóvíz ellátásra. A vízenergia hasznosítás reneszánsza 1830-tól köszöntött be, ekkor jelentek meg az első vízturbinák és szorították ki a vízkerekeket. A turbinák a nagy esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, és 1866-tól egy generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat. Azokat az erőműveket, melyek teljesítménye nem haladja meg az 1MW-ot, törpe vízerőműveknek nevezzük. Jelentős részük korábban malomként funkcionált, ezeket később bővítették ki a generátorral. Ezek a kis berendezések rendkívül vízállás-függők, alacsony vízállás esetén általában leállítják őket. A régi törpe-erőművek szinte kizárólag vízkerékkel üzemelnek. 12

13 A folyókra telepített, azok mozgási energiáját hasznosító, általában közepes teljesítményű erőműveket nevezzük folyami vízerőműveknek. A gát által felduzzasztott folyó vizének helyzeti (potenciális mozgási) energiáját hasznosító erőmű, a gát erőmű. Hatalmas beruházást igényel, ezáltal olyan helyre érdemes telepíteni, ahol a víz esési magassága nagy, és hozama legalább közepes. A legnagyobb vízerőművek ebből a típusból kerülnek ki. A gát erőművek speciális alkalmazási területe a villamosenergia-tárolás. Ezt speciális szivattyú-turbina berendezésekkel valósítják meg. Éjszaka, amikor az áram átvételi ára alacsony, illetve a villamosenergia-fogyasztás a lehetséges termelésnél kevesebb, villamos áram többlet keletkezik az elosztóhálózaton. Ilyenkor ezeknél a gátaknál a szivattyúk felszivattyúzzák a vizet, mely majd a nappali csúcsidőszakban termel majd áramot a generátoron. A megoldás nem veszteségmentes, de egyre több villamos hálózaton alkalmazzák, ahol erre a természeti és földrajzi adottságok rendelkezésre állnak Magyarország földrajzi adottságai miatt a vízenergia hasznosításában a szomszédainknál kedvezőtlenebb lehetőségekkel, de ennek ellenére számszerűsíthető potenciállal rendelkezik. A Tiszán a hazai viszonyok között nagynak számító Tiszalöki Vízerőmű 11,5 MW beépített teljesítménnyel, illetve mint legújabb létesítmény a Kiskörei Vízerőmű található 28 MW-tal. (Forrás: ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség, 2010.) 13

14 VI. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VI.1. KEOP- KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Magyarország Európai Uniós tagsága révén több ezermilliárd forint fejlesztési célokra felhasználható, uniós forrású támogatásra jogosult a ig terjedő időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Környezeti és Energia Operatív Programja és az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság fejlesztése program összesen 4916 millió eurós (1219 Mrd Ft) keretéből, két prioritás támogat energetikai célú hazai projekteket:a Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely céljaira a teljes keret 5,15%-a,az energiatakarékosság ösztönzését célzó Hatékony energiafelhasználás prioritási tengely céljaira pedig 3,14%-a áll rendelkezésre. A Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás tengelyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja a támogatást, így a KEOP támogatásaira a Nyugat-dunántúli, Közép-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Dél-alföldi régiók jogosultak. A Közép-magyarországi Régió önállóan, saját operatív programján keresztül támogatja a megújuló energiahordozó-felhasználás növelésére irányuló beruházásokat, a KEOP megújuló prioritásának megfelelő tükörprogram révén. A megújuló energiahordozó-felhasználás növelése prioritási tengely elsődleges célja a hazai energiahordozók forrásszerkezetének kedvező irányú befolyásolása, azaz a fosszilis energiaforrások felhasználásától a megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás elősegítése. Az egyes operatív programokat az NFÜ keretében önálló szervezeti egységként működő irányító hatóságok felügyelik, a KEOP két energetikával foglalkozó prioritásának tervezéséért a Vidékfejlesztési Minisztérium a felelős. Az energetikai programok pályázatait az Energia Központ Nonprofit Kft kezeli, amely egyben a KEOP energetikai prioritásainak közreműködő szervezete. A beruházók a támogatásokhoz pályázati rendszer keretében juthatnak hozzá. A támogatás intenzitása a megújulók hasznosítására irányuló pályázatok esetében 10-85% közötti lehet, a végleges támogatási intenzitás költséghatékonysági elemzés elvégzése után, projektenként kerül meghatározásra. A konstrukciók bemutatása: KEOP Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva. (A konstrukció as teljes kerete 8 milliárd Ft. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2 milliárd forint, a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra) KEOP Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés. (A konstrukció as teljes kerete 23 milliárd Ft. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 11,5 milliárd forint, a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra) 14

15 KEOP /A Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokkal konstrukció, amely megújuló energiaforrás felhasználás növelését támogatja energiaforrásokkal (A konstrukció as teljes kerete 19,67 milliárd Ft - a KEOP /B konstrukcióval együtt -. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 3 milliárd forint, a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra) KEOP /B Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal (A konstrukció as teljes kerete 19,67 milliárd Ft - a KEOP /A konstrukcióval együtt -. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 7 milliárd forint, a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek kiválasztásra) KEOP Megújuló energia alapú térségfejlesztés (6 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg, tervezetten kétfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.) KMOP Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Közép- Magyarországon (a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg évre 1 milliárd forint, egyfordulós eljárásrend) KEOP Távhő-szektor energetikai korszerűsítése (5,44 Mrd Ft tervezett támogatási keretösszeg, a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 2,08 milliárd forint; standard egyfordulós eljárásrend, folyamatos benyújtási lehetőséggel.) VI.2. ÚJ SZÉCHENYI TERV - ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER (ZBR) Az ENSZ Keretegyezményének Kiotói Jegyzőkönyve bevezette a csatlakozott fejlett államok közötti nemzetközi kvótakereskedelmet, azaz az üvegházgáz-kibocsátási jogok kereskedelmét. Magyarország jelentős kvótatöbblettel rendelkezik. Hazánk 2008-ban a világon elsőként értékesített kvótákat, amellyel úttörő szerepet töltött be a rendszer formálásában. A évi LX. törvény, a törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 323/2007. (XII.11.) Korm. rendelet, illetve a kvótaszerződések alapján a kiotói egységek értékesítéséből származó bevétel az ún. Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében klímavédelmi felhasználásra kerül. A kvótabevételek felhasználási területe tehát a törvényi szabályozás és a kvótaszerződések alapján kötött. A kvótabevételek konkrét felhasználása a kvótavevőkkel való folyamatos egyeztetés alapján történik, így biztosítva a kvótaértékesítési szerződésekben foglaltak maradéktalan megvalósulását. Magyarország vállalta, hogy kemény zöldítést hajt végre, vagyis a kvótabevételekből csak üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő projekteket finanszíroz. A ZBR alapelvei közé tartozik, hogy csak olyan intézkedéseket támogat, amelyekkel a legjelentősebb mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. A ZBR jelenleg a széndioxidkibocsátás-csökkentést legradikálisabban támogató rendszer Magyarországon. 15

16 A rendszer azonban elmarad valódi lehetőségeitől; azok optimális kihasználása érdekében egy megreformált, innovatív pályázati rendszer kialakítását tűztük ki célul. Mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai széndioxid-kibocsátások 30%-át, az energiahatékony épületek támogatása rendkívüli megtakarítási potenciállal bír, ezért kiemelkedő fontosságú. Az építőipari szektorban indított energiahatékonysági programok megvalósítása nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkenését eredményezi, de számos egyéb területre is pozitív hatással van, ideértve a társadalmi jólét javítását, az energiaszegénység csökkenését, az energiabiztonság javítását, a lakosság egészségi állapotának javulását, az ingatlanok piaci értékének emelkedését, a foglalkoztatási mutatók javulását, új üzleti lehetőségek megteremtését, valamint az életminőség javulását. Az új ZBR-rendszer a következő tervezett elemekből épül fel: A tervezett, mély felújításon alapuló új lakossági pályázatok hosszabb távon, hatékonyabb széndioxidkibocsátás-csökkentést tehetnek lehetővé. Szintén a tervek között szerepel az ún. ZBR Hitelgarancia Alap felállítása. A ZBR Hitelgarancia Alap az állam által garantált hitel lehetőségét biztosítaná a ZBR épületenergiahatékonysági programjaiban pályázó magánszemélyek részére, a pályázatban szükséges önrész megfizetéséhez. VI.3. ÚJ SZÉCHENYI TERV ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER MI OTTHONUNK FELÚJÍTÁSI ÉS ÚJ OTTHON ÉPÍTÉSI ALPROGRAM A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1,6 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos új otthonok építésére az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében. A Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogram forrásait a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítés bevételeiből biztosítják. A Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) részeként pedig 9 milliárd forint pályázati forrás került megnyitásra, melynek keretében mikro-, kis-, és középvállalkozások kaphatnak segítséget ahhoz, hogy működésük során növeljék az energia- és nyersanyaghasználat hatékonyságát. 16

17 VI.4. A ES IDŐSZAK EURÓPAI UNIÓS ENERGETIKAI PÁLYÁZATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYÉRE VETÍTVE (2011. szeptember 13-ai állapot, projektmegvalósítás helye szerinti lekérdezés) 1. Beérkezett 3. IH által 5. Hatályos 6. Hatályos szerződések 7. Kifizetések 2. Igényelt támogatás 4. Megítélt támogatás pályázatok támogatott szerződések összege száma 8. Kifizetett összeg Összesen db Ft db Ft db Ft db Ft Jász-Nagykun-Szolnok db Ft db Ft db Ft 883 db Ft KEOP 255 db Ft 119 db Ft 105 db Ft 82 db Ft KEOP db Ft 11 db Ft 7 db Ft 0 db 0 Ft KEOP db Ft 11 db Ft 11 db Ft 6 db Ft KEOP-3. 5 db Ft 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft KEOP db Ft 25 db Ft 17 db Ft 14 db Ft KEOP db Ft 26 db Ft 25 db Ft 17 db Ft KEOP db Ft 20 db Ft 19 db Ft 19 db Ft KEOP db Ft 26 db Ft 26 db Ft 26 db Ft KEOP-8. 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft 0 db 0 Ft KEOP-1. KEOP-3. KEOP-5. KEOP-7. KEOP-2. KEOP-4. KEOP-6. KEOP-8. Forrás: 17

18 VI. 5. Nyertes energetikai pályázatok Jász-Nagykun-Szolnok Megyében kistérségi megbontásban ( ai állapot szerint) KEOP KEOP-4.2.0/A/09 KEOP-4.2.0/B/09 KEOP-4.2.0/A/11 KEOP-4.4.0/A/09 KEOP KEOP-5.2.0/A/09 KEOP-5.3.0/A/09 KEOP-5.4.0/09 Jogcím Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) db Támogatás összege (Ft) Összesen: db Támogatás összege (Ft)

19 19

20 VII. A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ÖNKORMÁNYZATAINAK ÉS SZERVEZETEINEK AS ÉVEK EURÓPAI UNIÓS FORRÁSBÓL FINANSZÍROZANDÓ TERVEZETT PROJEKTÖTLETEI Település/Szervezet neve A projektjavaslat címe Kiírás kódszáma szerint összköltsége (Ft) Ebből igényelt támogatás nagysága (Ft) Projekt össztámogatási intenzitásának mértéke (%) megvalósulásának helyszíne(i) Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG III. sz. Irodaházának (Ságvári krt. 4.) energetikai felújítása KEOP , Szolnok, Ságvári krt. 4. Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG Karcagi Szakaszmérnökségének energetikai felújítása KEOP Karcag, Szent István surgárút 7. Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG Védelmi Osztag Telepének energetikai felújítása KEOP Szolnok, Gáz u. 1/a. Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG Regionális Laboratóriumának energetikai felújítása KEOP Szolnok, Tiszaligeti sétány Közép -Tisza -vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000, Szolnok Ságvári krt.4. A KÖTI-KÖVIZIG Mezőtúri Szakaszmérnökségének irodaépület energetikai felújítása KEOP Mezőtúr, Pétery Károly u

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft. Jelen és közelmúlt támogatási rendszere 1. ÚMFT-Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 2. Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása

Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Energiahatékonysági és energetikai beruházások EU-s forrásból történı támogatása Az NFÜ KEOP-IH helye a Támogatási Intézményrendszerben Szaktárcák -> a feladatkörben érintett miniszterrel egyeztetve Nemzeti

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.11.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója. Várható összköltség ezer Ft-ban. 1. sz. melléklet A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008-2010. évi fejlesztési koncepciója Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet Szolnok, Tószegi út 21. Nagy László Szakképző Iskola, Gimnázium és

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Smitola László Széchenyi Programiroda Nyugat-dunántúli Régió fejlesztési tanácsadó KEOP tel.: 06-20-450-5878 Széchenyi Programirodák

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Jó gyakorlatok az energetikában

Jó gyakorlatok az energetikában ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. Jó gyakorlatok az energetikában Vámosi Gábor Ügyvezető Jó gyakorlatok bemutatásának jelentősége Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht.

Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energetikai támogatási rendszerek 2009. Június 03. Rajnai Attila Energia Központ Kht. Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia

Részletesebben

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai

KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP-2012. évi kiírások aktualitásai KEOP Pályázati rendszerek ENERGIA Rendelkezésre álló források: 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések, keret: 734.5 Mrd Ft 2. prioritás: Vizeink jó kezelése,

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét

Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Pályázati lehetőségek energetika (KEOP) területén 2012-2013 2012.11.22. Kecskemét Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 KEOP Beérkezett pályázatok Energetikai pályázati

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft.

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft. Az energetikai pályázatok az épületek, azok gépészetének, elektromos rendszerének, és technológiai

Részletesebben

Gyakorlati tapasztalatok az önkormányzati energetikai pályázatokra vonatkozóan

Gyakorlati tapasztalatok az önkormányzati energetikai pályázatokra vonatkozóan Gyakorlati tapasztalatok az önkormányzati energetikai pályázatokra vonatkozóan Tartalomjegyzék - Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása - Elérhető energetikai források: - Energiatakarékossági Hitel

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

1. Technológia és infrastrukturális beruházások

1. Technológia és infrastrukturális beruházások AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK NAGYVÁLLALATOKNAK A 2009-2010 ÉVEKBEN 1. Technológia és infrastrukturális beruházások Technológia fejlesztés I. Támogatás mértéke: max. 30% Támogatás összege:

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10.0/A Célja Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020

Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Távhőfejlesztések KEOP 2007-2013 - KEHOP 2014-2020 Dr. Nemcsok Dénes Helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Újabb lehetőség a felzárkózásra?

Újabb lehetőség a felzárkózásra? Újabb lehetőség a felzárkózásra? 2012. év a napkollektoros szakma szemszögéből? Varga Pál elnök, MÉGNAP Az Európai napkollektoros piac benne Magyarország Forrás: www.estif.org Az európai napkollektoros

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI

AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. 2011. január 19., szerda AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként Jó gyakorlatok a megújuló energia felhasználásának területéről Nagykanizsa, 2014. március 26. Előadó:

Részletesebben

energetikai fejlesztései

energetikai fejlesztései Miskolc város v energetikai fejlesztései sei 2015. 09. 04. Kókai Péter MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. Célok A város levegőminőségének javítása Helyi adottságok kihasználása Miskolc város v energiastratégi

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16.

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. 2 0 1 1 EGS Magyarországon Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, 2011. június 16. TARTALOM Geotermális energia felhasználási lehetőségek Geotermális villamos erőmű és a NER300 program 2 I. RÉSZ Geotermális

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

Támogatási lehetőségek, pályázati források

Támogatási lehetőségek, pályázati források Támogatási lehetőségek, pályázati források Dibáczi Zita Osztályvezető Nemzetközi Projektek Iroda Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. 2012. december 3. Nemzeti Környezetvédelmi és

Részletesebben

a nemzeti vagyon jelentıs

a nemzeti vagyon jelentıs A hazai geotermális kultúra a nemzeti vagyon jelentıs eleme VI. Nemzetközi Geotermikus Konferencia Bencsik János Korszakváltás küszöbén állunk A globális és helyi szinten jelentkezı pénzügyi és gazdasági

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve: Program Környezet és Energia Operatív Program

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK. Operatív Program neve: Program Környezet és Energia Operatív Program A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit ek részére KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNEK Az egészséges ivóvíz

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D

Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D Kódszám: KEOP-2012-5.5.0/D 1. A támogatás célja: Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése összhangban a hazai és EU stratégiával ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU 2014-2020 időszakában CONSTRUMA 33. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2014. április 2-6. Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben