MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Megújuló energiaforrások gazdaságossági elemzése az épületenergetikában

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Megújuló energiaforrások gazdaságossági elemzése az épületenergetikában Bánóczy Emese 2013

2 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés A fenntartható fejlődés és környezettudatos energiagazdálkodás kapcsolata A világ energiafelhasználásának jelenlegi és prognosztizálható helyzete Fenntartható fejlődés Az ENSZ környezeti konferenciái Stockholm ENSZ Konferencia az emberi környezetről Környezet és Fejlődés Világbizottság Rio de Janeiró New York az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka Johannesburg Fenntartható Fejlődés Világkonferencia A globális energiaválság kihívásai és az energiastratégiai válaszlehetőségek Globális problémák Az Európai Unió energiastratégiája Magyarország energiastratégiája A megújuló energiaforrások szerepe az épületenergetikai fejlesztésekben Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások SWOT analízise Biomassza Napenergia Geotermikus energia Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrásokkal és azok támogatási rendszere Támogatási rendszer Az Európai Unióban használt támogatási eszközök Magyarországon használt támogatási eszközök Felmérés a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos épületenergetikai kérdésekről Egy passzívház beruházás gazdaságosságának elemzése Passzívházak A passzívház beruházás bemutatása A beruházás gazdasági vizsgálata

3 5. Következtetések, javaslatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Summary Melléklet számú melléklet: Az EU-27 és Norvégia Energiafüggősége számú melléklet: Lakossági kérdőív- Megújuló energiaforrások számú melléklet: Az építkezés költségei számú melléklet: Segédtáblázat az NPV számításhoz számú melléklet: A beruházás nettó jelenértékének összehasonlítása a kumulált diszkontált hozadék negyvenedik évi értékével r= 3, % esetén

4 Bevezetés Napjainkban a világ energiafelhasználásának rendszere útelágazáshoz érkezett. A jelenlegi energiatrendek nem fenntarthatóak környezeti, gazdasági, és szociális szempontból sem. Azonban a világgazdaság növekedése óriási mennyiségű energiát igényel, mely nélkülözhetetlen a fenntartható gazdasági növekedésen túl az életszínvonal emelkedéséhez, továbbá a szegénység mérsékléséhez is. A vészesen fogyó energiaforrások takarékosságra, és még inkább új alternatívák kutatására és gazdaságosan működő rendszerek fejlesztésére sarkallják a mérnököket, kutatókat és gazdasági szakembereket egyaránt. A kialakult globális problémákra nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek fontossága a nemzetek közötti együttműködési programokban is megjelenik, hiszen az egész emberiséget érintő problémákról van szó úgy, mint: környezetszennyezés, üvegházhatás, fosszilis energiaforrások kimerülése, globális felmelegedés. A világ energetikai helyzetét Rasali Isamil, a második Föld Csúcs főtitkára az alábbiak szerint fogalmazta meg még 1997-ben Kyotoban, a 2. Földi Csúcson: Úgy éljük fel mondotta az erőforrásokat, úgy szennyezzük a környezetet, és úgy növeljük a szegénységet, mintha mi volnánk az utolsó nemzedék a Földön. 1 A főtitkár gondolata még napjainkban is igaznak tekinthető, még annak ellenére is, hogy a probléma felismerése is megtörtént és a megoldási lehetőségek kidolgozása is folyamatban van. A megújuló energiaforrások használatával sok probléma megoldható, vagy legalábbis orvosolható és az energia import is nagymértékben csökkenthető. Az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban az első kérdés, amely mindenkiben felmerül, hogy vajon hány év alatt térül meg egy megújuló energiaforrást használó rendszerre irányuló befektetés. Ezért a beruházásokat a gyakorlatban megtérülési számítások előzik meg. 1 László Ervin: Harmadik évezred, Veszélyek és esélyek, A Budapest Klub első jelentése, 101. oldal 4

5 A diplomamunkám témája is ezen problémák összegzett hatásából adódott: egy passzívház beruházás, amely többféle megújuló energiaforrást is felhasznál. A feladat kidolgozása során elsőként kutatást végeztem a szakirodalomban a fenntartható fejlődés és a környezettudatos energiagazdálkodás témakörében, illetve az energiahordozók árainak növekedése és az energiafogyasztás növekedése témakörökben, majd áttekintettem, a globális energiaválság kihívásait, és az ezekre válaszként nyújtott energiastratégiai lehetőségeket. Az energiastratégiát hazai és az Európai Unió szintjén is megvizsgáltam. Ezeket követően a megújuló energiaforrások bemutatása következett, ezek közül is azok a technológiák, amelyeket nem erőművek esetén alkalmaznak. Majd áttekintettem az alternatív energiaforrások szerepét az épületenergetikai fejlesztésekben, és ezeknek a támogatási rendszerét hazánkban. Fontosnak tartottam egy épületenergetikai és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzését is a szakirodalomban olvasottak igazolására. Ezután kutatást végeztem a passzívházak szakirodalmában, majd egy konkrét passzívház beruházás bemutatását és gazdaságossági elemzését végeztem el. 5

6 1. A fenntartható fejlődés és környezettudatos energiagazdálkodás kapcsolata Napjaink energiafelhasználása olyan mértékű növekedést mutat, melyhez hasonlóra ezelőtt még nem volt példa. Ezért korunk legfontosabb kérdései közé tartozik a fenntartható fejlődés és a környezettudatos energiagazdálkodás. Ebben a fejezetben egy összefoglaló képet kaphatunk a világ energiafelhasználásáról, annak szerkezetéről, az eltérő kultúrák energiagazdálkodásáról, továbbá a fenntartható fejlődés történeti hátteréről és megközelítési módjairól. A fejezet utolsó részében az ENSZ környezeti konferenciáival foglalkoztam A világ energiafelhasználásának jelenlegi és prognosztizálható helyzete Mivel minden ember által végzett tevékenységhez energiára van szükség, így az energiaellátás kérdése egy fejlett társadalom és az életszükségletek kielégítésének elengedhetetlen feltétele. Az emberiség energiaszükséglete a kezdetektől folyamatosan növekszik. Ezt a növekedést csak súlyos krízis helyzetek, háborúk, gazdasági válságok tudták megállítani, illetve szinten tartani. Az 1970-es évek olajválsága energiatakarékosságra ösztönzött, aminek hatására az energiafelhasználás növekedési üteme lényegesen lelassult. Ennek az eseménynek, illetve a technika fejlődésének tulajdonítható, hogy a XXI. század energiaszükséglete fele olyan gyorsan növekszik, mint a XX. században. A XX. században a fejlett országok energiaszükséglete növekedett a leggyorsabban, azonban a XXI. században a fejlődő világ energiaszükségletének fejlődése játsza a főszerepet. A demográfusok véleménye az, hogy a Föld lakossága a jelenlegi kb. 7 milliárdról 2050-re megközelítőleg 10 milliárdra fog növekedni, továbbá azt is feltételezik, hogy 50 év múlva a fejlődő országok közül sok népessége külön-külön is nagyobb lesz a teljes Európai Unió illetve az Egyesült Államok lakosságának a számánál. Ez maga után vonja az energiafelhasználás növekedését is, mivel a Föld 6

7 minden lakosának életszükségleteihez nélkülözhetetlen az energiabefektetés. (Vajda) Az 1. ábra azt mutatja, hogy előrejelzések szerint 2060-ig, hogy fog alakulni a világ energiafogyasztása. Jól látható, hogy igencsak dinamikus növekedésről van szó. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a megújuló energiaforrások folyamatosan egyre szélesebb sávot fognak át az előrejelzések szerint. A prognosztizált adatok alapján az is elmondható, ha az összes megújuló energiaforrást tekintjük, hogy az energiafogyasztás kb. kétharmadát ezek fogják ellátni, míg napjainkban ez az arány még az egyharmadot sem éri el. 1. ábra: A világ energiafelhasználásnak változása 2060-ig Forrás: European Renewable Energy Council A Föld lakosságának energiafelhasználása azonban rendkívül eltérő. A világátlaghoz képest több mint négyszeres mennyiséget fogyasztanak az Egyesült Államok lakói. A másik szélsőséges állapotot Fekete-Afrika jelenti, ahol az egy főre jutó energiafelhasználás a világátlag mindösszesen század része. A két szélsőséges állapot között található az Európai Unió és Magyarország is. Előbbi esetén az egy 7

8 főre jutó energiafelhasználás a világátlag 2,2-szeresét, utóbbi esetén az 1,5-szeresét jelenti. (Vajda) A világ energiafelhasználásának jelentős része fosszilis alapú. A világ primer energiatermeléséből a legnagyobb részt a kőolaj jelenti, még annak ellenére is, hogy az első olajárrobbanás utáni időszakban csökkent a szerepe a kőszén, a földgáz és a nukleáris energia javára. Mint a 2. ábra is mutatja a fosszilis energiahordozókat a víz, illetve az atomenergia követi, majd a sort a megújuló energiaforrások egyvelege zárja. Utóbbiak összesített eredményére [Mrd BTU 2 ] adódik, nem tartalmazva a szintén megújulónak számító vízenergiát. Amennyiben a vízenergiát nem tüntetjük fel külön, hanem az alternatív energiaforrásokhoz számoljuk, úgy az összesített eredmény [Mrd BTU], és így az atomenergiát megelőzve, a fosszilis energiahordozók mögött zárja a sort. A világ energiatermelésének erőforrás szerkezete 2012-ben [Milliárd BTU] Geotermikus Nap Biomassza Szél Atom Víz Földgáz Szén Kőolaj ábra: A világ energiatermelésének erőforrás szerkezete Forrás: OilPrice.com adatai alapján saját szerkesztés A megújulók százalékos eloszlása csak kismértékben változott az elmúlt évtizedek alatt, azonban jelentőségük nőtt, hiszen olajegyenértékre átszámítva a felhasznált mennyiség szinte megduplázódott. Sok országban a fűtésben és a közlekedésben növekszik jelentős mértékben a megújulók részaránya. A 3. ábra az Eu-27, 2 British Thermal Unit, 1 BTU= 1054,35 J 8

9 Magyarország, illetve Svédország esetén mutatja a megújuló energiaforrások százalékos megoszlását az energiafogyasztásban. Ez alapján folyamatos növekedés figyelhető meg mindhárom esetben. Az EU-27 átlagértékei és hazánk esetében az értékek nem mutatnak nagy különbségeket, viszont Svédország messze elhagyja őket, köszönhetően a fejlett gazdaságnak, valamint a kiváló természeti adottságoknak. Az EU 27 tagállamai között Málta a sereghajtó ebben az összehasonlításban, hiszen 2010-es adatok szerint még az 1 százalékot sem érte el. (2010-ben 0,4 % volt a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban.) A megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban [%] EU-27 Magyarország Svédország 38,7 40,6 42,7 44,2 45,2 48,1 47,9 8,1 8,5 9 9,9 10,5 11,7 12,5 4,4 4,5 5,1 5,9 6,6 8,1 8, ábra: A megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban [%] Forrás: Eurostat adatbázisa alapján saját szerkesztés (2010) 1.2. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés definiálása nem egyszerű feladat, hiszen a szakirodalomban többféle megközelítést is találhatunk. Az azonban bizonyos, hogy köze van a természeti környezet megóvásához, hiszen a fogalom elterjedése is innen indult ki: a természeti értékek megvédése érdekében teljes területeket nyilvánítottak védett területté, kímélve ezzel a növény- és állatvilágot, a vizek tisztaságát. Az első 9

10 nemzeti parkot 1872-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban, Yellowstone Nemzeti Park néven. De ennyiben nem merül ki a fogalom, hiszen figyelembe veszi az emberi, társadalmi és gazdasági szempontokat is. A 4. ábra alapján jól látható, hogy a fenntarthatóság koncepciója nem választható el a környezeti, a gazdasági és a társadalmi szempontoktól, ugyanis bármelyik megközelítés figyelmen kívül hagyása azzal jár, hogy a fenntarthatóság feltételeit nem teljesíti, melynek következtében egy projekt feltételei már csak méltányosnak, elviselhetőnek vagy megvalósíthatónak nevezhetők, de semmiképpen nem fenntarthatónak. 4. ábra: A fenntarthatóság általános megközelítése Forrás: ENER handbook Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1987-ben Közös jövőnk címmel kiadott jelentésében a fenntartható fejlődés fogalmát az alábbiakban definiálja: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 3 A fogalom az idők múlásával is hasonlóan alakult, hiszen a Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában az alábbi definíció olvasható:

11 A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. 4 Az ipari forradalmak előtt a természeti erőforrások kimeríthetetlennek tűntek, e gondolkodásmód fenntartása, illetve késlekedő cselekvések esetén biztosan ökológiai katasztrófa következik be. Csak új közelítésmódon alapuló, időben megtett, hatékony társadalmi cselekvéssel küszöbölhető ki katasztrófa bekövetkezése. A környezetvédelem kezdetei egészen a XIX. század második feléig nyúlnak vissza, ugyanis Európában és Észak- Amerikában ekkorra tehetők az első természetvédelmi mozgalmak. A XX. század 50-es, 60-as éveiben éles vita volt kibontakozóban az emberi tevékenységnek a környezetre és természetre gyakorolt hatásáról. A fejlett és fejlődő országok is eltérő módon ítélték meg a kérdést, míg a fejlett országok egyre inkább megfogalmazták, hogy a környezetszennyezésből, a természeti erőforrások csökkenéséből és a népességnövekedés, illetve a nagyobb fogyasztási igények által fokozódó nyersanyag- és energiafelhasználásból fakadó problémákat meg kell oldani, addig a fejlődő országok ezt a kérdést kizárólag a gazdag országok feladatának tartották Az ENSZ környezeti konferenciái Az ENSZ környezeti konferenciáinak bemutatása során a [4.] és [33.] számú irodalmakra támaszkodtam. A környezeti konferenciák az első lépéseket jelentették nemzetközi szinten ben az UNESCO és az ENSZ közös szervezésében került megrendezésre a Bioszféra Konferencia, ahol előtérbe kerültek a bioszféra kutatás addigi eredményei, továbbá a talajhasználat és a hulladékhasznosítás kérdései is. U Thant

12 (ENSZ főtitkár) egy felhívással fordult a tagállamokhoz, mely kijelentéssel az ENSZ deklarálta a Föld globális problémáinak megoldásával történő foglalkozási szándékát. U. Thant állásfoglalása az alábbi volt: Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a Földön. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben éljen Stockholm ENSZ Konferencia az emberi környezetről 1972-ben került sor Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján az első világméretű program kidolgozására, mely az emberi környezet megóvásával foglalkozott. A világkonferencián a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, melynek keretében hivatalosan és nemzetközi szinten fogadták el az emberhez méltó környezethez való jogot. A Stockholmi Nyilatkozatban kötelezettséget vállaltak a kormányok, hogy megvédik és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékei számára. A nemzetközi erőfeszítések összehangolt működésének és az együttműködés irányíthatóságának érdekében létrehozták az ENSZ Környezeti Programját. A konferencia eredményessége nem kérdés, hiszen legfontosabb eredménye az volt, hogy a fejlett és fejlődő országok között, a környezet védelme és a gazdaság fejlesztése kérdéseiben lévő szemléleti különbségeket áthidalta, és általánosan elfogadtatta a fejlődés érdekében szükséges gazdálkodás és környezetvédelmi szemlélet gondolatát. 5 ml 12

13 1974 és 1981 között az ENSZ további szakmai konferenciákat rendezett az elsivatagosodás, az egészségügy, az agrárreform, az élelmezés, a népességnövekedés, az élelmezés, a településfejlesztés továbbá az új és megújuló energiaforrások kérdésében Környezet és Fejlődés Világbizottság 1984-ben az ENSZ Közgyűlés megalapította a Környezet és Fejlődés Világbizottságot. A bizottság vezetésével Gro Harlem Brundtland asszonyt, a norvég miniszterelnököt bízták meg. A bizottság legfőbb munkásságaként a Közös jövőnk című jelentést szükséges kiemelni, mely először fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát. A jelentés egy olyan fejlődési modellt taglal, mely összekapcsolja a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést, továbbá megállapítja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. A döntéseket a fenntartható fejlődés három alappillérének környezet, gazdaság, társadalom - összekapcsolásával szükséges meghozni Rio de Janeiró 1992-ben Rio de Janeiróban került megrendezésre az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia, mely a Közös jövőnk jelentés megállapításait alapként tekintette. Fontos dokumentumokat fogadtak el a fenntartható fejlődésre vonatkozóan, mint például a Feladatok a XXI. századra, a Riói Nyilatkozat, és a tartamos erdőgazdálkodás alapelvei. Megnyitották aláírásra az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, majd egy évvel később az ENSZ program koordinálására megalakult az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. Megerősítették a Globális Környezeti Alapot mely a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének koordinálását hivatott szolgálni. 13

14 New York az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka A riói világkonferencia után az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka értékelte az eltelt időszakban a program megvalósítását, valamint további ajánlásokat fogadott el. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek is összefoglalták saját fenntartható fejlődési programjukat, mint például az Európai Unió is elkészítette a Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet 2001-ben a göteborgi ülésen fogadtak el Johannesburg Fenntartható Fejlődés Világkonferencia A konferencián áttekintették a riói konferencia óta eltelt időszakot, értékelték az eredményeket, valamint magyarázatot kerestek a megvalósulást akadályozó tényezőkre és az elmulasztások okaira. Megállapították, hogy a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt jelentős előrelépés, de a Föld általános környezeti állapota mégis erőteljesen romlott, ezért a nemzetközi összefogás egyre sürgetőbbé vált. A konferencia foglalkozott továbbá a társadalmak közötti óriási fejlettségi, illetve életminőségbeli eltérésekkel is, és a résztvevő államok elfogadták az alábbi főbb pontokat tartalmazó politikai nyilatkozatot és végrehajtási tervet: vízellátás és közegészségügy: 2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve a minimális közegészségügyi szolgáltatásokhoz energia: habár az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutás kérdésében megegyezésre jutottak, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérésekből kifolyólag konkrét célokat nem sikerült meghatározni. 14

15 halászat: a tengerek élővilágát veszélyeztető túlhalászat miatt 2015-ig újra kell szaporítani a kipusztulással fenyegetett fajokat, ugyanis ennek elmaradása gondot okozhat a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban vegyi anyagok: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő, továbbá a veszélyes hulladékok tárolásának és megsemmisítésének is biztonságos módon kell zajlania. egészségügy: elfogadták a WTO korábbi határozatát, miszerint a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokban nem szabadalmaztatott gyógyszerek eljutását a rászorulókhoz. nők helyzete: az egészségügyi ellátásnak az alapvető emberi jogokon túl a helyi vallási és kulturális hagyományokra is tekintettel kell lenniük segélyek: az akcióterv szorgalmazza, hogy a fejlett országok nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át a fejlődő országok számára globalizáció: az akcióterv támogatja a szegényebb országok bevonását a profitálók körében a globalizáció nyújtotta lehetőségek kapcsán biológiai sokféleség: 2010-ig a kihalófélben lévő állat- és növényfajok pusztulását mérsékelni szükségeltetik. kormányzat: az akcióterv megfogalmazza annak fontosságát, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység szükséges. stratégiák: megállapodtak a résztvevő országok abban, hogy 2005-ig olyan stratégiai terveket dolgoznak ki, melyek gondoskodnak az erőforrások megőrzéséről a jövő nemzedékei számára szegénység: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a szegénység a legnagyobb globális kihívás, ezért megállapodtak abban, hogy a segélyeket kiegészítik egy szolidaritási alap létrehozásával, amelybe az államok önkéntes módon utalhatnak át összegeket. 15

16 2. A globális energiaválság kihívásai és az energiastratégiai válaszlehetőségek Manapság az energiaválság csak egy kihívás a globális problémák közül, de hatása az élet minden területén érezhető és további világméretű kihívásokat is maga után vonhat akár dominó- elv szerint is. Gondoljunk csak az energiahordozókért folytatott háborúkra, ami felveti a háború és béke továbbá az élelmiszerhiány kérdését is. Ebben a fejezetben a legfontosabb szakirodalomban fellelhető globális problémákat, és az ezek válaszaként nyújtható energiastratégiákat foglaltam össze. Utóbbit az Európai Unió és Magyarország területén vizsgáltam Globális problémák Napjainkban a globális problémák között alapvetően a háború és béke kérdését, a Föld túlnépesedését, az állandósult élelmiszerhiányt, az anyag- és energiaválságot és nem utolsó sorban a környezet gyors ütemű leromlását kell megemlítenünk. A háború és béke kérdése Azon túlmenően, hogy a háborúk óriási tragédiákhoz vezetnek, a fegyverkezési verseny hatalmas erőforrásokat is leköt. Ezek az erőforrások sok más probléma megoldására is elegendőek lennének. A szemléltetés kedvéért álljon itt egy számpélda: Az USA 87 milliárd dollárt költött az iraki háborúra 2008-ban. Ennek az összegnek kevesebb, mint a fele elegendő lett volna számtalan fontosabb dologra az ENSZ egyik felmérése alapján: 9 milliárd dollárból tiszta ivóvizet és közegészségügyi ellátást kaphatna a Föld minden lakója 12 milliárd dollár fedezné a születéssel kapcsolatos egészségügyi ellátást minden nő számára 16

17 13 milliárd dollár elegendő lenne a Föld minden lakójának élelmiszerellátására és az alapvető egészségügyi ellátásukra is 6 milliárd dollár fedezné az oktatás költségeit az egész Földön Egy másik felmérés szerint (World Game Institue) a világ hadikiadásának egynegyede elegendő lenne megakadályozni a talajeróziót, megállítani az ózonréteg vékonyodását, mérsékelni a népesség növekedését, kivédeni a globális felmelegedést és a savas esőket, biztosítani a tiszta és veszélytelen energiát és a tiszta vizet, megfelelő lakóhelyeket létesíteni, felszámolni az analfabetizmust, az alultápláltságot és az éhezést. A Föld túlnépesedése Az emberiség növekedési ütemének felgyorsulása az elmúlt 200 évre tehető. A demográfiai robbanás, a túlnépesedés az oka az összes környezeti problémának. A népességnövekedés eltérő üteme a népességarányok jelentős átrendezéséhez vezet. Annak ellenére, hogy a népességnövekedés több mint 90 százaléka fejlődő országokban következik be, a hatása a fejlett országokban is nagy jelentőséggel bír, mind gazdasági, társadalmi és környezeti területen is. Állandósult élelmiszerhiány Új területek híján a meglévő területeken kell egyre nagyobb népességtömeget eltartani. A termőterületek élelmiszer potenciálja azonban nem képes ezt a demográfiai robbanást követni; a termőföldek folyamatosan erodálódnak, és egyre kevesebb ember élelmiszerellátását képes biztosítani. A legnagyobb problémát mégsem a Föld ökológiai kapacitása jelenti, hanem az egyre növekvő szakadék a fejlett és fejlődő országok között: míg a fejlett országokban túlsúly problémák vannak, addig a fejlődő országok alultápláltsága jelenti a legnagyobb gondot. A környezet gyors ütemű leromlása A természeti erőforrások közös tulajdonban vannak, mindenki használja ezeket, de csak kevesen védik. A talaj, a levegő, a víz globális mértékben elszennyeződtek. A környezetvédelem megszületésének alapját ezen problémák ásták meg. 17

18 Energiaválság A Kislexikon az energiaválságot az energiatermelés és energiaigények közötti egyensúly megbomlásaként definiálja. Napjainkban egy kritikus szakaszhoz érkeztünk, amikor globális válságok egymással összefüggő, egymásból is következő és gyakran egymást erősítő rendszerével kell szembenéznünk. Az ipar fejlődésének hatására az elmúlt 200 évben jelentősen megnövekedett az energiaigény. Az 1970-es évektől kezdve periódikusan feltűnő energiaválságok hatására el kezdett tudatosulni az emberekben, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nem kifogyhatatlanok és felhasználásuk nagymértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez. Richard Smalley a világ globális kihívásait (top 10) az alábbiakban összegezte: A túlnépesedés megállítása Az oktatás korszerűsítése A demokrácia biztosítása A terrorizmus és a háború elkerülése A betegségek elleni küzdelem A szegénység felszámolása Élelmiszerellátás A természeti környezet megvédése Vízellátás Energiaellátás A kihívások csúcsán az energiaellátás áll. Ennek megoldása nélkül nem működnek a vízellátó rendszerek sem. Energia és víz nélkül pedig megszűnik az élelmiszertermelés is. Európa energiájának 50 százalékát napjainkban is importból fedezi, és a prognosztizálható adatok szerint 2030-ra az import hányad 70 százalékig is nőhet. Európára általában jellemző, hogy nagymértékben függ az olajat és földgázt exportáló országoktól. Mivel ezek készletei folyamatosan fogynak, így idővel világpiaci áruk is növekszik. Az 5. ábra azt szemlélteti, hogy az EU-27 energiaszükségletének átlagosan a felét importból fedezi, továbbá jól látható, hogy Dánia energiaellátására nem volt szükség importra, de az energiaigény folyamatosan nőtt az évek során. Észtország fokozatosan csökkenteni tudta az import mennyiségét, míg Luxemburg energiafelhasználásának egészét importból tudja csak fedezni, hasonlóan Máltához. 18

19 Magyarország energiaszükségleteinek kicsit több mint felét szükséges importból beszereznie. Az 5. ábra jól tükrözi továbbá azt is, hogy az Egyesült Királyságnak és az EU-27-be nem tartozó Norvégiának is folyamatosan nőtt az energiaigénye, bár utóbbi még napjainkban sem szorul az energia importálására. Az 1 számú melléklet tartalmazza az EU-27 energiaimportjának tagállamonkénti lebontását és Norvégia energiaimportjának mértékét. A becsült készletek alapján a kőszén és a lignit az a fosszilis erőforrás, amely a legtovább rendelkezésünkre áll: ismert készletek alapján több mint 200 évre elegendő, de a ma még gazdaságtalanul kitermelhető készletek figyelembevételével akár 1500 évre elegendő mennyiség is található. Legkevesebb ideig a kőolaj lesz jelen: ismert készletek alapján 43 évre elegendő, és ha a ma még gazdaságtalanul kitermelt készleteket is figyelembe veszik, akkor is csak 67 évre elegendő. (Environmental management) Energiafüggőség [%] EU (27 countries) Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország ábra: Energiafüggőség összehasonlítása Forrás: Saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján Az energiaválság hatásainak csökkentése tennivalókat kíván. Állami feladatok közé tartozik: 19

20 Az energiahatékonyság növelése és olyan jogszabályi háttér kialakítása, ami az új energiaforrások használatát ösztönzi. Kutatások támogatása mely az energiaellátás javítását és új, hatékonyabb energiahasznosításra irányulnak. Energiahatékony eszközök és épületek fejlesztése, támogatása. Energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretterjesztés a lakosság részére. Önkormányzati szinten a feladatok az alábbiakban összegezhetők: Energiahatékonyságot javító vállalkozások támogatása. Települések önellátásának javítása, autonóm ellátás alkalmazása. Lakossági szinten pedig fontos az emberek tájékozottsága, valamint lakossági pályázatok figyelése és használata a lehetőségekhez mérten Az Európai Unió energiastratégiája Az Európai Unió közösségi politikájának egyik jelentős része az energiapolitika, melynek fő célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán és ipari) fogyasztó számára, megfizethető árakon, s eközben tekintetbe vegye a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást. 6 Az Európai Unió és hazánk primerenergia termelésére még napjainkban is egyaránt jellemző, hogy megközelítőleg 50 százalékot fosszilis tüzelőanyagokból nyerik. Az energiatermeléshez szükséges energiahordozók másik felét nukleáris és megújuló energiaforrások összege fedezi. Ezek közötti arány eltérésében némi különbséget vélhetünk felfedezni az EU-27 átlag és hazánk között: az európai átlaghoz képest Magyarország több energiát nyer nukleáris és kevesebbet alternatív forrásokból. Ezt szemlélteti az

21 6. ábra a.) része is. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a magas érték a megújuló energiaforrások tekintetében, mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon a primerenergia termelésre vonatkozik és nem a végső energiafelhasználásra, ami jóval alacsonyabb értéket mutat. Az Európai Unióban 12,5 százalék, míg Magyarországon 8,7 százalék az előbb említett érték. ([37.] számú irodalom alapján) EU-27 a.) Magyarország 13 20,6 19,1 18,5 28,8 14, , ,6 EU-27 b.) Magyarország 1,2 1,1 5,9 1,1 0,2 3,8 18,6 6,7 69,7 91,7 6. ábra: Az Európai Unió és Magyarország primerenergia termelésének forrásonkénti (a), és ezen belül a megújuló energiaforrások (b) megoszlása ben (%) Forrás: saját szerkesztés [3.] számú irodalom alapján 21