MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Megújuló energiaforrások gazdaságossági elemzése az épületenergetikában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Megújuló energiaforrások gazdaságossági elemzése az épületenergetikában"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet Megújuló energiaforrások gazdaságossági elemzése az épületenergetikában Bánóczy Emese 2013

2 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés A fenntartható fejlődés és környezettudatos energiagazdálkodás kapcsolata A világ energiafelhasználásának jelenlegi és prognosztizálható helyzete Fenntartható fejlődés Az ENSZ környezeti konferenciái Stockholm ENSZ Konferencia az emberi környezetről Környezet és Fejlődés Világbizottság Rio de Janeiró New York az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka Johannesburg Fenntartható Fejlődés Világkonferencia A globális energiaválság kihívásai és az energiastratégiai válaszlehetőségek Globális problémák Az Európai Unió energiastratégiája Magyarország energiastratégiája A megújuló energiaforrások szerepe az épületenergetikai fejlesztésekben Megújuló energiaforrások Megújuló energiaforrások SWOT analízise Biomassza Napenergia Geotermikus energia Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrásokkal és azok támogatási rendszere Támogatási rendszer Az Európai Unióban használt támogatási eszközök Magyarországon használt támogatási eszközök Felmérés a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos épületenergetikai kérdésekről Egy passzívház beruházás gazdaságosságának elemzése Passzívházak A passzívház beruházás bemutatása A beruházás gazdasági vizsgálata

3 5. Következtetések, javaslatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Summary Melléklet számú melléklet: Az EU-27 és Norvégia Energiafüggősége számú melléklet: Lakossági kérdőív- Megújuló energiaforrások számú melléklet: Az építkezés költségei számú melléklet: Segédtáblázat az NPV számításhoz számú melléklet: A beruházás nettó jelenértékének összehasonlítása a kumulált diszkontált hozadék negyvenedik évi értékével r= 3, % esetén

4 Bevezetés Napjainkban a világ energiafelhasználásának rendszere útelágazáshoz érkezett. A jelenlegi energiatrendek nem fenntarthatóak környezeti, gazdasági, és szociális szempontból sem. Azonban a világgazdaság növekedése óriási mennyiségű energiát igényel, mely nélkülözhetetlen a fenntartható gazdasági növekedésen túl az életszínvonal emelkedéséhez, továbbá a szegénység mérsékléséhez is. A vészesen fogyó energiaforrások takarékosságra, és még inkább új alternatívák kutatására és gazdaságosan működő rendszerek fejlesztésére sarkallják a mérnököket, kutatókat és gazdasági szakembereket egyaránt. A kialakult globális problémákra nagy hangsúlyt kell fektetni. Ennek fontossága a nemzetek közötti együttműködési programokban is megjelenik, hiszen az egész emberiséget érintő problémákról van szó úgy, mint: környezetszennyezés, üvegházhatás, fosszilis energiaforrások kimerülése, globális felmelegedés. A világ energetikai helyzetét Rasali Isamil, a második Föld Csúcs főtitkára az alábbiak szerint fogalmazta meg még 1997-ben Kyotoban, a 2. Földi Csúcson: Úgy éljük fel mondotta az erőforrásokat, úgy szennyezzük a környezetet, és úgy növeljük a szegénységet, mintha mi volnánk az utolsó nemzedék a Földön. 1 A főtitkár gondolata még napjainkban is igaznak tekinthető, még annak ellenére is, hogy a probléma felismerése is megtörtént és a megoldási lehetőségek kidolgozása is folyamatban van. A megújuló energiaforrások használatával sok probléma megoldható, vagy legalábbis orvosolható és az energia import is nagymértékben csökkenthető. Az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatban az első kérdés, amely mindenkiben felmerül, hogy vajon hány év alatt térül meg egy megújuló energiaforrást használó rendszerre irányuló befektetés. Ezért a beruházásokat a gyakorlatban megtérülési számítások előzik meg. 1 László Ervin: Harmadik évezred, Veszélyek és esélyek, A Budapest Klub első jelentése, 101. oldal 4

5 A diplomamunkám témája is ezen problémák összegzett hatásából adódott: egy passzívház beruházás, amely többféle megújuló energiaforrást is felhasznál. A feladat kidolgozása során elsőként kutatást végeztem a szakirodalomban a fenntartható fejlődés és a környezettudatos energiagazdálkodás témakörében, illetve az energiahordozók árainak növekedése és az energiafogyasztás növekedése témakörökben, majd áttekintettem, a globális energiaválság kihívásait, és az ezekre válaszként nyújtott energiastratégiai lehetőségeket. Az energiastratégiát hazai és az Európai Unió szintjén is megvizsgáltam. Ezeket követően a megújuló energiaforrások bemutatása következett, ezek közül is azok a technológiák, amelyeket nem erőművek esetén alkalmaznak. Majd áttekintettem az alternatív energiaforrások szerepét az épületenergetikai fejlesztésekben, és ezeknek a támogatási rendszerét hazánkban. Fontosnak tartottam egy épületenergetikai és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kérdőíves kutatás elvégzését is a szakirodalomban olvasottak igazolására. Ezután kutatást végeztem a passzívházak szakirodalmában, majd egy konkrét passzívház beruházás bemutatását és gazdaságossági elemzését végeztem el. 5

6 1. A fenntartható fejlődés és környezettudatos energiagazdálkodás kapcsolata Napjaink energiafelhasználása olyan mértékű növekedést mutat, melyhez hasonlóra ezelőtt még nem volt példa. Ezért korunk legfontosabb kérdései közé tartozik a fenntartható fejlődés és a környezettudatos energiagazdálkodás. Ebben a fejezetben egy összefoglaló képet kaphatunk a világ energiafelhasználásáról, annak szerkezetéről, az eltérő kultúrák energiagazdálkodásáról, továbbá a fenntartható fejlődés történeti hátteréről és megközelítési módjairól. A fejezet utolsó részében az ENSZ környezeti konferenciáival foglalkoztam A világ energiafelhasználásának jelenlegi és prognosztizálható helyzete Mivel minden ember által végzett tevékenységhez energiára van szükség, így az energiaellátás kérdése egy fejlett társadalom és az életszükségletek kielégítésének elengedhetetlen feltétele. Az emberiség energiaszükséglete a kezdetektől folyamatosan növekszik. Ezt a növekedést csak súlyos krízis helyzetek, háborúk, gazdasági válságok tudták megállítani, illetve szinten tartani. Az 1970-es évek olajválsága energiatakarékosságra ösztönzött, aminek hatására az energiafelhasználás növekedési üteme lényegesen lelassult. Ennek az eseménynek, illetve a technika fejlődésének tulajdonítható, hogy a XXI. század energiaszükséglete fele olyan gyorsan növekszik, mint a XX. században. A XX. században a fejlett országok energiaszükséglete növekedett a leggyorsabban, azonban a XXI. században a fejlődő világ energiaszükségletének fejlődése játsza a főszerepet. A demográfusok véleménye az, hogy a Föld lakossága a jelenlegi kb. 7 milliárdról 2050-re megközelítőleg 10 milliárdra fog növekedni, továbbá azt is feltételezik, hogy 50 év múlva a fejlődő országok közül sok népessége külön-külön is nagyobb lesz a teljes Európai Unió illetve az Egyesült Államok lakosságának a számánál. Ez maga után vonja az energiafelhasználás növekedését is, mivel a Föld 6

7 minden lakosának életszükségleteihez nélkülözhetetlen az energiabefektetés. (Vajda) Az 1. ábra azt mutatja, hogy előrejelzések szerint 2060-ig, hogy fog alakulni a világ energiafogyasztása. Jól látható, hogy igencsak dinamikus növekedésről van szó. Továbbá az is megfigyelhető, hogy a megújuló energiaforrások folyamatosan egyre szélesebb sávot fognak át az előrejelzések szerint. A prognosztizált adatok alapján az is elmondható, ha az összes megújuló energiaforrást tekintjük, hogy az energiafogyasztás kb. kétharmadát ezek fogják ellátni, míg napjainkban ez az arány még az egyharmadot sem éri el. 1. ábra: A világ energiafelhasználásnak változása 2060-ig Forrás: European Renewable Energy Council A Föld lakosságának energiafelhasználása azonban rendkívül eltérő. A világátlaghoz képest több mint négyszeres mennyiséget fogyasztanak az Egyesült Államok lakói. A másik szélsőséges állapotot Fekete-Afrika jelenti, ahol az egy főre jutó energiafelhasználás a világátlag mindösszesen század része. A két szélsőséges állapot között található az Európai Unió és Magyarország is. Előbbi esetén az egy 7

8 főre jutó energiafelhasználás a világátlag 2,2-szeresét, utóbbi esetén az 1,5-szeresét jelenti. (Vajda) A világ energiafelhasználásának jelentős része fosszilis alapú. A világ primer energiatermeléséből a legnagyobb részt a kőolaj jelenti, még annak ellenére is, hogy az első olajárrobbanás utáni időszakban csökkent a szerepe a kőszén, a földgáz és a nukleáris energia javára. Mint a 2. ábra is mutatja a fosszilis energiahordozókat a víz, illetve az atomenergia követi, majd a sort a megújuló energiaforrások egyvelege zárja. Utóbbiak összesített eredményére [Mrd BTU 2 ] adódik, nem tartalmazva a szintén megújulónak számító vízenergiát. Amennyiben a vízenergiát nem tüntetjük fel külön, hanem az alternatív energiaforrásokhoz számoljuk, úgy az összesített eredmény [Mrd BTU], és így az atomenergiát megelőzve, a fosszilis energiahordozók mögött zárja a sort. A világ energiatermelésének erőforrás szerkezete 2012-ben [Milliárd BTU] Geotermikus Nap Biomassza Szél Atom Víz Földgáz Szén Kőolaj ábra: A világ energiatermelésének erőforrás szerkezete Forrás: OilPrice.com adatai alapján saját szerkesztés A megújulók százalékos eloszlása csak kismértékben változott az elmúlt évtizedek alatt, azonban jelentőségük nőtt, hiszen olajegyenértékre átszámítva a felhasznált mennyiség szinte megduplázódott. Sok országban a fűtésben és a közlekedésben növekszik jelentős mértékben a megújulók részaránya. A 3. ábra az Eu-27, 2 British Thermal Unit, 1 BTU= 1054,35 J 8

9 Magyarország, illetve Svédország esetén mutatja a megújuló energiaforrások százalékos megoszlását az energiafogyasztásban. Ez alapján folyamatos növekedés figyelhető meg mindhárom esetben. Az EU-27 átlagértékei és hazánk esetében az értékek nem mutatnak nagy különbségeket, viszont Svédország messze elhagyja őket, köszönhetően a fejlett gazdaságnak, valamint a kiváló természeti adottságoknak. Az EU 27 tagállamai között Málta a sereghajtó ebben az összehasonlításban, hiszen 2010-es adatok szerint még az 1 százalékot sem érte el. (2010-ben 0,4 % volt a megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban.) A megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban [%] EU-27 Magyarország Svédország 38,7 40,6 42,7 44,2 45,2 48,1 47,9 8,1 8,5 9 9,9 10,5 11,7 12,5 4,4 4,5 5,1 5,9 6,6 8,1 8, ábra: A megújuló energia részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban [%] Forrás: Eurostat adatbázisa alapján saját szerkesztés (2010) 1.2. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés definiálása nem egyszerű feladat, hiszen a szakirodalomban többféle megközelítést is találhatunk. Az azonban bizonyos, hogy köze van a természeti környezet megóvásához, hiszen a fogalom elterjedése is innen indult ki: a természeti értékek megvédése érdekében teljes területeket nyilvánítottak védett területté, kímélve ezzel a növény- és állatvilágot, a vizek tisztaságát. Az első 9

10 nemzeti parkot 1872-ben alapították az Amerikai Egyesült Államokban, Yellowstone Nemzeti Park néven. De ennyiben nem merül ki a fogalom, hiszen figyelembe veszi az emberi, társadalmi és gazdasági szempontokat is. A 4. ábra alapján jól látható, hogy a fenntarthatóság koncepciója nem választható el a környezeti, a gazdasági és a társadalmi szempontoktól, ugyanis bármelyik megközelítés figyelmen kívül hagyása azzal jár, hogy a fenntarthatóság feltételeit nem teljesíti, melynek következtében egy projekt feltételei már csak méltányosnak, elviselhetőnek vagy megvalósíthatónak nevezhetők, de semmiképpen nem fenntarthatónak. 4. ábra: A fenntarthatóság általános megközelítése Forrás: ENER handbook Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1987-ben Közös jövőnk címmel kiadott jelentésében a fenntartható fejlődés fogalmát az alábbiakban definiálja: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 3 A fogalom az idők múlásával is hasonlóan alakult, hiszen a Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában az alábbi definíció olvasható: 3 10

11 A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. 4 Az ipari forradalmak előtt a természeti erőforrások kimeríthetetlennek tűntek, e gondolkodásmód fenntartása, illetve késlekedő cselekvések esetén biztosan ökológiai katasztrófa következik be. Csak új közelítésmódon alapuló, időben megtett, hatékony társadalmi cselekvéssel küszöbölhető ki katasztrófa bekövetkezése. A környezetvédelem kezdetei egészen a XIX. század második feléig nyúlnak vissza, ugyanis Európában és Észak- Amerikában ekkorra tehetők az első természetvédelmi mozgalmak. A XX. század 50-es, 60-as éveiben éles vita volt kibontakozóban az emberi tevékenységnek a környezetre és természetre gyakorolt hatásáról. A fejlett és fejlődő országok is eltérő módon ítélték meg a kérdést, míg a fejlett országok egyre inkább megfogalmazták, hogy a környezetszennyezésből, a természeti erőforrások csökkenéséből és a népességnövekedés, illetve a nagyobb fogyasztási igények által fokozódó nyersanyag- és energiafelhasználásból fakadó problémákat meg kell oldani, addig a fejlődő országok ezt a kérdést kizárólag a gazdag országok feladatának tartották Az ENSZ környezeti konferenciái Az ENSZ környezeti konferenciáinak bemutatása során a [4.] és [33.] számú irodalmakra támaszkodtam. A környezeti konferenciák az első lépéseket jelentették nemzetközi szinten ben az UNESCO és az ENSZ közös szervezésében került megrendezésre a Bioszféra Konferencia, ahol előtérbe kerültek a bioszféra kutatás addigi eredményei, továbbá a talajhasználat és a hulladékhasznosítás kérdései is. U Thant 4 11

12 (ENSZ főtitkár) egy felhívással fordult a tagállamokhoz, mely kijelentéssel az ENSZ deklarálta a Föld globális problémáinak megoldásával történő foglalkozási szándékát. U. Thant állásfoglalása az alábbi volt: Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a Földön. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben éljen Stockholm ENSZ Konferencia az emberi környezetről 1972-ben került sor Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján az első világméretű program kidolgozására, mely az emberi környezet megóvásával foglalkozott. A világkonferencián a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők, melynek keretében hivatalosan és nemzetközi szinten fogadták el az emberhez méltó környezethez való jogot. A Stockholmi Nyilatkozatban kötelezettséget vállaltak a kormányok, hogy megvédik és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékei számára. A nemzetközi erőfeszítések összehangolt működésének és az együttműködés irányíthatóságának érdekében létrehozták az ENSZ Környezeti Programját. A konferencia eredményessége nem kérdés, hiszen legfontosabb eredménye az volt, hogy a fejlett és fejlődő országok között, a környezet védelme és a gazdaság fejlesztése kérdéseiben lévő szemléleti különbségeket áthidalta, és általánosan elfogadtatta a fejlődés érdekében szükséges gazdálkodás és környezetvédelmi szemlélet gondolatát. 5 ml 12

13 1974 és 1981 között az ENSZ további szakmai konferenciákat rendezett az elsivatagosodás, az egészségügy, az agrárreform, az élelmezés, a népességnövekedés, az élelmezés, a településfejlesztés továbbá az új és megújuló energiaforrások kérdésében Környezet és Fejlődés Világbizottság 1984-ben az ENSZ Közgyűlés megalapította a Környezet és Fejlődés Világbizottságot. A bizottság vezetésével Gro Harlem Brundtland asszonyt, a norvég miniszterelnököt bízták meg. A bizottság legfőbb munkásságaként a Közös jövőnk című jelentést szükséges kiemelni, mely először fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát. A jelentés egy olyan fejlődési modellt taglal, mely összekapcsolja a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődést, továbbá megállapítja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. A döntéseket a fenntartható fejlődés három alappillérének környezet, gazdaság, társadalom - összekapcsolásával szükséges meghozni Rio de Janeiró 1992-ben Rio de Janeiróban került megrendezésre az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia, mely a Közös jövőnk jelentés megállapításait alapként tekintette. Fontos dokumentumokat fogadtak el a fenntartható fejlődésre vonatkozóan, mint például a Feladatok a XXI. századra, a Riói Nyilatkozat, és a tartamos erdőgazdálkodás alapelvei. Megnyitották aláírásra az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, majd egy évvel később az ENSZ program koordinálására megalakult az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. Megerősítették a Globális Környezeti Alapot mely a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének koordinálását hivatott szolgálni. 13

14 New York az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka A riói világkonferencia után az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka értékelte az eltelt időszakban a program megvalósítását, valamint további ajánlásokat fogadott el. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek is összefoglalták saját fenntartható fejlődési programjukat, mint például az Európai Unió is elkészítette a Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet 2001-ben a göteborgi ülésen fogadtak el Johannesburg Fenntartható Fejlődés Világkonferencia A konferencián áttekintették a riói konferencia óta eltelt időszakot, értékelték az eredményeket, valamint magyarázatot kerestek a megvalósulást akadályozó tényezőkre és az elmulasztások okaira. Megállapították, hogy a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt jelentős előrelépés, de a Föld általános környezeti állapota mégis erőteljesen romlott, ezért a nemzetközi összefogás egyre sürgetőbbé vált. A konferencia foglalkozott továbbá a társadalmak közötti óriási fejlettségi, illetve életminőségbeli eltérésekkel is, és a résztvevő államok elfogadták az alábbi főbb pontokat tartalmazó politikai nyilatkozatot és végrehajtási tervet: vízellátás és közegészségügy: 2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akik nem jutnak ivóvízhez, illetve a minimális közegészségügyi szolgáltatásokhoz energia: habár az energiahordozókhoz való minél szélesebb hozzájutás kérdésében megegyezésre jutottak, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérésekből kifolyólag konkrét célokat nem sikerült meghatározni. 14

15 halászat: a tengerek élővilágát veszélyeztető túlhalászat miatt 2015-ig újra kell szaporítani a kipusztulással fenyegetett fajokat, ugyanis ennek elmaradása gondot okozhat a halászat által biztosított élelem-utánpótlásban vegyi anyagok: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő, továbbá a veszélyes hulladékok tárolásának és megsemmisítésének is biztonságos módon kell zajlania. egészségügy: elfogadták a WTO korábbi határozatát, miszerint a gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokban nem szabadalmaztatott gyógyszerek eljutását a rászorulókhoz. nők helyzete: az egészségügyi ellátásnak az alapvető emberi jogokon túl a helyi vallási és kulturális hagyományokra is tekintettel kell lenniük segélyek: az akcióterv szorgalmazza, hogy a fejlett országok nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát utalják át a fejlődő országok számára globalizáció: az akcióterv támogatja a szegényebb országok bevonását a profitálók körében a globalizáció nyújtotta lehetőségek kapcsán biológiai sokféleség: 2010-ig a kihalófélben lévő állat- és növényfajok pusztulását mérsékelni szükségeltetik. kormányzat: az akcióterv megfogalmazza annak fontosságát, hogy a fenntartható fejlődéshez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten felelősségteljes politikai kormányzati tevékenység szükséges. stratégiák: megállapodtak a résztvevő országok abban, hogy 2005-ig olyan stratégiai terveket dolgoznak ki, melyek gondoskodnak az erőforrások megőrzéséről a jövő nemzedékei számára szegénység: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a szegénység a legnagyobb globális kihívás, ezért megállapodtak abban, hogy a segélyeket kiegészítik egy szolidaritási alap létrehozásával, amelybe az államok önkéntes módon utalhatnak át összegeket. 15

16 2. A globális energiaválság kihívásai és az energiastratégiai válaszlehetőségek Manapság az energiaválság csak egy kihívás a globális problémák közül, de hatása az élet minden területén érezhető és további világméretű kihívásokat is maga után vonhat akár dominó- elv szerint is. Gondoljunk csak az energiahordozókért folytatott háborúkra, ami felveti a háború és béke továbbá az élelmiszerhiány kérdését is. Ebben a fejezetben a legfontosabb szakirodalomban fellelhető globális problémákat, és az ezek válaszaként nyújtható energiastratégiákat foglaltam össze. Utóbbit az Európai Unió és Magyarország területén vizsgáltam Globális problémák Napjainkban a globális problémák között alapvetően a háború és béke kérdését, a Föld túlnépesedését, az állandósult élelmiszerhiányt, az anyag- és energiaválságot és nem utolsó sorban a környezet gyors ütemű leromlását kell megemlítenünk. A háború és béke kérdése Azon túlmenően, hogy a háborúk óriási tragédiákhoz vezetnek, a fegyverkezési verseny hatalmas erőforrásokat is leköt. Ezek az erőforrások sok más probléma megoldására is elegendőek lennének. A szemléltetés kedvéért álljon itt egy számpélda: Az USA 87 milliárd dollárt költött az iraki háborúra 2008-ban. Ennek az összegnek kevesebb, mint a fele elegendő lett volna számtalan fontosabb dologra az ENSZ egyik felmérése alapján: 9 milliárd dollárból tiszta ivóvizet és közegészségügyi ellátást kaphatna a Föld minden lakója 12 milliárd dollár fedezné a születéssel kapcsolatos egészségügyi ellátást minden nő számára 16

17 13 milliárd dollár elegendő lenne a Föld minden lakójának élelmiszerellátására és az alapvető egészségügyi ellátásukra is 6 milliárd dollár fedezné az oktatás költségeit az egész Földön Egy másik felmérés szerint (World Game Institue) a világ hadikiadásának egynegyede elegendő lenne megakadályozni a talajeróziót, megállítani az ózonréteg vékonyodását, mérsékelni a népesség növekedését, kivédeni a globális felmelegedést és a savas esőket, biztosítani a tiszta és veszélytelen energiát és a tiszta vizet, megfelelő lakóhelyeket létesíteni, felszámolni az analfabetizmust, az alultápláltságot és az éhezést. A Föld túlnépesedése Az emberiség növekedési ütemének felgyorsulása az elmúlt 200 évre tehető. A demográfiai robbanás, a túlnépesedés az oka az összes környezeti problémának. A népességnövekedés eltérő üteme a népességarányok jelentős átrendezéséhez vezet. Annak ellenére, hogy a népességnövekedés több mint 90 százaléka fejlődő országokban következik be, a hatása a fejlett országokban is nagy jelentőséggel bír, mind gazdasági, társadalmi és környezeti területen is. Állandósult élelmiszerhiány Új területek híján a meglévő területeken kell egyre nagyobb népességtömeget eltartani. A termőterületek élelmiszer potenciálja azonban nem képes ezt a demográfiai robbanást követni; a termőföldek folyamatosan erodálódnak, és egyre kevesebb ember élelmiszerellátását képes biztosítani. A legnagyobb problémát mégsem a Föld ökológiai kapacitása jelenti, hanem az egyre növekvő szakadék a fejlett és fejlődő országok között: míg a fejlett országokban túlsúly problémák vannak, addig a fejlődő országok alultápláltsága jelenti a legnagyobb gondot. A környezet gyors ütemű leromlása A természeti erőforrások közös tulajdonban vannak, mindenki használja ezeket, de csak kevesen védik. A talaj, a levegő, a víz globális mértékben elszennyeződtek. A környezetvédelem megszületésének alapját ezen problémák ásták meg. 17

18 Energiaválság A Kislexikon az energiaválságot az energiatermelés és energiaigények közötti egyensúly megbomlásaként definiálja. Napjainkban egy kritikus szakaszhoz érkeztünk, amikor globális válságok egymással összefüggő, egymásból is következő és gyakran egymást erősítő rendszerével kell szembenéznünk. Az ipar fejlődésének hatására az elmúlt 200 évben jelentősen megnövekedett az energiaigény. Az 1970-es évektől kezdve periódikusan feltűnő energiaválságok hatására el kezdett tudatosulni az emberekben, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nem kifogyhatatlanok és felhasználásuk nagymértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez. Richard Smalley a világ globális kihívásait (top 10) az alábbiakban összegezte: A túlnépesedés megállítása Az oktatás korszerűsítése A demokrácia biztosítása A terrorizmus és a háború elkerülése A betegségek elleni küzdelem A szegénység felszámolása Élelmiszerellátás A természeti környezet megvédése Vízellátás Energiaellátás A kihívások csúcsán az energiaellátás áll. Ennek megoldása nélkül nem működnek a vízellátó rendszerek sem. Energia és víz nélkül pedig megszűnik az élelmiszertermelés is. Európa energiájának 50 százalékát napjainkban is importból fedezi, és a prognosztizálható adatok szerint 2030-ra az import hányad 70 százalékig is nőhet. Európára általában jellemző, hogy nagymértékben függ az olajat és földgázt exportáló országoktól. Mivel ezek készletei folyamatosan fogynak, így idővel világpiaci áruk is növekszik. Az 5. ábra azt szemlélteti, hogy az EU-27 energiaszükségletének átlagosan a felét importból fedezi, továbbá jól látható, hogy Dánia energiaellátására nem volt szükség importra, de az energiaigény folyamatosan nőtt az évek során. Észtország fokozatosan csökkenteni tudta az import mennyiségét, míg Luxemburg energiafelhasználásának egészét importból tudja csak fedezni, hasonlóan Máltához. 18

19 Magyarország energiaszükségleteinek kicsit több mint felét szükséges importból beszereznie. Az 5. ábra jól tükrözi továbbá azt is, hogy az Egyesült Királyságnak és az EU-27-be nem tartozó Norvégiának is folyamatosan nőtt az energiaigénye, bár utóbbi még napjainkban sem szorul az energia importálására. Az 1 számú melléklet tartalmazza az EU-27 energiaimportjának tagállamonkénti lebontását és Norvégia energiaimportjának mértékét. A becsült készletek alapján a kőszén és a lignit az a fosszilis erőforrás, amely a legtovább rendelkezésünkre áll: ismert készletek alapján több mint 200 évre elegendő, de a ma még gazdaságtalanul kitermelhető készletek figyelembevételével akár 1500 évre elegendő mennyiség is található. Legkevesebb ideig a kőolaj lesz jelen: ismert készletek alapján 43 évre elegendő, és ha a ma még gazdaságtalanul kitermelt készleteket is figyelembe veszik, akkor is csak 67 évre elegendő. (Environmental management) Energiafüggőség [%] EU (27 countries) Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország ábra: Energiafüggőség összehasonlítása Forrás: Saját szerkesztés az Eurostat adatbázisa alapján Az energiaválság hatásainak csökkentése tennivalókat kíván. Állami feladatok közé tartozik: 19

20 Az energiahatékonyság növelése és olyan jogszabályi háttér kialakítása, ami az új energiaforrások használatát ösztönzi. Kutatások támogatása mely az energiaellátás javítását és új, hatékonyabb energiahasznosításra irányulnak. Energiahatékony eszközök és épületek fejlesztése, támogatása. Energiahatékonysággal kapcsolatos ismeretterjesztés a lakosság részére. Önkormányzati szinten a feladatok az alábbiakban összegezhetők: Energiahatékonyságot javító vállalkozások támogatása. Települések önellátásának javítása, autonóm ellátás alkalmazása. Lakossági szinten pedig fontos az emberek tájékozottsága, valamint lakossági pályázatok figyelése és használata a lehetőségekhez mérten Az Európai Unió energiastratégiája Az Európai Unió közösségi politikájának egyik jelentős része az energiapolitika, melynek fő célja, hogy biztosítsa állampolgárainak jólétét és a gazdaság megfelelő működését, az energiatermékekhez való zavartalan hozzájutást a piacon valamennyi (magán és ipari) fogyasztó számára, megfizethető árakon, s eközben tekintetbe vegye a környezetvédelmi szempontokat, valamint a fenntartható növekedés felé történő elmozdulást. 6 Az Európai Unió és hazánk primerenergia termelésére még napjainkban is egyaránt jellemző, hogy megközelítőleg 50 százalékot fosszilis tüzelőanyagokból nyerik. Az energiatermeléshez szükséges energiahordozók másik felét nukleáris és megújuló energiaforrások összege fedezi. Ezek közötti arány eltérésében némi különbséget vélhetünk felfedezni az EU-27 átlag és hazánk között: az európai átlaghoz képest Magyarország több energiát nyer nukleáris és kevesebbet alternatív forrásokból. Ezt szemlélteti az 6 20

21 6. ábra a.) része is. Fontos megjegyezni azonban, hogy ez a magas érték a megújuló energiaforrások tekintetében, mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon a primerenergia termelésre vonatkozik és nem a végső energiafelhasználásra, ami jóval alacsonyabb értéket mutat. Az Európai Unióban 12,5 százalék, míg Magyarországon 8,7 százalék az előbb említett érték. ([37.] számú irodalom alapján) EU-27 a.) Magyarország 13 20,6 19,1 18,5 28,8 14, , ,6 EU-27 b.) Magyarország 1,2 1,1 5,9 1,1 0,2 3,8 18,6 6,7 69,7 91,7 6. ábra: Az Európai Unió és Magyarország primerenergia termelésének forrásonkénti (a), és ezen belül a megújuló energiaforrások (b) megoszlása ben (%) Forrás: saját szerkesztés [3.] számú irodalom alapján 21

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan

Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan Jelentés az Európai Bizottság részéremagyarország indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéséről a 2020. évre vonatkozóan I. Bevezetés E dokumentum célja az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu

2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Klímaügyi-, és Energiapolitikai Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Települések hőellátása helyi energiával

Települések hőellátása helyi energiával MTA KÖTEB Jövőnk a Földön Albizottság MTA Energetikai Bizottság, Hőellátás Albizottság, a MMK, MATÁSZSZ és MTT közreműködésével szervezett konferencia Települések hőellátása helyi energiával A konferencia

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató

Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Megújuló energia és energiahatékonysági beruházások pályázati finanszírozásának lehetőségei Előadó: Vámosi Gábor, igazgató Zöldségtermesztés a homokon szakmai konferencia Nyíradony, 2015.09.25. Tartalom

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA

Települési hőellátás helyi energiával című konferencia ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Tudományos Akadémia (Környezettudományi Elnöki Bizottsága és Energetikai Tudományos Bizottsága), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége és a Magyar Termálenergia

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában CEU Auditorium A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Dr. Ádám Béla Megújuló Energia Platform elnökségi tag, Budapest Tartalom A Megújuló Energia Platform (MEP) bemutatása: alapelvek, céljai,

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem 2009 április 2. 2 MI INDOKOLHATJA A MEGÚJULÓ SZABÁLYOZÁST? Szennyezés elkerülés Legjobb megoldás: szennyező adóztatása

Részletesebben

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések dr. Szöllősi László helyettes államtitkár 2011. október 26. Stratégiák,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28. Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására? JÁSZAY TAMÁS Vállalatfejlesztési Igazgató MET Energia Műhely Budapest, 2015. 04. 16. Hogyan készülnek az energiaszolgáltatók az EHI megvalósítására?

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Mértékegység 1990 1995 2000 2001 2002

Részletesebben

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök

Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai. Matuz Géza Okl. gépészmérnök Épületek energiahatékonyság növelésének tapasztalatai Matuz Géza Okl. gépészmérnök Mennyi energiát takaríthatunk meg? Kulcsfontosságú lehetőség az épületek energiafelhasználásának csökkentése EU 20-20-20

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei dr. Nemes Csaba főosztályvezető Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Budapest, 2015. Október 15. Az előadás tartalma I. A klíma- és energiapolitika stratégiai keretrendszere

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával!

HŐENERGIA HELYBEN. Célok és lehetőségek. Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! HŐENERGIA HELYBEN Célok és lehetőségek Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! Hazánk hőellátó energiahordozó struktúrája ma (EurObserv ER 2013): Földgáz 340 PJ (9,3 milliárd m3) Geotermia 4,5

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben