TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK HAZÁNKBAN.

Átírás

1 4 0 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. A fizéter gyomor-tártál ma mintegy j o o kg^-nyi volt többnyire hasonló polipoknak félig emésztett példányaiból. Voltak köztök olyan polipkarok melyek vastagsága még preparált állapotban is az emberi kar vastagságával ért fel és több mint 100 szívókával voltak megrakva, melyek mindegyike egy-egy karommal volt fölfegyverezve. Az állat gyomrában talált egyéb megemészthetetlen maradékok között találtak még olyan, szintén új cefalopoda példányt, a melynek bőre világító készülékekkel volt megrakva. Mindezekből következik, hogy ez a fizéter oly állatok sorából táplálkozott, melyek a zoológusok előtt nagyobbrészt ismeretlenek voltak. A gyomrában talált cefalopodák, úgy látszik, a tenger középmélységeihez tartoznak, melyeknek faunája majdnem teljesen ismeretlen. A középmélységek lakói ugyanis sohasem kerülnek a tengerek felszínére s ép oly kevéssé találhatók a tengerek mélyében. Nagy mozgékonyságuknál fogva hálóval egyáltalán nem foghatók s ily módon felszínre csakis a fenti közvetett módon. t. i. fizéter által elnyeletve hozhatók, ha azt sikerül kézre ke ríteni. Ép azért a zoológusok nagy várakozással néznek a monakói herczegnek azon elhatározása elé, melynél fogva ez irányban nagyobb arányú munkára készül. (Prometheus nyomán.) B ó b it a E. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK HAZÁNKBAN. Hermán Ottó reámutat Petényi számos összeköttetésére; ezek között arra, hogy Schlegel H. Petényinek köszönte irányát, melynek révén Hollandia elsőrendű csillagává vált; hogy Petényi összeköttetésben állott az úgynevezett * természetfilozófusokkal is, ú. m. Okén L ő r i n c z- czel és Geoffroy desain t-h i 1 a i r- rel, Cavier ellenfelével; és hogy épen ez a kapcsolat adta meg neki magának azt, hogy a madarak tanulmányozásában a biológiai irányzatot kövesse és ornithographiai alapokat rakjon le. Magokban véve már ezek a körülmények is elengendők voltak volna arra, hogy Petényi hátrahagyott iratainak feldolgozására buzdítsanak. De épen az ellen 1. A M agyar Tud. Akadémia III. osztályának 1896 junius havi ülésén a hagyatékot s az elkallódásnak kező történt : az időleges kritika leszólta a indult. I. Dr. Horváth Géza rendes tag előterjesztette Hermán Ottó bevezető értekezését, a mely néh. Petényi J. Salamon ornithológiai hagyatékának ügyét tárgyalja és ennek kapcsán a Pastor roseus L. (pásztormadár) teljes feldolgozását is, a melyet Csörgey Titusz bölcsészethallgató s a magy. ornithológiai központ rendes gyakornoka végezett; hozzáadva a madár színes képét is, a melyet Nécsey István festőművész készitett. Világos lévén azonban, hogy Petényi iránya helyes volt és ő már a maga idejében is azt az utat követte,, mely ma helyesnek van elismerve : épen ezért tartotta meg maiglan is irodalmi hagyatéka a maga becsét. Hermán Ottó ezek után azokat az okokat adja elő, a melyek azt az időleges leszólást kihívták. Reámutat arra, hogy Linné a fajok eredetére nézve dogmatikus álláspontot foglalt el»species tót sunt diversae, quot diversas formás ab initio cre- avit infinitum ens«ezzel a szervezetek állandóságára, változatlanságára épített, ezáltal az alakiságot tette első helyre, a melyet követői ki is m íveltek; de a varietások szükségképen kipattintották a teremtés dogmájával szemben az egységes eredet és a fejlődés eszméjét Lamarck és Bonn e t, kinek művét Tóth Pál verőczei ref. pap kitűnő módon forditotta le ben a mi egybevágott a korral: az ember jogainak elismerésével járó szabad szellemmel. C u- v i e r az egységes eredettel és a fejlődéssel szemben.négy osztályzatot akart megállapítani, a melytől a többi szervezet származott volna s felállította a»kataklysmák«elméletét ; így pedig ő is csak dogmához jutott.

2 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 41 Nagy ellenfele Geoffroy de Saint- H i 1 a i r e, ki az egységes eredetet és a fejlődést vitatta, elbukott, mert a franczia akadémia C u v i e r mellé állott: ez a mozzanat pedig az európai nagy reakczió idejébe esett, tehát a kor áramlatának szüleménye volt. Ezentúl mondja értekező hatalmasodott el a puszta empirizmuz, mely a formára mindent, a lényegre semmit sem adott, mely megtöltötte a tudomány templomát mindenféle elemekkel, a melyek tulajdonképeni hivatáskörükön kivül és túl, fajokat gyártottak és azokkal haszonnal kereskedtek is. Ezek nálunk az úgynevezett»ötvenes években* ér lék el hatalmuk tetőpontját; hatalmuk keletkezése és tetőzése tehát nálunk is egybevágott a Dagy reakczióval, mely üldözte az eszmét, a gondolat szabadságát s így a nyers empirizmusra terelte a tevékenység ösztönét. Ennek a csodálatos korszaknak egész varázslatát azután Darwin törte meg s ekkor új életre ébredtek, feltámadtak a gúnyolt»természetfilozofusok«, velők Pétén y i is. Hermán Ottó erre kimutatja, hogy a pásztormadár rendszeres elhelyezése lényegében maiglan megmaradt; hogy Petényi már akkor az ötvenes évek elején»lege artisc összehasonlító irányt követett s egybevetette a pásztormadarat többek között az exotikus alakokkal, nevezetesen a Graculopica val, akár csak a British Museum legújabb 1890 kiadványa; reámutat arra, hogy a»nomadites«genusznév P e t é n y i-től való s ezt tőle vette Bonaparte Lucián, caninói herczeg, hogy e genusznév sajtóhibák és kiírások révén eltorzult s végre vnomadites Petényi«-ből lassanként»nemotides Petaniz«. lett.fritsch»die Vögel Europas«etc. Végre nagy súlyt helyez az értekező arra, hogy a tudomány fejlődési menetét, különösen azoknál a szakoknál, a melyeknek haladása a tapasztalástól függ, tehát historikus természetű, megszakítani nem szabad, mert különben a hátramaradás elkerülhetetlen s az egymásra következő nemzedékek mindig sisyphusi munkára vannak kárhoztatva. K i válóan fontos az értekezőnek az a rámutatása, hogy az empirikusok működése a nemzet közművelődésére nézve teljesen meddő volt. A bemutató ezek után átmegyen a Pastor roseus L. feldolgozásának ismertetésére, úgy a mint azt Csörgey Titusz három hónapi munka árán végezte. Ez az ornithographiai összefoglalás adja a genuszneveket és azoknak birálatát, a generikus jellemzést, a faji neveket és a jellemzést; a mértéktáblázatot ; a teljes, kor-, ivar- és évszak-szerinti összehasonlító leírást; a tartózkodást, az életmódot, költést, elterjedést, vándorlást, a hasznot és kárt; szóval mindazt, a mi a madár ismeretéhez tartozik s a mi ezt a leírást az ornithológia világirodalmában is e madárra nézve a legteljesebbnek bizonyítja. A munkálat a»m agyar Ornithológiai Központban«készült el s az intézet kimutatja azt is, hogy az összegyűjtött kéziratok 18 fajra nézve teljes, 150 fajra nézve kisebbnagyobb mértékben hiányos, de értékesíthető jegyzetsorozatot foglalnak magukba, a melynek feldolgozása részben a M. Tud. Akadémia segélyezése mellett folyik.* 2. Thanhoffer Lajos rendes tag bemutatja Csiky János dolgozatát»a sima izo?nsejtek idegvégzödéséröl«. Előadó fejtegetvén az e kérdés körül támadt nézeteltéréseket, Csiky János 3 éven át tartó vizsgálati eredményeit a következőkben foglalja össze: I. Vizsgálataiban a methilenkék-festést és a R a n v i e r-, nemkülönben a Thanhoffe r-l ö w i t-féle aranyozó módszert találta a sima izomsejtek idegei festésére alkalmasaknak. A három említett módszer közül a Thanhoffe r-l Öwitfélével ért el a legtöbb eredményt. 2. Vizsgálatait a piócza teste és gyomorzacskója izmain tette, nemkülönben béka húgyhólyagján, de az előbbin tudta a legszebben tanulmányozni az idegvégződéseket. 3. Az idegek durvább és finomabb fonatokat, de biztosan kimutathatólag reczéket is képeznek s ezek csomópontjait egy-, két- vagy több nyulványú idegsejtek alkotják. 4. A piócza gyomorsejtjeinek izomsejtjein kéreg- és velőállományt lehet megkülönböztetni, az utóbbi finom szemcsézetű protoplazma. Két-két izomsejtet számos vékony és vastag híd köt egybe, a mely hidak maguk is idegszálakat vezetnek az izomsejtekhez. A sejteken keresztül futó idegek alaphálózatot alkotnak, a mely vastagabb, sűrű fonatokból áll, a melyből az első-, másod- és többrendű idegek mennek ki, s végül reczét képeznek. Az említett idegsejtek a reczében oválisak vagy gömbölyűek, közepükön hólyagszerű maggal. Köz- * A kivonatnak e bőségét talán eléggé megokolja az a körülmény, hogy Petényi J. Salamon azoknak sorába fertőzik, a kik a Kir. M. Természettudományi Társulatot megalapították. S z e r k.

3 42 APRÓ KÖZLEMÉNYEK. tök ikerdúczsejtek is találhatók. 5. Az idegvégződés sok formában történik, de azért egy típusra vezethető az vissza. így egyszer a R a n v i e r állította ideg foltocskák képében, máskor ezek többszörösödött alakzatában a fürtöcskék módjára. Gyakori Gscheidlen értelmében az egyszerű kontaktus is, akként, hogy az idegszálacska az izomsejteken való lefutásában azzal egyes csomócskák közvetítésével érintkezik. De nemcsak az izomsejten, hanem annak a magján, sőt ebben benne is találhatni idegvégződéseket, mint Apáthyés Lustig állította, de mind ekkor visszavezethető e sokféle alakzat a foltocskára, a melyet először R a n- v i e r, a nagy franczia tudós mutatott ki. 3. Klug Nándor rendes tag bemutatja Korányi Sándor»Kísérleti és klinikai vizsgálatok a szervezet nedveinek osmosis-nyomására vonatkozólag«czímű dolgozatát. Az ozmozis-nyomás mérése a következő vizsgálatokban a fagypontnak meghatározása segélyével történt. Egészséges ember 24 órai vizeletének fagypontja 1*3 2*2. A benne oldott alkatrészek konyhasó egyenértéke gr. A vér fagypontja 0*56. Mialatt a vesék a vérből vizeletet készítenek, az ozmozis-nyomásbeli különbség létrehozásával naponként mkgr. munkát végeznek. Ep ember vizeletének fagypontja (/\) és konyhasótartalma (Na Cl) között olyan a viszony, hogy - ^ = 1* Az Na Cl eme hányadosban előforduló ingadozások a vér fagypontja és konyhasótartalma közt fennálló viszony változásaival mathematikai pontosságú összefüggésben állanak. A vér és a vizelet összetétele közt fennálló emez összefüggés változik a nap szakaival, házinyúlnál az évszakokkal és a levegő hőmérsékével, túlzott izommunka befolyása alatt és éhezésnél. A vér ozmozis-nyomása állandó. Emez állandóság biztosításának tényezői : 1. a normális felszívódás, a melynél a felszívódó folyadék összetétele a vér összetételétől függ ; 2. a vörös vérsejtek szabályozó működése; 3. a fejérjeanyagcserének a vér ozmozis nyomását fokozó és 4. a vér ozmozis nyomását megfelelően kisebbítő hatása. A fehérjeanyagcsere és a veseműködés ellentétes hatásai a szövetnedvek és a vér ozmozis nyomásai között állandó különbséget tartanak fenn. Ez a különbség képezi a nyirok és szövetnedv mozgásának legjelentékenyebb erőforrását. Szívbetegek vizeletének fagypontja és konyhasótartalma közti viszony megváltozása képezi a kompenzáczió zavarának legérzékenyebb klinikai jelét. Inkompenzált szívbajoknál a vér fagypontsülyedése rendellenesen nagy, konyhasótartalma rendellenesen kicsiny. Ezen vérelváltozás oka részben a vörös veisejteknek a vérplazma összetételére való hatása cyanozisban. Eltüntethető, ha a beteggel tiszta oxigént leheltetnek be. Ilyenkor az oxigénbelélekzés a diurezist emeli, a minek egyes esetekben kiváló gyakorlati fontossága van. Vesegyuladáskor a vizelet fagypontsülyedése rendellenesen kicsiny. Elégtelen veseműködés legérzékenyebb jele a vér ozmozis-nyomásának növekedése. A fagypont szempontjából jellemző eltéréseket tanúsít a vér és a vizelet ezeken kivül anaemiában, chlorosisban, kachexiákban, tífuszban, pneumoniában, malariában és fokozott transzsudáczióban vagy reszorpczióval járó megbetegedésekben, a mely eltérések kórjelzési czélokra felhasználhatók és egyes esetekben a követendő gyógyító eljárások megválasztásában fontos útmútatókat adnak. A módszer megállapítására 200-nál több állatkísérletet és 250 betegnek észlelését használta fel. 4, Klug Nándor rendes tag bemutatja Terray Pál»A levegő oxigéntartalmának hatása az anyagcserére«czímű dolgozatát. Vizsgálatai szerint arra az eredméoyre jutott, hogy az anyagcsere igen tág határok között független a belehelt levegő összetételétől, mivel 10*5 87 perczent oxigéntartalom közt az élet észrevehető zavar nélkül folyt. A lélekzés mechanikájában s az anyagcserében ezen határok közt állandó és észrevehető változás nem mutatkozik. A kísérletekből kitűnt, hogy szervezetünknek nincs szüksége fennmaradására oly légkörre, a mely olyan dús oxigénben, mint a milyen légkörünk 760 mm. barométernyomás mellett, mert oxigénben felényire lo*5 /o-ban megfogyott légkörben még rendesen tudunk lélekzeni. Ezen határ alatt a lélekzés mélyebbé válik s ez által egyenlíti ki a szervezet az oxigénhiányt. A szervezet ezen kiegyenlítő működése azonban annál elégtelenebb, minél inkább csökken icr5% alá a belehelt levegő oxigéntartalma, úgy hogy 5*25 /o oxigéntartalom mellett már azon tünetek jelennek meg. melyek a szöveteknek és sejteknek oxigénnel való hiányos ellátására utalnak. Ezek főleg a szénsavkiválasztás nagyobb, a nitrogénkiválasztás kisebb fokozódása, a respiratorius quotiens növekedése. Ilyenkor az anyagcsere nemcsak quantitative változik meg, hanem qualitative is, a mennyiben

4 intermediár anyagcseretermékek tejsav és oxálsav bőven jelennek meg a vizeletben. 5. Klug Nándor rendes tag bemutatja Hirschler Á. és Terray P. s>a bélbeli rothadás és zsírfelszívódás viszonyairól epesipoly os kutyán«czímű dolgozatát. A vizsgálatok eredménye a következő: I. Kizárólagos húsételrend mellett a fehérje a bélben az epe teljes hiánya daczára sem rothad -fokozódott mértékben. 2. A szervezetből kiválasztott neutrális kén mennyisége epesipolyos kutyán ép oly ingadozó, mint normális viszonyok közt. 3. Az epe hiánya daczára e táplálékban foglalt zsír kihasználása elég kedvező, a mennyiben csupán 27 30% marad kihasználatlanul. 4. K i zárólagos fehérjetáplálékkal epesipolyos kutyán állandó testsúly érhető el október 17-ikén tartott ülésén 1. Daday Jenő levelező tag bemutatja»a magyar faun a édesvízi fonálférgei«czímű dolgozatát. A hazai édesvízi fonálférgek tanulmányozásával eddig csupán Ö r- 1 e y L. foglalkozott, ki nyolcz ilyen fajt jegyzett fel. Előadó több évi megfigyelései során 59 fajt és 5 varietást talált, a melyek közül 24 faj és az 5 varietás a hazai édesvízi mikrofaunára jellemző s a tudományra új. A fajok száma az előfordulási körülmények tekintetéből oly formán oszlik meg, hogy a 64 közül 42 ez ideig csupán édesvízből, 9 csupán édesvíztől áztatott talajban, 6 6 édesvízből és nedves földből, nemkülönben édes és félig sós víztől áztatott földből ismeretes. Legtöbb faj népesíti az alföldi-hegyvidéki vizeket, még pedig 43, sokkal kevesebb 16 a havastájiakat és csupán 5 az olyan, a mely itt is ott is egyaránt tenyészik. 2. Kövesligeti Radó levelező tag»perturbácziók több tagú bolygó rendszer - ben«czímen értekezik. Előadó a rendkívül bonyolódott háborgási számításokat fölötte áttekinthetőkké tevő új módszert vezetett le. Ezt a módszert elmésen használja fel a Hold évszázados gyorsulásának magyarázatára. Ezt szerinte, legalább részben azon hatásból magyarázhatjuk ki, a mellyel a meteorológiai és tengerjárási havi periódusokhoz kötött APRÓ KÖZLEMÉNYEK. 4 3 folyamatokkal járó tömegátvitelek a Holdra hatnak. 3. Kőnig Gyula rendes tag bemutatja Vályi Gyula levelező tag»a többszörös involuczióróu és KosutányTamás levelező tag»a szeszes erjedésnél előforduló térfogatváltozásról«czímű értekezéseit. 2. Rovartani Lapok. A folyó évvel új életre kelt a tíz évvel ezelőtt megszűnt rovartani folyóirat, hogy újra szolgálja a zoológia ez ágának hazánkban való művelését. Régi és új erők egyesülnek a nemes czélnak mennél jobban megközelítésére. Dr. B e d ő Albert, Dr. Chyzer Kornél, Dr. Eníz Géza és Dr. Horváth Géza közreműködésével szerkeszti Abafi Aigner Lajos ésjablonowskij ózsef. A folyóirat azon a nyomon akar haladni, melyet az első három kötetben követett: első sorban módot akar nyújtani a hazai rovarászoknak, hogy tanulmányaikat magyar nyelven s gyorsan közölhessék, kiterjeszkedvén kisebb-nagyobb értekezésekre, biológiai megfigyelések és faunisztikai adatok közlésére; kiváló súlyt helyez a rovartani is?7ieretek népszerűsítésére és a rovartan művelésének elősegítésére, valamint a kártékony és hasznos rovarok megismertetésére. Azonkívül a csereviszony ápolása szempontjából az egyes je g y zékeket bizonyos terjedelemig díjtalanul közli s a munkálatokat negyedévenként»revue«alakjában franczia nyelven a külfölddel is megismerteti. Az i-ső szám tartalma következő. Beköszöntő a szerkesztőktől. Frivaldszky Imre, arczképpel, A b a f i-a i g- n e r Lajo s-tól; A kukoriczamoly (képpel), Jablonowski Józse f-től; A czajkó kártételei a mezőgazdaságban, Dr. Horváth Géz á-tól; Vizenjáró poloskák Új- Guineában, Biró Lajo s-tól; A légyről, (ábrával) Dr. Kertész Kálmá n-tól; A Sesia bibioniformis életmódja, T o m a 1 a N á n d o r-tól; K o h a u t R.»A magyarországi szitakötők«czímű munkájának ismertetése (J. J.); A tömegesen megjelenő rovarok ellenségei, Merkl Ed é-től. Különfélék, levélszekrény. Megjelenik julius és augusztus kivételével minden hónap I-sején. Előfizetési ára egész évre 4 frt; a Term. tud. Társulat tagjai számára 3 frt.

5 4 4 A CSILLAGOS EG. B o ly g ó k : M erkúr januárius 22-ikéig alkonycsillag, azontúl a reggeli égen látható ; januárius 13-ika és februárius 3-ika között hátrafutó. E közben a és fi Capricornitól délre áll, eleinte balra, majd jobbra, míg februárius 15-ikén pontosan e két csillag dél felé való folytatásába nem jut. Vénus alkonycsillag; februárius közepe felé legtovább látható, a mennyiben akkor csak esti fél tíz óra körül nyugszik le. Ez idő alatt a Vízöntő keleti felét és a Halak csillagképét méri át. M ars a Bika csillagkép cc és fi nevű csillagja között lassan tovahalad és reggeli 4^-ig látható. Jupiter Regulustól délkeletre áll és egész éjjel látható ; lassú retrográd mozgása miatt hosszú időn át mozdulatlannak tetszik. S aturnus és U ranus igen közel állanak egymáshoz ; amaz kissé északnyugatra fi Scorpiitől, emez pontosan nyugotra tőle, Saturnus alatt. Mindkét bolygó reggeli 2b körül kel. Tünem ények: Januárius 16-ikán éjfél ZEIMITH NYŰGÖT ÉSZAK A csillagos ég északi fele februárius i-én Budapesten este 9 órakor. I. Ursa m inor; 2. Cepheus ; 3. Cassiopeia ; 4. Camelopardalis ; 5. Ursa maior ; 6. Draco ; 7. Lyra ; 8. Cygnus ; 9. Andromeda ; 10. Triangulum; 11. Perseus; 12. Auriga ; 13. Canes venatici; 14. Bootes ; 15. Corona (borealis); 16. Serpens ; 17. Ophiuchus ; 18. Hercules ; 19. Aquila ; 20. Delphinus ; 21. Pegasus ; 22. Pisces ; 23. Aries ; 24. Cetus. után Ob 40m-czel az Algol változó csillag minimumfényében. 17-ikén r. 7b 37>n-kor Geminorum 3-adrendű csillagot födi a Hold, mely nálunk is látható ; a jelzett idő a födés közepére vonatkozik. 18-ikán e. 9b 37»nkor az Algol csillag minimumfénye. 21-ikén e. 6b 2Öm-kor az Algol minimumfényben ; ugyanaznap e. iobh-kor a Jupiter együttállásban a Holddal; és e. 11b s-kor a Jupiter III. holdjának fogyatkozása, belépés, melyet csakhamar 22-ikén r. 2b ^8s-kor a bolygó árnyékkúpjából való kilépés is követ. Ugyancsak 22-ikén d. u. 3h-kor a Mars alsó együttállásba lép a Nappal, úgy hogy ez idő körül általában láthatatlan. 27-ikén d. u. ib-kor az Uranus, és röviden rá d. u. 3b-kor a Saturnus is együttállásban van a Holddal. 28-ikán r. 4b-kor a Scorpii elsőrangú csillag együttállása a Holddal ; a Hold födi. 29-ikén r. 3b i9s-kor a Jupiter III. holdjának fogyatkozása, belépés, és mintegy negyedfél órával későbben, r. 6b s-k0r ugyané hold a bolygó árnyékából kibukkan. 30-ikán r. 8b i4m.kor ip Sagittarii 3 4-edrendű csillag együttállása a Holddal,

6 A CSILLAGOS ÉG. 4 5 nálunk is látható födéssel. 31-ikén d. e. iob-kor a Merkúr együttállásban a Holddal. Februárius i-én Budapesten nem látható gyűrűs napfogyatkozás. A fogyatkozás általában e. 6b 39m-kor, gyűrűsen pedig e. 7b 4 im-kor kezdődik ; a gyűrűs fogyatkozás e. 11b 22m-kor és a sötétedés általában 2-ikán éjfél után 24m-val ér véget. A delelő Nap e. 9b 23m-kor szenved czentrális fogyatkozást, melynek legnagyobb tartama a Chatham szigetek közelében 2m 275-t tesz. A fogyatkozás látható Közép-Amerikában, a keleti és déli csúcsot és a köztük fekvő partvidéket kivéve, Dél-Amerikában is, a Nagyoczeán déli felében és Ausztrália délkeleti partjain. 5-ikén r. 2b 3im-kor az Algol változó fényminimuma. 6 -illán éjfélkor a Yénus együttállásban a Holddal. 7-ikén e. 11 h 20m-kor az Algol fény minimuma. io-ikén e. 8b 8m-kor az Algol legkisebb fényében. I i-ikén e. 9b-kor a Mars együttállásban a Holddal. 12-ikén r. jh-kor a fi Tauri 2-odrendű csillag együttállásban a Holddal, bekövetkező födéssel. Újdonságok. A novemberi leonida hullócsillagok amerikai közlemények szerint elég ZENITH A csillagos ég déli fele februárius i-én Budapesten este 9 órakor. 25. Taurus 26. Gemini; 27. Canis minor ; 28. Cancer; 29. H ydra; 30. Leó; 31. Coma Berenices ; 32. Virgo ; 33. L ibra; 34. Scorpius ; 35. Sagittarius ; 36. Caper; 37 Aquarius ; 38. Eridanus ; 39. Orion; 40. Lepus ; 41. Canis maior ; 42. Crater ; 43. Corvus ; 44. Lupus ; 45. Piscis austrinus ; 46. Columba; 47. A rgó; 48. Centaurus. élénken jelenkeztek ; helyenként 12 is volt látható egyszerre és Indianopolisban nehánya nappal is látszott. A spektrális analízis segítségével ismét Pickering fedezett föl új kettőscsillagot azok osztályából, melyeknek eddig csak Ursae maioris, p Aurigae és ju1 Scorpii volt képviselőjök. A csillag távcsőben egyszerűnek látszik, de spektrumának vonalai szabályos időközökben egyszerűeknek és kettősöknek látszanak, mi a rendszer kettős volta mellett bizonyít, és a benne előforduló mozgásokat is eléggé jellemzi. Az új változó körülbelül 4,5-ödrendű, a Hajó csillag képében áll, és 3 nap 2 óra 46 percznyi rövid periódusa van. K. R.