TŰZVÉDELEM. Elektronikus szakmai folyóirat. Tartalom. A Hónap témája Újdonságok a kiürítés szabályozásában

Átírás

1 2017. január IX. évfolyam, 1. szám TŰZVÉDELEM Elektronikus szakmai folyóirat Tartalom A Hónap témája Újdonságok a kiürítés szabályozásában Aktuális OTSZ-módosítás Újdonság a kéményseprés szabályozásában Új előírások a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozásában Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Milyen távolságot kell szabadon hagyni a tárolás során a lakóházunk padlásterében? Az éghető anyagokat ponyvaszerkezetű építményben kívánjuk tárolni. Kérdésem, hogy mekkora távolságot kell tartani az épülettől? Milyen követelmény vonatkozik a gépjárművek nyílászárók közelében elhelyezésére? Melyek a tűzjelző berendezés létesítésének szabályai üzemanyagtöltő állomáson? 1

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: január 8. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdéseit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat ben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) ugyfelszolgalat@forum-media.hu hónap témája Újdonságok a kiürítés szabályozásában A Kiürítés című tűzvédelmi irányelv módosításának legfontosabb változásait tekintjük át az alábbiakban. A tűzvédelmi műszaki irányelvek közül a kiürítés szabályait érintő módosítások december 20-án jelentek meg a BM OKF honlapján. A cikk során csak a jelentősebb változásokat tekintjük át. Az épületben tartózkodók kimenekülési folyamatáról, illetve annak befolyásoló tényezőiről már a módosítást megelőzően is található volt egy diagram, ami segítette a folyamatban való eligazodást. A módosítás során ez a diagram megváltozott, pontosításra került annak érdekében, hogy mindenre kiterjedőbb és átláthatóbb legyen. Ezen az ábrán hiába keresünk konkrét számokat, pusztán meghatározásokat találhatunk, ennek pedig az az oka, hogy a fentieket erősen befolyásolják a környezeti feltételek, a helyszín tulajdonságai. A gyulladást követően fennáll egy detektálási idő, ez általában néhány percet jelent még tűzjelző rendszer esetén is, hiszen sok esetben a jelzés valódiságát meg kell erősíteni, cél persze az, hogy a gyulladás és az észlelés között a lehető legkevesebb idő teljen el. 2

3 1. sz. ábra A menekülés folyamata A kiürítést megelőző előtti időtartam során az ábrán különféle fogalmakkal találkozunk. A gyakorlatban azonban aki a tüzet észleli, azonnal riasztja a körülötte tartózkodókat. Ezt a folyamatot bontja az ábra szét az egyes lépésekre úgymint érzékelés, reakcióidő, döntésmeghozatali idő stb. A tűzoltóság értesítése a kiürítés kezdetét megelőzően vagy azzal nagyjából egy időben történik. Magát a menekülés folyamatát is különböző részegységekre lehet bontani. Ilyenek a helyiség elhagyása, menekülési útvonal elérése, veszélyeztetett tűzszakasz, épületrész elhagyása. A fogalmak mindenki számára ismerősek, hiszen a kiürítésszámítás egyes részeiről van szó, ehhez a hatályos jogszabályok már kötnek konkrét megengedett időtartamokat. A meneküléshez szükséges idő és a menekülésre rendelkezésre álló idő közötti különbség, hogy a szükséges idő alatt az épületet, tűzszakaszt biztonságosan el lehet hagyni, ezt a jogszabályban rögzített időtartamok biztosítják. A rendelkezésre álló idő alatt értjük azt az időtartamot, ami már a rögzített időtartamon túl van, de a gyakorlatban még megvalósul a biztonságos menekülés. Ez utóbbi azonban relatív, nem meghatározható, hogy mi az az idő, amíg a biztonságos menekülés megvalósul, mivel a menekülési folyamat során a környezeti feltételek folyamatosan romlanak, és szabad tűzfejlődés esetén a romlás folyamata exponenciálisan növekszik, és az idő előre haladtával gyorsuló folyamatban hamar eléri a kijutást jelentő menekülésre alkalmas körülmények fennállásának határát. 1 Kiürítés c. TVMI 1. sz. ábra, p.: 4. URL: Letöltés dátuma:

4 Fogalmak A meglévő fogalmak általánosságban véve nem változtak néhány pontosítástól, illetve egyértelműsítéstől eltekintve. A fogalmi meghatározások között található három új fogalom, melyek az alábbiak: Kiürítési stratégia: tervezési és irányítási elemek összessége, amely az épület megfelelő geometriai kialakításával, szerkezeteinek tűzvédelmi és tűzállósági adottságaival és a benne elhelyezett, telepített többek között a kiürítést támogató és elősegítő rendszerekkel, továbbá tűzvédelmi eszközökkel, berendezésekkel együttesen biztosítja a kiürítéshez megfelelő útvonalakat, amelyeken a benntartózkodók vagy átmeneti védett térbe vagy biztonságos térbe juthatnak, vagy biztonságban a tartózkodási helyükön maradhatnak az adott hely kiürítési feltételeinek bekövetkeztéig. Létszámsűrűség: az adott helyiségben, helyiségrészben tartózkodó, illetve ott a legkedvezőtlenebb időpillanatban menekülő embereknek a helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének alapterületére vetített fajlagos létszáma. D=N/A ahol: D: létszámsűrűség [fő/m 2 ], N: a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő személyek száma a legkedvezőtlenebb időpillanatban [fő], A: vizsgált helyiség szabad szélességgel figyelembe vett alapterülete [m 2 ]. Menekülés: A veszélyhelyzet keletkezésétől a biztonságos tér eléréséig tartó, az épület, az építmény, a speciális építmény, a szabadtéri rendezvény elhagyását célzó folyamat. Kiürítési számítások A legtöbb gondot okozó fejezet, ami még a rutinos, sokéves gyakorlattal rendelkező szakemberek számára is általában izgalmas időtöltést jelent. Itt dől el, hogy az építész által elképzelt terv megvalósulása esetén a bent tartózkodók biztonságosan kimenekíthetőek-e. A számítási metódusok nem változtak, így nem kell újra megtanulni a szakmát. Azonban nagyon fontos változás és könynyebbséget is jelent, hogy a kiürítési számításokban a haladási sebességek változtak. A lépcsőn való haladási sebességek jóval nagyobbak lettek az eddig használtaktól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lépcső befolyásoló hatása csökkent, az eddigi lépcsőn való haladási sebességek rendkívül alacsonyak voltak és aránytalanul megnövelték a kiürítési időtartamot, ez pedig a gyakorlatban nagyban csökkentette az épületben, adott szinten tartózkodók megengedett létszámát, illetve jogszerűen nem volt kiüríthető számos olyan épület, amely a korábbi szabályozás szerint még biztonságosnak volt tekinthető. Az alábbi két táblázatban összehasonlíthatjuk az új és a régi irányelv előírásait: 2. sz. ábra Az új műszaki irányelvben található haladási sebességek 2 2 Kiürítés c. TVMI 1. sz. táblázat p.: 11. URL: Letöltés dátuma:

5 Kiürítés első szakaszának számítása (helyiség kiürítésszámítása) 3. sz. ábra A visszavont műszaki irányelv haladási sebességei 3 Az irányelv rögzíti, hogy ezek a haladási sebességek csak az OTÉK, illetve az OTSZ követelményeinek megfelelő kialakítású közlekedőkre, lépcsőkre érvényesek. A haladási sebességek kiegészültek egy fontos megjegyzéssel, az áthaladás célját szolgáló és a kiürítési útvonal elemének tekinthető közlekedők (előtér, folyosó, szélfogó) a lépcsőházak kivételével, amelyekből közvetlenül a biztonságos vagy átmeneti védett térbe lehet jutni. Létszámsűrűség alapján történő sebességmeghatározást csak akkor kell elvégezni, ha a kiürítés tervezett iránya szerint az érintett helyiségből kivezető ajtók szabad szélessége kisebb, mint a bevezető ajtók szabad szélessége (a menekülési irány figyelembevételének megfelelően). Ebben az esetben ugyanis a közlekedőhelyiségben torlódásra kell számítani, ami sebességcsökkenést eredményez. Ellenkező esetben nyilván nem történik sebességcsökkenés, ha a kivezető és a bevezető ajtók összesített szabad szélessége egyenlő vagy a kivezető ajtók szélessége nagyobb. Fontos, hogy a számítás során az adott helyiség előtti helyiségben alkalmazott haladási sebesség használható itt is. Új elem, hogyha a lépcsőn megtett szintkülönbség meghaladja fölfelé a 9 métert vagy lefelé a 30 métert, akkor a megadott haladási sebességnek a 90%-ával kell számolni. Ennek oka, hogy a menekülő személyek a menekülés során fáradnak, ami csökkenti haladási sebességüket. A gyakorlatban egy társasház lakásában a lakóegységen belül eddig a menekülést több szakaszban számoltuk. Ez több esetben okozott zavart, problémát, ezért az új irányelv ennek könnyítése érdekében megengedi, hogy a kiürítés első szakaszának számítása önálló helyiségen túl alkalmazható lakáson, lakóegységen vagy helyiségcsoporton belül is. Ez csak abban az esetben történhet meg, ha a benntartózkodók létszáma (első szakaszban kimenekítendők) nem haladja meg a 100 főt, vagy közbenső lépcsőkön való áthaladásnál a 25 főt. Ennél nagyobb létszám esetén a lépcsőkarok vagy a helyiségkapcsolatok közötti szűkületek lassító hatását figyelembe kell venni, az irányelv pontban meghatározott számítása szerint már az első szakaszban. Ezenfelül ezt a számítást javasolt alkalmazni olyan nagy alapterületű (pl. open space iroda) terekben is, ahol az öszszes alapterület legalább 50%-át meghaladó helyiségből legfeljebb 1-1 tárgyaló, iroda vagy olyan helyiség nyílik csupán, amely a kiürítési összlétszám meghatározásánál nem döntő fontosságú. A kiürítési időtartam számítása speciális esetekben Egy légterű, többszintes, tagolt terek kiürítésének számítása első szakaszban Ez a rész teljesen új a műszaki irányelvben. A nagy belmagasságú térbe nyúló szintosztó födémeken (galéria, erkély, páholy) tartózkodók kiürítésének tervezése és ellenőrzése során, amennyiben a helyiség elhagyása közvetlenül a tartózkodás szintjén biztosított (a fő szint helyiségen belüli útvonalainak igénybevétele nélkül), a számításokat kizárólag az adott szint létszámával, a szinten 3 Visszavont Kiürítés c. TVMI 1. sz. táblázat p.: 10. URL: Letöltés dátuma:

6 adott kiürítési keresztmetszetek figyelembevételével kell elvégezni. (Tipikus példa: színházak, hangversenytermek nézőtereinek erkélyei, páholyai.) Egylégterű, több szintből álló helyiség kiürítésének tervezése során legalább 25 fő kiüríthetőségének ellenőrzésekor, amikor a lépcsők vagy helyiségen belüli szűkületek lassíthatják a helyiségen belüli kiürítést, indokolt az pontban helyiségcsoportokra vonatkozó számításokkal ellenőrizni a helyiség kiüríthetőségét a következők figyelembevételével: Az és pontban foglalt számítások határát a helyiségen belül egy olyan térrészre kell felvenni, amely szűkületben, lépcsőben végződik. Ebben az esetben a szűkület vagy lépcső határa az így kialakuló virtuális helyiség határa is. Az , , illetve pontban foglalt számításokat a helyiségen belül úgy kell elvégezni, mintha az helyiségcsoport lenne. Tetőfödémen kialakított átmeneti védett tér A tetőfödém az épület kockázati besorolásának megfelelő tűzgátló építményszerkezetekkel alakítandó ki, valamint az OTSZ 56. (4) és (5) bekezdésben meghatározott egyéb szerkezeti követelmények betartása is szükséges. Amennyiben a tűzgátló elhatárolás a lépcsőház lenti szintjein biztosított, a lépcsőház tetőkijáróját nem szükséges tűzgátló szerkezetekből kialakítani. A tetőfödémen kialakított átmeneti védett tér határvonalától és a továbbhaladást biztosító útvonaltól 5 m távolságon belül nem javasolt tetőfelülvilágítót, hő- és füstelvezető szerkezetet, gépészeti berendezést elhelyezni, kivéve, ha azok veszélyeztető hatásai ellen az átmeneti védett tér érintett határain legalább 1,5 m magasságig tömör, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú falszerkezet létesül. Menekülésre szolgáló szabadlépcső kialakítása A menekülésre szolgáló lépcső kétféle lehet: védett és nem védett. A műszaki irányelvben megtalálhatók azok az ismérvek, amelyek alapján a szabadlépcső védettnek minősül. Ez az irányelv szempontjából új megközelítés, a visszavont irányelv nem tett különbséget védett és nem védett szabadlépcső között. A védett szabadlépcső járófelületétől számított 3 méteres távolságon belül tűzgátló (azaz tűzállósági határértékkel rendelkező) építményszerkezeteket alkalmaznak. A 3 méteres távolság 1,8 méterre csökkenthető, ha a szabadlépcsőt nem 1200-nál kisebb szöget bezáró homlokzatok között, vagy 3,0 méternél nagyobb sugarú, homorú íves homlokzat előtt építik be függőleges irányban felfelé 1,1 méterre csökkenthető a szabadlépcső legfelső járószintjének járófelületétől számítva. A védett szabadlépcső pihenője, átmeneti védett térnek tekinthető. Akkor tekinthető védettnek, ha pihenőire a legfelső ajtó kivételével legalább EI 230-C teljesítményű tűzgátló ajtók nyílnak. Amennyiben a szabadlépcső szerkezeteinek a tűzállósági teljesítménye megfelel az adott épületre előírt normál menekülési útvonalon alkalmazott lépcsőre vonatkozó előírásoknak, de kialakítása szerint nem védett, a lépcső normál (hő- és füstelvezetéssel rendelkező) menekülési útvonalként figyelembe vehető, de átmeneti védett térként nem. Amennyiben a nem védett kialakítású szabadlépcső másodlagos kiürítési útvonalként szolgál a kétirányú kiürítés biztosítására, abban 6

7 az esetben a nem védett kialakítású szabadlépcső tartószerkezeteivel szemben a tűzállósági határérték követelmény nem támasztandó. A nem védett kialakítású szabadlépcső önálló útvonalként legfeljebb 14 m legfelső használati szintű épületekben alkalmazható. Járófelületét úgy kell kialakítani, hogy az időjárási körülményektől függetlenül használni lehessen. A biztonságos téli használhatóság céljából a jegesedés ellen védekezni szükséges (pl. expandált fémlemezzel, beépített fűtőszállal stb.). A lépcsőket úgy kell elhelyezni, hogy a hő- és füstelvezetés nyílásain kiáramló égésgázok, hő ne veszélyeztesse a menekülőket, ezért a szabadlépcső és a szabadlépcső magasságánál alacsonyabban elhelyezett füstkivezető nyílások közötti vízszintes távolság legalább 5 méter. A szabadlépcső alatti szabad térben és annak 5 méteres körzetében éghetőanyag-tároló nem alakítható ki, a menekülőket veszélyeztető berendezés vagy nyílás nem helyezhető el. A melléklet A kiürítési stratégiáról szóló melléklet az eddigiekhez mérten teljesen megváltozott. Míg a visszavont irányelvben az A melléklet egy informatív, tájékoztató jellegű melléklet volt és menekülési stratégiákat javasolt, illetve ismertetett, addig a most megjelent irányelvben már konkrét, mindenre kiterjedő leírásokat találhatunk a kiürítési stratégiákról. A melléklet rendkívül nagy hangsúlyt helyez a kiürítési stratégia megválasztására és a kiürítés mint folyamat megtervezésére. Kiemeli, hogy a kiürítés nemcsak az útvonalak biztosítását jelenti, hanem a menekülési folyamat időbeli és térbeli szervezését is a tűzzel (vagy más, az épület állékonyságát, a benntartózkodókat érintő veszéllyel) közvetlenül vagy közvetve érintett építményben. A melléklet részletesen taglalja a kiürítési stratégia jellemzőit: A kiürítéssel érintett terület kiterjedése: a kiürítés az építmény egészét vagy csak egy részét érinti; eszerint a kiürítés lehet teljes vagy részleges. a) Teljes kiürítés: a kiürítés az építményben tartózkodó valamennyi személyt érinti. b) Részleges kiürítés: a kiürítés az építményben tartózkodók egy jól körülhatárolható területen (tűzszakaszban, épületrészben) tartózkodó részét érinti. A kiürítés időbeli ütemezése: a kiürítéssel érintett területen a személyek egy ütemben vagy több szakaszban (több ütemben) a különböző szakaszok között előre meghatározott időbeli eltolással kezdik meg a menekülést; eszerint a kiürítés lehet együtemű vagy szakaszos. a) Egyidejű (együtemű) kiürítés: A kiürítést valamennyi érintett személy egyidejűleg kezdi meg. b) Szakaszos (több ütemű) kiürítés: A kiürítést nem egyidejűleg kezdik meg az érintett személyek, hanem egy arra alkalmas program szerint különböző időpontokban. A kiürítés megkezdése: a kiürítés a riasztást követően azonnal vagy időbeli késleltetéssel indul meg. A késleltetés időtartama a tűzjelzés valódiságának ellenőrzését teszi lehetővé; eszerint a kiürítés lehet azonnali vagy késleltetett. 7

8 a) Azonnali kiürítés: A riasztásra azonnal megindul a kiürítés. b) Késleltetett kiürítés: Az automatikus tűzjelző rendszer tűzjelzésére indított kiürítést megelőzi az észlelést követő késleltetés, amely során a kiképzett személyzet meggyőződhet a riasztás valódiságáról. Az érintett személyek az építményen belüli átmeneti védett térbe jutnak a veszélyeztetett térből. c) Helyi védelem (tartózkodási hely védelme): Az érintett személyek védelme a tartózkodási helyükön. A kiürítés indítása a beállított késleltetési idő letelte előtt megtörténik, ha a riasztást kiváltó eseményt megerősítették, vagy a jelzés kézi jelzésadóról érkezett, vagy egy második érzékelő aktiválódik, vagy a beépített tűzoltó berendezés működésbe lépett. A riasztás késleltetése csak teljes körű védelmi szintű beépített tűzjelző berendezés esetén és kizárólag indokolt esetben lehetséges. A riasztás nem késleltethető olyan esetben, amikor a tűzjelző központ nem rendelkezik kezelőszemélyzettel, vagy a riasztás kézi jelzésadóról érkezik, vagy több automatikus érzékelő együttesen jelez. A kiürítés célterülete: épületen kívüli biztonságos térbe vagy épületen belüli/épületen (födémen) elhelyezett átmeneti védett térbe történik a kiürítés, vagy a helyben maradás feltételeit biztosítják, eszerint a kiürítés történhet biztonságos térbe vagy kiürítés átmeneti védett térbe, vagy helyi védelmet alkalmaznak. a) Kiürítés biztonságos térbe: Az érintett személyek az építményen kívülre, biztonságos térbe távoznak. b) Kiürítés átmeneti védett térbe: A nagyobb alapterületű, illetve nagy szintszámú épületek (pl. magas épületek) kiürítésének tervezésénél meg kell fontolni a riasztást jelző eszközök kiegészítését olyan információs rendszerekkel, amelyek a kiürítési folyamat alatt valós, aktuális, a vészhelyzethez igazodó információkkal tudják ellátni a menekülő személyeket. A tűzvédelmi műszaki irányelvben öt különböző menekülési stratégia található. Az épület jellemzői, illetve a tervezők döntésén alapul az, hogy éppen melyiket alkalmazzák. Egyidejű teljes kiürítés (Simultaneous Full Building Evacuation, Total evacuation) Ezt a kiürítési módot a kisebb és kevésbé tagolt épületeknél célszerű alkalmazni. Ezt az irányelv a 14 m vagy annál kisebb legfelső használati szintmagasságú, valamint az egy tűzszakaszból álló építmények esetében ajánlja. Az egyidejű teljes kiürítés során a benntartózkodók a lehető legkevesebb időt töltik el az épületben. A menekülőkre ható fizikális, mentális, pszichikai reakciókat azonban számításba kell venni a teljes kiürítés elrendelése során, hiszen a tűz hatásain (fizikai, mentális) túl az egyéb tényezők is fajsúlyosan jelennek meg. Mindent egybevetve azonban az egyidejű teljes kiürítés a legbiztonságosabb kiürítési stratégia. 8

9 A kiürítés útvonalai ebben az esetben általában az első szakaszban nem védett, normál helyiségeken, közlekedőkön vezetnek keresztül a (hő és füst elleni védelemmel ellátott) védett lépcsőházakig, ahol a második szakaszban a menekülők biztonságos térbe jutva, közvetlen a szabadba hagyják el az épületet. Szakaszos kiürítés (Phased evacuation) Ebben az esetben a tűzzel közvetlen veszélyeztetettek kiürítése azonnal megtörténik, míg a további területek kiürítése az útvonalak kihasználtságának optimalizálásával történhet meg. A szakaszos kiürítés során várhatóan a teljes építmény kiürítése tervezett, azonban ez a tűz kiterjedésétől, az oltás sikerességétől függően megszakítható folyamat. Ez a stratégia javasolható tipikusan: A 30 méternél magasabb legfelső használati szintmagasságú épületekben úgy, hogy a tűzzel érintett szint, továbbá a felette és az alatta lévő két-két szint evakuációja a tűzjelzésre megkezdődik és később szükség szerint döntés születik a kiürítés kiterjesztéséről és sorrendjéről az egész épületben. A 30 m-nél alacsonyabb, de 14 m-nél magasabb legfelső használati szintmagasságú épületekben úgy, hogy először a tűzzel érintett szint és közvetlen a felette lévő két szint kiürítése történik meg. Ezt követően a tűzzel érintett szint alatti szint és a felső szintek két szintenként, majd az alsó szintek a földszint (vagy kijárati szint) felé haladva, akár kétszintenként. Olyan építményekben, ahol jelentősebb létszámmal rendelkező helyiségek (helyiségcsoportok) közös menekülési útvonallal rendelkeznek és a teljes létszám egyidejű kiürítésére méreteinél fogva alkalmatlan menekülési útvonalakkal kell számolni. Az A mellékletben megtalálhatóak azok a műszaki paraméterek, amelyek együttes teljesülése esetén alkalmazható a szakaszos kiürítési stratégia. Ezek közül néhány példa: a menekülési útvonalak rendelkeznek hatékony hő- és füstelvezetéssel, az épület rendelkezik beépített tűzjelző berendezéssel, a beépített tűzjelző rendszer jelzése alkalmas arra, hogy a különböző időpontokban riasztani kívánt területek közötti áthallás ne történjen meg, vagy az egyértelműen azonosítható legyen (nem elég a hangjelzés, szükséges a szöveges azonosítás is). Ennek a stratégiának a lelke, hogy az egyes tűzszakaszokban, szinteken tartózkodókat milyen sorrendben értesítse a tűzjelző berendezés, milyen késleltetési időkkel dolgozzon. Zónás kiürítés (Zoned evacuation) Ebben az esetben a tűzzel közvetlen veszélyeztetettek kiürítése azonnal megindul és végbemegy, míg a továbbiakban a tűz helyszínétől, kiterjedésétől, oltásának sikerességtől függően lehet meghatározni, hogy az épületben mely területek tényleges kiürítése szükséges. A zónás kiürítési stratégia alkalmazása elsősorban jól tagolt és tűzvédelmi berendezésekkel alaposan ellátott komplexumokban valósulhat meg. Az irányelv ebben az esetben is számos műszaki paramétert ír elő, amelyek együttes teljesülése esetén alkalmazható zónás kiürítés. Szintén néhány példa: 9

10 Lehetséges a szinteken belül más tűzszakasz(ok)ba menekülni, vagy legalább az épület kétszintenként önálló tűzszakaszok vannak kialakítva. Egy szinten több tűzszakasz megléte, és szinten belüli menekülés esetén minden tűzszakasz rendelkezik önálló menekülési útvonalként használható lépcsőházzal. Amennyiben a szintek egy tűzszakaszt alkotnak, a lépcsőházak tűzgátló építményszerkezetekkel határoltak. A menekülési útvonalak rendelkeznek hatékony hő- és füstelvezetéssel. Az épület rendelkezik beépített tűzjelző berendezéssel. Helyi védelem, tartózkodási hely védelme (Protect-in-Place) A helyi védelem csak akkor javasolt, ha az épületben jellemzően menekülési képességükben korlátozottak tartózkodnak (kórházak intenzív osztálya). Az előkészítéssel menthető vagy az előkészítéssel sem menthető személyek védelmében kizárólag ez a stratégia alkalmazható. Az ilyen létesítmények során természetesen önmagában nem használható a helyi védelem kiürítési stratégiaként, ezért leginkább valamilyen más részleges kiürítési metódussal lehet kombinálni. Az épület kialakítása teszi függővé, hogy a részleges kiürítés tűzzel nem érintett épületrészbe vagy szabad térbe történik-e. Átmeneti védett térbe menekülés (Relocation, Delayed Evacuation, Areas of Refuge) Az átmeneti védett tér fogalma már régebben beivódott a tűzvédelem köztudatába. Az ilyen helyiségben az érintett személyek a tűz káros hatásaitól meghatározott ideig védve vannak. A stratégia megválasztásánál figyelembe kell venni a menekülők állapotát, illetve a menekülésben korlátozottak számára olyan helyet kell kialakítani, ahol a tűz eloltásáig vagy további helyre jutásukig biztonságban vannak. Ennek a stratégiának az előnye, hogy figyelembe veszi az olyan rendeltetéseket, ahol a használat során jellemzően felsőruházat nélküli használókra kell számítani (például uszoda, fekvőbeteg-ellátás, szociális otthonok), illetve ahol kisgyermekek ellátását végzik (például bölcsőde, óvoda, gyermekotthon). Itt a védett térbe történő menekülés lehetősége rendkívül előnyös, hiszen az független a külső biztonságos tér időjárási és hőmérsékleti viszonyaitól. Az irányelvben módosultak az E mellékletben található adatok, melynek oka a statisztikai számok változása és aktualizálása. A K melléklet egy történelmi visszatekintés az elmúlt évtizedekben használt kiürítés-számításokra, kiürítési metódusokra. Ez a már meglévő épületek átalakítása során jó alapot nyújthat, hogy a tervezők megértsék, milyen módon teljesültek az akkori szabályok, és milyen szemlélettel dolgoztak az akkori tervezők, illetve a tűzmegelőzési feladatokat ellátók. 10

11 Aktuális OTSZ-módosítás január 1-től az OTSZ módosítása következtében a legfeljebb 180 napig fennálló közösségi, tömegtartózkodás céljára szolgáló ponyvaszerkezetű építményre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények kivételével a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt legalább tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. Az OTSZ-módosítással összefüggésben január 2-től hatályba léptek az új tűzvédelmi követelmény nem teljesülésével összefüggő hatáskörváltozások. A módosítás következtében a katasztrófavédelmi kirendeltség a jövőben az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig, de legalább a szabálytalanság megállapításától számított 24 órára megtilthatja, ha a ponyvaszerkezetű építményre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat a rendezvény szervezője nem vagy nem a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg. Fentiekkel párhuzamosan megváltoztak az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltételei a tűzvédelmi szakhatóság esetében. Régi A következő esetekben: 1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén, 2. AK mértékadó kockázati osztályba tartozó - lakó- és üdülőépület, - nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, - összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén, 3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek - az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2, - az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2, 4. A tömegtartózkodás céljára nem szolgáló lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel rendelkező az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti állvány jellegű építmény, ami 50 főnél több személy tartózkodására szolgál és alapterülete a nettó 20 m2 -t meghaladja. Új A következő esetekben: 1. KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén. 2. AK mértékadó kockázati osztályba tartozó lakó- és üdülőépület, nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület, összes építményszint nettó alapterülete az 500 m 2 -t meghaladó épület esetén. 3. NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m 2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m 2, az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m A több mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti állvány jellegű építmény esetén 11

12 Újdonság a kéményseprés szabályozásában Ha a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipari szolgáltató a tevékenysége során a szakterületét érintően az élet és a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli, akkor a helyszínen írásban felszólítja az ingatlan használóját a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetésének azonnali szüneteltetésére a szabálytalanság megszüntetéséig, ezzel egyidejűleg a felszólítás megküldésével haladéktalanul tájékoztatja a veszély jellegétől függően a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a földgázelosztót. A december 17-től hatályos változás értelmében, ha a tűzvédelmi hatóság a kéményseprő-ipari szervtől vagy a kéményseprő-ipari szolgáltatótól kapott tájékoztatást követően megállapítja, hogy az ingatlan használója és az ingatlan tulajdonosa nem azonos, három napon belül írásban értesíti az ingatlan tulajdonosát is az égéstermék-elvezető használatának tilalmáról. A korábbi szabályozás szerint a tűzvédelmi hatóság a hozzá beérkezett tájékoztatást követő harminc napon belül ellenőrizte az ingatlanhasználónál a tüzelőberendezés és égéstermék-elvezető üzemeltetésének szüneteltetését. Ha a tűzvédelmi hatóság ezek alapján megállapítja, hogy az ingatlan használója az égéstermék-elvezetőt a tilalom ellenére üzemelteti, és az üzemeltetés az életet és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az ingatlan tulajdonosával szemben tűzvédelmi bírságot szab ki a tűzvédelmi bírságról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint. Új előírások a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szabályozásában Az új szabályok értelmében a tűzvédelmi hatóság a hozzá beérkezett tájékoztatást követő hatvan napon belül ellenőrzi az ingatlanhasználónál a tüzelőberendezés és égéstermék-elvezető üzemeltetésének szüneteltetését, vagy sormunka keretén kívül, az időszakos ellenőrzések között esetileg felmerülő, sormunkában meghatározott feladatok vagy az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos műszaki vizsgálatok megrendelésének a szabálytalanság megszüntetését követő megtörténtét. 12

13 2017. január 1-től hatályba léptek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) kormányrendelet módosításai. A korábbi szabályozás értelmében: A veszélyességi övezetben a lakóház, szálloda, nyaralók, munkahelyek, parkolók, kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok, tömegtartózkodásra szolgáló építmények, közterületek, főközlekedési útvonalak fejlesztése esetében, az engedélyezési eljárás során az állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hozott létre az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi, népegészségügyi, valamint bányászati hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, vízvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, továbbá a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből január 1-től a veszélyességi övezetben a a lakóház, szálloda, nyaralók, munkahelyek, parkolók, kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok, tömegtartózkodásra szolgáló építmények, közterületek, főközlekedési útvonalak fejlesztése esetében az engedélyezési eljárás során az állásfoglalás kialakítására a polgármester kezdeményezésére a hatóság bizottságot hoz létre a környezetvédelmi, természetvédelmi, népegészségügyi, valamint bányászati hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, vízvédelmi hatóság, vízügyi hatóság, továbbá a fejlesztéssel érintett települési önkormányzat képviselőiből. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és a fejlesztő képviselője a bizottság ülésén részt vehet. A korábbi szabályozás értelmében a súlyos káresemény-elhárítási terv soros, soron kívüli felülvizsgálatára a 11. rendelkezéseit kellett megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a soros felülvizsgálatot háromévenként kell elvégezni január 1-től a súlyos káresemény-elhárítási terv soros, soron kívüli felülvizsgálatára a 11. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A korábbi szabályozás értelmében a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés és a súlyos káresemény-elhárítási terv elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet köteles volt a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékeléséhez az általánosan elismert nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a hatóság által elfogadott szoftvert alkalmazni január 1-től a biztonsági jelentés, biztonsági elemzés és a súlyos káresemény-elhárítási terv elkészítésével megbízott gazdálkodó szervezet köteles a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékeléséhez az általánosan elismert, nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a hatóság központi szerve által elfogadott szoftvert alkalmazni. 13

14 Olvasóink kérdezték mi válaszolunk! Mekkora távolságot kell szabadon hagyni a tárolás során a lakóházunk padlásterében? Az OTSZ 191. (5) bekezdése kimondja, padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. vonatkoznak, amelyek 500 m 2 -nél nagyobb alapterületűek vagy tömegtartózkodásra szolgálnak, így a tárolási célú sátrakra nem. Ennek értelmében akkor járnak el körültekintően, amennyiben a szabadtéri tárolásnál meghatározott távolságokat tekintik irányadónak. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatóak legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Összegezve tehát: a tárolás során az anyagok egymás közötti, illetve az anyagok és a tetőszerkezet közötti távolságát nem kell vizsgálni, kizárólag a kémény esetében szükséges 1 méteres távolságot tartani. Az éghető anyagokat ponyvaszerkezetű építményben kívánjuk tárolni. Kérdésem, hogy mekkora távolságot kell tartani az épülettől? Az OTSZ ponyvaszerkezetű építményekre vonatkozó alcíme kizárólag közösségi rendeltetésű ponyvaszerkezetű építményekre Milyen követelmény vonatkozik a gépjárművek nyílászárók közelében elhelyezésére? Az OTSZ Gépjárműtároló rendeltetés című alfejezete nem határozza meg, így kérdezem, hogy gépjárművek milyen közel helyezhetőek el ajtókhoz, ablakokhoz? 14

15 Az OTSZ valóban nem tartalmaz követelményt a szabadban tárolt gépjárművek és a nyílászárók között tartandó távolság viszonylatában, így az üzemeltető feladata azt meghatározni a helyi sajátosságok figyelembevételével. Melyek a tűzjelző berendezés létesítésének szabályai üzemanyagtöltő állomáson? A PB-gázpalackok forgalmazhatóságával kapcsolatban ugyan a 192. kimondja, hogy kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni, viszont az OTSZ a speciális előírásokat tartalmaz az üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett PB-gáz-cseretelepekkel kapcsolatban, amelynek értelmében az üzemanyagtöltő állomás területén létesített PB-gáz-cseretelep üzemeltetése a ban foglaltak figyelembevételével történhet. A tárolással összefüggésben több rendelkezést is tartalmaz az OTSZ 17. melléklete. A 17. melléklet 1. táblázata a kereskedelmi egység területén maximálisan tárolható I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok és robbanásveszélyes osztályú aeroszolok megengedett összmennyiségét tartalmazza. Kizárólag az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomáson (a kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében) szükséges tűzjelző berendezést létesíteni? Illetve a shopban robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokból, PB-gázpalackból mekkora mennyiség forgalmazható? Az OTSZ 14. melléklet 64. sora alapján tűzjelző és tűzoltó berendezést kizárólag az épületek alatt kialakított üzemanyagtöltő állomás (a kútoszlopok hatáskörzetében, valamint a töltőakna és dómakna veszélyességi övezetében) kötelező létesíteni. Ugyanakkor önálló alfejezet rendelkezik az éghető folyadékok tárolásáról, szállításáról üzemanyagtöltő állomás kezelőépületén belül, amely értelmében A tároló edények kiöntőnyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban tárolhatók. Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadóak. 15

16 Egy helyiségben robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályú anyagok együtt is tárolhatóak. A sérülékeny tároló edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés, így törés, felszakadás ellen védelmet kell nyújtania. A folyadék hatásának ellenálló, jól zárható palackban vagy flakonban - I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 500 l, - III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 500 l tárolható. A palack és a flakon űrtartalma nem haladhatja meg a 2 l-t. Jól zárható üzemanyagkannában, egyéb dobozban vagy kannában a I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból legfeljebb 100 l, a III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb 3000 l tárolható. A doboz vagy kanna űrtartalma nem haladhatja meg a 20 l-t. Fémhordóban I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolhatók. Műanyag hordóban csak III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok tárolhatók. Üzemanyagtöltő állomáson belül az éghető folyadékot tartalmazó edények csak a megfelelő szállítóeszközzel vagy kézi erővel szállíthatók. Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra rakva nem szállíthatók. Amíg a 17. melléklet általánosságban határoz meg követelményt az éghető folyadékok és gázok használatával összefüggésben, addig az OTSZ ai kifejezetten az üzemanyagtöltő állomás kezelőépületén belüli tárolásról és szállításról rendelkeznek. Ezért ahol a két szabályozás között átfedés van (pl.: éghető folyadékok), ott a speciálisan az üzemanyagtöltő állomás kezelőépületén belüli tevékenységre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Azokkal a termékekkel kapcsolatban viszont, ahol a két szabályozás között nincs átfedés, hanem kizárólag az általános részben találhatóak meg követelmények (pl.: robbanásveszélyes osztályú aeroszolok), ott az általános előírásokat kell figyelembe venni. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem IX. évfolyam, első szám, január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: Prime Rate Kft. 16