A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 004. április 1., szerda 51. szám Ára: 3703, Ft TARTALOMJEGYZÉK 004: XXII. tv. A befektetõk és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról /004. (IV. 1.) BM r. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról /004. (IV. 1.) ESZCSM r. A rendkívüli állapot idején szükséges munkaerõ meghagyásáról /004. (IV. 1.) FVM r. A szántóföldi növényfajok vetõmagvainak elõállításáról és forgalomba hozataláról /004. (IV. 1.) FVM r. Az egyes, a számítógépes adatbázisból történõ lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történõ adatszolgáltatásról szóló 41/00. (V. 14.) FVM rendelet módosításáról /004. (IV. 1.) PM r. Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 14/1998. (IV. 30.) PM rendelet módosításáról /004. (IV. 1.) PM r. A jövedéki termékek veszteségnormáiról szóló 43/1997. (XII. 30.) PM rendelet módosításáról /004. (IV. 1.) PM r. A hordós és kannás borra elõírt hivatalos zár alkalmazásának, valamint elszámolásának részletes szabályairól szóló 41/00. (XII. 6.) PM rendelet módosításáról /004. (IV. 1.) PM r. A zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak részletes szabályairól szóló 36/1997. (XI. 6.) PM rendelet módosításáról /004. (IV. 1.) PM r. Az elektronikus számláról /004. (IV. 1.) PM r. Az integrált postaforgalomra vonatkozó egyes vámszabályokról 4833 /004. (IV. 1.) TNM KvVM e. r. Kohéziós Alap közremûködõ szervezet kijelölésérõl /004. (IV. 1.) TNM GKM e. r. Kohéziós Alap közremûködõ szervezet kijelölésérõl /004. (IV. 1.) KE h. Rendõr vezérõrnagyi kinevezésérõl /004. (IV. 1.) KE h. Bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl Az adatvédelmi biztos közleménye a személyes adatok védelmérõl 4837 A Központi Kárrendezési Iroda közleménye a 004. május 4-tõl május 9-ig terjedõ idõszak I. földalapra vonatkozó termõföld árveréseirõl A Fidesz Magyar Polgári Szövetség 003. évi pénzügyi beszámolója Helyesbítés Oldal

2 4658 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 004/51. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények 004. évi XXII. törvény a befektetõk és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról* I. Fejezet A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény módosítása 1. A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) a 13/A. -t követõen a következõ címmel és 13/B. -sal egészül ki:,,informatikai rendszer védelme 13/B. (1) A pénzügyi intézménynek ki kell alakítania a pénzügyi, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelmérõl. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenõrzés területén. () A pénzügyi intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni. (3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és mûködési rendeket, a felelõsségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenõrzési követelményeket és szabályokat. (4) A pénzügyi intézménynek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos mûködtetését felügyelõ informatikai ellenõrzõ rendszert és azt folyamatosan mûködtetnie kell. (5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról: a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmû és visszakereshetõ azonosításáról, b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörûségét biztosító ellenõrzésekrõl, eljárásokról, * A törvényt az Országgyûlés a 004. április 5-i ülésnapján fogadta el. c) a rendszer szabályozott, ellenõrizhetõ és rendszeresen ellenõrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelõsségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események), d) olyan biztonsági környezetrõl, amely az informatikai rendszer mûködése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önmûködõ) és érdemi értékelésére, illetve lehetõséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére, e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségérõl és hitelességérõl, f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezelésérõl, g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelmérõl. (6) A pénzügyi intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következõkkel: a) informatikai rendszerének mûködtetésére vonatkozó utasításokkal és elõírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel, b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos mûködését még a szállító, illetõleg a rendszerfejlesztõ tevékenységének megszûnése után is biztosítja, c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítõ egyéb a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító megoldásokkal, d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetõvé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettõl, valamint a megfelelõ változáskövetés és változáskezelés fenntartását, e) az informatikai rendszer szoftver elemeirõl (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetõvé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tûzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintû hozzáférés védelmérõl, f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt elõhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetõen, helyreállíthatóan megõrizzék, g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

3 004/51. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4659 (7) A pénzügyi intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia: a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és mûködtetésének az ellenõrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek, b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének, c) az informatikai rendszer elemeinek a pénzügyi intézmény által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének, d) az adatokhoz történõ hozzáférési rend meghatározásának, e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak, f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerzõdéseknek, g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körû és naprakész nyilvántartásának. (8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább: a) a mûködéshez szükséges és jogszabályban elõírt adatok nyilvántartására, b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására, c) a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggõ országos informatikai rendszerekhez történõ közvetlen vagy közvetett csatlakozásra, d) a tárolt adatok ellenõrzéséhez való felhasználására, e) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére. (9) A pénzügyi intézménynek belsõ szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.. A Hpt. 9. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet felügyelõbizottsága köteles gondoskodni az ellenõrzõ befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belsõ ellenõrzésének megfelelõ mûködésérõl. 3. (1) A Hpt ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,a Felügyelet a hitelintézet átfogó ellenõrzésével egyidejûleg a 90. (1) és () bekezdésében meghatározott vállalkozások ellenõrzését is köteles elvégezni. () A Hpt ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,a célvizsgálatnak, illetve a témavizsgálatnak ki kell terjednie a 90. (1) és () bekezdésében meghatározott vállalkozások vizsgálatára is. 4. A Hpt. 148/A. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) A Felügyelet a vizsgálatot lezáró határozatába foglalt kötelezettségek teljesítését köteles ellenõrizni (utóellenõrzés). 5. A Hpt. 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A fogyasztási, lakossági kölcsönszerzõdésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót. 6. A Hpt a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerzõdés, amelyik nem tartalmazza 7. A Hpt.. számú melléklet I. fejezetének 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:,,3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendõ pénzeszköz gyûjtése: pénzeszközök egyedileg elõre meg nem határozott személyektõl történõ gyûjtése oly módon, hogy azzal a betétgyûjtõ tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt kamattal, más elõny biztosításával vagy anélkül visszafizetni. Szövetkezet esetében a tagi kölcsön elfogadása is betétgyûjtésnek minõsül, ha annak mértéke meghaladja a szövetkezetekre vonatkozó törvényben meghatározott korlátot. Nem minõsül betétgyûjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetõeszközként használható. Nem minõsül visszafizetendõ pénzeszköz nyilvánosságtól történõ gyûjtésének a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és korlátokkal történõ, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátás. II. Fejezet A tõkepiacról szóló 001. évi CXX. törvény módosítása 8. A tõkepiacról szóló 001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) a t követõen a következõ címmel és 101/A. -sal egészül ki:,,informatikai rendszer védelme 101/A. (1) A 81. (1) bekezdésének a) b) és d) e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási, továbbá a 81. () bekezdésének a) b) pontjában meghatározott kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet végzõ befektetési szolgáltató, a 83. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzõ árutõzsdei szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató), valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnek ki kell alakítania a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal

4 4660 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 004/51. szám arányos védelmérõl. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenõrzés területén. () A szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni. (3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és mûködési rendeket, a felelõsségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenõrzési követelményeket és szabályokat. (4) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos mûködtetését felügyelõ informatikai ellenõrzõ rendszert és azt folyamatosan mûködtetnie kell. (5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról: a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmû és visszakereshetõ azonosításáról, b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörûségét biztosító ellenõrzésekrõl, eljárásokról, c) a rendszer szabályozott, ellenõrizhetõ és rendszeresen ellenõrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelõsségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események), d) olyan biztonsági környezetrõl, amely az informatikai rendszer mûködése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önmûködõ) és érdemi értékelésére, illetve lehetõséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére, e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségérõl és hitelességérõl, f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezelésérõl, g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelmérõl. (6) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következõkkel: a) informatikai rendszerének mûködtetésére vonatkozó utasításokkal és elõírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel, b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos mûködését még a szállító, illetõleg a rendszerfejlesztõ tevékenységének megszûnése után is biztosítja, c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítõ egyéb a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító megoldásokkal, d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetõvé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettõl, valamint a megfelelõ változáskövetés és változáskezelés fenntartását, e) az informatikai rendszer szoftver elemeirõl (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetõvé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tûzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintû hozzáférés védelmérõl, f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt elõhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetõen, helyreállíthatóan megõrizzék, g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel. (7) A szolgáltatónál, valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél mindenkor rendelkezésre kell állnia: a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és mûködtetésének az ellenõrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek, b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének, c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének, d) az adatokhoz történõ hozzáférési rend meghatározásának, e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak, f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerzõdéseknek, g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körû és naprakész nyilvántartásának. (8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább a) a mûködéshez szükséges és jogszabályban elõírt adatok nyilvántartására,

5 004/51. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4661 b) a pénz és az értékpapírok biztonságos nyilvántartására, c) a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet esetében a befektetési eszközök, illetve az árutõzsdei szolgáltatások tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására, illetve az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet esetén arra, hogy befektetési szolgáltatónként elkülönítve tartsa nyilván a befektetési szolgáltató, illetve az ügyfele tulajdonába tartozó befektetési eszközöket és az árutõzsdei szolgáltatások tárgyát, d) a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet tevékenységével összefüggõ országos informatikai rendszerekhez történõ közvetlen vagy közvetett csatlakozásra. Az értékpapírszámlát vezetõ szolgáltató számlavezetést szolgáló szoftverének alkalmasnak kell lennie a központi értéktári rendszerhez történõ csatlakozásra is, e) a tárolt adatok ellenõrzéséhez való felhasználására, f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére. (9) A szolgáltatónak, valamint az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnek belsõ szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet. 9. A Tpt. 181/C. -a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:,,(4) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyelõ bizottsága köteles gondoskodni az ellenõrzõ befolyása alatt álló hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és befektetési vállalkozás belsõ ellenõrzésének megfelelõ mûködésérõl. 10. A Tpt ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(6) Az 5. (1) bekezdés 103. pontjának a) alpontja szerinti ügynök évi százezer forint felügyeleti díjat fizet. 11. (1) A Tpt ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,a Felügyelet a befektetési vállalkozás átfogó ellenõrzésével egyidejûleg a 181/A. (1) () bekezdésében meghatározott vállalkozások ellenõrzését is köteles elvégezni. () A Tpt ának (5) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:,,befektetési vállalkozás esetében a célvizsgálatnak, illetve a témavizsgálatnak ki kell terjednie a 181/A. (1) () bekezdésében meghatározott vállalkozásokra is. 1. A Tpt. 398/A. -a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:,,(7) A Felügyelet a vizsgálatot lezáró határozatában foglalt kötelezettségek teljesítését köteles ellenõrizni (utóellenõrzés). III. Fejezet A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló évi CXXIV. törvény módosítása 13. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 1. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(4) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elõ. A Felügyelet a jogszabályokban meghatározott feladatkörében ide nem értve az 1/A. (1) bekezdésében és a 6/B. () bekezdésében meghatározott felügyeleti jogosítványok gyakorlásából fakadó feladatokat nem utasítható. (5) A Felügyelet szervezeti egysége a Felügyeleti Tanács, valamint a hivatal. 14. A Psztv. a következõ 1/A. -sal egészül ki:,,1/a. (1) A pénzügyminiszter felügyeleti jogköre a következõkre terjed ki: a) jóváhagyja a Felügyelet szervezeti és mûködési szabályzatát, b) értékeli a Felügyelet tevékenységét a 6/B. () bekezdése alapján, c) ellenõrzi a Felügyelet rendeltetésszerû mûködését, ennek során a Felügyeleti Tanács elnökét beszámoltatja, hiányosságok esetén felszólítja ezek megszüntetésére. () Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt eljárás során a titokvédelmi szabályokat be kell tartani. 15. A Psztv. 4. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érdemében hozott, illetve az eljárás megindítását megtagadó határozata sérti, keresettel kérheti a Fõvárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. 16. A Psztv. 6/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,6/a. A Felügyeleti Tanács elnöke a Felügyelet tevékenységérõl évente a Kormánynak adott beszámolót követõen tájékoztatja az Országgyûlés illetékes bizottságát. 17. A Psztv. 6/B. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,6/b. (1) A Felügyeleti Tanács elnöke a Felügyelet tevékenységérõl minden év május 31. napjáig a pénzügyminiszter útján beszámol a Kormánynak, amellyel egyidejûleg mûködésérõl tájékoztatót tesz közzé.

6 466 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 004/51. szám () A Felügyeleti Tanács elnöke negyedévente, a negyedévet követõ hónap 15. napjáig, írásban tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységérõl és a pénzügyi szervezetek mûködésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól, aki értékeli azt és szükség esetén kiegészítõ tájékoztatást kér. 18. A Psztv. 7. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,7. (1) A Felügyelet hivatala élén a fõigazgató áll, akinek két helyettese van. () A fõigazgatót és helyettesét hatéves idõtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetõleg menti fel. (3) A fõigazgató és helyettese tekintetében a munkáltatói jogokat a () bekezdésben meghatározott kivétellel a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja. (4) A fõigazgatónak és helyettesének a megbízatása megszûnik: a) a megbízatási idõtartam leteltével; b) lemondással; c) felmentéssel; d) összeférhetetlenség megállapításával; e) halálával. (5) A lemondást írásban kell közölni a miniszterelnökkel. (6) Felmentéssel a) szüntethetõ meg a megbízatás, ha a fõigazgató, a helyettese neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredõ feladatainak; b) szûnik meg a megbízatás, ha a fõigazgató, a helyettese neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredõ feladatainak, vagy súlyos kötelezettségszegést követ el, illetve jogerõs bírósági ítélet megállapítása szerint bûncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná válik, illetve tevékenységével a Felügyelet mûködését veszélyezteti. (7) Ha a fõigazgatóval, a helyettesével kapcsolatban a 10. -ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a kinevezését követõ tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a tisztségbõl eredõ jogkörét nem gyakorolhatja. (8) Ha a fõigazgató, a helyettese a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének a fenti határidõben nem tesz eleget, a Kormány határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget. (9) A fõigazgatóra, a helyettesére, a Felügyeleti Tanács elnökére és további tagjaira és a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselõk jogállásáról szóló 199. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a) a Ktv. 30/A. () bekezdése alkalmazása tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minõsül a Felügyelet által felügyelt pénzügyi szervezetnél, továbbá az MNB-nél korábban munkaviszonyban töltött idõ; b) a Ktv. 30/A. -ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék. (10) A Felügyeleten ügyvezetõ igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezetõ igazgató olyan fõosztályvezetõi besorolással rendelkezõ személy, aki több fõosztály vezetését látja el. 19. A Psztv. 8. -a helyébe a következõ rendelkezés lép,,8. A fõigazgató a) a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét, b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását, d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és mûködési szabályzata a hatáskörébe utal, e) biztosítja a Felügyelet szervezetének hatékony mûködését, f) tanácskozási joggal részt vesz a Felügyeleti Tanács ülésein, g) biztosítja, hogy a Felügyeleti Tanács, illetve a Felügyeleti Tanács tagja, feladata ellátásához a Felügyeleti Tanács elnöke által meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást kapjon, h) felelõs a Felügyeleti Tanács döntéseinek elõkészítéséért és a döntések végrehajtásáért. 0. A Psztv. 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Felügyelet fõigazgatójának és helyettesének az nevezhetõ ki, aki szakirányú felsõfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenõrzése területén szerzett vezetõi vagy ezzel egyenértékû külföldi gyakorlattal, továbbá az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik. 1. A Psztv. 9/A. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,9/a. A fõigazgató éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-tõl származó tárgyévi összes jövedelmének ötven százalékával egyezik meg. A fõigazgató helyettesének éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-tõl származó tárgyévi összes jövedelmének harminc százalékával egyezik meg.. A Psztv. 9/B. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,9/b. (1) A Felügyelet élén a legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács áll. () A Felügyeleti Tanács vezetését elnökként ellátó tagot hatéves idõtartamra a miniszterelnök javaslatára az

7 004/51. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4663 Országgyûlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyûlés illetékes bizottsága meghallgatja. (3) A Felügyeleti Tanács további tagjait a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével a miniszterelnök javaslatára hatéves idõtartamra a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. (4) A Felügyeleti Tanács tagjai tekintetében a munkáltatói jogokat a () és (3) bekezdés kivételével a Kormány nevében a miniszterelnök gyakorolja. 3. A Psztv. a következõ 9/C. -sal egészül ki:,,9/c. (1) A Felügyeleti Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a Felügyelet szakmai munkája irányának, szervezeti felépítésének meghatározása, a Felügyelet szervezeti és mûködési szabályzata tervezetének elkészítése, b) pénzügyi szervezet alapítási engedélyének kiadása, tevékenységi engedélyének visszavonása, c) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertetõ ajánlás kiadása, amelynek a 3. -ban megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre nézve kötelezõ ereje nincs, rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, d) a Felügyelet általános ellenõrzési stratégiájának, valamint átfogó ellenõrzések ellenõrzési tervének jóváhagyása, ellenõrzési módszertan elfogadása. () A Felügyeleti Tanács elnökének feladatai: a) képviseli a Felügyeletet, b) összehívja és vezeti a Felügyeleti Tanács ülését, gondoskodik az ülés jegyzõkönyvének vezetésérõl, c) kiadványozza a Felügyeleti Tanács által hozott határozatokat, d) jóváhagyásra benyújtja a pénzügyminiszternek a Felügyelet szervezeti és mûködési szabályzatát, e) javaslatot tesz a Felügyelet részére fizetendõ igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díjak mértékére, f) a Felügyelet költségvetése tekintetében mindazon feladatok ellátása, amelyeket az államháztartásról szóló 199. évi XXXVIII. törvény 49. -a a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének hatáskörébe utal, g) amelyet jogszabály a hatáskörébe utal. (3) A Felügyeleti Tanács tagja az lehet, aki szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezik és legalább ötévi valamely pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenõrzése területén szerzett vezetõi vagy ezzel egyenértékû külföldi gyakorlattal, továbbá az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik. (4) A Felügyeleti Tanács elnökévé az választható meg, aki szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezik és legalább tízéves, a Felügyelet hatáskörébe tartozó pénzügyi szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenõrzése területén szerzett vezetõi vagy ezzel egyenértékû külföldi gyakorlattal, továbbá az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik. (5) Szakirányú felsõfokú végzettségnek minõsül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási fõiskolán vagy pénzügyi és számviteli fõiskolán szerzett oklevél. 4. A Psztv. a következõ 9/D. -sal egészül ki:,,9/d. (1) A Felügyeleti Tanács elnökét és további tagját nem lehet utasítani a tisztségének betöltésével kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. () A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést. (3) A Felügyeleti Tanács döntéséhez legalább három tag jelenléte és szavazata szükséges. Szavazategyenlõség esetén a Felügyeleti Tanács elnökének (illetve távolléte esetén az általa az ülés vezetésével megbízott személy) szavazata dönt. (4) A Felügyeleti Tanács elnökének éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-tõl származó tárgyévi összes jövedelmének hatvan százalékával egyezik meg. A Felügyeleti Tanács tagjainak éves összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-tõl származó tárgyévi összes jövedelmének huszonöt százalékával egyezik meg. 5. A Psztv. a következõ 9/E. -sal egészül ki:,,9/e. (1) A Felügyeleti Tanács elnökének megbízatása megszûnik a) a kinevezés idõtartama lejártával, b) a tisztségérõl történõ lemondással, c) halálával, d) az Országgyûlés által történõ visszahívással. () A Felügyeleti Tanács további tagjának megbízatása megszûnik a) a kinevezés idõtartama lejártával, b) a tisztségérõl történõ lemondással, c) halálával, d) a köztársasági elnök felmentésével. (3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyûlés elnökével, valamint a miniszterelnökkel. (4) Az Országgyûlés visszahívja a Felügyeleti Tanács elnökét, illetve a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára felmenti a Felügyeleti Tanács tagját, ha a) munkaköri feladatait folyamatosan, 90 napot meghaladóan nem képes ellátni, b) a 10. -ban foglalt összeférhetetlenséget nem szünteti meg, c) az adott személlyel szemben lefolytatott büntetõeljárás eredményeként a bíróság jogerõs ítéletével bûncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik, d) az adott személy neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredõ feladatainak.

8 4664 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 004/51. szám (5) A Felügyeleti Tanács elnöke és tagja megbízatásának megszûnése után egy éven át a) nem létesíthet munka-, illetõleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyeleti Tanács tagjaként hozott döntése érintette. 6. A Psztv ának (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(14) A Felügyeleti Tanács elnöke, további tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ, önkormányzati vagy állami vezetõ. 7. A Psztv. 11/A. -ának () bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,() A 3. -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek meghatározott mértékû igazgatási-szolgáltatási és felügyeleti díj, valamint törvényben meghatározott esetekben bírság fizetésére kötelesek. Külön törvények felhatalmazása alapján az igazgatásiszolgáltatási díjak mértékét a pénzügyminiszter állapítja meg rendeletben. A díjak emelése, illetve csökkentése kérdésében a pénzügyminiszter köteles kikérni a Felügyeleti Tanács elnökének véleményét. A díjaknak a Felügyelet folyamatos és zavartalan mûködését biztosítania kell. IV. Fejezet A pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 003. évi XV. törvény módosítása 8. (1) A pénzmosás megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. -ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(13) Az 1. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltató levelezõbanki szolgáltatás keretében adott átutalási megbízást kizárólag olyan külföldi székhelyû szervezettõl fogadhat el, amely a saját országának joga szerint pénzügyi intézmény, és megbízóját megnevezi. () A Pmt. 3. -ának (14) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(14) Az 1. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott szolgáltató megbízást kizárólag olyan külföldi székhelyû szervezettõl fogadhat el, amely saját országa joga szerint pénzügyi intézmény, és megbízóját megnevezi. (3) A Pmt. 3. -a a következõ (16) bekezdéssel egészül ki:,,(16) A szolgáltató nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha ügyfele az Európai Unió területén bejegyzett pénzügyi intézmény. 9. A Pmt. 4. (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Azo nosítás során a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását: a) természetes személy esetén],,1. belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy kártya formátumú vezetõi engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, 30. A Pmt. 5. -a a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:,,(9) A szolgáltató köteles minden tõle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a (8) bekezdésben meghatározott adatokat a külföldi szolgáltató a rendelkezésére bocsássa. Amennyiben az adatok a szolgáltató intézkedése ellenére sem szerezhetõk be, az átutalási megbízás teljesíthetõ. 31. A Pmt ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) A szolgáltató felett állami vagy szakmai felügyeletet gyakorló szerv a Szabályzat kidolgozásához az ORFKval együttmûködve, a Pénzügyminisztérium egyetértésével iránymutatásokat és mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre. V. Fejezet Szövetkezeti törvények módosítása 3. Az új szövetkezetekrõl szóló 001. évi CXLI. törvény 55. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) A tag a szövetkezetnek az alapszabály és a közgyûlési határozatok keretei között kölcsönt nyújthat (tagi kölcsön), ha vagyoni hozzájárulását már teljes mértékben szolgáltatta. A kölcsönszerzõdés megkötésekor egyéves tagsági viszonnyal nem rendelkezõ tagok által nyújtott tagi kölcsönök együttes összege szövetkezeti hitelintézet kivételével nem haladhatja meg a szövetkezet saját tõkéjének az ötszörösét. 33. A szövetkezetekrõl szóló 199. évi I. törvény 54. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(1) Az önkormányzati szabályzat, továbbá a közgyûlés határozatainak keretei között a szövetkezet tagja a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is telje-

9 004/51. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4665 síthet, és a szövetkezetnek kamat ellenében kölcsönt nyújthat. A kölcsönszerzõdés megkötésekor egyéves tagsági viszonnyal nem rendelkezõ tagok által nyújtott tagi kölcsönök együttes összege szövetkezeti hitelintézet kivételével nem haladhatja meg a szövetkezet saját tõkéjének az ötszörösét. VI. Fejezet A közjegyzõkrõl szóló évi XLI. törvény módosítása 34. (1) A közjegyzõkrõl szóló évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10. -a a következõ () bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:,,() A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellõzhetõ a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzõi okirat felolvasása, ha a jogi képviselõvel eljáró jogi személy felek, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással érintett hitelszerzõdést (jelzáloghitel szerzõdést) kötõ felek a közjegyzõ elõtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellõzését. A felolvasás mellõzése nem érinti a közjegyzõi okirat készítésével kapcsolatban elõírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetõség a felolvasás mellõzésére, ha a felek bármelyike a 14. a) c) pontjában megjelölt személy. () A Ktv ának () bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,() A fél kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzõi okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél a tanúk elõtt kijelenti, hogy a közjegyzõi okirat felolvasása megtörtént, illetõleg kérte a közokirat felolvasásának mellõzését, az okirat tartalma az akaratával megegyezõ, és az okiratot a tanúk jelenlétében aláírja. Mindezeknek az okiratból ki kell tûnniük. (3) A Ktv ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, a a következõ új f) ponttal egészül ki és a jelenlegi f) és g) pont megjelölése g) és h) pontra változik: (A közjegyzõi okiratnak tartalmaznia kell:),,e) a közjegyzõi okirat felolvasásának, illetve az ezt helyettesítõ eljárásnak a megtörténtét, vagy a felolvasás mellõzésének tényét és a feleknek ezt indítványozó nyilatkozatát, f) azt, hogy a fél a közjegyzõi okiratban foglaltakat az akaratával megegyezõnek találta, VII. Fejezet Átmeneti és záró rendelkezések 35. (1) E törvény a () és (3) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba. () E törvény 8. -ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésével egyidejûleg lép hatályba. (3) E törvény. -a, 5. -a, 6. -a és 9. -a 005. január 1-jén lép hatályba. 36. (1) A Hpt. e törvény 1. -ával beiktatott 13/B. -ának rendelkezéseit 005. november 1. napjától kell alkalmazni azon pénzügyi intézmény esetében, amely nem tartozott a befektetési és az árutõzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti õrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekrõl szóló 83/001. (XII. 6.) Korm. rendelet hatálya alá és e törvény hatálybalépésekor már mûködött, illetve a törvény hatálybalépését megelõzõen érvényesen nyújtotta be alapítási engedély iránti kérelmét. () E törvény hatálybalépésekor már mûködõ, a befektetési és az árutõzsdei szolgáltatási tevékenység, az értékpapír letéti õrzés, az értékpapír letétkezelés, valamint az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekrõl szóló 83/001. (XII. 6.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatónak, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnek legkésõbb 005. január 1-jétõl kell megfelelnie a Tpt. e törvény 8. -ával beiktatott 101/A. -ában, illetõleg pénzügyi intézmény esetében a Hpt. e törvény 1. -ával beiktatott 13/B. -ában foglaltaknak. (3) A Hpt. e törvény 6. -ával módosított 13. -ának (1) bekezdését a 005. január 1-jét követõen kötött lakossági kölcsönszerzõdések esetében kell alkalmazni. (4) E törvény hatálybalépésekor már mûködõ szövetkezeteknek legkésõbb 005. december 31-tõl kell megfelelniük az új szövetkezetekrõl szóló 001. évi CXLI. törvény e törvény 3. -ával módosított 55. -ának (1) bekezdésében, illetve a szövetkezetekrõl szóló 199. évi I. törvény e törvény 33. -ával módosított 54. (1) bekezdésében foglalt korlátozásnak. 37. (1) A Psztv. e törvény 13. -ával megállapított 1. -ának (5) bekezdése szerinti Felügyeleti Tanács elnöke megválasztásával és legalább két további tagja kinevezésével megszûnik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete e törvény hatálybalépésének napján hivatalban lévõ elnökének, elnökhelyetteseinek megbízatása és köztisztviselõi jogviszonya. Az elnököt, elnökhelyetteseket végkielégítésként a köztisztviselõk jogállásáról szóló 199. évi XXIII. törvényben meghatározott összeg illeti meg, kivéve, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével a köztisztviselõi jogviszonya megszûnését követõ 30 napon belül újabb közszolgálati jogviszonyt létesít.

10 4666 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 004/51. szám () A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elsõ fõigazgatóját az (1) bekezdés szerinti idõpontot követõen öt munkanapon belül ki kell nevezni. Az (1) bekezdés szerinti idõpontot követõen, a fõigazgató kinevezéséig a fõigazgatói teendõket a Felügyeleti Tanács elnöke látja el. (3) A Felügyeleti Tanács (1) bekezdés szerinti megalakulásáig a Felügyeleti Tanács, a Felügyeleti Tanács elnöke és a fõigazgató e törvénnyel meghatározott jogkörét az e törvény hatálybalépése elõtti szabályok alapján megválasztott elnök látja el. (4) Ahol jogszabály a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökét említi, azon az e törvény szerinti Felügyeleti Tanács elnökét kell érteni. 38. A 34. -ban foglalt rendelkezéseket azon közjegyzõi okiratok elkészítése során kell alkalmazni, amelyek tervezetét e törvény hatálybalépését követõen juttatják el a felek a közjegyzõhöz azzal, hogy a közjegyzõkrõl szóló évi XLI. törvény 10. -ának () bekezdése szerinti eljárás lefolytatására kérik fel. 39. E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a) a Psztv. 4. -ának (7) bekezdése, 9/A. -át megelõzõ cím, b) a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény módosításáról szóló 000. évi CXXIV. törvény ának (3) bekezdése, c) a Tpt ának (19) bekezdése, valamint a Psztv.-ben ezzel a bekezdéssel beiktatott 13. (3) bekezdés. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 11/004. (IV. 1.) BM rendelete a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról A közúti közlekedésrõl szóló évi I. törvény 48. -a (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: 1. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/000. (XI. 30.) BM rendelet 3. számú melléklete II. fejezetének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (II. Jártassági feltételek),,1. Teljesítménykorlátozás nélküli,,a kategóriába tartozó gépjármû vezetésére jogosító bejegyzést annak a személynek lehet érvényesíteni, a) aki legalább két éve rendelkezik,,a korlátozott kategóriába vagy,,a1 alkategóriába tartozó gépjármûre érvényesített bejegyzéssel, valamint annak, b) aki a 1. életévét betöltötte, és külön vizsgát tett a kategóriára jellemzõ vezetõi jártasságáról és magatartásáról.. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 6/004. (IV. 1.) ESZCSM rendelete a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerõ meghagyásáról A honvédelemrõl szóló évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/003. (VIII..) Korm. rendelet 6. -ának () bekezdésében foglaltak végrehajtására a következõket rendelem el: 1. A rendelet hatálya azokra az egészségügyi igazgatást vagy szolgáltatást, illetve az ehhez kapcsolódó gyógyszernagykereskedést, orvosi mûszer- és eszközellátást és karbantartást végzõ szervezetekre, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint gyermekvédelmi, költségvetési, illetve gazdálkodó szervezetekre (a továbbiak-

11 004/51. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 4667 ban: intézmény) terjed ki, amelyek legalább korlátozott mértékû mûködése rendkívüli állapot esetén tervezett, illetve indokolt.. (1) A rendkívüli állapot idején továbbmûködõ intézmény(ek) munkaerõ-szükségletét elsõsorban nõi, továbbá nem hadköteles férfi munkavállalókból kell biztosítani. () Az intézmény(ek) rendeltetésszerû mûködéséhez szükséges, nélkülözhetetlen munkaköröket (beosztásokat) betöltõ tartalékos hadköteles személyek akkor részesíthetõk meghagyásban, ha munkakörük (beosztásuk) nem tölthetõ be más nem hadköteles munkavállalóval, és munkakörüket (beosztásukat) már a rendkívüli állapot kihirdetése elõtt is betöltötték. (3) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által e rendelet szerint kijelölt intézményekben a meghagyás csak a rendkívüli állapot feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges hadköteles állományra terjedhet ki. Azoknak a tartalékosoknak a meghagyása kezdeményezhetõ, akik nagy szervezési és vezetési gyakorlattal, vagy többéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek, vagy egyedi szakképesítést igénylõ az adott régióban vagy megyében rendkívüli állapot idején is feltétlenül szükséges munkakörben dolgoznak, és pótlásuk más személyekkel nem oldható meg. (4) A meghagyást munkakörre, illetve beosztásra szólóan kell tervezni. A meghagyás a rendkívüli állapot kihirdetésekor lép életbe. (5) A meghagyásba bevont szervek jegyzékébõl az intézményt törölni kell, amennyiben az 1. szerinti feltétel megszûnik, vagy a feladatokat tartalékos hadkötelesek foglalkoztatása nélkül is képes ellátni. (6) Nem kell meghagyásra tervezni azt a hadkötelest, aki a Hvt a alapján mozgósítás esetén sem kötelezhetõ katonai szolgálatra. 3. (1) Az egészségügyi, szociális és családügyi ágazatban a rendkívüli állapot idejére meghatározott feladatokba bevont intézmények jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. () Az (1) bekezdés szerinti mellékletet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) évente egy alkalommal január 10-ig pontosítja. E rendelet hatálya alá tartozó, azonban az 1. számú mellékletben nem szereplõ intézmény(ek) kezdeményezhetik felvételüket a meghagyási feladatokba bevont intézmények közé. (3) A kezdeményezést az intézmény vezetõje legkésõbb a () bekezdésben megjelölt idõpont elõtt 30 nappal nyújthatja be a minisztériumnak. (4) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a mûködési engedélyében szereplõ egészségügyi szolgáltatások teljesítéséhez más egészségügyi szolgáltató közremûködését veszi igénybe, akkor a közremûködõvel egyetértésben kezdeményezheti a közremûködõ egészségügyi szolgáltató meghagyásba vételét is. (5) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az intézmény, illetve érintett telephelyeinek nevét, címét, az intézmény által ellátott, a meghagyást indokoló speciális feladatokat, az azok ellátásához szükséges munkaköröket és beosztásokat, valamint a meghagyásra javasoltak számát, több telephellyel rendelkezõ intézmény esetén, telephelyenkénti bontásban. 4. (1) A meghagyásra kijelölt intézmény vezetõje köteles: a) felmérni és meghatározni azokat a munkaköröket (beosztásokat), amelyek nélkül az intézmény rendkívüli állapot idején feladatát ellátni nem tudja; b) megvizsgálni, hogy az a) pont szerinti munkaköröket (beosztásokat) hadköteles tölti-e be; c) a. () (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelõ, tartalékos hadköteles által betöltött munkakörök (beosztások) esetén a tartalékosok lakóhelye szerinti megyei (fõvárosi) bontásban a. számú mellékletben meghatározott névjegyzéket készíteni, azt évenként felülvizsgálni, pontosítani és minden év február 8-áig két példányban, a meghagyásra javasolt hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítõ parancsnokságnak megküldeni; d) kezdeményezni a tartalékos hadköteles meghagyásának megszüntetését, ha annak munkaviszonya megszûnt, illetve ha a meghagyás egyéb ok miatt indokolatlanná vált. () A II III. kategóriájú intézményeknél bekövetkezett minden olyan változásról, illetve okról, ami jelentõs kihatással van az intézmény rendkívüli állapotra vonatkozó feladataira (különösen férõhelycsökkentés, feladatváltozás, átszervezés), az intézmény vezetõje az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes fõváros/megyei intézete útján haladéktalanul tájékoztatni köteles a minisztériumot. 5. (1) A hadkiegészítõ parancsnokság a meghagyás végrehajtását a névjegyzék egyik jóváhagyott példányának visszaküldésével igazolja az intézménynek. () Az illetékes hadkiegészítõ parancsnokság által jóváhagyott jegyzék másolatát az intézmény vezetõje a kézhez-

12 4668 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 004/51. szám vételt követõ 15 napon belül megküldi az ÁNTSZ területileg illetékes fõváros/megyei intézetének. (3) A meghagyásra kijelölt munkakörök (beosztások) jegyzékét és az ahhoz kapcsolódó, az illetékes hadkiegészítõ parancsnokságok által visszaigazolt névjegyzéket az intézmények a védelmi feladatok ellátásával összefüggõ iratokhoz, illetve a részükre meghatározott feladatokat tartalmazó tervekhez, intézkedésekhez csatolják. 6. A Vhr ának () bekezdése szerinti ellenõrzés céljára nyilvántartási számmal ellátott,,ellenõrzési Napló-t kell rendszeresíteni. A bejegyzett hiányosságok megszüntetésére az intézmény vezetõje a megállapított határidõig köteles intézkedni. 7. A meghagyási munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért, annak megszervezéséért és végrehajtásáért az intézmény vezetõje a felelõs. A meghagyási munkával kapcsolatos nyilvántartások vezetését az intézmény humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egységének bevonásával kell végezni. 8. A meghagyásban részesített tartalékos hadkötelesek munkajogi, közalkalmazotti, köztisztviselõi jogviszonyára a Vhr ában foglaltakat kell alkalmazni. 9. (1) Ez a rendelet 004. május 1. napján lép hatályba. () E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerõ meghagyásáról szóló 16/1994. (X. 19.) NM rendelet, a 70/1999. (XII. 5.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 8/00. (V. 4.) EüM rendelet. Dr. Kökény Mihály s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 1. számú melléklet a 6/004. (IV. 1.) ESZCSM rendelethez Az ESZCSM által a meghagyási feladatokba bevont szervezetek listája II. kategóriába tartozó intézmények Név Ir.sz. Város Cím Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 1051 Budapest Arany János u Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és Megyei Intézetei Országos Tisztifõorvosi Hivatal 1097 Budapest Gyáli út 6. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ 1096 Budapest Nagyvárad tér. Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ 1097 Budapest Gyáli út 6. ÁNTSZ Budapest Fõvárosi Intézete 1138 Budapest Váci út 174. ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete 7601 Pécs Szabadság u. 7. ÁNTSZ Bács-Kiskun Megyei Intézete 6001 Kecskemét Balaton u. 19. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete 5600 Békéscsaba Gyulai u. 61. ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete 3500 Miskolc Medgyesalja u. 1. ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete 676 Szeged Derkovits fasor ÁNTSZ Fejér Megyei Intézete 8001 Székesfehérvár Mátyás kir. krt. 13. ÁNTSZ Gyõr-Moson-Sopron Megyei Intézete 900 Gyõr Jósika u. 16. ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete 408 Debrecen Rózsahegyi u. 4. ÁNTSZ Heves Megyei Intézete 3301 Eger Klapka Gy. u. 11. ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete 800 Tatabánya Erdész u ÁNTSZ Nógrád Megyei Intézete 3101 Salgótarján Bem u ÁNTSZ Pest Megyei Intézete 103 Budapest Váradi u ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete 7401 Kaposvár Fodor J. tér 1. ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézete 4401 Nyíregyháza Árok u. 41.