Az unghvári kincstári erdők leirása,
|
|
|
- Ágoston Tamás
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az unghvári kincstári erdők leirása, lila Z o r d fa I v i Antal. (Vége.) A favágás és szállítás módjai, A favágás a tűzifára nézve csekély kivétellel a téli hónapokban, inig a tónk és épületfára nézve Május s Június havakban történik ; bár itt is megtörtént még nem oly nagyon régen miszerint a fái nyersen szemlélték, a szén minősége és mennyisége káros rovására. A favágást kezdetben a múlt századvégén Liplóból ide áltelepilett favágók teljesítették ; jelenleg azomban már uradalom szelte mindenütt ügyesen kezelik az ívfürészt s öregfejszél! A termelt erdei termékek egy része a mezei munkára szükséges idő kivételével, egész év folytán tengelyen vagy ergelyük segédelmével az egyetlen Ungl'olyó állal képezeit természetes uszapatak melletti lakhelyekre s innen kedvező vízállás alkalmával ismét az unghvári faraktárba szállitatik ; mig másik része az illető fürészgépekhez vasgyárhoz s t. b. csupán tengelyen vagy s ez gyakoribb- szánon fuvarozlatalik. Az uradalmat számos vízdűs patak hasítja ugyan át különböző irányban, azomban ezek annyira sziklásak nagy esésüek és széles medriiek, hogy az usztalás vagy lehellen, vagy kár nélkül nem eszközölhető ; és e hiányokban sinlödik maga az Ungh folyó is, a miért jól felhasználható vízállás csak gyéren örvendezteti meg az erdöszt. Ily hiányos lévén az uszapatak, a rönkök kötetlenül, a tutajok pedig csupán időrészükön összefűzve - úsztatnak le. ily körülmények között a tulajok nem terheltetvén meg, a zsindely, deszka s már erdöszeli gyártmány szintén csak tengelyen szállilatik az illető termelési helyekről az Unghvári raktárba. A tulajok megterhelése unghvárhoz 3% mérföldnyi távolságról a közelebbi időkben megkísértetett ugyan azonban
2 nem egészen kielégítő sikkerrel. A viziiít legnagyobb hozsza!), legrövidebb pedig I '/ mérföld. Az usztatási fogyaték igen tág határok között ingadozik, különben átlagosan körülbelül 6 10%-ra tehető. Erdöszeli niűípni' és ezen erdők jövedelmének összeállítása. Az erdöszeti műipar ágait képezik : 1- ör A szenítés, és pedig a szláv módszer szerint. 2- or Fürészelt anyagok készitése s pedig nemcsak puhafából, de löbbnemü keményfából is; melyek készítésével 5 fürészgép foglalk ozik. 3- or Zsindely csinálás. 4- er A hamuzsir főzés, mely az utóbbi időben 1860-ig bérbe volt adva az uradalomnak inkább hátrányára mint előnyére, miután a bérlök rendes hamuégetöket nem tartván, ezelr a fekül'ákat melyek c czélra egyedül lettek volna használandók inkább szoporiták, mint kevesbítek. ő-ör Mész és tégla égetés. Végre az ugyan nem e rovat alá tartozó mellékhasználatok, a makkolás, legelés vadászat s reveszedés képezték a jövedelmi források kiegészítő részét. Az átlagosan minden 4 5-ik évben ismétlődő makkolás az unghvári kerületben jelentékeny jövedelmet biztosított; azomban a felvidéki kerületben a bikkmakkolás mi jelentőséggel sem bír, az égaly ridegsége különösen a korán beálló havazás,- továbbá a nép szegénysége miatt! Es e szegénység egyszersmind oka azon emiitett nagy mérvű irtásoknak is; az itteni szántóföldek ugyan is oly silányak, hogy nem ritka eset miként csak 3 4 magot adnak, s így a gazdának kenyere előteremtésére sok földre van szüksége, nem lévén azomban elegendő vonómarhája, trágya anyagja, a termőképességétől megrablott talajt kénytelen elhagyni, s mindig ujabb ujabb erdőterületet irlókapa alá venni! E fő- és mellékhasználatok termékeinek értékesítése állal nyeri jövödeleoi következőkép állilbaló össze:
3 10. évi átlagos kimutatása az erdészetet illető pénztári bevételeknek és kiadásoknak (185? 186 u ) Pénzösszeg o. e. (szarn a. I). c. (i. ff. h. in n." 0. p. i- r. s It e v é t e 1, Határozott Haszonbérek és kamatuk Makknlási jövedelem..,., Legelésbér Beveszedés Birság és lefoglalásipénzck... Törzsfa eladás Óllá eladás a varrásukban.... a raktárban.... Szénfa eladás Kádárfa Fűrészelt anyag eladás. A. Tölgy.»».». B. Fenyő.,, C. Különféle Zsindely eladás Különnemű fa eladás a raktárban az erdőben Szén, mész és hamu eladás.,. Hamuzsir eladás Vadászati hasznok Kömüves-s másféle anyagok és szerszán ok elad Erdei kártérilés Különféle bevételek A valódi bevétel összege Ehhez a) A T. remetei vasgyár fa- és szénadósága az 186f-ik év végével.,.. b) A maradványban 'év(5 erdeitermékek érléke 1861 végével... p) Az l86?-ik év végén pénztári maradványban levő a fennebbi 10 évi időszakból e- redő lélleges hátralék A bevétel összege frl. 2,482 65,427 2,544 1,079 1,720 27,020 40,564 96,089 6,646 1,188 22, , ,508 2,048 22, ,189 21,440 1,166 24,407 6,353 4, ,273 81, ,464 9,796 ÍM6,34T Vaggis évenként 91,634
4 Sor Pénzösszeg o. é. szám frt. kr Kiadás. Járományok napidíjak, nyugdíjak, segélyezés s másféle adományok, iroda szükségletek, Az épületek fentartására Erdöszeti költségek Különféle? anyagok, szerszámok, s má6 szük- A valódi kiadás Ehhez adván a megközelítőleg kieszközölt- a gazdászali jövedékekből fizetett adóta pótlékokkal együtt frt. Ebből a 3 alatt az erdöszeti jövedékből pótlék fejében fizetett.. '33463 ft. 30 kr. levonván, marad még a kiadáshoz csatolandó A kiadás főösszege Vagyis átlagosan évenként levonván ebből a bevétel összegét.... Jövedelem hézag átlagosan évenként Ide nem érivén a fennebbi időszak alatti frt. 77% krnyi költség adományt, melynek egy része egy 5 3 /4 mföld hosszú útvonal s más nagyobbszerü építmények felállítására, másik része pedig az erdöszeti háztartás költségeinek fedezésére fordítatott. 261,100 31, ,417 59,111 24,299 24, , ,106 1, , ,340 8, i E 8824 frt krnyi jövedelem-hézag (deficit) fö indokai pedig a többi között: 1- ör Az adónak, az crdök Icgnagyabb részének semmit nem jövedelmező viszonyához képezti, aránytalan nagysága, 2- or Azon körülmény miként az uradalom falerméséiiek alig Vi-dét értékesíthette, nem pályázhatván tűzifára nézve, a közelben
5 Jevö magán erdőbirtokosokkal, kiknek némelyike 80 kr. tollárért, normál üleknek beillő, erdeiöleket ad; zsindely s deszkára nézve pedig a lengyel zsidókkal kik ámbár sokkal rosszabb minőségű gyártmánnyal de mi fő olcsóbb áron szolgálnak. A fatermékek nagyobb mérvbeni elárusitása tekintetéből, a faszuk Tisza vidékére egy szállítmány 1853-ban ugyan megkísértetett, de az Unghon levő számos gátak, továbbá e folyó széles sekély medre és több helyen való szétágazása következtében oly eredménnyel, hogy e kísérletről lekelleti mondani. Ily nyomasztó, az erdöszeti jövedelmek gyaiapitását nehezítő viszonyok szülték az unghvári uradalom erdőségei használatának 30 egymás után következő évrei bérbe adását, az itt rövid kivonatban elősorolandó szerződési feltételek mellett. Unghvári szerződés, A Pénzügy Ministerium Polacsek Adolf és Hol.taen.der Leo bérlöknek az Unghvári kincstári erdők használatát 30 évre adja át. Az erdők különféle kezelésének meghatározása az állam erdő kormányzóság Ugye marad. A kincstári uradalom és úrbéresek kielégítése után fennmaradt falömeg használata a bérlöket illeti s az számukra lábon fog utalványoztatni, Az erdei legelés, tölgy- és bükk makkolás használata valamint reveszedés, a vállalkozó uraknak a legközelebbi 10 évre 7 ezer forintnyi összegért azon kikötéssel adatik át, hogy ugyan ezen használatok a volt jobbágyok, lelkészek és iskola mestereknek mind addig megengedtelnek mig azokra nézve törvényes uton rnás változás nem történik. A fahasználat mennyiségének legtöbbje egyelőre 80,000 3'-bas bécsi ölre, Ólét 80 köbláb (ömör falömcggel számítván, határoztatik. Vállalkozók köteleztetnek az első 5 évben minimum mennyiségként húszezer bécsi ölet, ölet 80 köbláb fatömeggel számítván, a 6 10-dik é- vig bezárólag 35,000. a 11-dik évtől kezdve pedig a hátra lévő szerződési tartam bezártaig évenként legalább 40,000 ilyen ölet át venni. A fanyerés és szállítás minden költségeit a vállalkozók saját-
6 jukbói űzetik, az összes fatömeg árát pedig a kerületenként megállított szerént téritik meg. Az első 5 évre következő árak állapitattak I. II. III. kerület meg: 1 öl bükk tűzifa 21)0 xr. 120 xr. 80 xr, i v tö 'gy» 234» [X]' bükk szerszámfa i» tölgy» 12 10» 8» 1 jegeuyefenyöfa A kerületenként meghatározandó fa árak 5 évről öt cvie a közelebbi piaczi árak szerint állapitatnak meg. A vállalkozók használatára átbocsátott erdötéreket és fát az állam erdő kormányzóság közegei jelölik ki. A Vállalkozók által megkezdett fa ejtési s más avval kapcsolatos munkálatok a kijelölt időre félbeszakítás nélkül folytattatván bevégzendők, ellen esetben rögtöni tökéletesen megfelelő orvoslásról kötelesek gondoskodni. A fa tömegek kiszámítása a Pénzügy ministerium állal Bécsben az 1858-ik évben kibocsátott táblák szerint történik. Vállalkozóknak az állam erdő kormányzóság ellenében egy meghatalmazottat kell kinevezniük, kinek az uradalomban kell laknia és ennek cselekedeteit és nyilatkozatait a vállalkozó urak teljesen jogkötelezettnek ismerik. A fa átadása mindig a kinevezett kincstári erdöszeti közegek által történik; ujabb átadásnak azonban mind addig nem leend helye mig az előbb átadottnak eladási ára ki nem egyenlitetett. A mind anyiszor átadásra meghatározott famennyiségnek többnek nem szabad lennie mint az illető évre meghatározott kijelölendő minimai mennyiség negyedének. Vállalkozóknak minden nyerhető fekü- és huladék-fát hamuzsir főzésre kell fölhasználniuk. A hamuzsir főzés favágás és avval kapcsolatos munkák felügyeletéről kincstár semmi nemű kezességet vagy kárpótlást vállalkozók maguk gondoskodnak; a nem vállalván.
7 Bérlők kötelesek az ö munkásaik és embereik állal netalán az erdőn tett károkat minden ellen szólás nélkül fellétlenül megtéríteni. A kincstár köteles a szerződés értelmében meg állított fatöineget évenként kijelöltetni, és ha a szerződési tartam valamelyik évében elemi csapások vagy rovar pusztítás következtében azon az állam kormányzóság által beösmert szükségesség állna be miszerint nagyobb menyiségü fát kelletnék használatra hozni mint a menyi a kincstári szükségletek, faizásra jogosultak és a vállalkozó Urak bejelentésének fedezésére igényeltetnék: vállalkozó Urak köteleztetnek a járulandó nagyobb mennyiségű fát a szerződésileg megálitott árakon és a többi fellételek mellett átvenni, ennek ellenében tehetvén azon követelést, hogy a többlet a következő évi összegbe számitassék bé. A szerződés lejárta után minden a vállalkozók által telt építkezések megtérítés nélkül a kincstárra szálfának át. Munkásokról a bérlő urak gondoskodnak; telepitvények létrehozása a kincstári uradalom és a vállalkozók egyezkedése utján történhetik. Vállalkozók a mostani munkásokat kötelmeik és jogaikkal együtt szolgálataikba veszik, ezeknek keresetükből a társaság ládájába való köteles járulékot levonják s azt havonként a T. Remetei társaság pénztárának átszolgáltatják. A faizás jogosultak úrbéri kötelességének teljesítése, a vállalkozók részéré bocsátatik át addig, mig a kötelem fenn áll. A kincstári fahasználati üzletének biztosítására vállalkozók köteleztetnek a szerződés megkölése-kor biztosítékul forint bánat pénzt letenni mely a szerződési tartam első öt évének leforgása után forintra határoztatik. Ha előre nem láthatott véletlen esetek például erdőégés vagy más elemi csapások következtében az Uradalom azon helyzetbe jönne, hogy az évenként megállapított fa menyiséget ki nem szolgáltathatná, vállalkozók kötelesek beérni azzal mi a kincstári szükségletek fedezése s a faizás jogosultak kielégítése után felül-marad. Végül kötelesek vállalkozók a szerződés megkötésekor létező összes fa és szénkeszleteket külömbség nélkül fizetés mellett átvenni.
8 Az liighvái'i erdő hivatal eladási ársora az 1863-ik évben. 1 A farak 1 ár, pagony I vagy erdőrészek megnevezése S'-bas tűzifa az erdőben feldolgozva 3'-l>as tűzifa a vevő által termelve Fenyő Zsindely Bükk Tóig y Bükk Fi) M 8 22" ' IS' I. II. 1. II. I ii 0 s z t á 1 y u Épület és szer- K7flmfa TölgyjFenyö Juhar kőris Szén '-L a s ö 1 2 fogatú szekér 1000 drb. 1 köb- láb Mérő frjkr. fr. kr fr. kr fr. kr fr. kr. fr. kr fr. kr fr. kr. krajc. fr. kr. fr. kr. k r a j c zár kr. Ungvári faraktár j Z _ Ungvári pagony Gerényi pagony kemenczei pagony. 3 S() Perecsenyi pagony Turia remetei pagony N.Berezna csórna holovai 3 _ Kosztrina pagony., Stavnai pagony ~~ Lyutai pagony ! l! - I
9 » Az Unghvári kincstári erdőhiralalnak munka és fuvarbér ársora az 1863-/7 évben* Unghvári Pagonyban Tölgy építőin ejtésbére 5 18 // -nyi vastag 6 14 Fuvarbére Ungvárra 1 */ 8 2 mértföldnyi kr. távolságra /. 0 hosszú kemény rönkö Ejtés és galytolitási bére hüvelykként. 1 Gerényi f Az Ungvári fürészgéphezi szállítás bére l 2 / 8 2 mértföldig,.. 39 O-Kemencze Turia-Remele N.-Berezna és Lyutai pagonyokból az 2'/i az illető géphez l 4 / 8 2 mértföldig 6 8 hosszú lágy rönkö vágási bére hüvelykként mindenütt. '/» Fuvarbér a rakhelyekre mindenütt 1 2 mértföldig hüvolykkénl a vékonyabb végén számítva... l'/i 5 Vízből kivevés darabonként. 3 Felhengergetés... 8 Napszám az usztatásnál Ölla vágásbérc. Unghváf... 1 öllöl (hasáb hossza 30 fűrésszel 1 ft Gerény.,.. fejszével.. 70 A többi pagonyban 1 fürésszel.. 80 j, fejszével.. 60 Turia Remetén 1 öltől (hasáb hosszá 6' fűrésszel 1 ft 10 ff D» fejszével.., 70 Fuvarbér az Ungvári raktárba Az ölfa kifuvarozása a rakhelyekre 5 / /s 2 4 / 8 mértföld távolságra... 1 ft 2 ft 80 mértföldig 1 ft 10-1 ft'60
10 Ölfa ergctyüzése egyszeri bevetéssel kétszeri 50 Ergetyü építés. 1 folyó ölnyi szárász ergetyü épités 5 7 szálra, a szükséges anyag vágása és oda szállítása betudásával; fő ergetyü ölenként a leküzdendő nehézségek szerint kr. Mellék ergetyü ölenként a leküzdendő nehézségek szerint ftzenitésnél szakhér naponként 35 Szénszállítás 2 mértföldnyi távolságról Ungvárra mérőnként darab 18 22" Zsindely csinálásáért.. 1 ft 50 1 ft 80 Fuvarozása Ungvárra 2 10% mértföldre.. 90 kr. 2 ft 40 Fürészlési-tíére a 2V 2 hosszú kemény vagy lágy deszkától. 1 darab 3" bornától.... kemény 6 kr. lágy 5 kr Tí i'/i" 17*'' 2/4" deszkától fedél és burlécztöl 5 4 3% 'A Fürész igazitási díj: Egy ív-fürész kiráspolyozása 3V4» 3. 2'A 2, l :, A, IV*, 1%, 60. kijavítása és élesítése 14
frt. Egy m s bükkhasábtüzifa tölgy- és szilhasáb tűzifa gyertyánhasáb tűzifa... 4
tartják valószínűleg megfertőztettetett általuk a kert egész talaja. Ennek következtében nem maradt más hátra mint az egész csemetekertet más tiszta talajra áthelyezni a hol mint remélem már a folyó évi
= 2 szem. A fapiaczról. Márcz. 7-én, tehát 7 nap múlva = 50 szem semmi semmi. 8-án, 8 n 71 = án, én. r> n 71 = 13.
8-án 8 n 71 = 18 Jí 10-én. * 10 71 7) 71 13-án 13 ti 7) Ti = 2 szem 14-én. r> 14 7) 71 = 3 szem 10. n 16-án n 16 7> r> = 5 31 n 17-én Ti 17 71 7! = 6 22 Ti 19-én 19 11 n 71 = 13 7! 6 23-án. 23 7) 7) 7}
fapiaczról. Budapest, julins hó 26. ERDÉSZETI LAPOK. 40
A fapiaczról. Budapest, julins hó 26. ( C B.) A jó aratásra számító s ezzel összefüggőleg a faanyagokra jobb kelendőséget is váró kereskedők nem csalódtak, mert a jó termés csakugyan bevált s az épületfa
Az egyes piaczokról különben a következő ártételeket közöljük : Budapest. Egy m 3
Áthasonitás : assimilatio. Beszivárkodás : endesmose. Beszivárkodásmérő : endosmometre. Felemás (t. i. növény) : polygam. Gomboly (glomerulus) : a bükk vagy gesztenyefa ismert tüskés tokszerü gyümölcs-csészéje.
A fapiaczról. Budapest, május-hó 26.
A fapiaczról. Budapest, május-hó 26. CB.) A faanyagok átalábau véve kedvező keresletnek örvendenek s ez annyival figyelemre méltóbb, mert a Németország részéről ijesztő vámemelések, Gácshon erdőterményei
fapiaczról. 1884. januárhó 16-án.
A fapiaczról. Budapest, 1884. januárhó 16-án. CB.) A téli eladásra szánt tűzifa készletek, hazánk szelídebb éghajlatú vidékein a még eddig inkább enyhének mondható- téli időjárás következtében lassúbb
Pótlék az erdötörvényj avaslathoz. A fausztatásról és tutajozásról.
Ha az ezredközség a had- (katonai) parancsnokság által meghatározandó idő alatt a választott bíróságba tagot nem választana, akkor ezt részére az ezred nevezi ki. 10.. Az elosztás folytán szükségessé váló
fapiaczről. /IÖ c m - vastag fenyő épületfa köbméterenként... 30. 31 frt. Budapest, 1883. áprilhó 20-án.
A fapiaczről. Budapest, 1883. áprilhó 20-án. CB.) Mult havi jelentésünk óta a fapiacz helyzetében figyelemre méltó változás nem állott be, minek oka leginkább abban keresendő, hogy az épités, valamint
Hunyadvármegye faszén-fogyasztása és vasipara.
Vájjon nem volna-e czélszerűbb itt is a tiszta sarjerdőüzemmód helyett a sarjerdőben való szálalást behozni? Akármint csábítva is érzem magamat, hogy a franczia szakmunkában olvasottakat az itteni viszonyokkal
fapiaczról. Budapest, 1883. májushó 29-én.
A fapiaczról. Budapest, 1883. májushó 29-é. (1B.) A émet favámok emeléséek kérdése, mely a faüzleti köröket soká tartá feszült várakozásba, egyelőre kedvező megoldást yert, és pedig B i s m a r k herczeg
A franczia és német tölgydonga üzletállása és jelen termelése a magyar birodalomban.
mindkettőt külön véve is a legmagasabb fokon akarják elérni, lehetetlenség felé törekednék, mert a természet által kiszabott határ áthágásán tul, egyik a másikat zárja ki. Hangsúlyozzuk pedig mindezt azért,
Faárak a selmeczi k. főbányagrófi hivatal kerületében.
mölcsé a rózsáknál, fuchsiáknál sat. Az elhanyagolt részek ugyanis változatlanok maradtak, vagy csak kevéssé módosultak, tehát a vadoncz porodáitól és himporától nem különböznek. A megtermékenyülés eredménye
/ 4. részben becsáron felül keltek el. Dióhéjba szorítva, ez fapiaezunk helyzete ma. Bővebb tájékozásul szolgáljanak különben, az e hó elejéről
használt anyagok elvonatása a fatenyészettől szintén befolyhat a fák észlelt terméketlenségére. Az idei bükk- és tölgymakktermés jövedelme igen rosz. minthogy a már két hónap óta tartó nagy esőzés az úgyis
Ó Ó ó ö ó
É ó ö É Á ó ó ü ó Ü ó ö ú ű ö ö ö ü ó Ó Ó ó ö ó Ó Ó ö ö ö ü Ó Ó ö ö ü ö ó ó ü ü Ó Ó Ó Ó ó ö ó ö ó ö ó ö ü ö ö ü ö ó ü ö ü ö ö ö ü ü ö ü É ü ö ü ü ö ó ü ü ü ü Ó Ó ü ö ö ü ö ó ö ö ü ó ü ó ö ü ö ü ö ü ö ó
ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó
É ó ú ó ú ó Á ó ó ú ó ó ó ú ó ó ó ó ú ó ó ó ó ó ó ú ó ó ú ó ó ó ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó Ö ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó Ü ó ű ú ú ó ó ó ó ó ó ó É ó É ó É ó ó ó ó ó ó É ó ú ó ó É ó ó ó ó É ó
2030 Érd Alsó u. 1. Levélcím: 2031 Pf. 31. Telefon: /06-23/ Fax:/06-23/ Honlap:
É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L 2030 Érd Alsó u. 1. Levélcím: 2031 Pf. 31. Telefon: /06-23/522-300 Fax:/06-23/522-312 Honlap: www.erd.hu E-mail: ado@erd.hu J
ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É
Ü ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É É ű Ö Ö Á É ű Ö Ö Á Ü Á ű ű Ó Ó Á Á É Ü É ű Ó Á Ó Á ű Ö ű ű É Ü Ö ű É Ö ű ű Ó ű ű Ú ű ű ű ű ű É ű É Ú Ö Á É ű ű Ó ű ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű ű ű É ű ű Ü Ü ű ű Ő Á Á Á ű ű ű Ó Ó Ó ű
ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű
ű ű Ó É É ű Ó ű Ü ű ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű É ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű ű Ö Ü Ö É ű ű Ü Ü ű É Á Ú É É ű ű ű Ö É ű É Ó É Á Á É ű ű Á ű ű ű Á É ű Ö Á ű ű ű Á ű Á É Ö Ó Ö ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Á ű ű ű Á ű ű ű
Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú
Ö ű ű Ö Ü ű ű ű ű ű Ó ű Ü ű Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú ű ű Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ö Ó Ú ű ű ű ű Ü Ó Ú ű É É Ó É É Ó É É É É Ó ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű Á ű Ú Á Á Ö É Á Á Ö É Ü ű ű Ü
Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö
ű É É Á Á Á É Ó É É Á ö ő ő ö ő ő ő Ó ő ö ő ö ő ú ő ü ö ő ü ö Á É ű Á É É É Ö ö Á É É ő ő ö Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö É É Á Ö ő ú ő ű Ö ü Ő É Ó É É Á Ó É Á É Ü É Á Ó É ő ő ö ö ő ö ö ö
ű Ú ű ű É Ú ű ű
ű ű ű ű Ú Á É Ú ű Ú ű ű É Ú ű ű ű Á ű ű ű ű ű Ü ű Á ű ű ű Á Á ű ű ű É ű ű ű Ú É ű ű ű ű ű ű ű ű Á É Á Ö Ü ű É ű ű Ö É Ü Ú ű Ó ű É Ó Ó Ó ű É Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á Á ű Ú ű Ú ű ű Ó ű ű Ü Ü
Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő
É Ó Ű Á Ó É Ó Á É Ó Á ő ű Ó ú Ö ú é Ö Ó Ö ú Ó Ö ú Ó Ó Ó Ó ű é ű ű Ó Ó ú ű ű é é Ö ö Ö Ö Ó ű Ó Ö ü ű Ö Ó ő Ó ő Ó ú Ó ő Ó é Ó ű Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó Ö Ó Ó ö ő ü é ü Ö é é é Á é Ó Ó ú ú ű é Ö é é é Ó é é Ó Ó
Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö
Ó ú ú ú ú ű ű ű ú Á Ö ű Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö Ú ű ú É Á Ó Ó É Ó Ó ú ű ű ű ú Ö Ó Ö ú ú Ö ú Ü ú Ü É Ö Á Á Á Á ú Ó Ö ú ú ú Ü Ö ú ú ú ú ú ú Ö ú Ö Ó ű
ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö
ü ö ő ö ő ó ö ő ü ü ö ő ó ó ü ő ö ő ö ő ö ü ö ő ö ő ó ö ü ü ö ő ő ő ö ő ö ü ö ő ó ő ö ü ö ő ő ű ő ö ö ő ű ő ü ö Ő ó ö ö ő ü ó ü ú ű ú ő ó ó ó ő ö ő ő ö ó ö ö ő ő ö ö ó ú ő ő ö ó ö ó ö ü ó ő ő ö ó ő ő ó
Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö
É Ó ö É Á ű Ü Ü ö Ú ö ö ö ö ö ö ö ú ö ö ö ö ö ú ú ú ú ú ú ü ú ú ö ö ű ö ü ú ö Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö Á Ó ú ö Á ö Á ö ú ú ö ö ö ö ü ü Ü ú
Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű
Ú ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Á Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű Ú Ú Ú Ú Ú Á ű Ó ű Ú É É Ú Ú ű É ű ű ű ű É ű Ő ű Ő ű ű ű ű ű É ű É Á ű ű Ü Á Ó ű ű ű Ú ű ű É ű ű Ú
ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü
ü ü É ű ű É É ű ü ű ü ü ü Á ü ü ü ü ü ű É ü ű É ű ü ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü ü Á ü ü ü ü ü Ú ü ü ű É ü ü ű ü ü ű ü ü ü ü É ü ü ü ü ü ü ü ü É ű ü Á ü ü ü ü ü Á Ö É ü ü ű Ú ü ü ü ű
é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é
Ó Ö é ü ó ö é é ü é é ó ö é ü ü é é ó é é é é é é ö é é é é é é é ó ö ü é é é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü
É Á Á Ö Á
É Á Á Ö Á Á É Á Ü ű Á É Ü ű Ú ű ű É É ű ű Á ű ű ű ű ű É ű ű ű Á É É É ű Á É É Á É Á É Ü Ü ű Á Á Á ű Á Á Á Á Á Á Á Á Ü ű Á ű Ü É É Á Á Á É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Á Á É É ű É ű Ő ű É Ő Á É É ű ű Ú Á
ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á
ú ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á Á ú á ú á Á ö á ö ö ö ú á á ö ö ö ö á ű Ü ú ö Ü ű ö ú ű á á á ú á ú ú á ö ö ú ö ú ú ö ö ú ö ö ö á ö ö ö á á ö ú ö á á Ú á ö ö ö Ü ú Á á ű ö Ü ö ú Á á ö á ö
kényszer bekövetkezése előtt nem engedi; részben pedig azért, mert az állami erdőhivatalok által közvetlenül foganatosított eladásoknál alkalmazott
eredményezé, hogy nemcsak mintegy 10.000 k. m. tűzifát és 5000 k. m. műfát úsztathattunk le, de azt vizbőlitvén, szabályosan, fel is rakásolhattuk! Havunk, a legmagasabb pontok kivételével alig van valami!
ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú
ő ű ű ő ö ö Á ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú ő ö Á Ó ő ő ü ú ő ő ő ő Á ő ú ű ő ő ő ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ö ü ú ő ő ő ő ű ű ő ő ö ű ü ő ő ő ö ö
ü ú ú ü ú ú ú ú
ú ú ú ü Ü ú ú ű ú ú ü ú ü ü ú ú ü ú ú ú ú ü ú Ö ü ü ü ú ü ú Ó ü ü ű ü Á Ü ü ű ü ű ü ű ű ü Ó ű ú ú ű ú ü ü ú ű ű ú ű ü ú ű ű ü ü ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ű ü ű Ó ü ü ü ú Á Ü ú ü ű ü Á Ü Ö Ú Á Á
ADATLAP. Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához
Ügyiratszám: /20. Érkezett: Ügyintéző: ADATLAP Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a)
ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához
II. számú melléklet a 7004/2006. (AEÉ4.) APEH irányelvhez ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító
A magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma fában, faárukban, cserzöanyagokban és papirosanyagban. I. Fa.
859 A magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma fában, faárukban, cserzöanyagokban és papirosanyagban. (Folytatás.) 1900. I. Fa. 1. Tűzifa, cserkéreg', cserpogácsa, rö'zse. Ausztria...... 57.302
magyar korona országainak külkereskedelmi fában, faárukban, cserzöanyagokban és papirosanyagban.
754 A magyar korona országainak külkereskedelmi forgalma fában, faárukban, cserzöanyagokban és papirosanyagban. 1899. Az Erdészeti Lapok hasábjain többször hangzott el az az intő szó, hogy a magyar erdőgazdaság
A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP
A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP Cím: DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE ADÓÜGYI OSZTÁLY 4001 Debrecen, Pf. 110. Kálvin tér 11. www.debrecen.hu Tel. : 52/517-700 Fax : 52/517-712 Ügyiratszám:
ADATLAP. Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához
ADATLAP Magánszemély (egyéni vállalkozó) fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító szám:... c) lakcíme:...
ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű
É Á É É Ó Á ű Á ű ú ú ű ű ú ű ű ú Á ú ű ú ű ú ű ú ű Á ű ú ű ű Ö Ú Á ű ű Á ű ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű ű ú ű ű ű ű ű ú ű ű ű ű ű ű Á ú ű ű ú ú ű ű ű ű ű ú ű Á ű ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ű Ö ú ű Ö
főfelügyelő íőerdőmesteri czimmel I kerületi erdőmester, 5 erdész segéd 3 vadászlegény összesen...20
2. a szintyei kerület 1306 tvtt hold a Tőz által két részre van osztva; 3. az ágyai kerület 3139 -VTV hold, melynek nyugoti határait a Tőz metszi át; 4. a miskei kerület két tagban: a) a lunka de hulumburi
Méltányossági kérelem
Mutató: Méltányossági kérelem Név: Szül::. Adóazonosító jele:..adószáma: Anyja neve:. Leánykori neve::.. Város: Utca alatti lakos az alábbi kérelemmel fordulok Szentes Város önkormányzati adóhatóságához:
A törvény az 1913-ik évi január hó 1-vel lépett életbe. c>s FAKERESKEDELEM.
A második részben a tisztviselők szolgálali viszonyai és fizetései vannak szabályozva. A tisztviselő nem lehet az országgyűlés tagja, sem magánalkalmazásba nem léphet. Más állást vagy hivatalt csak az
É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű
É É É Ó Á É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű ü ű ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö ö ö ü
É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í
Í É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í É Á É Í Í É É Í Í Í Á Í Á Á ö ó ö ö ő ő ő ö ö ó ő ű ö ö ö ö ü ö ö ö ü ü ó ö Á ó ó ö ö ő ő ő ő ö ó ü ó ó ó ó ó ó ö ü ü ó ö Ó Í Í É É
É Ö Á Í Á Ó Ö ü
Ö ű Ö ő ü ő ő ő ű Ö Ö ü Á Á É Ö Á Í Á Ó Ö ü Ö ű ű Ö ű ű ú ű ű ú ú ő ő ü ű ű É Ö ú ű ő ű ű ú ő ü Ö ú ú ő ő ú ű ü ő ü ű ú ú ű Ü ő ő Ó ü É Ó Ö Ö ú ü ü ü ü Ű ú Ö Á ü É Ó ű Á Ö Á ű ü ú Ö ű ű ű ü ő ő ő Á ő ő
Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő
ű É ű ű É Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő É Ó Ó É ű Ö ű Ö ű ű ű Ú Ú Ö ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű Ú É É É É Ö Ö Ú Ö É ű ű ű ű ű ű ű Ó ű Ö Ö ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ü ű ű ű ű Ö ű
Ü
Ó Á ú Á É Ü Ö Ö Ö É É É Ö É Ü Ö É É É É É Ó Ö Ó Í Ö Ö Ö Ö Í Ö Ö É É É Í Ö Ö É Ö Í Á Ó Í Á É É Ó É Ú Á Í É É É Ö Ö Ó Ö Ö Ö Ö Ó Ó Ó Í Ü Ö É É Ö Ó Ö Ó ö Ö Ö Ö Ö Ö Ó Ü Ö Ó É ű É É É É É É É É Í Ö Ó Ö É Ö Ö
ERDÉSZETI LAPO AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET
ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET K Ö Z L Ö N Y E. Kiadó : Szerkesztő : Az Országos Erdészeti-Egyesület. IJedö Albert. Megjelenik minden hónapban. Huszonhatodik évfolyam. XI. füzet. 1887.
ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü
Ü ú ű ű ú ű ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ü ü Ú ú ü ű ü ú ű ö ű ú ö ö ö ö Á ú ú ű Á ú Á Á Á ü ö ö Á ö ö ü Á ú Á ú Á Á Ö Á Á ö ű ö ö ü ú ü ú ö ú ű ú ú ü ü ü ü ű ű Ő ú ö ű ú ú ű
Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü
ú ú ú ú Ö ú ű ú Á ú ú ű ű ú ű ú ú Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü Ó Á Á Á ú ú Ő Ö Ü ú Ü Á ú ú Á Ú ú ú ú É ú Ó Ö É Á ű ú É Ó ű ú ú ű ű ú ű ú ű ű ú ű ű
é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é
é ű ö Ö é é ö ú é é é é ö ö é ö é é é ö ö é é é ö ö é ű é é ö é é é é é é é é é é ö é ö é é é ű ö ű ö é é é Ö Ú Í é ö é é Ő ö ö ú é é é é é é é é é é ű é é é ú é é é ű ú é é é é é ö é ö é ö é é ö é é é
Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő
Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő Á Á Ú ű É Á É ű É ű Ü É Ú Ú Ó Ü Ó Ó Ó É Ü Ü ű É É Ö Á Ó Ú Á ű ű Á ű ű É ű Ú Á É É É Ü Ó É É ű ű É Ő Á Á ű Ü ű Ü ű ű Á ű Á Á ű ű ű Ü Ü Á ű É Á ű ű É ű Ó ű Ü ű ű Ú
ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü
ő É ő ő ő ő É Ü Ö Ö Ö Í Ö Ö Ö ő Ó Ó Ö Ö Á É É É ő Á É Á Á Ú Á Ú Ö Ö Á Ú Ö Á ű Á ú ő ő ü ü Ó ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü ő ő ő ő Á ü ú ú
ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö
Á Ö É Á É Ő Ü Ü ü ö Ö ü ú ö í ü ü ó ó Á ö ó ö ö ö Ö í ü ü ü í í ü ü ö ü ü ü ü ö í ó ó Ő ó ó ö ó ö í ü í Í ó í ó ö í ó ó ö ó ó ö ó ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í
ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó
ö ú Á ő ű ü ő ó ö ö ú ö ú ü ó ó ű ö ú ó ó ó ő ö ö ő ú ó ö ö ő ő ő ő ö ű ü ü ü ő ü ü ő ő ü ó ő ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó ó ü ű
ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü
Á Ó ö ü ü ü ú ú ü ü ö ü Ő ö ö ö ü ú ü Á ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü ö ö ü ü ö ü ö Ó ö ö ü ü ö ü ö ú ö ú ü ö ü É É Á ü ű Ö ű ú ö ö ú ö ú ö ú ö ű ü Ö ö ű ü ú ö ü ú ű ö ű ú
ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö
Ü É ű ü ü ö Í ü ö ö ü ű Í Í ü ű ö Ö ö ö ö Í ü ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö ü ü ü Í ü ö ö ö ö ö ö ö ü Í Í ű ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ü ö ö ö ö ü ü ű ü ö ö ö ü ö ü ű ö ü ö ö ű Í ü ü ű Í ö ü ö
ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó
Ü Ű Ö É Á Á ö É É Ö Ú Ü ö ü ő ő ö ő Á ő ó ő ü ü ö ö ú É ű ó ü ű ö ú ü ö ó ö ö ü ű ö ó ó ö ö ö ö ü ű ö ő ö ö ó ö ö ő ó ő ü ő ó ő ö ö ő ü ü ö ő ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó
ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü
ü ü ü ú ú ü ű ü ű ü ü ű ü ü ü Í ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü ú ü ü Á ű ü ü ü ü ü ü ü ú ü ü Í ú ü É Ö Ö ú Ö Ö Ö ú ú ü ú Á Ö Á ú É ü ú ú É ú ú ú Ü ü ű ú ű É ú ű ü ü Á ú É ü ű ü ú Á É É ú ü Ö Ö Ö ú ú Á Ö
Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü
É Á í É Á Á ü Ú ű í Í Í Ü ü ú ü Í ü ü ü ü Í ü Í í ü ü ü ü ü ü ü ü ü í Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü Í Ó Í Ó ü ü ü Í ü ü É ü ü ü ü ü É ü ü Í ü ü ü Í Ó Í Ó í Á í É ü í Í ü í Í í í ü ü É ü ü
Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö
Ö É Ö Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö Ü Ü Á É Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ú Í É Ó Á Ü Á É Á Ü Í Í Í Í Ü Í Í Í Í Í É Ö Á Í Á Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Í Í É Í Í É É Í Í Í É Í Ü Í Ü Á Ü Ü
í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó
Á Á Ó Ö Á í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó ó í í ó ó ű ű ö ű ú í ö ó ó í ó ó ö ö Ü ú ó Ü ö ö í ö í ó ó ó ű í ó ö ö í í ö ö í ö Í ó ö í ö ö ó ó ö ö í ó ö ö í í ö í ú Í
ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö
ö ö Ő Ö ü ö Ö ü ü ü ó ö ö ö ü ö ú ü ü ö ö ú ú ö ú ó ú ó ü ú ú ú ú ó ú ö ú Á ö ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö
Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü
Ö ő ü Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü ü ő ő ő ú ű ő ő ú Ö ő ü ő ő Ö ő ü ő ő ő ő ő ő ü ü ő ő Ö ő Í Ö Ö Ö ü Ü Ö ő ő Ö ü Ö Ö ü Ö Ö ü Ö Ü Ö ü ü ü ő ű Ö ő Ö ü ü ü ő Ű
é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü
é í ü é ö é é ő ü é é é ú é ó Í é é ő Í é ó ö í é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü é ö ő
í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é
ű ű ö é ő ó í ö ő ü é ő é ü ő ö ő ö é é í ö ő ö ó ő é ó í ö ő ü é é é é é ő é é é é í ő ö é é ő ű ő ö í ö é é é Ö ű ú ő é é ű ő í ü ö é é ő ó ö ö ő é é é é é é é é é é ő ü í í é ú í í í Ú í é ú é ő ó ó
ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö
Í Í Ő Ó Ü Ö Ő ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö ő ö ő Í ó ö ó ú Í Ö Í ÍÍ É Ó Ü Ü Ó Ó Ö É Ö ő ö ő ű ó ö ú Í Ö Í Ö Í Ö Ó Ó Ó Ó Ü Ö Ü Ü É Ú Ö Ó Ó Í Í ő ö ő ű ó ö ó ú É Ö Í Í ÍÍ Í Í Í É Í
A D A T L A P. 1. Adózó azonosító adatai: a) neve:... b) adóazonosító jele:..., adószáma: ... ... ...
GYOMAENDRŐDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE Adó Osztály 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124. Tel: (66) 386-122, Fax.: (66) 283-288 www.gyomaendrod.hu ado@gyomaendrod.hu A D A T L A P Egyéni vállalkozó
ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö
Í Á Ö Ú Á Á Ó Á ö ú ú ö ú ú ö ü ü ű ü ű ö ö ü ű ö ü ö ú ö ü ú ö ö ü ü ö ü ű ö ö ü ű ö ö ú ö ö ú ú ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ú ö ü ű ö ü
ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű
Ú ű ű ű Á Ü Ó Á É ű ű ű ű ű ű ű Ü ű ű ű Ó ű Á ű Á Ö É É É Á É É É É Ü Á Á Á ű Ü Ó ű ű ű ű ű ű ű Ö ű ű É ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű ű Á ű Ö ű ű ű É ű ű ű Ö ű Ú ű ű Á ű ű Ü Á Á Ö Á Ó ű ű ű ű ű ű Á ű
Á ű Ü Á Ö É Á É É Á É Á ű Á Á ű Ö Ó ű Ó Ó ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű É Ü ű ű É É É Ö Ü Ü ű Ü ű Ü É Ó Á Á Ü Ö ű Ü ű Ü Ó ű Ú Ü ű Ü Ü Ú Ü Ü ű Ö Ü Ü Ú Ö Ü ű Ü ű É ű Á ű É É Ú Á ű Á É Ü ű Ú Ó ű ű Ü É Ő ű ű ű Ú Ö
í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó
í Ú Á Í í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó í Ó Ó í ő ó Í í í í Ó í ó í í Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É É ó ó í É Ü Í ő í ó í ó í Ő Ő Á Ó Ó Á É É Á Á É É Ő Á Ú É í ó Á í Á í í ő í í Ő Ő É Ú Ű Í É Á ó Á É Ö Í Í É ó ó í Ú
Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö
ö ú ö ö ú ö ú Ü ő ú ő ö ő ő ő ö ö Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö Ú ő ö ő ő ő ö ú ú ú ő ö ő ö ő ő ő ö ö ö ö ő ő ö ő ú ő ö ú ö
É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű
ő ő ű ú Á ő ű ő ő ő ő Ö Ö Í Á É Á ő Ö Ö Í ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű ő ű ő ú Á ő ű ő ő ő ő ő ő Ö ő ú ú Ö ő ő ű ú Á ő ú Ó ű Ó ú ú ú ő ő ú ú ő ő ú ő Ú ú
É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő
ő Ü É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő ő ő ú ő ő ő ú ő ü ú ű ő ű É Í ő É Ü Í ő ü ő ő ő ő ő ő ú ü ű ő ú ő ű ő ő ő ű ő ű ő É Í Ú Ö Á Á É Á Á Á Ő Á É Á Ö Á Ö É É É ü ő Á ő ú ü ő
ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó
ü ö ö Ö ü ü ö ö Ö ö ó ö ú ó ü ö ö ö Ö í ó ü í í ü ö í í ó ó ü ö ü ö ö ü í ó ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó ö ö Ö ü í ö Ö ö ö ó ü í ö ó ó ü ö ó í ü ü ü ö ö ü í ü
ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á
ü ű ü ú ű í ú í ű í ú ú ú ú ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á ű í í í Á ü É í í Ö Ö Á í Á É Á ú ú ú í ű í ú ű í í í É í í É í ű í ü í ú ű í ű í É í Ú í í í ű í ú ű í í í ü í í ú í ú í Ö ű í í í ü ü Ő í í
ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü
ű ü ü ú ü ú ú ű ü ú ú ü ü Ó Ö Í ü ú ú ű Ö ú ú ú ü ü ú ÍÍ ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü ü Ü ü ü ú ü ű ü ü ü Ü ú ú ü ü ü ü Í ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü Í Í ü
ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő ő ü ő ő ű ü ő ű ő ő ő ő ü ő ő ő ü ő ű ő ő ő ü ő ü ő ő ü ű ő ő ü ü Á ő Á ű ű ü Á ő ű ű ő ű ű ü ű ő ő ő ü ő ű Ó ü Í Á ő ű ő ő ő ő ü
Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú
ű É Í Á Á Á Ó É Á Á Ó Í Ö Á Á Á Ö ü Í Ó Í ű ű ü ú Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú ü Í ú Ü Ű Ó Ó Í ú Í ú Ö Ó ü Ü ü ű Ó ú Í ü É Í Í Á Á Ó Í Á ú Ö Í Ó ú ú ú Í ú ú ű ú Ü ü ü Í Á ü ú Í ú
ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó
ö Ö ó ü Ú ú ű ó ú ü ö Ö ü ó ü ü ó ó ö ö ó ó ö Ú ö í ó ö ö ö í í ú ü ó ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó ó ó Ó Ú ö ú ó í í ú ó ö ü ü Ö ó ü ü í Ö Ö ú
ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó
ü ű ú ü ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó ü í í í í ó ü ó Ö ó ü Ö í ó ű ó ó ó Ö Ö ó ó í í Ö Ö ó ó í Ö ó ű í í ü
ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü
ú Ö Ú ú ú ó Ő Ö ü Ú ú ö Ö Í ó í ü ü ó ó ó Í ö ö ö ö í ü ó ö ü ü ú í ű ö ó ó ö ö ö ű ö ó ó ö ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü ü ö ö ó ó Í ü ö ó ú ü ü ö ó ö ö Í í ó ó
ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ü ü ü ü ü ő Ö ő ő ő ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ű ő ú ü ú ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ű ő ü Á ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ú ő ő ő
