A VIBRÁCIÓS ÁRTALOM GERZSENYI KATALIN, DR. KÁKOSY TIBOR, DR. SZÁSZ TIBOR

Átírás

1 6.0.0 A VIBRÁCIÓS ÁRTALOM HELYZETE GERZSENYI KATALIN, DR. KÁKOSY TIBOR, DR. SZÁSZ TIBOR Magyarországon a Stihl motorfűrészeket azok közül is a Contra típust 62-ben kezdtük alkalmazni. Használatuk a kétszemélyes MRP csehszlovák és az egyszemélyes Druzsba motorfűrészekhez, képest jóval nagyobb teljesítményt eredményezett. Dolgozóink eleinte minden korlátozás nélkül fűrészeltek velük. Ennek káros egészségügyi következményei akkor még más országokban sem voltak közismertek. Hazánkban az első panaszok 6 őszén kezdődtek. 6-ben már egymásután jelezték az erdőgazdaságok a motorfűrészkezelők részéről felmerülő súlyos megbetegedéseket, melyek elsősorban a karok zsibbadásában és az ujjak elfehéredésében, érzéketlenné válásában nyilvánultak meg. A MEDOSZ az OMI-t kérte fel a dolgozók kivizsgálására. Az OMI megállapításai szerint az erdészetben is vibrációs ártalommal álltunk szemben. Az is kiderült, hogy valamennyi rezgésártalommal járó foglalkozás közül a motorfűrészelésnél jelentkeznek a legrövidebb idő alatt és a legsúlyosabb mértékben az ártalom tünetei. Az 66-ban megvizsgált motorfmeszeseknek már 58%-a panaszkodott vibrációs ártalomra utaló elfehéredésről illetve elkékülésről. Az erdészet e nagy problémájának teljes feltárására és megoldására az OMI egyedül kapacitás hiányában nem vállalkozhatott. Ezért az ERTI munkaegészségügyi- csoportot szervezett, és az OMI által meghatározott szempontok alapján meghatározta a megbetegedések arányát. Ezen vizsgálatok alapján a két intézmény közös kezdeményezésére az állami szervek és a MEDOSZ több intézkedést foganatosított a vibrációs megbetegedések megelőzésére, melyeket azóta, -szükség szerint, újabbakkal egészítettek ki. Jelenleg a következő előírások vannak érvényben:. A motorfűrészkezelőknek a beiskolázás előtt kötelező munkaalkalmassági, félévvel a belépés után, majd évenként speciális- orvosi vizsgálaton kell részt venniük. 2. A motorfűrészkezelők egyfolytában egy óránál tovább fűrészt nem kezelhetnek. A fűrészelésben töltött időt legalább háromszor olyan hosszú, ideig tartó vibrációmentes tevékenységnek kell követnie.. ~A motorfűrészek kezelőit a vibrációt csökkentő, egyidejűleg a hideg és nedvesség ellen is védelmet nyújtó védőkesztyűvel kell ellátni.. A motorfűrészeket évente egyszer vibrációártalmi szempontból műszeres vizsgálatnak kell alávetni, a káros rezgésszinttel üzemelő fűrészeket a forgalomból ki kell vonni. Az 5000 munkaóránál többet üzemelt fűrészeket (az 5 évnél régebbieket) le kell selejtezni. 5. Csak rezgést csökkentő fogantyúval ellátott motorfűrészek üzemelhetnek.

2 . ábra A vibráció okozta idegrendszeri eltérés vizsgálata palestesiométerrel az ERTI-ben Fotó: Körmendy Tibor Az eltelt 6 év alatt a motorfűrészeket gyártó cégek folyamatosan törekedtek a-fűrészek tökéletesítésére. Így a jelenleg üzemelő Stihl motorfűrészek is egyéb kedvezőbb műszaki tulajdonságaik mellett lényegesen jobb rezgési paraméterekkel rendelkeznek, mint az első Contra típus. A vibrációs ártalmak megelőzését szolgáló követelményeknek az erdőgazdaságok igyekeztek eleget tenni. A fűrészelési idő betartását azonban kezdettől nehezítette a munkaerőhiány, mely éppen a fahasználatban a legnagyobb mértékű. Jelen tanulmányunkban szükségesnek tartottuk megvizsgálni, hogy az intézkedések és a műszaki fejlődés hatására mi a jelenlegi helyzet a vibrációs ártalom előfordulása terén. Ennek érdekében az utóbbi két évben általunk végzett vizsgálatokból feldolgoztuk négy különböző tájegységen gazdálkodó erdőgazdaság összesen 00 motorfűrészkezelőjének adatait. A.vizsgálatokra válogatás nélkül jelölték ki a dolgozókat a gazdaságok, így az eredmények jó megközelítéssel az országos helyzetet tükrözik. Megállapításainkat táblázatokban és grafikonokon foglaltuk össze., Az. táblázat a dolgozók szubjektív panaszait tartalmazza. Ezt azért szükséges megvizsgálnunk, mert a vibrációs megbetegedéseket tapasztalataink szerint jól nyomon követhetjük a dolgozók panaszai alapján. A motorfűrészelás következményeként jelentkező első tünet gyakran a karok zsibbadása pihenéskor és az éjszakai órákban. A megbetegedés kifejlődését típusos esetben az ujjak hideg hatására fellépő elfehéredése, elkékülése jelzi. Ez legtöbbször rohamok formájában jelentkezik a nedves, hideg évszakokban. A vibráció okozta mozgásszervi elváltozások és idegrendszeri eltérések tünet nélkül is létrejöhetnek, ezért az objektív vizsgálatokkal kimutatott betegek száma valamivel mindig magasabb a panaszosokénál. Az. táblázat tanúsága szerint csáknem minden második dolgozónak (%) van vibrációs ártalomra gyanús felső végtagi panasza. Ebből zsibbadást panaszol '2%, kifejezetten Raynaud-fenomént (ujjak elfehéredése, elkékülése) %. A Raynaud-fenomént panaszolok %-os aránya nagyobb részben a régebben, kisebb részben azonban az alig 5 évet fűrészelők közül kerül ki. Ezért bár a Raynaud-fenomént panaszolok aránya összességében az OMI által 66- ban talált 58%-hoz képest %-ra csökkent az eredménnyel korántsem lehetünk elégedettek. A dolgozók 8%-ában egyéb megbetegedésre utaló panaszokat észleltünk.

3 A vizsgált erdőgazdaság táj jellege Megvizsgált motorfűrész- panaszmentes kezelők számla lő % fő, % : 0 % Nem jellegzetes panasz Vibrációs ártalomra gyanús felső végtagi panasz elszíneződés... lő.n..% íő' ' ' % ' íő - vl. Kelet-magyarországon domb- és hegyvidéki '" 6 7 2; Dunántúlon hegyvidéki Dunántúlon dombvidéki Dunántúlon síkvidéki * összesen " x 5 2 A vibrációs ártalom gyakorisága az objektív vizsgálatok alapján Megvlzsigíált motorfűrész-kezelők Egészséges Vibrációs ártalomra Kialakult vibrációs Egyéb betegség gyainús ártalom A vizsgált erdőgazdaság tajjellcge száma fő % íő., "h lő 70' lő % íő... '.."Zo. Kelet-magyarországon domb- és li hegyvidéki 2. Dunántúlon hegyvidéki 2 0! Dunántúlon dombvidéki :.'.., 8. ' 6. Dunántúlon síkvidéki összesen A megvizsgált motorfűrész-kezelők munkaalkalmassága. táblázat A vizsgált erdőgazdaság táj jellege Megvizsgált motorfűir észkezelők Vibr. árt. miatt Egyéb okból A l k a l m a s A k.lmatla'n l ór'a sziáma- végleg időlegesen végleg j előlegesen íő 7o íő % lő % fő. % lő" '/» : ' fő % lő. % fő x. Kelet-magyarországon 6 / _ 8 8 domb- és hegyvidéki 2. Dunántúlon hegyvidéki Dunántúlon dombvidéki Dunántúlon síkvidéki összesen-' n

4 Így a megvizsgáltak %-a volt csak panaszmentes. A panaszok magas aránya arra utal, hogy ezek. a dolgozók most is a megengedettnél többet fűrészelnek naponta, vagy legalábbis nem tartják be a szükséges vibráció mentes szüneteket. E káros gyakorlat folytatásával számítanunk kell az arány további romlására is. A 2. táblázatban az objektív műszeres orvosi vizsgálatok (bőrhőmérsékletmérés, plethysmographia, palaesthesiometria, lehűtési próba) eredményét tüntettük fel. Látható, hogy a vibrációs ártalomra gyanús dolgozók aránya 0%, a kialakult (igazolt) ' vibrációs ártalomban szenvedőké 2%. Eszerint összesen 52% a tényleges vibrációs károsodást szenvedettek, illetve erre alaposan gyanúsak aránya. 66-ban az OMI által vizsgált motorfűrészkezelőkközött a kimutatott objektív károsodottak aránya,% volt. Ezt a magas arányt akkor, feltehetően a naponta motorfűrészeléssel töltött munkaórák magas száma és a váltás hiánya okozta. A jelenlegi sajnos magasabb károsodási arányt részben az években kifejezett expozíciós idő növekedése indokolja. Ez ugyanis 66-ban még csak maximálisan év lehetett, az 78- ban lehetséges 6 évvel szemben. Részben azonban valószínűleg az is közrejátszott az eredmények alakulásában, hogy az évek múlásával sem mindig csökkent a napi fűrészelési órák száma, s a műszakon belüli fűrészelési ciklusok időtartama. A 2. táblázat szerint igen magas, 2% az egyéb betegségben (elsősorban magvas vérnyomás és mozgásszervi betegségekben) szenvedők aránya is. Ez annak a következménye, hogy á szabadban végzett, fizikailag erősen terhelő, nagy figyelmet igénylő, balesetveszélyes munka a motorfűrész káros hatásain kívül nagymértékben igénybeveszi az egész szervezetet. Fontos lépést jelenthetne ezen a téren a speciális munka- és védőruházat biztosítása, a szociális ellátás, valamint az egészségügyi gondozás fejlesztése. A szubjektív panaszok (. táblázat) és az objektív vizsgálati eredmények (2. táblázat) összevetése alapján egyénenként bíráltuk el, hogy a dolgozók naponta hány órát fűrészelhetnek. A. táblázatból leolvasható, hogy a megvizsgáltak csupán 7%-a motorfűrészelhet napi 2 órában, 26%-uk csak órát, %-uk pedig mindössze /2 órát kezelhet motorfűrészt további egészségromlás veszélye nélkül. Motorfűrészkezelésre alkalmatlan vibrációs ártalom miatt időlegesen % és véglegesen 2%. A vizsgáltak 2%-ánál tehát végleges munkakörváltást szükségessé tevő vibrációs ártalom alakult ki, % esetében pedig minimálisan egy évre kell vibrációmentes munkaterületről gondoskodni. A továbbiakban választ kerestünk arra is, hogy a napi fűrészelési órák, valamint a motorfűrészkezeléssel töltött évek száma hogyan befolyásolja a vibrációs ártalomra utaló panaszok megjelenését. A 2. ábra a panaszosok százalékos arányát mutatja a napi fűrészelési idő függvényében. Látható, hogy a napi fűrészelési órák emelkedésével ugrásszerűen megnő a vibrációs ártalomra utaló tüneteket panaszolok aránya. Napi órai fűrészelés mellett is, a dolgozók egynegyedénél kialakulnak az ártalom tünetei, de órán túl már a motorfűrészkezelők csaknem 75%-ánál jelentkeznek. Valamelyest emelkedik a fűrészelési órák számával az egyéb nem jellegzetes panaszosok aránya is, a panaszmenteseké pedig meredeken csökken (napi 6 órai motorfűrészelés esetén jóformán nem találunk panaszmentes dolgozót!). Ez azt mutatja, hogy egyezően az OMI korábbi megállapításaival a vibráció okozta panaszok kialakulását a napi fűrészelésben eltöltött idő befolyásolja a legjelentősebb mértékben.

5 % 2. ábra. ábra A vibrációs ártalomra utaló panaszosok A vibrációs ártalomra utaló panaszosok aránya a napi fűrészelési órák függve- aránya a motor fűrészeléssel töltött évek nyében függvényében A. ábra szerint' a motorfűrészeléssel eltöltött évek számával is emelkedik a vibrációs ártalomra utaló tüneteket panaszolok aránya. Megfigyelhető azonban ezen belül, hogy az első hat évben lényegesen nagyobb mértékben (meredekebben) emelkedik a panaszosok aránya, mint a későbbi években. Ennek feltehetően az a magyarázata, hogy a hatodik év után már csak azok maradnak motorfűrészes munkakörben, akiknek a szervezete viszonylag ellenálló a vibrációval szemben, és -feltehetően az előírt fűrészelési időt nem lépik túl. Összefoglalóan a következőket állapíthatjuk meg: A vibrációs ártalom előfordulásának hazánkban észlelt gyakorisága a szubjektív panaszok alapján, az objektív eltérések alapján 52%, megfelel a környező, és a fakitermeléssel intenzíven foglalkozó országok adatainak. A vibrációs megbetegedések aránya a motorfűrészkezelőknél pl. Csehszlovákiában 5,7%, (7. évi adat), Jugoszláviában 25% (72. évi adat), Finnországban 0% (7. évi adat), Norvégiában 7%.{72. évi adat), Svédországban % (68. évi adat) és Japánban 50% (75. évi adat). A vibrációs ártalom tehát ma is komoly problémát képez a motorfűrészkezelők körében, ezért megelőzése égető probléma. A műszaki megelőzés sajnos korántsem teljesen megoldott: nincsenek ma még olyan motorfűrészek a gyakorlatban, amelyek biztosan veszélytelenek lennének a vibrációs ártalom szempontjából. Az orvosi megelőzés sem képes egymagában megoldani a problémát, legfeljebb a megbetegedés kialakulásának veszélyét csökkentheti. Az egyéni védőeszközöknek inkább kisegítő, kiegészítő szerep jut a vibrációs ártalmak elleni védekezésben. A megelőzés leghatásosabb eszköze ezért ma a munkaszervezés! A magyar EBEÖ, amely 2 órai fűrészelési időt enged meg egy műszak alatt, korántsem tekinthető maximalistának, ha arra gondolunk, hogy Csehszlovákiában már 7-Jben csupán napi x20 percet tartottak megengedhetőnek. A jelenleg kialakult munkaerőhelyzetben az erdőgazdaságok és a motorfűrészkezelők érdeke azonos: arra kell törekedni, hogy a munkák jó megszervezésével, az egészségügyileg megengedhető expozíciós idő betartásával ne 5 0, hanem évre biztosítsák a dolgozók részére egészségromlás nélkül a magas életteljesítményt.