Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok"

Átírás

1 Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok

2 Bevezetés A ma elterjedt energetikai reaktorokban majdnem kizárólag UO 2 vagy MOX (Mixed Oxid Fuel: UO 2 +PuO 2 ), illetve gadolíniummal kevert UO 2 üzemanyag Korábban: fémüzemanyag is Jövıben: keramikus üzemanyagok

3 Urán Szurokérc (pichblende) Becquerel fotólemeze Földkéreg: 3 ppm (gyakoribb, mint az ón, kadmium, higany, ezüst (40x)) Össztömeg: kéreg: g, óceánok: g

4 Urán

5 Urán

6 Urán Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Három allotróp módosulat: α-fázis: ortorombos kristály (668 C alatt) β-fázis: tetragonális kristály (668 és 775 C közöt t) γ-fázis: térközepes köbös kristály (775 C felett) Elméleti sőrőség (25 C-on): 19,04 g/cm 3 Gyakorlati sőrőség: 18,5-19,0 g/cm 3 Olvadáspont: 1129 C Forráspont: 3818 C

7 Urán Rácsállandók hımérséklet-függése Hıtágulás anizotrópiája (kisebb mértékben a másik két fázisban is)

8 Urán Fázisváltáskor ugrásszerő (kb. 1%-os) térfogatváltozás

9 Urán Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Termikus ciklusok sorozata (váltakozó felmelegítés és lehőtés) méretváltozást, duzzadást okoz felülete érdessé válik, repedések jelentkeznek rajta törekvés: reaktor üzeme alatt lehetıleg egyetlen fázison belül (T < 668 C) kell maradni A hıvezetési tényezı nı a hımérséklet növekedésével 100 C-on: 0,24-0,26 W/cm/K 600 C-on: 0,33-0,35 W/cm/K

10 Urán Mechanikai jellemzık A metallurgiai elıélet (megmunkálás, hıkezelés, szennyezık) függvénye Nagyon tiszta α-egykristály: rendkívül képlékeny Technikai minıségő urán: kemény és rideg (különösen 150 C alatt) Szilárdság: csökken a hımérséklet növekedésével, de az α-β átkristályosodási hımérsékleten ugrásszerően megnı

11 Urán Összeférhetıség (kompatibilitás): erısen függ a hımérséklettıl alumínium: 200 C alatt rozsdamentes acél: 500 C alatt cirkónium, nióbium: nagyon jó kompatibilitás 700, illetve 600 C-ig

12 Urán Összeférhetıség (kompatibilitás)

13 Radiációs méretnövekedés a neutronsugárzás és a hasadási folyamatok következtében Urán

14 Urán Gázos duzzadás (swelling) xenon- és kriptonizotópok 1 cm 3 uránban 1%-os kiégés alatt 1,73 cm 3 normál állapotú semleges gáz keletkezik magas hımérsékleten nagy nyomás 400 C felett a legfontosabb sugárhatás

15 Plutónium Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Olvadáspont: 640 C Forráspont: 3227 C Hat allotróp módosulat

16 Mechanikai jellemzık Plutónium Szobahımérsékleten nagy szilárdság és kis képlékenység (meglehetısen rideg) δ-fázisban ( C között) nagy képlékenység Kompatibilitás Rosszabb, mint az uráné Gázokkal szemben reaktívabb, mint az urán Hidrogénnel 200 C-on gyorsan reagál és plutóniumhidridet (PuH 3 ) képez A tömör plutónium már 300 C-on meggyulladhat A plutóniumpor szobahımérsékleten is piroforos

17 Plutónium Kellemetlen mechanikai tulajdonságok α-sugárzás hasadóképesség tiszta állapotban a plutónium nem használható nukleáris üzemanyagként Lehetséges anyagforma: urán-plutónium ötvözetek, kiegészítı ötvözı: molibdén (14-20%) vagy alumínium

18 Keramikus és diszperziós üzemanyagok (Urán, plutónium, tórium) + (oxigén, szén, nitrogén) Elınyök alacsony hımérsékleti fázisátalakulások hiánya magasabb olvadáspont duzzadás elmaradása jó sugárállóság nagyobb méret- és geometria-stabilitás relatív kémiai közömbösség korrózióállóság kompatibilitás a burkolattal

19 Keramikus és diszperziós üzemanyagok Csoportosításuk oxid alapú kerámiák nemoxid alapú keramikus anyagok (karbidok, nitridek, stb) grafitban vagy más semleges mátrixban diszpergált keramikus anyagok Keramikus anyagok elıállítása Porítás, sajtolás, szinterelés

20 Keramikus és diszperziós üzemanyagok Hıvezetı-képesség: UO 2 és UC esetében csökken, UN esetében nı a hımérséklet növekedésével

21 Térközepes köbös térrács Uránoxid (UO 2 )

22 Uránoxid (UO 2 ) Barna só Sztöchiometrikus üzemanyag (O/U = 2) Szupersztöchiometrikus üzemanyag (O/U < 2) (UO 2-x ) Hiposztöchiometrikus üzemanyag (O/U > 2) (UO 2+x ) Tulajdonságai nagymértékben függnek az O/U aránytól Elıállítása: hidegsajtolás, C közötti szinterelés hélium, argon vagy hidrogén atmoszférában Olvadáspontja: max C, a kiégési szint növekedésével csökken Elméleti sőrőség: 10,96 g/cm 3 Tényleges sőrőség: 8,8-10,4 g/cm 3

23 Argongázban 1450 C-on szinterelt uránoxid sőrősége Uránoxid (UO 2 )

24 Hıtágulás Uránoxid (UO 2 )

25 Fajhı Uránoxid (UO 2 )

26 Uránoxid (UO 2 ) Hıvezetési tényezı alacsonyabb a fémuránénál

27 Hıvezetési tényezı Uránoxid (UO 2 )

28 Uránoxid (UO 2 ) Mechanikai tulajdonságok alapvetıen rideg anyag 1600 C felett kezd képlékennyé válni Az alacsony hıvezetési együttható következtében kialakuló magas hımérsékletek a nagy hıtágulási együttható miatt nagy hıfeszültségeket hoznak létre, eredmény: üzem közbeni repedezés

29 Uránoxid (UO 2 ) Korrózióállóság, összeférhetıség és sugárzási stabilitás: jobb, mint a fémuráné

30 MOX üzemanyag Legtöbb tulajdonsága hasonló az uránoxidéhoz

31 Urán-gadolíniumoxid üzemanyag Reaktivitás-kompenzálás: kiégı abszorbensek, kiégı mérgek (B 4 C Al 2 O 3 mátrixban, bóracél, Gd 2 O 3 UO 2 mátrixban) Csökkenı hıvezetési együttható a gadolíniumtartalom növekedésével Csökkenı olvadáspont a gadolíniumtartalom növekedésével Kissé nagyobb fajhı

32 Karbid üzemanyagok UC, UC 2, UC 3 UC (uránmonokarbid): 25-30%-kal nagyobb sőrőségő, mint az UO 2 UC: az UO 2 -nél 10-szer nagyobb hıvezetési tényezı, amely nı a hımérséklet növekedésével Nagy sugárállóság Vizes környezetben nem használható Gázhőtéső reaktorok üzemanyaga

Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok II. Reaktivitáskompenzáló, illetve reaktivitásszabályozó

Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok II. Reaktivitáskompenzáló, illetve reaktivitásszabályozó Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok II. Reaktivitáskompenzáló, illetve reaktivitásszabályozó anyagok A reaktivitásszabályozás anyagai Nagy neutronbefogási hatáskeresztmetszet Természetes

Részletesebben

Öntészeti szimuláció, hıfizikai adatbázis. Szerzı: Dr. Molnár Dániel

Öntészeti szimuláció, hıfizikai adatbázis. Szerzı: Dr. Molnár Dániel Öntészeti szimuláció, hıfizikai adatbázis Szerzı: Dr. Molnár Dániel Tartalom 1. Fázisdiagramok...4 2. Öntészeti ötvözetek kémiai összetétele...7 2.1 Alumínium nyomásos öntészeti ötvözetek kémiai összetétele...7

Részletesebben

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3 ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak

Részletesebben

Faanyagok modifikációja_06

Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok módosítása hıkezeléssel kémiai változások a faanyagban a hıkezelés hatására Dr. Németh Róbert, NymE Faipari Mérnöki Kar, Sopron, Faanyagtudományi Intézet, 2009. nemethr@fmk.nyme.hu

Részletesebben

2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák

2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák 2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák A lecke célja, az egyes nem-oxid kerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási

Részletesebben

Anyagismeret tételek

Anyagismeret tételek Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő

Részletesebben

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos

Részletesebben

ű É Ú É Ó Ü Ü Ü Ú ű ű ű Ú ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű ű É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ú ű ű ű Ö ű Ú ű ű ű ű Ó ű ű ű ű ű É Ú É É ű ű ű ű É ű ű ű ű Ú É É ű Ó Ö ű ű É Ó Ú É É ű ű ű É É Ú ű ű ű ű ű Ü ű

Részletesebben

Ü ö Ü ű ő Ü ő ö ö Ü ö ő ö ő Ü ö ö ö ő ő ö ö ő ö ö Ü ő ő ő Ü ű ö ő ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ő ő ő ő ö ő Ü ö Ú ű Ú ö ö ö Ü ö ö ő ő ő ö ö ö ő ő ö ő ö Ú ő ö ö ö ö ö ö ö Ü ö Ű ö ö ö Ú ö ö ö ö ö ő ő ő ö

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid Tartalom: Bevezetés Az oxidkerámiákhoz hasonlóan a nem-oxid kerámiák is kizárólag szintetikus előállítás útján fordulnak elő. A nem-oxid elnevezés általában karbid, nitrid, vagy oxinitrid tartalomra utal.

Részletesebben

Reaktortechnika. Anyagismeret

Reaktortechnika. Anyagismeret Reaktortechnika Anyagismeret Bevezetés Atomerımővek bonyolult mérnöki létesítmények a berendezések és azok anyagai igen nehéz, esetenként szélsıséges feltételek között (nagy nyomás és hımérséklet, erıs

Részletesebben

PhD beszámoló. 2015/16, 2. félév. Novotny Tamás. Óbudai Egyetem, június 13.

PhD beszámoló. 2015/16, 2. félév. Novotny Tamás. Óbudai Egyetem, június 13. PhD beszámoló 2015/16, 2. félév Novotny Tamás Óbudai Egyetem, 2016. június 13. Tartalom Tézisek Módszer bemutatása Hidrogénezés A hidrogénezett minták gyűrűtörő vizsgálatai Eredmények Konklúzió 2 Tézisek

Részletesebben

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése 1 Színfém lehőlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) F + Sz = K + 1. K = 1 1. Szakasz F=1 olvadék Sz =1 T változhat 2. Szakasz F=2 olvadék + szilárd Sz= 0 T

Részletesebben

Fűtőelemek üzemi visel e ked e é d s é e

Fűtőelemek üzemi visel e ked e é d s é e Fűtőelemek üzemi viselkedése Üzemanyag Követelmények (geometriai, hőtani, kémiai, reaktorfizikai, gazdaságossági) az üzemanyag + burkolat Zr ötvözet UO 2 Szemcsék (5-20 mikron) Üzemanyag Üzemanyag Keramikus

Részletesebben

Tartalom: Szerkezet és tulajdonságok

Tartalom: Szerkezet és tulajdonságok Tartalom: 1.1.1. Szerkezet és tulajdonságok A titán a nevét a görög mitológiából, a földanya és az égisten erős fiairól, a Titánokról kapta. A földkéregben az alumínium, a vas és a magnézium után a negyedik

Részletesebben

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük Magyar Hegesztők Baráti Köre Budapest 2011. 11. 30. Komócsin Mihály 1 Alumínium termelés és felhasználás A földkéreg átlagos fémtartalma Annak ellenére,

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

ő ö ő ó ó ó ő ó ü ö ö ú ö ö ú ő ó ó ő ó ö ö ü ú ő ö ü ó ü ö ő ú ú ó ű ő ó ö ő ű ó ú ó ö ö ö ő ő ö ü ő ó ő őú ö ó ő ű ö ö ő ó ö ö ö ó ő ű ü ó ő ű ó ó ó ö ú ő ó ó ú ő ő ő ő ó ő ú ü ú ü ó ú ó Ö ö ö ö ő ó

Részletesebben

ö É É Ö Á É í Ü Ú Ö É Á Á ö ő ö ö ö ö ü ú ö ö ü ö ö ü ö ö ö ú ü ű ö ö ö ö ö ú ü í ö ü ú ö í Ö ü ú ö ö ö ö í ö ő í ű ö ü ú ö ö ö ö í ő í Í í í ú ö ú í ő ö ő ö ö ö ö ö í ö í Á ő ö ö íü ü ő ü ő ö ö ő ü ő

Részletesebben

ü ü ö Í ü ö ó ó ó ó ó ú ü ó ú ó ü ö ó ó ö ö ö Í Í ű ö ó ö ó ö ö Í ö ö ó ö ó ó ö ú ü ö ó Ü Ú ú ú ú Í ö ó ü ö ó ö ó ö ó ú óú ó ö ü ú ó ó ú ó ó ö ö ö ö ö ó Í ö ö ö ó ö ü ö ú Í ú ú ó ó Í Ú ú É Ü É Í Í ú ö

Részletesebben

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás, Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet

Részletesebben

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév

FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.

Részletesebben

1. MAGAS HİMÉRSÉKLETEK ELİÁLLÍTÁSA ÉS MÉRÉSE

1. MAGAS HİMÉRSÉKLETEK ELİÁLLÍTÁSA ÉS MÉRÉSE 1. MAGAS HİMÉRSÉKLETEK ELİÁLLÍTÁSA ÉS MÉRÉSE Az anyagok szintézise és alakítása a legtöbb esetben magas hımérsékleten történik. A hımérséklet emelésével az atomi mozgások sebessége növekszik (diffúzió,

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!

Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak

Részletesebben

ALLEGRO Reaktorral Kapcsolatos Reaktorfizikai Kihívások XV. MNT Szimpózium

ALLEGRO Reaktorral Kapcsolatos Reaktorfizikai Kihívások XV. MNT Szimpózium ALLEGRO Reaktorral Kapcsolatos Reaktorfizikai Kihívások XV. MNT Szimpózium 2016.12.08-09. Pónya Petra BME NTI Czifrus Szabolcs BME NTI ALLEGRO Hélium hűtésű gyorsreaktor IV. Generációs prototípus reaktor

Részletesebben

Szerszámanyagok. Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása. Szerszámanyagok. Acél Alumínium Bronzötvözet

Szerszámanyagok. Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása. Szerszámanyagok. Acél Alumínium Bronzötvözet Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása Szerszámanyagok Szerszámanyagok Acél Alumínium Bronzötvözet Al Cu 1 Acélok jelölése MSz, DIN, Anyagszám (W-Num)

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2016/17 Szilárdságnövelés Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu 1 Az előadás során megismerjük A szilárságnövelő eljárásokat; Az eljárások anyagszerkezeti

Részletesebben

ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában. Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet

ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában. Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet A nukleáris energiatermelés fő problémái Fenntarthatóság Radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag kérdése

Részletesebben

3. ÁTALAKULÁSOK SZILÁRD FÁZISBAN

3. ÁTALAKULÁSOK SZILÁRD FÁZISBAN Átalakulások szilárd fázisban 3. ÁTALAKULÁSOK SZILÁRD FÁZISBAN Szilárd fázisban számos olyan atomi mozgás mehet végbe, mely az anyag szerkezetének ill. összetételének, következésképpen tulajdonságainak

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

A fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete

A fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete A fémek egyensúlyi viselkedése A fémek kristályos szerkezete Kristályos szerkezet A kristályos szerkezetben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. Azt a legkisebb - több atomból álló -

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Nem gyémánt, nem grafit, fullerén

Nem gyémánt, nem grafit, fullerén GYÉMÁNT Szén módosulatok Nem gyémánt, nem grafit, fullerén Felépítésük Típus 1 Típus 2. Szupravezető fullerén Gyémánt tulajdonságok Ékszer: optikai átlátszóság, nagy törésmutató, ritkasága miatt drága

Részletesebben

ó Á ü Á Á ü ó ó Í ö ú ó ö ö ö ú ö ö ö ü ö ö ó ö ö ü ú óú óú ú Í ú ó ú ú ú ú ú óú ú Á Í ó ö ú óú ó óú ú ú ó ö ü ö ö ü ú ú ü ö ó ü ö ö ü ü ö ü ó ó ó ü ó ó ó ö Á É ü ö Í ü Í ó ó ó ó ú ö ó ü ú ó ű ú ó ö ú

Részletesebben

Í í É Á ö ü Ó Ü ö ü Ü í őú Ü í Í ő í Ó ú í ú í ö í ő ö ö Í í í ú ú ö ő ö ő ö ö ö í í ö ö ö ő ö í ö ő ö í ő ö í ÍÍ ö ő ü í ő ö Ü Ü ö í ő ü ü Ü í Ü Ü ö Ü Ü Ü í ö ő ű ő Ú ő ő ö ő í ö ü ő ö í ű Í Ú ö Ú ü ö

Részletesebben

Í Ö í Í ú í Í ö ü í í í í ü í í ü ü í Ö í ü ü ü í í ü í í ő ü í í í ü ö í í í í ő í í í í í ű Ö í í Í í ö ő Í ő ü ü ő ő í í ü í Ö í Í ő Ü ö ö í ö í ö ü ü Ó ö ü ü ü ü ü í ü ü ü ö ü ö ü í Ü ü í í ú Ú ü ű

Részletesebben

í í ö ő í í í Ö ö í ő í í í í í í Í Ó í ö ő ú ö ú í í ő ő í ö ő í ő í í í ö í í ő ü í ü ő ö í ü ö ö í ö ü ö ő ö ö í í í í ö ő ő ú ö í ő ö ö í ő ö í ő í ü ő í ü ö í í ö í í í ö í ő ö í ő ő ü ö í ő í ö ő

Részletesebben

ő ú ő ü Í Í ü ú ö ú ö ű ö ö Á ő ő Á ú ő ú Á ö ú ö ú ő Ö ö ú ü ő ü ü ő öú ö ö ö ö ü ő ő ő ö ű ő ő ö ő ö ő ű ő ö ö ü ő ő ő Ú ü Á ö ú ő ő ő ő ő ü ő ú ő ő ö ö ő ú ö ő ü ö ö ú ü ö ő ő ü ű ö ű ű ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

í ő í ő ö ő í ö ö í ö ú í ú öű ő ű í ő ö í ü ő ő ő í ő ü ő ü ő ű ü ő ü ü ú ü ő ü ü ő ő ö ö ö ú ü ö í ö ö í ü ü ö ö ö í ü ü ő ő ö ő ő ő ö í ü ö ü ő ő ő ö í ö ő ö ő í É ö ü ö ö í í ő ö ú ü ö í í ő í í í

Részletesebben

É ü ü É ü É É Ú Ó ü ü ű Ü Ú ű ü Ü Ó ü Ü Ú Ü ü ü Ó Ú ü Ü ű Ü ü Ó Ú Ú ü ü ü Ú ü Ü Ü Ú ü Ó ü ü Ü Ö Ü Ó Ü ü Ü Ü Ú Ó ü Ü ü ü ü ű Ü ű Ó Ü Ü Ü ü Ü ű Ö Ö Ő Ó É Ö ü É Ó ü ű Ú ű Ó É Ú Ú É ü Ő Ó Ő ű É Ö ű ü ü

Részletesebben

ő ö ú ű ö ö Ö ö ő ö ö Ö ö ő ő ő ú Ó ö ő ő ú ő ő ö ő ő ö ö ö ő ő ő ö ö ő ö ü ű ő ű ő ö Á ö ő ö ő ő ű ö ő ú ö ö ű ö ő ő ő ő ő ö ö ú ű ő ü ő Ú ő ü Ű ü ö ö Ó ű ő ű ő ő ö ő ö ű ű ő ű ö ű ő ő ű ü ö ö ü ő Á ö

Részletesebben

ó ó ú ú ő ó ő ú ú ó ű ű ú ő ű ó ó ő ő ó ó ó ú ó ó ó ő ú ó ő ő ő ó ő Ó Ó ő Ü ó ú ó Ö Ü ó ú ő ú ő ő ó ó ő ú ő ó ő ú ő ő ú ő ű Ö ú ú ó ó ő ő ó ó ó ő ú ő ó ő ő ő ó ó ú ó ő ő ó ó ő ő ő Ó ő ő ő ú ú ó ú ő ó ű

Részletesebben

ü ö ö ú ö ü ű ö ü ö ü ö É Á Á ö Á Á Ú Á Á Á ö ú Á ö ö ü É ö Á ü ö Á ö ö ö Á ú öú ü ö ü ú Á ü ű ú ú ü Á ú ú ű ű ú ü ü Á ü ö ö ú ö ö ö ö ú ú ü ö ö ü ü ű ö ú Á ű ü ö ú ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ö ö Á ö ű ö ö ö

Részletesebben

Í Ü Ő Ó Á Ó Á Ó Ú Á Á ó Í ű Á Ö Á Á Í Í Ü Á Á Í Ő Ú Á ú ú Í ó ö ö ö ű ö ö Á Á Á Á ó ö ó ó Á ö ö ú Á Í ű Ü ó Í ö ú ö ö Á ó ó ó Í ó ó ó ü ó ó ö ó Á ű ó ö Í Á ó ó ü ö ö ö Í ó ó ö Í ö ö ö ö ü ú ö ü Í ú ó ö

Részletesebben

Ö É É ü ú ú ú ö ü ű ű ö ű Ó Ö É É Ó É ú ü É Ö ü ű ű ö ö ü ö ű ö ö ű ű ú ü ű ö ű ű ú ű ö ű ú ú ü ű ö ú ü ö ú ö ű ű ö ö ű ü ö ö ö ú ú ö ö ű ö ű ö ű ű ö ű ű ö ú ö ű ö ű ű ö ö ű ö ö ö ö ö Ü öü ö ü Ö É ö ü

Részletesebben

Ú ő Ő É ó ó ő ó ú ö ó ó ó ó ö É ó ó ó ó ú ő ö ú ő ö Á ó ő ő ó ú ő ő ü ő ő ő ö ő ó ö ő ő ó ö ő ü ő ó ú ü ö ó ó ő ő ó ő ő ő ó ű ö ő ő ö ü ő ő ő ó ö ó ő ü ú ö ő ö ó ó ő ő ő ü ő ü ő ó ő ó ü ő ó ó ő ő ó ő ó

Részletesebben

Ü É É É ű ű ű Ú Ü Ö Ü Ü ű Ó ű ű ű É ű ű Ő ű ű ű Ü ű É ű ű ű ű ű Ú É É Í É É É É É É É ű É É Ó Ö Ö Ö É Ö É É Ó Ö É Ó Ó ű É ű ű É É ű Ú É É ű ű Í ű É Ú ű ű ű É Ó Ö Ö É Í Ő Ö É ű É ű Ú É É ű É É ÓÚ É Ő

Részletesebben

ö ő ü Ó Ö ü ö ő ü ó ő ü ü í ü ő ó ő ó ő ó ő ö ő ó ö ö ő ü ö ö ü í ő ü ü ü ő ö ó ő ó ő ü ő ö ő ü ú ő ö ő ó ő ö ö Ö ő ó ó ő ó ő ó ü ü ó ó ó ó í ő ó ő ü ö Ö ő ü ó ü ö ő ö Ö ő ü ú ü í ö Ö ő ó ó ő ü ö í É ö

Részletesebben

ő ű ő ő ö ü ö ő ü ő ű ú Á ö ű ü ő ő ú ú ő ű ö ö ú ú ő ú ú ü ú ú ő ő ő ő ő ö ö ö ü ö ö ö ü ő ő ü ő ú Á ő öü Á ö ö ő ö ö ü ö ü ö ö ő ű ö ú ö ő ö ü ö ö ö ő ú ü ö ő ű ö ö ö ő ő ő ő ü ü ő ö ü ő ő ö ü ü ő ö

Részletesebben

A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata

A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata Aktinidák Dedikált transzmutációs berendezés A 89-es rendszámú aktínium és az annál nagyobb rendszámú elemek. Legismertebb

Részletesebben

Reaktivitás kompenzálás és szabályozás

Reaktivitás kompenzálás és szabályozás Reaktivitás kompenzálás és szabályozás Reaktivitástartalék = a reaktorban felszabadítható maximális nagysága tart Felszabadítható, ha a neutronabszorbens anyagokat kivonjuk Viszont függ a reaktor állapotától

Részletesebben

ö Ö ü ú ö ü ó ó ü ü ú í í ő í ó í Á ő ó í ö í ó ő ó í ú ü ö ö Í í ó ő ő í ú Á ö ü ő í ó ö í ü Ú í ö í ö ü í í í ó ó í ó í í ü í í í ó ü ü ö ó ö ű ö Ö ü í Í ö ö ó ú ő ü ö í ú ő ó ó ü Ö ú ú ö ú ő ü ú í ö

Részletesebben

Rea e k a ti t vitá t s á k om o pe p n e z n ál á ás á é s é szabályozás

Rea e k a ti t vitá t s á k om o pe p n e z n ál á ás á é s é szabályozás Reaktivitás kompenzálás és szabályozás Reaktivitástartalék ρ tart = a reaktorban felszabadítható maximális ρ nagysága Felszabadítható, ha a neutronabszorbens anyagokat kivonjuk Viszont függ a reaktor állapotától

Részletesebben

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014 1. AZ ANYAG/ KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG AZONOSÍTÁSA 1.1.Az anyag/készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 1.2. A társaság/vállalat azonosítása 1.2.1. Gyártó Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235

Részletesebben

KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL. Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály. 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre

KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL. Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály. 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre Bevezetés Az alapozó anyagismereti, anyagtudományi tartalmú

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

ö ő ö Ö ú ü ö ú ő ö ú ő ő Á ű ö ü ö üő ö ő ö Ö ö Ó ú ú ü Ú ü Á ü ü ö ú ö Á Ó Ö Ó Á ü ű ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ü ö ú ü ö Á ö ö ö Á Á ö ö ü ö ü ü ö ú ű ö ö ú ő ö ü ő Á ö ő ö ö ő ü ö ű ú ü ö Í ö ű ü ő ö ő ü

Részletesebben

POLÍROZÁS A SZERSZÁMGYÁRTÁSBAN I. rész.

POLÍROZÁS A SZERSZÁMGYÁRTÁSBAN I. rész. 1, A polírozás fogalma: POLÍROZÁS A SZERSZÁMGYÁRTÁSBAN I. rész. A polírozás olyan felület-megmunkálási eljárás, melynek során sima, tükörfényes felületet hozunk létre mechanikai vagy kémiai módszerekkel.

Részletesebben

É ö ő ő ö ú ő ő ő Í ő ő ö Á É Á Í ú ő ő ő ő ü ő ő ő ő ö ü Á ü ő ö ö ő Í ő É É ö ü ö ő ö ő ű ö ű ő ö ő ö ö ö ö ő ü ö Í É ö ö ö ö ü ú ö ö Á ő ő ú ö úö ő ú ű ő ő ő ő ő őö Í ú ő ő ü ő ü ő Í ü ö ö ő ő Í ü ű

Részletesebben

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Képlékeny alakítás Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Szemcseméret csökkentés Hőkezelés Ötvözés allotróp átalakulással rendelkező ötvözetek kiválásos nemesítés diszperziós keményítés interstíciós

Részletesebben

Ú ő ő ü ü É É É ú ü ú ü ö ő ö ö ő üú ü ü ö ö ü ö ö ü É ü ő ü ö ö ö ü ü ö ö ü ú ú ő É ü ü É ú É ú ü ü ő ű ö ő ö ő ő ü ő ő ö ö É É É ő ú ü Ű É ú ö Í ö ü ö ö ö ö ö ö ö ő ű ö Ü ü ű ü ü ü ö ú ű ú ü ü ő ö ú

Részletesebben

É Á Á É Á Ü ö Ú ö ö ö ö ú ő Á Ó Á É ú Á Ú ő ú ö ű ő ű ú Ú ö ú ú ú ő ú Ú Ú Á ú Á ú úő ú ő ő Ü ú űú ú ö ű ö ú É ö ö É ö ű ö ö ú ő ö ö ö Á ö ő Ö Ó ö ő ú ö ő ú Á ú Á Ú ö Á ö ö ö ö ö ö ő ű ö ú ö ö ú Á ú ö ő

Részletesebben

Á Ö É Ö Á Ü ö ü ö Ö ü ü ó ó ó ö Á ó ö ö ö Ö ü ü í ö ü ü ü ü ö í ó ü ó Í ö ü ö ó ü í í ú ó ó ó ó ö ó í ó ó ó ö Á ó ö í ó ö ó ö ó ö ö Ö ó Á ü í ó ű Ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ó í í ó Á í í ó Ü ö í Ü Ü ó ó

Részletesebben

É É Á ő ó Á ó ö ó ú ó ü ö ö ö ö ó ü ö ö ó ö ö ó ű ö ó ó ü ó ú ó ö ú ö ó ö ó ö ö ó ó ó ő ö ú ü ü ü ö ö ü ó ö ü ö ö ö ö ö ó ü ó ö ö ö ó ő ó ű ő Ö ó ü Í ú ó ó ó ó ú ö ó ö ó ö ö Ó ú Ü ó ö ó ú ö Ú ó Ó Á ó É

Részletesebben

ö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ű ű ö ö ö ö ö ű ű ű ö ö ű ű ű ö ű ö ö ö ű ű Ú ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ű Ú ö ö Ú Ú Ú Ú ö Ú Ú ö ö Ú Ú ö ö Ú ö Ó ö ö ö ű ö ö Ú Ú Ú ű ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ű ö ű Ü ö ű ö Ú ű ö Ú ű ö ö ö Ú Ú ű

Részletesebben

ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ö ö ü ó ü ű ü ó Ö ü ó ü ó ó ó ö ó ó ó ó ó ó ö ó ó ó ü ó ó ó ö ü ó ü ó ó ó Á ü ű ó ó ü Ü ö ö ü ó ó Ó ü ó ü ö ü ó ó ö ó ó ö ó ó ó ó ü ó ö ö ó ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ö

Részletesebben

Í Á Ó ö ő Ü Ö ö ü ő ö ö ó ő ő ő ő Á ó ü ö ö ö ő ő ú ő ő ü ü ó ó ö ü ő ő ö ő ő ö ü ó ö ö ö ú ö ö ő ő ö ő ő ö ő ő ó ő ő ő ő ü ö ű ó ő ő ó ő ü ő ő ő ö ő ő ö ő ű ő ő ö ő ő ő ö ő ő ó ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ú Ö É É É É Í Ü Ü Ó É ü ó ű ó ú Ü Ő Á Ü ü ö ú í ó í ó ó ó í ó í ó ö ü ó ű ö ű ó ü ü ű í ü ó ö í ö ó ó ó ö ó ö Ü ü ö ö ó í ű ü í ü í í ö ü í ö í ű ú ö í í ű í ó ö ó ó ö ű ö í í ű ó ö í í ü ö ű ö ö ö í

Részletesebben

ö Ö ő ü ú ő ü ő ő ő Í ü ő í ő í ő ő Á ő ő ő ú ü ö ö ő Í í ú ő ő ó ő ö í ő ő ő ü ő ő ő ő ö ő ö ú ű ö Ö ő ü Ö ű ö ó í ú í í ö í ü ő ő ő í ő ü ö ő ö ő ű ő ő ő í ó ö ü ő ő ó í ű ö ú ő ú ő ü ö ö ö ó ü ö ő ó

Részletesebben

Á ű Ö ő ü ő ú Ú ő ó ó ó Ő ő ő ü ő ő ó ő ő ő ű ő ó ó ó ü ü ü Ó ó ő ó ő ó ó ó ó ó ő ó ő ó ó ó ü Ö ó ú ó ó ó ő ü ü ó ő ó ü ó ő ó ó ő ó ó ü ü ű ó ó ü ő ó ó ó ó Ö ü ó ű ű ő ú Ö ő ő ü ő ü ó ü ó ü ü ó ó ü ü ü

Részletesebben

Ó É É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É É ő É Ü É É Ö É ű ő ő Ú Ú Ú É ő ő ő ő Ú Ú Ú ő ő ű ű ő É ű ő É Ó Ú É Ú É É ő ő É ő Ü ő ő ő ő ő ő ű ű ő ű Ü ű Ü ő ű ő ő ő Ó É ű ű ő ő É Ü É É ő ű ű É ű Ú É Ú É É ő ő ő ő Ö É Ú

Részletesebben

Á Ő É ö í ó ö ö í í í ö ö ü ú ü í ö í í í ö É í í í Í í Í í í ö ü Í ö ü ü í í ú ö ö ü ö ö í í ó ó Á ó ü í í ú ö ö ü ö ö í ó Í í ö ó í í í í ú ö ű í í ö í ó í ó ó ó ö ö ö ű ö í í ö í Á í ö í í Á ó í ú í

Részletesebben

Á É Ű ő É ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ű Í ő ö ő ő ű ú ő ü ú ö Ü ú ő ö ú Ó ő ö ő É ö ő ű ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ü Á Í ő ő ú ü ü ö ö ő ú ő ü ő ő ü ü ő ő ö ö ő ő ő ü ú ő ő ü ű ö ő ö ő ü ő ü ö ö ö ő ü ú ő ű ü ő ö ö

Részletesebben

Á Á Ő ö ö Ö ö ö ó ó ö ö Á ö í ö ű ű í ű ú ű Ő Ű í ö ó í ű ö í ö ö ű ó í ü ó ű í ü í ó ó ö ű í ű ö ó ö ü ö ű í ű ö ó ö ó ö É ó ö í ö ü ö ü ó ű í ö í ó ó ö ö ü ó ü í ö ü ö í ö ü ö í ű í í ö ü ű ó í ü ű ö

Részletesebben

Í Á ó É ó É Á Ü É Á Á Ő É É Ü É Á É É Á ö É É Ő Í Ó Ó Á Ú Á Á Á ö ö ó ó ö ó Ó Ó Ú Ó ó Ö ö Ö ő Á ő ű Ü ü ő ó Ü Ö ö Ő É É Ó ö ó Ö Ü ó ő ö ő Ó ű Ü Ó Ú ó ó ő Ó Ó ö Ő Ó Ó ö ő ó ő ó ö Ö Ö ő ó Ö ű Ü Ó Ö Ú Í ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö ö Ö ö ő ú ő ő ő ő É ő ö úő ő ü ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ö ú ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ö ú Ó É Ű Á ö ű ő ö ő ő ú ő ö ö ö ú ü ő ü ö ú ő ú ö ő ö ő ő ő ü ö ő ű ú ő ő ő ö ő ö ő ö ő ö ü ö Á ü ú ő ö ő ö ö ü ü

Részletesebben

ő ö ó ő ő ő ü ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ő ő ő ö ő ő ó ó ő ő ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ö ö ö ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ő Ó ó ő ő Ó ö ó ó ő ő ű ő ő Ó ó ő ő ü ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ó ó ó ö ó ó ő Á Á ó ü ö ö ö ő ő ő ő

Részletesebben

Ő Ú Ú Á Á Ő Ő ú ú ú ű ú Á Á Á ú ú Á Ö ű Ú Ú ú Ú ű ú ú ú ú ú Ö ú ú ú ú ú Á ú Ú ú Á Ú Ö Ú Á ú Ú ű ö Ő Ú Ű ü Ü ű Ö Á ú Ő Ú ú ö Á Ú ú Ú ú ú ú ú Á Ü Á ú ÜÖ Ü ú Ő Á ú Ű Ú Á Á Ú Ú Á Á Ú ú ö Ú ú Ú Á ű Ü ú ú Ú

Részletesebben

ö Ő Ö ö Ö Á ö ö ö ö Ö ö Ó ű Á Ö ö Á Á ö Ó ű Í ö ö Á ö ö ö ö Ö ú ö Ó ű ö Ö ú ö ú ű ú ö Ó ű ö ö ö ö űö ö ö Ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ő ö ö ű ű ö ö ö ö Ő ö Ö ú ú ö ö Ö Í ö ö ö Ö ö ű ö ű ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö Ö

Részletesebben

í ó Í ó Í Á í ó ú í ó ü ő ú ő ó ü ó í ü ő ő Ú í ó í í ó ő ű í ú ő í í ó ő í ó í ó ű ő í ő ő ő í ü í ó í ü ó í ó É ő ó Í ő í ő ő í Á í ő ú ő ó ó ő ő ő í ő í ú í ó ó í ő í ó ó í í ő ú ő Á ó ő ú í Á í ő ú

Részletesebben

ú ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ű ú ü ü Í ü ű ü Ó ű ű ű Í ü ű ü ü ü ű É Í Ö Í É Í Í Í ű ű ű ú ü Ö ú ű ü ű ű ű ű É ú ű ü ü ü Á Ő ú ú Á ú ű É Í Ő Á Á É Ő Í É Í Ú É É Í Í Ö É Ú É ü ű ú ú ü ú ü ü Í ú Ú ú ü ü ú

Részletesebben

Ő Ö ü ü ü ó Á ó ó ó Ü í í ó Ö í ü ó í í ü ü ü ü í ó ü ü ó ó ú ü ú ü í ó ú ü ü í ü ú ó í ó í ó Ö í ó í ó í í ó í ó ü ú ó ü ü ú ú ó ü ó í ó ü ó í í ó í ó ó ü ü ü ó í Ú ó í Ú ű Á í ü ó í í ü ó ó Á ü ó í ü

Részletesebben

Á É Ö Á É Ü É í ü ü ö ü í í í ö ö í ö í ü ü ű ö ö í í ü Ö Á Á í ö ö í ű ö í ö í ü í Üö ö í í í É í í ü ö É Ü ö í É ü ö í í í ö ö í ö ö ö ö í ü ö í ö ö ö ü í ö í ü ö ü ö í í ö ö ö í ö ö ö Ö ü í ö ö í ü

Részletesebben

Ó Ö ö Ö ó ó ö Ö ó ó ó ó ó ö ö ö ö ó ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ú ú ö ö ó ö ó ö ú ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ö ö ú ú ö ö ó ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ó ó ú ö ó ö ö ó ö ö ö ó ú ó ó ó Í ó ó Á ó ö ó ö ó ú

Részletesebben

Ú ő Ü ő ő ű ő ő ő Ú ő ű Ú Ü ű ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ű ő Ú Ú Ú Ú Ó Ó ő ő Ó Ó Ü Ú Ú Ú Ú ű Ü Ö Ú Ú Ü Ó Ú Ü Ő Ú Ú ő Ú Ü Ö Ú ő ő Ö ő ő ű Ü ő ő ő Ö ő ő ő ű ő ő Ö ő ő ő ő Ó ő ő ő Ü ő ő Ö ő Ú Ó ő ő ő Ü ő Ó ő

Részletesebben

Á Á É ü ü Í ö ú ú ö ö ö ö ű Í ö ü ö ö ö ú ö ú ö ü ö É ö ü ű ö ű ü ö ű ö ö ű ö ö ü ö ö ű ö ö ö ö ú ö ö ü ü ö ö Í Í ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ű ö ö ö ü ű ö ö ö ö úö ö ö Í ö ö Í ü ö ö ú ö Í ú ú ü ú ö ü ü ü ü ö

Részletesebben

Ü ú ű ű ö í ö ú ű Í í í ű ö Á ú ű Í ö í í í ö ú úö ú ű ű ű ö ö í ö í ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű Á í íí í Í íí ú ú Í Í í íí í ú ű Í Í í Á í í íí í Íí í í íí í í í ö ű

Részletesebben

ő ő ö ő ö ő Ö ö ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ó ö ö Ő ő ó ö ő ű ő ü ú ő ő ő ó ő ö ű ű ő ó ő ű ő ő ő ő ő ö ű Ó Ú ű ő ü ú ő ő ö ő ó ő ű ő ö ó ö ö ő ű ű ő ó ő ü ó ó ü ó ó ö ű ő ű ö ó ő ö ü ö ő ő ű ű ő ő ő ö ó ó ő

Részletesebben

É É ö í í Ó Á í í Ü í Ú í íú í í Á Ó í ü ö ú ű Ö É Ó í í í í ö Ó Ő Ó É Ü ö ü Ó ő Ú ö ü í í Ó Ó ü Ü ő ú Ú Ó ü ő Ü ő ö ő Ú ö ÓÜ í Ú í Ö Ó í Ó Ú ö Ú í ő ö ú Ó Ó Ú Ó ú ű ö Ó ÓÓ í ö Ü í Ó É Á í Á í í Ö Ó ű

Részletesebben

2. Műszaki kerámiák mechanikai és hővezetési tulajdonságai

2. Műszaki kerámiák mechanikai és hővezetési tulajdonságai Tartalom: Tevékenység: A lecke áttanulmányozása után, a követelményekben meghatározottak alapján rögzítse, majd foglalja össze a lecke tartalmát, készítsen feljegyzéseket (pl. a kulcsfogalmakról) 1. Definíció

Részletesebben

ő ő ő É É É Á ő ő Á ő ő ó ő ö ó ó ó í ő í ó ó ö ü ő ö ó ó ó ö ó í ó ó í ó í ó í ü ó í ó ó ú ó ö ó ó ő É Ü Ó Ö ő ő ő É őí í ő ó ő í ö ö Í ő ö ü ő í í ü ó ó ő ó ő ő í ó ó ő ó í ó ü ó ő í ó ó ó í ó í ü ö

Részletesebben

Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése. Szőcs András. Budapest, 2010. IV. 29.

Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése. Szőcs András. Budapest, 2010. IV. 29. Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése Szőcs András Budapest, 2010. IV. 29. 1 Tartalom Mőanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport bemutatása Méréstechnika Elızmények Szilárdságtani modellezés Termo-mechanikai

Részletesebben

Atomerőművek. Záróvizsga tételek

Atomerőművek. Záróvizsga tételek Energetikai mérnök BSc képzés - Atomenergetika szakirány Atomerőművek Záróvizsga tételek 1. (AE) Mely reaktortípusok tartoznak a III. generációs reaktorok közé? Ismertesse az EPR fő jellemzőit, berendezéseit!

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben