Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok"

Átírás

1 Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok

2 Bevezetés A ma elterjedt energetikai reaktorokban majdnem kizárólag UO 2 vagy MOX (Mixed Oxid Fuel: UO 2 +PuO 2 ), illetve gadolíniummal kevert UO 2 üzemanyag Korábban: fémüzemanyag is Jövıben: keramikus üzemanyagok

3 Urán Szurokérc (pichblende) Becquerel fotólemeze Földkéreg: 3 ppm (gyakoribb, mint az ón, kadmium, higany, ezüst (40x)) Össztömeg: kéreg: g, óceánok: g

4 Urán

5 Urán

6 Urán Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Három allotróp módosulat: α-fázis: ortorombos kristály (668 C alatt) β-fázis: tetragonális kristály (668 és 775 C közöt t) γ-fázis: térközepes köbös kristály (775 C felett) Elméleti sőrőség (25 C-on): 19,04 g/cm 3 Gyakorlati sőrőség: 18,5-19,0 g/cm 3 Olvadáspont: 1129 C Forráspont: 3818 C

7 Urán Rácsállandók hımérséklet-függése Hıtágulás anizotrópiája (kisebb mértékben a másik két fázisban is)

8 Urán Fázisváltáskor ugrásszerő (kb. 1%-os) térfogatváltozás

9 Urán Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Termikus ciklusok sorozata (váltakozó felmelegítés és lehőtés) méretváltozást, duzzadást okoz felülete érdessé válik, repedések jelentkeznek rajta törekvés: reaktor üzeme alatt lehetıleg egyetlen fázison belül (T < 668 C) kell maradni A hıvezetési tényezı nı a hımérséklet növekedésével 100 C-on: 0,24-0,26 W/cm/K 600 C-on: 0,33-0,35 W/cm/K

10 Urán Mechanikai jellemzık A metallurgiai elıélet (megmunkálás, hıkezelés, szennyezık) függvénye Nagyon tiszta α-egykristály: rendkívül képlékeny Technikai minıségő urán: kemény és rideg (különösen 150 C alatt) Szilárdság: csökken a hımérséklet növekedésével, de az α-β átkristályosodási hımérsékleten ugrásszerően megnı

11 Urán Összeférhetıség (kompatibilitás): erısen függ a hımérséklettıl alumínium: 200 C alatt rozsdamentes acél: 500 C alatt cirkónium, nióbium: nagyon jó kompatibilitás 700, illetve 600 C-ig

12 Urán Összeférhetıség (kompatibilitás)

13 Radiációs méretnövekedés a neutronsugárzás és a hasadási folyamatok következtében Urán

14 Urán Gázos duzzadás (swelling) xenon- és kriptonizotópok 1 cm 3 uránban 1%-os kiégés alatt 1,73 cm 3 normál állapotú semleges gáz keletkezik magas hımérsékleten nagy nyomás 400 C felett a legfontosabb sugárhatás

15 Plutónium Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Olvadáspont: 640 C Forráspont: 3227 C Hat allotróp módosulat

16 Mechanikai jellemzık Plutónium Szobahımérsékleten nagy szilárdság és kis képlékenység (meglehetısen rideg) δ-fázisban ( C között) nagy képlékenység Kompatibilitás Rosszabb, mint az uráné Gázokkal szemben reaktívabb, mint az urán Hidrogénnel 200 C-on gyorsan reagál és plutóniumhidridet (PuH 3 ) képez A tömör plutónium már 300 C-on meggyulladhat A plutóniumpor szobahımérsékleten is piroforos

17 Plutónium Kellemetlen mechanikai tulajdonságok α-sugárzás hasadóképesség tiszta állapotban a plutónium nem használható nukleáris üzemanyagként Lehetséges anyagforma: urán-plutónium ötvözetek, kiegészítı ötvözı: molibdén (14-20%) vagy alumínium

18 Keramikus és diszperziós üzemanyagok (Urán, plutónium, tórium) + (oxigén, szén, nitrogén) Elınyök alacsony hımérsékleti fázisátalakulások hiánya magasabb olvadáspont duzzadás elmaradása jó sugárállóság nagyobb méret- és geometria-stabilitás relatív kémiai közömbösség korrózióállóság kompatibilitás a burkolattal

19 Keramikus és diszperziós üzemanyagok Csoportosításuk oxid alapú kerámiák nemoxid alapú keramikus anyagok (karbidok, nitridek, stb) grafitban vagy más semleges mátrixban diszpergált keramikus anyagok Keramikus anyagok elıállítása Porítás, sajtolás, szinterelés

20 Keramikus és diszperziós üzemanyagok Hıvezetı-képesség: UO 2 és UC esetében csökken, UN esetében nı a hımérséklet növekedésével

21 Térközepes köbös térrács Uránoxid (UO 2 )

22 Uránoxid (UO 2 ) Barna só Sztöchiometrikus üzemanyag (O/U = 2) Szupersztöchiometrikus üzemanyag (O/U < 2) (UO 2-x ) Hiposztöchiometrikus üzemanyag (O/U > 2) (UO 2+x ) Tulajdonságai nagymértékben függnek az O/U aránytól Elıállítása: hidegsajtolás, C közötti szinterelés hélium, argon vagy hidrogén atmoszférában Olvadáspontja: max C, a kiégési szint növekedésével csökken Elméleti sőrőség: 10,96 g/cm 3 Tényleges sőrőség: 8,8-10,4 g/cm 3

23 Argongázban 1450 C-on szinterelt uránoxid sőrősége Uránoxid (UO 2 )

24 Hıtágulás Uránoxid (UO 2 )

25 Fajhı Uránoxid (UO 2 )

26 Uránoxid (UO 2 ) Hıvezetési tényezı alacsonyabb a fémuránénál

27 Hıvezetési tényezı Uránoxid (UO 2 )

28 Uránoxid (UO 2 ) Mechanikai tulajdonságok alapvetıen rideg anyag 1600 C felett kezd képlékennyé válni Az alacsony hıvezetési együttható következtében kialakuló magas hımérsékletek a nagy hıtágulási együttható miatt nagy hıfeszültségeket hoznak létre, eredmény: üzem közbeni repedezés

29 Uránoxid (UO 2 ) Korrózióállóság, összeférhetıség és sugárzási stabilitás: jobb, mint a fémuráné

30 MOX üzemanyag Legtöbb tulajdonsága hasonló az uránoxidéhoz

31 Urán-gadolíniumoxid üzemanyag Reaktivitás-kompenzálás: kiégı abszorbensek, kiégı mérgek (B 4 C Al 2 O 3 mátrixban, bóracél, Gd 2 O 3 UO 2 mátrixban) Csökkenı hıvezetési együttható a gadolíniumtartalom növekedésével Csökkenı olvadáspont a gadolíniumtartalom növekedésével Kissé nagyobb fajhı

32 Karbid üzemanyagok UC, UC 2, UC 3 UC (uránmonokarbid): 25-30%-kal nagyobb sőrőségő, mint az UO 2 UC: az UO 2 -nél 10-szer nagyobb hıvezetési tényezı, amely nı a hımérséklet növekedésével Nagy sugárállóság Vizes környezetben nem használható Gázhőtéső reaktorok üzemanyaga

Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok II. Reaktivitáskompenzáló, illetve reaktivitásszabályozó

Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok II. Reaktivitáskompenzáló, illetve reaktivitásszabályozó Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok II. Reaktivitáskompenzáló, illetve reaktivitásszabályozó anyagok A reaktivitásszabályozás anyagai Nagy neutronbefogási hatáskeresztmetszet Természetes

Részletesebben

Öntészeti szimuláció, hıfizikai adatbázis. Szerzı: Dr. Molnár Dániel

Öntészeti szimuláció, hıfizikai adatbázis. Szerzı: Dr. Molnár Dániel Öntészeti szimuláció, hıfizikai adatbázis Szerzı: Dr. Molnár Dániel Tartalom 1. Fázisdiagramok...4 2. Öntészeti ötvözetek kémiai összetétele...7 2.1 Alumínium nyomásos öntészeti ötvözetek kémiai összetétele...7

Részletesebben

2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák

2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák 2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák A lecke célja, az egyes nem-oxid kerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási

Részletesebben

Anyagismeret tételek

Anyagismeret tételek Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő

Részletesebben

ű É Ú É Ó Ü Ü Ü Ú ű ű ű Ú ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű ű É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ú ű ű ű Ö ű Ú ű ű ű ű Ó ű ű ű ű ű É Ú É É ű ű ű ű É ű ű ű ű Ú É É ű Ó Ö ű ű É Ó Ú É É ű ű ű É É Ú ű ű ű ű ű Ü ű

Részletesebben

Ü ö Ü ű ő Ü ő ö ö Ü ö ő ö ő Ü ö ö ö ő ő ö ö ő ö ö Ü ő ő ő Ü ű ö ő ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ő ő ő ő ö ő Ü ö Ú ű Ú ö ö ö Ü ö ö ő ő ő ö ö ö ő ő ö ő ö Ú ő ö ö ö ö ö ö ö Ü ö Ű ö ö ö Ú ö ö ö ö ö ő ő ő ö

Részletesebben

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid

Tartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid Tartalom: Bevezetés Az oxidkerámiákhoz hasonlóan a nem-oxid kerámiák is kizárólag szintetikus előállítás útján fordulnak elő. A nem-oxid elnevezés általában karbid, nitrid, vagy oxinitrid tartalomra utal.

Részletesebben

Reaktortechnika. Anyagismeret

Reaktortechnika. Anyagismeret Reaktortechnika Anyagismeret Bevezetés Atomerımővek bonyolult mérnöki létesítmények a berendezések és azok anyagai igen nehéz, esetenként szélsıséges feltételek között (nagy nyomás és hımérséklet, erıs

Részletesebben

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése

Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése 1 Színfém lehőlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) F + Sz = K + 1. K = 1 1. Szakasz F=1 olvadék Sz =1 T változhat 2. Szakasz F=2 olvadék + szilárd Sz= 0 T

Részletesebben

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük Magyar Hegesztők Baráti Köre Budapest 2011. 11. 30. Komócsin Mihály 1 Alumínium termelés és felhasználás A földkéreg átlagos fémtartalma Annak ellenére,

Részletesebben

ő ö ő ó ó ó ő ó ü ö ö ú ö ö ú ő ó ó ő ó ö ö ü ú ő ö ü ó ü ö ő ú ú ó ű ő ó ö ő ű ó ú ó ö ö ö ő ő ö ü ő ó ő őú ö ó ő ű ö ö ő ó ö ö ö ó ő ű ü ó ő ű ó ó ó ö ú ő ó ó ú ő ő ő ő ó ő ú ü ú ü ó ú ó Ö ö ö ö ő ó

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

ö É É Ö Á É í Ü Ú Ö É Á Á ö ő ö ö ö ö ü ú ö ö ü ö ö ü ö ö ö ú ü ű ö ö ö ö ö ú ü í ö ü ú ö í Ö ü ú ö ö ö ö í ö ő í ű ö ü ú ö ö ö ö í ő í Í í í ú ö ú í ő ö ő ö ö ö ö ö í ö í Á ő ö ö íü ü ő ü ő ö ö ő ü ő

Részletesebben

ü ü ö Í ü ö ó ó ó ó ó ú ü ó ú ó ü ö ó ó ö ö ö Í Í ű ö ó ö ó ö ö Í ö ö ó ö ó ó ö ú ü ö ó Ü Ú ú ú ú Í ö ó ü ö ó ö ó ö ó ú óú ó ö ü ú ó ó ú ó ó ö ö ö ö ö ó Í ö ö ö ó ö ü ö ú Í ú ú ó ó Í Ú ú É Ü É Í Í ú ö

Részletesebben

Szerszámanyagok. Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása. Szerszámanyagok. Acél Alumínium Bronzötvözet

Szerszámanyagok. Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása. Szerszámanyagok. Acél Alumínium Bronzötvözet Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása Szerszámanyagok Szerszámanyagok Acél Alumínium Bronzötvözet Al Cu 1 Acélok jelölése MSz, DIN, Anyagszám (W-Num)

Részletesebben

1. MAGAS HİMÉRSÉKLETEK ELİÁLLÍTÁSA ÉS MÉRÉSE

1. MAGAS HİMÉRSÉKLETEK ELİÁLLÍTÁSA ÉS MÉRÉSE 1. MAGAS HİMÉRSÉKLETEK ELİÁLLÍTÁSA ÉS MÉRÉSE Az anyagok szintézise és alakítása a legtöbb esetben magas hımérsékleten történik. A hımérséklet emelésével az atomi mozgások sebessége növekszik (diffúzió,

Részletesebben

3. ÁTALAKULÁSOK SZILÁRD FÁZISBAN

3. ÁTALAKULÁSOK SZILÁRD FÁZISBAN Átalakulások szilárd fázisban 3. ÁTALAKULÁSOK SZILÁRD FÁZISBAN Szilárd fázisban számos olyan atomi mozgás mehet végbe, mely az anyag szerkezetének ill. összetételének, következésképpen tulajdonságainak

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

POLÍROZÁS A SZERSZÁMGYÁRTÁSBAN I. rész.

POLÍROZÁS A SZERSZÁMGYÁRTÁSBAN I. rész. 1, A polírozás fogalma: POLÍROZÁS A SZERSZÁMGYÁRTÁSBAN I. rész. A polírozás olyan felület-megmunkálási eljárás, melynek során sima, tükörfényes felületet hozunk létre mechanikai vagy kémiai módszerekkel.

Részletesebben

Í Ö í Í ú í Í ö ü í í í í ü í í ü ü í Ö í ü ü ü í í ü í í ő ü í í í ü ö í í í í ő í í í í í ű Ö í í Í í ö ő Í ő ü ü ő ő í í ü í Ö í Í ő Ü ö ö í ö í ö ü ü Ó ö ü ü ü ü ü í ü ü ü ö ü ö ü í Ü ü í í ú Ú ü ű

Részletesebben

í í ö ő í í í Ö ö í ő í í í í í í Í Ó í ö ő ú ö ú í í ő ő í ö ő í ő í í í ö í í ő ü í ü ő ö í ü ö ö í ö ü ö ő ö ö í í í í ö ő ő ú ö í ő ö ö í ő ö í ő í ü ő í ü ö í í ö í í í ö í ő ö í ő ő ü ö í ő í ö ő

Részletesebben

ő ú ő ü Í Í ü ú ö ú ö ű ö ö Á ő ő Á ú ő ú Á ö ú ö ú ő Ö ö ú ü ő ü ü ő öú ö ö ö ö ü ő ő ő ö ű ő ő ö ő ö ő ű ő ö ö ü ő ő ő Ú ü Á ö ú ő ő ő ő ő ü ő ú ő ő ö ö ő ú ö ő ü ö ö ú ü ö ő ő ü ű ö ű ű ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

í ő í ő ö ő í ö ö í ö ú í ú öű ő ű í ő ö í ü ő ő ő í ő ü ő ü ő ű ü ő ü ü ú ü ő ü ü ő ő ö ö ö ú ü ö í ö ö í ü ü ö ö ö í ü ü ő ő ö ő ő ő ö í ü ö ü ő ő ő ö í ö ő ö ő í É ö ü ö ö í í ő ö ú ü ö í í ő í í í

Részletesebben

É ü ü É ü É É Ú Ó ü ü ű Ü Ú ű ü Ü Ó ü Ü Ú Ü ü ü Ó Ú ü Ü ű Ü ü Ó Ú Ú ü ü ü Ú ü Ü Ü Ú ü Ó ü ü Ü Ö Ü Ó Ü ü Ü Ü Ú Ó ü Ü ü ü ü ű Ü ű Ó Ü Ü Ü ü Ü ű Ö Ö Ő Ó É Ö ü É Ó ü ű Ú ű Ó É Ú Ú É ü Ő Ó Ő ű É Ö ű ü ü

Részletesebben

ő ö ú ű ö ö Ö ö ő ö ö Ö ö ő ő ő ú Ó ö ő ő ú ő ő ö ő ő ö ö ö ő ő ő ö ö ő ö ü ű ő ű ő ö Á ö ő ö ő ő ű ö ő ú ö ö ű ö ő ő ő ő ő ö ö ú ű ő ü ő Ú ő ü Ű ü ö ö Ó ű ő ű ő ő ö ő ö ű ű ő ű ö ű ő ő ű ü ö ö ü ő Á ö

Részletesebben

ó Á ü Á Á ü ó ó Í ö ú ó ö ö ö ú ö ö ö ü ö ö ó ö ö ü ú óú óú ú Í ú ó ú ú ú ú ú óú ú Á Í ó ö ú óú ó óú ú ú ó ö ü ö ö ü ú ú ü ö ó ü ö ö ü ü ö ü ó ó ó ü ó ó ó ö Á É ü ö Í ü Í ó ó ó ó ú ö ó ü ú ó ű ú ó ö ú

Részletesebben

ó ó ú ú ő ó ő ú ú ó ű ű ú ő ű ó ó ő ő ó ó ó ú ó ó ó ő ú ó ő ő ő ó ő Ó Ó ő Ü ó ú ó Ö Ü ó ú ő ú ő ő ó ó ő ú ő ó ő ú ő ő ú ő ű Ö ú ú ó ó ő ő ó ó ó ő ú ő ó ő ő ő ó ó ú ó ő ő ó ó ő ő ő Ó ő ő ő ú ú ó ú ő ó ű

Részletesebben

ü ö ö ú ö ü ű ö ü ö ü ö É Á Á ö Á Á Ú Á Á Á ö ú Á ö ö ü É ö Á ü ö Á ö ö ö Á ú öú ü ö ü ú Á ü ű ú ú ü Á ú ú ű ű ú ü ü Á ü ö ö ú ö ö ö ö ú ú ü ö ö ü ü ű ö ú Á ű ü ö ú ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ö ö Á ö ű ö ö ö

Részletesebben

Ö É É ü ú ú ú ö ü ű ű ö ű Ó Ö É É Ó É ú ü É Ö ü ű ű ö ö ü ö ű ö ö ű ű ú ü ű ö ű ű ú ű ö ű ú ú ü ű ö ú ü ö ú ö ű ű ö ö ű ü ö ö ö ú ú ö ö ű ö ű ö ű ű ö ű ű ö ú ö ű ö ű ű ö ö ű ö ö ö ö ö Ü öü ö ü Ö É ö ü

Részletesebben

Ü É É É ű ű ű Ú Ü Ö Ü Ü ű Ó ű ű ű É ű ű Ő ű ű ű Ü ű É ű ű ű ű ű Ú É É Í É É É É É É É ű É É Ó Ö Ö Ö É Ö É É Ó Ö É Ó Ó ű É ű ű É É ű Ú É É ű ű Í ű É Ú ű ű ű É Ó Ö Ö É Í Ő Ö É ű É ű Ú É É ű É É ÓÚ É Ő

Részletesebben

ö ő ü Ó Ö ü ö ő ü ó ő ü ü í ü ő ó ő ó ő ó ő ö ő ó ö ö ő ü ö ö ü í ő ü ü ü ő ö ó ő ó ő ü ő ö ő ü ú ő ö ő ó ő ö ö Ö ő ó ó ő ó ő ó ü ü ó ó ó ó í ő ó ő ü ö Ö ő ü ó ü ö ő ö Ö ő ü ú ü í ö Ö ő ó ó ő ü ö í É ö

Részletesebben

ő ű ő ő ö ü ö ő ü ő ű ú Á ö ű ü ő ő ú ú ő ű ö ö ú ú ő ú ú ü ú ú ő ő ő ő ő ö ö ö ü ö ö ö ü ő ő ü ő ú Á ő öü Á ö ö ő ö ö ü ö ü ö ö ő ű ö ú ö ő ö ü ö ö ö ő ú ü ö ő ű ö ö ö ő ő ő ő ü ü ő ö ü ő ő ö ü ü ő ö

Részletesebben

Í í É Á ö ü Ó Ü ö ü Ü í őú Ü í Í ő í Ó ú í ú í ö í ő ö ö Í í í ú ú ö ő ö ő ö ö ö í í ö ö ö ő ö í ö ő ö í ő ö í ÍÍ ö ő ü í ő ö Ü Ü ö í ő ü ü Ü í Ü Ü ö Ü Ü Ü í ö ő ű ő Ú ő ő ö ő í ö ü ő ö í ű Í Ú ö Ú ü ö

Részletesebben

Í Ü Ő Ó Á Ó Á Ó Ú Á Á ó Í ű Á Ö Á Á Í Í Ü Á Á Í Ő Ú Á ú ú Í ó ö ö ö ű ö ö Á Á Á Á ó ö ó ó Á ö ö ú Á Í ű Ü ó Í ö ú ö ö Á ó ó ó Í ó ó ó ü ó ó ö ó Á ű ó ö Í Á ó ó ü ö ö ö Í ó ó ö Í ö ö ö ö ü ú ö ü Í ú ó ö

Részletesebben

Ú ő Ő É ó ó ő ó ú ö ó ó ó ó ö É ó ó ó ó ú ő ö ú ő ö Á ó ő ő ó ú ő ő ü ő ő ő ö ő ó ö ő ő ó ö ő ü ő ó ú ü ö ó ó ő ő ó ő ő ő ó ű ö ő ő ö ü ő ő ő ó ö ó ő ü ú ö ő ö ó ó ő ő ő ü ő ü ő ó ő ó ü ő ó ó ő ő ó ő ó

Részletesebben

Nem gyémánt, nem grafit, fullerén

Nem gyémánt, nem grafit, fullerén GYÉMÁNT Szén módosulatok Nem gyémánt, nem grafit, fullerén Felépítésük Típus 1 Típus 2. Szupravezető fullerén Gyémánt tulajdonságok Ékszer: optikai átlátszóság, nagy törésmutató, ritkasága miatt drága

Részletesebben

A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata

A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata Aktinidák Dedikált transzmutációs berendezés A 89-es rendszámú aktínium és az annál nagyobb rendszámú elemek. Legismertebb

Részletesebben

ö Ö ü ú ö ü ó ó ü ü ú í í ő í ó í Á ő ó í ö í ó ő ó í ú ü ö ö Í í ó ő ő í ú Á ö ü ő í ó ö í ü Ú í ö í ö ü í í í ó ó í ó í í ü í í í ó ü ü ö ó ö ű ö Ö ü í Í ö ö ó ú ő ü ö í ú ő ó ó ü Ö ú ú ö ú ő ü ú í ö

Részletesebben

ö ő ö Ö ú ü ö ú ő ö ú ő ő Á ű ö ü ö üő ö ő ö Ö ö Ó ú ú ü Ú ü Á ü ü ö ú ö Á Ó Ö Ó Á ü ű ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ü ö ú ü ö Á ö ö ö Á Á ö ö ü ö ü ü ö ú ű ö ö ú ő ö ü ő Á ö ő ö ö ő ü ö ű ú ü ö Í ö ű ü ő ö ő ü

Részletesebben

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014

Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235 Bócsa, III. ker. 2. Tel.: 78/453-130, 78/453-133 Fax: 78/453-014 1. AZ ANYAG/ KÉSZÍTMÉNY ÉS A TÁRSASÁG AZONOSÍTÁSA 1.1.Az anyag/készítmény azonosítása Kereskedelmi elnevezés: 1.2. A társaság/vállalat azonosítása 1.2.1. Gyártó Név: POLI-FARBE Vegyipari Kft Cím: H-6235

Részletesebben

KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL. Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály. 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre

KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL. Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály. 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre Bevezetés Az alapozó anyagismereti, anyagtudományi tartalmú

Részletesebben

É ö ő ő ö ú ő ő ő Í ő ő ö Á É Á Í ú ő ő ő ő ü ő ő ő ő ö ü Á ü ő ö ö ő Í ő É É ö ü ö ő ö ő ű ö ű ő ö ő ö ö ö ö ő ü ö Í É ö ö ö ö ü ú ö ö Á ő ő ú ö úö ő ú ű ő ő ő ő ő őö Í ú ő ő ü ő ü ő Í ü ö ö ő ő Í ü ű

Részletesebben

Ú ő ő ü ü É É É ú ü ú ü ö ő ö ö ő üú ü ü ö ö ü ö ö ü É ü ő ü ö ö ö ü ü ö ö ü ú ú ő É ü ü É ú É ú ü ü ő ű ö ő ö ő ő ü ő ő ö ö É É É ő ú ü Ű É ú ö Í ö ü ö ö ö ö ö ö ö ő ű ö Ü ü ű ü ü ü ö ú ű ú ü ü ő ö ú

Részletesebben

É Á Á É Á Ü ö Ú ö ö ö ö ú ő Á Ó Á É ú Á Ú ő ú ö ű ő ű ú Ú ö ú ú ú ő ú Ú Ú Á ú Á ú úő ú ő ő Ü ú űú ú ö ű ö ú É ö ö É ö ű ö ö ú ő ö ö ö Á ö ő Ö Ó ö ő ú ö ő ú Á ú Á Ú ö Á ö ö ö ö ö ö ő ű ö ú ö ö ú Á ú ö ő

Részletesebben

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok

ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók

Részletesebben

Ü ú ű ű ö í ö ú ű Í í í ű ö Á ú ű Í ö í í í ö ú úö ú ű ű ű ö ö í ö í ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű Á í íí í Í íí ú ú Í Í í íí í ú ű Í Í í Á í í íí í Íí í í íí í í í ö ű

Részletesebben

ö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ű ű ö ö ö ö ö ű ű ű ö ö ű ű ű ö ű ö ö ö ű ű Ú ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ű Ú ö ö Ú Ú Ú Ú ö Ú Ú ö ö Ú Ú ö ö Ú ö Ó ö ö ö ű ö ö Ú Ú Ú ű ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ű ö ű Ü ö ű ö Ú ű ö Ú ű ö ö ö Ú Ú ű

Részletesebben

ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ö ö ü ó ü ű ü ó Ö ü ó ü ó ó ó ö ó ó ó ó ó ó ö ó ó ó ü ó ó ó ö ü ó ü ó ó ó Á ü ű ó ó ü Ü ö ö ü ó ó Ó ü ó ü ö ü ó ó ö ó ó ö ó ó ó ó ü ó ö ö ó ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ö

Részletesebben

Á Ö É Ö Á Ü ö ü ö Ö ü ü ó ó ó ö Á ó ö ö ö Ö ü ü í ö ü ü ü ü ö í ó ü ó Í ö ü ö ó ü í í ú ó ó ó ó ö ó í ó ó ó ö Á ó ö í ó ö ó ö ó ö ö Ö ó Á ü í ó ű Ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ó í í ó Á í í ó Ü ö í Ü Ü ó ó

Részletesebben

Í Á Ó ö ő Ü Ö ö ü ő ö ö ó ő ő ő ő Á ó ü ö ö ö ő ő ú ő ő ü ü ó ó ö ü ő ő ö ő ő ö ü ó ö ö ö ú ö ö ő ő ö ő ő ö ő ő ó ő ő ő ő ü ö ű ó ő ő ó ő ü ő ő ő ö ő ő ö ő ű ő ő ö ő ő ő ö ő ő ó ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ú Ö É É É É Í Ü Ü Ó É ü ó ű ó ú Ü Ő Á Ü ü ö ú í ó í ó ó ó í ó í ó ö ü ó ű ö ű ó ü ü ű í ü ó ö í ö ó ó ó ö ó ö Ü ü ö ö ó í ű ü í ü í í ö ü í ö í ű ú ö í í ű í ó ö ó ó ö ű ö í í ű ó ö í í ü ö ű ö ö ö í

Részletesebben

ö Ö ő ü ú ő ü ő ő ő Í ü ő í ő í ő ő Á ő ő ő ú ü ö ö ő Í í ú ő ő ó ő ö í ő ő ő ü ő ő ő ő ö ő ö ú ű ö Ö ő ü Ö ű ö ó í ú í í ö í ü ő ő ő í ő ü ö ő ö ő ű ő ő ő í ó ö ü ő ő ó í ű ö ú ő ú ő ü ö ö ö ó ü ö ő ó

Részletesebben

Á ű Ö ő ü ő ú Ú ő ó ó ó Ő ő ő ü ő ő ó ő ő ő ű ő ó ó ó ü ü ü Ó ó ő ó ő ó ó ó ó ó ő ó ő ó ó ó ü Ö ó ú ó ó ó ő ü ü ó ő ó ü ó ő ó ó ő ó ó ü ü ű ó ó ü ő ó ó ó ó Ö ü ó ű ű ő ú Ö ő ő ü ő ü ó ü ó ü ü ó ó ü ü ü

Részletesebben

Ó É É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É É ő É Ü É É Ö É ű ő ő Ú Ú Ú É ő ő ő ő Ú Ú Ú ő ő ű ű ő É ű ő É Ó Ú É Ú É É ő ő É ő Ü ő ő ő ő ő ő ű ű ő ű Ü ű Ü ő ű ő ő ő Ó É ű ű ő ő É Ü É É ő ű ű É ű Ú É Ú É É ő ő ő ő Ö É Ú

Részletesebben

Á Ő É ö í ó ö ö í í í ö ö ü ú ü í ö í í í ö É í í í Í í Í í í ö ü Í ö ü ü í í ú ö ö ü ö ö í í ó ó Á ó ü í í ú ö ö ü ö ö í ó Í í ö ó í í í í ú ö ű í í ö í ó í ó ó ó ö ö ö ű ö í í ö í Á í ö í í Á ó í ú í

Részletesebben

Á É Ű ő É ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ű Í ő ö ő ő ű ú ő ü ú ö Ü ú ő ö ú Ó ő ö ő É ö ő ű ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ü Á Í ő ő ú ü ü ö ö ő ú ő ü ő ő ü ü ő ő ö ö ő ő ő ü ú ő ő ü ű ö ő ö ő ü ő ü ö ö ö ő ü ú ő ű ü ő ö ö

Részletesebben

Á Á Ő ö ö Ö ö ö ó ó ö ö Á ö í ö ű ű í ű ú ű Ő Ű í ö ó í ű ö í ö ö ű ó í ü ó ű í ü í ó ó ö ű í ű ö ó ö ü ö ű í ű ö ó ö ó ö É ó ö í ö ü ö ü ó ű í ö í ó ó ö ö ü ó ü í ö ü ö í ö ü ö í ű í í ö ü ű ó í ü ű ö

Részletesebben

ő ő ö ő ö ő Ö ö ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ó ö ö Ő ő ó ö ő ű ő ü ú ő ő ő ó ő ö ű ű ő ó ő ű ő ő ő ő ő ö ű Ó Ú ű ő ü ú ő ő ö ő ó ő ű ő ö ó ö ö ő ű ű ő ó ő ü ó ó ü ó ó ö ű ő ű ö ó ő ö ü ö ő ő ű ű ő ő ő ö ó ó ő

Részletesebben

Í Á ó É ó É Á Ü É Á Á Ő É É Ü É Á É É Á ö É É Ő Í Ó Ó Á Ú Á Á Á ö ö ó ó ö ó Ó Ó Ú Ó ó Ö ö Ö ő Á ő ű Ü ü ő ó Ü Ö ö Ő É É Ó ö ó Ö Ü ó ő ö ő Ó ű Ü Ó Ú ó ó ő Ó Ó ö Ő Ó Ó ö ő ó ő ó ö Ö Ö ő ó Ö ű Ü Ó Ö Ú Í ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö ö Ö ö ő ú ő ő ő ő É ő ö úő ő ü ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ö ú ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ö ú Ó É Ű Á ö ű ő ö ő ő ú ő ö ö ö ú ü ő ü ö ú ő ú ö ő ö ő ő ő ü ö ő ű ú ő ő ő ö ő ö ő ö ő ö ü ö Á ü ú ő ö ő ö ö ü ü

Részletesebben

ő ö ó ő ő ő ü ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ő ő ő ö ő ő ó ó ő ő ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ö ö ö ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ő Ó ó ő ő Ó ö ó ó ő ő ű ő ő Ó ó ő ő ü ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ó ó ó ö ó ó ő Á Á ó ü ö ö ö ő ő ő ő

Részletesebben

Ő Ú Ú Á Á Ő Ő ú ú ú ű ú Á Á Á ú ú Á Ö ű Ú Ú ú Ú ű ú ú ú ú ú Ö ú ú ú ú ú Á ú Ú ú Á Ú Ö Ú Á ú Ú ű ö Ő Ú Ű ü Ü ű Ö Á ú Ő Ú ú ö Á Ú ú Ú ú ú ú ú Á Ü Á ú ÜÖ Ü ú Ő Á ú Ű Ú Á Á Ú Ú Á Á Ú ú ö Ú ú Ú Á ű Ü ú ú Ú

Részletesebben

ö Ő Ö ö Ö Á ö ö ö ö Ö ö Ó ű Á Ö ö Á Á ö Ó ű Í ö ö Á ö ö ö ö Ö ú ö Ó ű ö Ö ú ö ú ű ú ö Ó ű ö ö ö ö űö ö ö Ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ő ö ö ű ű ö ö ö ö Ő ö Ö ú ú ö ö Ö Í ö ö ö Ö ö ű ö ű ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö Ö

Részletesebben

í ó Í ó Í Á í ó ú í ó ü ő ú ő ó ü ó í ü ő ő Ú í ó í í ó ő ű í ú ő í í ó ő í ó í ó ű ő í ő ő ő í ü í ó í ü ó í ó É ő ó Í ő í ő ő í Á í ő ú ő ó ó ő ő ő í ő í ú í ó ó í ő í ó ó í í ő ú ő Á ó ő ú í Á í ő ú

Részletesebben

ú ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ű ú ü ü Í ü ű ü Ó ű ű ű Í ü ű ü ü ü ű É Í Ö Í É Í Í Í ű ű ű ú ü Ö ú ű ü ű ű ű ű É ú ű ü ü ü Á Ő ú ú Á ú ű É Í Ő Á Á É Ő Í É Í Ú É É Í Í Ö É Ú É ü ű ú ú ü ú ü ü Í ú Ú ú ü ü ú

Részletesebben

Ő Ö ü ü ü ó Á ó ó ó Ü í í ó Ö í ü ó í í ü ü ü ü í ó ü ü ó ó ú ü ú ü í ó ú ü ü í ü ú ó í ó í ó Ö í ó í ó í í ó í ó ü ú ó ü ü ú ú ó ü ó í ó ü ó í í ó í ó ó ü ü ü ó í Ú ó í Ú ű Á í ü ó í í ü ó ó Á ü ó í ü

Részletesebben

Á É Ö Á É Ü É í ü ü ö ü í í í ö ö í ö í ü ü ű ö ö í í ü Ö Á Á í ö ö í ű ö í ö í ü í Üö ö í í í É í í ü ö É Ü ö í É ü ö í í í ö ö í ö ö ö ö í ü ö í ö ö ö ü í ö í ü ö ü ö í í ö ö ö í ö ö ö Ö ü í ö ö í ü

Részletesebben

Ó Ö ö Ö ó ó ö Ö ó ó ó ó ó ö ö ö ö ó ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ú ú ö ö ó ö ó ö ú ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ö ö ú ú ö ö ó ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ó ó ú ö ó ö ö ó ö ö ö ó ú ó ó ó Í ó ó Á ó ö ó ö ó ú

Részletesebben

Ú ő Ü ő ő ű ő ő ő Ú ő ű Ú Ü ű ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ű ő Ú Ú Ú Ú Ó Ó ő ő Ó Ó Ü Ú Ú Ú Ú ű Ü Ö Ú Ú Ü Ó Ú Ü Ő Ú Ú ő Ú Ü Ö Ú ő ő Ö ő ő ű Ü ő ő ő Ö ő ő ő ű ő ő Ö ő ő ő ő Ó ő ő ő Ü ő ő Ö ő Ú Ó ő ő ő Ü ő Ó ő

Részletesebben

Á Á É ü ü Í ö ú ú ö ö ö ö ű Í ö ü ö ö ö ú ö ú ö ü ö É ö ü ű ö ű ü ö ű ö ö ű ö ö ü ö ö ű ö ö ö ö ú ö ö ü ü ö ö Í Í ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ű ö ö ö ü ű ö ö ö ö úö ö ö Í ö ö Í ü ö ö ú ö Í ú ú ü ú ö ü ü ü ü ö

Részletesebben

É É Á ő ó Á ó ö ó ú ó ü ö ö ö ö ó ü ö ö ó ö ö ó ű ö ó ó ü ó ú ó ö ú ö ó ö ó ö ö ó ó ó ő ö ú ü ü ü ö ö ü ó ö ü ö ö ö ö ö ó ü ó ö ö ö ó ő ó ű ő Ö ó ü Í ú ó ó ó ó ú ö ó ö ó ö ö Ó ú Ü ó ö ó ú ö Ú ó Ó Á ó É

Részletesebben

É É ö í í Ó Á í í Ü í Ú í íú í í Á Ó í ü ö ú ű Ö É Ó í í í í ö Ó Ő Ó É Ü ö ü Ó ő Ú ö ü í í Ó Ó ü Ü ő ú Ú Ó ü ő Ü ő ö ő Ú ö ÓÜ í Ú í Ö Ó í Ó Ú ö Ú í ő ö ú Ó Ó Ú Ó ú ű ö Ó ÓÓ í ö Ü í Ó É Á í Á í í Ö Ó ű

Részletesebben

2. Műszaki kerámiák mechanikai és hővezetési tulajdonságai

2. Műszaki kerámiák mechanikai és hővezetési tulajdonságai Tartalom: Tevékenység: A lecke áttanulmányozása után, a követelményekben meghatározottak alapján rögzítse, majd foglalja össze a lecke tartalmát, készítsen feljegyzéseket (pl. a kulcsfogalmakról) 1. Definíció

Részletesebben

ő ő ő É É É Á ő ő Á ő ő ó ő ö ó ó ó í ő í ó ó ö ü ő ö ó ó ó ö ó í ó ó í ó í ó í ü ó í ó ó ú ó ö ó ó ő É Ü Ó Ö ő ő ő É őí í ő ó ő í ö ö Í ő ö ü ő í í ü ó ó ő ó ő ő í ó ó ő ó í ó ü ó ő í ó ó ó í ó í ü ö

Részletesebben

Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése. Szőcs András. Budapest, 2010. IV. 29.

Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése. Szőcs András. Budapest, 2010. IV. 29. Fröccsöntött alkatrészek végeselemes modellezése Szőcs András Budapest, 2010. IV. 29. 1 Tartalom Mőanyag- és Gumitechnológiai Szakcsoport bemutatása Méréstechnika Elızmények Szilárdságtani modellezés Termo-mechanikai

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

ÜVEG FIZIKAI TULAJDONSÁGAI,

ÜVEG FIZIKAI TULAJDONSÁGAI, ÜVEG FIZIKAI TULAJDONSÁGAI, ÜVEGTERMÉKEK Erdélyi Tamás egyetemi tanársegéd BME Építészmérnöki é kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék 2013. február 28. Tematika alkal om 1. 2. 3. 4. 5. nap 02.28.

Részletesebben

2. MODUL: Műszaki kerámiák

2. MODUL: Műszaki kerámiák 2. MODUL: Műszaki kerámiák A műszaki kerámiák különböző fajtáival, tulajdonságaival és alkalmazásaival ismerkedünk meg. A tudásanyag segítséget nyújt abban, hogy képesek legyünk meghatározni a műszaki

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége

Részletesebben

E110G jelű üzemanyag burkolat viselkedése LOCA körülmények között

E110G jelű üzemanyag burkolat viselkedése LOCA körülmények között Nukleon 2013. március VI. évf. (2013) 129 E110G jelű üzemanyag burkolat viselkedése LOCA körülmények között Perezné Feró Erzsébet, Horváth Lászlóné, Hózer Zoltán, Kracz Gergely, Kunstár Mihály, Nagy Imre,

Részletesebben

Kristályos szilárd anyagok

Kristályos szilárd anyagok Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök

Részletesebben

A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára

A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára Bevezetés A technológiai paraméterek hatása az Al 2 O 3 kerámiák mikrostruktúrájára és hajlítószilárdságára Csányi Judit 1, Dr. Gömze A. László 2 1 doktorandusz, 2 tanszékvezető egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme I. Levegıtisztaság védelme KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A tiszta nem szennyezett

Részletesebben

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK 80%-a (5000 kg/fő/év) kerámia, kő, homok... Ebből csak kb. 7% a iparilag előállított cserép, cement, tégla, porcelán... 14%-a (870 kg/fő/év) a polimerek csoportja, melynek kb. 90%-a

Részletesebben

Á Ó ö É ó É ó ő ö ö ó ó ö ö ö ő ő ó ü ö ö ö ü ő ö ü ö ö ó ö ó ü ó ö ú ű ő ü ó ő ö ö ü ú ö ö ö ü ó ö ö ű ö ö ő ú ó ő ó É ó ó ö ü ó ó ó ö ó ó ó ó ú ö ó ó úó ö ó ű ö ó ó ö ú ó ü ö ö ö ü ü ó É ó ó ú ő ü ü

Részletesebben

Radioizotópok az üzemanyagban

Radioizotópok az üzemanyagban Tartalomjegyzék Radioizotópok az üzemanyagban 1. Radioizotópok friss üzemanyagban 2. Radioizotópok besugárzott üzemanyagban 2.1. Hasadási termékek 2.2. Transzurán elemek 3. Az üzemanyag szerkezetének alakulása

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Á É Á Ó É É Á Á ű ő ű ő É Á Ü É ű Ú É ő ő Á ő ő Á É ő Á ű ű ő ő ő ő ő ő ő ű ű ű É Á É ű ű ű ő ű É Ú Á ű ő Á Á É É ő ő ő É Á ő É ő ő Á Ü É Á Á É Ü ÓÚ É Á Ú Ü Ó Ú ű ő ő ő ű ű ő É Á ű ű ű Á ő Á ő ő Á É Ü

Részletesebben

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II. HŐKEZELÉS Hőkezelés az anyagok ill. a belőlük készült fél- és készgyártmányok meghatározott program szerinti felhevítése hőntartása lehűtése a mikroszerkezet ill. a feszültségállapot megváltoztatása és

Részletesebben

Stabilizotóp-geokémia II. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu

Stabilizotóp-geokémia II. Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu Stabilizotóp-geokémia II Dr. Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet forizs@geokemia.hu MÉÉSI MÓDSZEEK, HIBÁJUK Stabilizotópok: mérés tömegspektrométerrel Hidrogén: mérés H 2 gázon vízbıl: (1) H 2 O

Részletesebben

* )& #* ) ; & > ( $! 1; * 1 #* 1 ( 1;!0 ) @

* )& #* ) ; & > ( $! 1; * 1 #* 1 ( 1;!0 ) @ ! ! " #$%&' &( ) * +#,-./0"$,/( 123-%.45,-4-,%67/7/84 &92 :9 ; 0* & 11;< =!#>!!( 1&#""1 & >()? ) 0 ; @ * )& #* ) ; & > ( $! 1; * 1 #* 1 ( 1;!0 ) @ * )&0 A#* ) 0A("

Részletesebben

ü ű ő ó ü ó í ő ő ó Ö í óű ó ó Í ó Í ü í ó Ö ő ó ó ó ó Í Ü ó ő Ö ó í ű ó ő ú ó ő ó ó ó ű ü ó ó ü ü ó ó ó ő ü ú ó í ó ó í ó ő Ö ő ó Í ő ű Ü ü ő ü ó í ó ü ó ü ó í ő ó ü ü ó Ö ó ó ő í ú Ü ú ü ó ó ú ü Ü Ü

Részletesebben

ő ö ó í ó ö ő ó ö ö ö ö í ő ü ö ő ó ü ó ó ő ü ő ö ü ö ő ő ő í ő ó ö ü Í ő ó ü ö ó ú ő ö ó ó ö ő ö ó í ó ő ö ú ó ó ü ó ö ó Á Á ó ó ó Á ó ő ő í ö ő í Á í ő í ü ö ö ö ó í ö ő ö ő ü ó ű ö ő ö ö ó í ü ó ö ő

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész

Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész Kerámiák MEHANIKAI TEHNOLÓGIA ÉS ANYAGSZERKEZETTANI TANSZÉK Kerámiák és kompozitok (gyakorlati elokész szíto) dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu A k e r ám i a a g örö g ( k iég e t e t t ) s zóból e

Részletesebben

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE

9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Általános kémia 9-1 A KÉMIAI ELEMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 1. Izotópok: ugyanazon elem izotópjainak fizikai és kémiai tulajdonságai csak kismértékben különböznek. 2. Allotróp módosulatok: csak atomjaik kapcsolódási

Részletesebben