Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok
|
|
- Edit Pap
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok I. Üzemanyagok
2 Bevezetés A ma elterjedt energetikai reaktorokban majdnem kizárólag UO 2 vagy MOX (Mixed Oxid Fuel: UO 2 +PuO 2 ), illetve gadolíniummal kevert UO 2 üzemanyag Korábban: fémüzemanyag is Jövıben: keramikus üzemanyagok
3 Urán Szurokérc (pichblende) Becquerel fotólemeze Földkéreg: 3 ppm (gyakoribb, mint az ón, kadmium, higany, ezüst (40x)) Össztömeg: kéreg: g, óceánok: g
4 Urán
5 Urán
6 Urán Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Három allotróp módosulat: α-fázis: ortorombos kristály (668 C alatt) β-fázis: tetragonális kristály (668 és 775 C közöt t) γ-fázis: térközepes köbös kristály (775 C felett) Elméleti sőrőség (25 C-on): 19,04 g/cm 3 Gyakorlati sőrőség: 18,5-19,0 g/cm 3 Olvadáspont: 1129 C Forráspont: 3818 C
7 Urán Rácsállandók hımérséklet-függése Hıtágulás anizotrópiája (kisebb mértékben a másik két fázisban is)
8 Urán Fázisváltáskor ugrásszerő (kb. 1%-os) térfogatváltozás
9 Urán Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Termikus ciklusok sorozata (váltakozó felmelegítés és lehőtés) méretváltozást, duzzadást okoz felülete érdessé válik, repedések jelentkeznek rajta törekvés: reaktor üzeme alatt lehetıleg egyetlen fázison belül (T < 668 C) kell maradni A hıvezetési tényezı nı a hımérséklet növekedésével 100 C-on: 0,24-0,26 W/cm/K 600 C-on: 0,33-0,35 W/cm/K
10 Urán Mechanikai jellemzık A metallurgiai elıélet (megmunkálás, hıkezelés, szennyezık) függvénye Nagyon tiszta α-egykristály: rendkívül képlékeny Technikai minıségő urán: kemény és rideg (különösen 150 C alatt) Szilárdság: csökken a hımérséklet növekedésével, de az α-β átkristályosodási hımérsékleten ugrásszerően megnı
11 Urán Összeférhetıség (kompatibilitás): erısen függ a hımérséklettıl alumínium: 200 C alatt rozsdamentes acél: 500 C alatt cirkónium, nióbium: nagyon jó kompatibilitás 700, illetve 600 C-ig
12 Urán Összeférhetıség (kompatibilitás)
13 Radiációs méretnövekedés a neutronsugárzás és a hasadási folyamatok következtében Urán
14 Urán Gázos duzzadás (swelling) xenon- és kriptonizotópok 1 cm 3 uránban 1%-os kiégés alatt 1,73 cm 3 normál állapotú semleges gáz keletkezik magas hımérsékleten nagy nyomás 400 C felett a legfontosabb sugárhatás
15 Plutónium Anyagszerkezeti és fizikai jellemzık Olvadáspont: 640 C Forráspont: 3227 C Hat allotróp módosulat
16 Mechanikai jellemzık Plutónium Szobahımérsékleten nagy szilárdság és kis képlékenység (meglehetısen rideg) δ-fázisban ( C között) nagy képlékenység Kompatibilitás Rosszabb, mint az uráné Gázokkal szemben reaktívabb, mint az urán Hidrogénnel 200 C-on gyorsan reagál és plutóniumhidridet (PuH 3 ) képez A tömör plutónium már 300 C-on meggyulladhat A plutóniumpor szobahımérsékleten is piroforos
17 Plutónium Kellemetlen mechanikai tulajdonságok α-sugárzás hasadóképesség tiszta állapotban a plutónium nem használható nukleáris üzemanyagként Lehetséges anyagforma: urán-plutónium ötvözetek, kiegészítı ötvözı: molibdén (14-20%) vagy alumínium
18 Keramikus és diszperziós üzemanyagok (Urán, plutónium, tórium) + (oxigén, szén, nitrogén) Elınyök alacsony hımérsékleti fázisátalakulások hiánya magasabb olvadáspont duzzadás elmaradása jó sugárállóság nagyobb méret- és geometria-stabilitás relatív kémiai közömbösség korrózióállóság kompatibilitás a burkolattal
19 Keramikus és diszperziós üzemanyagok Csoportosításuk oxid alapú kerámiák nemoxid alapú keramikus anyagok (karbidok, nitridek, stb) grafitban vagy más semleges mátrixban diszpergált keramikus anyagok Keramikus anyagok elıállítása Porítás, sajtolás, szinterelés
20 Keramikus és diszperziós üzemanyagok Hıvezetı-képesség: UO 2 és UC esetében csökken, UN esetében nı a hımérséklet növekedésével
21 Térközepes köbös térrács Uránoxid (UO 2 )
22 Uránoxid (UO 2 ) Barna só Sztöchiometrikus üzemanyag (O/U = 2) Szupersztöchiometrikus üzemanyag (O/U < 2) (UO 2-x ) Hiposztöchiometrikus üzemanyag (O/U > 2) (UO 2+x ) Tulajdonságai nagymértékben függnek az O/U aránytól Elıállítása: hidegsajtolás, C közötti szinterelés hélium, argon vagy hidrogén atmoszférában Olvadáspontja: max C, a kiégési szint növekedésével csökken Elméleti sőrőség: 10,96 g/cm 3 Tényleges sőrőség: 8,8-10,4 g/cm 3
23 Argongázban 1450 C-on szinterelt uránoxid sőrősége Uránoxid (UO 2 )
24 Hıtágulás Uránoxid (UO 2 )
25 Fajhı Uránoxid (UO 2 )
26 Uránoxid (UO 2 ) Hıvezetési tényezı alacsonyabb a fémuránénál
27 Hıvezetési tényezı Uránoxid (UO 2 )
28 Uránoxid (UO 2 ) Mechanikai tulajdonságok alapvetıen rideg anyag 1600 C felett kezd képlékennyé válni Az alacsony hıvezetési együttható következtében kialakuló magas hımérsékletek a nagy hıtágulási együttható miatt nagy hıfeszültségeket hoznak létre, eredmény: üzem közbeni repedezés
29 Uránoxid (UO 2 ) Korrózióállóság, összeférhetıség és sugárzási stabilitás: jobb, mint a fémuráné
30 MOX üzemanyag Legtöbb tulajdonsága hasonló az uránoxidéhoz
31 Urán-gadolíniumoxid üzemanyag Reaktivitás-kompenzálás: kiégı abszorbensek, kiégı mérgek (B 4 C Al 2 O 3 mátrixban, bóracél, Gd 2 O 3 UO 2 mátrixban) Csökkenı hıvezetési együttható a gadolíniumtartalom növekedésével Csökkenı olvadáspont a gadolíniumtartalom növekedésével Kissé nagyobb fajhı
32 Karbid üzemanyagok UC, UC 2, UC 3 UC (uránmonokarbid): 25-30%-kal nagyobb sőrőségő, mint az UO 2 UC: az UO 2 -nél 10-szer nagyobb hıvezetési tényezı, amely nı a hımérséklet növekedésével Nagy sugárállóság Vizes környezetben nem használható Gázhőtéső reaktorok üzemanyaga
Reaktortechnika. A reaktortechnikában használatos anyagok II. Reaktivitáskompenzáló, illetve reaktivitásszabályozó
Reaktortechnika A reaktortechnikában használatos anyagok II. Reaktivitáskompenzáló, illetve reaktivitásszabályozó anyagok A reaktivitásszabályozás anyagai Nagy neutronbefogási hatáskeresztmetszet Természetes
RészletesebbenÖntészeti szimuláció, hıfizikai adatbázis. Szerzı: Dr. Molnár Dániel
Öntészeti szimuláció, hıfizikai adatbázis Szerzı: Dr. Molnár Dániel Tartalom 1. Fázisdiagramok...4 2. Öntészeti ötvözetek kémiai összetétele...7 2.1 Alumínium nyomásos öntészeti ötvözetek kémiai összetétele...7
Részletesebben2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák
2 modul 3. lecke: Nem-oxid kerámiák A lecke célja, az egyes nem-oxid kerámia fajták szerkezetének, tulajdonságainak, alkalmazásainak a megismerése. Rendkívül érdekes általános és speciális alkalmazási
RészletesebbenFaanyagok modifikációja_06
Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok módosítása hıkezeléssel kémiai változások a faanyagban a hıkezelés hatására Dr. Németh Róbert, NymE Faipari Mérnöki Kar, Sopron, Faanyagtudományi Intézet, 2009. nemethr@fmk.nyme.hu
RészletesebbenSiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3
ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak
RészletesebbenTartalom: Bevezetés. 1. Karbidok. 1.1 Szilíciumkarbid
Tartalom: Bevezetés Az oxidkerámiákhoz hasonlóan a nem-oxid kerámiák is kizárólag szintetikus előállítás útján fordulnak elő. A nem-oxid elnevezés általában karbid, nitrid, vagy oxinitrid tartalomra utal.
RészletesebbenReaktortechnika. Anyagismeret
Reaktortechnika Anyagismeret Bevezetés Atomerımővek bonyolult mérnöki létesítmények a berendezések és azok anyagai igen nehéz, esetenként szélsıséges feltételek között (nagy nyomás és hımérséklet, erıs
RészletesebbenAnyagismeret tételek
Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő
RészletesebbenKerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok
Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok Bagi István BME MTAT Bevezetés Kerámiák csoportosítása teljesen tömör bioinert porózus bioinert teljesen tömör bioaktív oldódó Definíciók Bioinert a szomszédos
Részletesebbenű É Ú É Ó Ü Ü Ü Ú ű ű ű Ú ű ű ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű ű É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ú ű ű ű Ö ű Ú ű ű ű ű Ó ű ű ű ű ű É Ú É É ű ű ű ű É ű ű ű ű Ú É É ű Ó Ö ű ű É Ó Ú É É ű ű ű É É Ú ű ű ű ű ű Ü ű
RészletesebbenÜ ö Ü ű ő Ü ő ö ö Ü ö ő ö ő Ü ö ö ö ő ő ö ö ő ö ö Ü ő ő ő Ü ű ö ő ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ő ő ő ő ö ő Ü ö Ú ű Ú ö ö ö Ü ö ö ő ő ő ö ö ö ő ő ö ő ö Ú ő ö ö ö ö ö ö ö Ü ö Ű ö ö ö Ú ö ö ö ö ö ő ő ő ö
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.
Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Mechanikai tulajdonságok 2. Kiemelt témák: Szilárdság, rugalmasság, képlékenység és szívósság összefüggései A képlékeny alakváltozás mechanizmusa kristályokban és
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17
rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,
RészletesebbenSzínfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése
Színfémek és ötvözetek egyensúlyi lehőlése 1 Színfém lehőlési görbéje (nincs allotróp átalakulás) F + Sz = K + 1. K = 1 1. Szakasz F=1 olvadék Sz =1 T változhat 2. Szakasz F=2 olvadék + szilárd Sz= 0 T
RészletesebbenÚj típusú fűtőelemek vízhűtésű reaktorokhoz
Új típusú fűtőelemek vízhűtésű reaktorokhoz Hózer Zoltán, Slonszki Emese, Kunstár Mihály, Pintérné Csordás Anna TSO Szeminárium, OAH, 2015. április 29. A projekt célja Vízhűtésű termikus reaktorokhoz használható
RészletesebbenTartalom: Szerkezet és tulajdonságok
Tartalom: 1.1.1. Szerkezet és tulajdonságok A titán a nevét a görög mitológiából, a földanya és az égisten erős fiairól, a Titánokról kapta. A földkéregben az alumínium, a vas és a magnézium után a negyedik
RészletesebbenFűtőelemek üzemi visel e ked e é d s é e
Fűtőelemek üzemi viselkedése Üzemanyag Követelmények (geometriai, hőtani, kémiai, reaktorfizikai, gazdaságossági) az üzemanyag + burkolat Zr ötvözet UO 2 Szemcsék (5-20 mikron) Üzemanyag Üzemanyag Keramikus
RészletesebbenPhD beszámoló. 2015/16, 2. félév. Novotny Tamás. Óbudai Egyetem, június 13.
PhD beszámoló 2015/16, 2. félév Novotny Tamás Óbudai Egyetem, 2016. június 13. Tartalom Tézisek Módszer bemutatása Hidrogénezés A hidrogénezett minták gyűrűtörő vizsgálatai Eredmények Konklúzió 2 Tézisek
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenÚj típusú fűtőelemek bevezetésének megalapozását szolgáló kísérletek, 2015 & 2016
Új típusú fűtőelemek bevezetésének megalapozását szolgáló kísérletek, 2015 & 2016 Slonszki Emese, Nagy Attila TSO Szeminárium, OAH, 2016. június 7. A projekt célja Vízhűtésű termikus reaktorokhoz használható
RészletesebbenAz alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály
Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük Magyar Hegesztők Baráti Köre Budapest 2011. 11. 30. Komócsin Mihály 1 Alumínium termelés és felhasználás A földkéreg átlagos fémtartalma Annak ellenére,
Részletesebbenő ö ő ó ó ó ő ó ü ö ö ú ö ö ú ő ó ó ő ó ö ö ü ú ő ö ü ó ü ö ő ú ú ó ű ő ó ö ő ű ó ú ó ö ö ö ő ő ö ü ő ó ő őú ö ó ő ű ö ö ő ó ö ö ö ó ő ű ü ó ő ű ó ó ó ö ú ő ó ó ú ő ő ő ő ó ő ú ü ú ü ó ú ó Ö ö ö ö ő ó
Részletesebbenö É É Ö Á É í Ü Ú Ö É Á Á ö ő ö ö ö ö ü ú ö ö ü ö ö ü ö ö ö ú ü ű ö ö ö ö ö ú ü í ö ü ú ö í Ö ü ú ö ö ö ö í ö ő í ű ö ü ú ö ö ö ö í ő í Í í í ú ö ú í ő ö ő ö ö ö ö ö í ö í Á ő ö ö íü ü ő ü ő ö ö ő ü ő
Részletesebben1. MAGAS HİMÉRSÉKLETEK ELİÁLLÍTÁSA ÉS MÉRÉSE
1. MAGAS HİMÉRSÉKLETEK ELİÁLLÍTÁSA ÉS MÉRÉSE Az anyagok szintézise és alakítása a legtöbb esetben magas hımérsékleten történik. A hımérséklet emelésével az atomi mozgások sebessége növekszik (diffúzió,
Részletesebbenü ü ö Í ü ö ó ó ó ó ó ú ü ó ú ó ü ö ó ó ö ö ö Í Í ű ö ó ö ó ö ö Í ö ö ó ö ó ó ö ú ü ö ó Ü Ú ú ú ú Í ö ó ü ö ó ö ó ö ó ú óú ó ö ü ú ó ó ú ó ó ö ö ö ö ö ó Í ö ö ö ó ö ü ö ú Í ú ú ó ó Í Ú ú É Ü É Í Í ú ö
RészletesebbenFogászati anyagok fajtái. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek, kerámiák.
Fogászati anyagok fajtái Fémes kötés FÉMEK KERÁMIÁK Fémes és nemfémes elemek vegyületei. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Anyagcsaládok: fémek, kerámiák Kiemelt
RészletesebbenELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)
ELE II. Fizikus, 005/006 I. félév KISÉRLEI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 3) Kémiai reakciók Gázelegyek termodinamikája 1) Dalton törvény: Azonos hımérséklető, de eltérı anyagi minıségő és V térfogatú gázkeverékben
RészletesebbenA fémek egyensúlyi viselkedése. A fémek kristályos szerkezete
A fémek egyensúlyi viselkedése A fémek kristályos szerkezete Kristályos szerkezet A kristályos szerkezetben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. Azt a legkisebb - több atomból álló -
RészletesebbenFogorvosi anyagtan fizikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek
Fémek törékeny/képlékeny nemesémek magas/alacsony o.p. Fogorvosi anyagtan izikai alapjai 5. Általános anyagszerkezeti ismeretek Fémek, ötvözetek ρ < 5 g cm 3 könnyűémek 5 g cm3 < ρ nehézémek 2 Fémek tulajdonságai
RészletesebbenALLEGRO Reaktorral Kapcsolatos Reaktorfizikai Kihívások XV. MNT Szimpózium
ALLEGRO Reaktorral Kapcsolatos Reaktorfizikai Kihívások XV. MNT Szimpózium 2016.12.08-09. Pónya Petra BME NTI Czifrus Szabolcs BME NTI ALLEGRO Hélium hűtésű gyorsreaktor IV. Generációs prototípus reaktor
Részletesebbentervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,
Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenKémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
RészletesebbenFOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév
FOK Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai tárgy kolokviumi kérdései 2012/13-es tanév I. félév A kollokviumon egy-egy tételt kell húzni az 1-10. és a 11-20. kérdések közül. 1. Atomi kölcsönhatások, kötéstípusok.
Részletesebben3. ÁTALAKULÁSOK SZILÁRD FÁZISBAN
Átalakulások szilárd fázisban 3. ÁTALAKULÁSOK SZILÁRD FÁZISBAN Szilárd fázisban számos olyan atomi mozgás mehet végbe, mely az anyag szerkezetének ill. összetételének, következésképpen tulajdonságainak
RészletesebbenAtomenergetikai alapismeretek
Atomenergetikai alapismeretek 5/2. előadás: Atomreaktorok Prof. Dr. Aszódi Attila Egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet Budapest, 2019. március 5. Hasadás, láncreakció U-235: termikus neutronok
RészletesebbenSzerszámanyagok. Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása. Szerszámanyagok. Acél Alumínium Bronzötvözet
Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Mőanyag fröccsöntı szerszámok tervezése és gyártása Szerszámanyagok Szerszámanyagok Acél Alumínium Bronzötvözet Al Cu 1 Acélok jelölése MSz, DIN, Anyagszám (W-Num)
RészletesebbenSzervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) , , K/2. Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra!
Szervetlen kémia I. kollokvium, (DEMO) 16. 05. 17., 00-12 00, K/2 Írják fel a nevüket, a Neptun kódjukat és a dátumot minden lapra! TESZT KÉRDÉSEK Kérdésenként 60 s áll rendelkezésre a válaszadásra. Csak
RészletesebbenLátogatás egy reprocesszáló üzemben. Nagy Péter. Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam,
Látogatás egy reprocesszáló üzemben Nagy Péter Hajdúszoboszló, ELFT Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, 2018.04.17-19. Előzmények European Nuclear Young Generation Forum (ENYGF), Paris, 2015.június 22-24.
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenA Laboratórium tevékenységi köre:
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék Hıfizikai Laboratórium Cím: 1111 Mőegyetem rkp. 3. 3.em. 95. Tel.: +36 1 463-1331 Web: http://www.hofizlab.bme.hu
RészletesebbenANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük
ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2016/17 Szilárdságnövelés Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu 1 Az előadás során megismerjük A szilárságnövelő eljárásokat; Az eljárások anyagszerkezeti
RészletesebbenReaktivitás kompenzálás és szabályozás
Reaktivitás kompenzálás és szabályozás Reaktivitástartalék = a reaktorban felszabadítható maximális nagysága tart Felszabadítható, ha a neutronabszorbens anyagokat kivonjuk Viszont függ a reaktor állapotától
RészletesebbenA transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata
A transzmutáció témaköréhez kapcsolódó fontosabb fogalmak és szakkifejezések magyarázata Aktinidák Dedikált transzmutációs berendezés A 89-es rendszámú aktínium és az annál nagyobb rendszámú elemek. Legismertebb
RészletesebbenALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában. Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet
ALLEGRO: gázhűtésű gyorsreaktor Közép-Európában Czifrus Szabolcs BME Nukleáris Technikai Intézet A nukleáris energiatermelés fő problémái Fenntarthatóság Radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag kérdése
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenÍ í É Á ö ü Ó Ü ö ü Ü í őú Ü í Í ő í Ó ú í ú í ö í ő ö ö Í í í ú ú ö ő ö ő ö ö ö í í ö ö ö ő ö í ö ő ö í ő ö í ÍÍ ö ő ü í ő ö Ü Ü ö í ő ü ü Ü í Ü Ü ö Ü Ü Ü í ö ő ű ő Ú ő ő ö ő í ö ü ő ö í ű Í Ú ö Ú ü ö
RészletesebbenÍ Ö í Í ú í Í ö ü í í í í ü í í ü ü í Ö í ü ü ü í í ü í í ő ü í í í ü ö í í í í ő í í í í í ű Ö í í Í í ö ő Í ő ü ü ő ő í í ü í Ö í Í ő Ü ö ö í ö í ö ü ü Ó ö ü ü ü ü ü í ü ü ü ö ü ö ü í Ü ü í í ú Ú ü ű
Részletesebbenő ú ő ü Í Í ü ú ö ú ö ű ö ö Á ő ő Á ú ő ú Á ö ú ö ú ő Ö ö ú ü ő ü ü ő öú ö ö ö ö ü ő ő ő ö ű ő ő ö ő ö ő ű ő ö ö ü ő ő ő Ú ü Á ö ú ő ő ő ő ő ü ő ú ő ő ö ö ő ú ö ő ü ö ö ú ü ö ő ő ü ű ö ű ű ö ö ü ö ö ő
Részletesebbení ő í ő ö ő í ö ö í ö ú í ú öű ő ű í ő ö í ü ő ő ő í ő ü ő ü ő ű ü ő ü ü ú ü ő ü ü ő ő ö ö ö ú ü ö í ö ö í ü ü ö ö ö í ü ü ő ő ö ő ő ő ö í ü ö ü ő ő ő ö í ö ő ö ő í É ö ü ö ö í í ő ö ú ü ö í í ő í í í
RészletesebbenÉ ü ü É ü É É Ú Ó ü ü ű Ü Ú ű ü Ü Ó ü Ü Ú Ü ü ü Ó Ú ü Ü ű Ü ü Ó Ú Ú ü ü ü Ú ü Ü Ü Ú ü Ó ü ü Ü Ö Ü Ó Ü ü Ü Ü Ú Ó ü Ü ü ü ü ű Ü ű Ó Ü Ü Ü ü Ü ű Ö Ö Ő Ó É Ö ü É Ó ü ű Ú ű Ó É Ú Ú É ü Ő Ó Ő ű É Ö ű ü ü
Részletesebbenő ö ú ű ö ö Ö ö ő ö ö Ö ö ő ő ő ú Ó ö ő ő ú ő ő ö ő ő ö ö ö ő ő ő ö ö ő ö ü ű ő ű ő ö Á ö ő ö ő ő ű ö ő ú ö ö ű ö ő ő ő ő ő ö ö ú ű ő ü ő Ú ő ü Ű ü ö ö Ó ű ő ű ő ő ö ő ö ű ű ő ű ö ű ő ő ű ü ö ö ü ő Á ö
Részletesebbenó Á ü Á Á ü ó ó Í ö ú ó ö ö ö ú ö ö ö ü ö ö ó ö ö ü ú óú óú ú Í ú ó ú ú ú ú ú óú ú Á Í ó ö ú óú ó óú ú ú ó ö ü ö ö ü ú ú ü ö ó ü ö ö ü ü ö ü ó ó ó ü ó ó ó ö Á É ü ö Í ü Í ó ó ó ó ú ö ó ü ú ó ű ú ó ö ú
Részletesebbenó ó ú ú ő ó ő ú ú ó ű ű ú ő ű ó ó ő ő ó ó ó ú ó ó ó ő ú ó ő ő ő ó ő Ó Ó ő Ü ó ú ó Ö Ü ó ú ő ú ő ő ó ó ő ú ő ó ő ú ő ő ú ő ű Ö ú ú ó ó ő ő ó ó ó ő ú ő ó ő ő ő ó ó ú ó ő ő ó ó ő ő ő Ó ő ő ő ú ú ó ú ő ó ű
Részletesebbenü ö ö ú ö ü ű ö ü ö ü ö É Á Á ö Á Á Ú Á Á Á ö ú Á ö ö ü É ö Á ü ö Á ö ö ö Á ú öú ü ö ü ú Á ü ű ú ú ü Á ú ú ű ű ú ü ü Á ü ö ö ú ö ö ö ö ú ú ü ö ö ü ü ű ö ú Á ű ü ö ú ö ö ö ö ö ö ö ö ü ö ö ö Á ö ű ö ö ö
Részletesebbenő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ű ű ű ő ő É ő ű ő ű ő ő Ú ű Ú ő Ú ű Ú ű ő ű ő ő ő Á Á Ú Á ő ő Ú ű ő ő Ó ő ű Ó ű ő Ü ő ő É ű ő ű ő Ú É ő ű Ú É ő Á É Á Ú ő ő É ő É Ü É É ű Ü ő Ú Ú Á É ő ő É ő ő Ó Ó ő ő É É Á
RészletesebbenÍ Ü Ő Ó Á Ó Á Ó Ú Á Á ó Í ű Á Ö Á Á Í Í Ü Á Á Í Ő Ú Á ú ú Í ó ö ö ö ű ö ö Á Á Á Á ó ö ó ó Á ö ö ú Á Í ű Ü ó Í ö ú ö ö Á ó ó ó Í ó ó ó ü ó ó ö ó Á ű ó ö Í Á ó ó ü ö ö ö Í ó ó ö Í ö ö ö ö ü ú ö ü Í ú ó ö
RészletesebbenÖ É É ü ú ú ú ö ü ű ű ö ű Ó Ö É É Ó É ú ü É Ö ü ű ű ö ö ü ö ű ö ö ű ű ú ü ű ö ű ű ú ű ö ű ú ú ü ű ö ú ü ö ú ö ű ű ö ö ű ü ö ö ö ú ú ö ö ű ö ű ö ű ű ö ű ű ö ú ö ű ö ű ű ö ö ű ö ö ö ö ö Ü öü ö ü Ö É ö ü
RészletesebbenÚ ő Ő É ó ó ő ó ú ö ó ó ó ó ö É ó ó ó ó ú ő ö ú ő ö Á ó ő ő ó ú ő ő ü ő ő ő ö ő ó ö ő ő ó ö ő ü ő ó ú ü ö ó ó ő ő ó ő ő ő ó ű ö ő ő ö ü ő ő ő ó ö ó ő ü ú ö ő ö ó ó ő ő ő ü ő ü ő ó ő ó ü ő ó ó ő ő ó ő ó
RészletesebbenÜ É É É ű ű ű Ú Ü Ö Ü Ü ű Ó ű ű ű É ű ű Ő ű ű ű Ü ű É ű ű ű ű ű Ú É É Í É É É É É É É ű É É Ó Ö Ö Ö É Ö É É Ó Ö É Ó Ó ű É ű ű É É ű Ú É É ű ű Í ű É Ú ű ű ű É Ó Ö Ö É Í Ő Ö É ű É ű Ú É É ű É É ÓÚ É Ő
Részletesebbenö ő ü Ó Ö ü ö ő ü ó ő ü ü í ü ő ó ő ó ő ó ő ö ő ó ö ö ő ü ö ö ü í ő ü ü ü ő ö ó ő ó ő ü ő ö ő ü ú ő ö ő ó ő ö ö Ö ő ó ó ő ó ő ó ü ü ó ó ó ó í ő ó ő ü ö Ö ő ü ó ü ö ő ö Ö ő ü ú ü í ö Ö ő ó ó ő ü ö í É ö
Részletesebbenő ű ő ő ö ü ö ő ü ő ű ú Á ö ű ü ő ő ú ú ő ű ö ö ú ú ő ú ú ü ú ú ő ő ő ő ő ö ö ö ü ö ö ö ü ő ő ü ő ú Á ő öü Á ö ö ő ö ö ü ö ü ö ö ő ű ö ú ö ő ö ü ö ö ö ő ú ü ö ő ű ö ö ö ő ő ő ő ü ü ő ö ü ő ő ö ü ü ő ö
Részletesebbení í ö ő í í í Ö ö í ő í í í í í í Í Ó í ö ő ú ö ú í í ő ő í ö ő í ő í í í ö í í ő ü í ü ő ö í ü ö ö í ö ü ö ő ö ö í í í í ö ő ő ú ö í ő ö ö í ő ö í ő í ü ő í ü ö í í ö í í í ö í ő ö í ő ő ü ö í ő í ö ő
Részletesebben2. MODUL: Műszaki kerámiák
2. MODUL: Műszaki kerámiák A műszaki kerámiák különböző fajtáival, tulajdonságaival és alkalmazásaival ismerkedünk meg. A tudásanyag segítséget nyújt abban, hogy képesek legyünk meghatározni a műszaki
RészletesebbenRea e k a ti t vitá t s á k om o pe p n e z n ál á ás á é s é szabályozás
Reaktivitás kompenzálás és szabályozás Reaktivitástartalék ρ tart = a reaktorban felszabadítható maximális ρ nagysága Felszabadítható, ha a neutronabszorbens anyagokat kivonjuk Viszont függ a reaktor állapotától
RészletesebbenGyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában
Gyorsreaktorok szerepe az atomenergetika fenntarthatóságában Szieberth Máté Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem () Nukleáris Technikai Intézet () MTA Sugár- és Környezetfizikai Albizottság tudományos
RészletesebbenALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
RészletesebbenPOLÍROZÁS A SZERSZÁMGYÁRTÁSBAN I. rész.
1, A polírozás fogalma: POLÍROZÁS A SZERSZÁMGYÁRTÁSBAN I. rész. A polírozás olyan felület-megmunkálási eljárás, melynek során sima, tükörfényes felületet hozunk létre mechanikai vagy kémiai módszerekkel.
Részletesebbenö Ö ü ú ö ü ó ó ü ü ú í í ő í ó í Á ő ó í ö í ó ő ó í ú ü ö ö Í í ó ő ő í ú Á ö ü ő í ó ö í ü Ú í ö í ö ü í í í ó ó í ó í í ü í í í ó ü ü ö ó ö ű ö Ö ü í Í ö ö ó ú ő ü ö í ú ő ó ó ü Ö ú ú ö ú ő ü ú í ö
RészletesebbenKURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL. Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály. 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre
KURZUS: VÁLOGATOTT FEJEZETEK AZ ANYAGTUDOMÁNYBÓL Szerző: Dr. Zsoldos Ibolya Lektor: Dr. Réger Mihály 1. MODUL: Példák különleges fémötvözetekre Bevezetés Az alapozó anyagismereti, anyagtudományi tartalmú
RészletesebbenA LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc
A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza
RészletesebbenTANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ
TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ Vas-karbon diagram: A vas olvadáspontja: a) 1563 C. b) 1536 C. c) 1389 C. Mennyi a vas A1-el jelölt hőmérséklete? b) 1538 C. Mennyi a vas A2-el jelölt hőmérséklete?
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok
RészletesebbenMÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408
MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és
Részletesebbenö ő ö Ö ú ü ö ú ő ö ú ő ő Á ű ö ü ö üő ö ő ö Ö ö Ó ú ú ü Ú ü Á ü ü ö ú ö Á Ó Ö Ó Á ü ű ü ö ö ö ö ö ö ö ú ü ü ö ú ü ö Á ö ö ö Á Á ö ö ü ö ü ü ö ú ű ö ö ú ő ö ü ő Á ö ő ö ö ő ü ö ű ú ü ö Í ö ű ü ő ö ő ü
RészletesebbenNem gyémánt, nem grafit, fullerén
GYÉMÁNT Szén módosulatok Nem gyémánt, nem grafit, fullerén Felépítésük Típus 1 Típus 2. Szupravezető fullerén Gyémánt tulajdonságok Ékszer: optikai átlátszóság, nagy törésmutató, ritkasága miatt drága
RészletesebbenÉ ö ő ő ö ú ő ő ő Í ő ő ö Á É Á Í ú ő ő ő ő ü ő ő ő ő ö ü Á ü ő ö ö ő Í ő É É ö ü ö ő ö ő ű ö ű ő ö ő ö ö ö ö ő ü ö Í É ö ö ö ö ü ú ö ö Á ő ő ú ö úö ő ú ű ő ő ő ő ő őö Í ú ő ő ü ő ü ő Í ü ö ö ő ő Í ü ű
RészletesebbenÚ ő ő ü ü É É É ú ü ú ü ö ő ö ö ő üú ü ü ö ö ü ö ö ü É ü ő ü ö ö ö ü ü ö ö ü ú ú ő É ü ü É ú É ú ü ü ő ű ö ő ö ő ő ü ő ő ö ö É É É ő ú ü Ű É ú ö Í ö ü ö ö ö ö ö ö ö ő ű ö Ü ü ű ü ü ü ö ú ű ú ü ü ő ö ú
Részletesebbenő ő ö ő ö ő Ö ö ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ó ö ö Ő ő ó ö ő ű ő ü ú ő ő ő ó ő ö ű ű ő ó ő ű ő ő ő ő ő ö ű Ó Ú ű ő ü ú ő ő ö ő ó ő ű ő ö ó ö ö ő ű ű ő ó ő ü ó ó ü ó ó ö ű ő ű ö ó ő ö ü ö ő ő ű ű ő ő ő ö ó ó ő
RészletesebbenÜ ú ű ű ö í ö ú ű Í í í ű ö Á ú ű Í ö í í í ö ú úö ú ű ű ű ö ö í ö í ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű Á í íí í Í íí ú ú Í Í í íí í ú ű Í Í í Á í í íí í Íí í í íí í í í ö ű
Részletesebbenö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ű ű ö ö ö ö ö ű ű ű ö ö ű ű ű ö ű ö ö ö ű ű Ú ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ű Ú ö ö Ú Ú Ú Ú ö Ú Ú ö ö Ú Ú ö ö Ú ö Ó ö ö ö ű ö ö Ú Ú Ú ű ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ű ö ű Ü ö ű ö Ú ű ö Ú ű ö ö ö Ú Ú ű
Részletesebbenö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ö ö ü ó ü ű ü ó Ö ü ó ü ó ó ó ö ó ó ó ó ó ó ö ó ó ó ü ó ó ó ö ü ó ü ó ó ó Á ü ű ó ó ü Ü ö ö ü ó ó Ó ü ó ü ö ü ó ó ö ó ó ö ó ó ó ó ü ó ö ö ó ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ö
RészletesebbenÁ Ö É Ö Á Ü ö ü ö Ö ü ü ó ó ó ö Á ó ö ö ö Ö ü ü í ö ü ü ü ü ö í ó ü ó Í ö ü ö ó ü í í ú ó ó ó ó ö ó í ó ó ó ö Á ó ö í ó ö ó ö ó ö ö Ö ó Á ü í ó ű Ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ó í í ó Á í í ó Ü ö í Ü Ü ó ó
RészletesebbenÍ Á Ó ö ő Ü Ö ö ü ő ö ö ó ő ő ő ő Á ó ü ö ö ö ő ő ú ő ő ü ü ó ó ö ü ő ő ö ő ő ö ü ó ö ö ö ú ö ö ő ő ö ő ő ö ő ő ó ő ő ő ő ü ö ű ó ő ő ó ő ü ő ő ő ö ő ő ö ő ű ő ő ö ő ő ő ö ő ő ó ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő
RészletesebbenÁ Ú Ö É É É É Í Ü Ü Ó É ü ó ű ó ú Ü Ő Á Ü ü ö ú í ó í ó ó ó í ó í ó ö ü ó ű ö ű ó ü ü ű í ü ó ö í ö ó ó ó ö ó ö Ü ü ö ö ó í ű ü í ü í í ö ü í ö í ű ú ö í í ű í ó ö ó ó ö ű ö í í ű ó ö í í ü ö ű ö ö ö í
Részletesebbenö Ö ő ü ú ő ü ő ő ő Í ü ő í ő í ő ő Á ő ő ő ú ü ö ö ő Í í ú ő ő ó ő ö í ő ő ő ü ő ő ő ő ö ő ö ú ű ö Ö ő ü Ö ű ö ó í ú í í ö í ü ő ő ő í ő ü ö ő ö ő ű ő ő ő í ó ö ü ő ő ó í ű ö ú ő ú ő ü ö ö ö ó ü ö ő ó
RészletesebbenÁ ű Ö ő ü ő ú Ú ő ó ó ó Ő ő ő ü ő ő ó ő ő ő ű ő ó ó ó ü ü ü Ó ó ő ó ő ó ó ó ó ó ő ó ő ó ó ó ü Ö ó ú ó ó ó ő ü ü ó ő ó ü ó ő ó ó ő ó ó ü ü ű ó ó ü ő ó ó ó ó Ö ü ó ű ű ő ú Ö ő ő ü ő ü ó ü ó ü ü ó ó ü ü ü
RészletesebbenÓ É É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É É ő É Ü É É Ö É ű ő ő Ú Ú Ú É ő ő ő ő Ú Ú Ú ő ő ű ű ő É ű ő É Ó Ú É Ú É É ő ő É ő Ü ő ő ő ő ő ő ű ű ő ű Ü ű Ü ő ű ő ő ő Ó É ű ű ő ő É Ü É É ő ű ű É ű Ú É Ú É É ő ő ő ő Ö É Ú
RészletesebbenÁ Ő É ö í ó ö ö í í í ö ö ü ú ü í ö í í í ö É í í í Í í Í í í ö ü Í ö ü ü í í ú ö ö ü ö ö í í ó ó Á ó ü í í ú ö ö ü ö ö í ó Í í ö ó í í í í ú ö ű í í ö í ó í ó ó ó ö ö ö ű ö í í ö í Á í ö í í Á ó í ú í
RészletesebbenÁ É Ű ő É ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ű Í ő ö ő ő ű ú ő ü ú ö Ü ú ő ö ú Ó ő ö ő É ö ő ű ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ü Á Í ő ő ú ü ü ö ö ő ú ő ü ő ő ü ü ő ő ö ö ő ő ő ü ú ő ő ü ű ö ő ö ő ü ő ü ö ö ö ő ü ú ő ű ü ő ö ö
RészletesebbenÁ Á Ő ö ö Ö ö ö ó ó ö ö Á ö í ö ű ű í ű ú ű Ő Ű í ö ó í ű ö í ö ö ű ó í ü ó ű í ü í ó ó ö ű í ű ö ó ö ü ö ű í ű ö ó ö ó ö É ó ö í ö ü ö ü ó ű í ö í ó ó ö ö ü ó ü í ö ü ö í ö ü ö í ű í í ö ü ű ó í ü ű ö
RészletesebbenÍ Á ó É ó É Á Ü É Á Á Ő É É Ü É Á É É Á ö É É Ő Í Ó Ó Á Ú Á Á Á ö ö ó ó ö ó Ó Ó Ú Ó ó Ö ö Ö ő Á ő ű Ü ü ő ó Ü Ö ö Ő É É Ó ö ó Ö Ü ó ő ö ő Ó ű Ü Ó Ú ó ó ő Ó Ó ö Ő Ó Ó ö ő ó ő ó ö Ö Ö ő ó Ö ű Ü Ó Ö Ú Í ő
RészletesebbenÁ Á Ó É ö ö Ö ö ő ú ő ő ő ő É ő ö úő ő ü ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ö ú ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ö ú Ó É Ű Á ö ű ő ö ő ő ú ő ö ö ö ú ü ő ü ö ú ő ú ö ő ö ő ő ő ü ö ő ű ú ő ő ő ö ő ö ő ö ő ö ü ö Á ü ú ő ö ő ö ö ü ü
Részletesebbenő ö ó ő ő ő ü ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ő ő ő ö ő ő ó ó ő ő ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ö ö ö ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ő Ó ó ő ő Ó ö ó ó ő ő ű ő ő Ó ó ő ő ü ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ó ó ó ö ó ó ő Á Á ó ü ö ö ö ő ő ő ő
Részletesebben