Helyi Esélyegyenlőségi Program BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2 Tartalomjegyzék Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Bátaszék bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bátaszék Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település ez irányú dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetésénél ezen irányok, és a dokumnetumban foglaltakat érvényesíti, betartja és betartatja. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja az érintett partnereit, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Bátaszék bemutatása A város földrajzi elhelyezkedése és története Bátaszék Tolna megye dél-keleti részén, a Sárközben helyezkedik el. Fontos közlekedési csomópont, mivel Szekszárd, Baja és Mohács felé vezető útirányok metszéspontjában található. A település már a bronzkortól lakott hely volt. A vaskorban a kelta települések helyén alakultak az első római telephelyek. A Duna hajózhatóvá tett csatornái, a buda-eszéki út megépítése a vidék kultúrájának rohamos fellendüléséhez vezetett. A rómaiak ittlétét Bátaszéken a Rác-hegyen talált római sírok és a kövesdi malom melletti római épület alapjai bizonyítják. A magyar államalapítás idején II. Géza király 1142-ben e helyen alapította meg az első magyarországi ciszterci apátságot, és nagy valószínűséggel Széknek nevezték a települést. A ciszterciek Cikádornak hívták monostorukat és a települést, majd 1420-tól, mikor az apátság a bencések tulajdonába került, újból a Szék elnevezést használták. A Bátaszék névalakkal 1535-ben találkozunk először, amikor is a cikádori vagy a széki apátság a bátai bencés apátság birtokába ment át. Bár jelentős szerepük volt a cisztereknek a kolostor környékének lecsapolásában és a község dombjainak szőlővel való betelepítésében, Bátaszék legfontosabb vonzóereje a közlekedésben elfoglalt központi szerepből adódott. A vízi és szárazföldi utak fókuszában fekvő település a só szállítása, bor és marhakereskedelem révén hamar jelentős településsé, a környék központjává fejlődött. Szék a 15. század első felében újjáépülő mezővárossá lett, amely folyamatot nemcsak a település kereskedelmi tevékenység végzésére alkalmas fekvése segített elő, hanem a széki konvent tevékenysége (= világi személyek számára történő szolgáltatás, szerződések írásba foglalása) is. A másfél százados török uralom eredményeképpen mind a település, mind a lakosság szinte teljes mértékben elpusztult. Míg a középkorban a Sárköz 30 települést számlált, a 18. századot már csak Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Őcsény és Sárpilis érte meg. A török kiűzése után a bátai apátságot Jány Jakab Ferdinánd olasz származású kapta meg, aki birtokai központjául Bátaszéket jelölte ki. Jány az 3

4 1710-es évek elején próbálta betelepíteni Bátaszék és a környező apátsági birtokok (Leperd, Dolina, Furkó, Kövesd és Lajvér) lakatlan vidékeit, előbb szerb-horváth, majd német telepesekkel. A német betelepülők 3 évig adómentességet kaptak. A település fejlődését az 1739-es nagy pestisjárvány sem tudta lassítani. A 18. század közepére Bátaszék ismét jelentős mezővárossá fejlődött. Lakossága meghaladta a 2000-et, a németek mellett jelentős magyar és szerb népesség is élt a városban. E korból valók Bátaszék legszebb műemlékei, az Orbán-, a Kálvária-, és a Mária Kápolnák, a teréziánumi épületek közül az 1770-es években épült kastély (a mai Városháza), a század fordulóján készült számvevőség székháza (volt TSZ iroda). A lakosság mezőgazdasággal foglalkozott, de jelentős céhes iparral is számolhatunk a 18. század közepétől. Külön céhe volt Bátaszéken a fazekasoknak, ácsoknak, bádogosoknak, kőműveseknek, bognároknak, lakatosoknak, takácsoknak és a csizmadiáknak. A bátaszéki céhes múlt értékes emléke az 1848-ból származó céhzászló, amely ma az egyházművészeti kiállításon látható. A mezőváros fejlődését az is mutatja, hogy lakossága tovább nőtt. A 18. század végére a lélekszám 3000-re emelkedett, a század fordulóján elérte a 7000-et. Az 1860-as évek közepén egy tűzvészben a település nagy része megsemmisült, ám az újjáépítés gyorsan megtörtént. A fejlődés innen töretlen az I. világháborúig. A város távíróállomást kapott, majd megépült az első vasútvonal, a dombóvári, ezt követően Bátaszéket Szekszárddal kötötték össze, majd elkészült a pécsi, végül a bajai vonal és a Duna-híd. Bátaszék jelentős vasúti központtá vált ban adták át a bajai hidat (Szikszay Gerő MÁV főmérnök tervezte), s ekkor készült a mai pályaudvar épülete is. A századforduló legnagyobb eseménye az új neogótikus templom felépítése volt, melyet 1903-ban szenteltek föl. Hazánkban, de mondhatjuk, hogy Közép-Európában is kiemelkedő építészeti alkotást tervezett Hofhauser Antal budapesti műépítész-tanár. Befogadó képessége 5000 ember, tornya több, mint 80 méter magas. A toronysisakot 2013 tavaszán részben le kellett bontani, mivel a statikai szakvélemény szerint olyan mértékben károsodott a faszerkezete gombásodás miatt, hogy a szerkezet veszélyt jelentett az épületre, valamint közvetlen környezetére. A templom orgonáját az egykor világhírű pécsi Angster-cég építette. Az I. világháború, majd az ezt követő elcsatolások rázták meg mélyebben a bátaszéki társadalmat, ugyanis 1921-ben a helybeli szerb kisebbség egy-két család kivételével papostól-tanítóstól Jugoszláviába költözött. A két világháború közti konszolidált állapotokat újabb megpróbáltatások követték a II. világháború végén, melynek eredményeként Bátaszék lakossága nagyobb részben kicserélődött. Több ezer svábot telepítettek ki Németországba, helyükre bukovinai székelyek érkeztek Bátaszékre Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegíts helyiségekből, míg az ötödik magyar településről (Fogadjisten) nem jöttek, valamint felvidékieket telepítettek ide 16 helyiségből, legtöbben Udvardról, Nagysallóból, Szenczről és Negyedről érkeztek. Más településről is jöttek, és akadt egy-egy egyéni betelepülő is az ország különböző részeiről. Megtalálható Bátaszéken még egy etnikai népcsoport, ők az itt élő cigányok. Az 1800-as években érkeztek hozzánk Ukrajnából, Harkov és Szaratov városokból. Az Európában dúló polgárháborúk miatt menekültek Magyarországra, lovas szekerekkel. A Bora família volt az első letelepülő Bátaszéken, hat családból állt. A közösség vezetője a vajda volt, akinek a személyét nem választották, hanem az nyerte el a cigányság bizalmát, aki a legképzettebb, a legszélesebb látókörű volt, hozzá fordultak legszívesebben kéréssel, problémával. Az utolsó cigányvajda Bátaszéken Sárközi János volt. Az idetelepülő cigányok a lovári nyelvet beszélték és beszélik ma is. A legtöbben vályogvetéssel foglalkoztak, de voltak üstfoltozó és fúrókészítő mesterek is, és akadtak olyanok, akik mozgó kovácsműhellyel járták a vidéket. A technika fejlődése nyomán ezek a mesterségek kihaltak, a kosárfonás az egyetlen, ami még itt-ott föllelhető. 4

5 Így él együtt ma is, ez a többféle gyökerű népesség, s építi Bátaszéket, mely 1995-ben visszakapta régi városi rangját. (Forrás: A város gazdasági élete A város a rendszerváltás előtt a megye legiparosodottabb települései közé tartozott. Legnagyobb foglalkoztatói a MÁV, a téglagyár és a Búzakalász Mgtsz voltak, emellett számos ipari vállalat és szövetkezet működött itt. A gazdasági recesszió és a privatizáció számos gazdálkodó szervezetet csődbe juttatott, vagy a foglalkoztatási volumenben következett be visszaesés. Ma a legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat, az intézmények és a városba telepített száz férőhelyes öregek otthona. Bátaszék jelenlegi ipari struktúrája összetett. A recessziós időszakot a több lábon álló vállalkozások élték túl. Két varroda, két fémfeldolgozó ipari vállalkozás, építőanyag ipar, élelmiszeripar képviselik az ipari húzóerőt. Ipari parkja nincs a településnek, de van elképzelés a fejlesztési tervekben a kialakítására. Ma is jelentős foglalkoztató a mezőgazdaság. A termőterületek nagy része mintegy 2/3-a, 3330 ha a szántóföld. Emellett jelentős a szőlő-és gyümölcskultúra. A város a szekszárdi borvidék szélén fekszik. Helyi gyümölcs és borfeldolgozásra is alakultak kisüzemek, amelyek a munkaerő szükségletüket helyi lakosokból biztosítják. Az állattenyésztési potenciál is jelentős. A város nyugati részén egy több száz férőhelyes sertéstelep működik magántulajdonban, illetve a várostól délre egy szövetkezet 100 férőhelyes szarvasmarhatelepet tart fenn. Az élelmiszer-feldolgozó ipar helyi reprezentánsa a baromfifeldolgozó üzem. A településen két pénzügyi szolgáltató működik. Az OTP Bank Nyrt. Bátaszéki fiókja és a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet. A kereskedelmi ellátás a helyi lakosság számára kielégítő. Az utóbbi években Szekszárd Bátaszékhez közeli déli határában felépült bevásárlóközpontjai ugyan elvonzzák a vásárlóerő egy részét, de több helyi kiskereskedelmi egység mellett a Bátaszék és Vidéke ÁFÉSZ négy üzlete, egy SPAR, egy CBA áruház gondoskodik a lakosság mindennapi ellátásáról. Bátaszéken hetente szombatonként működik piaci árusítás. A piacot az önkormányzat működteti a 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Bát-Kom 2004 Kft. (7140 Bátaszék, Baross utca 1/A) által. Az M6-os autópálya építése 2010 tavaszán fejeződött be. Az építkezést nagy érdeklődés kísérte, de a várva várt gazdasági fellendülés még várat magára. 5

6 A város demográfiai helyzete A város területe 64 km 2. Az országos tendenciához hasonlóan Bátaszék városát is a népesség fogyása jellemzi: Lakónépesség Év Fő Változás % % % % 2012 na. na. Forrás: KSH, TeIR Lakónépesség A Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a rendszerváltást követő két évtizedben Bátaszék városára is jellemző volt, de további jelentős csökkenés nem, inkább a népességszám stagnálása várható. Az utóbbi, közel két évtizedben a településen a születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól, s a jellemzően negatív vándorlási különbözet is hozzájárult a lassú népességvesztéshez. A születések száma magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében, ezért különös fontossággal bír a város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja. Állandó népesség megoszlása kor és nem szerint 65 év feletti 24% Állandó népesség - nők éves 3% 0-14 éves 14% éves 7% éves 52% 6

7 Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% A település lakónépessége 2007-ben fő, ez a szám főre csökkent öt év alatt. A férfi-nő arány %. A 2007-es esztendőben fő volt 65 év feletti lakosok száma, az öregedési index 134,1 % volt, míg 2011-re a 65 év feletti lakosság száma főre csökkent, az öregedési index viszont 147 % volt. Ez annak tudható be, hogy a vizsgált időszak első évében a 0-14 éves korú lakosság száma fő volt, mely 2011-re 839 főre csökkent ban 180 fő vándorolt településünkre és 246-an költöztek el Bátaszékről. Az egyenlege ben 105-en érkeztek letelepedési céllal városunkba és 241-en költöztek el, mely adatok egyenlege -136, vagyis a belföldi vándorlásokból adódó népességfogyás településünkön növekvő tendenciát mutat. Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR övőben. élve születések száma Természetes szaporodás halálozások száma természetes szaporodás (fő) na. na. na. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

8 Az élveszületések száma 87 volt 2008-ban és ben, a halálozások száma 151 volt a vizsgált időszak első évében és 135 az utolsó rendelkezésünkre álló adatot mutató esztendőben, 2011-ben. A természetes szaporodás tehát 64 fős fogyatkozást mutat 2008-ban és 70 fős csökkenést 2011-ben, mely megfelel az országos illetve kistérségi trendnek. A népesség csökkenést a fiatalok elvándorlása okozza. A jól képzett fiatal munkaerő a környékre jellemzően nem tud elhelyezkedni. A 60 éven felüliek aránya a népességen belül meghaladja a 18 éven aluliak létszámát. E tendencia további erősödése a település elöregedéséhez vezethet. A fiatalok helyben tartása kiemelt feladat kell, hogy legyen mind a település, mint pedig az ország érdekében. Értékeink, küldetésünk Önkormányzatunk célja, hogy a város minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a települési esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél és feladat-meghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a városában élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. 8

9 Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bátaszék Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az esélyegyenlőségi program intézkedési terve (a továbbiakban: HEP IT) tartalmazza. Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9

10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉT ELŐÍRÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET RÖVID BEMUTATÁSA A helyi esélyegyenlőségi program (továbbiakban: HEP) elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az Ebktv.-ben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. A Magyar Országgyűlés 2003-ban fogadta el az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző Ebktv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kiemelten megjelentek az esélyegyenlőségi szempontok a közösséget érintő programok kialakításában, ill. projektek tervezésében. Az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. Az Ebktv. alapján az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól, ami megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Az eleve hátrányos helyzetben lévő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék 10

11 meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Az Ebktv. III. fejezete szerint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a következő területeken szükséges: Foglalkoztatás Szociális biztonság és egészségügy Lakhatás Oktatás és képzés Áruk forgalma és szolgáltatások igénybe vétele A törvény IV. fejezete utal a Köztársasági Esélyegyenlőségi Programra, amely hivatott kimondani: az élet valamennyi területén meg kell előzni a hátrányos megkülönböztetést és elő kell segíteni az egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az esélyegyenlőség biztosítása a kormány, az állam, az önkormányzatok és intézményeik feladata. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén: A családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében A nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében Az akadálymentesítésben A fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában A romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában Az Ebktv. 35. alapján a települési önkormányzat a Programban meghatározott célokkal összhangban helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik [Ebktv. 63/A (6))]. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan támogatási alapelvet, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a fenntartható fejlődést. A két alapelv érvényesült az Új Széchenyi Terv, valamint az egyes Operatív Programok tervezése során, és érvényesül a döntéshozás és végrehajtás intézményrendszereiben, valamint érvényesíteni kell a kiválasztás jogosultságai és értékelési szempontjai9 között is AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLCSOPORTOKAT ÉRINTŐ HELYI SZABÁLYOZÁS Bátaszéken nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők érintő helyi szabályozás. A területet érintőlegesen befolyásolja Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi 11

12 szabályozásáról szóló 4/2011.(III.21.) önk-i rendelete, a helyi gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2010.(II.01.) KT. rendelete, valamint a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük szabályairól szóló 14/2005.(X.3.) KTR. számú rendelete. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 KAPCSOLÓDÁS HELYI STRATÉGIAI ÉS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI DOKUMENTUMOKKAL, KONCEPCIÓKKAL, PROGRAMOKKAL A város stratégiai dokumentumai a) Bátaszék Város Közművelődési Koncepciója b) Gazdasági cselekvési program c) Költségvetési Koncepció d) Szolgáltatástervezési Koncepció e) Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv f) Településfejlesztési Koncepció g) Településrendezési terv g1) A helyi építési szabályzatról szóló 10/2004. (VII.1.) KTR. számú rendelete g2) Településszerkezeti Terv A város stratégiai dokumentumai jellemzően évben, vagy ezt megelőzően keletkeztek, így a HEP keretébe tartozó kérdéseket vagy egyáltalán nem, vagy csak felszínesen érinti. A HEP elfogadsát követően ezen dokumentumok felülvizsgálatát meg kell kezdeni és be kell építeni a HEP-ben megfogalmazott intézkedési terveket, javaslatokat is A település helyi programjai a) Nemzetiségi Farsang az óvodában b) Székely disznóvágás c) Nagycsaládosok közgyűlése d) Nyugdíjas Egyesület farsangi bálja e) Svábbál f) Nyugdíjas Egyesület Disznótora g) Bátaszéki Német Nemzetiségi Egyesület Közgyűlése h) Napsugár Nyugdíjas Egylet nőnapja i) Nagycsaládosok húsvéti kézműves foglalkozása j) Székely mesemondó verseny k) MINI Galéria a könyvtárban (gyermekrajzok, nyugdíjasok kiállításai) l) Nyugdíjas Egyesület Locsoló Bálja m) Napsugár Nyugdíjas Egylet kirándulásai n) Bukovinai Fesztivál o) Bátaszéki Gasztronómiai Fesztivál p) Nemzetiségi Est q) Hetven évek felüliek karácsonya Bátaszék városában a civil szervezetek változatos kulturális programokat szerveznek, melyhez a HEP-ben érintett valamennyi csoport számára lehetőséget biztosítanak a becsatlakozásra Oktatási, kulturális intézmények Városunkban működik állami a Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ fenntartású általános és középiskola (Kanizsa Dorottya Általános Iskola, II. Géza Gimnázium), továbbá a Mikrotérségi Óvoda és Bölcsőde az Alsónyék-Bátaszék-Pörböly Intézmény-fenntartó Társulás fenntartásában. A város gesztorságával valósult meg a Bátaszéki integrált mikrotérségi közoktatási hálózat és központjának kialakítása című DDOP-3.1.2/2F-2f pályázat, mellyel az oktatási hálózat mind infrastrukturálisan, mind szakmailag fejlődhetett. A mikrotérségi oktatási hálózat projektjében kiegészítve a TÁMOP és TIOP pályázatokkal, összességében több mint egymilliárd forint került felhasználásra. 12

13 A Petőfi Sándor Művelődési Ház és a Keresztély Gyula Városi Könyvtár aktívan vesz részt a település közösségi életében. A HEP-pel érintett csoportok számára is számos programlehetőséget biztosít mindkét intézmény Szociális intézmények, egészségügy a) Gondozási Központ (családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, védőnői szolgálat, szociális étkeztetés, nappali ellátás, idősek klubja, gyermekjóléti szolgálat) b) házi gyermekorvos, háziorvosok, háziorvosi ügyelet c) fiziotherápiás szolgálat d) otthoni szakápolási szolgálat e) Szivárvány Idősek Otthona f) Szociális Bizottság g) Szociálpolitikai Kerekasztal 2.2 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM TÉRSÉGI, TÁRSULÁSI KAPCSOLÓDÁSAINAK BEMUTATÁSA Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás A Társulás létrejötte, elhelyezkedése A Szekszárd-tolnai kistérség a Tolna megye 5 kistérségének egyike. Területén 26 település található. Ezen települések polgármesterei hozták létre 1999-ben a kistérségi társulást. A Társulás 2002-től 2004-ig Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása néven működött, 2004 végén átalakult a szervezet Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulássá, majd, 2013 májusától Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás néven látja le feladatait. A Szekszárd-tolnai kistérség a dél-dunántúli régióban, Tolna megye déli részén fekszik. A megye 5 kistérsége közül a legnagyobb területű: 1028 km². A kistérség központi szerepet tölt be a megye életében. Ezt a funkciót erősíti Szekszárd, mely kistérségi központ és megyeszékhely is egyben. A kistérség elhelyezkedése Tolna megyében A domborzatilag alapvetően két síksági és dombsági részre tagolódó kistérség természetföldrajzi adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. A kistérség településkapcsolatai alapján 4 mikrotérségre és Szekszárd Megyei Jogú Városra osztható. A 4 mikrotérség a következő: - Dél-Tolna mikrotérség: Bátaszék központtal, Alsónána, Alsónyék, Báta, Pörböly és Várdomb települések alkotják 13

14 - Sárközi mikrotérség: Decs központtal, Őcsény, Sárpilis, Szálka települések alkotják. - Zomba és Térsége: Zomba központtal, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga Kistormás, Kölesd, Medina, Szedres és Tengelic települések alkotják. - Tolnai mikrotérség: Tolna központtal Bogyiszló, Fadd, Fácánkert és Sióagárd települések alkotják. A kistérség gazdaságának általános jellemzése A feldolgozóiparon és mezőgazdaságon alapuló struktúra az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására egyrészt tulajdonilag-szervezetileg jelentősen átalakult, másrészt erőteljesen eltolódott a kereskedelmi és szolgáltató szektor felé. Jelenleg a vállalkozások száma alapján az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, kereskedelem, javítás és az ipar emelhetők ki, hiszen együttesen a kistérségben tevékenykedő vállalkozások 60 %-át adják. A két kisebb város, Bátaszék és Tolna a termelés, ellátás, szolgáltatás területén kialakította a maga néhány településére kiterjedő részleges vonzáskörzetét. Tolna és Szekszárd közelsége és részben kölcsönös racionális érdekeltsége miatt együttélésre és együttműködésre van kényszerítve. A térség szempontjából a két város együttesen jelent egyfajta növekedési tengelyt. Tolna mindenekelőtt a Duna vonalában tölt be szervező-ellátó szerepet. A távolabb fekvő Bátaszék már dominánsabban tudja megjeleníteni kistérségi részközpont szerepét, mely a kistérség határain is túlmutat. Foglalkoztatottság A szekszárdi kistérségben lakó foglalkoztatottak nagy többségének helyben, a kistérségen belül van a munkahelye. A foglalkoztatók nagy többsége a megyeszékhelyen összpontosul. A kistérség munkavállalói korú népesség a teljes népesség 66,7 %-a, a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya jelenleg 44%, ami az elmúlt évekhez kismértékű növekedést jelent. Kistérségi szinten a munkanélküliségi ráta az utolsó öt évben csökkent, ám még mindig az országos rátánál magasabb az értéke. Néhány település esetében tovább nőtt, ill. stagnált a magas munkanélküliségi arány, így magas Bogyiszlón, Fácánkerten, Faddon, Kölesden, Medinán, Murgán és Sárpilisen. A regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Szekszárdon 7,2 %, Tolnán 11,2 %, Bátaszéken pedig 9,6 %. Kiugróan magas ez a mutató Bátán (29,5 %), Murgán (32,1 %) és Sárpilisen (18,6 %). A kistérség demográfiai helyzete A kistérség nemcsak a megye legnagyobb területű kistérsége, hanem a legmagasabb népességszámú is. A népesség számát a csökkenő születési hányad, a magas halandóság és a lakosság vándorlásának hatásai alakítják: kistérségnek 2004-ben még lakosa volt, ami 2011-ben már csak fő. A fogyó népesség mellett komoly probléma a népesség elöregedése, amely a térség versenyképességének, fenntartható fejlődésének gátja lehet. A kistérség lakosságának 20,7 %-a 60 év feletti. Az elöregedett településeken magas a 60 év feletti lakosság súlya. A Társulás céljai A többcélú társulás legfőbb döntéshozó szerve a Társulási Tanács, melyet a települések képviseletében polgármesterek alkotnak. A társulás hatáskörébe a tanács több, stratégiai jelentőségű feladatot utalt: 14