ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS. A szennyezett ivóvíz élettani hatásai

Átírás

1 VÍZGAZDÁLKODÁS ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A szennyezett ivóvíz élettani hatásai Nitrát-tartalom Mikroszennyezõk Fertõzések 21/2 (X. 25.) Korm. rendelet A szennyezett ivóvíz élettani hatásai Hazánkban a közmûves ivóvízellátásban részesülõ lakosság aránya közel 1%. Az ivóvízellátással kapcsolatban régebben a víz útján terjedõ fertõzések (vérhas, hastífusz, kolera, bélhurutok, fertõzõ májgyulladás, gyermekbénulás) okoztak problémát. A korábbi baktérium okozta járványokat újabban a vírusok okozta fertõzések váltják fel. A természetes vizek ivóvíz céljára történõ felhasználása a használat elõtti fertõtlenítéssel tehetõ baktérium és vírusmentessé. Magyarországon a legtöbb vízi eredetû járványt az egyedi vízellátási rendszerek fertõzõdése okozza, de a legtöbb megbetegedés a közüzemi vízellátásból származik. Az ivóvíz ellátásban a felszíni illetve a felszín alatti vizekben oldott kémiai anyagok okozzák a legnagyobb gondot. Ezek közül elsõsorban a nitrát-tartalom okoz problémát. Az ivóvíz nagyobb nitrátkoncentrációja veszélyes az ember számára. Vidéki területeken a talajvíz kutak nitrátszennyezése következhet be amennyiben, azok közelében emésztõgödör, vagy szeptikus tank található. A nitrát az emberi emésztõrendszerben nitritté redukálódik, amely nagyobb mennyiségben 3 hónaposnál fiatalabb csecsemõknél, akiknél a vérképzõ szervek még teljesen nem fejlõdtek ki, a nitrát bejutása a szervezetbe halálos kimenetelû lehet. Az elmúlt 5 évben Észak-Amerikában és Európában több mint 2 esetben következett be nitrát mérgezés, melybõl mintegy 17 esetben következett be halál. Európában különösen Hollandiában következette be a talajvíz elnitrátosodása, az intenzív állattenyésztés, és az ezzel járó jelentõs trágyaképzõdés illetve kihelyezés következtében. Ezért ha a nitrát koncentráció meghaladja a 4 m értéket, akkor a vizet csecsemõk ételének vagy italának készítéséhez tilos felhasználni. A nitrát a felnõttekre is veszélyes, ugyanis emésztõrendszeri rákos megbetegedést okozhat. Említésre méltó, hogy a közvetlen hatásokon kívül hosszabb behatásra a nitrát és a nitrit a szervezetben a szekunder aminokkal karcinogén hatású nitróz- aminok képzõdnek. Az emberi szervezetben a hemoglobin 1-2 % methemoglobin formájában van jelen, ami a nitrit oxidációs hatására jön létre. 1% feletti methemoglobin esetén fellép a metahemoglobénia betegség, kárt szenved a szervezet oxigén ellátása, mert a metahemoglobin nem képes oxigént szállítani. A felnõtt, egészséges ember specifikus enzime visszaalakítja a metahemoglobint hemoglobinná. A csecsemõknél ez az enzimtermelés csak fokozatosan alakul ki, a kis csecsemõk nem képesek a méregtelenitésre. Másrészrõl a csecsemõk gyomor ph-ja közel semleges a felnõttek erõsen savas jellegével szemben. A semleges ph kedvez a nitrát nitrit átalakulásnak, s ez az ivóvíz nitráttartalma esetén elõsegíti a csecsemõknél a metahemoglobin képzõdést. A fentiek miatt a megengedett határérték nitrátionból 4 m az ivóvízben. Jól mûködõ szennyvíz-tisztítóknál az elfolyó víz 1-4 m NH4+ és 5-3 m NO3-tartalmú. Anaerob körülmények között számos szervezet képes a nitrát oxigénjének felhasználására, igy a nitrátból N2 képzésére (denitrifikáció). 1

2 Korábban az alföldi megyékben gondot okozott a mélységi vizekben levõ geológiai eredetû arzén, de ez a probléma a Maros hordalékkúpról történõ átvezetéssel megoldódott. Ezek közül a vas, mangán és a cink elsõsorban ízrontó, a higany, az ólom és a kadmium toxikus hatású. A mikroszennyezõk körébe azok a szennyezõ anyagok tartoznak, amelyek közegészségügyi szempontból igen kis mennyiségben is károsak, és amelyek az alkalmazott tisztítástechnológiákkal nehezen vagy csak kis részben távolíthatók el. Ezek azon túl, hogy a víz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják, általában toxikus és karcinogén hatásúak. A toxikus hatás érvényesülését a szinergizmus is befolyásolja. A higany szennyezés irreverzibilis elváltozást okoz a szervezetben (pl, az agyban), de károsan hat a hallásra, látásra és a mozgásra is. A toxikus nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztõszeri megbetegedéseket, bõrelváltozásokat, csontrendszeri károsodást okoznak, de elõfordulnak mutagén és karcinogén hatások is. A különbözõ kõolajszármazékok már kisebb koncentrációban mérgezõ és ízrontó hatásúak lehetnek, az aromás szénhidrogének karcinogén hatásuk miatt említésre méltók. A detergensek emulgeáló hatásuk miatt akadályozzák a tisztítási technológia keretében az egyéb anyagok kicsapódását. A peszticidek közül a klórozott szénhidrogének igen lassan bomlanak, és ugyanakkor folyamatos akkumulálódásuk miatt jelentenek veszélyt. Néhány szerves vegyület ízrontó káros hatását jellemzõ koncentrációérték (Benedek, Literáthy, 1979) Vegyület Fenol Krezolok Xilenolok?-naftol Ivóvízben okozott ízhatás (m),2*,1 -,2*,1 -,2*,5 ß-naftol 1 Néhány vegyület szaghatást okozó koncentrációértéke Benedek, Literáthy, 1979) Vegyület Szagküszöbkoncentráció (m) Ammónia,4 Azoamil-acetát,6 Benzaldehid,3 Hidrogén-cianid,1 Szén-szulfid,3 Kén-dioxid,9 Hidrogén-szulfid,1 Klór (szabad),1 Klór-fenol,2 Metil-merkaptán,1 Etil-merkaptán,2 Nitro-benzol,3 Szkatol,1 Ivóvíz klórozása A felszíni vízbõl mesterséges tisztítással nyert ivóvízben, továbbá a nagy szerves anyag (huminsav) tartalmú, klórozással kezelt vízben olyan klórozási melléktermékek vannak jelen, amelyek egy része mutagén és feltételezhetõ a daganatkeltõ kockázat. Ez a probléma az ivóvízminõséget rontó tényezõk fontossági sorrendjében humán egészségügyi szempontból a hatodik helyen szerepel. Megelõzik sorrendben a következõk: Arzén, Bakteriális szennyezettség, Nitrát, Nátrium, Nitrit. Mennyiségük - a korábbi beavatkozások eredményeként - általában nem túl nagy. 2

3 21/2 (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minõségi követelményeirõl és az ellenõrzés rendjérõl A rendelet hatálya (1) E rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - az emberi fogyasztásra szolgáló víz (a továbbiakban: ivóvíz) minõségi követelményeire és a vízminõségellenõrzés rendjére terjed ki. (2) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki: a) a természetes ásványvízre; b) az számú mellékletben foglalt vízminõségi határértékek kivételével a palackozott természetes vagy kezelt ivóvízre; c) az számú mellékletben foglalt azon vízminõségi határérték kivételével, amelyet a dúsítás nem érint, az ásványi anyaggal dúsított palackozott ivóvízre; d) a gyógyvízre; e) arra a vízre, amelyet kizárólag olyan célra használnak, amely nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére és a víz felhasználását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) fõvárosi/megyei intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ megyei intézete) engedélyezte; f) arra a nem közüzemi vízellátó rendszerbõl származó vízre, amely napi 1 m3-nél kevesebb vizet szolgáltat vagy 5 fõnél kevesebb személyt lát el, és a vizet közösségi létesítményben vagy kereskedelmi célra szánt élelmiszer elõállítására nem használják. (3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az ÁNTSZ megyei intézete - szakhatóságként - meghatározza azokat a feltételeket, amelyek elõsegítik a fogyasztók egészségének védelmét a víz esetleges szennyezõdésébõl eredõ káros hatásokkal szemben. (4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak átmenetileg nem teljesíthetõk és az ivóvíz fogyasztása az emberi egészséget károsíthatja, a vízellátó rendszer üzemeltetõje haladéktalanul köteles errõl az érintett lakosságot és az érintett települési önkormányzato(ka)t tájékoztatni. Fogalommeghatározások 2. E rendelet alkalmazásában: a) ivóvíz: e rendeletben meghatározott minõségû olyan víz: aa) amely ivásra, fõzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékbõl vagy tartályból származik, ab) amelyet élelmiszer elõállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézete azt állapítja meg, hogy a víz minõsége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minõségét; b) kifogásolt minõségû ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztetõ anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag és/vagy szervezet elõfordul; c) vízellátó rendszer: az ivóvíz beszerzését és szolgáltatását biztosító vízilétesítmények összessége; d) vízellátó rendszer üzemeltetõje (a továbbiakban: üzemeltetõ): a vízellátó rendszer üzemeltetésére jogszabály, illetve hatósági engedély alapján jogosult személy, illetõleg szervezet; e) hatósági vízminõség-ellenõrzõ vizsgálat: az ÁNTSZ által végzett ellenõrzõ vagy részletes vízminõség vizsgálat, amelynek célja a jelen rendeletben az üzemeltetõ számára elõírt kötelezettségek teljesítésének ellenõrzése; f) vízminõségi jellemzõk: a víz minõségének leírására és értékelésére szolgáló mutatók (paraméterek). Minõségi követelmények 3. (1) Az ivóvíz minõségére vonatkozó határértékeket az számú melléklet tartalmazza. (2) A víz akkor felel meg az ivóvíz minõségnek, ha a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és b) megfelel az számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek, továbbá c) az a)-b) pontokban, valamint a 4-6. és 8. -okban meghatározott követelmények teljesülnek, és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minõsége megfeleljen a jelen rendeletben meghatározott elõírásoknak. 3

4 (3) Ha a szolgáltatott víz az számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az számú melléklet C), D) és/vagy E) részében elõírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásolt minõségû ivóvíznek kell tekinteni. (4) Az számú melléklet C), D) és E) részében megadott határértékek elsõsorban üzemellenõrzésre, valamint a 6. -ban foglaltak teljesítésének értékelésére szolgálnak. (5) A jelen rendelet végrehajtása során tett intézkedések hatására az ivóvíz minõsége nem romolhat az emberi egészség védelme szempontjából lényeges tényezõk tekintetében, és nem növekedhet az ivóvíz elõállítására használt vizek szennyezettsége. 4. (1) A víz minõségének az alábbi pontokon kell megfelelnie a 3. -ban foglalt elõírásoknak: a) elosztó hálózatból származó víz esetében a létesítményen belül azon - a külön jogszabály szerinti - vízkivételi helyen, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerûen vételeznek vizet; b) tartályból történõ vízellátás esetén, ahol a vizet a tartályból kieresztik; c) kereskedelmi forgalomba kerülõ edény (tartály, ballon) esetén azon a ponton, ahol a vizet az edénybe töltik; d) élelmiszer elõállítása esetén, ahol a vizet felhasználják. (2) A külön jogszabályban meghatározott karszt-, talajés partiszûrésû vízbázisokból származó víz esetén - vízkezelés hiányában - az számú melléklet D) részében meghatározott követelményeknek minden vízkivételi pontnál külön-külön teljesülniük kell. A vízminõség ellenõrzése 5. (1) Az üzemeltetõ köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minõségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. számú mellékletben meghatározott helyeken és gyakorisággal ellenõrizze. Ha az ivóvizet fertõtlenítik, az üzemeltetõ köteles gondoskodni az alkalmazott fertõtlenítés hatékonyságának ellenõrzésérõl és biztosítani, hogy a fertõtlenítõszer melléktermékeibõl származó szennyezõdés az ivóvízben - a fertõtlenítõ hatás veszélyeztetése nélkül - a lehetõ legalacsonyabb szintû legyen. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az ÁNTSZ megyei intézete a 2. számú melléklet szerinti részletességgel közüzemi ivóvízellátó rendszereknél legalább félévente, egyéb ivóvízellátó rendszereknél legalább évente ellenõrzi. (3) A hatósági vízminõség-ellenõrzõ vizsgálatok mintaszáma a 2. számú melléklet B) részében megadott értékek 2%-a, azonban az 1 m3/nap-nál (a továbbiakban: m3/d) nagyobb kapacitású vízmûveknél évente legalább egy minta, 1 m3/d-nél nagyobb kapacitású vízmûveknél legalább 2 minta részletes vizsgálatát kell elvégezni. Több települést ellátó vízmû esetében minden településrõl évente legalább egy mintát meg kell vizsgálni, a szolgáltatott víz mennyiségétõl függetlenül. (4) Az üzemeltetõ az általa végzett, illetve végeztetett vizsgálatok eredményét negyedévenként megküldi az ÁNTSZ megyei intézetének. Ha a vizsgálatok során az számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elõ vagy az számú melléklet C), D), E) részében meghatározott jelzõ vízminõségi jellemzõk (indikátor paraméterek) szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elõ, a vízellátó rendszer üzemeltetõje azonnal tájékoztatja az ÁNTSZ megyei intézetét annak érdekében, hogy az a 6. (3) bekezdés szerinti intézkedést megtegye. számú melléklet a 21/2 (X. 25.) Korm. rendelethez Paraméterek és határértékek Kémiai vízminõségi jellemzõk Escherichia coli (E. coli) Enterococcusok Escherichia coli (E. coli) Enterococcusok Pseudomonas aeruginosa Telepszám 22 C-on Telepszám 37 C-on (szám/1 ml) /25 ml /25 ml /25 ml 1/ml 2/ml Akrilamid Antimon** Arzén Benzol Benz(a)pirén Bór Bromát** Kadmium Króm >Réz Cianid,1 5, 1 1,,1 1, 1 5, 5 2, 5 m m Megjegyzés

5 1,2-diklór-etán** Epiklórhidrin Fluorid Ólom* Higany Nikkel Nitrát Nitrit Peszticidek* Összes peszticid* Policiklusos aromás szénhidrogének 3,,1 1,5 1 1, 2 5,5,1,5,1 m m m , 6. és és és 9. és Meghatározott vegyületek koncentrációjának összege; 1 Szelén Tetraklór-etilén és triklór-etilén Összes trihalo-metán Vinil-klorid Cisz-1,2-diklór-etilén Klorit Kötött aktív klór 1 1 5,5 5,2 3, m m A két vegyület koncentrációjának összege Meghatározott vegyületek koncentrációjának összege; Szín ph Vas* Alumínium Ammónium Klorid Clostridium perfringens (spórákkal együtt) Vezetõképesség Mangán* Indikátor vízminõségi jellemzõk 2,5 25 A fogyasztók számára elfogadható és nincs szokatlan változás 25 6,5 és 9,5 2 5 m m szám/1 ml S cm -1 2 Con Megjegyzés és és 4. Szag Permanganát index (KOIps) Szulfát Nátrium Íz Telepszám 22 C és 37 C-on Coliform baktériumok Pseudomonas aeruginosa A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás 5, 25 2 A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás Nincs szokatlan változás m O 2 m m szám/m l szám/1 ml szám/1 ml és és 8. Összes szerves szén (TOC) Zavarosság Keménység Fenolindex Olajszármazékok RADIOAKTIVITÁS Trícium Összes indikatív dózis Nincs szokatlan változás A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás min. 5 max ,1 m CaO Bq/l msv/év és és 15. Szennyezésjelzõ vízminõségi jellemzõk és határértékek karszt-, talaj- és partiszûrésû vízbázisok esetében permanganát-index KOIps ammónium nitrit klorid 3,5,2,1 1 m m m m 5

6 Biológiai vízminõségi jellemzõk és határértékek ELÕADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Vízminõségi jellemzõk e k Megjegyzés A szennyezett ivóvíz élettani hatásai üledék véglények férgek baktériumok gombák,1 ml/l Nitrát-tartalom Mikroszennyezõk Fertõzések 21/2 (X. 25.) Korm. rendelet fonalas baktériumok egyéb baktériumok algák ELÕADÁS ELLENÖRZÕ KÉRDÉSEI Ismertesse a szennyezett ivóvíz élettani hatásait! Ismertesse a magas nitrát-tartalom veszélyeit! Mutassa be a mikroszennyezõk hatását! Ismertesse az ivóvízhez köthetõ fõbb fertõzéseket! Foglalja össze a 21/2 (X. 25.) Korm. Rendelet elõírásait! Felhasznált források Szakirodalom: Thyll Sz. (1998.): Vízszennyezés - vízminõség-szabályozás. DATE, Debrecen Pásztó P. (1998.): Vízminõségvédelem-vízminõségszabályozás. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém Egyéb források: Fekete E. et al.(199): A vízszennyezés ökológiája. Pro Natura Kiadó, Budapest Felföldi, L. (1987): A biológiai vízminõsítés. (4. javított és bõvített kiadás) Vízügyi hidrobiológia. 16. VGI, Budapest. Németh, J. (1998): A biológiai vízminõsítés módszerei. Környezetgazdálkodási Intézet /2 (X. 25.) KORM. RENDELET AZ IVÓVÍZ MINÕSÉGI KÖVETELMÉNYEIRÕL ÉS AZ ELLENÕRZÉS RENDJÉRÕL KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! 6