Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Szegvár, 2013

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Ősi múlttal rendelkező falunk több mint 4700 lelket számláló nagyközség, már a neve magában rejti történeti gazdagságát. A szeg arra utal, hogy a település több ezer évvel ezelőtt a Tisza szegletében épült, a vár pedig szimbolizálja a mai Szegvár jelképének méltán tekinthető, Károlyiféle kastély körüli ásatásokban és annak falaiban fellelhető néhai Dóczy-várat. Szegvár település Csongrád megyében, Szentestől délre, attól 8 km távolságra, Mindszenttől északra fekszik, nyugaton pedig a Tisza folyó határolja. A település belterülete 1179 hektár, külterülete pedig 7443 hektár. A külterületen közel 150 tanya áll, azonban a közművesítés hiánya miatt az utóbbi években a tanyák lakásonkénti hasznosítása szinte elhanyagolhatóvá vált. A lakosság túlnyomó többségének 8 általános iskolai végzettsége van. a fiatalok között már jelentősebb az érettségizettek és a diplomások aránya. A helyi értelmiség száma az összlakossághoz képest alacsonynak mondható: elsősorban orvosok, pedagógusok, mezőgazdasági vezetők és köztisztviselők teszik ki. Szegvár területi mezőgazdasági alkalmasságát tekintve országos szinten kimagasló. A helyi adottságoknak köszönhetően az itt élők többsége mezőgazdaságból, növénytermesztésből illetve állattenyésztésből próbál boldogulni. A távlati terveket tekintve ezeknek a megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozásának megkezdése kiváló lehetőséget teremthet a gazdasági és foglalkoztatási helyzet javítására. A mezőgazdasághoz kapcsolódóan a település keleti-délkeleti külterületén az utolsó két évtizedben részleges belvíz-rendezés történt, kettős hasznosítású csatornákat, öntözőműveket építettek, amelyek azonban anyagi forrás híján részben vagy egyáltalán nem hasznosítottak, kihasználatlanságuk miatt a csatornák is karbantartásra szorulnának. A mezőgazdasági művelésbe bevont földterületek nagy részére az elaprózottság a jellemző, mivel a birtokkoncentráció nem valósult meg. 1 Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció,Gazdasági program, Településrendezési terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 A nagyközségben működő közoktatási intézményhálózat az utolsó évtizedben a gyermeklétszám csökkenésével arányosan karcsúsodott. Nélkülözhetővé vált a külső iskola és a kórógyszentgyörgyi óvoda épülete, az utóbbi évben pedig az új falusi iskola épületét is be kellett zárni. Az óvodában a a személyi feltételek a törvényi előírás szerint biztosítottak. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, a két közoktatási intézményben foglalkoztatott gyógypedagógus foglalkoztatására a jövőben is szükség van. A közép-és felsőfokú képzés tervezése indokolatlan, annak személyi, tárgyi feltétele nincs, valamint a közeli városokban a középfokú képzés megoldott és fennmaradó. Szabadidős tevékenység több szinten folyik a településen, elsősorban a Művelődési Ház ( 2012-től Integrál Közösségi és Szolgáltató tér néven működik) szervezésében. A településen legaktívabban a néptánc oktatás, dalkör, kézimunka, kézműves tevékenységek, hagyományápolás működik. Az információs technológiához való hozzáférés lehetősége az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a falu csaknem egészében biztosított. Sporttevékenység szervezetten a helyi működő sportegyesületben a DSE, labdarúgás, teke, karate szakosztályokkal és lövész egyesülettel. Létesítménye a községi sportpálya, melynek pályája és épületei is felújításra szorulnak. Emellett a vizek falvának nevezett településen igen nagy hagyománnyal rendelkezik a horgászat, valamint a vízhez kapcsolódó egyéb sporttevékenység is. Szegvár belterületi úthálózatának hossza 33 km, melyből 30 km kiépített, 3 km földes út. Az utóbbi évek alatt a meglévő kiépített úthálózat karbantartásra szorul, A nagyvárosok vonzása erősebb a képzett fiatalokra, mint a kis települések által nyújtott lehetőségek. Éppen ezért a helyi Önkormányzat fontos feladatának tekinti múltunkat, hagyományainkat, helyi értékeinket óvó és továbbörökítő, de európai fejlődést biztosító népességmegtartás lehetőségeinek kutatását. Hisszük, hogy a népességmegtartás legkézenfekvőbb eszköze, ha család-és gyermekbarát, programokban, kulturális életben gazdag légkört teremtünk, olyan helyet, amit büszkén minden lakos a magáénak mondhat, és ahonnan nem elmegy, hanem ahova hív másokat is. A Szegvár jelképévé méltán váló Károlyi-kastély ma üresen áll, de nyaranta várja a kultúrára vágyókat, Időszakos képzőművészeti kiállítások, Én ezt tudom Alkotótábor, helybéli és vidéki festőművészek művésztelepe és a Nyárköszöntő Kulturális Hét keretein belül ismeretterjesztő előadások, esténként szórakoztató programok, és az utolsó napon megrendezett Újra éled Szeg hagyományőrző nap nyújtanak élményt a településen élőknek és ide látogatóknak. A korabeli állapotában megtartott, műemléki védettséget élvező Falumúzeum és Szélmalom néprajzi, történeti kiállításaival örökíti és adja tovább a település történetét, kultúráját. Emellett értékeink tovább örökítésére több kimagasló munkát végző csoport dolgozik a településen. A közel ötezer fős nagyközség több, mint 25 aktív civil szervezettel büszkélkedhet, akik idejében felismerték az összefogás erejét, az egymást segítő, kiegészítő tevékenységsorok hasznosságát, a közös munka falakatt megmozgató nagyságát. Az európai értékeket szem előtt tartva igyekszünk kultúránkból más nemzet, ország népeinek is átadni valamit, talán ebből adódóan, szoros, baráti testvérvárosi kapcsolat fűz össze minket a romániai Parajd-Felsősófalván élő székely testvéreinkkel és a lengyelországi Lewin Brezski lakóival. Nyitottak vagyunk azonban más magyar tájegységek népi kultúrájának tanulmányozására is. Jó példa erre a Háromszéki Népművészeti Egyesülettel létrejött civil kulturális együttműködés. A település népessége a század első évtizedeihez viszonyítva folyamatosan csökken. 4

5 Szegvár demográfiai jellemzői legjobban az alábbi táblázatok, grafikonok és diagramok bemutatásával érzékelhetőek. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4800 Lakónépesség A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Szegváron ez a fenti adattábla szerint a következőképpen alakul 2007 és 2012 évek között: bár az állandó lakosság az 5000 főt megközelíti, a lakónépesség száma évről évre csökkennő tendenciát mutat óta a település lakossága majd 7 %-al csökkent, ez részben az elvándorlásokból, részben az országosan kimutatható természetes fogyásból eredhet. ( természetes fogyás: kevesebb ember született, mint ahányan meghaltak). A lakónépesség fogyása a települést tekintve az alábbi diagrammból is jól látható. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% 0-2 évesek 0-14 éves % 51% 5

6 15-17 éves % 46% éves % 55% éves % 49% 65 év feletti % 40% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van e máshol bejelentett tartózkodási helyük ( ideiglenes lakásuk), vagy, hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak e. Az adattáblából és alábbi diagramból is jól kimutatható, hogy a település lakosságának több mint felét az aktív korúak és az idősek teszik ki. Figyelemre méltó e mellett, hogy a gyermekek az állandó lakosság 5 %-át sem érik el. Ugyanezt a tendenciát mutatja az alábbi adattábla és grafikon is, melyen jól látható, hogyan oszlott meg Szegvár lakossága korcsoportonként és nemenként. Állandó népesség - nők 65 év feletti 23% 0-14 éves 14% éves 4% éves 7% éves 52% Állandó népesség - férfiak éves 6% 65 év feletti 15% 0-14 éves 14% éves 3% éves 62%. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 6

7 ,9% ,4% ,2% ,8% ,9% ,7% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adatgyűjtés Az öregedési index azt mutatja, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. A 2001-es adatok a 65 év feletti lakosok tekintetében nem a fennálló adatokat tartalmazza, hiszen a TeIR rendszerben 2001-es adatok a 60-x eredményhalmaz található. Az öregedési index Szegvár esetében 2001-től folyamatosan 100 fölött van, tehát a 65 év felettiek vannak túlsúlyban, így a település elöregedőnek számít. 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% Öregedési index (%) 0,0% A 3. számú táblázat alapján előrevetíthető, hogy a település esélyegyenlőségi szempontból túlsúlyban lévő célcsoportja az idősek. Mindemellett fokozott figyelmet kell szentelnünk a fiatalabb lakosság érdekeinek védelmére, a település elöregedésének mérséklése, az öregedési index kedvező változása érdekében. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg

8 0-5 Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) A belföldi vándorlások vizsgálatánál kimutatható, hogy a települést tekintve az odaköltözés vagy az elvándorlás jellemző. A fenti adattábla alapján Szegvárra egyértelműen kimutatható az évről-évre növekvő tendencíájú elvándorlás. A folyamatos és jelentős népességveszteség, elvándorlás egyik legjelentősebb oka az lehet, hogy a település nem rendelkezik népességmegtartó erővel, a fiatalok megtartására nincsenek meg a megfelelő feltételek ( munkaerő hiány, közép-és felsőoktatási intézmények, szórakozási lehetőségek.) A még nagyobb problémát az jelenti, hogy a bevándorlók többnyire peremhelyzetű társadalmi rétegek képviselői, míg az elvándorlók, egyre inkább magasabban képzett és fiatal korosztály soraiból kerülnek ki. Célunk tehát, hogy olyan körülményeket teremtsünk az itt élők számára, ami népességmegtertó erővel bír. főleg a fiatalok tekintetében. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az 5. számú táblázatból vitathatatlanul látszik, hogy Szegvár településen is a természetes fogyás jelei láthatóak, mely a tavalyi évben némi mérséklődést mutatott. 8

9 természetes szaporodás (fő) Az országos negatív népesedési tendenciák a településre is jellemzőek. A természetes fogyás következtében a település lakosságszáma lassú ütemben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A természetes születés/halálozás arányait tekintve elmondhatjuk, hogy 2008 óta folyamatosan negatív a mérleg, melynek legmeghatározóbb tényezője a természetes fogyás. Emellett azt is hangsúlyozni kell, hogy a természetes fogyás mérséklésének egy fontos eszköze lehet a fiatalok életkörülményeinek javítása, gyermeknevelési kedvük növelése. Értékeink, küldetésünk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 63/a. -a kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy települési esélyegyenlőségi programot fogadjanak el: 9

10 Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszerveivel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. A település az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet vállaljanak, elősegítve ezzel a településen élők szemléletváltását. Értéknek tekintjük: Aktív civil élet: a településen számos civil szervezet tevékenykedik, aktívan. Célunk az esélyegyenlőség kapcsán a minél szélesebb rétegeket elérő civil szerveződések bevonása. Aktív közösség: Szegvár egyik legnagyobb erőforrása, tenni akaró lakosaiban rejlik. Az esélyegyenlőség előmozdításánál is fontos célunk, hogy a település közösségi erejére támaszkodva juttassuk érvényre az esélyegyenlőséget. Szolidaritás: A szegváriak közös érdeke a szolidaritás erősítése, ami nagyban elősegítheti az esélyegyenlőségi szempontból célcsoportnak számítók érvényesülési lehetőségeit. Ennek érdekében a fennálló fizikai és információs akadályokat meg kívánjuk szüntetni. Méltányos és rugalmas bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszünk, amelyek elősegítik az érintettek társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A pozitív diszkrimináció lehetősége Az előítéletek leküzdéséhez többre van szükség, minthogy a diszkriminációt megtiltják. Magyarországon is egyre többet találkozni a pozitív diszkriminációval, mely leggyakrabban a munkaerő-piaci és a közéleti érvényesülés elősegítésénél tapasztalható. Célunk a településen is egyre gyakrabban élni a pozitív diszkrimináció lehetőségével. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében település Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szegvár. település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával elkötelezetté válik az egyenlő esélyek biztosítása iránt, lehetővé kívánja tenni, hogy a településen élők 10

11 megkülönböztetés nélkül dolgozhassanak, tanulhassanak és élhessenek. Érvényesíteni kívánja a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét. A jogszabályokban meghatározott, kötelező feladatok ellátásán túl a település társzerveivel, társulásaival, civil szervezeteivel, egyházaival, önszerveződő közösségeivel, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség, diszkrimináció- és szegregációmentesség eszméjét a társadalmi élet minden területén. A Forray Máté Általános Iskolát és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, mint köznevelési intézményt érintő intézkedések érdekében együttműködik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szenesi Tankerületével. A HEP helyzetelemző részének célja Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 63/A. -a az alábbiak szerint kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy települési esélyegyenlőségi programot fogadjanak el: 63/A. (1) A helyi önkormányzat ( ) külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével - öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét Szegváron. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célkitűzésünk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 11

12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. -ára megalkotta a évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Az önkormányzatok Helyi Esélyegyenlőségi Programjának (HEP) elkészítését támogató SABLON-t a Pécsi Tudományegyetem munkacsoportja 1 készítette 2012 decemberében az ÁROP azonosító számú Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása című projekt keretében a Türr István Képző és Kutató Intézet megbízásából. A sablon célja, hogy az önkormányzatok szakmailag megalapozott, jogszabályokhoz igazodó helyzetelemzést és tervet tudjanak készíteni az esélyegyenlőség területén, ezzel biztosítva a megvalósítás sikerességét. A sablon használható teljesen új HEP készítésére, de alkalmas arra is, hogy az adott önkormányzat áttekintse, hogy a már meglévő HEP-ot mivel szükséges kiegészíteni. A A Sablon része a Melléklet 1., mely az esélyegyenlőség alapú helyzetelemzés elvégzéséhez szükséges adatgyűjtő táblákat és a táblák kitöltését segítő értelmezéseket tartalmazza. A Sablon kitöltéséhez nyújt további segítséget az az Útmutató, mely a Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozásának képzési segédlete. E mellett a TKKI által foglalkoztatott esélyegyenlőségi mentorok és asszisztensek szakmai műhelyekben megvalósított háromnapos képzésekkel és személyes tanácsadással támogatják az önkormányzatok képviselőit településük esélyegyenlőségi programjának megalkotásában. Mindehhez járul az a virtuális tér, melyen keresztül azonnal elérhető a szükséges szakmai dokumentáció és a személyes segítségnyújtás is. Mindezt kiegészíti a TKKI által megjelentetett tanulmánykötet, mely az esélyegyenlőséghez kapcsolódó háttértudásokat foglalja össze. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban az addig hatályos jogszabályok nélkülözték az egységes fogalomhasználatot, és a jogalkotó nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez sem. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást, vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent, mert a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát; a jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód 12

13 követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles, a tulajdon szociális kötöttsége azonban emellett - a tulajdonjog közjogi védelmének keretein belül - igazolhatja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is előírjon. Az egyenlő bánásmód követelményével szemben azonban az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedésekre jogosultságként kikényszeríthető igénye senkinek nincsen. A két szabályozási terület egy törvényben való elhelyezését - azon túl, hogy mindkét terület a személyek közötti egyenlőség egy-egy vetülete - az indokolta, hogy az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelentik, mivel egyes személyeket a többi személyhez képest előnyösebb helyzetbe hoznak. A törvény tekintettel van arra, hogy az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok, és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog szűk körben alkotmányosan igazolható módon korlátozhatja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételével léphessenek fel a jogsértőkkel szemben. A törvény az egyenlő bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelően egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenő hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlőséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. Az előzőekben kifejtettek szerint az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 13

14 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a település nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén 14

15 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Településrendezési Terv Településfejlesztési Koncepció 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Szegvár a Szentesi Kistérséghez tartozik. A kistérség a Dél-alföldi régióban található, Csongrád megye északkeleti részén. A kistérség központja Szentes, mely a két nagyközséggel: Szegvár és Nagymágocs, valamint öt kistelepüléssel: Fábiánsebestyén, Derekegyház, Eperjes, Árpádhalom, Nagytőke alkotja a Szentesi Kistérséget. A felsorolt településekből, 2004-ben létrehozott Szentes kistérség Többcélú Társulása óta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII,. törvény alapján működik. Az esélyegyenlőségi programhoz köthető vállalt feladatai között szerepel például a közös gondoskodás egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok szervezéséről; gondoskodás egyes gyermekjóléti intézmények közös fenntartásáról; központi orvosi ügyelet közös szervezése; nyilvános könyvtári feladatok magasabb színvonalú ellátásának közös szervezése; szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása. A 311/2007(XI.17.) Korm. rendelet alapján a kistérség hátrányos helyzetű kistérségnek számít. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőségi program elkészítésénél kizárólag a központilag rendelkezésre álló és helyi önkormányzati adatgyűjtésből származó adatok nyújtottak segítséget. A célcsoportokra vonatkozó ( különösen mélyszegénységben élők és romák; nők; fogyatékkal élők) esetleges adatgyűjtés Szegvár tekintetében eléggé hiányos, sok esetben nem rendelkezünk átfogó,reprezentatív adatokkal. 15