Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselı-testülete. 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendelete

Átírás

1 Hatályos: június 1-tıl. Egységesítve: május 31. Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Módosításokkal egységes szerkezetben) Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az Alaptörvény 32. cikkének (2) bekezdésében, valamint a Nemzeti vagyonról szóló évi CXCV. törvény (továbbiakban: Nv.tv.) 5. (2)bekezdés c) pontjában, a 18. (1)bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) 109. (4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikkének (1)bekezdése a) és e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. (1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Kadarkút Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) az önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt mőködı költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények); b) Kadarkút Város Önkormányzat tulajdonában lévı, ill. a tulajdonába kerülı nemzeti vagyonra, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékő jogokra, gazdasági és közhasznú társaságokra, az önkormányzatot megilletı részesedésekre, valamint értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a települési nemzetiségi önkormányzat részére átadott vagyonra, b) az önkormányzat költségvetési szerveinek mőködési célú pénzeszköz átadására irányuló döntésekre, c) az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, elidegenítésére, és d) az önkormányzat pénzvagyonára. (3) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon: a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona, 1

2 b) az önkormányzatot megilletı vagyoni értékő jogok, valamint c) az önkormányzat követelései. Az önkormányzati vagyon 2. (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint: a) törzsvagyonból, és b) üzleti vagyonból áll. (2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet: a) forgalomképtelen b) korlátozottan forgalomképes c) forgalomképes. (3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezések: a) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthetı el, nem terhelhetı meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihetı. b) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerzıdés semmis. c) Az Nv.tv -ben foglaltakon túlmenıen forgalomképtelenek a köztéri mőalkotások. d) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítás (bérbeadás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg. e) Az Nv.tv. -ben foglaltakon túlmenıen korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévı mővészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végzı vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magába foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is. (4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyon, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletben meghatározottak szerint történhet. (5) Forgalomképes üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (6) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonát és a korlátozottan forgalomképes vagyont az 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának körét a 2. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat törzsvagyona 3. Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyonelemek körét az Nv.tv. 5. (2) bekezdése határozza meg. 4. (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezı forgalomképtelen törzsvagyonának körét az Nv.tv. 5. (3) bekezdése nevesíti. 2

3 (2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonnak minısített vagyonelemeket e rendelet 1. mellékletének II. része tartalmazza. (3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát a következı vagyonelemek jelentik: - közmővek kiemelt jelentıséggel a vízi közmővek, és a hozzájuk tartozó védıterületek, - mőemléki védettségő ingatlanok, - védett természeti területek és emlékek, - önkormányzati intézmények épületei, középületek, - köztemetık, - az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére kezelésbe, üzemeltetésbe, bérbe illetve használatba, hasznosításba, hasznosítás céljára használatba adott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon, kivéve az 1. mellékletének I.-II. részében meghatározott vagyontárgyakat, - mindazon vagyon, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít. (4) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: Közmővek: Vízi közmővek nem elidegeníthetıek, nem megterhelhetıek. A közmővek mőködtetési jogát koncessziós szerzıdés keretében lehet átengedni. Az önkormányzat a közüzem mőködéséhez szükséges a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem ha jogszabály másként nem rendelkezik önállóan gazdálkodik. A közüzemre bízott vagyont, a közmőveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén az átszervezéssel arányosan vonhatja el a közüzemtıl. Intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetıek el és nem terhelhetıek meg. Nem idegeníthetı el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél rövidebb idıszakra ruházható át. Mőemléki védettségő ingatlanok: Az önkormányzat tulajdonába kerülı mőemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelıi joga átruházásához, használati és bérleti joga gazdasági társaságba való bevételéhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges. Védett természeti területek: Az önkormányzat tulajdonába kerülı védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelıi vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges. (5) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. (6) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes. 3

4 II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai 5. (1) A helyi önkormányzatot a jogszabályban meghatározott eltérésekkel megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) Az önkormányzatot megilletı tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok- és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. (3) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerzıdésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza. (4) Önkormányzati vagyonkezelı szervek: az önkormányzat intézményei és az önkormányzat hivatala. (5) A vagyonkezelı szerv a kezelésében, használatában lévı önkormányzati vagyonnal az önkormányzat kötelezı feladatainak sérelme nélkül a vonatkozó törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik. 6. (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévı vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülı vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (2) A gazdasági társaság alapítására és mőködtetésére az Nv.tv.7. rendelkezései az irányadók. Vagyon elidegenítése, hasznosítása 7. (1) Ingatlanvagyont értékesíteni a képviselı-testület döntése alapján - pályázati kiírással versenyeztetés útján lehet. (2) Egyéb vagyont értékesíteni Ft értékhatár felett - az Nv.tv.11. (16) bekezdés alkalmazásával - versenyeztetés útján lehet. A versenyeztetésnek nyilvánosnak indokolt esetben zártkörőnek kell lennie. Vagyont értékesíteni összességében a legelınyösebb ajánlatot tevı részére lehet. (3) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenyeztetés lebonyolítása. (4) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályait e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (5) Az önkormányzat Gazdasági Bizottsága tesz javaslatot a vagyonhasznosításra, közremőködik a pályázati eljárásban és ellenırzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást. 4

5 (6) A vagyonhasznosítási szerzıdés megkötésére a polgármester jogosult. (1) Nem értékesíthetı az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyon. (2) Feltételekkel lehet értékesíteni a 4. (3) bekezdésében meghatározott az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (3) Az üzleti forgalomképes vagyon az alábbiak szerint értékesíthetı: a) A képviselı-testület dönt értékhatártól függetlenül a vagyon értékesítésérıl, az értékesítés kihirdetésének módjáról. A képviselı-testület a legelınyösebb ajánlatot tevı javára dönt. b) A polgármester a képviselı-testület által átruházott hatáskörében dönt a Ft értékhatárt el nem érı vagyon értékesítésérıl ide nem értve az értékhatárt el nem érı értékő ingatlanvagyont. A polgármester a döntésrıl a képviselı-testületet a soron következı ülésen tájékoztatja. (4) Vagyont értékesíteni csak a 13. alapján meghatározott vagyonérték alapján lehet, ettıl eltérni csak önkormányzati érdekbıl lehet (1) Korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon tulajdonjogát ingyenesen csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet az Nv.tv.13. (4)-(7)bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (2) Önkormányzati ingatlan vagyon ingyenes használatba adására kizárólag a képviselıtestület jogosult, akkor ha a kedvezményezett a vagyon használatával a kötelezı vagy önként vállat önkormányzati feladatok (közfeladat) teljesítését vállalja, és a vagyonrész e feladat ellátáshoz szükséges. A kedvezményezett visel minden, a használattal kapcsolatban felmerülı költséget ideértve az esetlegesen felmerülı adófizetési kötelezettségeket. (3) Önkormányzati vagyont térítés ellenében csak tartós közérdekő cél megvalósítása céljából- kizárólag határozott idıre lehet a Polgári Törvénykönyvrıl szóló évi IV. törvény ( Ptk. ) és az Nv.tv. szabályainak megfelelıen használatba adni. (4) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen: a) Ft feletti ingó vagyon, illetve vagyoni értékő jogok fogalomkörébe tartozó vagyon és valamennyi ingatlan (értéktıl függetlenül) valamint a b) pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásról a képviselı-testület dönt. b) Ft-ot el nem érı vagyonátruházásról - az Nv.tv.14. (1)bekezdésében foglaltak betartásával ingatlanvagyon kivételével a polgármester dönt az alábbi feltételek betartásával: Gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható: - A településen mőködı társadalmi szervezeteknek. - Ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet. 5

6 c) A polgármester a b) pontban hozott döntéseirıl a képviselı-testületet a soron következı ülésén tájékoztatja. A vagyon megterhelése 10. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhetı meg. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselıtestületének döntése alapján terhelhetı meg. (3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona megterhelhetı. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselı-testület hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat követelés elengedése 11. (1) Az önkormányzat követeléseirıl mint önkormányzati vagyon részérıl való lemondás joga: a) az adósok, vevık és egyéb követelések vonatkozásában a képviselı-testület joga, b) a polgármester joga a képviselı-testület által átruházott hatáskörben értékhatár nélkül, az irányítása alá tartozó munkavállalókkal szembeni különféle követelésekrıl való lemondás joga, c) az intézményvezetık a polgármester részére tett bejelentést követıen engedhetnek el a munkavállalókkal szembeni követeléseket. A polgármester a bejelentést követı 3 napon belül nyilatkozik a követelés elengedésének lehetıségérıl. (2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hozott döntéseirıl a soron következı ülésen tájékoztatja a képviselı-testületet. 12. (1) A 11. (1) bekezdésében meghatározott követelésrıl csak akkor lehet lemondani, ha: a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben, vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés késıbbiekben való behajthatóságára, c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna. d) a bíróság bevonásával történı behajtás során figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat a követelésrıl való lemondásról bírói egyezség történt, e) a felszámolási eljárás, illetve a csıeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínőséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csıdeljárás során figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat csıdeljárási megállapodást kötöttek, f) a követeléssel érintett szerv vagy személy nem elérhetı, nem lelhetı fel és ez bizonyított. (2) A követelésrıl való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. 6

7 Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 13. (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén, a névérték alapján, b) ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Ha a szerzıdés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi. (5) 1 A Képviselı-testület az önkormányzat tulajdonát képezı, építési tilalommal nem terhelt, beépítésre szánt ingatlanok értékesítése esetében a vagyon értékérıl a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérıen a Gazdasági Bizottság javaslata alapján egyedi határozattal dönt. Eljárás a tulajdonos képviseletében 14. Az önkormányzati vagyont érintı hatósági eljárásban a tulajdonost megilletı nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. A felajánlott vagyon elfogadása 15. (1) Ha valamely vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelı elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2) Az önkormányzat részére Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselı-testület jóváhagyására. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 16. A képviselı-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: 1 Kiegészítette a 15/2012 (V.28.) Ökr. 1. -a. Hatályos: június 1-tıl. 7

8 a) a vagyon biztosítékul adása, zálog- és jelzálogjog, szolgalmi jog alapítása, használat jogának biztosítása, haszonkölcsönbe adása, elidegenítési és terhelési tilalom vállalása, b) a vagyon gazdasági és nonprofit gazdasági társaságba apportként történı bevitele, alapítványok, közalapítványok rendelkezésére bocsátása, c) az önkormányzat tulajdonát képezı vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, d) az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékő jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulás, e) a vagyon lízing szerzıdéssel való hasznosítása, koncesszióba adása, támogatásra történı felajánlása, f) az önkormányzatot megilletı, ingatlanra vonatkozó vagyoni jog alapítása, és gyakorlása, g) gazdasági és nonprofit gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megilletı tulajdonosi jog gyakorlása, h) önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a vagyon bérbe, üzemeltetésbe, használatba, illetve hasznosítás céljából való használatba, vagyonkezelésbe adása és elvonása, i) ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történı kijelölése, j) önkormányzati vagyont érintı hatósági eljárásban az önkormányzatot megilletı jog gyakorlása, k) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, l) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, m) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, n) társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása, o) közérdekő kötelezettségvállalás. 17. (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függıen az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelık hatáskörébe tartoznak. (2) A Képviselı-testület hatáskörébe tartozik: a) Ft értékhatár feletti beruházási (építési, felújítási) döntések meghozatalát követıen a Kbt. hatálya alá nem tartozó beruházások esetében a vagyonrendelet 3. mellékletében meghatározott versenyeztetés szerint a pályázati eljárás kiírása. b) Ft feletti vagyontárgy vásárlása, c) Ft értékhatár felett a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, d) behajthatatlan követelések törlése Ft. értékhatár felett. (3) A képviselı-testület Gazdasági Bizottságának hatáskörébe tartozik: a) a vagyonbiztosítási szerzıdések megkötésének véleményezése, b) Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása, c) behajthatatlan követelések törlése 1 Ft és Ft között. (4) A vagyonkezelı szervezet vezetıjének hatáskörébe tartozik a Gazdasági Bizottság jóváhagyásával a közszolgáltatáshoz nélkülözhetı vagyon két évet meg nem haladó határozott idıtartamú bérbeadás útján történı hasznosítása. (5) A polgármester jogosult: 8

9 a) a hatáskörrel rendelkezı szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, b) megkötni a nem intézményi használatban lévı bérleti szerzıdéseket, c) megkötni a Gazdasági Bizottság véleményének figyelembe vételével a vagyonbiztosítási szerzıdéseket. Vagyonkezelıi jog létesítése 18. (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a közfeladatot az Nv.tv (1)bekezdésében meghatározott - átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévı törzsvagyonára és üzleti vagyonára vagyonkezelıi jogot létesíthet. (2) Vagyonkezelıi jogot az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva ellenérték fejében, vagy ingyenesen az új Ötv ában foglaltak szerint - lehet megszerezni és gyakorolni. (3) A vagyonkezelıi jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelı a feladatellátással összefüggı jogokat, kötelezettségeket átvegye. (4) A vagyonkezelési szerzıdés kötelezı tartalmi elemeit az Nv.tv. és az új Ötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai és jelen rendelet határozza meg. (5) A vagyonkezelıi jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének módját és formáját a vagyonkezelıvel megkötött vagyonkezelési szerzıdés tartalmazza. (6) A vagyonkezelıi jog megszőnését az Nv.tv. 11. (4) és (12)bekezdése, valamint az új Ötv (10) és (12) bekezdése szabályozza. (7) Az önkormányzat az alábbi közfeladatok átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelıi jogot: az építet és természeti környezet védelme, köztemetı fenntartása, helyi közutak és közterületek fenntartása, köztisztaság és településtisztaság biztosítása, helyi tőzvédelemrıl való gondoskodás, óvodákról, alapfokú nevelésrıl-oktatásról gondoskodás, egészségügyi ellátásról gondoskodás, szociális ellátásról gondoskodás, gyermek- és ifjúsági feladatokról gondoskodás, közösségi tér biztosítása, közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésérıl gondoskodás, egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. 9

10 Az önkormányzati vagyon hasznosítása Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 19. (1) Amennyiben a vagyonkezelıi jog létesítését a jogszabályi rendelkezések nem teszik lehetıvé, illetve az Önkormányzat a közfeladatát nem vagyonkezelı útján kívánja ellátni, úgy a Képviselı-testület a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás megkötésével a feladatellátáshoz szükséges önkormányzati vagyont bérbe, üzemeltetésre, vagy használatba, hasznosítás céljára használatba adhatja át a kizárólagos- vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévı gazdasági társaságának, nonprofit gazdasági társaságának, az Önkormányzat alapításával mőködı többcélú társulásának, továbbá önkormányzati érdekbıl államháztartáson belüli költségvetési szervnek, illetve az Önkormányzat által elismert közösségi célok megvalósítása esetén a közfeladat ellátására vonatkozó megállapodás nélkül egyháznak valamint más szervezetnek. 20. (1) Az önkormányzat a kötelezı és az önként vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog vagyonkezelıi jog átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelı fizetési kötelezettségeket. (2) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat az alapfeladata ellátása sérelme nélkül bevételei növelésére fordíthatja. (3) Az intézmény vezetıje köteles gondoskodni az intézmény használatában lévı ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézményvezetı köteles a kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos elıterjesztésben jelezni. (4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselı-testület dönt az intézmény írásos elıterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselı-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási elıirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket. 10

11 III. Záró rendelkezések 21. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszíti Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 31/2003. (XII. 31.) számú önkormányzati rendelete. Karsai József polgármester dr. Horváth Zsolt jegyzı A rendelet kihirdetve: Kadarkút, március 2. dr. Horváth Zsolt jegyzı 11

12 1. melléklet Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2012. (III.2.) önkormányzati rendeletéhez I. Az önkormányzat törzsvagyonából kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévı vagyonelemek Fekvés Kadarkút/ hrsz. Forgalomképtelen vagyon Mővelési ág Tulajdoni hányad 03 Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/1 1 ha Árok 1/ Árok 1/ /1 Árok 1/ /2 Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/1 1 ha Árok 1/ Árok 1/1 1 ha /1 Árok 1/ /2 Árok 1/ Árok 1/1 1 ha Árok 1/1 3 ha Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ /4 Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/1 1 ha Árok 1/1 1 ha Árok 1/1 1 ha 2200 Terület nagyság m2 12

13 0235 Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ /2 Árok 1/ Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ /4 Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /1 Közút 1/1 1 ha /15 Közút 1/ /16 Közút 1/ /45 Közút 1/ /60 Közút 1/ /3 Közút 1/ /16 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /1 Közút 1/1 2 ha Közút 1/ /6 Járda 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /3 Közút 1/ /2 Közút 1/ /4 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/

14 636 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /2 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /3 Saját használatú út 1/ Közút 1/ /11 Saját használatú út 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/1 2 ha 6740 Árok 565 Töltés 498 Összesen: 2 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Saját használatú út 1/1 1 ha Közút 1/1 1 ha /9 Út 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ Saját használatú út 1/1 2 ha /3 Közút 1/ Szántó 2047 Összesen: Közút 1/ Közút 1/1 2 ha /61 Út 1/ Közút 1/ /2 Saját használatú út 1/1 1 ha Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /21 Saját használatú út 1/ /1 Saját használatú út 1/

15 0130/30 Saját használatú út 1/ Közút 1/1 1 ha /1 Közút 1/1 3 ha /3 Közút 1/ /4 Közút 1/1 1 ha /5 Közút 1/ Közút 1/1 8 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ /3 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 2 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ /1 Közút 1/ /2 Közút 1/ /15 Saját használatú út 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 3 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /20 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /1 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/

16 0298 Közút 1/ /3 Díszkert 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ /3 Közterület 1/ Közterület 1/1 1 ha Közterület 1/1 1 ha Közterület 1/1 1 ha Közterület 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ /1 Közterület 1/ Temetı 1/ Temetı 1/ /1 Temetı 1/ Temetı 1/ Temetı 1/ Temetı 1/ Temetı 1/ /25 Temetı 1/ Töltés 1/

17 II. Az önkormányzat törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentıségő nemzeti vagyonnak minısített vagyonelemek Fekvés Kadarkút/ hrsz. Mővelési ág Tulajdoni hányad 703 Közterület 1/1 3 ha Közút 1/1 2 ha /1 Út 1/ Út 1/ Terület nagyság m2 III. Az önkormányzat törzsvagyonát képezı Korlátozottan forgalomképes vagyoni kör 1 Közterület, park 1/ /2 Szociális Gondozási Központ 1/ Sporttelep 1/1 2 ha Általános iskola 64/100 1 ha Óvoda 1/ Orvosi rendelı 51/ /5 Ifjúsági Szálló 1/ Polgármesteri Hivatal (Kistérség) 1/1 1 ha Pedagógiai Szakszolgálat 1/ Mővelıdési Ház 1/ Filmszínház 4/ /2 Szociális Alapszolgáltatási Központ 1/ /8 Tőzoltóság 1/ /5 Akác Vendéglı 1/ /2 Szociális bérlakások (81) 1/ /3 Szociális bérlakások (81/a.) 1/ Ipartelep 1/1 3 ha /4 Gázfogadó 1/ /2 Szennyvíztisztító 1/ /2 Szemétlerakó telep 1/ /2 Vízmő 1/ /2 Vízmő 1/ /7 Vízmő 1/ /3 Vízmő 1/

18 Fekvés Kadarkút/ hrsz. Mővelési ág 2. melléklet Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendeletéhez IV. Üzleti vagyon Tulajdoni hányad 2/2 Beépítetlen terület 1/ Lakóház, udvar, gazd. ép. 1/ /12 Gazdasági ép., udvar 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ /2 Lakóház, udvar 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ /1 Polgármesteri Hivatal 1/ /4 Lakóház, udvar 1/ Lakóház, udvar 3/ Lakóház, udvar 1/ Rendırség 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ Lakóház, udvar, gazd. ép. 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ /5 Lakóház, udvar 1/1 280 Szántó 1579 Szılı Összesen: Beépített terület* 1/ Beépített terület* 1/ /9 Beépítetlen terület 1/ /2 Beépítetlen terület 1/ /3 Beépítetlen terület 1/ /4 Beépítetlen terület 1/ /5 Beépítetlen terület 1/ /6 Beépítetlen terület 1/ /7 Beépítetlen terület 1/ /8 Beépítetlen terület 1/ /9 Beépítetlen terület 1/ /10 Beépítetlen terület 1/ /11 Beépítetlen terület 1/ /12 Beépítetlen terület 1/ /13 Beépítetlen terület 1/ /14 Beépítetlen terület 1/ /17 Beépítetlen terület 1/ /19 Beépítetlen terület 1/ /20 Beépítetlen terület 1/ /21 Beépítetlen terület 1/ * osztott tulajdon Terület nagyság m2 18

19 121/22 Beépítetlen terület 1/ /23 Beépítetlen terület 1/ /24 Beépítetlen terület 1/ /25 Beépítetlen terület 1/ /26 Beépítetlen terület 1/ /27 Beépítetlen terület 1/ /28 Beépítetlen terület 1/ /29 Beépítetlen terület 1/ /30 Beépítetlen terület 1/ /31 Beépítetlen terület 1/ /32 Beépítetlen terület 1/ /33 Beépítetlen terület 1/ /34 Beépítetlen terület 1/ /35 Beépítetlen terület 1/ /36 Beépítetlen terület 1/ /37 Beépítetlen terület 1/ /39 Beépítetlen terület 1/ /40 Beépítetlen terület 1/ /41 Beépítetlen terület 1/ /42 Beépítetlen terület 1/ /47 Beépítetlen terület 1/ /48 Beépítetlen terület 1/ /49 Beépítetlen terület 1/ /52 Beépítetlen terület 1/ /53 Beépítetlen terület 1/ /54 Beépítetlen terület 1/ /55 Beépítetlen terület 1/ /56 Beépítetlen terület 1/ /57 Beépítetlen terület 1/ /58 Beépítetlen terület 1/ /59 Beépítetlen terület 1/ /4 Beépítetlen terület 1/ /1 Beépítetlen terület 1/ /5 Beépítetlen terület 1/ Beépítetlen terület 1/ Lakóépület 1/ Lakóépület 1/ /2 Beépítetlen terület 1/ Magtár épül 1/ /1 Erdı 1/ /2 Erdı 1/ Szántó és út 1/ /1 Gyep (legelı) 1/ /2 Gyep (legelı) 1/ /2 Gyep 1/1 2 ha /2 Gyep (legelı) 1/1 2 ha /5 Gyep (legelı) 1/

20 0282/3 Gyep (legelı) 1/1 1 ha 2164 Árok 554 Gyep (legelı 5020 Összesen: 1 ha

21 3. melléklet Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testülete 6/2012.(III.2.) önkormányzati rendeletének 7. -ához Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályai I. fejezet Általános rendelkezések 1.1. A szabályozás kiterjed Kadarkút Város Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására. Nem terjed ki a szabályozás a közbeszerzésekrıl szóló évi CVIII. törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés továbbiakban (pályázati eljárás) általános szabályait. A szabályzat biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévı vagyon leghatékonyabb formában történı hasznosítását, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlı feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét. 1.3 A versenyeztetés megvalósulhat a képviselı-testület döntése, elıírása szerint ajánlatkérés, vagy pályáztatás útján. (A továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérıt, a pályázón egyben ajánlattevıt is érteni kell.) II. fejezet Az ajánlatkérés 2.1 Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény) Az ajánlattevınek azonos feltételek biztosításával legalább három személytıl (szervtıl) kell ajánlatot kérnie Ajánlatkérı az ajánlatkérési felhívásban határozza meg az ajánlatadás részletes feltételeit Ajánlatkérı a legkedvezıbb ajánlattevıvel köt szerzıdést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelınek, újabb ajánlatot kér, vagy pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményrıl valamennyi ajánlattevıt közvetlenül tájékoztatni kell. III. fejezet A pályáztatás A pályázat típusai 3.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörő (meghívásos) lehet A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a kiíró a zártkörő (meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt Zártkörő pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentısége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton elıre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé. 21

22 A pályázat kiírása, meghirdetése 4.1. A nyilvános pályázatot a kiíró által meghatározott helyen (helyben szokásos módon, megyei napilapban, stb.), a pályázatok benyújtására megállapított határidıhöz képest megelızıen kell meghirdetni A kiíró a az ajánlatok benyújtására vonatkozó idıpontot pályázati felhívásban határozza meg A kiíró a zártkörő (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejőleg és közvetlenül értesíti. Zárkörő (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három pályázóként számításba vett - személynek (szervnek) meg kell küldeni. A pályázati felhívás, pályázati kiírás tartalma 5.1. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell: a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy meghívásos), a pályázat tárgyaként az értékesítendı, hasznosítandó vagyon, vagyonrész megnevezését, fıbb jellemzıit (ingatlan esetén a korlátozásokat), az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, az ajánlati kötöttség tartalmát, a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését, a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: az elidegenítendı, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, továbbá az ajánlatok elıkészítéséhez szükséges információkat, részletes eljárási rendet, az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve: - az ajánlatok felbontásának helyét és idıpontját; illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét (amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell), - azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen, - az ajánlatok elbírálására vonatkozó idıpontokat, - valamint a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését, az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetıségét és kezelésének módját, a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés feltételeit, elbírálásánál figyelembe veendı fizetési feltételeket, határidıket, stb. azt a követelményt, ha a pályázó csatolni köteles pénzintézeti igazolást a hitelképességérıl, pénzügyi helyzetérıl, vagy igazolást arról, hogy semmiféle köztartozása nincs, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását, amit a kiíró még ezen kívül szükségesnek tart. 22

23 5.3. A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevık ajánlataikat hány példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelmően meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevıknek nem ad A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevı számára is ugyanolyan módon biztosítani. IV. fejezet Biztosíték, ajánlati kötöttség Pályázati biztosíték 6.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthetı, melyet az ajánlat megküldésével egyidejőleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott idıpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítás, valamint a pályázatok elbírálása után - a 6.3. bekezdésben foglalt kivételektıl eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, a biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerzıdést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevı az ajánlati kötöttség idıtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerzıdés megkötése neki felróható vagy az ı érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ajánlati kötöttség 7.1. A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott idıpontig kötve van A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdıdik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidı lejárt. A pályázat visszavonása 8.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt idıpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörő pályázat esetén errıl az ajánlattevıket haladéktalanul értesíteni A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén, ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelı teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevıt az eljárási rend alapján terhelı egyéb kötelezettség megszegése a pályázatból történı kizárást vonja maga után Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplı feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után - újabb pályázat kiírása mellett dönthet. 23

24 8.5. Az ajánlattevı a benyújtásra nyitva álló határidı lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát Az ajánlattevı nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétel kapcsán más jogcímen sem terjeszthet ellı követelést. V. fejezet Ajánlatok beérkezése, elbírálása A pályázati ajánlat 9.1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevı részletes nyilatkozatát, különösen: a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan, a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról, a vételár vagy ellenszolgáltatás összegérıl, fizetési feltételek vállalásáról Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elı, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevı igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegő biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta Az ajánlatot - ha a kiíró másképpen nem rendelkezik - zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése A pályázatok beérkezése során az átvevı az átvétel pontos idıpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét A pályázatok bontásán a kiíró képviselıje, az ajánlattevık, illetve meghatalmazottjaik, valamint a verseny tisztaságát biztosító személy lehet jelen Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévıkkel ismertetni kell az ajánlattevık nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevı megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve megismertetésekor jegyzıkönyvet kell felvenni A kiíró képviselıje az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhetı legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja. A pályázat elbírálása A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el Az értékelı (elbíráló) az ajánlatok felbontását követıen köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azon ajánlattevık, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt. 24

25 11.3. Érvénytelen az ajánlat, ha: olyan ajánlattevı nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton, az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerően meghosszabbított határidı után nyújtották be, az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak, biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevı nem bocsátotta, vagy nem az elıírtaknak megfelelıen bocsátotta a kiíró rendelkezésére, amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelmően határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti, olyan ajánlattevı nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az önkormányzattal vagy intézményével szerzıdésbe foglalt vállalásait nem teljesítette Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel - azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve - a pályázati kiírásban foglaltaknak Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül, a testület által fenntartott hatáskör esetén a soron következı ülésen kell elbírálni A pályázati ajánlatok elbírálása során az Nv.tv. 11. (16) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem Eredménytelen a pályázat, ha - a kitőzött idıpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, - a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó elıírásnak, - a kiíró valamely ajánlattevınek a pályázat tisztaságához főzıdı, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértı cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött, - a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el. A pályázat eredményének közzététele A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó végsı döntését a pályázati kiírásban meghatározott idıpontig és módon kihirdeti. A kihirdetésre - lehetıség szerint - ha az értékelés nyilvános volt az ajánlattevıket meg kell hívni. A kihirdetésben jelen nem lévı ajánlattevıket a döntésrıl haladéktalanul értesíteni kell Zártkörő (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevıkkel közvetlenül ismertetni kell Csak azzal a pályázóval köthetı szerzıdés, aki a pályázat nyertese, mert összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdoni érdekeinek legmegfelelıbb ajánlatot tette. 25