Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 31/2003.(XII. 31.) számú. r e n d e l e t e

Átírás

1 Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003.(XII. 31.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (Egységes szerkezetben) A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV törvény (továbbiakban: Ötv.) 16.. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Ötv aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) aiban foglaltakra Kadarkút Nagyközségi Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1.. (1) E rendelet hatálya kiterjed: (1) a nagyközségi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt mőködı költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények); (2) mindazokra a dolgokra, melyek Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékő jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokra az önkormányzatot megilletı részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). (2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon: a) az önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona, b) az önkormányzatot megilletı vagyoni értékő jogok, valamint c) az önkormányzat követelései. Az a c) pontokban meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentı tételt. Az önkormányzati vagyon 2.. (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint áll: a) törzsvagyonból, valamint b) az egyéb vagyonból.

2 2 (2) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet: a) forgalomképtelen b) korlátozottan forgalomképes c) forgalomképes. (3) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg. a) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthetı, nem megterhelhetı, vállalkozásban, gazdasági társaságba nem vihetı. b) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerzıdés semmis. c) A törvényben foglaltakon túlmenıen forgalomképtelenek a köztéri mőalkotások. d) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg. e) A törvényben foglaltakon túlmenıen korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévı mővészeti alkotások és a közüzemi szolgáltatást végzı vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magába foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is. (4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet. (5) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3) (4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (6) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tulajdonát az 1. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat forgalomképes vagyonának körét a 2. számú melléklet tartalmazza. Az önkormányzat törzsvagyona 4.. Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelezı önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálják. 5.. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a következı vagyonelemek jelentik: - helyi közutak és mőtárgyaik, - közterek, (köz)parkok, - vizek és közcélú vízi létesítmények, - temetık. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát más jogszabályok szerint a következı vagyonelemek jelentik: - közmővek kiemelt jelentıséggel a vízi közmővek, - intézmények épületei, középületek,

3 3 - mőemlékek, - védett természeti területek, - muzeális emlékek. (3) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: Közmővek: Vízi közmővek nem elidegeníthetıek, nem megterhelhetıek. A közmővek mőködtetési jogát koncessziós szerzıdés keretében lehet átengedni. Az önkormányzat a közüzeme mőködéséhez szükséges a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem ha jogszabály másként nem rendelkezik önállóan gazdálkodik. A közüzemre bízott vagyont, a közmőveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén az átszervezéssel arányosan vonhatja el a közüzemtıl. Intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetıek el és nem terhelhetıek meg. Nem idegeníthetı el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak egy évnél rövidebb idıszakra ruházható át. Mőemlékek: Az önkormányzat tulajdonába kerülı mőemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelıi joga átruházásához, használati és bérleti joga gazdasági társaságba való bevételéhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges. Védett természeti területek: Az önkormányzat tulajdonába kerülı védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelıi vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges. Muzeális emlék: A muzeális emlék elidegenítéséhez a mővelıdési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges. (4) Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. (5) Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes. II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai 6.. (1) A helyi önkormányzatot a jogszabályban meghatározott eltérésekkel megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megilletı tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok- és hatáskörök a képviselı-testületet illetik meg. (3) A képviselı-testületet a polgármester képviseli.

4 4 (4) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerzıdésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza. (5) Önkormányzati vagyonkezelı szervek: az önkormányzat intézményei, gazdasági és közhasznú társaságai, az önkormányzat hivatala. (6) A vagyonkezelı szerv a kezelésében, használatában lévı önkormányzati vagyonnal az önkormányzat kötelezı feladatainak sérelme nélkül a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik. (7) Az önkormányzat a tulajdonban lévı vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülı vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (8) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelısségi körébe tartozik az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet. (9) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselı-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselı-testület nyilatkozatával lehet. (10) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megırzésérıl, üzemeltetésérıl a képviselı-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetıleg e vagyontárgyakat üzemeltetı gazdasági társaságok útján gondoskodik. (11) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyeletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerzıdésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Az egyes tulajdonosi jogok Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás) 7.. (1) Ingatlanvagyont értékesíteni pályázati kiírás alapján versenyeztetés útján lehet. (2) Egyéb vagyont értékesíteni Ft értékhatár felett versenyeztetés után lehet. A versenyeztetésnek nyilvánosnak indokolt esetben zártkörőnek kell lennie. Vagyont értékesíteni a legjobb ajánlatot tevı részére lehet. (3) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenyeztetés lebonyolítása. Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (4) A szerzıdés megkötésére a polgármester jogosult. (5) Az önkormányzat pénzügyi bizottsága ellenırzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást. (6) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (7) Feltételekkel lehet értékesíteni a 5.. (3) bekezdésében meghatározottak szerint az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

5 5 (8) Az egyéb forgalomképes vagyon az alábbiak szerint értékesíthetı: a) A képviselı-testület dönt értékhatártól függetlenül a vagyon értékesítésekor a hirdetésrıl módjáról. A képviselı-testület a legjobb ajánlattevı javára dönt. b) A polgármester a képviselı-testület által átruházott hatáskörében dönt a Ft értékhatárt el nem érı vagyon ide nem értve az értékhatárt el nem érı értékő ingatlanvagyont értékesítésérıl. A polgármester a döntésrıl a képviselı-testület a soron következı ülésen tájékoztatja. (9) Vagyont értékesíteni csak a 12.. alapján meghatározott vagyonérték alapján lehet, ettıl eltérni csak önkormányzati érdekbıl lehet. 8.. (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni a törvényben meghatározott eseteken kívül- a következı célra, e rendeletben meghatározottak szerint lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással, körérdekő célra, c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel, d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet. (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni a 5.. (3) bekezdésében meghatározottak szerint lehet. (4) Az önkormányzat egyéb vagyonába történı vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen: a) Ft feletti ingó vagyon, illetve vagyoni értékő jogok fogalomkörébe tartozó vagyon és valamennyi ingatlan (értéktıl függetlenül) valamint a b) pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásról a képviselı-testület dönt. b) Ft-ot el nem éri ingyenes vagyonátruházásról kivéve ingatlanvagyont a polgármester dönthet az alábbi feltételek betartásával: Gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható: - A környezı települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is. - A településen mőködı társadalmi szervezetek. - Ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet. c) A polgármester a b) pontban hozott döntéseirıl a képviselı-testületet a soron következı ülésén tájékoztatja. A vagyon megterhelése 9.. (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhetı meg. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselıtestülete döntése alapján nem terhelhetı meg. (3) Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhetı. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselı-testület joga.

6 6 Az önkormányzat követelés elengedése 10.. (1) Az önkormányzat követeléseirıl mint önkormányzati vagyon részérıl való lemondás joga: a) az adósok, vevık és egyéb követelések vonatkozásában a képviselı-testület joga, b) a polgármester joga a képviselı-testület által átruházott hatáskörben értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekrıl való lemondás joga. (2) A polgármester az (1) bekezdés b) pontja szerint hozott döntéseirıl a soron következı ülésen tájékoztatja a képviselı-testületet (1) A 10.. (1) bekezdésében meghatározott követelésrıl csak akkor lehet lemondani, ha: a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben, vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés késıbbiekben való behajthatóságára, c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna. d) a bíróság bevonásával történı behajtás során figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat a követelésrıl való lemondásról bírói egyezség történ, e) a felszámolási eljárás, illetve a csıeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínőséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csıdeljárás során figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat csıdeljárási megállapodást kötöttek, f) a követeléssel érintett szerv vagy személy nem elérhetı, nem lelhetı fel és ez bizonyított. (2) A követelésrıl való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 12.. (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. (3) Ha a szerzıdés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

7 7 Eljárás a tulajdonos képviseletében 13.. Az önkormányzati vagyont érintı hatósági eljárásban a tulajdonost megilletı nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. A felajánlott vagyon elfogadása 14.. (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelı elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselı-testület jóváhagyására. Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 15.. A képviselı-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képezı vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékestésre történı kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történı kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, f) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, g) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függıen az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelık hatáskörébe tartoznak. (2) 1 A képviselı-testület hatáskörébe tartozik: a) Ft értékhatár feletti beruházási (építési, felújítási) döntések meghozatalát követıen a Kbt. hatálya alá nem tartozó beruházások esetében a vagyonrendelet 3. számú mellékletében meghatározott versenyeztetés szerint a pályázati eljárás kiírása. b) Ft feletti vagyontárgy vásárlása, 1 Módosította a 6/2006.(IV. 10.) Ökr. 1. -a, hatályos kihirdetése napjától.

8 8 c) Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, d) behajthatatlan követelések törlése Ft. értékhatár felett. (3) A képviselı-testület pénzügyi bizottságának hatáskörébe tartozik a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenırzése, b) a biztosítási szerzıdések megkötésének véleményezése, c) Ft értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása, d) behajthatatlan követelések törlése 1 Ft és Ft között. (4) A vagyonkezelı szervezet vezetıjének hatáskörébe tartozik a pénzügyi bizottság jóváhagyásával. a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhetı vagyon két évet meg nem haladó határozott idıtartamú bérbeadás útján történı hasznosítása, b) a használatában, kezelésében lévı Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékő jog stb. értékestése, c) Ft a számviteli szabályok szerinti számított egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése. (5) A polgármester jogosult: a) a hatáskörrel rendelkezı szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, b) megkötni a nem intézményi használatban lévı bérleti szerzıdéseket, c) megkötni a pénzügyi bizottság véleményének figyelembe vételével a biztosítási szerzıdéseket. Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal 17.. Az önkormányzat a kötelezı és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog vagyonkezelési jog átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelı fizetési kötelezettségeket (1) Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat az alapfeladata ellátása sérelme nélkül bevételei növelésére fordíthatja. (2) Az intézmény vezetıje az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását. (3) Az intézmény vezetıje köteles gondoskodni az intézmény használatában lévı ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos elıterjesztésben jelezni. (4) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselı-testület dönt az intézmény írásos

9 9 elıterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselı-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási elıirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.

10 10 III. Záró rendelkezések 19.. (1) E rendelet január 01. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszíti Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testület 6/l992. (IX. 16.) számú rendelete. (2) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. Verkman József polgármester Takács János címzetes fıjegyzı A rendelet kihirdetve: Kadarkút, december 31. Takács János címzetes fıjegyzı

11 11 1. számú melléklet 2 Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003. (XII. 31.) számú rendeletének 3. -ához 1. Forgalomképtelen vagyon: Fekvés Kadarkút/ hrsz. Mővelési ág Tulajdoni hányad 03 Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/1 1 ha Árok 1/ Árok 1/ /1 Árok 1/ /2 Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/1 1 ha Árok 1/ Árok 1/1 1 ha /1 Árok 1/ /2 Árok 1/ Árok 1/1 1 ha Árok 1/1 3 ha Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ /4 Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/1 1 ha 2056 Terület nagyság m2 2 Módosította a 6/2006.(IV. 10.) Ökr. 2. -a, hatályos kihirdetése napjától

12 0216 Árok 1/1 1 ha Árok 1/1 1 ha Árok 1/ Árok 1/ Árok 1/ /2 Árok 1/ Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ /4 Járda 1/ Járda 1/ Járda 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /1 Közút 1/1 1 ha /15 Közút 1/ /16 Közút 1/ /45 Közút 1/ /60 Közút 1/ /3 Közút 1/ /16 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /3 Közút 1/ /2 Közút 1/ /4 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/

13 616 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /2 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /3 Saját használatú út 1/ Közút 1/ /11 Saját használatú út 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/1 2 ha 6740 Árok 565 Töltés 498 Összesen: 2 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Saját használatú út 1/1 1 ha Közút 1/1 1 ha /9 Út 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 2 ha Saját használatú út 1/1 2 ha /1 Közút 1/ /3 Közút 1/ Szántó 2047 Összesen: Közút 1/

14 082 Közút 1/1 2 ha /61 Út 1/ /2 Saját használatú út 1/1 1 ha Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /21 Saját használatú út 1/ /1 Saját használatú út 1/ /30 Saját használatú út 1/ Közút 1/1 1 ha /1 Közút 1/1 3 ha /3 Közút 1/ /4 Közút 1/1 1 ha /5 Közút 1/ Közút 1/1 8 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ /3 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 2 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ /1 Közút 1/ /2 Közút 1/ /15 Saját használatú út 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/

15 0261 Közút 1/1 3 ha Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /20 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ /1 Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/ Közút 1/1 1 ha Közút 1/ Közút 1/ /3 Díszkert 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ /3 Közterület 1/ Közterület 1/1 1 ha Közterület 1/1 1 ha Közterület 1/1 1 ha Közterület 1/ Közterület 1/1 3 ha Közterület 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ Közterület 1/ /1 Közterület 1/ Temetı 1/ Temetı 1/ /1 Temetı 1/ Temetı 1/ Temetı 1/ Temetı 1/ Temetı 1/ Töltés 1/

16 16 II. Korlátozottan forgalomképes vagyon: 1 Áruház 1/ /2 Gondozóház 1/ Sporttelep 1/1 2 ha Általános iskola 64/100 1 ha Óvoda 1/ Orvosi rendelı 51/ /5 Irodaház 1/ Községháza 1/1 1 ha Orvosi rendelı* 1/ Kultúrház 1/ Filmszínház 4/ /8 Tőzoltóság 1/ /5 Akác Vendéglı 1/ /2 Szociális bérlakások (81) 1/ /3 Szociális bérlakások (81/a.) 1/ Ipartelep 1/1 3 ha /4 Gázfogadó 1/ /2 Szennyvíztisztító 1/ /2 Szemétlerakó telep 1/ /2 Vízmő 1/ /2 Vízmő 1/ /7 Vízmő 1/ /3 Vízmő 1/1 512

17 17 2. számú melléklet 3 Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003. (XII. 31.) számú rendeletének 3. -ához III. Forgalomképes vagyon Fekvés Kadarkút/ hrsz. Mővelési ág Tulajdoni hányad 30 Lakóház, udvar, gazd. ép. 1/ /12 Gazdasági ép., udvar 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ /2 Lakóház, udvar 1/ /1 Gazdasági ép. és udvar 1/ /2 Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ /1 Gazdasági ép. és udvar 1/ /4 Lakóház, udvar 1/ Lakóház, udvar 3/ Lakóház, udvar 1/ Rendırség 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ Lakóház, udvar, gazd. ép. 1/ Lakóház, udvar, gazd.ép. 1/ /5 Lakóház, udvar 1/1 280 Szántó 1579 Szılı 2076 Összesen: Beépített terület* 1/ Beépített terület* 1/ /9 Beépítetlen terület 1/ /2 Beépítetlen terület 1/ /3 Beépítetlen terület 1/ /4 Beépítetlen terület 1/ /5 Beépítetlen terület 1/ /6 Beépítetlen terület 1/ /7 Beépítetlen terület 1/ /8 Beépítetlen terület 1/ Terület nagyság m2 3 Módosította a 6/2006.(IV. 10.) Ökr. 3. -a, hatályos kihirdetése napjától

18 121/9 Beépítetlen terület 1/ /10 Beépítetlen terület 1/ /11 Beépítetlen terület 1/ /12 Beépítetlen terület 1/ /13 Beépítetlen terület 1/ /14 Beépítetlen terület 1/ /17 Beépítetlen terület 1/ /19 Beépítetlen terület 1/ /20 Beépítetlen terület 1/ /21 Beépítetlen terület 1/ /22 Beépítetlen terület 1/ /23 Beépítetlen terület 1/ /24 Beépítetlen terület 1/ /25 Beépítetlen terület 1/ /26 Beépítetlen terület 1/ /27 Beépítetlen terület 1/ /28 Beépítetlen terület 1/ /29 Beépítetlen terület 1/ /30 Beépítetlen terület 1/ /31 Beépítetlen terület 1/ /32 Beépítetlen terület 1/ /33 Beépítetlen terület 1/ /34 Beépítetlen terület 1/ /35 Beépítetlen terület 1/ /36 Beépítetlen terület 1/ /37 Beépítetlen terület 1/ /39 Beépítetlen terület 1/ /40 Beépítetlen terület 1/ /41 Beépítetlen terület 1/ /42 Beépítetlen terület 1/ /43 Beépítetlen terület 1/ /46 Beépítetlen terület 1/ /47 Beépítetlen terület 1/ /48 Beépítetlen terület 1/ /49 Beépítetlen terület 1/ /50 Beépítetlen terület 1/ /51 Beépítetlen terület 1/ /52 Beépítetlen terület 1/ /53 Beépítetlen terület 1/ /54 Beépítetlen terület 1/

19 121/55 Beépítetlen terület 1/ /56 Beépítetlen terület 1/ /57 Beépítetlen terület 1/ /58 Beépítetlen terület 1/ /59 Beépítetlen terület 1/ /4 Beépítetlen terület 1/ /5 Beépítetlen terület 1/ Beépítetlen terület 1/ /2 Beépítetlen terület 1/ /1 Erdı 1/ /2 Erdı 1/ /3 Erdı 1/1 2 ha Szántó 1/1 5 ha 0427 Erdı 5639 Összesen: 5 ha /1 Szántó 1/1 11 ha Szántó és út 1/ Szántó 1/ Erdı 493 Összesen /1 Gyep (legelı) 1/ /2 Gyep (legelı) 1/ /2 Gyep (legelı) 1/1 2 ha /5 Gyep (legelı) 1/ /3 Gyep (legelı) 1/1 1 ha 2164 Árok 554 Gyep (legelı 5020 Összesen: 1 ha

20 20 3. számú melléklet Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 31/2003. (XII. 31.) számú rendeletének 7. -ához Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (pályázati eljárás) szabályai 1. fejezet Általános rendelkezések 1.1. A szabályozás kiterjed Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet szerinti vagyon értékesítésére, hasznosítására. Nem terjed ki a szabályozás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra, amelyekre az évi XL. Tv. az irányadó A szabályozás célja, hogy megállapítsa a versenyeztetés továbbiakban (pályázati eljárás) általános szabályait. A szabályzat biztosítja az önkormányzat tulajdonában lévı vagyon leghatékonyabb formában történı hasznosítását, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlı feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét. 1.3 A versenyeztetés megvalósulhat a képviselı-testület döntése, elıírása szerint ajánlatkérés, vagy pályáztatás útján. (A továbbiakban a kiírón egyben ajánlatkérıt, a pályázón egyben ajánlattevıt is érteni kell.) II. fejezet Az ajánlatkérés 2.1 Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény) Az ajánlattevınek azonos feltételek biztosításával legalább három személytó1 (szervtó1) kell ajánlatot kérnie Ajánlatkérı az ajánlatkérési felhívásban határozza meg az ajánlatadás részletes feltételei t Ajánlatkérı a legkedvezıbb ajánlattevıvel köt szerzıdést, ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelınek, újabb ajánlatot kér, vagy pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményró1 valamennyi ajánlattevıt közvetlenül tájékoztatni kell. III. fejezet A pályáztatás A pályázat típusai: 3.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörő (meghívásos) lehet A pályázatok nyilvánosak, kivéve ha a kiíró a zártkörő (meghívásos) pályázat kiírása mellett dönt Zártkörő pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentısége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton elıre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.

21 A pályázat kiírása, meghirdetése 4.1. A nyilvános pályázatot a kiíró által meghatározott helyen (helyben szokásos módon, megyei napilapban, stb.), a pályázatok benyújtására megállapított határidıhöz képest megelızıen kell meghirdetni A kiíró a pályázati felhívásban az ajánlatok benyújtására vonatkozó idıpontot úgy határozza meg, hogy a felhívás közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 30 naptári nap különbség legyen A kiíró a zártkörő (meghívásos) pályázatról az érintetteket egyidejú1eg és közvetlenül értesíti. Zárkörő (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három pályázóként számításba vett - személynek (szervnek) meg kell küldeni. A pályázati felhívás, pályázati kiírás tartalma 5.1. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek, ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell: a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, a pályázat célját, jellegét (nyílt, vagy meghívásos), a pályázat tárgyaként az értékesítendı, hasznosítandó vagyon, vagyonrész megnevezését, fıbb jellemzıit (ingatlan esetén a korlátozásokat), az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, az ajánlati kötöttség tartalmát, a pályázati kötöttség tartalmát, a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését, a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést A pályázati felhívásban foglalt adatokon kívül a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: az elidegenítendı, hasznosítandó vagyon, vagyonrész adatait, továbbá az ajánlatok elıkészítéséhez szükséges információkat, részletes eljárási rendet, az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve: - az ajánlatok felbontásának helyét és idıpontját; illetve az eredményhirdetés helyét, módját és határidejét (amennyiben a pályázatok értékelése a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell), - azt, hogy a pályázatok felbontásánál kik lehetnek jelen, - az ajánlatok elbírálás ára vonatkozó idıpontokat, - valamint a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését, az alternatív ajánlat befogadhatóságának lehetıségét és kezelésének módját, a vagyonkezelés (bérbeadás), értékesítés feltételeit, elbírálásánál figyelembe veendı fizetési feltételeket, határidıket, stb. azt a követelményt, ha a pályázó csatolni köteles pénzintézeti igazolást a hitelképességérıl, pénzügyi helyzetérıl, cégkivonatot, ill. vállalkozói igazolványt, vagy igazolást arról, hogy semmiféle köztartozása nincs, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását, amit kiíró még ezen kívül szükségesnek tart A pályázati kiírásban meg kell határozni, hogy az ajánlattevık ajánlataikat hány

22 22 példányban, milyen formában és hol kötelesek benyújtani, utalva arra, hogy kötelesek azt is egyértelmően meghatározni, hogy ajánlataik közül melyik az eredeti. Ha több példányban benyújtott ajánlatok példányai között eltérés van, úgy az eredeti az irányadó A kiíró az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevıknek nem ad A kiíró a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevı számára is ugyanolyan módon biztosítani. IV. fejezet Biztosíték, ajánlati kötöttség Pályázati biztosíték 6.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthetı, melyet az ajánlat megküldésével egyidejőleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott idıpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítás, valamint a pályázatok elbírálása után - a ı.3. bekezdésben foglalt kivételektıl eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, a biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerzıdést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevı az ajánlati kötöttség idıtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerzıdés megkötése neki felróható vagy az ı érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ajánlati kötöttség 7.1. A pályáztató az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott idıpontig kötve van A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdıdik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidı lejárt. A pályázat visszavonása 8.1. A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt idıpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörő pályázat esetén errıl az ajánlattevıket haladéktalanul értesíteni A pályázatnak a kiíró általi visszavonása esetén, ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentáció visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelı teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevıt az eljárási rend alapján terhelı egyéb kötelezettség megszegése a pályázatból történı kizárást vonja maga után Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplı feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a kiíró - a pályázat lezárása után - újabb pályázat kiírása mellett dönthet Az ajánlattevı a benyújtásra nyitva álló határidı lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja ajánlatát. 8.ı. Az ajánlattevı nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétel kapcsán más jogcímen sem terjeszthet ellı követelést.

23 23 V. fejezet Ajánlatok beérkezése, elbírálása A pályázati ajánlat 9.1. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevı részletes nyilatkozatát, különösen: a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan, a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról, a vételár vagy ellenszolgáltatás összegérıl, fizetési feltételek vállalásáról Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elı, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevı igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegő biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta Az ajánlatot - ha a kiíró másképpen nem rendelkezik - zártan kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése A pályázatok beérkezése során az átvevı az átvétel pontos idıpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét A pályázatok bontásán a kiíró képviselıje, az ajánlattevık, illetve meghatalmazottjaik, valamint a verseny tisztaságát biztosító személy lehet jelen Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévıkkel ismertetni kell az ajánlattevık nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevı megtiltotta. Az ajánlatok felbontásakor, illetve megismertetésekor jegyzıkönyvet kell felvenni A kiíró képviselıje az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhetı legyen. A kérdéseket, illetve az azokra az érintett pályázók által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja. A pályázat elbírálása A pályázaton benyújtott ajánlatokat a kiíró vagy általa meghatározott bizottság, személy értékeli és bírálja el Az értékelı (elbíráló) az ajánlatok felbontását követıen köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azok az ajánlattevıknek, amiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt Érvénytelen az ajánlat, ha: olyan ajánlattevı nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton, az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerően meghosszabbított határidı után nyújtották be, az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,

24 24 biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevı nem bocsátotta, vagy nem az elıírtaknak megfelelıen bocsátotta a kiíró rendelkezésére, amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelmően határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti, olyan ajánlattevı nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá aki az önkormányzattal vagy intézményével szerzıdésbe foglalt vállalásait nem teljesítette Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel - azaz mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve - a pályázati kiírásban foglaltaknak. 11.ı. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül a testület által fenntartott hatáskör esetén a soron következı ülésen kell elbírálni A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezıbb feltételeket kínáló megalapozott ajánlat mellett kell dönteni A pályázat elbírálásakor az elbírálásra jogosult köteles dönteni arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem Eredménytelen a pályázat, ha - a kitőzött idıpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, - a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó elıírásnak, - a kiíró valamely ajánlattevınek a pályázat tisztaságához főzıdı, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértı cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött, - a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el. A pályázat eredményének közzététele A kiíró az ajánlatok elbírálás ára vonatkozó végsı döntését a pályázati kiírásban meghatározott idıpontig és módon kihirdeti. A kihirdetésre - lehetıség szerint - ha az értékelés nyilvános volt az ajánlattevıket meg kell hívni. A kihirdetésben jelen nem lévı ajánlattevıket a döntésrıl haladéktalanul értesíteni kell Zártkörő (meghívásos) pályázat esetén az ajánlatkérés eredményét a pályázatban résztvevıkkel közvetlenül ismertetni kell Csak azzal a pályázóval köthetı szerzıdés, aki a pályázat nyertese, mert összességében az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdoni érdekeinek legmegfelelıbb ajánlatot tette.