Szmolyan Gabriella Megoldókulcs az Irodalom és képességfejlesztés 7. Munkafüzet és felvételi előkészítő című könyvhöz (00713/M/1)

Átírás

1 Szmolyan Gabriella Megoldókulcs az Irodalom és képességfejlesztés 7. Munkafüzet és felvételi előkészítő című könyvhöz (00713/M/1) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1

2 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Vevőszolgálat: Telefon: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka A kiadványt gondozta: Kónya Anna Raktári szám: RE00713/M/1 1. kiadás,

3 A reformkor 1 Társadalom 1. A köznemesek élete A köznemesség tagjai döntő többségükben falun éltek, még a megyeszékhelyekre is ritkán jártak el. Házukat kúriának nevezték, melynek udvara nem park volt, hanem éppúgy gazdasági terület, mint a parasztporta. Általában 3-6 szoba volt a házban. A nemesúr zsinóros mentét, szűk nadrágot, sarkantyús csizmát, kucsmát, kardot viselt. A fehérneműt és az ágyneműt, annak anyagát még a módosabb családokban is maguk az asszonyok fonták, szőtték, varrták. Újságot az 1840-es évek előtt lényegében nem járattak, a családi könyvtár jogi és történeti művek mellett legfeljebb Kisfaludy Sándor költeményeit őrizte. Parasztokkal a Dunántúlon egyáltalán nem házasodtak, a keleti országrészben is ritkán. Készítsd el az ismertetés vázlatát! Azt a formát folytasd, amelyben mi elkezdtük! lakhelyük: falu utazás: nem jellemző házuk: kúria szobáik száma: 3-6 öltözékük: zsinóros mente, szűk nadrág, sarkantyús csizma, kucsma, kard újság: az 1840-es évek előtt nem járattak 2. A parasztság A jobbágyoknak nem volt saját földjük: a nemesek tulajdonában álló földet művelték, s ezért különféle szolgáltatásokkal tartoztak nekik. Anyagi helyzetük nem volt egységes, találhatunk köztük jobb módú és szegényebb családokat egyaránt. Az iparosodás alacsony szinten állt az országban, így a parasztok életének közege a jobbára még érintetlen természet volt. Mai embernek furcsa látni az időhöz való viszonyukat, hiszen a reformkor emberét még másféle időhatárok kötötték, mint minket. A nap kelte és nyugta, az évszakok, az ünnepek adták életük ritmusát. Nemigen használtak órát: Tessedik Sámuel evangélikus lelkész szerint Szarvason 1740-ben egyetlen családnak volt faliórája. Egy falusi parasztember naplója szerint az első óra 1840-ben jelent meg a falujában. Eleinte csak a módosabb gazdáknak futotta órára, majd az 1860-as évektől mind többen vették meg az olcsóbbá váló szerkezetet. Fogalmazz meg 4 kérdést, amelyre az ismertetésben található egyes részinformációk adják a választ! (Például: Kinek a földjét művelték a jobbágyok?) Milyen volt a jobbágyok anyagi helyzete? Miért a természet volt a parasztok életének közege? Mi adta életük ritmusát? Hány ember rendelkezett faliórával Szarvason 1740-ben? 21. ábra. Magyar parasztszoba a 19. század közepén 1 A fejezet történelmi tárgyú ismertetései a Magyar Kódex sorozat alapján készültek. 3

4 3. Politika A reformmozgalom elindulását számos változás idézte elő. Egyre több arisztokrata jutott el nyugati országokba, ahol szembesülniük kellett Magyarország elmaradottságával. Idehaza népszámlálást tartottak, s az összeírást végző nemesek a parasztok szegényes házaiba lépve, ugyanerre a felismerésre jutottak. Lendületet adott a küzdelemnek egy irodalmi alkotás, Kölcsey keserű hangú Himnusza is. A nemesség saját bőrén is tapasztalta a régi törvények avultságát: Széchenyi István hiába volt dúsgazdag főúr, mikor hitelt akart felvenni, egy középkori törvény miatt a bank megtagadta tőle. Mindezek és sok más ok hatására 1825-től kezdődően az országgyűléseken egyre több változtatást kezdeményeztek a követek. Földtulajdonhoz akarták juttatni a jobbágyokat (akár saját kárukra is), hogy érdekeltek legyenek a hatékonyabb termelésben. Véget akartak vetni annak, hogy a hazai ipart elnyomja a beáramló osztrák árutömeg. Független magyar kormányt kívántak, amely képes megvédeni a magyar érdekeket. Szorgalmazták a közteherviselést, vagyis azt, hogy mindenki adózzon, ne csak épp a legszegényebbek, ahogyan addig volt. Húzd alá az ismertetés legfontosabb kulcsszavait, majd írd ki őket! Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján! Elmaradottság elavult régi törvények a jobbágyok földtulajdonhoz juttatása hazai ipar független magyar kormány Közteherviselés 18. ábra Az első magyar felelős kormány által használt miniszteri bársonyszékek egyike 4. Magánélet Az 1820-as népszámlálás idején egy átlagos magyar családban 6 fő lakott együtt a szülők és a nem házas gyermekek. Több nemzedék nagycsaládi együttélése csak egyes körzetekben, így Baranyában vagy Palócföldön volt jellemző. Általános, kortól független jelenség, hogy az újszülöttek között 6-8 százalékkal több a fiú ebben a korszakban azonban az anyák szülés utáni halandósága miatt méginkább férfitöbbségű volt a társadalom. Az apát tekintették a családfőnek: pénzügyekben, házasulási kérdésekben ő döntött. Jellemző volt a falun belüli, azonos vallású és anyagi helyzetű társsal kötött házasság, ami a választási lehetőségek körét igencsak beszűkítette. A házasságokat az egyház kötötte és tartotta nyilván. Bár a protestáns egyházak megengedik a válást, ez a legritkább esetben fordult elő. Ma miben más a helyzet? Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely megmutatja az azóta bekövetkezett változásokat! Ma egy átlagos magyar családban 4 fő lakik együtt. Napjainkban nem jellemző az anyák szülés miatti halandósága. Korunkban előfordul, hogy az anya a családfő. A 21. században egyre gyakoribbak a válások. 4

5 Művészetek 1. Képzőművészet A reformkor magyar építészete a klasszicizmus hatása alatt állt Ez az európai irányzat az ókori formákat követte: kedvelte a szimmetriát, az oszlopsorokat, az épületek homlokzatát díszítő szabályos háromszögeket (timpanon). Ebbe a stílusban épült a Hild József által tervezett egri székesegyház (1836) vagy a Pollack Mihályt dicsérő Nemzeti Múzeum (1847). A kor nagy szobrásza, Ferenczy István szintén klasszicista műveket alkotott (például: Csokonai mellszobra, 1818). A festészetben ugyanakkor már érződik az új stílus, a romantika hatása. Ez az irányzat a klasszicizmussal szemben a szabálytalan formákat kedvelte, a nyugtalan helyett szívesebben ábrázolta a mozgást, a szenvedélyt. A természet kultuszát figyelhetjük meg Markó Károly és Barabás Miklós tájképein, a szenvedélyt Zichy Mihály mozgalmas vásznain (pl. Mentőcsónak, 1847). Készítsd el az ismertetés vázlatát! Azt a formát folytasd, amelyben az előző fejezetben is dolgoztál! Reformkor: a klasszicizmus hatása alatt Európai irányzat: ókori formák követése: szimmetria, oszlopsorok, timpanon Alkotók: Hild József, Pollack Mihály, Ferenczy István, Markó Károly, Barabás Miklós Romantika hatása: szabálytalan formák, mozgás, szenvedély ábrázolása, természetkultusz 2. A magyar színjátszás kezdetei Az első magyar színtársulatok az 1790-es években jöttek létre Kassán, Kolozsváron Kelemen László vezetésével. Állandó épületük azonban nem volt: a fővárosban csak német nyelvű színház állt. A magyar színészet először csak 1837-ben jutott épülethez, Pesti Magyar Színház néven. Addig a vándorszínészet éltette a magyar drámát, s ennek legkiválóbb alakjai: Megyery Károly, Déryné Széppataky Róza, Laborfalvy Róza és mások. A kor nagy írói szinte kivétel nélkül belekóstoltak ebbe a mesterségbe: Petőfi, Jókai, Arany, Katona József egyaránt felléptek színészként hosszabb-rövidebb ideig. A kor legjelentősebb magyar drámája ben született: Katona József Bánk bánja. A darab az 1200-as években játszódik, de a nemzeti függetlenség nagyon is eleven gondolatát dolgozza fel. Nem csoda hát, hogy március 15-én ezzel a drámával köszöntötte a pesti társulat a forradalmat. Fogalmazz meg négy kérdést, amelyre az ismertetésben található egyes részinformációk adják a választ! Hol alakultak az első magyar színtársulatok? Mikortól játszik saját épületében a pesti színtársulat? Kik azok az írók, akik színészként is játszottak? Melyik társulat adta elő a Bánk bánt március 15-én? 3. Zene A magyar romantikus zene a verbunkos stílust honosította meg hazánkban. Ennek kiváló művelői voltak: Bihari János, Csermák Antal és Lavotta János. Szoros kapcsolatban állt az irodalom és a zene: 1843-ban Egressy Béni megzenésítette a Szózatot, a következő évben pedig Erkel Ferenc a Himnuszt. Erkel nemzeti operánk megteremtője is egyben az 1844-ben írt Hunyadi Lászlóval. A legnagyobbat azonban, aki már ekkor világhírnek örvendett, még 5

6 nem említettük: Liszt Ferencet. Kiváló zongorista és kiváló zeneszerző volt: nagyszerű darabjaiért, virtuóz előadásaiért az egész világon tisztelték. Párizsban, Rómában élt, de rendszeresen koncertezett Magyarországon is. Vörösmarty Mihály ódát írt hozzá, melyben kérte: folytassa alkotómunkáját, mert zenéje felrázza a nemzetet, s hozzájárul a megújhodáshoz. Húzd alá az ismertetés legfontosabb kulcsszavait, majd írd ki őket! Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján! verbunkos stílus Egressy Béni Erkel Ferenc nemzeti opera Liszt Ferenc megújhodás 28. ábra Izsó Miklós: Táncoló paraszt (1864) 4. Tánc A reformkor évtizedeiben a fővárosban gyakoriak voltak a bálok: télen például a Fogadóban, nyáron az úgynevezett Beleznay-kertben. Elsősorban keringőt és menüettet táncoltak ezek résztvevői, amit az 1820-as évek nemzeti érzésű sajtója mélyen elítélt, mondván: ezek idegen, külföldi táncok. Pedig nem csoda, hogy a pesti polgárság nem kapott a magyar táncokon, hiszen többnyire nem is volt magyar nemzetiségű: inkább német, szerb, görög. Az 1840-es években mégis elsöprő divattá vált a magyar, nemzeti páros tánc, a csárdás. Elterjedt a színpadon, a tánciskolákban és a bálokon egyaránt. Ma miben más a helyzet? Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely megmutatja az azóta bekövetkezett változásokat! Ma a bálokat nem fogadókban rendezik, hanem rendezvénycsarnokban. Napjainkban a sajtó nem ítéli el egyik táncot sem. Korunkban rendszeresen szerveznek táncversenyeket. A 21. században a nemzeti táncoknál divatosabb a diszkótánc. 6

7 Kultúra, művelődés 1. Irodalmi élet Az első magyar folyóiratok az 1700-as évek végén jelentek meg: Kazinczy Ferenc szerkesztette a Magyar Museumot és az Orpheust. Később, a reformkorban Koszorú címmel adtak ki irodalmi lapot ennek előbb Vörösmarty, majd a szabadságharc után Arany János állt az élén. Rendszeresen megjelenő kiadvány volt a Kisfaludy Károly által összeállított Aurora évkönyv is. Irodalmi társaságok is létrejöttek: ilyen volt például a Kisfaludy Társaság, amely pályázataival nem kisebb alkotás születésénél bábáskodott, mint a Toldi. A század első évtizedeinek mozgalma volt a nyelvújítás: megosztotta az irodalmi közéletet, ellenséges táborok vitatták szükségességét, ám vitathatatlan érdeme, hogy mintegy szavunkat ennek keretében alkották meg. A század közepén a népköltészet kutatása vált mozgalommá: legnagyobb alakja Erdélyi János volt, aki közvetlenül a forradalom előtt három kötetben adta ki gyűjtését. Készítsd el az ismertetés vázlatát a már gyakorolt formában! magyar folyóiratok irodalmi társaság Nyelvújítás népköltészeti kutatás Magyar Museum, Orpheus, Koszorú Kisfaludy Társaság szó megalkotása Erdélyi János 2. A kultúra terjesztésének feltétele: a papírgyártás és a nyomtatás A század első harmadában a papírgyártás gyermekcipőben járt, nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt. Talán meglepő: a papírt textilhulladékokból állították elő. Ezért is írhatja Vörösmarty híres versében (Gondolatok a könyvtárban): Országok rongya! könyvtár a neved után terjedt el a fából előállított cellulóz használata, s ez a technológia jelentős változások mellett máig használatos. Az első magyar papírgyár 1827-ben Fiumében kezdte meg működését. Ami a nyomdaipart illeti, 1839-ig csak úgynevezett kézisajtó működött hazánkban: minden egyes papírlapra egyenként nyomták rá a szöveget vagy a képet. Ekkor helyezték üzembe az első hengeres nyomdát, amely négyszeres hatékonysággal működött elődjéhez képest. Ilyen modern készülékkel volt felszerelve a pesti Landerer-nyomda is, amely a 48-as forradalomban oly fontos szerepet kapott. Sőt, Landererék 1833-tól kezdve színes nyomat készítésére is képesek voltak! Fogalmazz meg 4 kérdést az ismertetéshez! Miből állították elő a papírt? Mikor terjedt el a cellulóz használata? Hol kezdte meg a működését az első magyar papírgyár? Milyen hatékonysággal működött a hengeres nyomda a kézisajtóhoz képest? 20. ábra A Landerer- és Heckenast-nyomda sajtója 3. Tudomány A kor legnagyobb magyar tudósa, a matematikus Bolyai János a párhuzamosság kérdésével foglalkozott. Zsenialitására mi sem jellemzőbb, mint hogy az általa 1832-ben megfogalmazott 7

8 probléma megoldását az Akadémia még tizenkét évvel később is pályatételként tűzte ki. A fizikában óriási eredményt ért el Jedlik Ányos: 1828-ban megalkotta az elektromágneses kölcsönhatáson alapuló villanymotor ősét. Irinyi János kémikusként alkotott nagyot: ő találta fel a ma is használatos foszforos gyufát. Vásárhelyi Pál mérnöknek a hazai folyók szabályozásában volt óriási szerepe: Széchenyi biztatására még a Vaskapu-szoros hajózhatóvá tételével is megpróbálkozott, de mivel akkor még nem létezett a dinamit, a sziklák felrobbantása reménytelennek bizonyult. (Ezért ábrázolhatja oly kalandosnak a Vaskapun való átkelést Jókai Mór regénye, Az arany ember.) A jogtudomány meglehetősen elmaradott volt, s a Habsburg-kormányzat igyekezett ezt az állapotot fönntartani, nehogy hivatkozási alapra leljenek a függetlenedésre vágyó magyarok. (Metternich kancellárt kétségbeejtette, amikor elterjedt a hamis hír, hogy megtalálták az 1222-es Aranybulla egyik eredeti példányát.) A tudomány megszervezésében Széchényi Ferenc és Széchenyi István járt az élen: előbbi a nemzeti könyvtárat és múzeumot, utóbbi a Tudományos Akadémiát hozta létre (1825). Húzd alá az ismertetés legfontosabb kulcsszavait, majd írd ki őket! Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján! a párhuzamosság kérdése a villanymotor őse foszforos gyufa dinamit nemzeti könyvtár és múzeum Tudományos Akadémia 19. ábra Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájára utaló korabeli karikatúra 4. Oktatás Az első magyarországi óvodát (ahogy akkor mondták: kisdedóvót) Brunszvik Teréz grófnő alapította 1828-ban. A budai Angyalkert példája nyomán a következő tizenöt évben 50 újabb óvoda jött létre. Az iskolák legtöbbje egyházi kezelésben állt. Minden szülő köteles volt büntetés terhe mellett 6 12 éves gyermekeit iskolába járatni. A falusi iskolákban általában egy tanító két osztályban heti órában tanította a gyerekeket. Középiskolába csak fiúk járhattak kivételt csupán néhány apácaiskola és magánintézet jelentett. Az egyetlen igazi egyetem a pesti volt: itt először minden hallgató általános bölcsészetet tanult, majd vagy orvosi, vagy jogi, vagy teológiai területre szakosodott. Ma miben más a helyzet? Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely rámutat az azóta bekövetkezett változásokra! Ma a legtöbb iskola állami kezelésben áll. Napjainkban 12 éves koruk után is kötelező általános iskolába járniuk a tanulóknak. Korunkban a lányok is járhatnak középiskolába. A 21. században sokféle tudományt lehet tanulni az egyetemeken. 8

9 Életmód 1. Utazás A 19. század elejéig még a nemesek sem utaztak Pest-Budánál messzebbre. Aki például testőrként Bécsig eljutott, élete végéig mesélte élményeit. A külföldi utazás igen ritka volt, legfeljebb egy-egy, nem túl távoli fürdőhely jöhetett szóba. Ha mégis útra keltek, nem fogadókban szálltak meg, hanem más nemesi családoknál: a vendéglátásnak ez a módja természetesnek számított. Ennek oka az is lehetett, hogy az igényesebb utas nem is talált volna magának megfelelő szállodát. A reformkorban a nemesek már gyakrabban fordultak meg Pesten és Bécsben, az arisztokraták körében pedig divattá vált az utazás: Széchenyi István egész Európát bejárta. Reformjaival, kezdeményezéseivel (például: hajózási társaság, hídépítés) mások utazásait is igyekezett könnyebbé tenni: érthető, hogy 1848-ban ő lett a közlekedési miniszter. Készítsd el az ismertetés vázlatát a már gyakorolt formában! külföldi utazás ritkán Fürdőhely szállás nemesi családoknál megfelelő szállodák hiánya Széchenyi István hajózási társaság hídépítés közlekedési miniszter 2. Öltözködés A magyar paraszt öltözködésének különlegessége, hogy az úgynevezett vászongatyát nyáron felsőruházatként viselte. Jellegzetes öltözék továbbá a cifraszűr, ami 1848 után nemzeti jelképpé vált, ezért az önkényuralom tiltotta a viselését. Ugyancsak tiltották a sarkantyút, holott ennek elhelyezése a török eredetű csizmán általános volt korábban is. Kedvelt ruhadarabnak számított a dolmány, a nőknél pedig elterjedt a vállkendő, amelynek viselését a lelkipásztorok igen erkölcsös, szemérmes dolognak tartották, s így ösztönözték is. A subát az Alföldön és a Mátraalján hordták a pásztorok. Fogalmazz meg 4 kérdést, amelyre az ismertetésben található egyes részinformációk adják a választ! Hogyan viselték nyáron a vászongatyát? Miért tiltotta a cifraszűr viselését az önkényuralom? Kik ösztönözték a vállkendő viselését? Mely tájegységeken hordtak a pásztorok subát? 29. ábra Cifraszűr 3. Táplálkozás Az ősi étek, a kenyér mellett a másik liszt alapú ennivaló, a tészta, a 19. században terjedt el Magyarországon. Itáliából jutott el hozzánk, s a század második felében már átlagosan 60 kgmal ettek belőle évente a magyarok. A század elején a húsfogyasztás is jelentős volt: a katonák napi fejadagjául fél kilót állapítottak meg. A későbbi évtizedekben alighanem csökkent a húsfogyasztás, s a hús ünnepi étellé vált. Gyakran ették töltött káposztaként, az Alföldön pedig pörköltként. Ami az evőeszközöket illeti: a külön tányér csak a 19. század 9

10 közepén terjedt el. Korábban egy tálból evett a család viszont mindenki a maga kanalával. A villa pedig csak a 20. században vált általánossá. Húzd alá az ismertetés legfontosabb kulcsszavait, majd írd ki őket! Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján! a tészta elterjedése Húsfogyasztás töltött káposzta pörkölt evőeszközök a villa elterjedése 22. ábra A Kölcsey-kúria konyhája 4. Egészségügy és higiénia Az orvosi ellátás szegényes volt: bár a 19. század elején megépültek az első kórházak a megyeszékhelyeken, ezek mindössze ággyal működtek, így a betegség ilyen módon való kezelése szinte ismeretlen maradt. Helyette a népi gyógymódokat alkalmazták még a nemesek is: gyógyfű, füstölés, párolás, tea, paprikás pálinka. Pedig a fejlettebb egészségügy elkelt volna a korabeli tisztasági viszonyok és járványok közepette. A városokban ugyan a 19. század elejétől rendszeres volt az utcaseprés és a szemétszállítás, a pesti Duna-parton vásárok alkalmával még a reformkorban is halmokban állt a trágya és a szemét. A földbe ásott emésztőgödrökben gyűjtött ürülék a kutakat fertőzte, és gyakran okozott tífuszjárványt. Vízvezeték alig volt, többnyire szűretlen folyóvizet vagy ásott kutak vizét itták. Jellemző az 1831-és kolerajárvány kapcsán kiadott körlevél: ajánlja a test hetenkénti megmosását, és hogy az állatokat ne engedjék a lakóhelyiségekbe. A hatalmas mocsarak maláriát terjesztettek, amely még az 1840-es években is népbetegségnek számított. Gyakori volt az állatok által terjesztett veszettség és a vitaminhiányból eredő skorbut is. Jellemző a viszonyokra, hogy az árvízi hajósnak, Wesselényi Miklósnak 12 testvéréből egy sem érte meg a felnőttkort. Ma miben más a helyzet? Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely megmutatja az azóta bekövetkezett változásokat! Ma a kórházakban a különböző osztályokon sok ágyon gyógyítják a betegeket. Napjainkban elszállítják a szemetet. Korunkban általánossá vált a vízvezeték. A 21. században szerencsére alig-alig fordul elő veszett kutya. 10

11 Könyvtári feladatok 1. Mettől meddig tartott a reformkor? Mikor volt az első reformországgyűlés? ; ; 2. Kik voltak a Batthyány-kormány tagjai? gr. Batthyány Lajos hg. Esterházy Pál gr. Széchenyi István Mészáros Lázár Deák Ferenc Klauzál Gábor Kossuth Lajos Szemere Bertalan br. Eötvös József. 3. Gyűjtsd össze, milyen fejlesztések, kezdeményezések fűződnek Széchenyi István nevéhez! Magyar Tudós Társaság alapítása Nemzeti Kaszinó alapítása lóversenypálya alapítása a Vaskapu hajózhatóvá tétele Tisza-szabályozás dunai gőzhajózás hajógyár, téli kikötő selyemhernyó-tenyésztés gőzzel hajtott hengermalom.. 4. Nézz utána, mely külföldi országokban fordult meg élete során Kossuth: Törökország Olaszország USA Anglia Széchenyi: Német Birodalom Anglia Törökország Franciaország Itália 5. Mely reformkori közéleti személyiség életében játszottak szerepet az alábbi települések? Az 5. feladat kérdéseire csak egy-egy név a válasz! Monok Kossuth Lajos (szülőhelye) Nagycenk Széchenyi István (kastélya) Torino Kossuth Lajos (emigrációjának egyik helyszíne) Szatmárcseke Kölcsey Ferenc (lakóhelye 1815-től haláláig) Cegléd Kossuth (híres beszédének színhelye) Lipcse Széchenyi (harcolt a Napóleon elleni csatában) 6. Foglald össze egy-egy mondatban, hogy ki volt: Lovassy László: A reformkori országgyűlési ifjak vezetője, 1836-ban bécsi utasításra letartóztatták, a börtönben megőrült. Eötvös József: A reformkori centralisták vezetője. A Batthyány-kormány kultuszminisztere. A kiegyezés utáni első kormány kultuszminisztere. Perczel Mór: A szabadságharc honvédtábornoka. Táncsics Mihály: Reformkori radikális ellenzéki politikus, a jobbágyság érdekeinek szószólója, 1847-ben letartóztatták és bebörtönözték. 7. Milyen fegyverekkel harcolt a szabadságharc honvédserege? ágyú, szuronyos puska, szablya 11

12 8. Reformkori költőink, íróink közül ki volt: országgyűlési követ? Kölcsey Ferenc országgyűlési képviselő? Vörösmarty Mihály (Kossuth lemondása révén a Bács megyei kerület képviselői mandátuma) honvéd őrnagy? Petőfi Sándor a forradalmi kormány Közlönyének szerkesztője? Jókai 12

13 Irány a középiskola! 1. Ki az a költőnk, akinek a családnevét az alábbi szöveg rejti? Ki akar a nyitva felejtett ajtón bekukkantani? Arany (János) 2. Javítsd ki a következő elferdített közmondásokat! Írd le az eredeti formájukat! A) A kocka meg van vetve. A kocka el van vetve. B) Itt van az eb elhantolva. Itt van a kutya elásva. C) A hazug embert könnyebb utolérni, ha sánta. A hazug ember könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. D) Nem a részvétel, a győzelem a fontos. Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. 3. Válogasd szét és írd le az eredeti két közmondást! A) Addig jár a korsó a kútra, amíg a takaród ér. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. B) Aki nem dolgozik, úgy alussza álmát. Aki nem dolgozik, ne is egyék. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. 4. Változtasd meg a szóalak egyik mássalhangzójának időtartamát! Írj mindkét szóalakkal egy-egy mondatot is! (A mondatban a szavak toldalékot kaphatnak.) szögel-szöggel Példamondatok: Apa szögelte fel a képet a szobám falára. Végül szöggel rögzítették a képeket a falra. 5. Keresd meg a hibás szót vagy kifejezést, és írd le a mondatot helyesen! A) A nyáron két hétre Görögbe utazom a szüleimmel. Nyáron két hétre Görögországba utazom a szüleimmel. B) Délután meghallgassuk a kedvenc énekesem új dalát. Délután meghallgatjuk a kedvenc énekesem új dalát. C) A sportoló kiváló úszó létére nagyon jól teljesített a mérkőzésen. A sportoló kiváló úszó lévén nagyon jól teljesített a mérkőzésen. D) Nézd meg fiam, hogy meg-e jöttek már a vendégek! Nézd meg fiam, hogy megjöttek-e már a vendégek! 6. Keresd a párját! Írd a következő nyelvjárási (népnyelvi) szavak előtti vonalra a hozzá tartozó jelentés sorszámát! Segít a megoldásban a szavak hangalakja. A) 3 csammog 1. nagyképűsködik B) 6 flangérol 2. kacag C) 1 bőcsködik 3. lomhán lépeget D) 5 sikulászik 4. gondolkodik 5. jégen csúszkál 6. dologtalanul kószál 13

14 7. Írd le a köznapi nyelvhasználat szerint az aláhúzott szavakat! Én mindig is a kalács ropogós haját szerettem. A) haját: héját A szomszédasszony meghívott szilvaízt főzni. B) szilvaíz: szilvalekvár Kedves komám, gyüjjön már ki ide hozzám! C) gyüjjön: jöjjön 8. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre! Hosszas előkészületek után az Akadémia 1830-ban meg is alakult. Eredete és első intézményei által még abba a korba tartozott, amikor minden kezdeményezés az arisztokrácia kezébe volt. A legfőbb hatalom az igazgatótanács, mely nem írókból, hanem politikusokból áll, és huszonöt tagja közt csak egy polgár akad. Első elnöke gróf Teleki József, alelnöke Széchenyi István volt. A titkárságot, melyre Kazinczy, Kölcsey és Toldy annyira vártak, az arisztokraták kedvence, a stréber Döbrentei Gábor nyerte el. Első tagjai többnyire földbirtokosok, papok és egyetemi tanárok, bár akadt köztük olyan is, mint Szenvey József, aki csak maglódi nevelő. (Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet) A) Gyűjtsd össze azokat a kulcsszavakat, melyek az Akadémia megalakulására és működésére vonatkoznak! 1830-ban alakult meg; igazgatótanács politikusokból áll; első elnöke Teleki József, alelnöke Széchenyi István; titkár: Döbrentei Gábor; B) A szövegrészlet megfogalmazásából érződik, hogy a szerző, Szerb Antal, nem értett egyet az intézmény működésének módjával. Emeld ki a szöveg azon részeit, melyek elégedetlenségét mutatják! Minden kezdeményezés az arisztokrácia kezében; az igazgatótanács nem írókból állt; a stréber Döbrentei Gábor nyerte el a titkárságot; C) Nézz utána, ki volt Döbrentei Gábor, és röviden vázold fel munkásságát! Somlószőlősön született 1785-ben, tanulmányait Pápán kezdte, majd Sopronban folytatta, ahol többek között Baróti Szabó Dáviddal is megismerkedett ban megalapítja Kolozsváron az Erdélyi Múzeum című folyóiratot, 1817-ben irodalmi munkássága elismeréséül kinevezték Hunyad megye táblabírójává ben az akadémia titoknoka ben halt meg Budán. 14

15 Reformkori költőink műveiből Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz 1. a) Anyaggyűjtés Igazi levél-e Berzsenyi verse? Mely megszokott levélformulák hiányoznak belőle? Nem, mert hiányzik belőle a megszólítás és az elbúcsúzás. Az elmúlt örömök említése az élettől való búcsúzásra utal. A 2. versszak mely metaforája jelképez szintén számvetést, befejezést? A szüret. A vers zárlata két értéket emel ki. A szerelem említése egyértelmű, de mit jelenthet a nóta? A költészetet. b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!) A vers nem igazi levél. A költő az élettől búcsúzik benne. Két értéket emel ki. A vers nem igazi levél, hiszen hiányzik belőle a megszólítás és az elbúcsúzás. A költő az elmúlt örömöket megemlítve búcsúzik el az élettől. A vers zárlatában két értéket emel ki, a szerelmet és a költészetet. 2. A versbeli beszélő látszólag tétlenül pihen a tűz mellett, valójában azonban kifelé és befelé is figyel. Milyen benyomások gazdagítják lelki életét e békés percekben? hallás, látás, emlékidézés, álmodozás, lángok, képzelet, diófa, bogár hangjai, cselédek hangja a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három fontosabb gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó konkrétumokat! hallás bogár hangjai cselédek hangja látás lángok diófa képzelet emlékidézés álmodozás b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így: A beszélő látszólag tétlen, valójában azonban hallja a bogár és a cselédek hangját, látja a lángokat és a diófát, és a képzelete is működik: emlékeket idéz és álmodozik. 3. Emlékszel-e még a Családi körre, Arany János 5. osztályban tanult versére? Emlékeztetőül elolvashatod az első versszakát: Este van, este van: kiki nyugalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja. Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka régi tornyán. a) Az Arany-vers első versszakában legalább három motívumot találsz, amely Berzsenyi 15

16 versében is jelen van. Melyek ezek? este nyugalom bogár b) Hasonlítsd össze a két vers formavilágát! versszakok hosszúsága: Arany verse 8 sorból áll, Berzsenyié 4 sorból. sorok szótagszáma: 12 mindkét versben. ritmus, ütemtagolás: Arany verse felező tizenkettes, Berzsenyié szintén. rímképlet, rímfajta: Arany verse páros rímű felező tizenkettes, Berzsenyié szintén. c) Fogalmazd meg, mi a legfőbb különbség a két vers szereplőinek élethelyzete, s ennek megfelelően a versek hangulata közt! Ha az egyiknek a címéből, a másiknak pedig a 4. sorából kiragadsz egy-egy kifejezést, világossá válik a különbségek oka! Berzsenyi magányos, Arany János pedig családos ember. 1. ábra 19. századi postai pecsétek 16

17 Kölcsey Ferenc: Csolnakon 1. a) Anyaggyűjtés Mely irodalmi alkotásokban szerepel gyakorta a madármotívum? Kik szólítják meg általában, és mit irigyelnek a sorsában? A népdalokban szerepel gyakran a madármotívum. A repülés képességéért, szabadságáért irigyelik a sorsát. Milyen természeti-éghajlati képek jelképezik a boldogságot a versben? A határ, a tavasz és a nyár. A boldogságnak ez a képe túl általános, támpontok nélküli. Egyik vágyát azonban nyíltabban is elárulja a beszélő. Mi ez? Szeretne a daruval szállni. b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!) A versben a madármotívummal találkozunk. A beszélő a boldogságról álmodozik. Vágyai közül csak egyet árul el nyíltan. A versben a népdalokban gyakori madármotívummal találkozunk. A beszélő a boldogságról álmodozik, amelyet a tavasz és a nyár jelenti számára. Vágyai közül csak egyet árul el nyíltan. Szeretne a daruval szállni. 2. Mi jellemzi azt a világot, amelybe vágyik a költő? zöld fák, remény, kunyhó, természeti környezet, forrás, szép emberi érzések, szerény otthon, hűség, tanya a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három fontosabb gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó konkrétumokat! természeti környezet zöld fák forrás szép érzések remény hűség szerény otthon tanya kunyhó b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így: A költő olyan világban szeretne élni, ahol.. gyönyörködhet,.. lakhat,.. tapasztalhat. A költő olyan világban szeretne élni, ahol zöld fákban és forrásban gyönyörködhet, kunyhóban, tanyán lakhat, reményt és hűséget tapasztalhat. 3. Olvasd el Petőfi Távolból című versének részletét! Kis lak áll a nagy Duna mentében; Oh mi drága e lakocska nékem! Könnyben úszik két szemem pillája, Valahányszor emlékszem reája. Bár maradtam volna benne végig! De az embert vágyai vezérlik; Vágyaimnak sólyomszárnya támadt, S odahagytam őslakom s anyámat. (...) 17

18 a) Kölcsey és Petőfi versének alapgondolata majdhogynem ellentétes egymással, motívumaik közt mégis több egyezést láthatunk. Milyen élőlény jelképezi az elvágyódást? madár Milyen rokon értelmű szavakkal beszélnek a meghitt otthonról? lak, tanyácska, kunyhó Mi a közös a helymegjelölésben? Mindkét lak folyóparton van. b) Miért mondhatjuk ellentétesnek a két költő érzelmeit? Mit tart értéknek az egyik, hibának a másik? Kölcsey szeretne a daruval szállni. Petőfi megbánta, hogy elhagyta az ősi lakot. c) Szerinted mi a helyes, ha az ember otthon marad, vagy ha elmegy szerencsét próbálni? Válaszd a neked rokonszenvesebb állítást, és támaszd alá három érvvel! Ha elmegy szerencsét próbálni: új barátokat szerez, tapasztalatokra tesz szert, megtanul önállóan dönteni. 2. ábra A daru régebben őshonos, ma már csak ősszel-tavasszal átvonuló madár hazánkban, elsősorban az Alföld keleti területein, a Nyírségben, a Hortobágyon és Biharban éppen arrafelé, ahol Kölcsey is élt. A Hortobágyon azért ma is előfordul, hogy átnyaral egy-egy példány. Hangja trombitálásszerű, tollazatát a feje tetején levő piros korona, a nyakon húzódó fehér sáv, a törzs szürkés-feketés tollai jellemzik. Az különbözteti meg a gémektől, hogy repülés közben a nyakát nem görbíti a válla közé, hanem egyenesen kinyújtja. Nagy termetű madár, hossza a csőrtől a farokig 112 cm. 18

19 Himnusz 1. a) Anyaggyűjtés A harmadik versszak kezdete fordulópont a versben. Milyen eseményekről beszél előtte, milyenekről utána? Mely motívumok vannak jelen mindkét részben? Először a dicső múltról beszél, majd a történelmi megpróbáltatásokról. A török és a bérc motívuma. Hasonlítsd össze a keretversszakok eltérő részeit! Mi a különbség a kérések között? Az első versszakban a költő áldást, az utolsóban szánalmat kér Istentől. Talán a 6. versszak a legkeserűbb. Miféle bajokról van itt szó? Mely költői túlzásokkal jelzi fájdalmát a költő? Belső viszályról van szó. A vérözön és a lángtenger költői túlzásokkal érezteti fájdalmát. b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!) A vers két részből áll. A befejező versszak keserűbb, mint a kezdő. A költőnek a magyarok önpusztítása fáj a legjobban. A vers két részből áll: a dicső múlt és a történelmi megpróbáltatások bemutatásából. A befejező versszak keserűbb, mint a kezdő: áldás helyett szánalmat kér a költő Istentől. A költőnek a magyarok önpusztítása fáj a legjobban, ezt költői túlzásokkal ábrázolja. 2. Milyen korszakokat idéz föl a Himnusz? tatárjárás, török kor, dicső korszakok, pártharcok, Hunyadiak kora, szomorú korszakok, honfoglalás kora, Árpád-ház kora. a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a két fontosabb gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó konkrétumokat! dicső korszakok honfoglalás kora Árpád-ház kora Hunyadiak kora szomorú korszakok tatárjárás török kor pártharcok b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így: A Himnusz először a.. idézi fel, ezek között említve a.., majd a.. beszél, ide sorolva a A Himnusz először a dicső korszakokat idézi fel, ezek között említve a honfoglalást és Mátyást, illetve utalva az Árpád-házra, majd a szomorú korszakokról beszél, ide sorolva a tatárjárást, a török kort és a pártharcokat. 3. Zrínyi Miklós, a 17. századi költő és hadvezér Szigeti veszedelem című eposzában arról ír, hogy Isten a magyarok bűnei miatt bocsátotta az országra a törököt, s csak akkor vonja vissza a büntetést, ha jó útra térnek: Az nagy mindenható az földre tekinte. Egy szempillantásból világot megnézé: De leginkább magyarokat észben vette, Nem járnak az úton, kit Fia rendelte. (...) Eredj azért, archangyal, szállj le pokolban, Válassz egyet az haragos furiákban, 19

20 És küldjed el aztot szultán Szulimánban, Juttassa magyarokra való haragjában. (...) Ez mindaddig lészen, míg bosszút nem állok. Harmad-negyed ízig büntetés lesz rajtok (...) De ha hozzám térnek, megbánván bűnöket, Halálról életre ismég hozom üket (...) a) Kölcsey nagy tisztelője volt Zrínyinek, két versében is megjelenítette az alakját (Zrínyi dala, Zrínyi második éneke). Hogyan utal rá a Himnuszban? Mely gondolatát fogalmazza újra a 4. versszak soraiban? a török Isten büntetése Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. b) Az első és az utolsó versszakban a jövőt is hasonlóan láttatja, mint Zrínyi eposza. Miben bízik? Kölcsey abban bízik, hogy a magyarság már megbűnhődött a bűneiért. c) Szerinted igazságos-e a történelem a népekkel? Jóra fordul-e annak a sorsa, aki már sokat szenvedett? Véleményed támaszd alá példákkal! Több válasz lehetséges. Egyéni megoldásokat várunk. 4. ábra S Nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára" A fekete sereg egy harcosa az 1504-ből való címeren. Öt éven át nyögte : 1485-től 1490-ig, Mátyás haláláig kora tavaszán itt ünnepelte az udvar Mátyás fiának, Corvin Jánosnak a 18. születésnapját: hatalmas népünnepélyt rendeztek a városban. Másnap hatórás ünnepi misén vett részt a király, majd váratlanul agyvérzést kapott, s két napon át haldokolt. Felbomlott a birodalma: Bécs ismét a Habsburgok uralma alá került. Szapolyai István hajóval hozta haza Mátyás kincseit. 4. Állítsd számozással sorrendbe az összecserélt sorokat! 1 Hajh, de bűneink miatt 6 Vad török sáncára 5 Zászlónk gyakran plántálád 8 Bécsnek büszke vára. 7 S nyögte Mátyás bús hadát 4 Dörgő fellegedben: 3 S elsújtád villámidat 2 Gyúlt harag kebledben 20

21 Huszt 1. a) Anyaggyűjtés A vers első fele a múlt, a halál, a pusztulás világába vezet. Milyen díszletek fejezik ki ezt a hangulatot? düledék, romvár, hold, sír A második része a jövő, az élet, a teremtés szférájába visz. Milyen szófajok, milyen mondattípusok válnak uralkodóvá? főnév és ige; kérdő mondatok és felkiáltó mondat Hogyan utalnak vissza a vers legutolsó szavai az első részre? Oszlik a sötét, fényre derül a haza. b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!) A vers kísérteties környezetbe visz minket. Stílusa idővel megélénkül. A költő a festészet eszközeit is felhasználja. A vers kísérteties környezetbe visz minket: a romantika által kedvelt romvárba. Stílusa idővel megélénkül: kérdő mondatokat és felkiáltó mondatot is használ. A költő a festészet eszközeit is felhasználja: romvár, hold, lebegő rémalak inte felém. 2. Mire emlékezteti vajon a várrom az omladozó falak közt álmodozó költőt? várakra, gazdagságra, várkapitányokra, névtelen katonákra, Árpád honfoglalására, Mátyás sikereire, a hajdani gyászoló asszonyokra, Szent István államalapítására, dicső korszakokra, egykori hősökre, a régi erős országra. a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három fontosabb gyűjtőfogalmat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó konkrétumokat! dicső korszakokra Árpád Szent István Mátyás sikerei egykori hősökre várkapitányok névtelen katonák gyászoló asszonyok a régi erős országra várak gazdagság hajdani hadsereg Ábra Huszt várának alaprajza Huszt várának alaprajza. Huszt vára a Tisza és a Nagyág találkozásánál, meredek hegy tetején emelkedik ban említik először, a középkortól Máramaros megye központja. A török korban nem játszott fontos szerepet: félreesett a harcok helyszínétől. Mindvégig az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott ban pusztult el: egy villámcsapás felrobbantotta a puskaport, s a vár leégett. Itt játszódik Jókai Mór műve, A huszti beteglátogatók, mely szerint a kuruc Rhédey Ferenc úgy kaparintotta meg a várat, hogy a beteg várkapitány látogatása ürügyén egyre több emberét csempészte be a várba. Valóban csellel vették be a kurucok, ha nem is így: fellázították a vár elégedetlen zsoldosait. 3. Összegyűjtöttünk néhány versidézetet abból a korból amelyben a Huszt is született: Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? 21

22 Árpád hős magzatjai Felvirágozának (Kölcsey Ferenc) (Berzsenyi Dániel) Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére... (Kölcsey Ferenc) Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai... (Vörösmarty Mihály) a) Kiről beszélnek a szövegek? Mely korszakot jelképezi a történelmi alak? Mit gondolsz, miért foglalkoztak ilyen sokat ezzel a korral a reformkori költők? Árpádról, aki a honfoglalást jelképezi. Történelmi jelentősége miatt foglalkoztak vele sokat a reformkori költők. b) Miért mond ellent ennek a szemléletnek a Huszt? Idézd azt a sort, amelyben a legszigorúbban fogalmazza meg a kritikáját! Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? c) Melyik Kölcseyvel értesz egyet: aki a régi dicsőségre emlékezik, vagy aki elutasítja a meddő múltba nézést? Hozz föl három érvet! Aki a régi dicsőségre emlékezik, mert: a múlt ismerete nélkül nincs jelen, példaképeket a múltból választunk, a múlt eredményei erősítik önbecsülésünket. 4. A vers néhány szava eltűnt, nem idevaló szavak kerültek a helyükre. Húzd át a nem ideillő szavakat, és írd föléjük az elveszetteket! Bús düledékeiden, Husztnak nagy vára megállék; rom Csend vala, felleg alól kelt fel az éjjeli hold. Szél kele ott, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt fecsegő rémalak inte felém. lebegő 22

23 Parainesis Kölcsey Kálmánhoz 1. Olvasd el a mű részletét, és oldd meg az alábbi feladatokat! Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen föltétele. Az emberiség egésze nem egyéb számtalan háznépekre oszlott nagy nemzetségnél, melynek mindegyik tagja rokonunk, s szeretetünkre és szolgálatainkra egyformán számot tart. Azonban jól megértsd! Az ember véges állat, hatása csak bizonyos meghatározott körben munkálhat. Azért ne hidd, mintha isten bennünket arra alkotott volna, hogy a föld minden gyermekeinek egyforma testvérök s a föld minden tartományainak egyforma polgáruk legyünk. A nap temérdek égi testeket bevilágít, de a világegyetem minden részeire mégsem hat ki: így az ember, ha nagyobb erőt nyert örökűl, s erejének megfelelő állást vőn a sorstól, ezrek, sőt milliomok előtt jótékony napként világíthat; de az egész emberi nemre jóltevő behatást gyakorolni, az a nagyok legnagyobbikának sem adaték. Soha nem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóúl boldogíthassuk. Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidás csak egy Spartáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg. Nem kell erre hosszú bizonyítás; tekints szívedbe, s ott leled a természettől vett tudományt, mely szerelmedet egy háznéphez s ennek körén túl egy hazához láncolja. a) Anyaggyűjtés Kölcsey példáiban államférfiakat említ. Ismersz-e olyan kiemelkedő személyiségeket a kultúra más területeiről, akik az egész emberiségre hatással tudtak lenni? Gutenberg, Kopernikusz, Galilei, Newton, Bell, Kolumbusz stb. Kölcsey kétféle lámpáról ír: az egy helyben állóról és a mindig máshová hurcoltról. Melyiknek veszi nagyobb hasznát a tulajdonosa, s melyiknek egy arra járó idegen? A tulajdonos az egy helyben álló lámpának veszi nagyobb hasznát. Az idegennek a mindig máshová vitt lámpa a hasznosabb. Forró szenvedelme olvashatjuk a szövegben. Mit jelent ez a két szó? Hogy mondanád saját szavaiddal? heves érzelme, erős érzelme, lelkesedése. b) Alakítsd részletezőbb és kerekebb állítássá az alábbi mondatot!) Kölcsey nem hisz az egész emberiségre kiterjedő hatásban. Kölcsey nem hisz az egész emberiségre kiterjedő hatásban, s ezt bizonyítékokkal támasztja alá. Nem értékeli az olyan szellemet, amely másoknak nem nyújt támpontot: a támpont fontos számára. A haza fontosságát a hozzá fűzött érzelmekkel bizonyítja, történelmi személyiségeket említ meg példaként. 2. Mire tanítják az olvasót Kölcsey hasonlatai? minden ember rokona a másiknak, nem boldogíthatjuk az emberiség egészét, az emberiség olyan, mint egy nagy család, minden embert szeretni kell, nem lehet minden nép egyformán fontos nekünk, az ember nem oly hatalmas, mint a nap. a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a két hasonlatot, és ezek 23

24 mellé tagolod a hozzájuk tartozó következtetéseket! az emberiség olyan, mint egy nagy család minden embert szeretni kell minden ember rokona a másiknak nem lehet mind fontos az ember nem oly hatalmas, mint a nap nem boldogíthatjuk az egész emberiséget b) Foglald mondatokba a választ! Az emberiség olyan, mint egy nagy család, hiszen minden ember rokona a másiknak, ezért minden embert szeretni kell. Az ember nem oly hatalmas, mint a nap, ezért nem boldogíthatjuk az egész emberiséget, és nem lehet minden nép egyformán fontos nekünk. 3. A Parainesis írásakor tizennégy éves Madách Imre annak a Kölcsey Kálmánnak volt nemzedéktársa, akihez ezek az intelmek szólnak. Jó két évtizeddel későbbi nagy műve, Az ember tragédiája másként láttatja az eljövendő világot, mint Kölcsey: Ádám: Mi ország ez, mi nép, melyhez jövénk? Lucifer: E régi eszmék többé nincsenek. Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Előitélet szülte egykor azt, Szűkkeblüség, versenygés védte meg. Mostmár egész föld a széles haza (...) a) Mekkora körben jelölte ki az emberi tevékenykedés hatósugarát Kölcsey? Mekkorában Madách? Kölcsey a hazán belül jelölte ki az emberi tevékenykedés hatósugarát. Madách műve szerint a jövőben megszűnnek a nemzetállamok, az egyes emberek tevékenységének helyszíne lehet a föld bármely pontja. b) Milyen negatív törekvésekkel magyarázza Lucifer a haza, nemzet, ország fogalmának hosszú fennállását? Kisszerűséggel és előítéletekkel. c) Hogy nevezzük napjainkban azt a folyamatot, amelyet Madách megjövendölt? Bekövetkezett-e az az állapot, amelyről Lucifer beszél? Jónak vagy rossznak tartod ezt a folyamatot? Miért? Globalizációnak nevezzük. Hasonló a helyzet, valóban. Jó-e vagy rossz: egyéni válaszokat várunk. 4. Egészítsd ki a Kölcsey-életrajzot! Kölcsey Ferenc a Szilágy megyei Sződemeteren született, középbirtokos nemesi családban. Gyermekkorában jobb szemére megvakult. A gyenge testalkatú gyermek könyvek között nőtt fel. A debreceni kollégiumban tanult. Több nyelven olvasott ben, Csokonai temetésén találkozott Kazinczy Ferenccel, aki tudományos munkára buzdította. Költőként is nagy jövőt jósolt neki: aki tizenkilenc éves korában ilyet ír mit fog írni harmincban! Kölcsey segítette mesterét nyelvújítási harcaiban. Szemere Pállal közösen válaszolt Felelet címmel a nyelvújítás ellenfeleinek Mondolat című gúnyiratára. Pesten jogot tanult, majd szatmárcsekei birtokára költözött; itt élt és gazdálkodott haláláig ben írta Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című művét unokaöccse részére, akinek neveléséről gondoskodott. 24

25 Irány a középiskola! 1. Az alábbi mondatokban állatneveket rejtettünk el. Írd ki őket! A betűk (hangok) sorrendjét nem változtathatod meg! Nosza, máris fogjunk hozzá! Varrjuk meg a többi kalapot is! szamár, bika Nincsen avar júniusban. Ez az ember csak áll, a másik meg csak üldögél. varjú, sakál 2. A következő receptet egy magyarul tanuló külföldi írta le. Javítsd ki! Fogalmazd meg három mondatban helyes magyarsággal! SAJTOS RÚD Liszt egy kiló morzsol margarinnal fél kiló, só tesz, három kanál keményítő, port sütőt egy csomag, azután tejföl két deci dolgoz össze. A tészta fél ujjnyira nyújt, ken vízzel, teteje szór sajttal. Vág csíkokra végül és süt ki sütőben. Egy kiló lisztet összemorzsolunk fél kiló margarinnal, sót, három kanál keményítőt, egy csomag sütőport teszünk hozzá, azután két deci tejföllel összedolgozzuk. Kinyújtjuk a tésztát fél ujjnyi vastagságúra, megkenjük vízzel, a tetejét megszórjuk sajttal. Végül csíkokra vágjuk és sütőben kisütjük. 3. Keresd párját! Írd az állandósult szókapcsolat mellé a hozzá tartozó jelentés számát! A) szót ért valakivel: 7 1. engedelmeskedik valakinek 2. beszél róla B) szóvá tesz valamit: 5 3. beszélgetni kezd valakivel 4. megfogadja, megígér valamit C) a szavát veszi valakinek: 6 5. helytelenítve megemlít 6. megígértet valamit D) szót ejt valamiről: 2 7. sikerül megegyezni valakivel 4. Találd ki, melyik szólásra gondoltunk! Megadjuk a szólás jelentését, és azt a kulcsszót, amelyiknek szerepelnie kell mindegyik szólásban. Írd le a szólásokat! Jelentés: jelentéktelen, nem feltűnő Pl.: kulcsszó a víz Szólás: nem sok vizet zavar A következő szólások kulcsszava a levegő. Jelentés Szólás a) valami bizonytalan, függőben van lóg a levegőben b) figyelembe sem veszi levegőnek nézi / tekinti 5. Adj többféle címet a képnek! Írj egy rövid, humoros történetet a kép alapján! Címadás és fogalmazás. Értékelés a központi felvételik általános megoldókulcsa szerint: 25

26 a) A feladatnak megfelelő a szöveg tartalma. 1 pont b) Ha a szöveg eredeti, ötletes, szellemes, egyéni: 2 pont Ha a szöveg általános, szokásos, közhelyes, de elfogadható: 1 pont c) A szöveg kerek, tagolt, lezárt. 1 pont d) A szöveg logikusan szerkesztett. 1 pont e) A mondatok egymással összefüggnek. 1 pont f) Stílusa, szóhasználata megfelel a köznyelvnek. 1 pont g) Hibátlan helyesírás: 2 pont Egy-két kisebb hiba (súlyos vagy durva hiba nélkül): 1pont h) Nyelvhelyesség elfogadható. 1 pont i) Terjedelme megfelelő (a feladatban megadottak szerint). 1 pont Ha a terjedelem rövidsége miatt egyes szempontok nem ítélhetők meg, akkor azokra nem jár pont. 6. Olvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj a kérdésekre! Ismeretes, hogy első kollégista éveiben Kölcsey még fenntartás nélkül lelkesedett Csokonaiért. Véleménye akkor módosulhatott, amidőn 1808-tól levelezni kezdett Kazinczyval. Korai verseit a széphalmi mester hatására semmisítette meg, még 1810 előtt. Ami fennmaradt belőlük, az Csokonai erős ösztönzését mutatja: az 1808-ban írt A képzelethez és A Nyúgalomhoz például Csokonai nyolc évvel korábbi, A Magánossághoz című ódájának utánérzése ban már lényegében más nyelvbe fordítja át Csokonai néhány dalát. (Szegedy-Maszák Mihály: Fejlődési szakaszok Kölcsey világszemléletében és költészetfelfogásában) A) Kölcsey nemcsak versírásban, hanem a kritikaírás és a tanulmányírás terén is jeleskedett. Nézz utána, és sorold fel néhány olyan művét, melyek e két utóbbi kategóriába tartoznak! Pl. Felelet a Mondolatra; Nemzeti hagyományok. B) Keresd meg a könyvtárban az A képzelethez című Kölcsey és az A Magánossághoz című Csokonai verset, és hasonlítsd össze őket! Sorold fel a hasonló jegyeket! Mindkettő megszólítással kezdődik. Mindkét esetben megtörténik egy hely kiemelése, amely az elgondolkozás, az andalgás helyszíne lesz. Mindkét versben érezhető a halál közelsége. C) Kazinczy Ferenc korának mestere, elismert tekintélye volt. Szerinted ki tölt/tölthetne be ilyen szerepet a kortárs magyar irodalomban? Indokold válaszod! Pl. Esterházy Péter, Csoóri Sándor. Mind munkásságuknál, mind koruknál fogva elismert irodalmi tekintélynek számítanak, akinek tanácsait megfontolandónak tartja az irodalmi közvélemény. 26

27 Vörösmarty Mihály: Szózat 1. a) Anyaggyűjtés Számozd meg a versszakokat! Figyeld meg, melyik részben van szó a múltról, melyikben a jelenről, melyikben a jövőről! múlt: 3 5., 8. jelen: 6., 9. jövő: Mit vár a költő a jövőtől? Milyen lehetőségek állnak előttünk? Egy jobb kort vár. A nemzethalál lehetősége is megjelenik. Hogyan változik a szórend a vers végi keretversszakokban? Felcserélődik a Hazádnak szó és a Légy híve szószerkezet: Légy híve rendületlenűl! / Hazádnak, b) Építkezés (Az a) pont kérdései és válaszai alapján alakítsd részletezőbb és kerekebb állításokká az alábbi tömör mondatokat!) A versben három idősíkot látunk. A jövő két végletet tartogat. A befejezés erősebb felszólítás, mint a kezdés. A versben három idősíkot látunk: a múltat, a jelent és a jövendőt. A jövő két végletet tartogat: a jobb kort és a nemzethalált. A befejezés erősebb felszólítás, mint a kezdés, hiszen a felszólító módú ige került a mondat elejére. 2. Kiket szólít meg a Szózat, és mit kér tőlük? hűséget, helyben maradást, igazságos ítéletet, a nagyvilágot, a szabadság megszemélyesített alakját, áldozataink elismerését, részvétet, a magyarokat, az ősök tiszteletét. a) Rendezd el úgy a felsorolt válaszlehetőségeket, hogy kiemeled a három megszólítottat, és ezek mellé tagolod a hozzájuk tartozó kéréseket! Vigyázz! Az egyik megszólításhoz nem tartozik kérés! a magyarokat hűséget helyben maradást a nagyvilágot igazságos ítéletet áldozataink elismerését a Szabadságot b) Foglald egyetlen mondatba a választ, például így: A vers nemcsak a.. szólítja meg, hanem a.. is, akiktől.. kér, és a.., amelytől.. vár. A vers nem csak a Szabadságot szólítja meg, hanem a magyarokat is, akiktől hűséget kér, és a nagyvilágot, amelytől igazságos ítéletet vár. 3. A Szózat hatása a reformkori nemzedékre a Himnuszéval vetekedett: sorai a kor emberének lelkébe ivódtak. Számos későbbi, századi költőnk utal valamilyen formában a ma is nemzeti jelkép-versként tisztelt műre, így például Arany János 1861-ben írott verse, a Magányban is: Az nem lehet, hogy milliók fohásza Örökké visszamálljon rólad, ég! És annyi vér a szabadság kovásza Posvány maradjon, hol elönteték. 27