Héjjas István: Reagálás megjegyzésekre a klímaváltozással kapcsolatban 23. Gullai Péter: Rövid ismertető a METÁR-ról 26

Átírás

1 ENERGETIKA M A G Y A R XXIV. évfolyam, 2. szám április Alapította a Magyar Energetikai Társaság Együttműködő szervezetek: Magyar Atomfórum Egyesület, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Magyar Napenergia Társaság, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége Felelős szerkesztő: Civin Vilmos Mobil: 06-20/ vcivin@cviker.hu Szerkesztőbizottság: Buzea Klaudia, Civin Vilmos, dr. Czibolya László, dr. Emhő László, dr. Farkas István, dr. Garbai László, dr. Gács Iván, Kozmáné Pocsai Zsófia, Újhelyi Géza, Welsz Ágnes, Zarándy Pál Szerkesztőség: Kiadó: Mérnök Média Kft Budapest, Róbert Károly krt. 90. Telefon: Fax: Laptulajdonos: Magyar Energetikai Társaság 1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2. Telefon/fax: Tervezőszerkesztő: Büki Bt. Borítóterv: Metzker Gábor Nyomda: Prospektus Kft. Felelős vezető: Szentendrei Zoltán ügyvezető igazgató ISSN: tartalom Korényi Zoltán: Megújuló energiát hasznosító erőművek komplex értékelése 2 Az utóbbi időben több rendezvényen felvetődött a hazai villamosenergia-rendszerben mostanában jellemző magas importarány, és a vitázó partnerek véleménye meglehetősen élesen elválasztható volt egymástól. Az egyik oldalon álltak azok, akik úgy vélekedtek, hogy a nemzetközi tőzsdéken jellemző árak meghatározó szerepe az elsődleges, azért aztán ha az import villany olcsóbb, mint a hazai, akkor, nosza, vegyük azt. Mint ismeretes, mostanában ez történik. Az ellentábor az ellátás biztonságát helyezi előtérbe, és arra hivatkozik, hogy az import túlzott mértéke leülteti, ellustítja a hazai termelőket, akik, miután tőlük alig vásárolnak a kereskedők villamos energiát, bevétel és haszon híján elhanyagolhatják a karbantartásokat, rendelkezésre állási képességük (amelyet alig-alig tesztelnek) óhatatlanul csökkenő tendenciát mutat, vagy éppenséggel a körülményekre való tekintettel saját döntéssel vonják ki magukat az igénybe vehető kapacitások táborából. Emlékeztetnek időben nem túl távoli esetekre, amikor egyes államok vezetői politikai döntések által állították meg a villanyt bizonyos határokon, és okoztak ezzel zavart másik országoknak. Az ilyen vitákban mindig előkerül az ellátásbiztonság kérdése és számszerűsítésének problémái. Mekkora, milyen időtartamú és mértékű kiesést hajlandók tolerálni a nyilvánvalóan eltérő érzékenységű fogyasztók, illetve milyen magas árat fizetnének azért, hogy szűkösség esetén őket részesítsék előnyben a szolgáltatók? És megfordítva: milyen ellenszolgáltatás fejében hajlandók egyes fogyasztók saját magukat korlátozni, ha erre a rendszerirányító nyilvánvaló kényszerhelyzetben nyomatékosan kérné őket? Nem egyszerű kérdések ezek, és még azt sem egyszerű megválaszolni, hogy akit ezek a kérdések hivatásszerűen foglalkoztatnak, kihez, hová fordulhatnának hitelt érdemlő válaszért. Mert manapság úgy tűnik, hogy a piac, amelyet mindenek feletti hatalmúnak vélnek egyesek (bár álláspontjuk egyre erősebben inogni tűnik), vonakodik választ adni. Alig épülnek erőművek, azaz jobbára csak olyanok épülnek, amelyek nyersanyaga bár ingyenes, de erősen függ az időjárástól és a napszaktól, és joggal hivatkoznak egyre többen arra, hogy a szél- és naperőművek által torzított piac nem olyan piac, amely Héjjas István: Reagálás megjegyzésekre a klímaváltozással kapcsolatban 23 a hagyományos közgazdaságtan értelmezése szerint piacnak lenne tekinthető. Ha ez igaz, akkor óhatatlanul felmerül az igény a külső (állami) beavatkozásra. Ez pedig ha tetszik, ha nem előtérbe tolja a politikai döntéshozókat a racionális, azaz befektetői szemléletet vallókkal szemben. Utóbbiak ugyanis mint említettük nem nagyon mozdulnak, mert ők az árak alapján tájékozódnak. A dolog azonban nem korlátozódik a villamos energiára, sőt. A mögöttünk hagyott tél hidege bizony oda-odacsapott a földgázellátásnak is. Görögországban már karácsony előtt válsághelyzet alakult ki az elégtelen ellátás miatt; a korábbinál nagyobb szenes kapacitást kellett igénybe venni, és a gázos erőművek egy része olajjal járt. Olaszországban január 9-én alakult ki kritikus helyzet, és fenn is maradt február 1-ig, miután az érvényben lévő előírások szerint a tárolókból kivett gáz árama elérte a 100%-os szintet. Az Ibériai-félsziget mindkét országa is szenvedett a száraz időjárás és a kis szélsebesség miatt, mert sem a víz-, sem a szélerőművek nem voltak képesek az elvárt szinten termelni, amit súlyosbított az a körülmény, hogy Franciaországban néhány atomerőmű is gyengélkedett. A földgáz iránt megnövekedett kereslet az LNG-árakat 30, sőt néhány napra 40 EUR/MWh fölé tornászta. Franciaországban január végén emelkedtek hasonló szintre a másnapi gázárak. Az említett nehézségek remélhetőleg még fokozottabban irányítják rá a döntéshozók figyelmét a teendőkre. Lehet, talán kell is módosítani a szabályokat. Emlékeztetünk a nemzetközi érvényű networkcodeokra (amelyeket akár hálózati szabályzatoknak is lehetne magyarul nevezni), a tárolókkal kapcsolatos előírásokra, az interkonnektorok építésének (odavisszaáramlást lehetővé tevő, általában országhatárokon áthaladó vezetékszakaszok) fontosságára. És mindeközben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a földgáz amely egyre növekvő mennyiségben áll rendelkezésre cseppfolyósított állapotban is jelentősége nem igazán csökken a villamosenergia-termelésben sem, mert valahogy szabályozni kell az időjárásfüggő termelőket, és a rendszerek egyensúlyát a váratlan kiesések esetén is biztosítani kell. A jó hír az, hogy a villamos hálózatok nemzetközi kapcsolatrendszere is folyamatosan bővül. Techet Károly: 110 éve született Heller László akadémikus, műegyetemi tanár 32 Stróbl Alajos: A decentralizált villamosenergia-termelésről 12 Kurunczi Mihály: Hőenergia helyben - Mivel csökkenthető az import földgáz? 18 Gullai Péter: Rövid ismertető a METÁR-ról 26 Beöthy Ákos: Az olajár, a nagykereskedelmi gázár és a rezsiár összefüggései 28 Hírek 34 Jakab Péter: A MET Ifjúsági Tagozata ismét megrendezte a Magyar Energetikus Hallgatók Találkozóját 36 1

2 MEGÚJULÓK Korényi Zoltán Megújuló energiát hasznosító erőművek komplex értékelése A megújuló energia hasznosítására jelenleg általánosságban két jelenség jellemző: az egyik a világszerte megállíthatatlannak tűnő terjedése, a másik a konkrét technológiák megvalósítását és működését kísérő, ellentmondásokkal terhelt viták. A cikk kísérletet tesz arra, hogy egy 9 5 elemből álló mátrix segítségével komplex értékelési rendszert állítson fel. Javasolja, hogy a különféle technológiák bevezetése előtt a döntéshozók 9 kritérium alapján, 5 érdekhordozó szempontjainak figyelembevételével végezzenek el komplex értékelést, majd elsődlegesen az állampolgárok és az ország érdekeit figyelembe véve hozzanak hosszú távra szóló döntéseket. A cikk megírásának indítékai A megújuló energiák (nap, szél, geotermia, vízenergia stb.) kihasználása egyre gyorsuló mértékben terjed szerte a világban. Európában Németország járt az élen, ahol ma új kihívást jelent az Energiewende (magyarul energiafordulat), a gyors ütemű elterjedés után kialakult új helyzet problémáinak a kezelése. A többi ország energetikusai, politikusai, a zöldek és a lakosság egyes körei is heves vitát folytatnak arról, hogy Németország intenzív szél- és naperőművi programja pozitív példának tekinthető-e, vagy a már bekövetkezett negatív hatásokra való tekintettel, éppen óvatosan kezelendő. Ez a bizonytalanság Magyarországon is jelen van. A közbeszédben, de többnyire a szakmai közéletben is meglehetősen leegyszerűsített pro és kontra érvek hangzanak el. Ebben nagy szerepe van a különböző lobbiérdekeknek is. A kialakult zavaros összkép nem teszi lehetővé, hogy a megújuló energia hasznosításában a magán- és közszféra érdekeltjei a különféle technológiák társadalmi hasznosságáról tényszerű, objektív képet alkothassanak. Ha valaki felteszi az egyszerű kérdést, hogy miért is jó a megújuló energia kihasználása, akkor többnyire három tipikus választ kap rá: azért, mert Földünkön így csökkenthető a CO 2 és a káros anyag kibocsátása, ezzel a klímaváltozás sebessége; azért, mert ezzel lassíthatjuk Földünk fosszilis energiakészleteinek a kimerülését; azért, mert az EU direktívái előírják. Magyarország jelenlegi vállalása: az éves energiafelhasználásban a megújulók aránya 2020-ra érje el a 14,65%-ot. Kérdés, hogy ez a három szempont kellő alapot biztosít-e a hosszú távú döntések meghozatalához. A szerző álláspontja szerint nem. Akkor tehát mi a teendő? A szerző válasza: Ennek a komplex értékelési rendszernek a megteremtésére tesz javaslatot a jelen cikk, amely megvitatható, a javasolt rendszer tovább fejleszthető. Olyan döntéshozatali eljárást kell kidolgozni és széles körben elfogadtatni, amely természettudományos alapokon, a gazdasági törvényszerűségek és a társadalom érdekeinek figyelembevételével határozza meg a vizsgálandó szempontokat, veszi számba a megvalósításban és üzemeltetésben érdekelt résztvevőket, majd elemzi, hogy az egyes szempontok az egyes résztvevőknek milyen pozitív és/vagy negatív hozadékot biztosítanak. A feltárt összkép alapján a döntéshozatalban az állampolgárok és az ország közvetlen és közvetett érdekeiből kell kiindulni. Az értékelő mátrix bemutatása Célunk egy olyan értékelő keretrendszer bemutatása, amely szempontokat ad meg, és segítséget nyújthat a szóba jövő megoldások összehasonlításában. 1. táblázat. A megújuló energia-alapú erőművek értékelő mátrixa ÉRDEKHORDOZÓK SZEMPONTOK akiket közvetlenül vagy közvetetten érint Fogyasztó Gyártó Befektető Országunk Földünk (1) Energiaátalakítási hatásfok igen igen igen igen (2) Energiamegtérülési tényező igen igen igen (3) Rendelkezésre állás igen igen igen igen (4) Költségek, árak igen igen igen igen (5) Hazai hozzáadott érték, GNI igen igen (6) Kivont földterület (ökológiai lábnyom) igen igen (7) Tartalék erőművek, tárolók szükségessége igen igen igen (8) A villamos hálózatra gyakorolt hatás igen igen igen (9) Egészség kockázatok (YOLL) igen igen 2

3 E-NERGIA.HU MEGÚJULÓK GEOTERMIA A bevezető részben felvázolt elvek megvalósításának rendszerét az 1. táblázat foglalja össze. A szerző ennek a komplex értékelő rendszernek az első változatát 2016-ban egy konferencián [1] mutatta be. A táblázat a megújuló energiát hasznosító erőművek komplex értékelésére kilenc szempontot, és ötfajta érdekhordozót ( stakeholder ) határoz meg. Hogy az egyes érdekhordozók számára mely szempontok fontosak, azt az igen mezők mutatják. Vannak szempontok, amelyeknél az igen kategória odaítélése (vagy oda nem ítélése) vita tárgyát képezheti. Ez a rendszer hozzájárulhat a megújuló energia hasznosítása folyamatainak átlátható, nyomon követhető kezeléséhez. Manapság sokan, sokféle módon érvelnek a megújuló alapú energiahasznosítás mellett, vagy ellene. A legnagyobb probléma, hogy a megszólalókról nem lehet tudni, hogy mely érdekhordozó csoport képviselői (lobbistái), vagy egyszerűen csak meggyőződéses természetvédők, vagy valamely technológia hívei, vagy politikai érdekek elkötelezettjei, vagy jó szándékú civilek, akik esetleg nincsenek birtokában a szükséges ismereteknek. Ez a rendszer, mint egy check-lista, leltárszerűen lehetővé teszi annak megállapítását, hogy egy adott technológiát minősítő érvek mögött alapos vizsgálatok, vagy pedig csak megalapozatlan, könnyelmű és felületes szólamok találhatók. Kik az érdekhordozók? Jelen esetben érdekhordozóknak nevezzük azokat az egyéneket és közösségeket: gazdasági, pénzügyi szervezeteket, cégeket (befektetőket) és intézményeket; országokat és az ember létezésének egyik fő forrását biztosító Földünket (a másik a Nap), amelyek jövedelmi viszonyaiban vagy ökológiai rendszereiben a megújuló energia felhasználása változásokat hoz létre. Az 1. táblázat öt érdekhordozót határoz meg: A fogyasztók. Az ő számukra elsődleges fontosságú, hogy a tevékenységükhöz szükséges energia biztonságosan, a megkívánt minőségben és minél alacsonyabb áron álljon rendelkezésre. A berendezéseket gyártók. Abban érdekeltek, hogy termékeiket költséghatékonyan tudják előállítani, hogy azok versenyképesek legyenek a piacon, és egész életciklusukban megbízhatóan szolgálják a felhasználókat. A befektetők. Ők biztosítják a finanszírozási igény döntő részét. Céljuk, hogy befektetett tőkéjük minél kisebb kockázattal, minél előbb megtérüljön. Országunk, ahol élünk. E tekintetben egy ország érdeke állampolgárainak, gazdaságának és szervezeteinek biztonságos energiaellátása, az államháztartás pozitív pénzügyi mérlege és a hosszú távú létezés ökológiai feltételeinek a biztosítása. A Föld. Az emberi létezés energiaforrása a Nap, anyagi forrása a Föld. A biológiai létezéshez oxigén, víz és élelmiszer (ennek egyik előfeltétele a CO 2 ), másodlagosan ruházat és lakás szükséges. Az emberiség növekedésre alapozott gazdálkodása, továbbá a népességnövekedés a Föld erőforrás készleteit rohamos mértékben emészti fel. Feladat: a megújuló energiaforrások oly módon történő hasznosítása, hogy az ember ökológiai lábnyoma lehetőleg ne növekedjen. Ehhez pedig nem elegendő a megújuló energiát hasznosító technológiák életciklusát a megépítéstől a lebontásig követni. Az ökológiai lábnyom meghatározásához a kiterjesztett teljes életciklust kell figyelembe venni, amely a bányanyitás előkészítési munkáival kezdődik, majd a kibányászott anyagok szállításával, a kohászati technológiával, az alkatrészek, majd a berendezések gyártásával és helyszínre szállításával folytatódik. Ezután következik az építési fázis, amelyet az üzembevétel, a több évtizedes üzemeltetés, végül pedig a lebontás követ, ami után megmarad még az ártalmatlanítás és a hulladékhasznosítás feladata. Ezt a folyamatot nevezzük kiterjesztett teljes életciklusnak. Jelenleg szinte megoldhatatlannak tűnik az egyik oldalon az egyén közösség ország, a másik oldalon a Föld ökológiai megmaradása közötti szakadék áthidalása. A világ próbálkozik az egyetemes ökológiai rendszer megmentésével, de a gyakorlatban az egyes országok gazdasági érdekei általában erősebbek. Ebben a globális rendszerben viszont az egyes állampolgárok létezésének alapja a piacképes hozzáadott érték termelése, amelyből jövedelme származik, amelyből adót fizet, amelyből az ország közössége az állam újraelosztási folyamatainak útján másodlagosan részesül. Az emberiség nagy kihívások előtt áll. A megújuló energia hasznosításának értékelő szempontjai Az 1. táblázat függőleges oszlopában felsorolt értékelő szempontokat az alábbiakban részletezzük. (1) Energiaátalakítási hatásfok Az erőművek hatásfokát a nemzetközi terminus technicus szerint hagyományosan a megtermelt energia és az erőműbe bemenő energia hányadosként adják meg. A jelenleg működő, megújuló energiát hasznosító erőművek szokásos hatásfokát a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat. Megújuló energiát hasznosító erőművek hatásfoka Villamos Erőműfajta hatásfok % Megjegyzés 1. Fotovillamos erőművek Szélerőművek a szél kinetikus energiájára vonatkoztatva 3. Vízerőművek Geotermikus erőművek Biomassza-tüzelésű gőzerőművek a bemenő termálvíz hőtartalmára vonatkoztatva az eltüzelt biomassza hőtartalmára vonatkoztatva Ha a biomassza erőművek villamos hatásfokát nem a bemenő biomassza hőtartalmához, hanem az azt létrehozó napenergiához viszonyítjuk, akkor abból érdekes számok születnek. A napenergia fotoszintézis útján épül be a növényekbe, amelyeknek kazánokban történő eltüzelésével gőz keletkezik. A gőz turbinát, az pedig generátort megforgatva áramot termel. Ennek a folyamatnak az energetikai átalakulását mutatja példaképpen az 1. ábra. A példa magyarországi napsugárzását figyelembe vevő energiamérlege: a rendelkezésre álló napenergia éves mennyisége: 1300 kwh/m 2, év; vagy: MWh/ha, év (hazai átlag); 3

4 MEGÚJULÓK KEBe = E berendezések + E tüanyagbiztosítás + E O&M + E lebontás Napenergia [kwh th /év] E 1 = 100% Biomassza [kwh th /év] E 2 = 0,64% Erőmű η e = 30% a termelt, közepes hozamú energianövény hőenergia-tartalma: 300 GJ/ha, év (83,333 MWh/ha, év); Villamos energia [kwh e /év] E 3 = 0,19% 1. ábra. A napenergia fotoszintézis útján történő energetikai hasznosítása az erőműben megtermelt villamos energia: 25 MWh/ha, év. Az 1. ábra szerinti példában tehát a fotoszintézis útján történő biomassza (pl. energiafű) alapú villamosenergia-termelés napenergiára vonatkoztatott hatásfoka: 0,19%. Ez rendkívül alacsony, ezért megfontolandó, hogy szabad-e az évmilliók során létrejött humuszkincsünket intenzív energiatermelést szolgáló növénytermesztésre pazarolni. A szerző állásfoglalása: A termőföld nem energiatermelő forrás! Feladata: élelmiszertermelés. Használjunk helyette biomassza hulladékot! A hatásfok témája az érdekhordozók közül (1. táblázat) fontos a műszaki fejlesztést végző gyártó számára, a befektetőnek a megtérülés szempontjából, az országnak az energia- és pénzügyi mérleg, valamint a környezetterhelés szempontjából, a Földnek pedig a természetterhelése szempontjából. Az energiamegtérülési idő (τ M ) az a szám, amely megmutatja, hogy az erőmű mennyi idő alatt adja ki a hálózatra azt a villamosenergia-mennyiséget, amelyet a kiterjesztett teljes életciklusa alatt elhasznál. Angol nyelvű elnevezése: Energy Payback Time (EPBT). Német nyelvű elnevezése: Amortisationszeit (T a ). A németországi nagymértékű szél- és naperőművi beruházások a megújuló energiahasznosításra vonatkozó kutatásokat is felfuttatták. A 3. táblázatban több szerző [2, 3, 4] kutatásainak eredményeiből látható egy összefoglalás. A szerzők a táblázat eredményeit a megnevezett referencia-erőművekre számították ki úgy, hogy a gyakorlatban használatos fajlagos számok felhasználásával végeztek számításokat (pl. az acél- vagy réztömeg olvasztáshoz szükséges villamosenergia-mennyiséget a statisztikai indikátorok felhasználásával). Mivel a táblázat számaihoz konkrét alapadatok tartoznak (pl. hatásfokok, üzemidők stb.), ezért általános érvényű következtetések levonására csak korlátozott mértékben alkalmasak. Weißbach és társainak [2, 3, 4] a vizsgálati eredményeit mutatja be grafikusan (a szerző feldolgozásában) a 2. ábra energiatárolás nélküli és energiatárolással (akkumulátor) rendelkező esetre. Miután az ábra számai mögött konkrét erőművek állnak, ezért nem annyira az abszolút számok az érdekesek, hanem a tendenciák, az (2) Energiamegtérülési tényező és energiamegtérülési idő Az energiamegtérülési tényező (e M ) az a szám, amely megmutatja, hogy az erőmű a teljes üzemideje alatt, a végső leállításáig hányszor annyi villamos energiát ad ki, mint amennyit a kiterjesztett teljes életciklusa alatt elfogyaszt (a bányától a kohón, a gyártáson, a megépítésen át a lebontásig), amelyben benne van a tüzelőanyagok szállítása, az üzemeltetés és karbantartás energiafogyasztása is. Nincs benne a felhasznált tüzelőanyag hőtartalma! Angol nyelvű elnevezése: Energy Return on Energy Invested (EROI). Német nyelvű elnevezése: Erntefaktor (ε). Atomerőmű Vízerőmű (90 MW) Barnaszéntüzelésű erőmű Kombinált ciklusú erőmű Koncentráló naperőmű Széltorony (E66) Biomassza (gabona) Naperőmű (tetőn, 100 m2) Energiatárolással Energiatárolás nélkül e M Kumulált Energia Kiadás (KEKi) e M = Kumulált Energia Befektetés (KEBe) 2. ábra. Erőművek energiamegtérülési tényezői 3. táblázat. Energiamegtérülési tényezők és energiamegtérülési idők Energiamegtérülési tényező Erőmű Energiamegtérülési idő Referencia erőmű paraméterei e M τ M Teljesítmény Kihasználás Élettartam hónap MW h/a a 1. Atomerőmű Vízerőmű (folyami) Barnaszén-erőmű (külszíni fejtéssel) Kombinált ciklusú erőmű 28 0, Szélerőmű (szárazföldi) ,5* Fotovillamos erőmű (tető, 100 m 2 )* Biomassza erőmű (kukorica 55 t/h) 3,5 * A fotovillamos erőmű esetében a Teljesítmény oszlop adata 1350 MWh/a 4

5 E-NERGIA.HU MEGÚJULÓK GEOTERMIA egymáshoz képest való arányok. Az energetikai szakmában közismert, hogy a nap- és szélerőművek által befogott primer energiának alacsony a teljesítménysűrűsége (W/m 2 ), emiatt a hagyományos erőművekkel szemben energiamegtérülésük kedvezőtlenebb. Ennek oka az egységnyi teljesítményre vonatkoztatott viszonylag magas anyagigény (acél, színes fém, üveg, műanyag, beton, kadmium, tellúr stb.). Az üzemidő végén következik még az ugyancsak energiát igénylő lebontás, a hulladékhasznosítás és hulladékártalmatlanítás. A mérleg másik serpenyőjében természetesen megjelenik az az előny, hogy a termelt villamos energia közvetlenül nem igényel primer energiát, amelynek eltüzelése szennyezőanyag- és CO 2 -kibocsátással jár. Az energiamegtérülési tényező leginkább az ökológiai lábnyommal hozható kapcsolatba, ezért az érdekhordozók közül (1. táblázat) főleg a társadalmi-közösségi érdekek dominálnak. Rendelkezésre állás A villamosenergia-ellátás különleges fontosságú követelménye a megbízhatóság, a rendelkezésre állás. A nem időjárásfüggőnek tekinthető technológiáknál (biomassza, geotermikus) ez tervezhető. Az időjárásfüggő technológiáknál (nap, szél, kisebb mértékben a víz is) a rendelkezésre állás jelenleg óriási megbízhatósági és műszakiüzemeltetési problémákat jelent. Közismert, hogy az időjárás nem ritkán hoz többnapos szélcsendes időszakokat. A napsugárzás a napszakoktól függően még inkább változékony. Példaként a 3. ábra bemutat egy németországi tavaszi háromnapos időszakot [8]. A barna színű diagram az országos teljesítményigény változását mutatja, amely nagyjából 35 ezer és 65 ezer MW közötti tartományban mozgott. A sárga, hegyformájú diagramok a naperőművek, a kék színűek pedig a szélerőművek hálózatba betáplált teljesítményeit mutatják. E két időjárásfüggő technológia a 80 ezer MW beépített összteljesítményéből ez alatt a három nap alatt nagyjából zéró és 55 ezer MW közötti változó teljesítménnyel tudott a hálózatba termelni. Megállapítható, hogy az ellátás biztonsága, a tervezhetőség szempontjából e két időjárásfüggő villamosenergia-termelő technológia rendelkezésre állási tényezőjét nagyon nehezen tudja a mérlegköri felelős vagy a rendszerirányító a menetrendkészítéshez felhasználni. Betáplált teljesítmény és fogyasztás, MW Terhelés=Igény ENTSO-E 100 MW feletti erőművek EEX Naperőművek betáplálása Tőzsdei ár EEX Szélerőművek betáplálása Cs P Sz V 3. ábra. A német villamosenergia-rendszer teljesítmény-viszonyai április között, negyedórás felbontásban [8] EEX Tőzsdei villamosenergia-ár, EUR/MWh A rendelkezésre állás elsősorban technológiai és gazdasági kategória, ezért az érdekhordozók közül (1. táblázat) a Föld számára közvetlenül nem releváns. (3) Költségek és villamosenergia-árak A villamos energia éves költségeit a beruházási költségeket visszatermelő tőkeköltségek (amortizáció + kamatok), a primer energia ára, a CO 2 ára, az üzemeltetés és karbantartás (O&M) költségei, továbbá az adók adják. Az éves költségek állandó és változó részből állnak. A változó költségek legnagyobb részét a tüzelőanyag-árak adják. A 4. ábra a szerző számításainak az eredményeit mutatja be példaszerűen. Az egyszerűsített annuitásos számítások zöldmezős fiktív erőművekre készültek, az utóbbi évekre jellemző beruházási költségek és árak figyelembevételével [5]. A 4. ábra informatív célzattal, a csúcskihasználási óraszámok függvényében mutatja be a villamosenergia-egységköltségeket. A diagramból az utóbbi évekre jellemző két nagyon lényeges tény állapítható meg: az egyik az, hogy az új erőművek megtérüléséhez legalább EUR/MWh villamosenergia-árra lenne szükség. A másik pedig az, hogy a versenypiaci nagykereskedői (tőzsdei) árak jellemzően EUR/MWh tartományban mozogtak. Tehát a piaci árak nem képesek új erőmű beruházásokat finanszírozni. Ez az oka annak, hogy Európában jelenleg alig épülnek erőművek. Mi vezetett ehhez az ellentmondásos helyzethez Európában? A helyzet megértéséhez érdemes itt egy kis kitérőt tenni. A válasz megadásához célszerű a piac ősi kereslet (fogyasztás)/kínálat (erőművi termelés) egyensúlyából kiindulni. Ez az egyensúly borult fel Európában jó néhány éve. Mik ennek az okai? A évi pénzügyi válság a gazdaság visszaesését hozta, amely a villamosenergia-fogyasztást nagymértékben csökkentette. Európa még napjainkig sem lábalt ki ebből a gazdasági válságból. Az ellátásbiztonságra tervezett korábbi nagy beépített kapacitások miatt a termelői oldalon erőteljes túlkínálati helyzet állt elő. Az új, nemzetközi klímapolitika az energiafogyasztás csökkentését, a fosszilis primer energia felhasználásának a viszszaszorítását (ezzel a CO 2 -kibocsátás csökkentését) és a megújuló energia hasznosításának gyorsított bevezetését tűzte ki a zászlójára. A 4. ábrából látható, hogy a szél- és naperőművek egységköltségei sokkal magasabbak, mint a versenypiaci árak. Ahhoz, hogy meginduljanak a megújuló alapú erőművi beruházások, az egyes országok erőteljes támogatási rendszereket vezettek be. A támogatási rendszerek, kivételezett előnyt biztosítva az időjárásfüggő szél- és naperőműveknek, azokat támogatott árakkal védett állapotba hozva, kivonva őket az árverseny hatálya alól, felborították az önmagát kiegyensúlyozni képes villamosenergia-piacot. A megújulók belépésével csökkent a szabadpiaci szegmens, ezzel a termelői kapacitások túlkínálata még jobban megnőtt. Európában jelenleg kb GW erőműkapacitás van beépítve, míg a csúcsigény 500 GW alatt marad. A lecsökkent szabadpiaci igény, a megnövekedett erőművi túlkínálat az árak drasztikus zuhanását eredményezte. A hagyományos erőművek közül csak azok tudnak piacra lépni, amelyek olcsó tüzelőanyagot (szén, nukleáris) használnak, 5

6 MEGÚJULÓK EUR/MWh Versenypiaci ár h/év Szénerőmű 800 MW Atomerőmű 1000 MW Kombi-erőmű 400 MW Gázmotor 8 MW Szélpark 24 MW Naperőmű 16 MW Napelemek (fotovillamos) Folyékony bio-üzemanyag gyártás Szélenergia Napenergia alapú fűtés és hűtés Szilárd biomassza Biogáz Kis vízerőmű Geotermikus energia Koncentráló naptelep ben 8,1 millió munkahely Munkahely ábra. Villamosenergia-költségek új beruházások esetén 5. ábra. Munkahelyek száma a megújuló energia-iparban, technológiánként [7] amelyeknek már nincs amortizációs költségük, amelyek felújítások nélkül az utolsó zsírjukat élik fel. Sokan hívják ezt roncsra járatásnak. A helyzet abszurditására jellemző, hogy előfordulnak olyan rövidebb időszakok, amikor az erőművek fizetnek azért, hogy a kereskedők elvigyék a megtermelt (pl. éjszakai) villamos energiát (lásd a 3. ábrát). Ezzel tudják elkerülni az erőmű leállítását, amely nagyobb veszteséget okozna, mint a negatív árak. Ez a jelenlegi torz helyzet várhatóan változni fog, mert egyrészt az EU szabályozási rendszere célul tűzte ki a támogatások kivezetését, másrészt a megújuló energiát hasznosító technológia költségei a darabszám és a technológia fejlődésével csökkennek, harmadrészt a roncsra járatás után egyre több erőművet fognak leállítani, és végül negyedrészt várhatóan a gazdaságok bővülése fogyasztásnövekedést is magával hoz. Az érdekhordozók közül (1. táblázat) a fogyasztók az alacsony energiaárban, a gyártók a magas berendezésárban, a befektetők alacsony berendezésárban és magas energiaárban, az ország (az állam) az állampolgárok képviseletében az alacsony árban, egyébként magas adókban (vagyis magas árban) érdekeltek. (4) Hazai hozzáadott érték és Bruttó Nemzeti Jövedelem/ Gross National Income (GNI) Egy önálló költségvetéssel rendelkező országban a társadalom létezésének alapját a polgárai által előállított hozzáadott érték biztosítja. Ha magas a foglalkoztatási ráta, ha a munkaerő magas színvonalú termékeket állít elő, akkor a jövedelmek is magasabbak. Ebből származnak az adók, annak a fölöslegéből keletkeznek a megtakarítások, amelyeket a bankok növekedési beruházásokra tudnak fordítani. Ha a saját országunkban előállított termékek exportra kerülnek, akkor országunk pénzügyi mérlegének a külföldi vásárlók is gyarapítói lesznek. Ez fordítva is igaz. A hazai befektetők külföldi vállalkozásainak hozama és esetleg adói is országunk pénzügyi mérlegét gyarapítják (visszaélést nem feltételezve). Ez is igaz fordítva. Ennek a működési rendszernek az energetika is részese [6], vagyis képes az ország pénzállományát gyarapítani vagy csökkenteni. A hozzáadott érték az emberek biológiai létezésének és a társadalmi szervezet működtetésének a forrása. Ebből az evidenciából kiindulva megfogalmazható: létezésünk alapfeltétele az ország pozitív pénzügyi mérlege. A munkahelyteremtés és a megújuló energiahasznosítás kapcsolata Ha figyelemmel kísérjük a híradások háttereit és a nemzetközi szervezetek beszámolóit pl. IRENA [7], akkor egyértelművé válik, hogy a megújuló energia hasznosításában élenjáró országokban a politika elsőrendű célja, hogy a természetvédelmi célok alapulvétele mellett az új technológia munkahelyeket teremtsen. Az új termékek kutatása, kifejlesztése, tervezése, gyártása, az erőművek felépítése, üzemeltetése, karbantartása, továbbá a pótalkatrészek szállítása és szolgáltatások nyújtása mind-mind új hozzáadott érték forrása. A technológiai előny exportot is biztosít az adott ország számára. Az élenjáró országok pénzügyi mérlegét tehát a hazai vásárlókon kívül a külföldi országok vásárlói is gyarapítják. Jelenleg a megújuló energia szektor a világban közvetlenül és közvetve 8,1 millió embert foglalkoztat [7]. Első helyen áll a napenergia, második a folyékony bioüzemanyag előállítása, harmadik a szélenergia, negyedik a napenergia-alapú fűtés és hűtés, ötödik a szilárd biomassza (lásd 5. ábra). Bizton kijelenthető: az ésszerű gazdaságpolitikát folytató országokban a megújuló energia ipar a munkahelyteremtés egyik fontos eszköze lett. Érthető okokból azonban kifelé nem ez áll a kommunikáció középpontjában, hanem a mindenki számára érthető és szimpatikus természetvédelem (káros anyag- és CO 2 -kibocsátás, fosszilis energia megtakarítása stb.) témáját hirdetik. Németország például jelenleg a legyártott szélerőműveinek 2/3-át exportálja, tehát a cégek munkahelyeinek nagyobb részét külföldi vásárlók tartják fenn. Munkahelyek száma a megújuló energiaiparban, országok szerinti bontásban: Németország: 355 ezer fő (ebből szélenergia: 150 ezer fő); Franciaország: 170 ezer fő EU többi: 644 ezer fő (Európa összesen: kb. 1,2 millió munkahely) USA: 770 ezer fő 6

7 E-NERGIA.HU MEGÚJULÓK GEOTERMIA A Bruttó Nemzeti Jövedelem (GNI) és az energetika kapcsolata Definíciószerűen a GDP (bruttó hazai termék) az egy év alatt előállított javak és szolgáltatások összege. GDP = hozzáadott érték + termékadó. A GNI (bruttó nemzeti jövedelem) nem más, mint a GDP, módosítva a külföldről kapott és külföldre kifizetett elsődleges jövedelmekkel (osztalék, kamat, munkabér, földjáradék). GNI = GDP + külföldről érkező jövedelem külföldre távozó jövedelem. Összefoglalva: az ország érdeke, hogy a GNI nagyobb legyen, mint a GDP, mert ez esetben a bejövő pénzáram nagyobb, mint a kimenő. Németországban ez a mérleg pozitív, Magyarországon negatív. A nemzeti gazdaságpolitika célja, hogy GNI > GDP viszony jöjjön létre. Az energetikában is érvényesíteni kell ezt az elvet, mind az energiaszolgáltatásban, mind az energetikai eszközök gyártásában, mind az energetikai szolgáltatásokban. A GNI > GDP viszony eléréséhez az járul hozzá, ha csökkentjük az energiafelhasználást, a gázimportot, az eszközök és szolgáltatások importját, illetve ha növeljük a hazai eredetű tüzelőanyag-felhasználást, a hazai eszközök gyártását, a hazai szolgáltatások alkalmazását, a hazai tulajdoni arányt, a hazai tulajdonú bankokból történő finanszírozást, valamint exportra értékesítjük a hazai termékeinket. Ami a támogatott átvételi árakat illeti, eléggé nyilvánvaló, hogy két leegyszerűsített, fiktív esetről lehet beszélni. Az egyik esetben a létesítményt egy hazai befektető, hazai gyártású berendezések felhasználásával, hazai szakemberekkel, hazai tulajdonú banki finanszírozással építi meg. Ebben az esetben a megemelt, támogatott árból származó bevételek az országban maradnak, munkahelyeket tartanak fenn, az extra pénzek itthon működnek, tehát nincs semmi probléma a támogatással (ez a német modell). A másik esetben ugyanezt egy külföldi befektető, külföldön gyártott berendezésekkel, külföldi szakemberekkel, külföldi bankok finanszírozásával valósítja meg. Ebben az esetben a támogatott extra árakból származó bevételek kimennek az országból. A GDP nő, de a GNI csökken (ez tendenciaszerűen egy jellemző magyar modell). Természetesen a fent leírtak elvi irányok, a gyakorlati esetek árnyaltabbak. Konkrét esetekben konkrét vizsgálatokat kell elvégezni. A fenti elvekkel ellentétes jelenségek bemutatására álljon itt két hazai példa: A) A hazai szélerőművek hatása az ország pénzügyi mérlegére Kérdés: a támogatott áron (2016-ban: 34,34 Ft/kWh) történő kötelező villamosenergia-átvétel jó-e az országnak? Válaszként induljunk ki abból, hogy Magyarországon a kötelező átvételi rendszerben 300 MW beépített kapacitás 600 GWh/év villamos energiát ad ki a hálózatra. Éljünk azzal a fiktív feltételezéssel, hogy ezt a szélparkkapacitást egy esztendőre hirtelen kikapcsoljuk a termelésből. Ez esetben hiányozni fog 600 GWh/év villamos energia, azt máshonnan kell beszerezni. A mai körülmények között eléggé nyilvánvaló, hogy ezt a hiányt importból fogjuk fedezni. Legyen az importáram ára 12 Ft/kWh, ezzel a helyettesítő import országos szinten 20,6-7,2 = 13,4 milliárd Ft költségmegtakarítást hozna. Tehát a hazai fogyasztók az ártámogatott szélerőművek miatt 13,4 milliárd forinttal többet fizetnek ki a villamos energiáért, mintha nem lennének szélerőművek. Kérdés, hogy a hazai fogyasztók többlet-kifizetései az országban maradnak-e, vagy kimennek az országból? Ismereteink szerint többségében ez utóbbi eset áll fent, vagyis ez az összeg hiányozni fog az ország pénzügyi mérlegéből. Természetesen a helyzetet árnyalhatják még egyéb tényezők is. B) Villamosenergia-importunk hatása az ország pénzügyi mérlegére Az utóbbi esztendőkben a villamosenergia-importunk nagysága kb. 14 TWh/év. Mekkora összeget kell ezért az országból kiáramoltatni? Az éves kifizetés nagysága (12 Ft/kWh-val számolva) 168 milliárd Ft. (Összehasonlításul: ez megfelel a magyar felsőoktatás személyi juttatásainak.) Az importenergia alacsony ára előnyös a fogyasztóknak, kedvező a termelőegységeknek (főleg ha ezek exportőrök), és előnyös, ha csökkenti a gázimportot. Ugyanakkor hátrányos is, mert kiszorítja a piacról a hazai erőműveket, csökkentve ezzel a hazai jövedelmeket, a felújításokat, a beszállítói igényeket, megnövelve a munkahelyi elbocsátásokat. Az ország érdeke, hogy a komplex jelenségek eredőjeként a végső pénzügyi mérlegünk pozitív legyen. A fenti GNI szemléletű értékelés célja, hogy segítsen a szemléletformálásban, módszertani támpontot adjon annak megítéléséhez, hogy országunk számára mi tekinthető hasznosnak, és mi nem. Az 1. táblázat érdekhordozóit tekintve egyértelmű, hogy az ország érdeke a Bruttó Nemzeti Jövedelem (GNI) növelése. Ezzel egybeesik a hazai tulajdonú gyártók, szolgáltatók és befektetők, továbbá a fogyasztók érdekeivel is. Ez a megállapítás nem feltétlenül igaz a külföldi tulajdonú piaci résztvevőkre, ebben a tekintetben jelentkezhetnek kibékíthetetlen érdekellentétek is. Itt most elvi megfontolások kerültek szóba. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni Magyarország történelmi múltjából származó hátrányos helyzetét, az adottságokat és a nemzetközi kötöttségeket. Konkrét esetekben az érdekeket számításokkal kell alátámasztani, értékelni kell a reális lehetőségeket, és nyer-nyer alapú szerződéseket kötni. (5) Kivont földterületek ökológiai lábnyom Az ember által megépített mesterséges objektumok a Föld felszínének egy részét kivonják a megművelt földterületek állományából, vagy a művelés alatt nem álló természeti környezetből. A talaj a bioszféra része, hosszú időn át kialakult természeti képződmény. A talaj a földi élet alapja, a földi élet egyik hordozója. A talajból kiinduló élőlánc legfontosabb elemei: a humusz a mikroorganizmusokkal, a sokféle apró élőlénnyel; a talaj-hidrológia; a fotoszintézis segítségével létrejövő növények, a rovarok, a 4. táblázat. Erőművek közvetlen helyigénye és a kiterjesztett életciklus helyfoglalása, m 2 /MW e Erőmű fajtája Erőmű helyigénye Kiterjesztett teljes életciklusra 1. Kombinált ciklusú erőmű (földgáztüzelés) Feketeszén-tüzelésű gőzkörfolyamatú erőmű Atomerőmű Szárazföldi szélpark Naperőmű (8-30 ha mezőn) Biomassza erőmű (fatüzeléssel) Biomassza erőmű (silókukorica + gázmotor) Geotermikus erőmű (ORC)

8 MEGÚJULÓK madarak, az állatok és az ember. A talaj kölcsönhatásban áll a légkörrel és a víz körforgásával. Amikor energetikai objektumokat építünk, akkor Földünk egy részét hosszú évtizedekre kivonjuk a természetből. Ennek becsült, tájékoztató jellegű értékeit foglalja össze a 4. táblázat. A kivont területek két kategóriáját különböztetjük meg: az egyik az erőmű megépítéséhez szükséges, közvetlenül elfoglalt terület; a másik figyelembe veszi a kiterjesztett teljes életciklus teljes láncolatához (a bányafeltárástól a létesítmény lebontásáig és ártalmatlanításig terjedő) szükséges kivont földterületeket. A táblázat megerősíti a korábbi fejezetekben leírtakat. A naperőművek a napsugárzás alacsony teljesítménysűrűsége és a napelemek alacsony hátásfoka miatt feltűnően nagy területeket igényelnek. A foszintézis-alapú biomassza-tüzelésű erőműveknek a kirívóan alacsony energetikai hatásfokuk miatt óriási a kiterjesztett teljes életciklusra vonatkoztatott területfoglalásuk. Ami az 1. táblázat érdekhordozóit illeti, a természetből kivont területek leginkább országos szinten érzékelhetők, hiszen a lakó- és élőhelyünket érintik közvetlenül. Természetesen fontos odafigyelni a földi dimenzióban végbemenő változásokra is, mert a civilizációnk komoly veszélyt jelent a bolygónkra. (6) Tartalékerőművek, tárolók szükségessége időjárásfüggő erőművek esetén Az erőművek legfontosabb jellemzője a rendelkezésre állás. A nem időjárásfüggőnek tekinthető technológiáknál (biomassza, geotermikus) ez tervezhető, a rendelkezésre állás garantálása nem okoz különösebb extra költséget. Az időjárásfüggő technológiáknál (nap, szél, kisebb mértékben a víz is) a rendelkezésre állás nem tervezhető megbízhatóan. A németországi nap- és szélerőművek fluktuáló teljesítményét szemléletesen mutatja a 3. ábra. Németországban a beépített nap- és szélerőművi kapacitás 2016-ban kb MW volt. Ebből a villamos hálózatba betáplált összteljesítmény alsó értéke 0 MW, felső értéke MW ( 50%). Mai ismereteink alapján kijelenthető: ellátásbiztonság szempontjából a nap- és szélerőművek kapacitásainak tervezhető igénybe vehető teljesítménye hosszú távon zéró körülinek tekinthető. A rövid távú menetrend tervezéséhez ma már rendelkezésre állnak matematikai modellszámítások, amelyekkel a mérlegköri részvételt bizonyos mértékig tervezni lehet, így a rendszerszintű költségek valamelyest csökkenthetők. Az időjárás-függőség rendszerszintű következményei erőművi szempontból: A rendelkezésre állás tervezhetősége ma még nem biztosított. A fluktuáló kiadott teljesítmény kiegyenlítését részben az erőmű szabályozásával, de leginkább energiatárolókkal lehetne megoldani. A visszaszabályozás megnövelné az egységköltséget. Az energiatárolás technológiájának jelenlegi fejlettségi szintje, főleg a költségei még nem teszik lehetővé az általános bevezetést. Nem beszélve arról, hogy a tárolók esetében is foglalkozni kellene a tárolók kiterjesztett életciklusa ökológiai lábnyomának a kérdéseivel. Jelenleg a hagyományos erőművek biztosítják a menetrendi kiegyenlítést, vagyis az időjárásfüggő erőművek mellé tartalékként hagyományos kapacitások rendelkezésre állásáról kell gondoskodni. A fenti német példa alapján a MW országos szintű fogyasztói csúcsigényhez kb MW hagyományos tartalékkapacitásnak kell rendelkezésre állnia. Ez az 50%-os tartalék (a beépített MW-ra vonatkoztatva) megnöveli a rendszer költségeit, vagyis a villamos energia árát. Az időjárás-függőség miatti kiegyenlítési kényszer a hagyományos szabályozó erőművek számára részterheléses üzemmódot jelent, hiszen egy adott erőműnek minden pillanatban képesnek kell lennie a felszabályozásra és a leszabályozásra. A terhelésváltoztatás, az indítás és leállítás hatásfokromlással, vagyis többlet tüzelőanyag-felhasználással és nagyobb káros anyag- és CO 2 -kibocsátással jár. A részterhelések, a fel- és leszabályozások, az indítások és leállítások az erőművi berendezés egyes elemeinél nagyobb mértékű elhasználódással, ennek következményeként nagyobb karbantartási és felújítási költségekkel járnak. Ez a tétel is növeli a rendszerszintű költségeket, és ezzel a villamos energia árát. Ebben a fluktuáló rendszerben a rendszerirányító és az erőművek üzemvitelének harmonizálása, az erőművi tartalékkapacitások lekötése, a megbízhatóság garantálása újfajta, intellektuálisan magasabb szintű hálózati üzemeltetést, szoftverrendszereket, elemző munkatársakat, vagyis magasan képzett munkaerőháttér létrehozását igényli. Ez előnyös a foglalkoztatottság szempontjából, de költségnövekedést okoz a fogyasztó szempontjából. Ha az érdekhordozók szempontjából vizsgáljuk az előbbi erőművi kérdéskört, akkor elmondható, hogy a fogyasztónak nem érdeke az időjárásfüggésből származó költségnövekedés. A gyártó és a befektető érdekelt abban, hogy az EU és a tagállamok energiapolitikai szabályozása garantált támogatási rendszerrel biztosítsa a megtérülésüket. Az egyes országoknak ahhoz fűződik érdeke, hogy a megújuló alapú technológiák kifejlesztése, gyártása, az üzemeltetés, a pótalkatrészek gyártása, a kapcsolódó szolgáltatások hazai munkahelyeket hozzanak létre. Az ország pénzügyi mérlege szempontjából elementáris érdek, hogy a versenypiaci villamosenergia-árakat meghaladó támogatott árakból adódó fogyasztói többletkiadások ne vándoroljanak ki az országból, hanem a hazai gazdaságot gyarapítsák. Csak olyan támogatási rendszer ésszerű, amely növeli a Bruttó Nemzeti Jövedelmet (GNI). (7) A villamos hálózatra gyakorolt hatás A megújuló energiát hasznosító erőművek villamos átviteli és elosztóhálózatra gyakorolt hatását két szempontból érdemes elemezni: A) Az energiaáramlás irányának megváltozása a villamos hálózatban Az erőműveket és a fogyasztókat összekötő jelenlegi villamos hálózati konfigurációk kialakulását történelmileg az alábbiak határozták meg: A primer energia rendelkezésre állási helye. Az erőműveket a bányák, kikötők, előnyös vasúti csatlakozás, valamint gázvagy olajvezetékek közelébe igyekeztek telepíteni. Az erőművek működéséhez környezeti hűtés (hűtőlevegő vagy hűtővíz) szükséges. Hatásfok szempontjából előnyö- 8

9 E-NERGIA.HU MEGÚJULÓK GEOTERMIA sebb a hűtővíz, ezért az erőműveket a folyók, tengerek és nagy tavak partján igyekeztek elhelyezni. A fogyasztók elhelyezkedése. Az erőműben termelt villamos energiát a fogyasztókhoz (sűrű ipari körzetek, nagyvárosok) kell elszállítani. Mivel a villamos hálózatok kiépítése költséges, ezért igyekeztek az erőműveket a fogyasztói gócpontok közelében megépíteni. A villamos hálózatok elemei (a 400 kv, a 220 kv, a 120 kv, a 20 kv névleges feszültségű vezetékek, azok tartalékvezetékei, a transzformátorállomások, a kapcsolóállomások, a védelmi, a biztonsági, a kommunikációs rendszerek és az irányító központok) a fent leírt három szempont alapján egy történelmileg létrejött szerves fejlődés eredményei. A hálózatok konfigurációját alapvetően Ohm és Kirchhoff fizikai törvényei alapján tervezték meg és üzemeltetik. A megújuló energia-bázisú energiatermelés új geográfiai kötöttségeket hozott. A szélsebesség (szélrózsa) kedvező értékei Európában többnyire nyugati, északi égtájakon, és főleg a tengereken mérhetők. A napsugárzás intenzitása és óraszáma az egyenlítőhöz közelítve növekszik, tehát a déli körzetek előnyösek. A biomassza megjelenési helyét a talaj- és időjárási viszonyok, a geotermikus energia helyét pedig a föld geológiai viszonyai határozzák meg. Különösen nagy hálózati problémák jelentkezhetnek, ha ezekre a megújuló energiaforrásokra olyan nagy kapacitású erőműparkok létesülnek, amelyek messze vannak a sűrű fogyasztói körzetektől. Ez az eset következett be Németországban, ahol az ország északi és északkeleti részén, szárazföldön és a tengereken óriási szélerőművi kapacitásokat építettek, Németország iparilag fejlett régiói viszont délen találhatók (Baden-Württemberg és Bajorország). Hiányoznak azok az észak-déli vezetékek, amelyek képesek lennének az óriási kapacitásokat északról délre szállítani. Ez a helyzet nagy problémákat okozott a szomszédos országok (Lengyelország, Csehország és a Benelux államok) villamos hálózataiban, mert az északi többletenergia (Kirchhoff törvénye szerint) a szomszédos országokon keresztül, hurokáramlással jut el a déli fogyasztókhoz (Dél-Németország és Ausztria). A helyzetet tovább rontja, hogy az atomerőművek lekapcsolásával nő délen a forráshiány. Ennek a torz helyzetnek a kezelése van most napirenden az érdekelt feleknél. A fentiek szerint a történelmileg kialakult hálózati egyensúlyok felborulásának az alábbi következményei lehetnek: lokális teljesítménykorlátok a hálózatok egyes szakaszain; hálózatvédelmi problémák megjelenése; az ellátásbiztonság romlása; új beruházások szükségessége a hálózatok módosításához. Németországban a tervek szerint 2600 km új vezeték megépítése szükséges, amelynek a költsége 21 milliárd EUR [9]. (most: E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.), DÉMÁSZ (most: EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.), továbbá az ÉMÁSZ Hálózati Kft. és az ELMŰ Hálózati Kft. Az ellátásbiztonság feltétele, hogy a rendszerirányító (MAVIR) ellenőrzése alatt tartja a teljes villamosenergia-rendszert (VER), beleértve mind az átviteli, mind az elosztói hálózat mérlegadatait. Műszakilag a VER egyensúlyának biztosítása csak akkor lehetséges, ha minden időpillanatban birtokában van a mért betáplálási és a mért elvételi teljesítményeknek. Pillanatnyilag ez a feltétel nem valósul meg teljes mértékben. Az időjárásfüggő szél- és naperőművek tömeges megjelenése az alábbi új jelenségeket, megoldandó kihívásokat hozta a hálózatüzemeltetőknek [9 és 10]: A fluktuáló szélerőművi kapacitások fizikailag korlátozzák a kereskedők lehetőségeit a határkeresztező vezetékeknél és egyes hálózati szakaszokon (jellemzően Németország Lengyelország Csehország viszonylatában). Ez pénzügyi veszteségeket okoz. A decentrális napelemek alacsonyabb feszültségszinten táplálnak be a hálózatba. Ha az adott feszültségszinten nagyobb a betáplálási, mint az elvételi teljesítmény, akkor az energiaáramlás az alacsonyabb feszültségszintről a transzformátorokon keresztül a magasabb feszültségszintű hálózatba megy végbe. Következmény: a középfeszültségű szinteken a nem szabályozható transzformátorokat le kell cserélni szabályozható transzformátorokra. Megváltoznak a hálózati veszteségek. Németországi tapasztalatok szerint 30%-nál nagyobb kiépítettség esetén megnő a hálózati veszteség (alatta csökken). Megváltoznak a hálózati feszültségviszonyok, új meddőgazdálkodásra van szükség. A háromfázisú rendszerekbe terhelés-szimmetrizáló beépítése válik szükségessé. A nap- és szélerőművek inverterei (amelyek a termelt egyenáramot váltóárammá alakítják és szinkronizálják) khz tartományú frekvenciáikkal zavarják a hálózatot, a harmonikusoknál problémák jelennek meg. A jelenlegi fejlettségi szinten az inverterek zavarják az okos mérők üzemét. Magyarországon jelenleg a háztartási napelemek pillanatnyi teljesítménye nem ismert, nem jelenik meg mért adatként a MAVIR-nál, így kimarad a kontroll alatti teljesítménymérlegből. A napelemeknél hosszú távon létkérdés az energiatárolás megoldása. Ha a hálózati gondokat, kihívásokat az érdekhordozók szempontjából nézzük, akkor hasonló megállapítások tehetők, mint fentebb az erőművek és tárolók témakörénél olvasható. B) A hálózatüzemeltetés új problémái és kihívásai A villamosenergia-hálózatokat átviteli és elosztói hálózatra osztjuk. Magyarországon az átviteli rendszerirányító a MAVIR. A villamos energiát a fogyasztóhoz eljuttató regionális hálózatok (35 kv, 20 kv, 10 kv, 0,4 kv) üzemeltetője az elosztói engedélyes vagy DSO (Distribution System Operator). Magyarországon történelmileg hat regionális elosztói hálózatüzemeltető alakult ki, korábbi nevükön: ÉDÁSZ (most: E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.), DÉ- DÁSZ (most: E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.), TITÁSZ (8) Az emberi egészség minőségének a kockázatai (Years of Life Lost, YOLL) Amióta az ipari objektumok károsanyag-kibocsátásának kérdése az egész világon előtérbe került, számos kutatás és publikáció foglalkozik vele, a legkülönbözőbb szempontok szerint. Itt a teljesség igénye nélkül, a hazai szakmai körökben ritkán említett témaként, az erőművek egészségbefolyásoló hatását érintjük, amelyet tudományosan az elvesztett életévek fogalma fejez ki. A 6. ábra a stuttgarti Institut für Energiewirtschaft und Rationelle 9

10 MEGÚJULÓK Folyami vízerőmű Szélerőmű (4,5) Szélerőmű (5,5) Napelem Faapriték tüzelés Atomerőmű Kombinált ciklus Barnaszén tüzelés Feketeszén tüzelés Erőművi kibocsátások Elő- és utókapcsolt folyamatok Életév/TWh ábra. Erőművek egészségkárosító hatása elvesztett életévek [2] Energieanwendung konkrét erőművekre elvégzett vizsgálatainak eredményeit mutatja be [2]. Az elemzés körébe vont konkrét erőművek teljesítménye és működési ideje: feketeszén-tüzelésű (700 MW, 35 év), barnaszéntüzelésű (800 MW, 35 év), kombinált ciklusú (788 MW, 35 év), nyomott vizes atomerőmű (1375 MW, 40 év), faapríték-tüzelésű (24 MW, 35 év), polikristályos napelem (5 kw, 25 év), szélerőmű (1,5 MW, 5,5 m/s átlag szélsebesség 10 m magasban, 20 év), szélerőmű (1,5 MW, 4,5 m/s átlag szélsebesség 10 m magasban, 20 év) és folyami vízerőmű (3,1 MW, 60 év). A vizsgálatok a kiterjesztett teljes életciklusra vonatkoznak, amelyeket az ISO szerint végeznek el, az ún. folyamatlánc - elemzéssel. A kiterjesztett életciklusra figyelembe vett kumulált anyag- és energiaigényt, valamint a kumulált NO x, SO 2, és CO 2 kibocsátásokat számítják ki, mg/kwh mértékegységben. Az emberi egészség minőségének a romlását az ún. elvesztett életévekben adják meg (Years of Life Lost, YOLL), ami nem más, mint az emberi életnek a kibocsátások következményeként bekövetkező, években mért megrövidülése. A 6. ábra diagramja bemutatja az erőművek üzemideje alatti kibocsátásokból, továbbá az üzemidő előtti láncszemeknek (ún. előkapcsolt folyamatok), valamint az üzemidő utáni (az ún. utánkapcsolt folyamatok) a kibocsátásaiból származó elvesztett életéveket év/twh mértékegységben. A diagramból látható, hogy a példaként vett erőművek közül az emberi egészségromlás szempontjából a széntüzelésű erőművek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben. A faapríték-tüzelés nem sokkal marad mögötte. Az okok főleg az üzemidő alatti NO x - és SO 2 -kibocsátásokra vezethetők vissza. Érdekes eredmény, hogy a napelemek gyártástechnológiája nem kevés fajlagos egészségkárosodást von maga után. Ez magyarázható a napsugárzás már korábban említett alacsony energiasűrűségével, az alacsony hatásfokkal és az alacsony csúcskihasználási óraszámmal, és természetesen a speciális anyagok gyártástechnológiai folyamataival. Az atomerőmű, a szél- és vízerőmű egészségkárosodási hatásai viszonylag alacsonyak és nagyságrendileg közel azonosak. Ami az érdekhordozókat illeti, elég egyértelmű, hogy az állampolgároknak nem közömbös az emberi élet hosszúsága. Ami káros az emberi életre, az káros a Föld természeti világára is. Összefoglalás, üzenetek A szerző szándéka az volt, hogy a megújuló energia témakörében eléggé általános, leegyszerűsített, sokszor bántóan egyoldalú érvelések helyett megkíséreljen egy szélesebb körű, komplex értékelési rendszert összeállítani. A rendszer továbbfejleszthető, és tovább is fejlesztendő. A cikkben leírtaknak bizonyára vannak vitatható, részben szubjektív elemei. Fontos lenne megvitatni az egyes értékelési szempontok skálázhatóságát, mérhetőségét. Fontos lenne olyan eszközzé fejleszteni, amely segít a tanulmánykészítőknek, a döntéshozóknak a különböző technológiák, megoldások összehasonlító értékelésében, majd a döntések meghozatalában. Izgalmas kérdés, hogy kinek mi a fontosabb? Mi az, ami az egyes érdekhordozókat összeköti, és mi az, amiben ellentétesek az érdekeik? Szintén ebbe a csoportba tartozik az, hogy hová helyezzük közösségünk, országunk jóléte és Földünk természetvilágának védelme közötti ellentétes érdekeket. Ezen belül mennyire gondolunk a mára, és mennyire a dédunokáinkra. Miután egy szennyezett óceánt egy csepp tiszta víz nem tud megmenteni, fontos az arányos felelősségvállalás elvének tisztázása, és azon törekvések cselekvő támogatása, amelyek Földünk minden résztvevőjének kötelezővé teszik az arányos felelősségvállalást. A szerző záró ajánlásként minden gondolkodó szakembernek, döntéshozónak, közéleti szereplőnek és érdeklődőnek javasolja a 9x5-ös mátrix továbbgondolását, a [6] alatti forrásban kifejtett alapvetések és tézisek tanulmányozását azzal a céllal, hogy jobban megértsük világunk működését, hogy a fontos döntések elsődlegesen az állampolgárok és az ország javát szolgálják. Hivatkozások [1] Korényi Z.: A megújuló energiát hasznosító erőművek komplex értékelése. Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Találkozója (MESZ: Magyar Energia Szimpózium 2016). Budapest (Pesthidegkút), szeptember 22. [2] Mayer-Spohn,O. et. al.: Lebenszyklusanalyse ausgewählter Stromerzeugungstechniken, IER, Stutgart, [3] Weißbach, D. et al.: Energy intensities, EROIs, and energy payback times of electricity generating power plants. Berlin, 2013 [4] Grawe, J.: Energieerntefaktoren bei der Erzeugung elektrischer Energie. [5] Projected Costs of Generating Electricity IEA, NEA, OECD [6] MET: Ajánlások energetikai kérdések elemzéséhez. Alapvetések és tézisek. Bp , [7] enewable Energy and Jobs. Annual Review International Renewable Energy Agency (IRENA) [8] Dumm, A., Ahlborn, D., Schuster, R.: Energiewende Erfolgreich gemacht? uploads/2016/03/erfolgskontrolle.pdf [9] Vorhaben/GesamtKarte.pdf? blob=publicationfile [10] Varjú Gy.: A decentralizált energiatermelés kockázatai és korlátai, cle&sid=4489 (előadás, ) 10

11 E-NERGIA.HU GEOTERMIA TAVASZVÁRÓ NAPELEM AKCIÓ -30% Az akció január 24-től visszavonásig érvényes. A Premium Line termékekre 20% kedvezmény érvényesíthető.

12 VILLAMOS ENERGIA Stróbl Alajos A decentralizált villamosenergia-termelésről Manapság sokat hallani a kiserőműves, főleg megújuló forrásokra alapozott villamosenergia-termelésről, amit gyakran ezzel az idegen jelzővel bevezetve azonosítanak: decentralizált termelés. Ez magyarra fordítva azt jelentené, hogy itt nem központosított (centralizált) erőművekről van szó, pedig nem ez helyzet. Kitalálták az elosztott termelés fogalmát is, pedig minden erőmű gyakorlatilag elosztott egy adott területen, például egy országban. Ritka az a helyzet, amikor egy erőmű a meghatározó. Majd a húszas évek végén lesz hazánkban egy ilyen: a Duna-parton egy nagyerőmű termelése elégíti majd ki az országos igény háromnegyedét vagy kétharmadát. A többi elosztott lesz. Amikor a villamosenergia-rendszerek egy-egy szinkronzónában egyesülnek, akkor különösen nehéz pontosan megmondani, hogy mit is jelent az elosztott meghatározás. Tegyünk hát kísérletet erre! Amikor a múlt század első felében sokan saját célra üzemre vagy városra építettek erőműveket, azok valóban elosztottak voltak. Aztán egyre nagyobb gépek jelentek meg, összekapcsolták, egységesítették a hálózatot, megjelent a központi irányítás a teherelosztás, és nem volt még piac, a villany szolgáltatás volt, nem áru, akkor alakult ki a központosított villamosenergia-ellátás, benne az egyre nagyobb erőművekkel. Mindenki meg volt elégedve. A szén és a víz volt a meghatározó primer energiahordozó, így természetes volt, hogy nem kis, hanem nagy erőművek épültek a legkedvezőbb telephelyeken. Megmaradtak azonban ma is vannak önálló üzemi erőművek, amelyek saját cél alapján üzemelnek a legnagyobb haszon és biztonság célkitűzésével, de csatlakoznak a közcélú villamosenergiahálózathoz, mert kell a tartalék, szükség van a villamos feszültség és frekvencia pontos értéken való tartására, tehát gyakorlatilag a rendszerre. Nem szigetüzemről volt itt szó saját hálózattal, minőségi jellemzőkkel, hanem egy rendszerben való részvételről, de saját érdekek célok alapján. Egészen századunk tízes éveiig így határozták meg hazánkban a villamosenergia-termelést: Közcélú + saját célra termelő erőművek termelése = a magyar villamosenergia-rendszer (VER) termelése. Aztán ehhez hozzáadták az úgynevezett nem kooperáló üzemi erőművek termelését, és így alakult ki a magyarországi statisztikákban az összes bruttó hazai villamosenergia-termelés. Ez sem pontos persze, hiszen van azért szigetüzemű villamosenergia-termelés, különösen a járműveken, az autókon, hajókon, repülőgépeken, amelyek szintén országosak, csak nem tartoznak az együttműködő rendszerhez. Ezekkel nem foglalkozunk. Célszerű azonban megtekinteni az előbbi meghatározás szerint, hogy a múlt század második felében miként alakult az összes termelésből a saját célú és a nem kooperáló üzemi erőművek termelési aránya (1. ábra). Mint látható, erősen csökkent. A nem kooperáló erőművek nem működtek együtt a rendszerirányítóval. Szinkronban jártak a rendszerrel; az irányító tudott róluk, csak nem szólt bele. Ez a fogalom aztán lassan eltűnt a termelések megkülönböztetésekor. Évtizedünkben változott a helyzet. A beépített névleges bruttó villamos teljesítőképesség alapján három erőműtípus van: a) nagyerőművek az 50 MW-ot elérők és a felette lévők; b) kiserőművek az 50 MW-ot el nem érők, de az 50 kw-nál nagyobbak; c) háztartási méretű kiserőművek az 50 kw-ot elérők vagy annál kisebbek. A teljesítőképességeket megfelelően nyilván is tartják, a termelést azonban nem. A c) típusnál még lennének teendők. A b) csoportban a termelési arány változása jellegzetes (2. ábra). Látható, hogy századunkban nagyon belelendült a kiserőműves termelés. Ez elsősorban a kis kapcsolt hő- és villamosenergia-ter- 18% 18% részarány az összes hazai termelésből 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% saját célra termelők nem kooperálók 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% % ábra. A saját célú és a nem kooperáló erőműveink termelési aránya 2. ábra. A kiserőművek bruttó villamos termelésének aránya 12

13 E-NERGIA.HU VILLAMOS GEOTERMIA ENERGIA NÉMET németrendszer rendszer magyar MAGYAR RENDSZER rendszer Hagyományos termelés Decentralizált termelés 380 kv 220/110 kv Átviteli hálózat betáplálás központi nagyerőművekből 400 kv 220/132* kv 400 kv 400 kv kv 0,4 kv Elosztó hálózat betáplálás elosztott kiserőművekből kv 0,4 kv * ma az elosztó hálózat része (egykor a főelosztó-hálózat volt 120 kv-tal) 3. ábra. Erőművek felosztása a hálózati csatlakozás alapján [1] P 120 kv Import t 120 kv Import/ export 4. ábra. A hagyományos és a decentralizált termelés megkülönböztetése a fogyasztó oldaláról nézve [1] P t KWK melésű egységeknek, gázmotoroknak és gázturbináknak köszönhető, amelyeknek a termelését támogatták (kötelező átvétel szabott, jó áron). Aztán 2011 közepén a támogatást megszüntették, és az ilyen kiserőmű-építések ösztönzése megszűnt. Vissza is esett a kiserőműves arány, amely manapság főleg a megújulós termelésnek köszönhetően éri el a 14% körüli értéket. A kiserőművek nem a decentralizált villamosenergia-termeléshez tartoznak többségükben. Nem az erőműegység nagysága alapján határozható meg tehát a decentralizált termelés. Nézzünk más szempontot! Az erőművek egy része az átviteli hálózatra csatlakozik, másik része az elosztóhálózatra. Itt külön engedélyesek tartják számon a hálózatukra termelő egységeket. Vannak főleg a németeknél olyan elgondolások, hogy az elosztóhálózatra csatlakozók legyenek az elosztott (decentralizált) termelésűek, az átviteli hálózatra kapcsolódók pedig a központosítottak (3. ábra). Logikusnak tűnik, csak az a baj, hogy ma nálunk a 14 nagyerőműből mindössze négy (Paks, Gönyű és részben a Dunamenti és a Mátra) üzemelő csatlakozik az átviteli hálózatra, a többi az elosztóhálózaton át értékesíti termelését. Más utat kell tehát keresni a decentralizált termelés meghatározásához. A mai erőműves technológia fejlődése kínálja a megoldást: a fogyasztóhoz rendelt saját termelésű erőművek az elosztottak. Ezek részben saját maguk használják fel a megtermelt villamos energiát, részben értékesítik. Igénybe veszik a rendszer kínálatát a tartalékkal, a minőségi jellemzők (feszültség, frekvencia) tartását a központi szolgáltatással, de a termelést saját célfüggvény alapján irányítják. Ők tudják, mikor kell eladni (exportálni) a rendszerbe, és mikor kell onnan vásárolni (importálni). Önálló piaci szereplők, de a szolgáltatásokért ők is fizetnek. Ilyen rendszerben előfordul, hogy nem a nagyobb feszültségű hálózatból jön a villamos energia, hanem a kisebből felfelé. A saját erőművek együtt elég sok energiát adhatnak a hálózatra, és ezért tehermentesíthetik a központi nagyerőművek termelését. Nem szeretik természetesen ezt a kettős áramlási rendszert, úgy, mint magát a piacot, de nem is szeretni kell, hanem megismerni. Meg kell jegyezni, hogy a nagy szélerőmű-farmok (több mint harminc van ilyen hazánkban), vagy a nagy, nyílt területre elhelyezett napelemes erőműtelepek (pl. Mátra, Pécs) nem decentralizált termelésűek, hanem transzformátorokon keresztül a közcélú villamos hálózatra csatlakoznak. A saját, elosztott termelésű erőművek a felhasznált energiahordozók alapján megújuló forrásúak vagy földgázzal üzemelők. Minkét típus részt vehet az export-import folyamatokban (4. ábra). A megújuló forrás főleg a háztetőn vagy a kertben lévő napelemekkel hasznosított napenergia, de lehet elvben más is. A földgáz a legkézenfekvőbb energiahordozó a házi kiserőművekben, de itt is szóba jön a tüzelőolaj vagy egyéb forrás. Ha tehát látunk külföldön nagy tengeri szélerőmű-telepeket vagy Kínában a sivatagban járva napelem-erdőket, ne higgyük, hogy decentralizált termelést látunk! Ezek több tíz vagy száz megawattos telepek. Van elég hely ilyen nagy erőmű-csordák létesítésére még a világon, bár Európa elég szűk már erre, ezért használják ki a háztetőket, a parkolókat. Ma a napelem a divat, ennek az ára csökken leginkább a világon. Holnap a geotermikus kiserőmű is népszerűvé válhat. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés a kis, saját egységekkel ismét népszerű lehet előbb a nagyobb, majd a kisebb épületekben. Nézzük meg a BRFK Teve utcai gázmotoros erőművét, ha a cég Gyorskocsi utcai erőművére nem lennénk kíváncsiak! Napelemes decentralizált termelés A megújulós elosztott villamosenergia-termelésnek a legnépszerűbb mai megoldása kétségkívül a háztetőre vagy a saját kertbe szerelt napelemes technológia. Magyarországon különösen, sőt, talán ez mostanság az egyedüli valós erőmű-létesítési irányzat a szabályozatok alapján és a támogatások segítségével. Itt látható a legnagyobb fejlődés, ami gyakorlatilag közel évi kétszereződést jelent (5. ábra). Sajnos nincsenek még pontos tavalyi adatok, mert a statisztika az év elején rendszeresen késik, nagy valószínűséggel azonban túlléphettük ezen a területen a 200 MW-os csúcsidei villamos teljesítőképességet. A naperőművek teljesítőképessége hazánkban 2015 végén összesen 168 MW volt (az ábrán jelzett naperőműveken kívül kw-os tartományban volt még közel 15 MW és 500 kw felett 26 MW). Persze a kevésbé napos Németországban ekkor már MW üzemelt, azaz mintegy kétszázharmincszor több, mint hazánkban. Egy gond van: nem tudjuk, hogy mennyi villamos energiát termeltek ezek az erőművek, mert külön nem mérik hivatalosan a termelésüket, ezért fel sem jegyzik. A nagy nyílt terepre épült napelemes erőművek mérési adatai alapján évente kb h/a 13

14 VILLAMOS ENERGIA kw darab új rendelések meglévőkre 5. ábra. Háztartási méretű napelemek teljesítőképessége hazánkban 7. ábra. Tárolók a német napelemes kiserőművekhez [2] darab kw 5-10 kw kw 6. ábra. A német háztartási napelemes-erőművek évi beépítési üteme [2] 8. ábra. Napelemes energiaellátás földgáz kisegítéssel [3] kihasználással lehetne számolni, de ez is nagyon bizonytalan, hiszen a mátrai és a pécsi nagy napelemtelep csak nemrég került üzembe. E kedvező, 14-15%-os kihasználás alapján aztán a évi decentralizált napelemes termelés mintegy GWh-t jelentene, amely az összes bruttó villamosenergia-termelésünknek alig több mint 0,5%-a. Meg kell jegyezni, hogy a német naperőművek kihasználása messze 1000 h/a alatt maradt. Nálunk tehát feltehetően kedvezőbbek az adottságok a napenergia hasznosítására, ellentétben például a szélenergiával. Azt is meg kell jegyezni, hogy mostanság már csökken a német házakhoz beépített ilyen, kis teljesítőképességű napelemes erőművek száma (6. ábra), miután 2011-ben elérték a csúcsot. Az évi több tízezer telepítés azonban így is figyelemre méltó. Az irányzat most inkább az, hogy tárolókat, akkumulátorokat szerelnek fel a már meglévő telepekhez, és az újonnan építetteket eleve így rendelik meg (7. ábra). Fontos tehát a tárolás a napenergiás berendezéseknél. Nálunk ez még nem jellemző. Egy épület energiaellátásához természetesen nem elegendő a saját villamos termelés, ezért gyakran felhasználják a napenergiát a vízmelegítéshez is. Nem külön építenek napkollektort (bár ez is gyakori), hanem a napelemes megoldáshoz szerelnek fel kiegészítéseket. Mivel a hő tárolható, ezért a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást a szokásos víztárolás kínálja. Ezt a tárolási rendszert összekapcsolhatják a kiegészítő földgáztüzeléssel (8. ábra), vagy a napelemes villanyt hőszivattyú üzeméhez is használhatják (9. ábra). Ez utóbbi újabb meg- 9. ábra. Napelemes energiaellátás hőszivattyús kisegítéssel [3] újuló energiahasznosítást jelent. Nálunk még ez sem terjed, mert sokkal olcsóbb a lakossági földgáz. Természetesen a villany tárolásához ekkor is az egyre kedvezőbb költségű akkumulátortelep jön szóba. Németországban méréssorozatokkal próbálták megállapítani, hogy egy átlagos kis lakás normál hétköznapon miként fogyaszt villamos energiát. Minden lakás másként, a lakók szokásai szerint, de rájöttek, hogy ebéd után a németek többsége mosogat, és ez a gép a kiegészítő szárítóval a fogyasztói napi csúcsidőben jelenti drága áram vásárlását (10. ábra). A villamos energia természete- 14

15 E-NERGIA.HU VILLAMOS GEOTERMIA ENERGIA /kw rendszer modul ábra. Napi háztartási villamosenergia-fogyasztás [5] 12. ábra. A tetőre szerelt napelemek fajlagos beruházási költsége Németországban ( kw tartományban) [6] 1400 W hálózatból napelemtől ábra. Napi háztartási villamos fogyasztás napelemmel [5] sen éjszaka sokkal olcsóbb, amit ki is használnak. Éjszaka kisebb az általános villamos terhelés, ezért az olcsóbban termelő erőművek szerepe nagyobb. A háztartási gépek nappali használata viszont általános. A nap ellenben éjszaka nem süt, akinek tehát van napeleme a háztetőn, ahhoz igyekszik igazodni (11. ábra). Sajnos a napsugárzás sem mindig egyenletes, felhők járhatnak a ház felett, és bizony a háztartási gépek csúcsterhelésére nem nagyon lehet a napelem-táblákat méretezni, vagy legalábbis nem érdemes. A közcélú villamos hálózattal való együttműködés így elengedhetetlen. Az is megjegyzendő, hogy a napelemmel a háztartás lényegében csak fosszilis energiahordozót takaríthat meg az ország vagy a maga számára, de teljesítőképességet nem. A háztartás teljes önállóságra ne is törekedjen, mert az nagyon sokba kerülne neki, és az ellátás biztonsága sem lenne a legnagyobb. Sok függ attól, hogy mennyibe kerül a közcélú hálózatból vásárolt villamos energia. Nálunk ezt a háztartásokra a lakosságra az állam állapítja meg óta ez 37 Ft/kWh körül mozog, és azóta nem változik. Az egyes elosztóhálózati területeken kicsit eltérő az ár a hálózati adottságok miatt, de ez nem jellemző. Akiket megkérdeztem, hogy mennyi idő alatt térül meg, ha a házuk tetejére napelemes rendszert szerelnek, a legtöbben azt válaszolták, hogy bizony ez legalább tíz év. Volt, aki többet, mások kevesebbet mondtak. Német lakossági fogyasztót nem kérdeztem, de ott a statisztikák jelzik, hogy 2017 elején egy átlagos német háztartás 30,3 ceur/kwh-t fizet a villanyért. Ez átszámítva mintegy Ft/kWh lehet. Ott ilyen drága áram vásárlását spórolja meg, aki erőművet épít magának. Feltehetően hamarabb megtérül neki a beruházás, különösen akkor, ha ott is ösztönzik valahogy erre. Szerencsére a németeknél a napelemes erőműtelep fajlagos beruházási költsége tetemesen csökkent az utóbbi időben (12. ábra), és várhatóan tovább fog mérséklődni. Remélhető, hogy nálunk is ez a helyzet, vagy ez lesz. A kínai modulok árai és a helyi szerelések költsége is csökken, ha a rendszer tovább terjed. Az évenkénti hazai megkétszereződés arra enged következtetni, hogy nálunk is nagyobb a kínálat, a verseny, így a felszereléshez olcsóbb ajánlatok érkezhetnek. Rendszerhatások Sok kis naperőmű vagy egyéb decentralizált villamosenergia-termelő gondot okozhat a rendszerirányítónak. Nem züllesztik le teljesen a rendszert, mert arányuk még nem nagy, de a változó kínálatú megújuló források, köztük a napenergia éppen olyan nagy bizonytalanságot jelenthet, mint a fogyasztói tudat váratlan formálódása. Együtt kell tehát a hagyományos és a decentralizált villamosenergia-termelés jövőjét vizsgálni egy adott országban vagy régióban. Fontos, hogy hasonlóan a kereskedelmi mérlegkörökhöz a decentralizált kis (nagyon kicsi) és különféle típusú erőművek öszszeállhatnak egy látszólagos, virtuális erőművé, és közös helyi akarattal küzdhetnek meg ellátásukért a központi befolyásokkal. Egy ilyen virtuális erőmű sok elemet tartalmazhat, kicsit hasonlóan, mint egy nagyerőmű több egységet és kiegészítőt (13. ábra). Itt lehetnek akár kis vízerőművek, nagyobb szél- és naperőmű-parkok, kisebb gázturbinák, gőzturbinák vagy gázmotorok. Lehet a rendszerben korszerű tüzelőanyag-elemes áramfejlesztő, jelentős kapacitású akkumulátoros tároló, sőt a fogyasztás ésszerű vezérlésére szolgáló eszköz is. A lényeg a közös akarat, az elfogadott közös irányítás. Itt a kiserőművek együtt üzemelhetnek helyi optimumok alapján a decentralizált energiatermelőkkel. Ez lehet a jövő. A lényeg az együttműködés, a kommunikáció, amit a mai technikai elemekkel már jól ki lehet alakítani. Egy adott helyen mindent tudni kell a termelőkről és a fogyasztókról, az adott és várható állapotokról, különben nehéz optimálni. Ez utóbbi ugyanis a legfontosabb. A gyorsan változó világunkban kisebb egységekkel, gyorsan telepíthető és kellően rugalmasan üzemeltethető berendezésekkel eredményesebb energiaellátás alakulhat ki, mint tíz-tizenöt évre előre megtervezett, rugalmatlan óriásokkal. A mai IT-rendszer és annak hatalmas fejlődése teszi lehetővé a jövőnek ezt a technikáját, ami viszonylag kisebb koc- 15

16 VILLAMOS ENERGIA Központi erőművek Elosztott erőművek napelemek gázmotorok tüzelőanyag-elemek Hálózat Szélerőművek és -parkok Tárolók Terhelések nem befolyásolhatók irányíthatók kapcsolhatók Szerződések energiaszállítás tartalék kapacitások energiavásárlás 13. ábra. Virtuális erőmű sok kis termelő és egyéb elemmel [1] 15. ábra. A villamos hálózat, amely a rendszer lényege [1] Virtuális erőművek üzemeltetői Elosztó hálózati üzemeltető Energiakereskedés Szabályozási zóna Kommunikációs rendszer r Átviteli hálózati üzemeltető villanyra vezérelt kapcsolt termelés BEMI = kettős irányítású energiavezérlő interface (Bidirektionales Energiemanagementinterface) PV = napelem (Photovoltaic) Lasten = terhelések Mikro-KWK = apró kapcsolt termelésű kiserőmű 14. ábra. A hagyományos és a decentralizált rendszer együttműködése [1] 16. ábra. Egy német háztetős napelem éves betáplálása saját fogyasztás nélküli esetben [7] kázatokkal jár, jobban számít az aktív fogyasztókra, és általában kedvezőbben igazodhat az energiahordozók és a kibocsátások piacához. Kicsit ma még bonyolultnak tűnik ez a sok kis elemből álló rendszer, ezért érdemes egy korábbi elképzelést is vázolni (14. ábra). Nem biztos, hogy ez alakul majd ki, sőt, biztos, hogy nem, de van már egy elképzelés, hogy mi kellene. Megmarad a teljes energiakereskedés, annak piaca. Ugyanúgy szabályozási zónákra lehet felosztani egy egész villamos szinkronterületet, mint eddig. Az átviteli hálózat üzemeltetője ekkor is a rendszer irányítója marad. Az elosztóhálózat üzemeltetője itt kiegészülhet a virtuális erőművek üzemeltetőivel, akik adatokat szolgáltatnak a szabályozási zóna optimális működtetéséhez. Több szabályozási zóna is együttműködik természetesen a rendszerirányítók kapcsolatával (ENTSO-E) és elfogadott alapszabályok (Energiaunió) betartásával. A lényeg most a kis és háztartási méretű és még kisebb erőművek hatása. Ehhez kell kialakítani egy jó kommunikációs rendszert. A következő fejezetben bemutatott, fosszilis kapcsolt termelésekkel együtt a háztartási méretű termelések adatai befutnak a központi adatfeldolgozóba, amely kapcsolatban áll a virtuális erőművek és ez elosztóhálózatok üzemeltetőivel. Egy külső, villamos terhelés szerint irányított, kapcsolt termelésű például gázturbinás vagy gázmotoros erőmű is része ennek a kommunikációs rendszernek. Aztán minden háztartás vagy középület a saját napelemes vagy gázmotoros rendszerével a hálózaton át adatokat küld, és az okos rendszerben az adatfeldolgozások után beavatkozásokra is sor kerülhet. A rendszerben a legfontosabb elem a villamos hálózat (15. ábra), amelyet fejleszteni kell az új igények szerint, amely megadja a biztonságot és a pontos minőségi jellemzőket (feszültség, frekvencia) a fogyasztóknak. A piac működése mellett megmaradnak a szerződések, hiszen a hálózat üzemeltetése lényegében monopólium. A hálózat veszteségének a csökkentésével együtt itt kapcsolódnak a központi erőművek az elosztottakkal, itt vehetik figyelembe a változó kínálatú megújulós erőműparkokat és a tárolókat, végül a fogyasztói befolyásolás is itt érvényesíthető. Ma Németországban is a legfontosabb feladat a hálózatépítés. Hazánkban is az lesz. A rendszerirányító természetesen tudja, hogy mikor süt legjobban a nap, és ez segíti is a nyári villamosenergia-ellátásban, amikor a legnagyobb villamos terhelés a legerősebben sütő naphoz igazodik. A hűtés terjedésével például 2015-ben nyáron volt a villamos csúcsterhelés Magyarországon. Aztán idén ismét télen, a nagyon hideg időkben, amikor a nap már lement. A németek azt is bemutatták, hogy a déli napkínálat mit jelentett akkor, amikor mindenki eladta jó áron a saját napenergiás villanyát (16. ábra). Aztán összevetették ezt azzal, hogy mi van akkor, ha csak a felesleget adják el, azaz csak nyáron számíthatnak a decentralizált naperőművekre (17. ábra), mert a tulajdonos épített tárolót és hőszivattyút is. A két diagram különbsége magáért beszél. Nem mindegy, hogy használjuk vagy eladjuk a saját termékünket. A rendszerirányító adott esetben csak nyáron számíthat a decentralizált termelés hálózati megjelenésére. Fontos az érdekeltség. Majd nálunk a METÁR megteremti. 16

17 E-NERGIA.HU VILLAMOS GEOTERMIA ENERGIA 17. ábra. Egy német háztetős napelem éves betáplálása saját fogyasztással [7] Decentralizált kapcsolt termelések Vannak kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre épített nagyerőművek az országban, de már csak Budapesten (pl. Kelenföld, Kispest, Újpest). Ugyanitt és másutt találunk kiserőműveket 50 MW alatt, és lehetnek vagy vannak saját kiserőművek, amelyek hőt is szolgáltatnak, nemcsak villamos energiát. Egy időben, a múlt század végétől 2010-ig szerették ezeket még Magyarországon. A kiserőműveket kötelező átvétellel támogatták, aztán magukra hagyták 2011 közepén. Mivel ezek zöme a távfűtéshez kapcsolódott, meghagytak közvetlen támogatást erre, akár évi 65 Mrd Ft-ot is szánva arra, hogy újból a forróvíz-kazános megoldások terjedjenek, mint a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben. A kiserőműves kapcsolt termelés támogatásának megszüntetésével sok működési engedéllyel rendelkező kiserőműves társaság ma már nem aktív hazánkban, például 2015-ben 225 erőműves társaságból csak 154 volt aktív, és 314 gépegységből csak 225 üzemelt. Amikor a hazai erőműpark egésze eléggé kapacitáshiányosnak látszik, még a teljesítőképesség miatt is importra vagyunk szorulva, akkor nem látszik kedvezőnek, hogy sok kiserőmű megszűnik, nem üzemel. A lakó alig érdekelt abban, hogy épületében kapcsolt termelést alakítson ki új technikákkal (mini gázmotorokkal stb.). A saját kapcsolt termelés megmaradt néhány nagy középületben és az iparban. Sőt, az iparban növekedni kezdett a saját kapcsolt áramtermelés. Még a legkorszerűbb gyárakban is létesültek kiserőművek például Kecskeméten vagy Nyíregyházán. A fő primerenergiahordozó természetesen a földgáz maradt. Van példa Dunaújváros, Hamburger Hungária arra is, hogy import szenet, biomasszát és saját hulladékot tüzelnek, környezetvédelmi okokból azonban célszerűnek látszik a földgáznál megmaradni. A saját termelésben természetesen nem távfűtésről van szó, a hőt főleg saját célra hasznosítják, de lehetséges csoportos közeli ellátás is (közelfűtés). A hangsúly nem a hőn van, hanem az ahhoz tartozóan előállítható villamos energián. Ez az értékesebb termék. Nem a távfűtés szorul megújításra, hanem a kapcsolt energiatermelés. Ismét. Van ország, ahol ez kötelező jellegű (Dánia), van ország (Németország), ahol a lakossági villamosenergia-fogyasztásra nem csak a megújulók építése, hanem a kapcsolt termelés elterjedése (továbbterjedése) miatt is vetnek ki illetéket. Nem az iparra, amelynek a versenyképességét nem akarják rontani, hanem a lakóra, aki olyan nagy jövedelemmel rendelkezik, hogy számára a néhány százalékos többlet nem jelent csődveszélyt. Nálunk kevesen próbálkoznak a nagy középületekben újabban saját energiatermelést kialakítani, mert az egyetemes szolgáltatás arra nem ösztönöz. Egyébként is egyre olcsóbb a piacon az olaj, a földgáz és a villamos energia is, persze ott, ahol van piac. A kapcsolt energiatermeléssel azonban primer energiahordozót lehet megtakarítani, ezzel a beszerzési függőség enyhíthető és a károsanyag-kibocsátás mérsékelhető. A kiépített földgázhálózat és annak tervezett fejlesztése lehetővé teszi a saját kapcsolt energiatermelést, de ahol nincs gáz, ott segíthet a kénmentes tüzelőolaj is, amely jól tárolható. A rendszerekhez a gyártók (nem nálunk) kifejlesztették a legjobb kiserőműves egységeket, amelyek jól telepíthetők, egyre olcsóbbak. Csak remélni lehet, hogy előbb-utóbb hazánkban is nagyobb lesz a kínálat, így a háztetőket nem fogja elcsúfítani a fénylő üvegtábla, hanem a pincében üzemel automatikusan a saját kiserőmű. Nem lehet, nem szabad kötelezővé tenni a kapcsolt energiatermelést, de ösztönözni azért kell, mert az energiagazdálkodás fontos. A földgázzal üzemelő kondenzációs nagyerőművek (pl. Gönyű) évi átlagos hatásfoka már 54-55%, ami sokkal jobb a korábbi nagyerőművek (Dunamenti, Tisza II.) 33-34%-os hatásfokánál, ezért az új kapcsolt energiatermelések 85-90%-os hatásfokával csökken az energia megtakarítása, de még mindig nem marad el. Alaperőművek mellett a jövőben menetrendet tartó, kondenzációs földgáztüzelésű erőműveket is fogunk kell építeni. A kapcsolt termelés miatt nem az alaperőműveket, hanem ezeket fogjuk visszaterhelni. Ez a megtakarítás. Összefoglalás A nagyerőműveket mostanában nem nagyon építik Paks kivételével hazánkban, az állam másfél évtizede, a külföldi magánbefektetők hat éve helyeztek üzembe ilyen új erőműves egységeket. A kiserőművek sem nagyon szaporodtak, mert a támogatások beszűkültek. Egyedül a napelemes erőművek terjednek, elsősorban a háztetőkre szereltek, tehát a decentralizált villamosenergia-termelés fejlődik még valahogy az ellátásunk forrásoldalán. Új kiserőműveket külföldi tulajdonú gyárak is üzembe helyeznek, tehát ott sem szűnt meg a decentralizált termelés. Összességében azonban az egész decentralizált villamosenergia-termelés csak egy kis része lehet egy adott körzetben vagy országban az egész erőműparknak. Ez csak egy kiegészítés, amelyik fejlődik, de nem fog uralkodni még egy-két évtizedig. Megfelelő érdekeltség megteremtésével növelhető a hazai naperőmű-park, és itt nincs is nagyobb gond. Inkább arra kellene összpontosítani, hogy a kapcsolt energiatermelés újból fellendüljön, ha másutt nem, akkor a saját termelési tartományban. A fogyasztók aktívabbá tételében a decentralizáltság sokat segíthet. Nem volt lehetőség egy ilyen rövid cikk keretében kitérni a külföldi példák ismertetésére, de azért biztatni tudom a fiatalokat, hogy a hálón bandukolva álljanak néha meg az új megoldásoknál, tanuljanak belőlük. Remélem, hogy értitek vágjátok. Hivatkozások [1] VDE Studie: Dezentrale Energieversorgung 2020 [2] Energiewirtschaftliche Tagesfragen, sz. p. 49. [3] Brennstoff-Wärme-Kraft, 64. k. 7/8. sz p [4] Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 64. k. 8. sz p [5] Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 66. k. 10. sz p [6] [7] (Eigenversorgung aus Solaranlagen, ) 17

18 HŐENERGIA Kurunczi Mihály Hőenergia helyben Mivel csökkenthető az import földgáz? Volt egyszer, 2015 őszén egy konferencia a Magyar Tudományos Akadémián a hazai hőellátás helyi, megújuló energiabázisra helyezésének lehetőségeiről, az ország adottságairól. A konferencia szakmai állásfoglalást is megfogalmazott, amelyet közel száz résztvevő biztosított egyetértéséről aláírásával. Az állásfoglalás a pozitív visszajelzésekkel együtt anno megjelent az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Energiagazdálkodás című folyóiratában is[1]. A rendezvényen elhangzottak nem veszítettek aktualitásukból és napjainkban, a lendületet vett uniós pályázati kiírások megjelenése különösen indokolttá teszi a konferencia vezérelőadásának összefoglalását. Ezt mutatjuk be az alábbiakban. Az energia szó hallatán szinte mindenkinek a villamos áram jut eszébe, pedig egy átlagos évben közel 1000 milliárd Ft-ot költünk fűtési célú energiára. A felhasznált hőenergia az országos energiatorta 30-40%-át teszi ki. E hatalmas összeg 80%-át orosz, norvég, angol és arab eredetű gázra költjük, azon országok GDP-jét növelve. További jelentős összegeket fordítunk, illetve tervezünk költeni ezen importgáz tárolására, szállítói és szolgáltatói rendszerek beszerzésére, építésére, fogyasztói gázüzemű berendezések korszerűsítési támogatására és a gázüzemű távhőrendszerek költségeinek mérséklésére. És ezek az összegek sem a hazai ipart, vállalkozásokat segítik. Uniós fejlesztési időszak közepén vagyunk, elvileg gazdaságunk fenntartható pályára, saját lábra állítását célzó, óriási források állnak rendelkezésre. Ez a pálya mint országos beruházási program lehetne hazánk energiahatékonysági rendbetétele, saját bázisú hőellátásának kialakítása, az import gázfüggés minimalizálása. Természeti kincseink (művelhető földterületek és földhő termálvízzel), adottságaink (magas óraszámú napsütés) tálcán kínálják a lehetőséget. Fentiek ellenére a média és a közbeszéd narratívája csak földgázban képes gondolkodni. A döntéshozók számára mértékadó, kvalifikált mérnöki, gazdasági véleményalkotók is megalapozottság nélkül intézik el az egyéb lehetőségeket, különösen a helyi hulladék- és megújuló energiaforrásokat. Felületes információk alapján hangzanak el téves, álszakmai verdiktek drágaságukról, megtérülésükről, felesleges támogatásukról, miközben előnyeik, kapcsolt hozadékaik részletes bemutatása általában elmarad, vagy jelentőségét nem ismerjük fel. Mivel az Európai Unió felől érkezett kötelezettségként emlegetjük, a megújuló energia fogalma már-már pejoratívvá válik. Mint valami szentírás, leragadtunk a 14,65%-os részesedési vállalásnál, ami nem más, mint kötelező nyűg ben az MEKH adatai alapján a megújuló energiaforrások részaránya a primerenergiafelhasználásban 7,9% (999 PJ/a-ből 78,5 PJ/a) volt [2]. Nem tudjuk elképzelni, hogy az ország adottságai alapján az a bizonyos 14,65% lehetne akár 40-45% is, megoldva az összes fenti dilemmát A hazai energiáról A hazai hőellátási technológiák (távfűtő hálózatok, önálló intézményi fűtési rendszerek, társas és kertes magánházak, ipari, mezőgazdasági, turisztikai, egészségügyi létesítmények kazánjai stb.) energiabázisa lehetne bármilyen ismert energiaforrás: nap, fa, égethető ipari, mezőgazdasági és kommunális hulladék, áramtermelő erőművi hulladékhő, közvetlen vagy elfolyó termálvíz, szennyvíz, egyéb felszíni és felszínalatti vizek hulladék hőtartalma, földhő, PB-gáz vagy földgáz. Hazánkban (és a kiszolgáltatott, teljes közép-európai térségben) fűtési rendszereink jelenleg is a széles választék ellenére tömegében a földgázt használják, pedig hazánkban bármelyik felsorolt forrás elérhető. Mindegyik hasznosításához, szükség szerinti kombinálásához rendelkezésre áll megfelelő színvonalú és hatékonyságú technológia. Számtalan, évek óta hazánkban is kiválóan működő napkollektoros és napcellás rendszer, különböző méretű biomassza, geotermikus és hulladékhasznosító hőellátó projekt igazolja adottságainkat, fenntartható működésük lehetőségét, versenyképességüket, vagyis a hazai energiaforrások létjogosultságát. Aki ismeri e rendszereket, nehezen talál valós szakmai érvet ellenük! A feltételek adottak a földgáz valódi alternatíváihoz: napsütéssel közismerten jól vagyunk ellátva (az ország nagy részén 2000 feletti éves óraszámmal). Erdőterületeinket tovább lehetne növelni (pl. az alkalmas állami földeket, rosszabb minőségű magánterületeket, a veszteséges vagy túltámogatott, más jellegű termelés helyett célszerű lenne fásítással, erdősávok telepítésével, fásszárú ültetvények létesítésével energiatermelő területekké alakítani, regionális biomassza-termelő és -szolgáltató központokat kialakítani). Mezőgazdasági és kommunális hulladék is mindig képződik, a geotermikus energia pedig mind nagy (termálvíz), mind sekély mélységben (hőszivattyú) bőségesen rendelkezésre áll az ország túlnyomó részén. Döntéshozói dilemmát okoz még a Gázvezetéket építsünk, vagy hazai energiaforrásra támaszkodjunk? kérdés elemzésekor az időtényező: fűteni most is kell, nem tudjuk kivárni az átállást. Csalóka ez az érv, hiszen élnek tovább a jelenlegi beszerzési csatornák; az energiahordozó-váltás fokozatos, több évtizedes folyamat eredménye lenne. Ugyanakkor bármely új távvezeték vagy LNG-terminál (amely persze szintén távvezetéki csatlakozást igényel) létesítése is minimum évben lenne mérhető. A hazai földgáz-felhasználás folyamatos csökkenést mutat, hiszen 2012-ben a korábbi milliárddal szemben csak 9,3 milliárd m 3 volt [3], ami tovább csökken, hiszen 2015-ben már csak 8,57 milliárd m 3 -re volt szükség az MEKH adatai alapján 18

19 E-NERGIA.HU HŐENERGIA GEOTERMIA (igaz, a mostani, régen látott kemény tél bizonyára növekedéssel párosult) [2]. Ebben nyilván fontos tényező a klímaváltozás okozta melegebb téli időjárás, valamint az ésszerű vagy kényszeres takarékosság is. A beszerzés ágazati felhasználása 2015-ben a következő volt [2]: villamosenergia-termelés 1,68 milliárd Nm 3 (57 PJ), ipar és közlekedés 1,6 milliárd Nm 3 (55 PJ), nem energetikai 0,59 milliárd Nm 3 (20,7 PJ), egyéb (lakosság, kereskedelem, közszolgáltatás) 4,51 milliárd Nm 3 (155 PJ). Mivel a kogenerációs áramtermelés és az ipari felhasználás döntő része is valamilyen hőellátást szolgál, rögzíthetjük, hogy a gázbeszerzésünk mintegy 80%-a végül valamilyen hőenergiaként hasznosul. A gáz mellett, a [4] évi kiadványa szerint 2012-ben az alábbi mennyiségben használtunk hőellátásra megújuló energiaforrásokat: geotermia 4,5 PJ, napenergia 0,25 PJ, biomassza 41,9 PJ, biogáz 0,75 PJ, hőszivattyú 0,08 PJ, összesen 47 PJ. Fentiek alapján tehát hőellátásunk hozzávetőleges átlagos éves energiaszükséglete 387 PJ (340 PJ földgáz és 47 PJ helyi megújuló), amiből kb. 12%-ot tesz ki a hazai, megújuló energia. Ezt sikerült elérnünk az elmúlt 20 év alatt Ha marad a tempó, 116 év kellene a gáz részarányának 30%-ra mérsékléséhez! Mit tehetünk? Az energiahatékonyság javítása A közel 4 millió ingatlan és egyéb hőhasznosító rendszer hőtechnikai rendbetételével (utólagos hőszigetelések, fűtéskorszerűsítések, vezérlési automatizálások) minimum 30%-kal csökken az összes hőigény, ami kb. 100 PJ/év mérséklődést jelent. A beruházási forrásszükséglet 3 millió Ft/ingatlan átlagértékkel 12 ezer milliárd Ft, 40 éves program esetén 300 milliárd Ft/év, ami 150 milliárd Ft/ év támogatási szükségletet jelent. E javaslat szinkronban van az Energiahatékonysági stratégiával, és erősíti a közelmúltban elfogadott Energiahatékonysági törvény. Helyi energiaforrások hasznosítása Az 1. táblázat a hőellátásba hatékonyan és gazdaságosan bevonható hazai energiaforrások, megvalósult és üzemelő beruházások tényszámain alapuló lehetőségeit foglalja össze. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium évi Ásványvagyonhasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Tervében [5] 53 PJ/év fenntartható hazai földhő-potenciált (mély geotermia esetében vízkitermeléssel 30 PJ és sekély geotermia esetén 23 PJ) prognosztizálnak, a szakmai szervezetek pedig 380 millió m 3 mobilizálható vízkészlettel (65 PJ/év) kalkulálnak. A biomassza-potenciált korábban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség [6] 145,5 PJ/év, a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig 260 PJ/év értékben határozta meg. Végül ne feledkezzünk meg a napenergiáról; a déli tetőkön ott a helye a fogyasztási szokásokhoz és az A+-os fogyasztókhoz méretezett napcelláknak, napkollektoroknak. A fentiek sikeres megvalósítását követően (energiahatékonyság és energiahordozó-csere), a 40 éves program végén a hazai hőellátás energiahordozó-struktúrája az alábbiak szerint állna össze: geotermia 52,58 PJ; napenergia 10,25 PJ; biomassza 135,65 PJ; földgáz 89,02 PJ (31%); összesen 287,5 PJ. Mindez évi 232,3 milliárd Ft támogatás mellett négy évtizedes programot (Nemzeti Beruházási Program) feltételez a hazai hőenergia-ellátás kiépítéséhez. A pénzügyi forrásokról, lehetőségekről A jelenleg induló (folyó), közel 8 ezermilliárdos, 7 éves támogatási keret (GINOP Mrd 70 Mrd energetikai célllal, TOP Mrd, KOP Mrd, KEHOP Mrd kb. 700 Mrd az energetikai célú, EFOP 885 Mrd, KÖFOP 300 Mrd, VEKOP 270 Mrd) átcsoportosításával és az elmaradó gázvezeték-építés felszabaduló költségkeretének átirányításával, a fent bemutatott átállás év alatt megvalósulhatna. Az elmúlt 7 éves ciklusidőszak fő koncepciója a település- és infrastruktúrafejlesztés volt. A jelenlegi fejlesztési költségek központjában miért ne lehetne a hőenergetika fejlesztése (akár 4000 milliárd Ft energiahatékonyságra, hőtechnikai korszerűsítésre és a hazai energiaforrások hasznosítására)? A költségkeretek érdeksérülések nélküli átcsoportosítására is látszik lehetőség: a gazdaságfejlesztési célokat (GINOP) az épületenergetikai és energiaellátási projektek felfuttatása, kapcsolódó befektetői projektlehetőségeik (termál-kertészetek, termálfürdők stb.) és háttériparágaik (kutatás-fejlesztés, eszközgyártás, energetikai alapanyagok termesztése, előállítása, logisztikai centrumok üzembeállása stb.) fellendülése szolgálná (a meglévő vállalkozások bérjárulékának és infrastruktúrafejlesztésének támogatásával szemben e komplex projektek hoznának tényleges és hosszútávon is fenntartható GDP növekedést); az előzők szerinti új iparágak létesülése tényleges munkaerő-bővülést eredményez, amely korrelálhat a foglalkoztatáspolitikai célokkal (GINOP és EFOP); az épületenergetikai fejlesztések (a házak becsomagolásával együtt járó külső megújulásuk) szinkronba hozhatók a településfejlesztési koncepciókkal (TOP). Nem utolsósorban ajánlható a döntéshozók figyelmébe, hogy az energetikai fejlesztések kielégítik a legfinnyásabb uniós környezetvédelmi, emissziós és energiamérséklő indikátor elvárásokat is (túl is teljesítenénk az Unió célkitűzését 3 20%, illetve 2030-ig %). Az uniós támogatási időszak után pedig önfenntartóvá válna a rendszer: a gáz beszerzésére külföldre fizetett összegek fokozatosan a helyi energiaforrások előállítására fordítódnak (gyakorlatilag kinőné az ország a gáz beszerzését). Az energia áráról Az olaj hordónkénti világpiaci ára immár USD körül mozog, ami ropogtatja az olajban gazdag országok gazdaságát. Félő azonban (éppen e bevételkiesés részbeni kompenzálására), hogy ez nem párosul hosszútávon a földgáz árának jelentősebb mérséklésével, főleg az egyoldalú beszerzéssel kiszolgáltatott országokban. Mivel egy világgazdasági konjunktúra keresletnövekedéssel, az pedig olajár-emelkedéssel fog párosulni, ha leragadunk a gáznál, 19

20 HŐENERGIA 1.táblázat. A hőellátásba bevonható hazai energiaforrások Rendszer, berendezés Teljesítmény Energia Beruházás Beruházás összesen Támogatás db/év MW/db PJ/év millió Ft/db milliárd Ft milliárd Ft Geotermia Mély kaszkád rendszer , ,5 6,75 Intézményi hőszivattyú , Lakossági hőszivattyú ,01 0, Év összesen: ,2 47,5 23,75 40 év összesen Biomassza Meglévő távhőhöz , ,6 1,8 Új távhőrendszerek , Intézményi rendszerek , ,5 6,25 Lakossági bio-tüzelés ,005 0,75 0, Év összesen ,325 54,1 27,05 40 év összesen Napenergia 2,5 kw-os rendszer ,25 1, ,5 40 év összesen hosszú távon jól nemigen tudunk járni, tehát nyugodtan vetíthetnék a projekt-előkészítők a hazai energiaforrások önköltségeit, beszerzési árait a földgáz 3-4 ezer Ft/GJ közötti gázdíjaira a projektmegtérülések számításaiban (főleg, ha végre a gáz árában is figyelembe vennék az eszközök pótlásának tőkeköltségeit is). A hulladékhasznosítási projektek 1-4 év alatt (tehát támogatásra igen minimális mértékben szorulnak), a biomassza-beruházások 5-10 év alatt, míg a napenergia és geotermikus projektek 8-15 év között képesek megtérülni. (A geotermia esetében meg kell említeni, hogy a termálkutak minimum évre létesülnek, ami átírja a klasszikus megtérülés értelmezését is). Az uniós támogatásokkal természetesen a saját forrás megtérülési ideje a támogatási intenzitás függvényében mérséklődik (50% esetén feleződik). Apropó, megújulók támogatása! Visszaköszönő ellenérv a hazai energiaforrások hasznosításával szemben a magas beruházási költségük, támogatásigényük. Régen volt és olykor feledésbe merül, hogy anno a gázprogram is állami támogatással valósult meg. Viszont a gázos rendszereink üzemeltetése ma is támogatásban részesül (lakossági rezsicsökkentés, távhő hatósági ártámogatása), ami persze pillanatnyilag erősen rontja a helyi energiák versenyképességét. A hazai megújuló energiaforrások nem számítanak üzemeltetési támogatásra (persze nem számolnak a jelenlegi adó- és járadékterhelések növekedésével sem). A program feltételeiről A földgáz-kiváltás fontosabb sikerességi feltételei a teljesség igénye nélkül: A felvázolt energiahordozó-váltás természetesen nem tud sikeresen megvalósulni kellő társadalmi és főleg kormányzati ciklusokon átívelő politikai akarat, elszántság és támogatás nélkül. Nem nélkülözhető, hogy a helyi energiaforrásokról helyben szülessenek döntések, aminek alapja a települések hosszú távú energetikai koncepciójának kidolgozása, az erre alapozott országos hőenergetikai stratégiák kidolgozása. Nem nélkülözhető az átlátható, kiszámítható és objektív jogi szabályozás, valamint a szakmai alapú, rugalmas engedélyezési eljárások megléte. Célszerű a megújuló energia törvény megalkotása, az egyablakos ügyintézés irányába való elmozdulás elősegítése. Az ingatlanok hőtechnikai korszerűsítésében figyelmet és érdemi segítséget kellene nyújtani a lakossági szférának (persze nem gázüzemű rendszerek pályázati támogatásával). Fontos az átlátható, kiszámítható, tervezhető és szakmai alapon objektív támogatási rendszer, a teljes időszakra szóló nyitott, a tárcák között szakmai kompetenciák mentén egyeztetett, felesleges szigorításoktól mentes pályázati kiírások és szakmai alapú döntési mechanizmus megléte. Ellenkező esetben szakmailag megalapozatlan, egymással ütköző, kapkodó és rossz hatásfokú projektek létesülnek hiányos és irracionális indikátorokkal. Nem várható komoly előrelépés, amíg szakmai és értelmiségi körökben is a helyi energiaforrások előállításának tekintetében csak a Minek ezzel vergődni, amikor itt a gondtalan földgáz? szemlélet uralkodik. (Inkább fizessünk a gázgazdagoknak.) A program eredményeiről: importfüggetlenség, érdemi energiahordozó-diverzifikáció, az ellátásbiztonság növelése (geopolitikai stabilizáció), a hazai vállalkozások versenyképességének növelése, energetikai iparág, hazai gyártás kialakulása a legjobban rászoruló területeken, vidékmegtartás és a kkv szektor erősítése: évente 150 ezer db beruházás mintegy 150 ezer új munkahellyel, lásd 2. táblázat, 20

21 E-NERGIA.HU HŐENERGIA GEOTERMIA biztos és örökös piaccal rendelkező 2. táblázat. A program várható eredményei befektetési lehetőség (fűteni minden télen kell), 1,2-3% GDP növekedés több évtizeden Projekt, tevékenység Projektek száma (db/év) Érintett kis- és középvállalkozások száma Új munkahelyek száma át (gazdaságfejlesztés), Ingatlanfelújítás hulladékok újrahasznosítása, széndioxid-emisszió Gépészeti felújítás mérséklése, téli Nagymélységű termálprojekt szmog kezelése (környezetvédelem), Hőszivattyús projekt fenntartható rezsicsökkentés belső fogyasztásnövekedés (lakossági elégedettség, Nagy biomassza-projekt (20 MW) gazdasági konjunktúra). Kis biomassza-projekt (max. 1 MW) Napelemes projekt (átlag 2,5 kw) Építészek, gépészek, energetikusok, közgazdászok, tudósok, fűteni szándékozó háttéripar Gyártó-szerelő-javító beszállító polgárok, állami és önkormányzati döntéselőkészítők Tervezői feladatok és döntéshozók! Hány érv szük- Adminisztrációs feladatok séges még a szemléletváltáshoz? Kényszereink, Tudományos, oktatási, vállalati K+F+I adottságaink és lehetőségeink Építés időszakának munkahelyei alapján mikor váltson az ország, ha nem összesen most? Regionális energiatermelés és Túl vagyunk már a mintaprojekteken. -szolgáltatás* Immár tömegével kellene hazai bázisú Új primőr kertészetek létesítésével hőellátó rendszereket létesíteni. Meglehet, Új termál- és gyógyfürdők hogy a bemutatott éves beruházási létesítésével program soknak tűnik, és nehezen belátható, de a legfontosabb az lenne, hogy végre összesen Üzemeltetés, fenntartás munkahelyei komolyan elkezdjük. Jó lenne a jelen uniós Összesen támogatási ciklus (7 év) előirányzott 700 milliárdos energetikai keretösszegét megkétszerezni, megháromszorozni, már csak *3200 önkormányzat 10 fő azért is, hogy teljesüljön a kormány néhány alapvető célkitűzése: Hivatkozások olcsó energia az ország versenyképességének növeléséért, beruházási 1 Energiagazdálkodás 56 (5-6) 62 (2015) program az uniós források ésszerű felhasználására (a való di hazai kkv-k valódi támogatása), a GDP fenntartható növelése; 4 miközben csökkenne az ország kiszolgáltatottsága (importfüggősége), nőne ellátásbiztonsága, és végre megvalósulna az energia- 5 Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv, NFM 2013, hordozók valós diverzifikációja. c0000/%c3%81cst_02%2012.pdf Fűtsünk kevesebbet, olcsóbban, hazai energiával! 6 Az energetikai mérnökképzés idei évfordulói 2017-ben számos évfordulót ünnepelhet az energetikai mérnökképzés. Talán a legfontosabb ezek közül, hogy 30 éve, 1987 szeptemberében indult el a BME Gépészmérnöki Kar keretén belül a főiskolai szintű energetikai mérnökképzés. Ez az a képzés, amelynek elnevezésében magyar nyelvterületen először jelent meg az energetikai mérnök elnevezés. Az oktatás a Paksi Atomerőmű Vállalat anyagi és erkölcsi támogatásával Pakson, az Atomerőmű által alapított Energetikai Szakképzési Intézet (ESZI) épületében folyt 15 éven keresztül. A képzés szakmai felügyeletét a Gépészmérnöki Kar megbízásából a Hő- és Rendszertechnikai Intézet látta el. 25 évvel ezelőtt, 1992-ben született meg a Hő- és Rendszertechnikai Intézet felbomlásával az Energetika Tanszék, amely megörökölte az energetikai képzés felügyeletét. Az Energetika Tanszék indította el az okleveles (egyetemi szintű) energetikai mérnök és az energetikai mérnökasszisztens képzést, ez utóbbit szintén az ESZI közreműködésével. Időközben a paksi főiskolai képzés Budapestre költözött. A tanszék mindössze 10 évet élt meg, és 15 évvel ezelőtt, 2002-ben egyesülve a Kalorikus Gépek Tanszékkel beolvadt az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékbe. Az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, mint anyatanszék irányította a kétszintű képzésre (akkori elnevezéssel a bolognai típusú oktatásra) áttérést, és azóta is végzi a 2005-ben indult energetikai mérnök BSc és a 2009-ben indult energetikai mérnök MSc oktatásnak a karbantartását és időszakonkénti korszerűsítését. Csak remélni tudjuk, hogy a következő évtizedek ennél stabilabb szervezeti és oktatási kereteket fognak hozni. Gács Iván 21

22 22

23 E-NERGIA.HU HOZZÁSZÓLÁS GEOTERMIA Héjjas István Reagálás megjegyzésekre a klímaváltozással kapcsolatban A Magyar Energetika 2017/1. számában ( oldal) olvasható cikk [2] megjegyzéseket fogalmaz meg ugyanezen folyóirat 2015/5-6. számában ( oldal) közölt írásommal [1] kapcsolatban, amelyben számos ott olvasható megállapítást igyekszik cáfolni. Az ellenérvek között akad azonban néhány, amely tudományos szempontból vitatható. Előre kell bocsátani, hogy a vita nem arról szól, hogy a szén-dioxid okozza-e a klímaváltozást, hanem arról, hogy az antropogén CO 2 - kibocsátás az üvegházhatáson keresztül mekkora szerepet játszhat a bolygó melegedésében. Meg kell állapítani, hogy az éghajlat működésének és az üvegházhatás mechanizmusának nincs egyértelműen igazolható kvantitatív elmélete, csupán többé-kevésbé valószínűsíthető hipotézisekről lehet csak szó. A mérési adatokkal leginkább alátámasztható elméleti modell Miskolczi Ferenctől származik [4, 5]; az ő kutatási eredményeinek közzétételét mivel ellentmondott a hivatalosan támogatott klímaelméletnek a NASA nem engedélyezte, amint az eredeti cikkemben is szerepel [1]. Hetesi Zsolt vitatja, hogy bár előfordultak olyan időszakok, amelyekben a melegedés megelőzte a szén-dioxid-koncentráció növekedését, ebből még nem következik, hogy a szén-dioxid ne lenne hatással a melegedésre. Valóban nem következik. Amint azonban Reményi Károly egy előadásában bemutatta, az utóbbi 450 ezer évre az volt jellemző, hogy a levegő szén-dioxid-tartalmának növekedése követte, és nem megelőzte a melegedést [3]. Ennek oka pedig az lehet, hogy a melegedés miatt az óceánokban elnyelt szén-dioxid nagyobb része áramlott ki a levegőbe, miközben bőven kapott utánpótlást az óceánok mélyén húzódó geológiai törésvonalak mentén zajló vulkáni aktivitásból. A növekvő mennyiségű széndioxid bizonyos mértékben visszahathat ugyan a melegedésre, de nem olyan mértékben, ahogyan azt az IPCC hangoztatja [9]. Az eredeti cikkem 5. ábrája szerint ugyanis a mérési adatok azt mutatják, hogy a vizsgált időszakban a szén-dioxid koncentrációjának növekedésével a globális üvegházhatás nem növekedett, hanem kifejezetten csökkent. A szerző szerint az a tény, hogy a Marson a sokkal több széndioxid mellett az üvegházhatás csupán töredéke a földinek, annak köszönhető, hogy a Marson az alacsony nyomás miatt az abszorpciós vonalak keskenyebbek. Ez voltaképpen igaz, de nem ez a domináns tényező, mivel a legfontosabb CO 2 abszorpciós sávok a Mars és a Föld légkörében is gyakorlatilag telítettek. Akármennyi felszíni sugárzást nyel el a szén-dioxid 15 µm-es szűk abszorpciós sávja, a mellette lévő spektrális ablakokban a szén-dioxid gyakorlatilag átlátszó. Vegyük észre, hogy míg a Marson a kulcsfolyamat a CO 2 szublimációja és kifagyása, addig a földi üvegházhatásban és klímaszabályozásban a felszín 72%-át kitevő vízfelületek párolgása, továbbá a víz kondenzációja, valamint a felhőzet a legfontosabb meghatározó tényezők. Az idézett kritikai cikk szerint tévhit az, hogy a növényi fotoszintézis folyamatának jót tesz a többlet szén-dioxid a légkörben, mivel más üvegházban, ellenőrzött körülmények között növelni a CO 2 koncentrációját, és más a szabadban. A szerző azonban nem indokolja, hogy miért lenne más a szén-dioxid hatása az üvegházban, mint a szabadban. Az agrártudományi egyetemeken és főiskolákon ennek ellenkezőjét tanítják [6, 7]. A kritikai cikk nem reagál arra felvetésre, amely szerint a szolgai igazodás a nemzetközi követelményekhez és az EU elvárásaihoz hátráltatja a saját erőforrásaink hasznosítását, növeli az energiafüggőségünket, és kiszolgáltatja a nemzeti érdekeinket a nemzetközi tőkeérdekeknek. Esetleg érdemes lett volna ezzel a szemponttal is foglalkozni. Nem reagál a cikk arra sem, hogy a médiában túlsúlyban vannak a hivatalos klímaelméletet népszerűsítő műsorok, különféle klímavédő politikusok és aktivisták megnyilvánulásai, miközben az ellenkező vélemények kifejtésére alig van lehetőség. Sőt, számos esetben szándékos csúsztatások is előfordulnak, például úgy, hogy füstölgő gyárkéményeket mutatnak be, azt a benyomást keltve, hogy a színtelen, szagtalan, láthatatlan szén-dioxid és a köhögtető, egészségkárosító, fekete füst azonos. Pedig igazán nagy szükség lenne a közvélemény szakszerű, korrekt tájékoztatására, amelyekben hozzáértő szakemberek fejthetnék ki lehetőleg közérthető módon az érveket és ellenérveket. És nagy szükség lenne olyan környezetvédő mozgalmakra is, amelyek tényleg az emberi élet minőségét romboló valódi veszélyek ellen lépnének fel, hiszen az emberiség a GDP folyamatos növelésének bűvöletében működő gazdaságpolitika szellemében egyre fokozódó mértékben bocsátja ki a levegőbe, a talajba és az élővizekbe a természetet és az emberi egészséget károsító anyagokat. Ami pedig az évmilliók óta folyó és ma is vitathatatlanul folyamatban lévő klímaváltozást illeti, ésszerűbb lenne a rendelkezésre álló erőforrásokat az alkalmazkodás érdekében felhasználni, és nem elpazarolni a klímaváltozás elleni értelmetlen szélmalomharcra. Az amerikai elnökválasztás után talán remélni lehet, hogy az egyoldalú médiagyakorlat fokozatosan enyhül, a tájékoztatás kiegyensúlyozottabbá válik. Erre utal több mint 300 nemzetközi hírű tudós felbátorodása, akik csatlakoztak Richard Lindzen légkörkutató professzor (Massachusetts Institute of Technology) petíciójához, amelyben arra kérik Donald Trump elnököt, hogy az USA lépjen ki az ENSZ klímavédelmi megállapodásából, amint azt a kampánya során meg is ígérte [8]. A tudósok a petícióban kifejtik, hogy a szén-dioxid nem környezetszennyező, jót tesz a növényzetnek, és 23

24 HOZZÁSZÓLÁS javítja a mezőgazdasági terméshozamokat. A petíció aláírói javasolják azon nemzetközi egyezményeknek a módosítását, amelyekben a számos üvegházhatású gáz közül kiemelik a többiekhez képest csekély hatású szén-dioxidot, és előírják annak csökkentését. Az ennek alapján életbe lépő intézkedések miatt egyes országok jelentős szociális és gazdasági károkat szenvedhetnek, és a következmény több mint 4 milliárd ember további elszegényedése lehet. Az aláírók ugyanakkor támogatják a valódi környezetszennyezés csökkentését célzó intézkedéseket, miközben megállapítják, hogy a szén-dioxid nem környezetszennyező. [5] [6] [7] [8] Hivatkozások [1] Héjjas I.: Klímaváltozás és szén-dioxid, Magyar Energetika, 2015/5-6. szám [2] Hetesi Zs.: Néhány megjegyzés a klímaszkepticizmus kapcsán, Magyar Energetika, 2017/1. szám [3] Reményi K.: Ki fizeti a révészt? Avagy mese a CO2-ről, (előadás) Energiapolitika 2000 Társulat, június youtu.be/ea81ggtu4mi [4] Miskolczi F.: Üvegházhatás és energetika, előadás, Energiapo- 24 [9] litika 2000 Társulat, március com/watch?v=ekzhj-yvolm&feature=youtu.be Miskolczi F. M.: The Greenhouse Effect and the Infrared Radiative Structure of the Earth's Atmosphere, Development in Earth Science, Volume 2, 2014 Elek L., Mőcsényi M.: Kertészeti alapismeretek, Mezőgazdasági Kiadó, 1966 Möcsényi Mihály előadása a szén-dioxidról, Budapesti Olajos Kör, április Petíció az USA elnökéhez, tarhely/energiaakademia/dokumentumok/201703/peticio.pdf és és lindzen_letter_ pdf IPCC a klímaváltozásról, asp?newsid=56413#.wns9plhumig

25 E-NERGIA.HU HOZZÁSZÓLÁS GEOTERMIA Közlemény A Magyar Energetikai Társaság (MET) megnyugvással veszi tudomásul, hogy a Paks-2 projektet érintő, az EU Bizottsága által lefolytatott különféle kötelezettségszegési eljárások lezárultak, és a Bizottság bizonyos feltételek előírása mellett zöld utat adott a beruházásnak. A MET a nukleáris alapú erőműkapacitás hosszú távú fenntartását az energetikai infrastruktúra szempontjából nélkülözhetetlennek tartja. Az atomerőmű más technológiákra alapozott helyettesítése csak nagyobb költségek és lényegesen nagyobb környezeti terhelések mellett lenne lehetséges. A nukleáris erőmű kapacitásának fenntartását célzó beruházás jellegzetes alapinfrastruktúra-beruházás, és mint ilyen, az állami felelősség körébe tartozik. A hasonló fejlesztések minden esetben igénylik az állam pénzügyi közreműködését. Magyarországnak a 2100-ig terjedő időszakban feltétlenül szüksége van villamosenergia-rendszer alapterhelését biztosító, magas rendelkezésre-állású villamosenergia-termelő kapacitásainak megújítására és bővítésére, ezen belül pedig a jelenleg is meghatározó nukleáris energiatermelés fenntartására. Ezt a különböző rendszertervek és vizsgálatok egyértelműen bizonyítják. Ez a feltétele annak, hogy a magyarországi fogyasztók (lakosság és vállalkozások) hosszútávon megbízható, megfizethető és stabil árszínvonalú villamosenergia-ellátásban részesüljenek, továbbá többek között annak is, hogy a rendszer be tudja fogadni az időjárásfüggő, megújuló alapú villamosenergia-termelő berendezéseket. A 2025 utáni időszakban az EU-ban várhatóan megnő a kapacitáshiány, és Magyarországon is mintegy MW új kapacitásra lesz szükség. Paks-2 ennek a kapacitásigénynek csak kb. 35%-át fogja lefedni. Ebből adódóan tág lehetőség marad a hazai és külföldi befektetők számára, hogy földgáz tüzelőanyagú és megújuló energiát hasznosító erőműveket létesítsenek, figyelemmel a kiemelt fontosságú dekarbonizációra is. A fenti megállapítások összhangban vannak a magyar országgyűlés által elfogadott Nemzeti Energiastratégiával és az Európai Parlament december 15-ei, 2015/20113 (INI) számú állásfoglalásával ( Az európai Energia Unió felé ) is. Mint ismeretes, ez utóbbi dokumentum rögzíti, hogy az EU biztonságos, megfizethető és karbonszegény villamosenergia-rendszere nem nélkülözheti a nukleáris alapú villamosenergia-termelést. Felhívjuk a figyelmet két, a villamosenergia-rendszerek piacgazdaságával foglakozó, a szakirodalomban ismert megállapításra is, amivel a magyar állam beavatkozásának szükségességét kívánjuk alátámasztani: Amerikai közgazdászok szerint az energiapiacok önmagukban, valós feltételrendszerben elméletileg sem képesek a hiányzó bevétel biztosítására, ezzel a megbízható ellátáshoz szükséges forrásszerkezet folyamatos megújítására, ezért az energiapiacok mellett kapacitáspiacokat is szükségesnek tartanak. Ez okból a megbízhatóság, és az ezt szolgáló, a kockázatokat minimalizáló, rendszerszintű üzembiztonsági tartalékok szükség szerinti rendelkezésre állása közérdeket szolgáló közjónak tekinthető, amelyet nem lehet csak a piacra bízni. A megbízhatóságra (amelyet a hálózatok rendelkezésre állása mellett a mindenkori igények kielégítéséhez kellő mennyiségben rendelkezésre álló teljesítőképesség határoz meg) külön piac kellene, ilyen azonban nincs. A megbízhatóság piaci értékének hiányában a piac nem tudja meghatározni a szükséges kapacitás nagyságát. Magyarország erőműparkjának nagy része elavult, korszerűtlen, hatásfoka alacsony, ezért pótlása szükséges. Az ország villamosenergia-igényének 30-35%-át importból fedezi, amelynek jelentős része a környező államok széntüzelésű erőműveiből származik. Előjelzések, elemzések szerint ez az állapot (a viszonylag olcsó és bőséges importkapacitás rendelkezésre állása) instabil, kockázatos és hosszú távon nem tartható fenn. Utalunk itt többek között azokra a nehezen előre jelezhető hatásokra, amelyeket a megújulókra alapozott energiatermelés versenytorzító támogatása (a támogatási rendszerek politikai indíttatású megváltozásának lehetősége), valamint a CO 2 - kereskedelemmel kapcsolatos bizonytalanságok okoznak. Ez a bizonytalanság rendkívüli mértékben megnehezíti a kereskedelmi alapú befektetői döntéseket az alaperőművek területén. Az alaperőművek, különösen az atomerőművek létesítésének előkészítése, majd megvalósítása idő- és tőkeigényes folyamat. A jelenlegi európai versenypiac nem támogatja sőt, lehetetlenné teszi a befektetői döntéseket. Erőművek gyakorlatilag csak támogatott formában létesülnek, jelesül megújuló energiahordozókat hasznosító erőművek. Ezek azonban nem alaperőművek. Együttes kapacitásuk növekedése éppen az alaperőművek és a tároló, szabályozó kapacitások iránti igényt növeli, amelyek iránti beruházási kedvet a politikai (EU és tagállami) bizonytalanságok veszik el. Álságos tehát a piacra hivatkozni az erőmű-beruházások területén, ugyanis ez a piac nem létezik. A fentebb jelzett szükséglet (alaperőmű) adott, az energiaellátásért felelős kormánynak kell megoldania azt a feladatot, amit a piac nem old meg, hasonlóan más, kereskedelmi alapon nem finanszírozható infrastruktúrákhoz. Az atomerőmű üzemeltetésével és biztonsági kultúrájával kapcsolatban felhalmozott, nemzetközileg is magasra értékelt magyarországi kompetenciák indokolják a nukleáris opció választását. Erősítik ezt az indoklást Magyarország dekarbonizációs kötelezettségvállalásai is. Az új erőművi egységek a magyar alaphálózatra táplálják a termelt villamos energiát, amely jól kapcsolódik a regionális hálózathoz. A magyar villamosenergia-rendszer része a regionális és az európai villamosenergia-kereskedelemnek és -piacnak (akárhogyan is értékeljük ma a piac működését). A létesítendő erőmű a magyar villamosenergia-felhasználás jelentős hányadát fedezi majd, de nem lesz meghatározó szerepe, kiszorító vagy torzító hatása az integrált piacon (szemben például a támogatott megújulók versenytorzító hatásával). Fogyasztóként természetesen reméljük, hogy az erőmű által értékesített áram ára versenyre fogja késztetni a többi termelőt. Az alapterhelést biztosító zsinóráram-piacon akkor lesz verseny húsz év múlva is, ha lesz kínálat. A kínálat kialakulását nem a Paks-2 kiszorító hatása, hanem az ellentmondásos energiapolitikai beavatkozások hátráltathatják. A projekt koncepciója lehetővé teszi, hogy a megvalósításban a legjobb energetikai beszállító cégek az európai versenyszabályoknak megfelelő kiválasztás alapján részt vegyenek. A projekt ösztönzőleg fog hatni az európai (és ennek részeként a magyar) energetikai technológiai iparágakra, és elősegítheti Európa pozícióinak megőrzését ebben a tudásintenzív iparágban. A Paks-2 fejlesztés az előttünk álló évtized legnagyobb, legbonyolultabb beruházása. Elvárjuk a közélet és a politika szereplőitől, hogy akár kritikai észrevételeikkel támogassák a fejlesztés biztonságos, a költségkereteken belüli, jó minőségű és határidőre való megvalósulását. A Magyar Energetikai Társaság elnöksége 25

26 JOGSZABÁLYOK Gullai Péter Rövid ismertető a METÁR-ról Magyarország a Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervében vállalta, hogy a Megújuló Energia Irányelv (Renewable Energy Directive, RED) által 2020-ra kötelezővé tett 13%-os mértékhez képest 14,65% lesz a megújuló energia aránya a bruttó végső energiafelhasználásból. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi statisztikai analízise szerint 2014-ben a megújulók aránya a teljes bruttó végső energiafogyasztásból 9,6% volt [1]. A 2014/C 200/1 számú Európai Bizottsági közlemény (Iránymutatás a közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról, a továbbiakban: Iránymutatás ) a korábbi uniós szabályozáshoz képest a megújuló villamosenergia-termelés támogatása vonatkozásában új elveket határozott meg. Ezen elvek közül az egyik leglényegesebb, hogy a termelőknek a piacon kell értékesíteniük a villamos energiát, és részükre fizetett prémiumként, felárként kell működési támogatást nyújtani. A kitűzött célok között szerepelt, hogy a termelők ne legyenek érdekeltek abban, hogy negatív árak esetén is termeljenek villamos energiát [2]. Hosszú évek kemény munkáját követően a magyar Országgyűlés június 13-án fogadta el az új megújuló áramtermelési támogatási rendszert (METÁR), amely egyrészt az Iránymutatásnak való megfelelést szolgálja, ezen felül pedig a fenti, Cselekvési Tervben kitűzött ambiciózus cél elérését segítheti január 1-jén hatályba is lépett a villamos energiáról szóló törvény (VET) vonatkozó, a évi LXXXII. törvény általi módosítása, amely bevezette a magyar jogrendszerbe a METÁR-t, és amelynek elemzése aktualitása miatt célszerűnek látszik. A megújuló energia átvételét a VET és a kapcsolódó egyéb jogszabályok differenciáltan, kétféle rendszerben írják elő, egyrészt valamelyest átalakítva megmarad a jól ismert kötelező átvételi rendszer (KÁT vagy METÁR-KÁT), másrészt bevezeti a prémium típusú támogatás rendszerét. Az MEKH korábbi tájékoztatója szerint a METÁR fokozatosan leváltja a KÁT-ot, amelynek teljes kivezetése az utolsó KÁT-os szerződés lejáratát követően történik meg, de nem később, mint 2045-ben. A prémium típusú támogatás 0,5 MW beépített teljesítmény alatti új építésű erőművek és demonstrációs projektek esetében nem alkalmazandó, ez a kategória továbbra is a kötelező átvétel (KÁT) alá esik. Az új definíció, a demonstrációs projekt olyan, innovatív technológiát felhasználó projekteket jelent, mely technológia nem teljesen kiforrott, amelynél hiányoznak azok a befektetési és működési tapasztalatok, amelyek segíthetnének az állami támogatás mértékének meghatározásában. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a VET. 11. (6) bekezdése szerint a kötelező átvétel és a prémium típusú támogatásnak a Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatók, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályok szerinti értékcsökkenési leírás időtartamát. A háztartási méretű kiserőművek sem jogosultak a METÁR-ra, azokra továbbra is a korábbi szabályok szerinti szaldós elszámolás marad irányadó. A METÁR két esetben alkalmazandó: A szélerőművek kivételével a 0,5-1 MW teljesítményű erőművek esetében a támogatási jogosultságok mértékét az MEKH állapítja meg, ez az úgynevezett adminisztratív prémium. Szélerőművek, illetve 1 MW-ot elérő vagy meghaladó teljesítményű erőművek esetében a támogatási jogosultság csak versenyeztetési (pályázati) eljárás keretében nyerhető el. A lejárt KÁT-jogosultságok prémium típusú támogatásra nem válthatók, azt csak új építésű, megújuló energiát felhasználó villamosenergia-termelők igényelhetik, illetve csak az ilyen termelők indulhatnak pályázaton. A METÁR-KÁT-ra jogosult termelők választhatják a prémium típusú támogatást, azonban ezt követően nem lehetséges a METÁR-KÁT rendszerbe történő visszatérés [3]. A támogatás mértékének meghatározása A támogatás mértéke a mindenkori támogatott ár és a mindenkori piaci referenciaár közötti különbség. A támogatott ár kétféle módon jöhet létre: a pályázati eljárás során, vagy a pályázat nélküli esetben. A pályázati eljárás A 62/2016. (XII. 28.) NFM rendelet ( Pályázati Rendelet ) szerinti pályázati eljárás keretében megállapított prémium típusú támogatás legfeljebb 20 évre nyújtható, ez az igénybe vett egyéb támogatások indokolt beruházási költségekhez viszonyított arányának megfelelően csökken [4]. A szélerőművek szempontjából fontos, hogy a prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázaton csak olyan szélerőművek indulhatnak, amelyek már túl vannak egy sikeres szélerőmű-létesítési eljáráson az arra vonatkozó, 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet szerint. A pályázatot az energiapolitikáért felelős miniszter felkérésére és az általa meghatározott fontosabb elemekre tekintettel az MEKH írja ki. A kiírási dokumentációt legalább a pályázat benyújtási határideje előtt 3 hónappal közzé kell tenni magyar és angol nyelven az MEKH honlapján, az EU Hivatalos Lapjában, és legalább 2 országos napilapban. Pályázó lehet a kiírási dokumentáció alapján támo- 26

27 E-NERGIA.HU JOGSZABÁLYOK GEOTERMIA gatási jogosultságot szerezni kívánó, a polgári perrendtartás szerint Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező, valamint a pályázati kiírások maximum 5%-áig kormányközi megállapodás alapján ha a fizikai összeköttetés lehetséges külföldi telephelyű gazdálkodó szervezet, önkormányzat [5]. A pályázati eljárásban csak a pályázati kiírásban meghatározott korlátok eléréséig fogadhatók el az ajánlatok, az MEKH által meghatározott ún. legmagasabb ajánlati árnál [6] magasabb árú ajánlatok nem vehetők figyelembe. A pályázati eljárás nyertesei az ajánlott árukkal azonos ún. induló támogatott ár alapján jogosultak támogatásra, azaz a támogatott ár a pályázat során benyújtott nyertesnek minősített ajánlat szerinti ár. A fenti fogalmakból következik, hogy minden nyertes pályázó ára induló támogatott árrá válik a pályázat elbírálását követően, míg a pályázat nélküli esetben eleve csak támogatott árról beszélhetünk fogalmilag, hiszen ez a bázisár a kormány által meghatározott ár, és ezt kötelező alkalmazni (31,77 Ft/kWh). A pályázatok értékelésére az MEKH 5 tagú (további 5 póttaggal rendelkező) Értékelő Bizottságot hoz létre, amely megszűnik a pályázat eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetését követő napon. Az Értékelő Bizottság elvégzi a pályázatok teljeskörűségének vizsgálatát, hiánypótoltatását, értékeli a pályázatokat, ezekről jegyzőkönyvet és összefoglaló értékelést készít, amelyben megállapítja a pályázatok sorrendjét [7]. A pályázat érvénytelen, ha azt a benyújtási határidőt követően nyújtották be; nem tartalmaz ajánlati árat; a pályázó nem vagy nem előírásszerűen igazolta az ajánlati biztosíték meglétét; a pályázót kizárták, vagy egyéb módon nem felel meg a pályázat feltételeinek [8]. A pályázati eljárás eredménytelen, ha nem nyújtottak be pályázatot; kizárólag érvénytelen pályázatot nyújtottak be; az MEKH a pályázati eljárás érvénytelenítéséről dönt valamely pályázónak a pályázati eljárás tisztaságát vagy a többi pályázó érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt [9]. A pályázati eljáráson az a pályázat nyer, amelyik a pályázati feltételeknek a leginkább megfelel. Ez azt jelenti, hogy az induló támogatott árra vonatkozó ajánlatok növekvő sorrendjének megfelelően kell meghatározni a nyertes pályázatokat [10]. A pályázat nyertese jogosult és köteles a nyertes pályázatában foglaltak szerinti tartalommal az új beruházás eredményeképpen a kapacitásokat üzembe helyezni vagy átalakítani, továbbá az eredményhirdetés napjától számítva a kiírási dokumentációban meghatározott időtartamon belül azt kereskedelmi üzembe helyezni [11]. Az MEKH a határozatában állapítja meg a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, illetve eredményesség esetén a pályázati eljárás nyerteseit. Továbbá megállapítja a nyertesekre vonatkozóan az alkalmazandó induló támogatott árat a nyertes ajánlata alapján, a támogatás alá eső villamos energia maximális mennyiségét a kiírási dokumentáció szerinti kihasználási mutatók alapján, a támogatás időtartamát a kiírási dokumentáció szerinti támogatási időtartam és a nyertes pályázó által igénybe vett vagy igénybe venni tervezett egyéb támogatások indokolt beruházási költségekhez viszonyított aránya alapján, a kiírási dokumentáció alapján azt a dátumot, ameddig az adott erőműegység kereskedelmi üzemét meg kell kezdeni, a kiírási dokumentáció alapján a teljesítési biztosíték felszabadításának lépéseit [12]. A pályázat nélküli eset A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének 3. pontja az irányadó, miszerint a támogatott ár jelenleg 31,77 Ft/kWh. Ebben az esetben nincs szükség további vizsgálatra, hanem ez a hatósági ár alkalmazandó. A referencia piaci ár Ahhoz, hogy a támogatás mértékét számszerűsíteni lehessen, szükséges meghatározni a képlet másik összetevőjét, a piaci referencia árat is. A piaci referenciaárat a következők szerint kell megállapítani: Naperőművek esetén a HUPX másnapi órás árainak a naperőművek termelésével súlyozott havi átlaga. Szélerőmű esetén a HUPX másnapi órás árainak a szélerőművek termelésével súlyozott havi átlaga. Nem naperőmű vagy szélerőmű esetén a HUPX másnapi órás árainak havi számtani (egyszerű) átlaga [13]. A támogatás korlátai A Pályázati Rendelet a következő korlátokat határozza meg 1. sz. mellékletében, a 2021-ig kiosztható éves, új támogatásokra: METÁR-KÁT esetén: évente 20 milliárd Ft. Pályázati eljárás nélküli prémium támogatásra: évente 10 milliárd Ft. Pályázati eljárásban kiosztható prémium támogatásra: évente 15 milliárd Ft. Általánosságban elmondható, hogy egy befektető az energiapiacon kb évvel előre kíván tervezni, és a korábbi KÁT rendszert éppen emiatt, azaz a tervezhetőség hiánya okán bírálták. A METÁR rendszer azonban biztosítja, hogy a megújuló energiából termelt villamos energiát a piacon értékesítik, tehát egy befektetés pénzügyi szempontból jó eséllyel inkább megtérül, mint korábban. A fentiek fényében egyértelmű, hogy az új támogatási rendszer deklarált célja a transzparencia fenntartása, a megújuló energiaforrások arányának növelése és a verseny biztosítása mellett az új termelő kapacitások létesítése. Hivatkozások [1] [2] 014XC0628(01) [3] metar_tajekoztato_2017jan.pdféshttps:// documents/10258/109231/pr%c3%a9mium_rendszer_ ismertet%c3%a9se_v2.pdf/677c3f1b-865f b3b-aeec6cadd459 [4] 62/2016 (XII. 28.) NFM rendelet 13. (3) bekezdés [5] 62/2016 (XII. 28.) NFM rendelet, 1. (1) bekezdés i) pont, 3. (6) bekezdés, 4. és 5. [6] 62/2016 (XII. 28.) NFM rendelet 4. (1) bekezdés d) pont [7] 62/2016 (XII. 28.) NFM rendelet, 9. (1) bekezdés, 12. [8] 62/2016 (XII. 28.) NFM rendelet 14. [9] 62/2016 (XII. 28.) NFM rendelet 15. [10] 62/2016 (XII. 28.) NFM rendelet 13. (2) bekezdés [11] 62/2016 (XII. 28.) NFM rendelet, 17. (1) bekezdés [12] 165/2016 (VI. 23.) Korm.r. 18. (1) bekezdés [13] 165/2016 (VI. 23.) Korm.r

28 ÁRAK Beöthy Ákos Az olajár, a nagykereskedelmi gázár és a rezsiár összefüggései Az Európai Bizottság 2016 novemberében tette közzé azt a szabályozási csomagot, amelynek egyik, a végfogyasztói árak szabályozásának megszüntetését célzó eleme ismét felélesztette a rezsicsökkentés megvédésével összefüggő kormányzati retorikát, illetve az annak finanszírozásával kapcsolatos vitát. Az alábbi cikkben azt tekintjük át, hogy a hazai szabályozás az egyetemes szolgáltatói gázárak megállapításánál miként követi a piaci folyamatokat, és mely piaci szereplőt tette az utóbbi két év jelentős olaj- és gázpiaci áresésének nyertesévé. A földgázár-szabályozás jogi keretei A földgáz egyetemes szolgáltatás árszabályozása több jogszabályon alapul. A évi XL. törvény (GET) határozza meg az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körét; ezek a lakossági fogyasztók, a 20 m 3 /h kapacitással vételező fogyasztók, illetve az önkormányzati bérlakásban élők fogyasztásának mértékéig az önkormányzat. A törvény szerint az egyetemes szolgáltatás árát a hatékonyan működő engedélyesek indokolt működési és tőkeköltsége alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze. Emellett az árnak biztosítania kell az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók költséghatékony ellátását is. A GET értelmében az egyetemes szolgáltatás árát is erősen befolyásoló rendszerhasználati díjak kialakítására vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnökének rendelete tartalmazza júniusában életbe lépett az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló évi LIX. törvény, amely szerint a rendszerhasználati díjak mértékét az MEKH határozatban hirdeti ki, nem pedig rendeletben. Az Országgyűlés ezzel orvosolta azt a Brüsszel által jelzett problémát, hogy a rendeleti szabályozás korlátozza a piaci szereplők számára a jogorvoslat lehetőségét, mivel a rendeletek szemben a határozatokkal bíróságon nem támadhatók meg. A módosítás azonban nem volt hosszú életű, hiszen a decemberben kihirdetett évi CLXXXIII. törvény egyes energetikai tárgyú törvények árszabályozási célú módosításáról visszaállította a rendeleti árszabályozást. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás árát és mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatásban felhasznált hazai termelésű földgáz árát a Hivatal javaslata alapján a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletben állapítja meg (felajánlási rendelet, 19/2010/NFM, illetve január 1-től 67/2016/NFM). Az egyetemes szolgáltatás árát és a rendszerhasználati díjat meghatározó elemek szabályozása négyéves árszabályozási ciklusokkal történik, amelyeket eszköz- és költség-felülvizsgálat előz meg. A földgáz rendszerhasználati díjak, a külön díjak és a csatlakozási díjak meghatározásának a január 1-jétől december 31- ig tartó négyéves árszabályozási ciklusban érvényes keretszabályait a 8/2016. (X. 13.), a januártól alkalmazandó díjtételeket pedig a 13/2016. (XII. 20.) MEKH rendelettartalmazza. 1 Szintén a GET rögzíti azt az alapelvet, amely szerint az energiaellátók jövedelemadója, illetve a közművezetékek után fizetendő adó nem hárítható tovább. A törvény szerint nem sérti a megkülönböztetés-mentesség elvét az, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóknak az önálló érdekérvényesítő képesség terén fennálló, a többi felhasználóhoz képest hátrányosabb helyzetének ellensúlyozása érdekében a rendszerhasználati díjak az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére differenciáltan kerülnek meghatározásra. Az egyetemes szolgáltatói árak megállapításának szabályait a 70/2016., az egyes szolgáltatókra és elosztói területekre érvényes konkrét díjakat pedig a 69/2016. NFM rendelet tartalmazza. A jogszabályok nem tesznek egyértelmű utalást arra, hogy a négyéves árszabályozási ciklusra érvényes keretszabályok alapján milyen rendszerességgel kell a díjak mértékét felülvizsgálni. A 69/2016. NFM rendelet (illetve elődje, a tavalyi év végéig hatályban lévő 28/2009. KHEM rendelet) alapján például a Főgáz I. árkategóriában érvényes lakossági és nem lakossági árai 2014 második negyedévében változtak utoljára, holott azóta a piaci és a hosszú távú szerződéses gázár egyaránt jelentősen csökkent. A felajánlási rendelet ezzel szemben negyedévre érvényes mennyiségeket és árakat tartalmaz, és az abban szereplő képlet nem egyezik meg a 70/2016. NFM rendeletben leírt ármeghatározási módszertannal. A különbségre azért érdemes felhívni a figyelmet, mert mindkettő gázbeszerzési költséget takar: az egyik a hosszú távú orosz importszerződéssel rendelkező volt közüzemi nagykereskedő, a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK), a másik az egyetemes szolgáltatók esetében elismert költség szintjét határozza meg. Utóbbiak ugyanakkor a felajánlási rendeletben szabályozott áron az előbbitől is vásárolhatnak, így a szabályozásban elismert beszerzési költségek jelentős eltérése arra utal, hogy legalább az egyik ár nem a piaci viszonyokat tükrözi. Fontos megjegyezni, hogy a évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról átláthatatlan módon írta felül az árképzési elvek érvényesülését. A törvény ugyanis a rezsicsökkentés mindhárom körében mindössze annyit írt elő, hogy a lakossági fogyasztók részére a földgázszolgáltatás MJ-ban meghatározott mennyiségéért fizetendő összeg, valamint a szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő havi alapdíj együttes értéke nem haladhatja meg a megelőző időszakban alkalmazott díjak bizonyos százalékát. Sem ez, sem a évi CLXVII. törvény az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításáról nem tesz kísérletet arra, hogy a rezsicsökkentést a meglévő jogszabályok keretei közé illesz- 28

29 E-NERGIA.HU GEOTERMIA ÁRAK sze. Utóbbi például a földgáz esetében csak arról rendelkezik, hogy a földgázelosztó a csatlakozóvezeték vagy a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét nem háríthatja át, valamint előírja 120 millió m 3 mobilgázzá átminősített párnagáz könyv szerinti értéken történő felajánlását az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítása érdekében. A rezsicsökkentés nyilvánvalóan felülírta a normatív árképzési szabályokat, és a jogszabályokból nem olvasható ki, hogy azok milyen módosításokkal alkalmazandók a megváltozott körülmények között. A földgáz árának szabályozása Az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók számlájukban forgalmi díjjal és alapdíjjal szembesülnek, amely fedezetül szolgál a földgáz-vertikumban működő vállalkozások indokolt költségeinek, vagyis a földgáz árának, a nagykereskedői árrésnek, a szállítás és tárolás díjának, a mobilgáz-finanszírozási költségnek, az elosztás díjának és az egyetemes szolgáltatói árrésnek (1. ábra, mely az E.ON DDGÁZ elosztási területén 2015 utolsó negyedévében érvényes tarifák alapján készült, és az arányok érzékeltetésére szolgál. A konkrét értékek időben és elosztói területenként is változtak.) A továbbiakban azt tekintjük át, hogy ezek közül a díjelemek közül a földgáz ára hogyan kerül meghatározásra, és a figyelembe vett tényezők miként változtak az elmúlt időszakban. A 70/2016. rendeletben szereplő képlet szerint a földgáz árát a piaci (spot) termékár, a hosszú távú szerződés importára, valamint az első és a negyedik negyedévben a tárolói készletérték határozza meg. A hosszú távú szerződés importára nem a tényleges beszerzési költségen alapul, hanem a hosszú távú szerződés olajindexált jellegének megfelelően a negyedévet megelőző kilenc hónap átlagos fűtő- és gázolajárának súlyozott átlagaként számítódik. A piaci szereplők a hosszú távú szerződés mellett a szervezett piacokon is hozzájuthatnak a földgázhoz, ennek árát a TTF következő negyedéves indexével közelíti a szabályozó, az aktuális negyedévet megelőző negyedév 2. hónapjának 1. napjától a 15. napjáig terjedő Ft/m Mobilgáz ktg. Szállítás, tárolás ESZ árrés Nagyker. árrés Elosztás díja Elismert fajlagos földgázár Piaci szereplők Alapdíj Forgalmi díj Fogyasztó 1. ábra. Az egyetemes szolgáltatás díjelemei időszak árainak átlagát véve figyelembe. A rendelet szerint ez az ár a TTF és a CEGH árainak közelítése érdekében egy, az MEKH honlapján közzéteendő mértékű spreaddel növelhető, ám annak mértéke 2013 januárja óta nulla. Amennyiben a TTF gázárak az olajindexált ár alatt maradnak, akkor a szabadpiaci (TTF) gázárat 75%-os, az olajindexált árat 25%-os súllyal számolhatják el az egyetemes szolgáltatók. Ha az olajindexált ár a TTF ár alá kerül, abban az esetben teljes mértékben olajindexált áron kerül meghatározásra a termékár. Az így megkapott termékárra még hatással van a tárolóból felhasznált gáz ára, amelyet a felhasználásával arányosan vesznek figyelembe az elismert fajlagos gázárban. A tárolóból kivett gáz árát a betároláskori 90% TTF és 10% olajindexált áron, vagy amennyiben az alacsonyabb a kevert árnál, a hosszú távú szerződéses áron számítják be. Mind az euróban (TTF-ár), mind a dollárban (olajindexált ár) meghatározott elemek forintra váltása a tavalyi év végéig rendeleti árfolyamon történt; a jelenlegi szabályozás az adott negyedévet megelőző negyedév második hónapjának 1. napjától a 15. napjáig terjedő időszakban a hivatalos MNB-árfolyamok számtani átlagát veszi figyelembe. A szabályozás az így kapott földgázárat ismeri el az egyetemes szolgáltatók beszerzési költségeként, és az a felajánlási rendeletben szereplő árakkal együttesen határozza meg az egyetemes szolgáltatói árban a termékár-elemet. A felajánlási rendeletben ezzel szemben a hosszú távú szerződéses ár csak közvetetten, a tárolói készletérték meghatározásakor jelenik meg. A kitárolási hónapokban ugyanis a felajánlási ár tekintetében a földgáz-beszerzési költség indokolt mértékének meghatározásakor figyelembe vett elismert fajlagos földgázár képlete tartalmazza a nyitókészlet bekerülési átlagárát, vagyis szemben a készletértékre is becslést alkalmazó 70/2016. rendelettel a tényleges bekerülési költséget. A képletben minden hónapban szereplő importár ugyanakkor kizárólag a TTF-ár alapján kerül meghatározásra, és az sem a 70/2016. rendeletben foglaltakkal megegyező módon. A TTF-ár itt a szállítási hónapra vonatkozó utolsó jegyzésárat jelenti, amelyhez (jelenleg) 1,05 EUR/MWh spreadet kell hozzáadni, a forintra váltás pedig az adott hónap utolsó 5 banki napjára vonatkozó hivatalos MNB napi EURHUF (tény) árfolyamainak számtani átlaga. A szabályozás figyelembe veszi a beszerzéshez kapcsolódó fedezeti ügyletek költségét is. Ezen túl a felajánlási rendelet szerint az egyetemes szolgáltatók bizonyos fogyasztás mértékéig (amennyiben ezt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak számára értékesítik) szabályozott áron juthatnak az 1998 előtt művelésbe vont gázmezők termeléséhez. A felajánlási rendeletben kihirdetett hatósági árra a Hivatal tesz javaslatot. Amennyiben a termelő nem tudja az előírt földgázmennyiséget az adott időszakban az január 1. előtt termelésbe állított mezőkből átadni, a más forrásból származó, nem hatósági áron átadott földgázmennyiség árának megfizetéséből származó többletköltséget a Hivatal az árszabályozás során a negyedévet követő negyedik negyedév végéig ugyanezen forrás árában figyelembe veszi. A felajánlási rendelet rögzíti, hogy ha a hatósági árak nyomán az egyetemes szolgáltatónak az adott negyedévben az egyetemes szolgáltatás céljára igénybevett földgázforrásain a tényadatok szerint többletbevétele vagy vesztesége keletkezik, az az árszabályozás során a negyedévet követő nyolcadik negyedév végéig figyelembevételre kerül. A rendelet ugyanakkor a volt közüzemi nagykereskedő (a Magyar Földgázkereskedő Zrt.) esetében máshogy fogalmaz: a Hivatal a nála képződő többlet vagy veszteség mértékéről nyilvántartást vezet, de csak a hazai forrásokon elért 29

30 ÁRAK többletbevételt tekintve mondja ki, hogy azt az árszabályozásban a negyedévet követő nyolcadik negyedév végéig figyelembe kell venni. Egyébként csak a Hivatalnak kell az árelőkészítés során tekintettel lennie az indokolt mértékhez képest képződött többletbevételre vagy veszteségre, és a fejlesztési miniszter által kihirdetett árakban ilyen korrekció az utóbbi időben annak ellenére sem jelent meg, hogy mint látni fogjuk számításaink szerint jelentős többletbevétel képződött. A piaci és az elismert földgázár alakulása A hosszú távú szerződéses importár számításakor figyelembe vett fűtő- és gázolajárak alakulását nagyban meghatározza a Brent típusú nyersolaj ára, amely 2014 nyarán gyors esésbe kezdett: 7 hónap alatt 60%-ot veszített értékéből (2. ábra). Egy átmeneti korrekciót követően az árfolyam 2016 januárjára 26 USD/hordó szintre sülylyedt. Az októberi, 50 USD/hordós átlagár még mindig jelentősen elmaradt a lejtmenetet megelőző időkre jellemző, 100 USD/hordó feletti szinttől. A 3. ábra tanúsága szerint 2015 áprilisától gyakorlatilag folyamatos az Eurostat adatai alapján számított orosz importár csökkenése; az olajárak esésének hatása ekkor jelent meg az olajindexált szerződésekben. Az is megfigyelhető, hogy az elmúlt években nem volt jellemző, hogy az egyetemes szolgáltatók elismert a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által az árképzési rendelet USD/hordó ábra. A Brent típusú nyersolaj ára július és októberközött (forrás: EIA) képlete alapján becsült költsége lényegesen és huzamosabb ideig elmaradt volna az elérhető beszerzési források árától. Az egyetemes szolgáltatás árában egyetemes szolgáltatói árrésként szereplő díjtétel tavaly év végi a 20 m 3 /h kapacitásnál kisebb mérővel rendelkező fogyasztók esetében érvényes szintje ráadásul 2,3-szerese volt a két évvel ezelőttinek, és még a rezsicsökkentés előtti 2010 eleji értéket is közel 50%-kal meghaladta. 2 A hazai egyetemes szolgáltatók éves jelentései szintén alátámasztják, hogy gázbeszerzéseik és -értékesítéseik szabályozott ára nem eredményezett veszteséget a számukra a ös időszakban. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a piaci árak csökkenése nem jelent meg az egyetemes szolgáltatói árakban; mint említettük, a Főgáz I. árkategóriában érvényes lakossági és nem lakossági árak 2014 második negyedévében változtak utoljára. A felajánlási rendelet árai alapján azt tartjuk valószínűnek, hogy a vizsgált időszakban az olcsó import haszna a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-nél maradt. Számításaink szerint 2015-ben az MFGK mintegy 14 milliárd Ft-ot nyerhetett az importforrások és a felajánlási rendelet árainak különbségén 3. Az MFGK-import értékesítési ára és a tényleges importár közötti olló növekedése nyomán a többletbevétel 2016 első félévében már megközelíthette a 40 milliárd Ft-ot. Az MFGK pénzügyi beszámolóiban ugyan nem különül el az egyetemes szolgáltatás céljait szolgáló beszerzések és értékesítések eredménye, az azonban tudható, hogy összességében a cég 2015-ös értékesítési bevétele mintegy 85 milliárd Ft-tal haladta meg az eladott áruk beszerzési értékét, ami közel 10 milliárd Ft-os javulás a 2014-es értékhez képest ra vonatkozóan a beszámolóból már némileg több információ is megismerhető lesz. Erre az évre ugyanis már alkalmazandó lesz a GET 2016 áprilisában életbe lépett kitétele, amely szerint az egyetemes szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő köteles a Felajánlási rendeletben foglalt felajánlási ár részét képező földgázbeszerzési költségre fedezetet nyújtó tétel alapján számított tárgyévi árbevétel és a Felajánlási rendelet szerint meghatározott elismert fajlagos földgázár alapján meghatározott tárgyévi árbevétel különbségének pozitív összegét az éves beszámolójának mérlegében szerepeltetett passzív időbeli elhatárolások között kimutatni. Magyarán, tudható lesz az, hogy mekkora is a tényleges különbség az MFGK beszerzéseinek elismert költsége ( elismert fajlagos földgázár ), valamint az egyetemes szolgáltatók által ezért a gázért fizetett összeg ( földgáz beszerzési költségre fedezetet nyújtó tétel ) között Elismert ESZ-ár MFGK-import értékesítési ára Ft/m TTF Orosz importár Ft/m TTF Elismert ESZ-ár Orosz importár ábra. A piaci árak és az elismert ESZ-ár alakulása, július június (forrás: Eurostat, Gaspool, REKK) 4. ábra. A piaci árak, az elismert ESZ-ár és az MFGK-import értékesítési árának alakulása, január június (forrás: Eurostat, Gaspool, REKK) 30

31 E-NERGIA.HU GEOTERMIA ÁRAK 1. táblázat. Az MFGK-import becsült értékesítési árának különbsége az orosz importárhoz és a TTF-árhoz képest, forintban, piaci árfolyamon (forrás: REKK-számítás) Orosz importár TTF január -5% 23% február -4% 12% március 10% 16% április -1% 15% május 8% 20% június 6% 18% július 15% 21% augusztus 22% 29% szeptember 19% 32% október 12% 28% november 19% 36% december 21% 47% január 25% 67% február 38% 90% március 54% 90% április 61% 77% május 74% 66% június 75% 49% Összegzés Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy az elmúlt időszak olaj- és gázpiaci árcsökkenésének az MFGK lehetett az egyedüli nyertese; a kedvező piaci folyamatok hatása az egyetemes szolgáltatás keretében vételező fogyasztókhoz nem jutott el. Az egyetemes szolgáltatók helyzetének alakulása cikkünknek nem volt témája, így csak annyit szögezhetünk le, hogy önmagában a földgáz beszerzési és értékesítési árának szabályozásán nem szenvedtek el veszteséget; amennyiben helyzetük a rezsicsökkentéssel összefüggésben mégis romlott, az a szabályozás egyéb elemeinek rovására írható. Kérdéses, hogy az MFGK hosszabb távon is az árszabályozás nyertese maradhat-e. Míg a jogszabályok az egyetemes szolgáltatóknál képződő többletbevételek és veszteségek esetén a hatósági árak kiigazítására konkrét határidőt szabnak (két éven belül meg kell történnie), a szabályozás a nagykereskedő esetében megengedőbb, hiszen esetében csak a többletek és veszteségek nyilvántartását írják elő. Az MFGK-nál halmozódó többlet mindenesetre az egyetemes szolgáltatási rendszer olyan tartalékaként fogható fel, amely akár újabb rezsicsökkentésre, akár az árszabályozási rendszer elsősorban az el nem ismert költségek jelentette feszültségeinek mérséklésére is fedezetet biztosíthat. Jegyzetek 1. Az idei évet megelőzően a keretszabályok kialakításának joga az illetékes minisztert illette meg, és azokat a 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet tartalmazta. A konkrét díjtételek az 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendeletben voltak megtalálhatók. 2. A 792,1 Ft/MWh árrés január 1-től 557,84 Ft/MWh-ra csökkent. 3. A becslést nehezíti, hogy 2015 harmadik negyedéve óta a felajánlási rendelet nem különíti el a hazai és a nem hazai forrásból származó árakat és mennyiségeket. A hazai termelésből származó arányt ezért a későbbiekben állandónak (17%) vettük, és azt tételeztük fel, hogy ezeken a mennyiségeken az MFGK-nak nincs nyeresége. VÍZ-, GÁZ-, FÛTÉSTECHNIKA MEGÚJULÓ ENERGIA Teljes körû megújuló energia megoldások a pályázati á lehetôség felkutatásától, táától a szakmai tanácsadáson át, a komplex rendszer beszerzéséig! További információk a Merkapt Zrt. megújuló energia termékeirôl és megoldásairól: Kis István, kis.istvan@merkapt.hu 31

32 SZAKMATÖRTÉNET Techet Károly 110 éve született Heller László akadémikus, műegyetemi tanár 2016-ban az egyetemi tanköröm a 45 éves diplomaosztóról emlékezett meg, és ennek kapcsán engem is felkértek, hogy tartsak egy ünnepélyes megemlékező beszédet. A beszéd írásakor utánagondoltam, hogy professzoraink közül kik is nyújtottak nekünk példamutatóan maradandót. Három akadémikus professzorunkra gondoltam. Talán nem ABC sorrendben jutottak eszembe, de illetlen lenne különbséget tennem köztük, így álljanak itt neveik most alfabetikusan: Borbély Samu, Heller László és Lévai András. Mi a közös bennük? Mindhárman Magyarország újkori történelmének legszebb korszakában születtek (a kiegyezés utáni évek szinte zenitjén), a XX. század hajnalán, amikor az újkorban Magyarország még nem volt soha olyan közel Európához. Mindhárman a Trianon után Romániához csatolt területen születtek; Borbély Samu Erdély közepén, Tordán, Heller László a Partiumban, Nagyváradon, Lévai András a háromnyelvű Bánátban. Trianonnal másik uralom jött, más nemzetállamot építendő. Az impériumváltozás Közép-Európában amint a firenzei történészprofesszor, Pieter M. Judson írja legújabb könyvében (The Habsburg Empire. A New History, 2016) nemzetiségi elnyomást is jelentett, s talán nem Ausztria-Magyarország, hanem az utódállamok kapcsán lenne jogos a népek börtönéről beszélni. Borbély akadémikus hirtelen helytelenné lett magyarsága miatt még érettségit sem tudott szerezni (a részletekről lásd Korényi Tolnai: Az áramlás- és hőtechnika nagyjai), őt az óhaza bürokratizmusa kitagadta az ottani műegyetemi oktatásból. Heller professzor, aki 1921-ben az óhazába tudott költözni, ott szemben találta magát Trianon egyetlen vívmányával, a félezer év után visszanyert magyar nemzetállamisággal, és annak akkor Európában úttörő törvényével, a numerus clausus -szal. Ez a törvény ellehetetlenítette hazai továbbtanulásának útját. Lévai profeszszornak pedig még az utóneve sem élhette túl a Monarchia bukását; azt is megváltoztatták a román hatóságok. Különböző okok miatt így mindhármuknak az akkor is haladó Nyugaton sikerült egyetemre bekerülni, Közép-Európa új nemzetállamainak nem voltak ők elég jók. Tanulmányaik befejeztével Ady után szabadon Dévénynél tértek vissza az óhazába, új időknek új dalaival. Új ismeretekkel, új módszerekkel, hogy mindazokat az óhaza javára hasznosítsák. Heller László 110 évvel ezelőtt, 1907-ben született. Budapesti érettségije után 1927-ben Zürichben, Európa egyik legjobb műegyetemén, az Eidgenössische Technische Hochschule-n tanult tovább ben gépészmérnöki diplomát szerzett. Ezt követően két évig az egyetemen tanársegédként a szilárdságtan speciális területeit kutatta ban visszatért Budapestre, és tervezőmérnökként tevékenykedett. Első nagy energetikai feladatát a 40-es évek legelején kapta. A hazai alumíniumipar fejlesztése új erőművet igényelt, és ennek keretében hazánkban Ajkán először ő alkalmazott jó hatásfokú, nagynyomású, kényszeráramlású kazánt és elvételes-kondenzációs gőzturbinát. Heller mindezzel a magyar energetikában valóban új korszakot nyitott. Az Ajkai Erőmű létesítése egy akkor furcsa problémát is felvetett: a geológusok közölték Heller Lászlóval, hogy nem áll rendelkezésre elegendő vízmennyiség az erőmű hűtése számára. Ekkor dolgozta ki az erőmű korszakalkotó, víz nélküli hűtési lehetőségét (Heller-Forgó-féle légkondenzációs indirekt hűtés). Ez az általa szabadalmaztatott eljárás nagy erőművi teljesítményeknél általában jobb gazdasági mutatókat biztosít, mint az akkortájt már használt német, ún. direkt légkondenzációs hűtés. Ajkán végül a geológusok elegendő vízmennyiséget találtak az erőmű hűtése számára. Heller László indirekt hűtési rendszerét nagy erőművi blokkoknál csak a 60-as évektől kezdték alkalmazni. Manapság már közel MW e erőmű működik a világ számos országában Heller-féle indirekt léghűtő-rendszerrel. Vízhiányos környezetben hatalmas mennyiségű vizet lehet így megtakarítani, és azt az erőmű hűtése helyett a mezőgazdaságban hasznosítani, illetve a lakossági igények kielégítésére fordítani. Heller László mindig nyitott volt az új termodinamikai eljárások kidolgozására. A manapság oly gyakran alkalmazott hőszivattyú nála már 1948-ban is felmerült: doktori disszertációját Zürichben ebből a témából védte meg. Itt említendő meg, hogy szerzőtársával, dr. Forgó Lászlóval ő alkalmazta először az erőművi léghűtőkben az alumíniumot, mint szerkezeti anyagot (csövek és léghűtő bordák). Persze a konkurencia ezt az ötletet keményen bírálta, sőt sokszor még nevetséges ürügyekkel próbált is ellene harcolni, holott az alumínium alkalmazásával, annak jó hőtani tulajdonságai miatt az erőművi léghűtéseknél igen jelentős beruházási költséget lehet megtakarítani. 32

33 E-NERGIA.HU SZAKMATÖRTÉNET GEOTERMIA Tanulságul: a konkurens erőművi léghűtési rendszerek szállítói manapság csak Kínában már közel MW e erőművi teljesítménynél alkalmazták az alumíniumot, mint léghűtő szerkezeti anyagot. Bölcs, előrelátó vízió volt Heller professzortól ez a költségkímélő ötlet. Heller Lászlót a Budapesti Műszaki Egyetem 1949-ben meghívta előadónak. Az egyetem oktatójaként a harmincas években Nyugaton megismert módszereket, eljárásokat honosította meg a magyar energetikában, és ezt bátran merte oktatni a Műegyetemen. Újszerű volt az általa bevezetett entrópia-szemlélet, amelynek segítségével a termodinamikai veszteségeket lehetett elemezni ben egyetemi tanárnak nevezték ki, és a Műszaki hőtan tantárgyat is ő oktatta. A mérnökképzésben új iskolát teremtett: az entalpia és entrópia diagramok használata, a hőközlés-tanban a dimenzió nélküli hasonlósági számok bevezetése, a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés ismertetése, bevezetése, a kombinált erőművi ciklusok ismertetése mind az ő nevéhez fűződik. Egyidejűleg tudott elméleti, gyakorlati és menedzserszemléletű professzor lenni. Heller Lászlót később a Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. Egyetemi előadásait kifogástalan modorban, jólöltözötten és elegánsan, a nagyképűség minden jele nélkül tartotta. A Műegyetemen valljuk be őszintén a magyar nyelvhelyesség nem érte el a bölcsészek színvonalát, de Heller professzor mindig kiváló magyarsággal, jó pedagógiai és humorérzékkel adott elő. A Műegyetem tréfás periodikája a Vicinális dugóhúzó közölt egy kitételt egy bizonyos professzorról, hívjuk most csak XY-nak. A kitétel így hangzott: az unalom mértékegysége az 1 XY, de a Műegyetemen csak a mikroxy-t használják az unalomra. Saját megjegyzésem: Heller professzor esetében pikoxy-t kellett volna használni. Egyetemi előadásain a hallgatókkal kiváló kapcsolatot tudott teremteni. Az ötödik szemeszterben, amikor először adott elő az évfolyamnak, a hallgatóság nagy részét (kb. 300-as évfolyam) névről ismerte! Az egyetemi előadásait mindig meg lehetett kérdésekkel zavarni. Gyakran mondta biztatásul: Uraim, egy kérdés nem lehet buta, csak az esetleges válasz. Heller László megalkuvás nélkül, mindig a megbízható újért küzdött sokszor erős ellenszélben (lásd: Nehéz emberek c. film). Nehéz helyzetek megoldása kapcsán Nietschével tartotta: Az a csapás, amibe nem pusztulok bele, csak erősebbé tesz. Visszaemlékszem első egyetemi tankönyvem előszavára (Pattantyús Ábrahám Géza: Gépek üzemtana): Jó mérnök csak az lehet, akinek lelki és szellemi képességei a következő arány szerint oszlanak meg: 50% erkölcsi erő, 25% általános műveltség és csak 25% szakmai tudás. Egy példa arra, ahogyan Heller professzor életében a Pattantyús Ábrahám Géza által előírt legfontosabb mérnöki attribútum, az erkölcsi erő megjelent: Amikor a korábban említett Ajkai Erőművet a szovjet hadsereg jóvátételként le akarta szerelni, kegyes füllentéssel, kis ravaszsággal azt állította nekik: Ha az erőművet újból összeszerelik, az soha nem fog működni!. Határozottsága meggyőzte az oroszokat! Maradt hát az erőmű. Heller Lászlót 1956-ban a műegyetem Forradalmi Bizottságába is beválasztották. Az elvtárs szót nem ismerte, a szocializmus korában bátran szólította úr -nak az MSZMP KB tagjait is. Jól emlékszem, hogy az EGI-ben (ahova a diplomaosztás után meghívott munkatársának), sohasem lehetett a köszönésben Heller professzort megelőzni ( Alászolgája, uram! ). Szabad, erkölcsös és független személyiségként viselkedett a szocializmus éveiben is. Több tanszéki kollégáját, akik kis csínytevést követtek el a szocializmus alatt, igyekezett a nemzetközi ismeretségével a műegyetemi pártfunkcionáriusok elől elrejteni, megmenteni. Emlékszem, 1974-ben az EGI-ben házi versenyfeladatot írtak ki egy speciális hidraulikai probléma megoldására. Az akkori körülmények között nem kis összeg forint volt díjként felajánlva. Valamilyen adminisztratív hiba miatt a vállalat a győztes teamnek nem akarta a pénzt kifizetni, amire a professzor így reagált: Szavamat adtam a díjra. és saját pénztárcájából fizette ki az összeget. Végül egy személyes élményem Heller professzorról ben az EGI a KGST keretei között hatalmas processcooler szállítással kívánt a gázvezeték-programban részt venni. Költségkímélő megoldásként a hőcserélőkben belső bordázatot tervezett a vállalatvezetőség alkalmazni. Ehhez laboratóriumi körülmények között hőtechnikai mérésekre volt szükség. A mérések kiértékeléséhez a hőcserélőben a cső átlaghőfokát a cső hőtágulásából mértük/számítottuk. Az irodalomban talált hőtágulási együttható alapján szinte értelmezhetetlen értékeket kaptunk, ami a hőcserélők esetleges alul-, illetve túlméretezésére vezethetett volna. Úgy tűnt, hogy a hőtágulásra megadott irodalmi értékkel nem lehet számolni. Ekkor sokszor megkaptuk a nálatok a laborban a g nehézségi gyorsulás sem az irodalmi érték megjegyzést. Ekkor Heller professzor a licencvevőnkkel kimérette az alumínium cső hőtágulási együtthatóját, és a svájci vállalat magyarázata szerint a megmunkálás miatt más szerkezet alakult ki az alumínium csőben, amely befolyásolja a hőtágulást. Eszembe jutott Heller professzor mondása: Egy probléma megoldásának három fázisa van: először kinevetik, azután harcolnak ellene, majd pedig azt mondják, természetes, hogy ezt így kell csinálni. A hetedik X-be lépve szeretettel emlékeztem meg Heller professzor úrról, akitől megtanulhattuk az általa Magyarországra hozott nyugati műszaki szemléletet, kultúrát és megoldási módokat, és ezt szocialista körülmények között is sikeresen tudtuk adaptálni. Heller László mindig kilógott a korszellemből, hol származásával, hol nyugatosságával de hol vannak ma már azok a korok, miközben professzorunk eredményei ma is velünk maradtak? 33

34 HÍREK Hírek Workshop a magyar villamosenergia-termelés jövőjéről február 23-án a nemzeti Közszolgálati Egyetem Zrínyi termében workshop-ot szerveztek a fenti címmel. A rendezvény vonzerejét fokozta, hogy azon részt vett a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos mellett a beruházás környezetvédelmi engedélye ellen fellebbezést benyújtott két szervezet, a Greenpeace és az Energiaklub egy-egy képviselője is. Rajtuk kívül képviseltette magát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint kifejtette álláspontját a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének nyugalmazott docense is. A szakértői tanácskozás bevezetéseként, mintegy vitaindítóként Kiss Viktor, Hetesi Zsolt és Kiss Tibor szerzőknek az Energy folyóirat évi 116. számában megjelent közleménye [1] szolgált, amelynek alapjait dr. Kiss Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karának docense foglalta keretbe. A stratégiák működéselméletét tárgyalva és a környezet változásának ezekre gyakorolt hatásait elemezve mutatta be, hogy a változásokra adandó, illetve adható innovációs válaszok az idő előrehaladtával és újabb innovációk megjelenésével egyre hatékonyabbnak mutatkoznak, míg végül valamiféle hirtelen, vagy a körülményektől is függően lassúbb változás eredményeképpen helyet és teret adnak egy új paradigmának. Ennek érvényesüléséhez mindazonáltal nem szükséges mindennek megváltoznia: vannak olyan technológiák, eljárások, módszerek, amelyeket el kell felejtenünk (az előadó szóhasználatával: ki kell vezetnünk), másokat meg kell újítanunk (meg kell tartanunk, de újra kell pozicionálnunk), és be kell vezetnünk új innovációkat is, hogy megfelelhessünk a megváltozott helyzetnek, körülményeknek. Dr. Hetesi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa a vitaindító közlemény főrészét alkotó modellvizsgálatok eredményét, a vizsgált forgatókönyvek segítségével kapott eredményeket mutatta be. Alapvető fontosságúnak mondotta, hogy a manapság alkalmazott modellszámításokat legalább órás (még inkább negyedórás) bontású, valós idejű adatsoros modellekre és nem aggregált adatokra kell építeni. Az általuk alkalmazott modelleken így végzett számítások eredményei ily módon mind ellátásbiztonsági, mind gazdasági, mind környezeti fenntarthatósági szempontból is képesek adekvát választ adni arra, hogy az egyes forgatókönyvek (kiindulási feltételek által meghatározott jövőképek) milyen következményekkel járnak. A modellszámítások alapján reálisnak tekinthető jövőképek közül a leginkább elfogadható részben az energiatakarékosságra, a megújuló források részarányának növekedésére, a decentralizált termelés és ellátás előretörésére épít, de elsősorban ellátásbiztonsági szempontból nem nélkülözheti a nukleáris alaperőművet és a rendszerszabályozásra alkalmas erőműveket sem ig a megújuló energiaforrások aránya optimális esetben elérheti akár a 30%-ot, míg a villamosenergia-importot, amelynek jelenlegi nagy részaránya aligha tartható hosszú távon 10, sőt inkább 5% alá volna jó visszaszorítani. Sáfián Fanni, az Energiaklub kutatója a Wuppertal Institut-tal közösen készített tanulmány eredményeit mutatta be, amely a Zöld Magyarország címet viseli, és javított, bővített kiadása az Energiaklub honlapján is fellelhető [2]. A tanulmány készítésének alapvető célja az volt, hogy aktualizálja az Energiastratégia évekkel ezelőtt rögzített kiindulópontjait, részletesen megvizsgálja a megújuló energiaforrások magas fokú integrációjának lehetőségeit és következményeit, és nyilvános vitát nyisson a témában. A számításokhoz két modellt kombináltak: a végső energiafelhasználást modellező, a Wuppertal által kifejlesztett WISEE és a villamos energia- és hőtermelést, -fogyasztást órás felbontásban kezelő EnergyPLAN modellt, amely utóbbi a megújulók időjárásfüggését is képes figyelembe venni ig végeztek modellszámításokat nemcsak a villamos energiát, hanem a hőtermelést és -fogyasztást is figyelembe véve. A vizsgált forgatókönyvekhez rendelt villamosenergia-igény 2050-ben alapesetben (BAU) 61,4 TWh (ebből e-mobilitásra 2,4 TWh jut), a távhőigény 16,2 TWh (kb. 58 PJ). A készítők által előnyben részesített szcenárió jelentős energiahatékonyság-javítással számol: 42,7 TWh lenne a villamos energia (e-mobilitás: 2,6 TWh), és a távhőigény is mintegy a harmadára, 5,9 TWh-ra (kb. 21 PJ) csökken. A két szélsőséges forgatókönyv megvalósulása esetén szükséges kapacitás és annak összetétele jelentősen eltér egymástól: Az ATOM forgatókönyvben a teljes beépített kapacitás MW körül van, amelyből a földgáz 4200, a nukleáris erőmű 2400 MW-tal lenne jelen. A megújulók közül a szél esetében 1,5 GW-tal, a napnál 1,2 GW-tal számolnak, de 1000 MW körüli biomassza és hulladék is lenne a rendszerben a kb. 500 MW-nyi szenes erőművi kapacitás mellett. A ZÖLD forgatókönyv szerint a jóval kisebb villamosenergia-igény kielégítéséhez több mint 25 GW-nyi kapacitás kellene, mert ezek közül mintegy 21 GW lenne az időjárásfüggő megújulók részesedése (12 GW nap és 9,2 MW szélerőmű). Széntüzeléssel és atomerőművel egyáltalán nem és földgázból is csak 600 MW-tal számolnak, míg ennek háromszorosa lenne a biogáz-erőművek együttes kapacitása. Nehéz elképzelni, hogyan lehetne így biztonságosan megoldani a rendszer szabályozását. Prof. dr. Aszódi Attila kormánybiztos az európai helyzet bemutatásával kezdte előadását, amelyből megtudhattuk, hogy 2015-ben a termelt villamos energia egyne- 34

35 E-NERGIA.HU GEOTERMIA HÍREK gyede származott atomerőművekből, amelyek a beépített kapacitásnak csak mintegy 12%-át adták. Ugyanakkor az erőműpark öregedése megállíthatatlan az épülő erőművek között elsősorban gáztüzelésűeket és (időjárásfüggő) megújulókat találunk. A beépített kb. 590 GW kapacitásnak kb. 25%-a 40 évesnél öregebb, és ezek többsége alaperőmű. A Párizsi Megállapodásban rögzített 450 ppm-es forgatókönyv akkor valósítható meg Európában, ha az évről évre bővülő megújulók mellett a meglévő nukleáris kapacitásainkat legalábbis fenntartjuk, számszerűen megőrizzük, tudomásul véve, hogy a fosszilis energiahordozók főképpen a szén részaránya visszaszorul 2040-ig a WEO 2016 szerint. Az országgyűlés által elfogadott, 2030-ig kitekintő Nemzeti Energiastratégiát a Kiss-Hetesi-Kiss javaslattal összevetve az ellátásbiztonság kérdését elemezte, és felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai csúcsterhelés alakulásától függően, évi MW-os növekedést feltételezve ban legalább 9000 MW-nyi indítható (nem időjárásfüggő) kapacitásra lesz szükség a tartalékokkal és a rendszerszabályozásra is képes erőművekkel együtt ez pedig nukleáris kapacitás nélkül elképzelhetetlen. Az atomerőmű-ellenes, illetve a hazai nukleáris kapacitás szükségességét megkérdőjelező tanulmányokkal kapcsolatban kifogásolta a modellszámításokban a nem kellő felbontás alkalmazását, a ki nem próbált, nem kereskedelmi érettségű technológiák feltételezését, a hálózati és rendszerirányítási költségek figyelmen kívül hagyását, és a termelésbe vételi sorrend (merit order) önkényes, nem a változó költségre alapozott felállítását, valamint a biomassza túlzott mértékű figyelembe vételét a villamosenergia-termelésben. Hangsúlyozta: időjárásfüggő megújulókkal nem érdemes és tegyük hozzá: nem is igazán lehet szén-dioxid-mentes zsinórtermelő (alap-) erőművet kiszorítani a rendszerből, mert ezzel (a szabályozási igények okán) a CO 2-kibocsátás növekedését okozzuk. Dr. Gács Iván, a BME docense hozzászólásában az ellátás biztonságára helyezte a hangsúlyt, és a bemutatott szakmai anyagok értékelése, kritikája kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer egyensúlyának fenntartásához kellő rugalmasságú és elegendően nagy terhelésváltoztatási sebességre képes erőművi kapacitások szükségesek. Ilyenek a gázturbinás erőművek, a vízerőművek és a részterhelésen üzemelő szenes vagy gázos blokkok. Minél Elon Musk a villamos energia tárolásáról A Tesla alapítója, Elon Musk azt állítja, hogy képes megoldani egész Dél-Ausztrália áramellátási problémáját mindössze 100 nap alatt. Ha nem sikerül, akkor ingyen adja az akkumulátorfarmot. Dél-Ausztráliában elszálltak az energiaárak, és a helyi lakosoknak sok gondot okoznak a gyakori és sorozatos áramkimaradások. Ezt látva a Tesla energia-üzletágának vezetője, Lyndon Rive azt állította, hogy a Tesla db, 100 MWh kapacitású akkumulátorával meg tudná oldani az áramproblémákat. Önbizalmuk alapját az adja, hogy a Tesla nemrég adott át egy 80 MWh-ás akkumulátorfarmot Dél-Kaliforniában mindössze 90 nap alatt, amelynek teljes költsége 100 millió USD volt. Számoljunk utána a tárolás költségének! A fentiek alapján a 100 db 100 MWh kapacitású akkumulátorfarm beruházási költsége 12 milliárd USD-ra becsülhető, és ez öszszesen 10 GWh ciklusonkénti tárolást tesz lehetővé, ha minden ciklusban 0-ról 100%-ra töltik fel az akkumulátorokat (ez persze túlzó feltételezés). A Tesla gyár 10 éves élettartamot ad meg az akkumulátoraira, ez naponkénti feltöltéssel 3500 töltési ciklust feltételez az élettartam alatt, amiből kb. 3,5 millió USD/ciklus költség adódik. Ennyiért tárolható a 10 GWh energia. Ez fajlagosan kb. 35 cent/kwh-t, azaz 350 USD/MWh tárolási költséget jelent. És ebben nincs számításba véve a 10 év alatti kamatteher és a tárolási veszteség. Ez adódik a villamos energia eredeti termelési és elosztási költségéhez. Az elmúlt időszakban az európai villamosenergia-piacokon a villany tőzsdei ára EUR/MWh körül mozgott.(gi) Forrás: alatt_megoldana_egesz_del-ausztralia_aramproblemajat html nagyobb terhelésváltozást kell követni, annál bonyolultabb a rendszerirányító feladata is: február 21-én például 6,1 MW/h sebességgel kellett a reggeli órákban követni a változó igényeket. Ha növelni kívánjuk az időjárásfüggő megújulók arányát a villamosenergia-rendszerben, a szabályozással kapcsolatos feladatok a rendszerbe integrált megfelelő tartalékkapacitások nagysága is növekszik. Befejezésül az egyre növekvő importarány kockázataira hívta fel a figyelmet, különválasztva az egyes forrásokat és erőműtípusokat aszerint, melyekkel kapcsolatban van nagyobb szerepe az importfüggésnek (villamos energia, gázerőmű) és melyek esetében elhanyagolható az import mértéke (atomerőmű, megújulók). A vitában feltett kérdésre, hogy mi manapság a hazai villamosenergia-rendszer legnagyobb problémája, a megszólalók a magas importhányad mellett a megújulók állami támogatásából fakadó, a valós költségektől eltérített árrendszer versenytorzító hatását említették. Az Energiaklub képviselője egy holisztikus szemléletű energiastratégia hiányát vetette fel, amely nélkül nem lehetséges minden fontos tényezőt megfelelően figyelembe venni a jövő tervezésében. A Greenpeace részéről Perger András az ellátásbiztonság számszerűsítésének hiányát emelte ki, és ennek kapcsán azt az egyelőre meghatározatlan árat, amelyet a fogyasztó az adott színvonalú biztonságért hajlandó lenne fizetni. 35

36 HÍREK Jakab Péter A MET Ifjúsági Tagozata ismét megrendezte a Magyar Energetikus Hallgatók Találkozóját február 2. és 5. között Budapesten rendezték meg a Magyar Energetikus Hallgatók II. találkozóját. A négynapos ifjúsági konferenciára a Kárpát-medence hat egyetemének kilenc csapata érkezett. A szervezőkkel együtt összesen közel száz hallgató vett részt az eseményen, amelyet 12 energetikai társaság támogatott. A csütörtöki nap a szállást igénylő csapatok fogadásával és regisztrációjával kezdődött, ezt fakultatív városnézés követte, amelynek során a csapatok megismerkedhettek csapatkísérőjükkel: minden csapathoz egy, a MET Ifjúsági Tagozata által kijelölt kísérő csatlakozott, aki arról gondoskodott, hogy a résztvevők esetleges kérdéseit megválaszolja, és a városban kalauzolja őket a helyszínek között. A pénteki nap délelőttjén már a budapesti csapatokra is számítottak a szervezők; négy különböző üzemet látogattak meg, hogy mindenki az érdeklődési körének megfelelő, vagy épp attól eltérő, izgalmas területen tájékozódhasson. A Kolozsvári Műszaki Egyetem és az Óbudai Egyetem hallgatóiból álló csoport a Siemens tulajdonában álló Csepeli Transzformátorgyárba látogatott el. A csoport először meghallgatott egy rövid beszámolót a Siemens történetéről és tevékenységi köreiről, majd balesetvédelmi oktatásban részesült. Ezután két csoportban tekintették meg a látogatók a gyárban végzett munkát. A transzformátorgyár három főrészre osztható az olajos és száraz transzformátorgyárra, valamint a fémszerkezeti üzemre. Elsőként az olajjal feltöltött berendezések összeállításának folyamatába adtak betekintést az üzem dolgozói. Az odalátogatók megfigyelhették a tekercselési folyamatot, a lemezekből összeállított vasmagok gyártását és az egyéb kiegészítő munkálatokat. Az így kialakított tekercseket szárítási folyamatnak vetik alá, hogy nedvesség egyáltalán ne maradjon a lemezek között. Ennek megvalósítására három szárítóberendezést alkalmaznak. A száraz transzformátorgyár épületében újabb érdekességeket mutattak be az ott dolgozók. Ezek a berendezések drágábbak, mint olajos társaik, súlyuk kisebb, és környezetbarát megoldást jelentenek. Főként szélerőművek esetén használnak száraz transzformátorokat, hiszen azoknál fontos, hogy könnyű berendezések kerüljenek a turbinákhoz. A Weishaupt Hőtechnikai Kft. telephelyére tett látogatás során Rácz József ügyvezető igazgató fogadta a csapatok tagjait akik többek között Délvidékről és Budapestről érkeztek, és átfogó prezentációt hallgathattak végig a vállalatcsoport megalakulásáról, szervezeti struktúrájáról és tevékenységéről Hegyi Gábor előadásában. A magyarországi kirendeltség 1991-ben kezdte meg működését, azóta több fontos magán- és középület hőellátását biztosítják berendezéseik; ilyenek például a Parlament, a Pick Szeged, a MOL, számos gyógyszergyár és autógyár, az azokhoz tartozó kiszolgáló épületek, továbbá szállodák és magánbirtokok is. Gáztüzelésű fűtési és szolárrendszereik mind lokális, mind távhőszolgáltatásokon keresztül látják el az ország igényeit. Magyarországon főleg értékesítéssel, oktatással és karbantartással foglalkoznak. A vállalat fő ideológiája négy részre tagolható: biztonság, megbízhatóság, hatékonyság és környezetvédelem. Az előbb felsoroltak alapján nagy szerepet kaptak az olyan hőtechnikai berendezések gázégők, kazánok stb. fejlesztései, amelyek alacsony nitrogénoxid-kibocsátásúak rendelkeznek. Végül lehetőség nyílt megtekinteni a telephelyen berendezett oktató szobát, ahol a résztvevők rövid gyakorlati bemutatót kaptak a berendezésekről. A Találkozó résztvevői 36

37 E-NERGIA.HU GEOTERMIA HÍREK A kolozsvári és az óbudai csapat a Siemens transzformátorgyárában A résztvevők bejelölték lakhelyüket a Kárpát-medence térképén A Csepeli Erőmű madártávlatból 11 fő, a BME és az ELTE képviselői látogatták meg a 400 MW beépített teljesítőképességű, kombinált ciklusú, földgáztüzelésű, az Alpiq Csepel által üzemeltetett hőerőművet. Horváth Béla erősáramú tervezőmérnök prezentációban ismertette az erőmű történetét és legfőbb paramétereit. Ezt követően a látogatók megtekinthették a vezérlőtermet és a mellette található számítógép- és szerverszobát. A gépterem után bejárták a teljes erőművet a kazán- és turbinatéren át a transzformátorokig, majd a földgáz-betáplálási pontig és a másodlagos tüzelőanyagot biztosító olajtartályokig. Horváth úr jóvoltából azt is megtudhatták a diákok, hogy a modernizált üzem ma már sokkal kevesebb alkalmazottat igényel, mint korábban. Az erőműben már csak néhány karbantartó dolgozik, ő maga viszont már jó néhány éve tagja a csoportnak. Mivel az üzemlátogatáson részt vett két csapat itt találkozott először, ez a közös élmény számukra a találkozó első csapatépítője is volt, és a kísérővel is sikerült igen jó kapcsolatot kialakítani. A BME-s és ELTE-s csapat tagjai szakmai lelkesedésüknek köszönhetően hamar megtalálták a közös hangot az erőmű mérnökével, aki kérdéseikre mindenre kiterjedő válaszokat adott, így téve még érdekesebbé a látogatást. Az üzemlátogatások között szerepelt a Thermowatt technológia megtekintése a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. ferencvárosi átemelő telepén. A szabadalom nagy mennyiségben rendelkezésre álló szennyvíz fizikai szűrésével és hőcserélők segítségével szennyvíz hőforrású hőszivattyúzást valósít meg. A rendszer igénytől függően hűti vagy fűti a telephely épületeit. A hűtési igény meglehetősen alacsony, így a többlet kapacitás a jövőbeli tervek szerint egy már kiépített távvezetéken keresztül a szomszédos Művészetek Palotája számára is szolgáltathat majd hűtési energiát. A Thermowatt képviselője, Dombrovszky Marcell az átfogó bemutatót követően készséggel válaszolt a működési paraméterekre, a vezérlési hierarchiákra, valamint egyéb gépészeti és villamos témákra vonatkozó kérdésekre. Az ESZKergia csapata érdeklődő figyelemmel kísérte a látogatást, különös tekintettel arra, hogy egy csapattag kutatási témájához szorosan kapcsolódott a megismert technológia. Az üzemlátogatásokat és a közös ebédet követően a résztvevők megérkeztek a rendezvény fő helyszínére, a Magyar Mérnöki Kamara által biztosított nagyterembe, ahol 15 órától vegyes vetélkedőkre került sor. A résztvevőket a szervezők hét, egyetemek szerint nézve vegyes csoportba osztották be, ezzel is segítve egymás megismerését. Az aznapi feladatokat úgy alakították ki, hogy megoldásukhoz a mérnöki szemléletmód mellett szükség volt a műszakitól eltérő gondolkodásmódra, és a csapattagok szoros együttműködésére is. Az összetartozás jelképeként, nulladik feladat gyanánt, a résztvevők a terem végén elhelyezett Kárpát-medence térképen bejelölték lakóhelyüket. A térkép jól mutatja, hogy a résztvevők a szélrózsa minden irányából érkeztek. Bevezető feladatként a versenyzők egy humoros feladatot kaptak, amelynek témája a műszaki szaknyelv volt svédül. A résztvevőknek a kivetített szavakról el kellett dönteniük, hogy azok svéd nyelvű energetikai kifejezések-e, vagy IKEA-bútorok nevei. A feladat igencsak népszerűnek bizonyult. A Tojástartó nevű feladat során a csapatoknak igénybe kellett venniük fantáziájukat és mechanikai ismereteiket. A rendelkezésükre bocsátott kellékek felhasználásával kellett építeniük egy olyan tartószerkezetet, amely képes volt megtartani egy a végén elhelyezett tojást öt másodpercig. Az a csapat nyert, amely a leghosszabb időtávú konstrukcióval állt elő. A nyertes csapat építménye meghaladta egy átlagos személyautó hosszát is. A Találkozó platina fokozatú főtámogatója, az EU-FIRE Kft. biztosította a vegyes vetélkedő legizgalmasabb és legösszetettebb feladatát, amelynek során egy geotermikus fejlesztő cég képvi- 37

38 HÍREK A résztvevők a Tojástartó elnevezésű feladat közben Koós Dániel, a Miskolci Egyetem csapatának egyik előadója selőinek szerepében rövid prezentációval kellett a csapatoknak meggyőzniük a lakosságot mindezt közérthető módon. Annak ellenére, hogy vegyes csoportoknak kellett együtt dolgozniuk, sikerrel teljesítették a feladatot, és színvonalas előadások születtek. A vetélkedő után a résztvevők megtekintették a csapatvideókat, amelyeket különböző szempontok alapján értékeltek. A videó elkészítése önmagában is külön feladat volt, hisz annak megadott követelményeknek kellett megfelelnie, többek között bizonyos műszaki kifejezéseket kellett elhelyezni bennük. A KÖRET kör által biztosított vacsora elfogyasztása után sor került az esti csapatépítőre. A szervezők olyan kreatív játékokkal készültek, amelyek segítségével kimozdíthatták a résztvevőket a komfortzónájukból, és nyitottá tehették őket a többiek megismerésére. A szombati nap ünnepélyes megnyitóval indult. Kóródi Brúnó Zoltán, a találkozó egyik főszervezője köszöntötte a megjelenteket, a díszvendégeket és a zsűri tagjait. Elsőként házigazdaként Németh Róbert, a Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozatának elnöke szólt a résztvevőkhöz, őt prof. dr. Garbai László, a MET elnöke követte, végül a MET Ifjúsági Tagozatának elnöke, Fülep Andrea következett. A zsűrit prof. dr. Garbai László mellett Zarándy Pál, a Magyar Mérnöki Kamara országos elnökségének és a MET Választmányának tagja, dr. Tóth Máté, a MET Interdiszciplináris Tagozatának elnöke és a Faludi Wolf Theiss ügyvédi iroda szenior ügyvédje, valamint Hortay Olivér, a BME GTK Környezetgazdaságtan Tanszék doktorandusza alkották. Az energetika gépész és villamos oldala mellett így a jogi és a gazdasági terület is képviseltette magát, amire nagy szükség is volt, hiszen a zsűriben helyet foglaló szakembereknek változatos feladatokat kellett értékelniük a nap során. Ezek közül az első a szakmai előadások véleményezése és pontozása volt. A prezentációhoz minden csapat számára 15 perc állt rendelkezésre az nyitott kérdés volt, hogy egy hosszabb vagy több rövidebb előadással töltik-e ki az időkeretet, amelynek lejárta után a zsűri kérdései következtek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, azon belül is az Energetikai Szakkollégium ESZKergia elnevezésű csapata képviseletében Erdős Boglárka tokamak diszrupciókban keletkező elfutó elektronok vizsgálatáról beszélt a jelenlévők nagy érdeklődésére. Munkájában szimulációs kódokkal, kísérleti trendekkel és tervezéssel foglalkozott, valamint különböző hőmérséklet-profilokat vizsgált, külön koncentrálva az ún. csúcsos profilra. A BME Perfection elnevezésű, energetikai mérnökökből álló csapata képviseletében Katona Bálint Biomassza alapú kapcsolt energiatermelés Stirling motorral témában adott elő. Elmondta, hogy a Stirling motor nagy előnye, hogy bármilyen üzemanyaggal képes működni, csekély a zajterhelése és a károsanyag-kibocsátása. Utóbbi tekintetében a zsűri kérdésére elmondta, hogy a CO 2 mellett a szilárd kibocsátásokat is elemezte. Vizsgálatát egy Somogy megyei, 84 lakóházból álló falura végezte el. Az Óbudai Egyetem FAKandó elnevezésű csapata hasonlóan biomasszával foglalkozó előadással érkezett. Képviselőjük területre vetítve értékelte a biomassza produkciót, és beszélt a biomaszsza-típusokról, például a Szarvas-1 névre hallgató energiafűről, amelynek kifejezetten alacsony a hamu- és nedvességtartalma. Megtudhattuk, hogy Magyarországon az összes biomassza 6%-át hasznosítjuk energetikailag, de természetesen ezt például az élelmiszertermelés miatt nem lehetséges korlátlanul növelni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elternatíva nevű csapatánál minden csapattag kivette a részét az előadásból, a részek együttesen a fenntartható energiatervezés köré épültek. Hallhattunk városökológiáról, ökológiai lábnyomról, a térinformatikai lehetőségekről és az ismeretterjesztés fontosságáról. Elhangzott például, hogy hazánk az ökológiai lábnyom tekintetében deficites, de Európában a középmezőny elejéhez tartozik. Az erőforrások felhasználása tekintetében a két véglet Guyana (+3200%) és Szingapúr ( %). A csapat a Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! mottóval zárta előadását. Az előző Találkozó 3. helyezettje, a Miskolci Egyetem MEnergetics csapata tagjaitól három előadást is hallhattunk. Elsőként Koós Dániel számolt be gáz-folyadék anyagátadáshoz kapcsolódó kutatási eredményeiről, melyet optikai mérések digitális feldolgozásával végzett. Őt követte Csoma Nóra, aki a depóniagázba való földgázbekeverés lehetőségeit vizsgálta, kétfajta keveréket figyelembe véve. A módszer környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel is rendelkezik. Végül Dorogi Dániel beszélt ún. energy harvesting projektjéről; a rugalmasan felfüggesztett testet párhuzamos áramlásba helyezve a felhajtóerő periodikusan változik, ezt a rezgést lehet energetikailag hasznosítani. A BME címvédő csapatának kismértékű átalakulása során létrejött Energetikai Akciócsoport nevű csapat képviseletében Andrássy Zoltán, a MET Ifjúsági Tagozat korábbi elnöke adott elő Fázisváltó anyagok alkalmazása az épületgépészetben címmel. Több projektet is bemutatott, többek között falszerkezetbe történő be- 38

39 E-NERGIA.HU GEOTERMIA HÍREK Szakmai vetélkedő: munkában a Miskolci Egyetem csapata Az Elternatíva csapat naphőerőműve üzem közben építést, vagy irodaházi mennyezethűtésre való alkalmazást. Egy látványos videón is bemutatta a fázisátalakulás folyamatát. A szintén a BME-ről érkező Energizer nevű csapat képviseletében Dax József, Tunnel Kristóf és Istvánfi Bence adtak elő az 1973-as olajválságról, annak okairól és hatásairól. Megtudhattuk, hogy 1973-ban kiemelkedő volt a nukleáris beruházások volumene az USA-ban. A válság előtt az Egyesült Államokban 40 liter/100 kmes fogyasztás volt jellemző a személygépkocsikra. Jól szemlélteti a változásokat, hogy az 1975-ben megjelenő japán kisautó, a Honda Civic az előadók szavaival élve letarolta a piacot. Érdekes kérdés, hogy mi történne napjainkban, ha valamely energiahordozó ára rövid időn belül a négyszeresére emelkedne. A Kolozsvári Műszaki Egyetem KME Flicker csapatának két tagja elektromos autó-hajtóművek szimulált és valós tesztelése témában adott elő. Nagy Hunor a virtuális, Popp Áron pedig a valós tesztpadon végzett vizsgálatokról számolt be (utóbbi során 2 db 45 kw-os aszinkronmotor jelentette a vizsgálat alanyát). Többek között vibro-akusztikus karakterisztikákat vizsgáltak, melyeket különböző szűrők és terhelési görbék segítségével részletesen be is mutattak. Végezetül, hogy a szervező MET Ifjúsági Tagozata által végzett kutatói munkába is bepillantást nyerhessenek a megjelentek, Jakab Péter, az IT leköszönő elnöke adott elő lakosú város fűtéshatékony távhőellátása a naphő szezonális tárolásával címmel. Munkája során olyan projektet vizsgált, amelyben a napkollektorok által termelt hőt egy melegvíz-tároló tartályba vagy egy földalatti szezonális tárolóba táplálják, és ezek segítségével fedezik a távhőrendszer alaphőigényét. A szezonális tárolónak köszönhetően a nyáron megtermelt többlet télen felhasználható hőszivattyú segítségével. Az ebédszünet után a szakmai vetélkedő következett, melynek megkezdéséhez egy tábla csokoládéval lepték meg a szervezők a csapatokat. Nem ok nélkül tették ezt, hiszen az első feladatban élelmiszerek energiatartalmát kellett energetikai mennyiségekkel öszszehasonlítani, ehhez pedig a csokoládé csomagolásán feltüntetett energiatartalom szolgált segítségül. Ezt követte az OT Industries által küldött szórejtvény feladat, majd Európa legnagyobb energetikai vállalatainak központjait kellett a térképen elhelyezni. A műszaki életben szereplő görög betűk minél szélesebb körű felsorolását követően pedig ismert feltalálókat kellett találmányukkal összerendelni. A kávészünet után következett a legkomolyabb feladat, a naphőerőművek építése: a csapatoknak a rendelkezésükre álló eszközök segítségével egy olyan makettet kellett építeniük, amely a napot helyettesítő izzó által kibocsátott fényt a lehető legpontosabban koncentrálta egy adott felületre. A cél az volt, hogy a szervezők által biztosított kémény oldalán található fekete kör a lehető legmagasabb hőmérsékletre emelkedjen 4 perc alatt. A legjobb naphőerőművet az újvidéki A csapat építette. A naphőerőműves mérések alatt a csapatok más feladatot is kaptak: megoldhatatlannak tűnő anagrammákat kellett értelmes szöveggé alakítaniuk (például az agár eleik tanítása szóösszetételből az energia-átalakítás szókapcsolat volt összeállítható). A szakmai vetélkedő végeztével a résztvevők a gálavacsora helyszíne, az újbudai Trófea Grill étterem felé vették az irányt, ahol jóízű ételek és finom italok társaságában, jó hangulatban zárult a szombati nap. Vasárnap reggel került sor az eredményhirdetésre, amit nagy érdeklődéssel vártak a résztvevők. A Találkozón pontozták a csapatvideókat, a szakmai előadásokat és a szakmai vetélkedőn kiadott feladatokat, ezek összegzése után alakult ki a sorrend. Minden résztvevő emlékcsomagot kapott, az első három helyezett értékes ajándékcsomagot is a támogatók felajánlásából, a legjobb csapat pedig mindezek mellett Ft-os jutalomban is részesült. Az első helyezett a BME Energetikai Akciócsoport elnevezésű csapata lett, második helyezést ért el a BME Perfection nevű csapata, a harmadik pedig a kolozsvári KME Flicker lett. A Rákóczi Szövetség által felajánlott Rákóczi-különdíjat az újvidéki A csapat kapta. A győztes csapat a Találkozó vándorserlegét is megszerezte legalábbis egy évre biztosan. A verseny szorosságát jól mutatja, hogy öt csapat is kevesebb, mint 10%-ra maradt le a győztesektől, az 1. és a 2. helyezett között pedig mindössze 2% döntött. Minden résztvevőnek és csapatnak ezúton is gratulálunk! Az eredményhirdetést követően a rendezvény létrejöttét segítő cégeknek nyílt lehetőségük egy előadás megtartására, melyet a résztvevők érdeklődve fogadtak. Elsőként Karl Anikó adott elő a MAVIR képviseletében. Beszélt a vállalat középiskolai versenyéről, majd szemléletes videóban mutatta be a magyar villamosenergiarendszer működését és a MAVIR tevékenységét. A résztvevők a MAVIR gyakornoki programjáról és az energiaunióra való felkészülésről érdeklődtek. A következő előadást Jászay Tamás, a MET választmányának tagja tartotta az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport képviseletében. 39

40 HÍREK Az első helyezett az Energetikai Akciócsoport lett Beszélt az RWE-innogy átalakulásról, az egyre fontosabbá váló innovatív szemléletről, a villamosenergia-szektorban tapasztalható paradigmaváltásról. Elmondta, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ piacvezető az elektromobilitás területén, amelyet egy applikáció is támogat, ennek használata pedig a tapasztalatok szerint exponenciálisan nő. Németh Róbert, a Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozatának elnöke ezúttal az OT Industries képviseletében volt jelen, és adott elő. Nem titkolta azon szándékát, hogy szeretnék, ha minél többen jelentkeznének hozzájuk gyakornoknak. Beszélt fővállalkozói tevékenységükről és megvalósult, valamint épp zajló projektjeikről, például a RO-HU-AT távvezetékről (mely Romániából Magyarországon át Ausztriába tart). A kávészünetet követő első előadást Sámson László tartotta az FKF, azon belül is a Hulladékhasznosító Mű képviseletében. Beszélt a hulladékkezelés lépcsőiről, és részletesen bemutatta, majd igazolta a hulladéktüzelés hasznosságát és fontosságát. A résztvevők megtudhatták, hogy a lakossági hulladék fűtőértéke augusztusban a legalacsonyabb, elmondása szerint ennek oka a dinnyeszezon. Beszélt a jövőbeli tervekről, és válaszolt a résztvevők kérdésére a HUHA 2-vel kapcsolatban mint megtudhattuk, érdemi fejleményekről egyelőre nem tudni. Az utolsó előadó Kasza György volt, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének képviselője. Beszélt a távhőszektor megváltozásáról, és a MaTáSzSz fő tevékenységeiről: az érdekképviseletről, az imázsfejlesztésről, valamint az információ- és tudásmegosztásról. Megtudhattuk, hogy támogatások várhatók biomassza és geotermikus távhő-projektekre. A fiatal résztvevőket különösen érintette és érdekelte a Büki Gergely A távhő ígérete elismerés megalapítása, mellyel már ez évben 3 fiatalt jutalmaznak. A Találkozó zárásaként Dudás Gergely, az egyik főszervező megköszönte a részvételt a korábbi és jelenlegi szervezőknek, valamint a támogatóknak, az E.ON-nak, az Alteo-nak, a MaTáSzSz-nak, az OT Industries-nak, a Siemensnek, az FKF-nek, a Weishaupt-nak, az Enexio-nak, az EU-Fire-nek, a MAVIR-nak, az ELMŰ-ÉMÁSZ-nak és a Rákóczi Szövetségnek. Köszönetet mondott a zsűri tagjainak, a résztvevőknek, és a rendezvény lebonyolításában közreműködő BME gépészkari öntevékeny köröknek: a KáTé-nak, a KTK Fotókörnek és a Kármán Stúdiónak, hogy hozzájárultak az esemény létrejöttéhez. Beszédét nagy taps fogadta, amely minden érintettnek szólt. Noha a négy nap alatt némileg elfáradtak, de a szervezők és a résztvevők is mosollyal váltak el egymástól, és bízhatunk abban, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is szoros barátságok és hasznos kapcsolatok köttettek. A 2016-os hagyományteremtő rendezvény után a 2017-es ifjúsági konferencia is sikeresen zárult. Minden jel arra mutat tehát, hogy a jövőben is összegyűlnek majd évente (legalább) egyszer a Kárpát-medence energetika iránt érdeklődő hallgatói. A Találkozó szervezői 40