Rendezvény Rendezvény Rendezvényen megnevezése száma részt vevők száma

Átírás

1 Visszapillantás az évre. Egyesületünk elnöksége az év kiemelt munkatervi feladatait az Erdők éve" jegyében azzal határozta meg, hogy szervezetei az alapszabályokban meghatározott célok szerint kívánnak munkálkodni a magyar erdőgazdaság fejlődésének társadalmi úton történő előmozdításán. Az egyesület állhatatosan kíván dolgozni az évekre szóló cselekvési programban megszabott feladatok következetes valóra váltásán. A kiemelt feladatok tézisei voltak: a magyar erdőgazdaság általános műszakigazdasági innovációjához való társadalmi hozzájárulás; csatlakozás az Erdők éve" nemzetközi mozgalomhoz; a szervezet minden szintjén esedékessé vált vezetőségválasztás. E tézisekhez az elnökség részletesebb irányelveket és programot hagyott jóvá. Szervezeteink a fenti feladatok köré csoportosított programjukat, rendezvényeiket munkatervbe foglalva, adottságaikhoz igazodva, igen színes és változatos, célratörő munkával a következők szerint valósították meg: Rendezvény Rendezvény Rendezvényen megnevezése száma részt vevők száma Előadás Vitadélután, klubnap Film Tanulmányút, tapasztalatcsere, szakmai bemutató Kiállítás Egyesületi szervezeti, munkabizottsági stb EGYÜTT: Az adatok mögött levő munka mélyebb elemzésének igénye nélkül megállapítható, hogy a szervezet és a benne dolgozó tagtársaink a kiemelt feladatok megvalósításán fáradozva, eredményes tevékenységet fejtettek ki. Az elnökségi irányelveknek megfelelően, az elmúlt évekhez viszonyítva, helyes irányban csökkent a központi előadások száma és arányaiban megtartotta elsőbbségét a tapasztalatcserék, szakmai bemutatók, tanulmányutak szervezése. Ezt a helyes gyakorlatot rugalmas és céltudatos törekvéssel segítették a szakosztályok, központi szakmai bizottságok szakmai bemutatókkal, tapasztalatcserékkel egybekötött, kihelyezett ülései a területileg érintett helyi csoportok közös rendezésével. Ez az örvendetes együttműködés nagyon eredményes a különböző szakmai kérdések tanulmányozása és a megoldási módozatok megvitatása szempontjából; szakmai kérdésekben hozzájárulnak egyesületi állásfoglalás kialakításához. A rendezvények általános csökkenése tartalmi növekedéssel a kiemelt feladatok irányába tolódott, szemléletváltozással az újabb feladatokhoz igazodik és a fokozottabb takarékosságot érvényesíti. Leszűrhető az a következtetés is, hogy szervezeteink eredményesen vesznek részt szakmánk építőmunkájában, annak fejlesztésében; betöltik szerepüket és tevékenységükkel biztosítják a magyar erdészet műszaki-gazdasági fejlődésében társadalmi kötelezettségüket.

2 Helyi csoportjaink közül évben a munkaterveikben vállalt feladataikat a tagság széles körű mozgósításával kiemelkedően oldották meg: Balassagyarmat, Keszthely, Gyula, Miskolc, Budapest MÉM, Szeged, Debrecen, Eger, Kecskemét, Nagykanizsa, Tatabánya. Az átlagosnál eredményesebb tevékenységet fejtett ki: Baja, Pécs, Budapest ERTI, Gödöllő, Kaszópuszta, Győr, Mátrafüred, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tamási, Veszprém MÉM. A létszámfejlesztés vonatkozásában kitűnő szervezőmunkát végzett a soproni és a szegedi csoport az egyetemi, illetőleg a szakközépiskolai tanulók bevonásával, valamint a kaposvári csoport, mely az év folyamán 189 fővel növelte tagságát, ma 463 fővel a legmagasabb létszámú csoportunk. Egyesületünk elnöksége február 11-én, Budapesten, dr. Herpay Imre elnökletével ülést tartott. 1. OEE szervezete, működése, az elnökség, a helyi csoportok és a tagság kapcsolatának rendszere. Előadó: Gáspár-Hantos Géza Az elnökség a főtitkár szóbeli tájékoztatását egyesületünk szervezetéről, működéséről és kapcsolati rendszeréről, elfogadta és megvitatása után melyben részt vett dr. Csötönyi József, Stádel Károly, dr. Balázs István, Király Pál a szervezet korszerűsítésére, működésének és kapcsolati rendszerének fejlesztésére az alábbi álláspontot alakította ki: A meglevő helyi csoportok eredményesen látták el feladatukat, mai szervezeti kereteiket általában meg kell tartani. Továbbra is támogatni kell az üzemi szervezetek fejlesztését, ahol ennek a feltételei adottak és az új szervezet nem sérti az önkéntességet. Emellett egyesületünk nem mondhat le a szétszórt munkahelyen dolgozó szakemberek összefogásáról, tehát a jövőben is módot kell adni arra, hogy ezek valamely üzemi vagy területi szervezetben tevékenykedjenek. Figyelembe véve az erdészeti egységek területi elhelyezkedését, a távolságok miatt egy szervezeten belül a hatékony munka nehézségeit, el kell ismerni az üzemi szervezeten belül kisebb egységek (szakcsoportok) létrehozásának jogosultságát. Egyesületünk hozza létre ahol ez indokolt a megyei intézőbizottságait, az MTESZ szervezeti keretében. A főtitkár tekintse át a szakbizottságokat, jobban érvényesítve a szakosztályok munkájában a cselekvési program célkitűzéseit. Tegye hatékonyabbá a szakbizottságok, szakosztályok tevékenységét. Az elnökség állást foglalt az elnökségi összekötő rendszer fenntartása mellett és kihangsúlyozta, hogy az összekötő rendszer mellett fejleszteni kell a testületi kapcsolatokat és a tájékoztatást. Végül felkérte a szervezési szakbizottságot, hogy vizsgálja felül az egyesületi munka jelenlegi tervezési, végrehajtási és elszámoltatási rendszerét, tegyen javaslatot a rendszer fejlesztésére, hogy ezt az évi tervezéskor már alkalmazni lehessen. 1. Az erdőkép kialakításának metodikája. Előadó: Fila József Az erdőkhöz társadalmi és közgazdasági érdekek is fűződnek. Fontos annak ismerete, hogy milyen az erdők állapota, a tilalmakat betartják-e. Az erdők állapotának javítását rövid távon a haszonélvezők rovására, hosszú távon a rövid távú érdekek érvényesítése mellett lehet megoldani ig tételes erdőtörvény nem volt érvényben, de az állami szándékok gyakorlati erdészszervezetek érdekeivel összhangban voltak. A fő érdem az erdővagyon gyarapítása volt. Egységes cselekvési szemléletet adott től új versenyszféra jött létre, amely a rövid távú jövedelmezőséget, az erdők ökológiai és közióléti funkcióinak teljesítését előírja. Ágazatunkban a közép-, rövid, hosszú távú érdekek összhangja nincs meg. A tíz évre vonatkozó erdőművelési modellek ajánlásait és fakitermelési adatait összehasonlította és kimutatta, hogy a tényleges állapotok a tervvel szemben jelentős eltéréseket mutattak. A 45 évi gyakorlati erdőgazdálkodásból tudja, hogy a nagy célok megvalósítása a következőket foglalja magába: azonosulás, érdekeltség, hozzáértés, felelősségérzet a feltételek láncolataival.

3 Művezetés nélkül ebben a munkában előrehaladni rendkívül körülményes. Az erdők létrehozásától a véghasználatig az egész ciklust kell áttekinteni, figyelemmel a vadgazdálkodásra. A hosszú távú érdekek védelmét a piaci hatások nem befolyásolhatják. A szakfőhatóságoknak az erdőérték-vagyont, illetve annak változásait ötévenként kell szabályozni. Az ellenőrzést az állami erdőfelügyeletnek kell végeznie. Az ERTI ajánlott kutatásait realizálni kellene. Kifejtette továbbá, hogy a kilőtt nagyvad után éves szinten tőár"-at kellene fizetni, az elemi károk után biztosítási díjakat, a közszolgáltatásokért ugyancsak megfelelő mértékű díjtételeket kellene begyűjteni, ehhez jönne még a Környezetvédelmi Hivatal befizetése. Ezek alkotnák együttesen az erdőalapot. Alapelvként kifejtette, hogy az erdők létrehozásával kapcsolatos tevékenység költségei nem terhelhetnék a versenyszférába eső tevékenységeket. A faanyag-gazdálkodásért felelős szervezetet stabillá kellene tenni, valamint hatáskörüket is. A szakmai továbbképzést a szakmunkásoktól a mérnökökig bezárólag, folyamatosan kellene végezni éves, országos stratégiai programot kellene kidolgozni, olyat, amelyik az évinek, korszerűsített változatát adná. Speciális szakemberekkel a bővített újratermelés lehetőségeit az erdőtelepítésre szánt területeken elemezni kellene. A teendőket ökológiai elemzésekkel kell alátámasztani. A fatermesztési program személyi feltételeit is meg kell határozni. A szakmai célok érdekében szükséges teendőkre őszinte tükröt kell készíteni, amely a kezelt erdők mai állapotát bemutatja. Az egyes munkákba az erdészeket is be kell vonni. A jó, a közepes és a gyenge adottságú vállalatok körét szükséges lenne megállapítani. A hatásköri, az ellenőrzési rendszer kialakítása is fontos. Az előbbrelépés érdekében az innovációs rendszert és a kreativitást ki kellene bontakoztatni. Az energia-, ill. cellulózcélú erdőkkel kapcsolatos állásfoglalást tisztázni kell. 10 év alatt 398 ezer hektár rövid vágásfordulójú erdőt vágtunk ki. A felújítást jó genetikai tulajdonságú csemetékkel kellene elvégezni. Az előadást követően, dr. Királyi 'Ernő fejtette ki véleményét, majd dr. Herpay Imre tájékoztatta az elnökséget, hogy,,a bővített újratermelés és jövedelmezőség az erdőgazdálkodásban" címmel vitanap lesz május 15-én, melyen a széles körű tagság kifejtheti gondolatait, ismertethetik állásfoglalásukat. 3. Az OEE vállalkozási rendszere. Előadó: dr. Tibay György Az ismertetés kitért arra, hogy az egyesület az MTESZ-előírások alapján, különböző feladatok megoldására vállalkozhat. A vállalkozás mikéntjére az elnökségi meghívókhoz mellékelten, információs anyagot küldött a titkárság. Az egyesület a vállalkozásokból befolyt összegekből kívánja a különböző tevékenységek működését finanszírozni, illetve kiegészíteni. Tekintettel arra, hogy a külföldi tanulmányutak lebonyolítása sok bizonytalan tényezőt hordoz, ezért a jelen gazdasági környezetben több lábon kell állni. A vállakozási rendszert a titkárság fogja működtetni, a szükséges adminisztrációt elvégezni. Fontos feladat, hogy a helyi csoportok, szakosztályok feltárják azokat a lehetőségeket, amelyek révén különböző feladatok megbízására vállakozhatunk. A vállakózásokból befolyt összeg maximálisan 50 ' n -át azon helyi csoportnak vaev szakosztálynak kívánjuk visszajuttatni amelyek tagjai a kérdéses feladatot megoldották. Tekintettel arra. hogy az elnökség valamennyi tagja megkapta az MTESZ-előírások alapján előállított rendszert. így annak ismertetésére az előadó nem tér ki. Tájékoztatásul előadta, hogy jelenleg motorfűrész-kezelői tanfolyamok szervezése indul be Budapesten és körnvékén. újságokban meghirdette az egyesület műtárgyak, villanyvezetékek stb. mellett levő fák kitermelését, amelyre a megfelelő szakértelemmel és dokumentumokkal rendelkező OEE-tagok vállalkoznak. A mikológiái társaság márciustól fel kívánja újítani a több éve szünetelő gombatanfolyamokat. Az ismertetést vita követte, melynek során dr. Berdár Béla, dr. Balázs István fejtette ki véleményét. A napirendi pontot dr. Herpay Imre zárta le azzal, hogy az ismertetett rendszert az elnökség elfogadja és a vállalkozások lebonyolításával megbízza a vezetőséget. Az elnökségi ülés egyéb bejelentések meghallgatásával és tudomásul vételével zárult.

4 A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jelentést készített az irányítása alá tartozó ágazatok közművelődési helyzetéről. A jelentés elkészítésében felhasználta oktatási és közművelődési bizottságunk e kérdésben készült jelentését. A MÉM jelnetése elismerően nyilatkozik az OEE közművelődési tevékenységéről, kiemeli a kis, szétszórt településeken és az erdészklubokban végzett, eredményes munkát. A gépesítési szakosztály lehetőséget kapott az Energetikai Intézet, a KOMTÁVHÖ valamint a gödöllői Energetikai Ipari Kisszövetkezet munkája nyomán létesült erőmű üzemlátogatására. Szakmai közösségünk előtt ismert az erdei apríték energetikai felhasználása; jelentőségét számos eredmény bizonyítja. Ágazatunkon kívül első jelentős ilyen objektum a Tatán üzembe helyezett erdei apríték tüzelésű fűtőmű. A bemutatón részt vevő kollégáink csak az elismerés hangján nyilatkoztak az energetikai kisszövetkezet munkájáról. A fűtőműről a későbbiekben részletes közlést adunk. A szerkesztőbizottság ez évi első ülését az MTESZ székházában tartotta, a budapesti intézőbizottsága meghívására. A vendéglátó részéről dr. Csötönyi József titkár üdvözölte a megjelenteket, köztük vendégként Deák Lászlót, az MTESZ Budapesti Szervezetének titkárát. A szerkesztőbizottság elnöke elsőnek felkérte Simon László meghívott előadót, az erdészet szakemberhelyzete minisztériumi vizsgálatának ismertetésére. A részletes tájékoztatóhoz az elnök a bizottság tagjainak írásos hozzászólásait kérte azzal, hogy ebben a fontos kérdésben szerkesztőbizottsági állásfoglalás legyen kialakítható és közölhető, előreláthatóan a 9. lapszámban. A közelmúlt lapszámainak bírálata során állandóan visszatérően megint a lap színvonalával foglalkozott a bizottság. Végül is elfogadhatatlannak tartotta a középfokú képzettségűek gyakran elutasító magatartását és ebben céltudatos közművelést tartott szükségesnek. Hozzászólók voltak: dr. Csötönyi József, dr. Rácz Antal, dr. Firbás Oszkár, Korbonszky Kazimirné, dr. Balázs István, dr. Herpay Imre, Gáspár-Hantos Géza, dr. Göbölös Antal. A további szerkesztési program kialakítása során több javaslat között Tóth László a tervezett szolnoki vándorgyűlés érdekében figyelemfelhívó előzetesnek közlését kérte. Az egyéb kérdések között a szerkesztőség főmunkatársa a lapszétküldés nehézségeire hívta fel az elnökség figyelmét. Az egyesület főtitkára a kérdés megoldását kilátásba helyezte. A HELYI CSOPORTOK ÉLETÉBŐL A bajai csoport megalakulásának 30. évfordulója alkalmával egyetemi napot szervezett. Papp László elnöki megnyitóját követően, az ünnepi taggyűlésen Tóth Imre titkár (1955. október 27. óta titkára a csoportnak) ismertette a 30 év előtti alakuló gyűlési jelentés kivonatát. Az ünnepi ülés keretében előadást tartott dr. Gál János Egyetemünk oktatásfejlesztési célkitűzései"; dr. Herpay Imre Kíméletes fakitermelés hatása és a fahasználat eredményessége"; dr. Kőhalmi Tamás Hazai vaddisznóskertekről"; dr. Pintér Ferenc A környezetvédelem időszerű kérdései"; dr. Rácz József Az erdő hatása a terület vízháztartására"; dr. Szappanos András A mennyiségi és minőségi fakitermelés fejlesztése"; dr. Varga Ferenc..Az erdővédelem korszerű eljárásai"; Tóth Imre A helyi csoport harmincéves jubileuma" címmel. Az ünnepség keretében dr. Herpay Imre elnök átadta a csoport 21 tagjának a 30 éves egyesületi tagsági díszjelvényt. A szegedi csoport taggyűlésén Czene Barnabás titkár tájékokztatójában értékelte az évi egyesületi munkát és előterjesztette az évi munkatervet. Vida László, a csoport elnöke kifejtette a 251 fős tagság számára egyre nehezebbé váló munkaterv összeállításának körülményeit, egyben köszönetét fejezte ki a technikum igazgatójának, tanárainak a nagyszámú tanulóifjúság OEE-be történő beszervezéséért, a rendezvények látogatásáért. A taggyűlésen részt vett Király Pál, az OEE alelnöke, aki üdvözölve a tagságot, értékes előadást tartott A 120 éves OEE története" címmel. A csoport szervezésében került sor az OMBKE helyi csoportjával már hagyományossá váló tapasztalatcserére, melyet

5 a gyulai erdészet területén rendeztek. A gyuali és szegedi helyi csoportok valamint a DEFAG feladatairól, tevékenységéről Vida László elnök, a Kőolaj- és Földgáztermelő V. és az OMBKE szegedi csoportjának munkájáról, a jelenről és jövőjéről Juratovics Aladár igazgató, országgyűlési képviselő adott tájékoztatást. A miskolci csoport rendezvényén dr. Tibay György főtitkárhelyettes tartott előadást Az OEE gazdálkodási lehetőségei, illetőleg az egyesület és a vállalatok kapcsolatának fejlesztési lehetőségei" címmel. Előadó bevezetőjében tájékoztatást adott az egyesület jelenlegi cselekvési programjáról és a vele kapcsolatos, soron következő feladatokról. Ezután tájékoztatta a hallgatóságot az egyesület gazdasági helyzetéről, mely szerint költségvetésünk sajnálatosan hiányos. Ennek pótlására szolgál az elnökség által elfogadott tagdíjemelési intézkedés. A költségvetés további fedezése érdekében javasolta, hogy a csoport is csatlakozzon a vállalkozói tevékenységhez. Ismertette ennek feltételeit és lehetőségeit. Ilyen lehetőség lenne többek között a külső cégek felé vállalandó erdészeti munkák és a vállalaton belül végzendő munkaköri kötelezettséget és a társadalmi munkát meghaladó feladatok végzése. Pl.: tanfolyamok tartása, fásítási tervek, szolgáltatási tervek készítése és azok kivitelezése. Előadása befejezéseként vázolta a korszerű vállalatirányítás feltételeit. Áthelyezés megbízás. Az MTESZ illetékes vezetője Molnár Jánosnét, a Káderpolitikai Titkárság főelőadóját január hó 1-ével egyesületünk központjába áthelyezte és megbízta a szervező titkári teendők ellátásával. Őszintén kívánjuk számára, hogy céljaink érdekében kifejtett munkásságát kísérje sok siker. A szakmai továbbképzés keretében a a helyi csoportoknál a következő előadásokat tartották. BUDAPESTEN: Gáspár Hantos Géza Az OEE évek cselekvési programja és szervezeteinek feladatai", Deák László A MTESZ Budapesti Szervezetének feladatai", Dr. Kovács Mátyás Természetvédelem Észtországban", Dr. Babos Károly Vizsgálatok laskagombával kezelt fahulladék takarmánykiegészítőként történő alkalmazására", Dr. Vasas Gizella A Russula nemzetség", BUDAPESTEN, ERTI: Dr. Keresztesi Béla A IX Mexikói Erdészeti Világkongresszus", SOPRONBAN: Dr. Herpay Imre A IX. Erdészeti Világkongresszus és a magyar erdőgazdálkodás" címmel. Üj tagfelvétel: Bakó Attila agrármérnök, Miskolc; Brokés Tamás külkereskedelmi üzemgazdász, Budapest; Dr. Luib Nándor jogász, Budapest; Fráter Imre erdésztechnikus, Diósjenő; Sramek Béla erdészeti ágazatvezető, Tét-Lesvár; Dobó Katalin raktárvezető, Szeged; dr. Dóró Géza baleseti sebész, Szeged; Farkas István villanyszerelő, Szeged; dr. Felföldi Károly vegyész, Szeged; Hídvégi Emil villamossági üzemmérnök, Szeged; Tóth Sándor mezőgazdasági gépészmérnök, Szeged; Vágfalvi Zoltán tanuló, Szeged; Bajtel Gyula erdésztechnikus, Sopron; Babiczki László egyetemi hallgató, Sopron; Buzsáki Gábor egyetemi hallgató, Sopron; Csete Árpádné könyvelő-statisztikus-tervező, Győr; Csikai Zoltán egyetemi hallgató, Sopron; Csincsáné Papp Zsuzsanna erdőmérnök, Budapest; Nagy Imre erdőmérnök-közgazda, Budapest; Németh Zoltán közgazdász, Győr; Róth Matthaea, Szabadfalvi András, Varga János, Varga Pál egyetemi hallgatók, Sopron; Dublecz András erdőmérnök, Pápa; Eichinger Nándor erdésztechnikus, Pusztamiske; Hegyi Károly erdésztechnikus, Nyirád; Kocsor László erdésztechnikus, Sáska; Kozma Tibor erdésztechnikus, Bakonyszentlászló; Tóth Frigyes erdésztechnikus, Pápasalamon; Horgos Csaba erdésztechnikus, Székesfehérvár; Magyarné Horváth Ilona mezőgazdasági üzemmérnök, Soponya; Csákvári István erdésztechnikus, Eger; Kovács Miklós kohómérnök, Domaháza; Meszticzki Albertné dr. közgazda, Eger; Mihalóczki József erdésztechnikus, Ózd; Báthy Jenő Budapest; dr. Bene László közgazda-rendszerszervező, Budapest; dr. Börzsönyi Sándor vegyészmérnök, Veszprém; dr. Édes Géza állatorvos, Bakonyszentkirály; Fekete Zoltán vegyészmérnök, Veszprém; dr. Fuchs Pál vegyészmérnök, Veszprém; dr. Gacs Mária laboratóriumi higiénikus. Veszprém; Györké Lászlóné Abda; Jankus Györgyné Kovács Hona élelmiszeripari üzemmérnök, Budapest; Kasza Pál építőmérnök, Szeged; Miró Sándor technikus, Gödöllő; dr. Nagy Emőke radiológus szakorvos, Szeged; dr. Nagy Jenő gyógyszerész, Veszprém; dr. Oláh Béla biológus, környezetvédelmi szakmérnök, Veszprém; Pankaczi Zsolt, Érd; Pásztor Imre mérnöktanár, Szeged; Raffai Istvánná

6 kertészmérnök, Veszprém; Rátkay István mezőgazdasági technikus, Budapest; dr. Sey Lászlóné biológia-kémia tanár, Győr; Szabóky Csaba technikus, Budapest; Szaiontai Tihor vegyészmérnök, Veszprém; Szántó Mária agrármérnök, Budapest; dr. Szegedi Mihály biológus, Veszprém; Szőllősi György műszaki rajzoló, Veszprém; Tömöri Mária Ágnes bakteriológus-parazitológus Veszprém; Ujhidy Aurél vegyészmérnök, Veszprém; Váradi Gábor erdészeti szakközépiskolai tanuló, Eger; dr. Csukás Béláné Szamosvári Gabriella vegyésztechnikus, Veszprém; dr. Tényi Gyula vegyészmérnök, Veszprém; Huszár József vegyészmérnök, Veszprém; Juhász István színesfémipari technikus, Veszprém; Kálmán Gábor elektronikai műszerész, Budapest; Major István vegyésztechnikus, Budapest; Martonné dr. Schmidt Erika vegyészmérnök, Veszprém; Németh László vegyész üzemmérnök, Veszprém; Némethné Bécsi Viola óvónő, Balatonalmádi; Péterfainé dr. Halász Zsuzsa vegyészmérnök, Veszprém; Sarkadi Márton Budapest; Zdakorovszky Árpád mezőgazdasági mérnök, Hódmezővásárhely; dr. Simon Ákos vegyészmérnök, Veszprém; Szőllősi István Budapest. Nagy Imre erdőmérnök, nyugdíjas, Budapest; Pántis József erdésztechnikus, Gödöllő; S. Nagy István gépészmérnök, Gödöllő; Nagy István erdőmérnök, Isaszeg; Arany János erdésztechnikus, Baracska; Buza Ferenc vadgazdasági technikus, Sopron; Csányi Józsefné vadgazdasági szakmérnök, Soponya; Csík Ferencné állattenyésztő üzemmérnök, Nádasdladány; Dómján Csaba vadgazdasági technikus, Balatonfőkajár; Gágó József vadgazdasági technikus, Bakonyhidvég; Képíi József vadgazdasági technikus, Soponya; Képíi Lajos kerülvezető vadász; Komjáti Gyula vadgazdasági technikus, Kálóz; Kovács József vadász, Soponya; Rékási Csaba kerületvezető vadász, Székesfehérvár; Sebestyén János vadgazdasági technikus, Belsőbáránd; Simon István szállításvezető, Soponya; Szecsődi György kerületvezető vadász, Székesfehérvár; Szunyi László erdésztechnikus, Gyúró; Andrási Pál erdőmérnök, Gyomaendrőd; Kiss Zoltán erdésztechnikus, Derekegyház; Mulati Imre erdésztechnikus, Pusztmérges; Sági Dénes erdésztechnikus, Kemence; továbbá: Bellon Sándor, Brality Róbert, Csofcsics Csaba, Csóka Zsolt, Csötönyi János Norbert, Darmos László, Durján Csaba, Erdei Miklós, Farkas Imre, Ferenczi Róbert, Frikk László, Gaál Győző, Garamszegi László, Kajdi Sándor, Karika Róbert, Katus Károly, Kisapáti Csaba, Kern Rolland, Kerekes László, Király Péter, Kiss István, Kollár Csaba. Korpás Attila, Kovács Kálmán, Kövesi Sándor, Ladancz Péter, László Lóránt, Madár Attila, Makó Zoltán, Marsicsin Tamás, Mucsi László, Molnár Károly, Mónus Imre, Nagy Tamás, Nagy Zoltán, Nóvák Zsolt, Nyist Csaba, Oláh Attila, Pasztovszki Péter, Preszner Sándor, Radics Róbert, Rácz Antal, Rácz Szabolcs, Sajti Imre, Sárközi László, Siflis István, Sípos Sándor, Stefanek Zoltán, M. Szabó Károly. Szabó János, Szabó László, Szabó Tibor, Szijjártó István, Szőllősi István, Szomorú Attila, Szűcs Imre, Szpisják János, Varga László, Varró Sándor, Verebes Zsolt. Zámbó Zoltán, Zruphó Zsolt, Gera László, Hegedűs Béla. Huszka Gábor, Juhász László a Kis Ferenc" Erdészeti Szakközépiskola tanulói. AZ ERDŐ SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA. Elnök: dr. Sólymos Rezső, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, Budapest; főmunkatárs: Jérome René, Budapest. Tagok: dr. Balázs István, Budapest; Barátossy Gábor, Budapest; dr. Berdár Béla, Visegrád; dr. Bondor Antal, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa Budapest; Bus Mária, Veszprém; Cebe Zoltán, Szombathely; dr. Csötönyi József, Budapest; Deák István, Tamási; dr. Firbás Oszkár, Sopron; Gáspár-Hantos Géza, Budapest; dr. Gőbölös Antal, Kecskemét; dr. Herpay Imre, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Sopron; Kadlicsek János, Miskolc; Keszthelyi István, Budapest; Király Pál, Budapest; dr. Királyi Ernő, a közgazdasági tudományok kandidátusa, Budapest; Korbonszky Kazimirné, Vác; Krámer Antal, Pécs; Lőcsey Iván, Budapest; Mészáros Béla, szombathely; dr. Rácz Antal, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Budapest; Solymosi József, Budapest; Stádel Károly, Győr; dr. Szepesi László, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, Budapest; dr. Szodfridt István, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Sopron; dr. Szikra Dezső, Visegrád; Tóth László, Szolnok; dr. Tóth Sándor, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Budapest; Varga Béla, Eger.

7 A lap ára 20, Ft