A Cypripedium calceolus L. feltárt a Bükk-hegységben és környékén

Átírás

1 ol. ist.-nat. Mus. Matr A Cypripedium calceolus L. feltárt a Bükk-hegységben és környékén termőhelyei Bakalár Sándorné Orbán Sándor Suba János Takács Béla o Si Minh Tanárképző őiskola, Eger. ABSTRACT: (Sites of Cypzipedium calceolus L. in the Bükk Mountains and its surroundings). our sites of the orchid species Cypripedium calceolus have been revealed by authors in the Bükk Mountains and its surroundings: Csákpilis-hegy near elsőtárkány, Miskolc-Tapolca, Jávor-hegy above ûmassa and the village evesaranyos. This very nice orchid species occurs in following associations: Seslerio Quercetum viigilianae, Quexcetum petieae-caipinetum, Seslerio-agetum and TUio-Sorbetum-, it grows on a ground made up of limestone and dolomit. The plant requires a soil of neutral p. Accompanying species are: Viola mirabilis, Platanthera bifolia and Cephalanthera damasonium. A Cypripedium calceolus L. hazánkban egykor sokkal elterjedtebb volt a mainál. Előfordulásainak száma ma is csökkenőben van és sok termőhelyéről kipusztult. A rendelkezésünkre álló irodalmi adatok revízióra szorulnak, mivel azok is a régebbi adatokra támaszkodnak. A legújabb feljegyzések is legalább 0 évre tekintenek vissza. Időközben az erdőművelés és más kultúrhatások a korábbi állapotot jelentősen módosították. BORBÁS VICE 1879-ben is a következőket írta: A kivágott Kis árshegyen egészen más volt a vegetáció pl június elején, mint ban ugyanez időben, midőn talaját a hajtások jobban elborították. Ezek, s egyéb lehetnek okai, hogy a Cypripedium Calceolus... évek óta nem mutatkozott..." Célkitűzésünk volt, hogy e szigorú védelem alatt álló, igen ritka és egyik legszebb növényünknek felkutassuk a termőhelyét a Bükk-hegységben és környékén. Mivel a hazai kutatások csupán néhány növénytársulást neveznek meg a Cypripedium calceolus előfordulásával kapcsolatban, ezért azt is tervbe vettük, hogy termőhelyén cönológiai elemzést is végzünk. REDSZERTAI ELYE, MOROLÓGIAI SAJÁTOSSÁGAI, ELTERJEDÉSI TERÜLETE Az Orchidales (orchideák) rendjén belül az Oichidaceae családba és a Cypripedioideae alcsaládba tartozik. A Cypripdeium calceolus magyar neve, a mézajak sajátos formája miatt, igen sok változatban ismeretes. Leginkább a boldogasszony papucsa, rigópohár elnevezést használjuk, de ismert a Mária cipője, sárga papucs, sárga pohárvirág elnevezés is. A méz- 77

2 ajak sárga színével is eltér a vörösesbarna színű lepellevéltől. A száron a virág magányosan,ritkán kettesével vagy hármasával jelenik meg. A levelei száron ülők, ellipitikusak, érdesszőrösek. A Cypiipedium calceolus cirkumboreális flóraelem. Eurázsiában a virágformája nem mutat feltűnő változatosságot, csupán színben különbözhetnek. SOÖ hét színváltozatot említ. Termőhelye a sarkkörtől délre a mediterrán területekig terjed. Európában hiányzik Belgium, ollandia területéről és az északnyugat német síkságról, valamint D-Európában a a öldközi-tenger örökzöld partvidékéről. Legnyugatibb előfordulása Közép-Spanyolország. Keleti irányban pedig az Alpesek, Kárpátok, Szovjetunió, Mongólia, Kína majd a Szahalin-szigeten át a Japán-szigetvilágig terjed. Észak-Amerikában a Cypiipedium calceolusnak három változata él: var. pubescens (WILLD.) CORRELL; var. parvifolium (SALISB.) ER.; var. planipetalum ER. Az amerikai változatok között ERALD a var. planipetalum-ot tartja a tipikus eurázsiai Cypiipedium calceoms legközelebbi rokonának. A i. ábra bemutatja a Cypiipedium calceolus magyarországi elterjedését. A térképvázlaton feltüntettük a felkutatott termőhelyeket, herbáriumi adatokat és az irodalmi adatokat. Az utóbbihoz SOÖ: A magyar flóra és vegetáció rendszertani, növény földrajzi kézikönyve" és BORSOS OLGA: Magyarország és a Kárpát-medence Orchideáinak geobotanikai monográfiája" с munkáját használtuk fel. A térképvázlat érzékelteti; hogy Magyarországon a növény egykor sokkal nagyobb elterjedést mutatott, mint napjainkban. Sok termőhelyéről mint pl. Mecsek-hegység, Keszthely és Szombathely környékéről, valamint a Vértes és a aszály területéről már kipusztult. Meg kell említeni, hogy a legújabb kiadású határozókönyv, ami 1968-ban jelent meg, utal arra, hogy Sopron, Kőszeg 78

3 környékén és Somogy megyében is ritka vagy kétséges az előfordulása. Ezek a tények is arra ösztönöztek bennünket, hogy a még meglevő Cypiipedium calceolus termőhelyeket felkutassuk. A BUKK-EGYSÉGI ÉS KÖRYÉKÉ LEVŐ TERMŐELYEK BEMUTATÁSA A. ábra bemutatja a Bükk-hegységben és környékén közölt Cyprípedium előfordulásokat, (háromszöggel jelöltük az eddig feltárt területeket). Ü, adatnak számít a evesaianyos és Miskolctapolca környéki termőhely. 79

4 Megtaláltuk ezenkívül az irodalomban közölt helyeken is: ömassa és elsőtáikány közelében. Megbízható adataink vannak a Csemely-környéki előfordulásról is, de ennek részletesebb feltárására a következő években kerül sor. Cönológiai felvételt öt helyen készítettünk: (melléklet) i. elsőtárkánytól DK-i irányban, É Y-i expozíciójú tölgyesben, mely a Cypripedium legszebb termőhelye. Kb. 50 tő virágzó példányt számoltunk meg az előfordulási hely központi részében, de ettől D Y-ra 500 m távolságig szálanként vagy kisebb csoportokban is előfordul. E termőhely alapkőzete dolomit.. evesaranyostól y-i irányban, a Dancsortvány nevú terület gyertyános bükkösében. Itt is kb Cypripedium virágzott az inkább meredekebb É-i kitettségű részeken. A növény egykor összefüggő areája feldarabolódott és így ma csupán szigetszerűen alkotnak kis csoportokat egyedei.. evesaranyostól Éy-i irányban, az ún. edémesi völgyben. Itt a kocsánytalan tölgyes alsó harmadában találtunk kb. 5 Cypripedium tövet, melyek még akkor nem virágoztak. A hevesaranyosi termőhelyek alapkőzete homokkő. 4. Ömassától É-i irányban, egy É-i expozíciójú bükkös erdő, Aconito agetum társulásában. Itt egy virágzó és 5 6 meddő Cypripediumot találtunk. Ettől távolabb É-felé haladva elszórtan néhányat virágzó állapotban is láttunk. 5. Miskolctapolcától ÉK-re kb. 500 m-re levő gyertyános tölgyesben. Itt mintegy 0 virágzó példányt számoltunk. Az ómassai és a miskolctapolcai termőhely alapkőzete mészkő. A cönológiai felvételek alapián a virágos növények flóraelem és életiorma diagramját megszerkesztettük. A iloraelem diagramban 1. abraj az európai elemcsoport: az európai, közép-európai, az eurázsiai és a cirkumpoláris, az összes növényfaj 50 %-át teszi ki. Viszonylag magas, 80

5 4 %,azoknak és a szubmediterrán, mediterrán jellegű flóraelemeknek száma is, melyek a öldközi-tenger partvidékéről É-ra, az É4 Kárpátok déli lábáig terjedtek el, mint pl. Quercus pubescens, Viburnum lantana, Soibus aria, S. tormindis, Cornus mas. A kontinentális és pontusi mediterrán elemek 4,9 %-ban vannak jelen. A legszebb Cyprípedium termőhelyen, első tárkány környékén a Quercus viigiliana is él, amely mediterrán flóraelem. Az Aconitum moldavicum kárpáti endemizmus az ómassai, a Seslería hungaríca pannon endemizmus a felsőtárkányi társulást jellemzi. A Cyprípedium calceolus asszociációs viszonyait illetően általánosan megállapítható, hogy erdei faj. Széleskörű elterjedését tekintve a magasabb hegyek kissé hűvösebb klímájú erdeiben, bükköseiben, fenyveseiben él. A Kárpátok területén leginkább bükkös társulásokban fordul elő. SOU a agetum caipaticum normale asszociáció karakterfajának tekinti. azánkban főleg a mészkedvelő tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben honos. Ez bizonyítja ökológiai spektumának, alkalmazkodóképességének szélesebb voltát. A Cyprípedium hazai társulásai viszonyaira vonatkozóan kitűnt, hogy vele együtt mindig jelen volt a Caipinus betulus, Cornus mas, Melittis grandifloia, a agus silvatica és a Quercus petraea. Bükki előfordulásának jellegzetes társulásai: Melitti-agetum, a Corno-Quercetum és Ömassánál az Aconito-agetum. Életforma szerinti megoszlást a 4. ábra mutatja be. Legnagyobb százalékot 67,7 %, az évelő lágyszárú növények alkotják. A fák és cserjék együttesen 5,6 %-ot tesznek ki. A Cyprípedium előfordulási helyét a cserjeszint fajgazdagsága jellemzi. 81

6 A mohacönológiai vizsgálatoknál azt tapasztaltuk, hogy a Cyprípedium calceolus termőhelyén kialakuló mohaflóra összhangban van az erdei vegetációval. ökológiai igényei szerint a xero-mezofita fajok nagyobb tömegben jelentkeznek és a nagyobb nedvesség igényűek csak kevés számban fordulnak elő. A mohák általában alárendelt szerepet játszanak a cönozison belül, kivéve a nedvesebb, árnyasabb miskolctapolcai gyertyánost, ahol a gyér aljnövényzet mellett a mohák dominálnak. A felvételek során itt Euihynchietum swaitzii mohatársulást találtunk, amely általában többigen sötét gyertyánosok jellemző synusiuma. Talaj p igény szerint többségben vannak a neutrofil mohák, ennél valamivel kevesebb a calcifilok száma és igen kevés az acidofil. Az ökológiai adatokat BOROS (1968) könyve nyomán állapítottuk meg. A Cyprípedium caleolus és az Észak-Amerikában élő három változat is, talajigényét illetően kalcifil. Kedvelik az üde, esetleg nyáron száraz, tápanyagban gazdag talajokat, de előfordulnak a gyengén savanyú erdei törmelék és agyagtalajokon is. innországi adatok 7,,-6,5 p közötti értékről számolnak be. asonló adatok alapján ZIEGESPECK a fajt bazineutrophilnak mondja. A Sopron melletti Szár-halmi erdő molyhos tölgyesében a p érték 5,1 7,1 között ingadozik. Ez inkább acidoklinabb jellegű termőhely (SOÖ AG IV. 6.). A termőhelyek talajmintáinak elemzése a következő eredményeket adta (1. sz. táblázat). I. sz. táblázat Minta- Talaj p umusz összes P 0 5 K 0 Mg gyűjtési szin- mg/100 g talaj hely tek elsőtárkány Miskolctapolca Omassa A В A В A В 7,09 7,Об 5,76 5, 6,98 7,1 ii,44 11,44 5,0 7,6 ii,44 11,44 o,69 o,69 o,i о,44 0,69 0,69 5,6о,6о, 0,6o 5,40 7,40 8з,о б5,о 9,0 ^,8 49,о 17,5 98,5 9,о 4i,o 5,5 98,5 91,5 evesaranyos А 7,о з,5б o,i 19,0 8 ; о,о В 6,9 6,70 0,40 0,6о 8,5,5 С 7,47 1,84 о,и и,6о 1,о 17,5 A termőhelyek talajának jellemzői alapján nem tudunk egy olyan modellt alkotni, mely meghatározó szerepet játszana a Cyprípedium elterjedésében. A p viszonyok s, és 7,4 között változnak, legtöbb a semlegeshez áll közel. Ezek megegyeznek az irodalomból ismert adatokkal (5, 7,). Viszonylag közel állnak egymáshoz a humusz és tartalom értékei. agy különbségek jellemzik viszont а PO5, K»0 és a Mg tartalmat. elsőtárkány és Miskolctapolca talajának PO5 mennyisége alacsony, az ómassai ép hevesaranyosi talaj ebben 4 6-szor gazdagabb. KO tartalomban kiemelkedik elsőtárkány (8 mg/100 g) talaja. A magnézium tar- 8

7 talom igen magas volt elsőtárkánynál és Omassánál (98,5 mg/100 g). Ez a felsőtárkányi és ómassai dolomit alapkőzettel hozható összefüggésbe. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a termőhely megbolygatása, főleg a tarvágások hatása erősen veszélyezteti a Cypnpedium létét. ontos feladat tehát az előfordulási helyek fokozott védelme. ÖSSZEOGLALÁS: A Bükk-hegységben és környékén öt Cyprípedium calceolus termőhelyet tártunk fel tölgyes, gyertyános tölgyes és bükkös növénytársulásokban. Minden területről cönológiai felvételt készítettünk. Megállapítottuk, hogy minden esetben szerepelt: a Caipiuus betulus, Cornus mas, Melittis giandifloia, agus silvatica és a Queicus petiaea. Magasabb, 4 %-os, aránnyal részesednek a mediterrán és szubmediterrán j llegű flóraelemek. A felsőtárkányi termőhelyen a mediterrán Queicus viigiliana is előfordul, ugyanakkor Omassánál az Aconitum moldavicum, mint kárpáti endemizmus. Az életformában dominálnak 67,7 %-al az évelő lágyszárúak. Jellemzi a termőhelyeket a gazdagabb cserjeszint. A mohák közül a xero-mezofita fajok uralkodnak. Talaj-p igény szerint többségben vannak a neutrofil mohák, ennél kevesebb a kalcifilok száma és igen kevés az acidofil. A talaj jellemzői eltérői termőhelyenként. Igen magas K 0 szint jellemzi a felsőtárkányi talajt, ugyancsak kiemelkedő a felsőtárkányi és az ómassai talajok Mg tartalma. IRODALOM: BORBAS, V. (1879): Budapest és környékének növényzete. (Magyar Királyi Egyetemi Könyvnyomda, Budapest). BOROS, A. (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns. (Akadémiai Kiadó, Budapest). BORSOS, O. (1954): Magyarország és a Kárpátmedence orchideáinak geobotanikai monográfiája (Ann. Biol. Univ., Debrecen : ). GOMBOCZ, E. (1945): Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii I II. (Verlag des ung. aturw. Mus., Budapest). KELLER, G. SOO, R. (190): Monographie der Orchideen Europas und des Mittelmeergebietes. II. Teil. (Verlag des Repertoriums, Berlin). MEUSEL,. JÄGER, E. WEI ART, E. (1965): Vergleichende Chorologie der Zentraleuropäischen lora. (VEB Gustav ischer Verlag, Jena) RÉDL, R. O. SC. P. (194): A Bakony-hegység és környékének flórája. (Magyar lóraművek V. Veszprém). SOO, R. (198): Revision der Orchideen Südosteuropas und Südwestasiens. (Botanisches Archiv, Bd.., Leipzig). SOO, R. (197): A magyar flóra és vegetáció rendszertani növény földrajzi kézikönyve V. (Akadémiai Kiadó, Budapest). WAISBEC- KER. A. (188): Kőszeg és vidékének edényes növényei. (Leitner. Könyvnyomda, Kőszeg). Érkezett: IV. 5. BAKALÁR Sándorné, dr. ORBÁ Sándor dr. SUBA János, TAKÁCS Béla o Si Minh Tanárképző őiskola övénytani Tanszéke -00 EGER Szabadság tér. ) 8

8 elvétel: elsőtárkány evesaranyos Ômassa Miskolctapolca MEGEVEZÉS Lombkorona szint: I II Borítás: 40 % 60 % 75 /o % 90 % lóraelem Életforma őigény A talaj nedvesség Magasság m 10 1 io tartalom iránti Törzsátmérő: cm О 5О igény A D A D A D A D A D Acer campestie L. Eu MM T -4 - Carpinus betulus L. -h 5 К Eu MM T agus silvatica L К Eu MM T - Pinus silvestrís L.. MM T 1 0 Popolus alba L. MM T 4-0 Popolus tiemula L. _(Mt) MM T - Quercus cenis L. Eu MM T 4 - Q. pctraed (MATTUSCKA) LIEBLEI i 4- К Eu (Mt) MM T К Eu Q. pubescens VILD. 1 (Szubmt) MM T 4 - Q. virgiliana TE. 1 Mt MM T 4 - /

9 elsőtárkány evesaranyos Omassa Miskolc MEGEVEZÉS Cserjeszint: I II tapolca lóraelem Életforma őigény A talaj nedvesség Borítás: SO % 60 /o 80 % 0-10 o/ 0 60 % -tartalpm iránti Magasság: m m 4 m m,5 m igény A D A D A D A D A D Acer campestie L. 1 () Eu M T --4 A. platanoides L. Eu M T 1 A. pseudoplatanus L. K Eu (Mt) M T -- A. tataiicum L. 1 Eu M T 4 1 Carpinus betulus L. K Eu M T Clematis vitaiba L. K Eu (Szubmt) T --4 Cornus mas L. 1 1 Eu M T С. sanguinea L. K Eu (Szubmt) M T 4 Corylus avellaiia L Eu M T -- Cotïnus coggygriű L. 1 P(Mt) M T 4--s 1 Crataegus monogyna JACQ. Eu (Mt) M T Crataegus oxyacantha L. K Eu M T Cytisus nigricans L.. Eu T 4 1 Daphne mesreum L. (Mt) T 0 Euonymus verrucosus SCOP. 1 1 Eu M T 4 agus silvatica L. K Eu M T -- rangula alnus MILL. (Mt) M T ]uniperus communis I M T 1 1 Ligustrum vulgare L. 1 I K Eu M T Lonicera xylosteum L. (Mt) M T -- Popoíus űlbű L., M T 4 0 P. tremuíű L. (Mt) M T - Prunus avium L., Eu (Mt) M T 1 P. spinosû L. Eu (Mt) M T 1 Pyrus achras L.. Eu (Mt) M T 4 P. achras ssp. pyrastei (L.) ROTW _. Eu (Mt) M T 4 Quercus cerrïs L. 1, Eu M T 4 Q. petraea (MATTUSÇKA) LIEBLEI K Eu (Mt) M T - Q. pubescens WILLD. 1 K Eu (Szubmt) M T 4 ROSÛ canina L. Eu (Mt) M T R. pendulina L. K Eu M T Sorbus űríű (L.) CR. K Eu (Szubmt) M T -

10 MEGEVEZÉS S. aucuparia L. S. toiminális (L.) CR. Staphylea pinnata L. Tilia cor data MILL. Viibuinum lantana L. V. opulus L. Cserj eszint: Borítás: Magasság: első tárkány evesaranyos I II 50% 60 /o 80 % m m 4 m A D A D A D 1 Ómassa Miskolctapolca lóraelem Életforma őigény 0-10 % $ / m,5 m A D A D _ 1 _ 1 (Mt) Eu (Mt) Eu K Eu (Szubmt) M M M M M M A talaj nedvesség -tartalom iránti igény 4

11 MEGEVEZÉS Gyepszint: Borítás: Magasság: cm Achillea collina BEKÉR in RCB. Aconitum moldavicum ACQ. A. vulpaiia RCB. _ Actaea spicata L. Aegopodium podagraria L. Ajuga reptans L. Allium flavum L. A. scorodoprasum. L. 1 Antheiicum lamosum L. () Anthríscus silvestris (L.) OM. Aquilegia vulgaris L. Asarum europaeum L. Asyneuma canescens (W.et.K.) GRISEB et. SC. Biachipodium pinnatum B. silvaticum UDS. Bupleurum falcatum L. Calamintha clinopodium (L.) P.B. SPEER. Campanula bononiensis L. C. lapunculoides L. C. patula L. С persicifolia L. C. tiachelium L. Carex digitata L. C. /IŰCCŰ SCREB. C. humilis LEYSS. l C. michelii ost. С. montűrm L. C. sílvűticű UDS. C. tomentosű L. Calamagrostis varia OST. Centaurea jacea L. C. pannonica SIMK. Cephalanthera damasonium (MILL) DRUCE. elsőtárkány evesaranyos Ómassa Miskolc- 1, П, tapolca lóraelem Életforma őigény A talaj nedvesség 70 o/ 0 0 -зо "/о is % So % 65»/0 -tartalom iránti igény A D A D A D A D A D K Eu (Kt) T 4 Kárpáti Szubend. T 4- K Eu T T (-G) T 4 _ Eu (Mt) Ch T Mtp G T K Eu G T К Eu G T (Mt) T Eu (Mt) T-4-1() (G) T () 1 ' ' I i-ui P (Pann) T 4 1 (Mt) T T 4 T4 1 1 T 0 Eua (Mt) T 4 Eua (Mt) T Eu (Mt) T T 4 Eu (Mt) T (Mt) T Eu T Eu (Mt) G T 0 0 T K Eu T К Eu T Eu (Mt) T 4 G T 4 К Eu T T- Eu T-4 K EufMtJ G T 4

12 MEGEVEZÉS Gyepszint: Borítás: Magasság: cm Chaewphyllum aromaticum L. Chrysanthemum corymbosum L. C. leucanthemum L. Ciisium erisithales (JACQ) SCOP. Clematis recta L. Convallaris majális L. Coronilla varia L. Cynanchum vincetoxicum (L.) PERS. Cypripedium calceolus L. Dactylis polygama ORVÁTOVSZKY Dentaria bulbifera L. Digitalis grandifora MILL. Doricnium herbaceum VILL. Epilobium montanum L. Epipactis helleborine (L.) CR Euphorbia amygdaloidss L. E. cyparissias L. estuca gigantea WILL. estuca ovina L.. pseudovina ACK, ex WIESB.. valesiaca SCLEIC. ragaria moschata DUC.. vesca L.. viridis DUC. Galanthus nivalis L. Galium erectum UDS. G. mollugo L. G. schultesii VEST. G. verum Genista pilosa L. Geum urbanum JACQ. edera helix L. eracleum sphondylium L. ieracium racemosum W. et. К. elsőtárkány evesaranyos Omassa Miskolctapolca lóraelem I II 70 % 0 0 / 15 % 50 % 65 /o A D A D A D A D A D i 1 I I f i-u (1] Kt (Szubmt) (Mt) K Eu К Eu (Szubmt! Eu К Eu (Mt) Eu (Mt) К Eu К Eu (Mt) К Eu (Szubmt) (Mt) K Eu (Mt) (Mt) K Eu (Mt) K Eu K Eu K Eu (Mt) (Mt) A(Mt),Mt) K Eu (Mt) Életforma G G G Ch G Ch (G) G G E M őigény T T 4 T T о I 4 4 о о 4 4 A talaj nedvesség -tartalom iránti igény I I I I 4 T 1 1 о -Ы î i I - i о 1 з з з о о 1 i 4

13 MEGEVEZÉS Gyepszint: Borítás: Magasság: cm. sabaudum L.. silvaticum (L.) GRUBG.. umbellatum L. ypericum hhsmum L.. montanum L.. perforatum L. Inula ensifolia L. Laser trilobum (L.) BORK. Lathyrus niger (L.) BER. L. vermis (L.) BER. Leontodon hispidus L. Lilium martagon L. Lithospermum purpureo coeruleum Lysimachia nummularia L. Maianthemum bifolium (L.) SCM. Melampyrum nemorosum L. Melittis grandiflora SM. Melittis melissophyllum L. Mercurialis perennis L. Mycelis muralis (L.) WALLR. Orchis purpurea UDS. Origanum vulgare L. Petasites albus (L.) GÄRT. Peucedanum cervaria (L.) LAP. Pimpinella saxifraga L. Platanthera bifolia (L.) RIC. Poa nemoralis L. Polygala comosa SCARK. Polygonatum multiflorum (L.) ALL. P. odoratum (MILL) DURCE. Prenanthes purpurea L. Primula veris ssp. canescens OPIZ. Prunella vulgaris L. Pulmonaria officinalis L. P. officinalis ssp. obscura DUM. Ranunculus arcis L. elsőtárkány evesaranyos Ómassa Miskolc- 1 П л,, ta P lca lóraelem Életforma 1 őigény A talaj nedvesség 70 7o 0 0 /o 15 % 50 % 65 */o -tartalom iránti igény A D A D A D A D A D K Eu T Eu T -() 4 T (-4) о T -- Eu (Mt) T (Mt) T 0 T 4 - Kt Kt T I K Eu (Mt) T --4 T 1 Kt Eu T о G T -- L. К Eu (p) (G) T4 Eu (Mt) Ch T 4 о G T -- К Eu Th T _ К Eu T К Eu (SzubmtJ T 4 I Eu (Mt) (GJ T T -^ Eu (Mt) G T K Eu (Mt) T Eu T I I Eu T I I T G T ^ T г О о Eu Ch T О I G T (Mt) G T T 1 К Eu T з 1 T T 0 4 з () K^Eu T -- K Eu T -- 1^ (Mt T 0 о

14 MEGEVEZÉS első tárkány evesaranyos Ûmassa Miskolc Gyepszint: I II tapolca lóraelem Életforma őigény A talaj nedvesség Borítás: 7o % 0 0 /. is % 50% 65 «/о -tartalom iránti Magasság: cm 5 0 ЗО igénv A D A D A D A D A D R. auiicomus L. T 0 R. jpolyanthemos L. Kt T 1 R. repens L. (MtJ T Rumex sanguineus L. Eu T Rubus caesius L. (Mtl T 0 4 Salvia glutinosa L. Eu (Mt) T Sanicula euiopaea L. T 0 Senecio nemoiensis ssp. fuchsii L. T -4 Sesleria hungazica ÜJELYI Pann (end) T 4 1 Sesleria varia (JACQ) WTTST. К Eu T Senatula tinctoiia L. Eu (Mt) T -4 Silène multifloia ER. Kt T -4 Stellaria holostea L. T- - Symphytum tuberosum L. U) 1 К Eu G T - M Taraxacum officinale.weber WIGGEI (MtJ T Teuciium chamaedrys L. ~~ К Eu ISzubmtl Ch T 1 T. montanum L. К Eu tszubmtj Ch T " Trifolium medium GRUBG. (Mtl T - 1 a Tunitis glabra L. Th T- - Valeriana tripteris L. 1 K Eu T Veronica chamaedrys L. (Mt) Ch T 0 V. spicata L. (Mt) Ch T - Viola hirta L. _ T - V. odoiata L. A (Mt) T -4 V. mirabilis L. Eu (Mt) T - V. silvestris LAM. Eu (Mt) T -

15 MEGEVEZÉS elvétel: Mohaszint: Borítás: elsotarkány 10% Abietinella abietina (EDW.) LEISC. Amblystegium juratzkanum SCIMP. A. serpens (EDW.) B. S. G. Anomodon attenatus (EDW.) UB. Atiichum undulatum (EDW.) P. BEAUV. Baibula falax EDW. B. unguiculata EDW. Biachythecium glaieosum (Spruce) В. S. G. В. salebiosum (WEB. et MOR) В. S. G. В. velutinum (EDW.) В. S. G. Biyoërythrophyllum lecurviiostie (EDW.) CE Biyum aigenteum EDW. B. elegáns BRID. B. caespiticium EDW. B. capillaie EDW. B. klinggiaeffii SCIMP. Campylium calcareum CRUD. et. Y. C. chiysophyllum (BRID.) I. LAGE Ceiatodon pmpmeus (EDW.) BRID. Cirriphyllum pilifemm (EDW.) GROUT. Dicianella heteiomella (EDW.) SCIMP. Dicranum scopaiium EDW. Encalypta stieptocaipa EDW. Emhynchium angustiiete (BROT.) T. КОР. E. speciosum (BRID.) JUR. E. stokesii (TUR.) В. S. G. E. swaitzii (TUR.) CUR. issidens cristatus MITT.. taxifolius EDW. omelothecium philippeanum (SPRUCE) В. S. G. ymenostomum microstomum (EDW.) R.BROW ypnum cupressiforme EDW. evesaranyos Omassa Miskolc- м. 1Ä tapoica loraelem ötologuu igény 1 % i /o 60 % Kozm 4-4 (Mt) (Mt) Kozm Mèzo ygro ygro Talaj p igény Kaki Bazif Bazif Bazif Bazif Kalcif Kaki Kaki Kalcif Kaki Kaki '

16 MEGEVEZÉS elvétel: Mohaszint: Borítás: elsőtárkány evesaranyos Omassa Miskolctapolca io % 1 % I % 60 % lóraelem ökológiai igény Talaj p igény Leskeella nervosa (BRID.) LOESKE Lophocolea heteiophylla (SCRAD.) DUM. Lophocolea minor EES. Metzgeriû furcata (L.) DUM. M. conjugata LIDB. Plagiochila porelloides (EES.) LIDB. Plagiomnium affine (UCK) Т. КОР. P. cuspidatum (EDW.) Т. КОР. P. undulatum (EDW.) T. КОР. Plagiothecium cavifolium (BRID.) IWATS. Platydictya confervoides (BRID.) CRUM Pohlia nutane (EDW.) LIDB. Pseudoscler podium prum EDW. LEISC. Radula complanata (L.) DUM. Rhodobryum ontariense (K1DB.) KIDB. Rhytidiadelphus triquetrus (EDW.) WARST. Streblotrichum convulutum (EDW.) P. BEAUV Thuidium philibertii LIMPR. T. recognitum (EDW.) LIDB. Tortella tortuosa (EDW.) LIMPR. Tortula muralis EDW. T. subulate EDW. Weissia contorversa EDW. T I Kozm ygro ygro Bazif Kalcif AKÉREGRÖL BEGYŰJTÖTT MOÁK: ßryum flaccidum BRID. ypnum cupressiforme EDW. Leucodon sciuroides (EDW.) SCWAEGR. Orthodicranum montanum (EDW.) LOESKE Pylaisia polyantha (EDW.) SCIMP. Zygodon viridissimus (DICKS.) BIRD. Bükk hegységre új adat! Kozm